Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-09 / 185. szám, péntek

1991. AUGUSZTUS 9. HÍREK - VELEMENYEK H A SIKÉRKÜSZÖBÖT NEM CSÖKKENTIK, DE... VILLÁMINTERJÚ PODSTRANSKÝ VLADIMILLEL, A MEZŐGAZDASÁGI MINISZTER HELYETTESÉVEL KONFLIKTUSHELYZET ÉSZAK-IRAKBAN TÁMAD A TÖRÖK NÉHÁNY SORBAN A gabonafélékből mutatkozó ki­váló termés ellenére az értékesítési nehézségek egyre nyomasztóbb te­herként nehezednek a gazdaságok, termelók vállára. A szövetségi kor­mány által nemrégiben létrehozott központi piacszabályozási alap a felhalmozott problémákra időleges megoldást jelent, hiszen ebből az alapból finanszírozzák az élelmi­szeripari gabonafelesleg felvásárlá­sát. Az állami interveniális alapba való felvásárlás egyedüli feltétele, hogy az élelmiszeripari célokra fel­használható búza sikértartalma 26 százalék feletti legyen. Az aratást gyakorta megszakító esők miatt vi­szont egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a 26 százalékos sikérküszöböt kevés termelő tudja elérni. A gazda­ságokban elkeseredett a hangulat, a bizakodóbbak várják, hogy a fele­melt sikérküszöböt legalább a hazai szabványnak megfelelő szintre (23 százalék) csökkentik. A kérdésről Podstranský Vladimilt, a szlovák mezőgazdasági miniszter helyet­tesét kérdeztük. Várható-e a sikér­küszöb csökkentése? -A szövetségi kormány határo­zata alapján az idei gabonatermés (Folytatás az 1. oldalról) esetekben nehéz eldönteni, hogy ki miben illetékes, kinek mi a teendője. Eva Bubniaková elmondta, hogy mindezek ellenére a munkálatokba bekapcsolódó szervezetek: a tűzol­tóság, a katonaság, rendőrség, a községek, vállalatok, vagy a Duna menti folyamszabályozási vállalat mind nagyon segítőkészek voltak, és mindenki tudta, mi a feladata, a legnagyobb gondot tevékenysé­gük összehangolása jelentette. Azt viszont nem szabad elhallgat­ni, hogy a helyi lakosság mindvégig nagyon bizalmatlan volt a felettes szervekkel, a vízügyesekkel, sőt a kormánnyal szemben is. Úgy tű­nik, a vízi erőmű ügye megtette hatását az emberek gondolkodásá­ban, magatartásában, és ennek kö­vetkeztében erőteljes bizalomvesz­tés állt be az államigazgatás felé. Ez szerintem abból ered, hogy a vízlép­cső építése során nem kérdezték meg az emberek véleményét, nem volt beleszólási lehetőségük. Az el­múlt két évben ugyan már elmond­feleslegét az állami interveniális alap kezeli. A felmérések szerint ebbe az alapba Szlovákiában 460 ezer tonna búzát kell felvásárolni, tonnánként 3000 koronáért. Miután Szlovákiá­ban úgy alakult a helyzet, hogy főleg az időjárás miatt kevesen tudják elérni a 26 százalékos sikértartal­mat, július 23-án a szövetségi gaz­dasági miniszter helyettesével, Ada­mec úrral tartott tárgyaláson ezt a kérdést is felvetettük. Megállapo­dás született, hogy a sikérküszöböt ugyan nem csökkentik, hiszen a 26 százalékos sikértartalomra exportá­lási lehetőségek miatt van szükség, azonban ha Szlovákiában nem tu­dunk 460 ezer tonna 26 százalékos sikértartalmú búzát felvásárolni, ak­kor a hiányzó mennyiséget alacso­nyabb sikértartalmú búzából kell hozzá felvásárolni. Hangsúlyozni kell, s ez a határozatba is bekerült, hogy a 460 ezer tonna gabonát mindenképpen fel kell vásárolni eb­be az alapba. Az egész akció lebo­nyolításával és konkrét feladatokra való lebontásával a Szövetségi Tar­talékalap a Szlovák Gabonakamarát bízta meg. —tszl— hatták, de továbbra sem vette senki figyelembe a véleményüket. Ez a bi­zalomvesztés olyan erős, hogy még ebben a veszélyes helyzetben is inkább saját tapasztalataikra ha­gyatkoztak. Most úgy tűnik, hogy ok nélkül ijesztgették az embereket, de valóban veszélyes helyzetben en­nek a magatartásformának súlyos következményei lehetnek. így utólag valószínű, hogy az evakuáció elrendelése nem volt tel­jesen indokolt. Amennyiben köz­pontilag kezdeményezték a rendkí­vüli intézkedések bevezetését, ak­kor valószínű, hogy nekik sem volt teljesen tiszta képük a kialakult hely­zetről. Ez figyelmeztető jel. Felmerül a kérdés, nem álltak-e valamilyen érdekek e mögött. Mindenesetre az ott élő emberek nagyszerűen vizs­gáztak ebben a nehéz helyzetben. En Ide sorolnám a járás vezetőit is, annak ellenére, hogy elrendelték az evakuációt. Végül is, amikor valós képet nyertek a helyzetről, órákon belül képesek voltak felülbírálni saját döntésüket. -tl­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az amerikai kormány javaslatára hatá­rozatot dolgozott ki, amely Irak szá­mára lehetővé teszi kőolaj exportá­lását másfél milliárd dollár értékben. Thomas Pickering, az USA ENSZ­nagykövete ezzel kapcsolatban be­jelentette, hogy Bagdad a bevételt kizárólag élelmiszerek és gyógysze­rek vásárlására, valamint az iraki agresszió áldozatainak kártalanítá­sára fordíthatja. s A végleges döntés az ügyben a jövő héten várható. Az amerikai diplomata szerint a határozat végre­hajtását nagyon szigorúan fogják el­lenőrizni. Abdal Amir Anbari iraki diploma­ta közölte, kormánya ebben a for­májában nem fogadja el a határoza­tot. Az engedélyezés túl későn érke­zett, a feltételek naqvon szigorúak Szerdán legkevesebb 2 ember vesztette életét, amikor a rendőrség összecsapott azzal a tömeggel, amely megpróbált feljutni Vlora kikö­tőben egy onnan távozó hajóra. Az összecsapásokban négy rendőr is megsebesült. A közlemény szerint a tömeg a megerősített rendőri ala­kulatokra lőfegyverrel, dinamittal és kövekkel támadott. Ilyen módon pró­bálták átszakítani a kordont, amely a kikötőt elzárta a város többi részé­től. Polgári személyek sebesüléséről nem érkezett jelentés. A tiranai rádió viszont közölte, hogy további két személy vesztette életét Durres ki­kötőben. Itt ugyancsak ezrek próbál­tak feljutni az ott horgonyzó hajók fedélzetére. Olaszország délkeleti partvidékén ismét drámai jelenetek játszódnak le: szerdán 632 albán menekült érte el Apulia partjait. Több hajó szállítot­ta őket az olasz partok közelébe, ott vízbe ugrottak és kiúsztak. Egy al­és az engedélyezett olajmennyiség nagyon kicsi. Törökország szerdán közölte, re­pülőgépei a nap folyamán 92 beve­tésben vettek részt iraki terület felett az odamenekült törökországi kurdok ellen folytatódó hadműveietek kere­tében. A hadműveletekben helikop­terek és desszantegységek is részt vettek, s a török vezérkar szerint súlyos károkat okoztak a felkelők bázisaiban. Mesut Yilmaz török kormányfő csak szerdán erősítette meg, hogy hétfőn katonai akciót kezdtek a Kurd Dolgozók Pártjához (PKK) tartozó felkelők ellen. A PKK harcosai hét­főn támadták meg Szemdinli török határvárost, s kilenc török katonát megöltek. A kurdokat gyanúsítják azzal is, hogy még a múlt héten, pénteken Törökország keleti részé­ben elraboltak 10 német turistát. bán menekült vízbefúlt. A Vernola melletti menekülttáborban azonban csak néhány órát töltöttek, onnan Brindisibe szállították őket, majd tegnapra virradó éjszaka Albániába. A Tiepolo komphajó összesen közel ezer albánt szállított vissza hazájá­ba, többjüket azokról a hajókról vette fedélzetére, melyeknek az olasz ha­tóságok nem adtak kikötési enge­délyt. A hadműveletet a parton 250 olasz rendőr és csendőr biztosította, s az különösebb incidensek nélkül le is zajlott. Az olasz kikötői hatóságok tegnap délelőtt azt jelentették, hogy további hat hajó tart Olaszország felé, fedél­zetükön kb. 8 ezer albánnal. A szer­da esti olasz kormánydöntés értel­mében azonban valamennyiüket visszatoloncolják. Közben a Vlora nevű hajó mintegy 10 ezer mene­külttel a fedélzetén áttörte a katonai és rendőri csónakokból alkotott aka­dályt és kikötött Bariban. O 'sszesen 13 ember vesztette életét, harmincan pedig súlyo­san megsebesültek a szerencsétle­nül járt magyar autóbusz utasai kö­zül. A stájerországi Hohentauern és Treiben falvak között a busz egy kanyarban eddig ismeretlen okokból továbbhaladt egyenesen és 43 uta­sával együtt mintegy 100 métert zu­hant a szakadékba. A sérülteket mentőhelikopterekkel vitték a kör­nyező városok kórházaiba. Többsé­gük állapota életveszélyes. A turis­tabusz a budapesti gázművek ter­mészetjáró szakosztályának tagjait vitte Ausztriába. r gnapra virradó éjszaka közölte a Pentagon, hogy megállapo­dást ír alá a kuvaiti kormánnyal, s a dokumentum értelmében 105 millió dollárért felújítja az öböl-há­ború idején megrongált két kuvaiti légitámaszpontot. Az USA szeretné ha az Öböl menti országok létrehoz­nák saját védelmi erőiket, s ez a terv is ennek az amerikai erőfeszítésnek a részét képezi. Kuvaitban jelenleg 4 ezer amerikai katona tartózkodik, őket azonban valószínűleg már a hónap végén kivonják az emír­ségből. A thénban tegnapra virradó éjsza­ka ismertették az új görög kor­mány névsorát. A kabinetet Konsz­tantinosz Micotakisz miniszterelnök, az Új Demokrácia párt vezetője állí­totta össze. A várakozásoknak meg­felelően nem történt változás a kulcsfontosságú minisztériumok élén. Micotakisz ugyan szívesen lát­ta volna családtagjait a politikai po­rondon, ám a bírálatok miatt az új kabinetben mégsem kapott helyet a kormányfő lánya. P ekingben a kínai és a vietnami külügyminiszter-helyettesek tegnap kezdték meg háromnapos tárgyalásaikat, amelyeken az Új Kí­na hírügynökség szerint mindeneke­lőtt a kambodzsai probléma politikai rendezésének lehetőségeiről és a két ország közötti kapcsolatokról lesz szó. Pekingben ezzel összefüg­gésben olyan híresztelések terjed­tek el, hogy a két ellenséges ország most elnapolja vitáit és a kambod­zsai polgárháború ún. vörös megol­dását készíti elő. Ez az ENSZ ren­dezési tervének változata lehetne. Mint ismeretes az ENSZ-javaslatok­kal szemben a kambodzsai kor­mánynak fenntartásai vannak. M oszkvából érkezett a hír, mely szerint a szovjet külügyi szóvi­vő elutasította az izraeli kormány­képviselők állítását, hogy a Szovjet­unió még az októberre tervezett kö­zel-keleti konferencia előtt felújítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. A szovjet sajtóban közzétett nyilat­kozat figyelmeztet rá, hogy Moszkva álláspontja nem változott. „Közeleg a szovjet-izraeli diplomáciai kap­csolatok felvételének momentuma, ám a végleges lépést csak az arab -izraeli konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások során lehet meg­tenni" - hangsúlyozta a doku­mentum. . E rős földrengés rázta meg teg­nap hajnalban az indonéziai Su­lawesi szigetet. A földmozgás elérte a Richter skála szerinti 6,3-as erős­séget, a további részletek nem is­meretesek. D an Quayle amerikai alelnök miu­tán szerdán megérkezett Brazí­liába, kijelentette: addig folytatódik a Kuba elszigetelésére irányuló amerikai politika, amíg nem változik meg a helyzet a szigetországban. Hangsúlyozta, tekintet nélkül arra, hogy Fidel Castro akarja-e vagy sem, előbb vagy utóbb a kubai nép kezébe kerül a hatalom. P andzsáb,..észak-indiai szövetsé­gi államban tegnap a szélsősé­gesek felrobbantottak egy gépko­csit, amely a biztonsági egységek tagjait szállította. A helyi rendőrség szerint a bombamerénylet során a félkatonai csoportok hat tagja és egy rendőr vesztette életét. További három személy megsebesült. Az in­cidensre néhány órával az új pand­zsábi kormányzó amritszári látoga­tása előtt került sor. Az éjszaka kirobbant zavargásokban további tíz ember halt meg. Az Iszlám Szent Háború nevű libanoni szélsőséges síita szervezet, melynek több külföldi túsz van a kezében, tegnap délelőtt egy hírügynökséghez eljuttatott jelentés szerint elengedte John McCarthy brit állampolgárt. A CNN televízió szerint szíriai hivatalos források is megerősítették a hírt. McCarthyt Damaszkuszba várták, a hegyi útvonalon kellett odaérkeznie Bejrútból. John McCarthyt, a Worldwide Television News brit tévétársaság munkatársát 1986 márciusában rabolták el Bejrútban. Az emberrablók bejelentették, hogy elengednek egy további túszt is, az amerikai Terry Anderson újságírót, akit 1985 óta tartanak fogva. VITÁK A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉS KÖRÜL KOMPROMISSZUMKERESÉS Ha nem is diplomáciai incidenst, mindenesetre ki-, sebb súrlódást kiváltott hazánk németországi nagyköve­tének minapi nyilatkozata. Jiŕí Sruša azt mondotta, Csehszlovákia egyre kevésbé érti a készülő csehszlo­vák-német szerződés aláírásának halogatását, s lénye­gében a bonni kormányt tette felelőssé azért, hogy az ügy egyre bonyolultabbá válik. Hozzáfűzte, a német kab ;netnek valódi politikai bátorságot kellene tanúsítania, és hogy Kohlék túlságosan sokat adnak a szudétanéme­tek véleményére. Nem késett a válasz sem. A bonni külügyi szóvivő azt mondta, csodálkozik azon, hogy a nagykövet ilyen nyilatkozatot adott. Leszögezte: a szerződésről a felek már négy tárgyalási fordulót tartottak, minden a legna­gyobb rendben megy, a párbeszéd folyamatos, és Németország őszinte szándéka az, hogy mielőbb tető alá hozhassák a megállapodást. De mégse olyan sima ügy ez, hiszen az újabb forduló időpontját nem tűzték ki, a tárgyalások egy hónapja szünetelnek. Ez tény. És az is, hogy a német tömegtájé­koztatás sokat foglalkozik a témával, az utóbbi hónapok­ban kommentárok tucatjai jelentek meg. Egy részük a szudétanémeteket támogatja, de a mértékadó lapok többsége irreálisnak tartja a Szudétanémet Honfitársi Szövetség (SZHSZ) kártérítési követeléseit. Hazánk álláspontja a kártalanítási vagy jóvátételi vitában ismert és egyértelmű. Való igaz, hogy kezdetben a felek ezt a témát teljesen ki akarták hagyni a szerződésből, de mindkét oldalon történtek ellenkező irányba ható politikai nyomások. Németországban megoszlanak a vélemé­nyek, több cikk sokkal keményebben bírálta a Kohl­kabinetet, mint a Gruša-nyilatkozat, de természetesen mindenütt másként fogadják a kritikát egy külföldi diplo­matától. Már május 2-án arra figyelmeztetett a Süddeutsche Zeitung, az SZHSZ-nek és konzervatív támogatóinak abszurd követelései csupán a politikai (nyilvánvalóan belpolitikai) harc eszközét képezik, higzen az idén min­dig voltak valamely tartományban választások. Cseh­szlovákiában viszont konkrét félelmek tapasztalhatók a reváns lehetősége miatt. A lap élesen bírálta Franz Neubauert, az SZHSZ szóvivőjét és Max Streibl bajor kormányfőt is. Május 14-én Neubauer a Sudetendeu­tsche Zeitungban mintegy válaszként nagyra értékelte Václav Havel (annak idején óriási visszhangot keltett és azóta többször megerősített) véleményét, amely-szerint a 3 millió szudétanémet háború utáni kitelepítése helyte­len és jogtalan volt. De Neubauer szerint nem elég kimondani az igazságot, a jogtalanságot orvosolni is kell. A tekintélyes Frankfurter Allgemeirte Zeitung július 18­án azt írta, Csehszlovákia elismeri ugyan a kitelepítés erkölcstelen voltát, de nem akarja, hogy az elüldözöttek visszatérjenek és kártalanítani sem kívánja őket az elkobzott vagyonukért. így teszi fel a kérdést: „Miért éppen ebben az esetben nem kell orvosolni a súlyos jogtalanságot? Prága kategorikus nemje más oknál fogva is vitatható. Mert alapja az az elv, amely szerint a csehszlovák állam csak az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni jogtalanságokért kártalanít. E mö­gött pedig az a hit áll, hogy a 45 és 48 közötti prágai rezsim a jogra és a szabadságra épült. A valóságban viszont Beneš és Gottwald köztársasága olyan rendszer volt, amely a nem egészen három esztendő alatt lábbal tiporta az emberi méltóságot, az emberi jogokat." Ugyanakkor a lap józanságra szólít fel, mondván: az egykori német házakban ma már a csehek harmadik nemzedéke él, s ezektől az emberektől nem lehet elvitatni a lakáshoz való jogot. A valóságban csak kevés szudétanémet akarna visszatelepülni, még ha tehetné is. Mindenki tudja, hogy miért, azt nem kell magyarázni. „De sokkal többen kérnének Prágától kártalanítást. Ugyan honnan vegye erre Csehszlovákia a pénzt?" És a FAZ következtetése: Prága megszerezhetné az elül­dözöttek jóindulatát egy szimbolikus lépéssel. Július végén a Der Spiegel is foglalkozott a csehszlo­vák-német viszonnyal. Feltette a kérdést: Kohl kancellár miért bánik rosszabbul Prágával, mint Varsóval. A lap szerint a válasz nem is olyan nehéz: a kitelepített szudétanémetek többsége Bajorországban talált új ott­honra, szorosan kötődik a CSU-hoz, amely egyáltalán nem viszonyul barátságosan Csehszlovákiához. Ennek pedig nagy súlya van Bonnban. A szerző továbbá a kormány szemére veti, hogy a lélektani és anyagi következményekre való tekintet nélkül 1,6 milliárd márka tartozás visszafizetését akarja Prágától. Ez azért ab­szurdum, mert a német-német pénzügyi unió után a ke­letnémet vállalatok nem vették át cseh partnereiktől a korábban lekötött termékeket. „E logika szerint a káro­sultnak kellene megtérítenie a kárt. Az Hyen eljárással Genscher sem ért egyet, szemben például Max Streibí­vel. Kohl pedig hallgat. Mint ahogy hallgat az elüldözöt­tek kártérítési követeléseinek ügyében is. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy Weizsácker államfő őszi cseh­szlovákiai látogatásáig a szerződés nem készül el." A Spiegel úgy véli, a szudétanémetek jelképes gesz­tust várnak, de maguk sem tudják, hogy milyet, mert Havel elnök már tett ilyen gesztust. Azt írja, ha akarná, a csehszlovák államfő támadásba mehetne át, ami sokaknak kapóra jönne azok közül, akiknek a hitleri Németország károkat okozott. De Prága egyelőre nem tesz ilyet, inkább azt szeretné, ha pontot tennének a kölcsönös pénzügyi követelések után. Miért nem nyilváníthatja ki szerződésben a bonni kormány, hogy lemond a szudétanémet követelésekről? Azért, mert a német alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánítaná a szerződést, s a magánjogi perek lavinája zúdulna a kabinet nyakába. Itt kell megjegyezni, a német törvények értelmében a kormánynak nincs joga arra, hogy magánszemélyek helyett lemondjon az ö kártéríté­si követeléseikről. Erre a kérdésre tehát politikai megoldást kell találni, s valószínűleg lehet is, ha mindkét részről van hozzá akarat. Világos és ugyanakkor támadhatatlan jogi formu­lát is kellene adni neki. Ami persze nem lesz könnyű, de ezt a kemény diót a német jogi szakértőknek kell feltörniük. (-nák) A HELYBELIEK NAGYSZERŰEN VIZSGÁZTAK ÚJABB ALBÁN MENEKÜLTÁRADAT OLASZORSZÁGBAN VÉGRE SZABADON

Next

/
Thumbnails
Contents