Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-13 / 188. szám, kedd

1991. AUGUSZTUS 13. ÚJ szól DOKUMENTUM 7 s akik külön előírácérelr..özték a mezőalat által használt ítését, a földhivatal hozzáférhetetlen fölvagy ha az más ok- elrendeli atulajdoviszonyok gyorsított az időre, amíg jóvámdezési tervet. A tusználati viszonyok izéséről egyszerűsí3rv készül, egyidejűjdések tervezetével, lek új elrendezése odás lehetővé téteesek. Amennyiben <okból nem lehetsés számára elkülöníában levő földeket, Anak ingyenes pótc a földek az előző ján nincsenek kiezések alól. Az e |i határozat ellen zésnek nincs hasorábbi szakaszok egfelelően kell allatárok kiigazítása lás egyéb javítása en a tulajdonosok leg a földek cseréivatal bármelyikük cserét szétosztási iíthatja a korábbi Drinti eljárás elrenszakasz donjogának Dlása I.S Dnt a földhivatal az kel, a résztvevők a résztvevőkkel állapítja meg az inrtás, a telekkönyv, ;önyvek és jogi okól és más olyan eszsvel, amelyek alkal) feltárására, j a/ pontja alapján dezések kiindulási feldolgozása során nagáról, hogy a föld iy egyéb joga fűzőzt a jogot nem tudja nánnyal igazolni (a ;ak „vélelmezett tudhivatal bírósági elhasonlóan jár el akmerül fel a föld tula a bíróság nem llapot regiszterének a földhivatal jogoe a vélelmezett tujvitáról van szó, azt :i be, akinek javára in-nyilvántartásban vben szereplő utoligy az utolsó haszal egyben az erederébe feljegyzést kén levő bírósági eljázett tulajdonos ké5ldh-' atal e törvény céljaira határozatá;zemély tulajdonjozerződést, szerzőnányt vagy egyéb ó'l szóló okmányt y szerint ő maga ulajdonjogot szera jogi hatállyal bísak a telekkönyvi asztása miatt nem gy a társtulajdonomegosztották egyjatlan használatát, igymás között föld>njog átruházására srült sor, mert nem ilőírt hivatalos eljáik, hogy ő maga birtokában volt a njogot igazoló oksztheti elő, mivel e a telekkönyvi eleijárás, vagy mert ' megsemmisültek telekkönyvi okmábekezdés szerint ak akkor lehet elissn nem folyik bíróolyan földről van ilelrr.jzett tulajdozámítva azokat az r a vélelmezett tujgelődje bevitte a is földműves

:szöa mezőgazdásági zett a földhöz külön előírások'

1

5' szerint egyéb használati joga. (5) A tulajdonjognak a harmadik bekezdés szerinti megállapításánál a földhivatal a kérvényező által előterjesztett iratokból indul ki. Amenynyiben természetes személyek tulajdonában lévő olyan földekről, főként az egykor élethivatásszerűen gazdálkodó parasztok földjeiről van szó, amelyeket mezőgazdasági vállalatok használtak, tekintetbe veszik az egyéb olyan jogi ügyletekről és állami szervek olyan intézkedéseiről szóló okmányokat is, amelyek vagyonjogi kérdéseket érintenek. Ha a földtulajdonjog gyakorlásának egyéb feltétele nincs, a földhivatal a tulajdonjogot csak mint a kiegyenlítéshez való igény összegét állapítja meg; az így megállapított kiegyenlítésekhez való igények az eredeti állapot regiszterében külön részt alkotnak. (6) Annak indítványára, akinek ahhoz jogi érdeke fűződik, a földhivatalnak a harmadik bekezdés szerinti határozatát bíróság vizsgálja felül, 17. § (1) Ha az eredeti állapot regiszterének összeállítása során a földhivatal olyan földeket talál, melyek tulajdonosa ismeretlen, vagy amelyek tulajdonosának tartózkodási helye ismeretlen, vagy amelyek tulajdonosa jogait nem érvényesítette és nincs folyamatban a 16. § szerinti eljárás, az említett földekhez fűződő tulajdonjoggal kapcsolatos jogokat a tulajdonos helyett a földalap gyakorolja. E földek jegyzéke az eredeti állapot regiszterének külön részét képezi. (2) Az eredeti állapot regiszterének helybenhagyása után az első bekezdés szerinti jegyzék a földhivatalban és a községi hivatalban marad tíz évig, bárki számára hozzáférhető módon. Hetedik szakasz A földrendezések költségei (A 18-22. §-ok alapelvként szögezik le, hogy a kiindulási alapanyagok és a földrendezési terv kidolgozásának költségeit az állam fedezi. Ezekhez azonban kivételes esetekben köteles hozzájárulni a résztvevők társulása is, amely a befizetett hozzájárulást a meghatározott kulcs szerint a résztvevők között szétosztja. A résztvevő ezen felül, ha a törvény megsértésével a földrendezési terv kidolgozása költségeinek növelését idézi elő, köteles e megnövekedett költségeket megtéríteni. A hetedik szakasz tartalmaz részletesebb rendelkezéseket a gazdasági és más létesítményekkel kapcsolatos költségek megtérítéséről is. Illeték- és adómentességet biztosít az e törvény alapján történő ingatlanvagyon-átruházások számára, valamint az e törvény szerint történő államigazgatási ügyletek (fellebbezés, kifogás) számára is.) Nyolcadik szakasz A résztvevők társulása (Ez a szakasz részletesen szabályozza a résztvevők társulásának jogállását, hatáskörét, szervezetét s egyes szerveinek jogkörét. Megállapítja, hogy a résztvevők társulása jogi személy, amelynek az egyes szerveiben történt szavazások eredménye nem fosztja meg az egyes résztvevőket a jogorvoslati eszközök (fellebbezés, kifogás stb.) alkalmazásának lehetőségétől. A résztvevők társulásának legfelsőbb szen/e a földrendezés résztvevőinek közgyűlése. A társulás végrehajtó szerve az elnökség, amely a társulást képviseli a földrendezési eljárásban. Az elnökség tagjait a résztvevők közgyűlése választja, miközben az elnökség összetétele meg kell, hogy feleljen a résztvevők összetételének. Az elnökségi tagság eleve tiszteletbeli funkció. Az elnökség tagjának azonban a társulással szemben joga van azon költségei megtérítéséhez, amelyek funkciója gyakorlása során keletkeznek, és joga van az időveszteségért járó megfelelő térítéshez is.) Kilencedik szakasz Közös rendelkezések a földrendezésekről (Ez a szakasz főként azt szabályozza, ki bízható meg az egyes alapanyagok, tervek előkészítésével, mely szervek kötelesek térítésmentesen segíteni, információk átadásával támogatni a földhivatal munkáját. Ugyanakkor tulajdonjogot korlátozó rendelkezéseket is megfogalmaz a földhivatal munkatársai javára. E szakasz 28. §-a szerint „a földhivatal e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül a 2. § a/ pontja szerinti indok alapján előkészítő eljárást rendel el a területi körzetébe tartozó minden egyes katasztrális területen". A 29. § védi a kerttelepek és üdülőtelepek telkeinek használóit, mivel leszögezi, hogy amennyiben a használók nem állapodnak meg a tulajdonossal másképp, a földhivatal a használó indítványára úgy köteles határozni, hogy ezek a telkek a használók tulajdonába szállnak át, térítés ellenében. Mivel az ismertetett törvény nem szabályozza részleteiben a földrendezésekkel kapcsolatos eljárást, utal az államigazgatási eljárás általános szabályaira is, amelyeket az SZNT-törvény által nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. A törvény egyben meghatalmazza a Szlovák Köztársaság Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumátáltalános kötelező erejű jogszabályok kiadására.) MÁSODIK RÉSZ Földhivatalok (A törvénynek ez a része a földhivatalok hatáskörét, szervezetét, más szervekkel való együttműködését szabályozza. Megfogalmazza egyben, hogy a földhivatal alkalmazottja jövedelemszerzés céljából nem végezhet a földrendezéssel összefüggő olyan munkákat, amelyeket a földhivatal rendel meg a törvény 32 § (1) bekezdésének a/2 pontja értelmében. A földhivatalok a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium különleges alakulatai, amelyek a járási székhelyeken jönnek létre. A földhivatal élén a szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kinevezett igazgató áll.) HARMADIK RÉSZ Szlovák Földalap (A 34-36. paragrafusok létrehozzák a Szlovák Földalapot (a továbbiakban csak „földalap"), s egyben jogi személlyé nyilvánítják, amelyet be kell jegyeztetni a cégbíróságnál. A földalap kezeli az állam tulajdonában levő mezőgazdasági ingatlanokat, illetve azokat a földeket, amelyek tulajdonosa ismeretlen. A törvény részletesen meghatározza a földalap hatáskörét és jogosultságait, valamint szervezeti felépítését is. A földalap szervei az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A földalap tevékenységét az igazgatóság irányítja, amelynek elnökét, alelnökét és tagjait a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság tevékenységét a felügyelő bizottság ellenőrzi, melynek elnökét, alelnökét és tagjait szintén a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság tagjainak megbízatása öt évre, a felügyelő bizottság tagjainak megbízatása pedig három évre szól. A törvény egyben összeegyeztethetetlennek nyilvánítja az igazgatóságbeli tagságot a felügyelő bizottságbeli tagsággal, s megfogalmazza a tilalmat, mely szerint a földalap alkalmazottja jövedelemszerzés céljából nem végezhet a földrendezéssel összefüggő olyan munkákat, amelyeket a földhivatal rendel meg a törvény 32. § (1) bekezdésének a!2 pontja alapján.) NEGYEDIK RÉSZ Különleges rendelkezések egyes vagyoni sérelmek mérsékléséről 37. § (í) Társtulajdonosi hányadok, amelyeket külön előírás'

2

5' alapján kell kiadni, vagy amelyekhez megszűnik a használati jog' \ e törvény alkalmazásában a közös ingatlanokhoz fűződő használati hányadrészek vagy más jogok is, amelyekre az egykori úrbéresek, közbirtokosok és hasonló közösségek'

2

6' legelőihez fűződő jogviszonyokat szabályozó előírások vonatkoztak. Ha az eredeti hányadrészek nagyságát nem lehet megállapítani, a hányadrészeket egyenlőknek kell tekinteni. A föld kiadásának nem akadálya, ha az a jogosult személy tulajdonában lévő építménnyel van beépítve; ilyen esetekben a kárpótlás nyújtására az általános előírások'

2

7' vonatkoznak. (2) A jogosult személyek (társtulajdonosok) a földrendezés során közös képviselőt (közös képviselőket) állítanak az ingatlan kiadásához való igényük, illetve a közös tulajdonból eredő igényeik érvényesítésére, s egyben meghatározzák a képviselő eljárásnak módját; ehhez a hányadrészek többsége tulajdonosainak egyetértése szükséges. (3) Azok a közös erdők, amelyek külön előírás'

2

8' alapján kerültek kezelésbe, és amelyeket ki kell adni, beleértve a közös erdőben lévő legelőket is, az egyes használati jogok megszűnését szabályozó előírások'

3

0~alapján kerülnek kiadásra. A második bekezdés ez esetben is érvényes. 38. § (1J A konfiskáció alól külön előírások' 1' alapján kivont ingatlanokat kiadják'

3

2', amennyiben az igényt nem elégítették ki az említett előírások alapján, mégpedig akkor is, ha 1948. február 28. után kiutalásra kerültek. (2) A külön előírások'

3

3' szerinti konfiskálásalólmentesülnek,amenynyiben ez már korábban nem történt meg'

3

4', és kiadásra kerülnek'

3

5' a családi házak, a hozzájuk tartozó udvarokkal és kertekkel együtt, amennyiben az eredeti tulajdonos vagy más jogosult személy'

3^ jelenleg is a sajátjaként lakja a házat; a mentesülésről a járási hivatalok határoznak, s egyben ellátják a földhivatal feladatait is az ingatlannak a jogosult személy számára történő kiadásakor. (3) A külön előírások'

3

3' szerinti konfiskáció alól mentesülnek, ha nem az első és második bekezdésben említett esetekről van szó, és az első bekezdés szerinti mértékben kiadásra kerülnek'

3

5' azok az ingatlanok, amelyeket a konfiskációs bizottságnak vagy a Megbízottak Testületének 1948. február 25-ikét követően meghozott határozata alapján koboztak el, kivéve ha a bíróság által külön előírások' ,

7' alapján sújtott személyekről van szó. A mentesítésről a földhivatalok határoznak. (4) Azokat az in gatlanokat'

3

0', amelyek külön előírás^

9' alapján kerültek az állam tulajdonába, és 1948. február 25-ig nem lettek a földreform céljaira felhasználva, és az állam tulajdonában vannak, az első bekezdés szerint a jogosult személyeknek'

4

0' adják ki, kivéve, ha a bíróság által külön előírások'

3

7' alapján sújtott személyekről van szó. 39. § (1) A külön előírás'

4

1' szerinti telepesek, illetve a telepesek és a szerzők jogutódjai tulajdonába ingyenesen ruházzák át a tulajdonukban levő lakóházakkal és melléképületekkel beépített állami földet, beleértve a legfeljebb 0,1 hektár nagyságú házakat, udvarokat és kerteket is. (2) Az első bekezdésben említett személyek tulajdonába ingyenesen ruházzák át azokat az állami tulajdonban levő mezőgazdasági földeket, amelyeket használnak, és amelyekhez az első bekezdésben említett külön jogszabály alapján joguk van. Az átruházandó vagyon mértékét a törvény első része szerinti földrendezési eljárásban állapítják meg. 40. § Ha a korábbi eljárások szerinti hagyatékmegosztás során 1990. január 1-je előtt került sor arra, hogy a törvényes örökösök közül csak az egyik szerezte meg a mezőgazdasági és erdőgazdasági földeket, s ez az örökös nem volt kötelezve a többi örökös örökrészének az ebből a vagyonból való kifizetésére, vagy erre a kifizetésre csak a kisajátítás vagy a vagyonnak a szocialista tulajdonba történő átszállása vagy átruházása esetére volt kötelezve, mégpedig csak azzal kapcsolatban, hogy olyan földekről volt szó, amelyeket külön előírás'

4

2' alapján ingyenesen használt valamely mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vállalat, s mindezzel a többi örökös örökrészének csökkentésére került sor azon örökös örökrészével való összehasonlításban, aki ezeket a földeket átvette, az örökrészek ezen csökkentését az állami közjegyzőség ingyenesen rendezi az e törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül beadott indítvány alapján, hacsak az örökösök vagy jogutódjaik nem állapodnak meg másként. OTODIK RESZ (Az ötödik rész pontosan meghatározza, mely szervek mely ügyek intézésére illetékesek.) HATODIK RÉSZ (A törvénynek ez a része közös, átmeneti és zárórendelkezéseket tartalmaz, többek közt megállapítja, hogy amennyiben a korábbi földrendezések (HTÚP) szerinti póthasználati jog nem szűnt meg külön előírás alapján, illetve az érintett felek megállapodásával, a póthasználati jog szétosztási tervvel szűnik meg. A 43. § meghatalmazza a minisztériumot egyes részletkérdések rendeleti szabályozására. A 44. § hatályon kívül helyezi a 43/1930 Tt. számú törvényt, a Megbízottak Testületének 92/1949 Tt. számú rendeletét, a 47/55 Tt. számú kormányrendeletet, az 57/1955 Tt. számú rendeletet, valamint a 27/1958 számú rendeletet.) 45. § Ez a törvény a kihirdetésével lép hatályba. Jegyzetek: 1) A 229/1991. Tt. számú földtörvény 19. § (1)bek. 2) Például az SZNT 1/1955 Tt. számú törvénye az állami természetvédelemről 3) Az SZNT 130/1991 Tt. számú törvénnyel módosított 369/1990 Tt. számú törvénye a községi rendszerről 4) A 229/1991 Tt. számú törvény 4. § 5) A 229/1991 Tt. számú törvény 17. § 6) A 71/1967 Tt. számú törvény (közigazgatási rendtartás) 26. § 8) A polgári perrendtartás 244. és köv. §-ai A 229/1991 Tt. számú törvény 19. § (2) és (3) bek. 9) A Polgári Törvénykönyv 133. §, 135. § és 489. § (1)bek. 12) A 229/1991 Tt. számú törvény második része 13) A 229/1991 Tt. számú törvény 22. § (1) és (2)bek. 14) A Polgári Törvénykönyv 406. § és 489 § (1)bek. 15) A 229/1991 Tt. számú törvény 22. § (1)bek. 18) A 71/1967 Tt. számú törvény 19) A 22/1964 Tt. számú törvény 3. § 25) A 229/199LTt. számú törvény 6. § (1)bek. d/pontja . 26) Az SZNT 81/1949 Tt. számú törvénye az egykori úrbéresek, közbirtokosok legelői jogi viszonyainak szabályozásáról 27) Polgári Törvénykönyv 28) Az SZNT 2/1958. számú törvénye az egykori úrbéresek, közbirtokosok és hasonló közősségek közösen használt erdeiről 29) A 229/1991 Tt. számú törvény 6. § (1)bek. e/pontja 30) A 229/1991 Tt. számú törvény 22. § 31) Az SZNT 104/1945 Tt. számú rendelete 1. § (11)bek. a németek és a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról. A Megbízottak Testületének 26/1948 számú rendelete, amely a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskálás alóli kivonásáról szól. 32) A 229/1991 Tt. számú törvény 6. § (2) bek. 33) A 104/1945 Tt. számú SZNT-rendelet 1. § (1)bek. a/, b/ és c/ pontjai 34) Például az SZNT Elnökségének 1965. évi 17-es számú határozata 35) A 229/1991 Tt. számú törvény 6. § 36) A 229/1991 Tt. számú törvény 4. § 37) Az SZNT 33/1945 számú rendelete a fasiszta bűnözők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról 38) A 229/1991 Tt. számú törvény 6. § (1)bek. 39) Az SZNT 52/1945 számú rendelete 40) Az SZNT 52/1945 számú rendelete A 229/1991 Tt. számú törvény 4. § 41) A 224/1925 Tt. számú törvény a telepesek viszonyainak szabályozásáról 42) Például a 123/1975 Tt. számú törvény Fotó: Méry Gábor