Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-07 / 183. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1991. AUGUSZTUS 7. IGAZAT, CSAKIS AZ IGAZAT AVAGY JÁMBOR ÚR CSÚSZTATÁSAI A kommunista párt által többszörösen kiátkozott hazai környezetvédelmi mozgalmaink helyzete az új érdekcsoportosulások hatalomra kerülése után sem változott lényegesen. Napjainkban a legélesebb küzdelmet a bősi vízlépcsővel kapcsolatban folytatják, lényegében ugyanazokkal szemben, mint korábban, még akkor is, ha a reflektorfényben megjelenő vezető beosztású tisztségviselők időközben kicserélődtek. Azóta sem változott álláspontjuk, melynek lényege, hogy a természet érdekeit figyelembe véve vizsgáljuk meg a vízlépcső hatásait, ne pedig politikai, fiskális, illetve egyoldalúan energiatermelési szempontból. Az elmúlt hónap tiltakozó akciói és az utóbbi napokban a Dunán bekövetkezett árvízveszélyes helyzet újra mozgásba hozta ezt a már régóta húzódó és egy ideje már patthelyzetben vergődő ügyet. A Központi Árvízvédelmi Bizottság szószólójává Augustín Jámbor, a bősi probléma egyik kulcsembere vált. Jámbor úr a vízlépcső eredeti tervek szerinti befejezésében elsődlegesen érdekelt Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztérium miniszterhelyettese. Munkabírására jellemző, hogy mint a vízlépcsőhöz sok-sok szállal kötődő Kereszténydemokrata Mozgalom szövetségi gyűlésbeli képviselője, képes ellátni a Prágában reá háruló igényes feladatokat is. Jámbor úr a bősi ügyben más nézeteket vallókat nem ellenfelének, hanem ellenségének tekinti. Politikusként eléggé elítélhető módon ráadásul gyűlöli is őket, amint ennek már többször tanújelét is adta. Legutoljára erről a minisztériuma által augusztus 5-én, hétfőn megrendezett sajtóértekezleten bizonyosodhattunk meg, amikor a tiltakozókat azokhoz hasonlította, akik az égő házba visszahordják a már kimentett gyerekeket. Biztosította a jelenlévőket, hogy az árvízvédelmi bizottság összes jelentésébe beleteszi a tüntetők elleni rendcsinálás szükségességét. Ezt a sajtóértekezleten közreadott 2. számú jelentésben nyomban meg is tette. Az természetesen Oberhauser miniszter úr dolga, hogy megítélje, milyen célokra használja ki helyettese az árvízveszéllyel együtt járó ingerültebb közhangulatot. Ennek ellenére szükségesnek tartjuk, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét az így terjesztett hamis állításokra, vagy az apró, de bizonyára célszerű csúsztatásokra. Tehát: 1. a tiltakozók lassították az építési terület és a Csallóköz egy részének árvízvédelmi célú munkálatait. A valóságban a tiltakozó akció legfeljebb a Hydrostav munkagépeinek szabad mozgását korlátozta, sőt két nap kivételével mindössze arra kényszerítették őket, hogy az érvényes előírást betartva, Csölösztő belterületét elkerülve a számukra már tizenkét éve kijelölt utat használják. Az árvízvédelemért felelős vállalat (Povodie Dunaja) járműveit soha senki nem korlátozta mozgásukban. 2. A felvízcsatorna feltöltésének megakadályozásával fennáll az aljzat károsodásának a veszélye; A valóságban a szivattyútelep elfoglalásával lényegében nem hosszabbították meg a munkát, hiszen az akció előtt és alatt is a vízterelő kis gát építése folyt Vajka irányába. Magán a szivattyútelepen eleinte a munkájukban akadályozott munkagépek is ehhez szállították az anyagot. Az így kiesett kavicsmennyiséget egy néhány száz méterrel távolabbi helyről pótolták. A szivattyútelepen csak a rendőrségi beavatkozás utáni ötödik munkanapon kezdődtek meg a munkálatok, amelyeket lényegében három nap alatt be is fejeztek. Annak idején a Hydroconsult munkatársai egyértelműen leszögezték, hogy a feltöltésnek ez az első szakasza tíz napig fog tartani és a víz a Vajkára vezető út előtt véget ér. A valóságban hat napig zavartalanul szivattyúzták a vizet, töltötték a felvízcsatornát, de ennek a legmélyebben fekvő bősi erőműnek sincs semmiféle jele. Én inkább azt kérdezném Jámbor úrtól, hogyan higgyenek a helyi lakosok az erőmű tökéletességében, amikor tervezői és építői még ezt az igazán egyszerű feladatot sem tudták a rajzasztalon megálmodott módon elvégezni. Abban is félrevezette Jámbor úr a közvéleményt, hogy a szivattyúhajó elfoglalásával a gaz tüntetők szintén a felvízcsatorna feltöltését akadályozzák. Feltételezem, hogy beosztásból eredően ő is nagyon jól tudja, hogy a hajót a Duna magas vízállása miatt már a tüntetők érkezése előtt le kellett kapcsolni a csövezetről. Az egészben az a legfurcsább, hogy az árvízvédelmi bizottságnak Jámbor úr által aláírt jelentésében ezt a két információt mindössze 24 sor választja el egymástól. Hiába, a harag rossz tanácsadó. Mint már említettük, a környezetvédők továbbra is hadilábon állnak az érdekeikben sértett apparátusokkal. Ez a harc a világ minden táján folyik, bár másutt talán kevesebb szándékos vagy csak a tehetségtelenségből eredő ferdítés kíséri. Arrafelé ugyanis az ilyesmi könnyen kettétörheti még egy kormánypárti politikus karrierjét is. TUBA LAJOS BAKER BEFEJEZTE KÖZEL-KELETI MISSZIÓJÁT SIKER KORONÁZTA AZ AMERIKAI POLITIKÁT James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn fejezte be 6. közel-keleti körútját. Látogatásának utolsó állomáshelyén, Algériában azt mondotta, az elért eredmények miatt optimistán ítéli meg az októberre meghirdetett békekonferencia esélyeit. Algírban Sadli Bendzsedid elnökkel és Ahmed Ghazali kormányfővel tárgyalt. Ez azért jelentős, mert korábbi útjai során nem kereste fel a Maghreb-országokat. Az amerikai értékelések szerint az a tény, hogy Szíria is beleegyezett az amerikai javaslatokba, Washington közelkeleti politikája sikerének tekinthető. Baker pedig azt mondotta, az amerikai politikára a múlt csütörtökön tették fel a koronát, akkor, amikor Samir izraeli kormányfő is igent mondott. Jelen pillanatban a legkényesebb nyitott kérdés a palesztin delegáció összetétele. Izrael továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a kelet-jeruzsálemi arabokkal és a PFSZ tagjaival. E téren is születtek kompromisszumos javaslatok, de a két fél, - Izrael és Jasszer Arafat - megmakacsolta magát. Az AP amerikai hírügynökség viszont már tegnap arról számolt be, a PFSZ állítólag elfogadta a gondolatot, hogy a szervezetet az Izraellel folytatott tárgyalásokon közvetett módon a megszállt területek palesztinjai képviseljék. Kelet-Jeruzsálem kérdésében azonban továbbra sem hajlandó semmilyen kompromisszumra. POL POT A HÁTTÉRBŐL IRÁNYÍT Kisebb politikai szenzációnak számító hírt közölt a New Yorkban megjelenő Asian Wall Street Journal. A thaiföldi Pattajában júniusban a phnompenhi kormány és a három ellenzéki frakció közötti kulcsfontosságú tárgyalásokon állítólag részt vett a hírhedt Pol Pot, a vörös khmerek vezére. A napilap bangkoki forrásokra hivatkozva azt állítja, Pol Pot a Royal Flif Szállóban lakott, s innen irányította a vörös khmerek delegációjának munkáját. E frakció képviselői állítólag ezért voltak rugalmasabbak, mint a korábbi tárgyalásokon, hiszen mindezideig ók ragaszkodtak a legmerevebben álláspontjukhoz, nem tudtak közvetlen kapcsolatba lépni Pol Póttal, aki a thaiföldi-kambodzsai határ egyik félredugott településén lakik. Hogy pontosan hol, azt nem lehet tudni. LANDSBERGIS TALÁLKOZNA GORBACSOWAL Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke újfent határozottan felszólította a szovjet vezetést, személy szerint Mihail Gorbacsovot, hogy tegyen meg mindent a szövetségi belügyi alakulatok (OMON) kivonásáért e balti köztársaságból. Landsbergis Gorbacsovnak címzett táviratát tegnap hozták nyilvánosságra. Ez azt állítja, hogy veszélyes módon fokozódik a Litván Köztársaság elleni „piszkos háború". Példaként a medinankai litván vámházban elkövetett mészárlást említi. Landsbergis szerint halaszthatatlanul találkoznia kellene a szovjet államfővel. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra, hogy a terroristák tovább fognak gyilkolni, s az események beláthatatlan következményekkel járhatnak. I Házi szélessávú erősítő egységek DZS 10 TV antenna közösítők és leválasztók Antenna előerősítők • Házi konnektorok • Szatellit leválasztók • Koaxiális kábelkonnektorok • és többféle alkatrész Prieskumná predajňa ZVT Banská Bystrica 935 89 Hrkovce, okres ŠAHY tel. 0812/8413 UP-876 információ: tel. 088/351 54, 392 658 D«sign (£) ZVT- OTs" Már az idén kora ősszel megkezdődik az a folyamat, amelynek eredményeként pár hónap leforgása alatt alaposan megváltozik a volt keleti tömb országaiban a politikai tabló, módosulnak az erőviszonyok. Pártok és politikusok alig heverték ki a parlamenti (és a helyhatósági) választásokon kapott sebeket, máris újakat adnak és kapnak. Az országok többségében parlamenti választásokra készülnek, s szinte mindenütt olyan a helyzet, hopy az új demokráciák első lépéseit vezénylő kormánypártoknak a vereség lehetőségével is szembe kell nézni-, ük. A sort Bulgária nyitja, itt szeptemberben szólítják urnákhoz a választókat. Lengyelországban október végén, nálunk jövőre, Albániában szintúgy. Romániában kérdéses a dolog - az ellenzék követeli a Szovjetunióban ha más nem, közvetlen elnökválasztás biztos lesz, Jugoszláviában teljes a zűrzavar. Még a legstabilabb Magyarországon a politikai helyzet, bár a kormánykoalíció pártjai ott is torzsalkodnak épp eleget. Nézzük a nyitóországot, Bulgáriát. A tavaly májusi választásokat a szocialista párt (BSZP - a volt BKP) nyerte, s azóta e balkáni ország a permanens válság ' állapotában van. Mert a hatalomért folytatott harc a választásokkal nem zárult le - csak eldurvult. Az utca megbuktatta az egyszínű BSZP-kormányt. A parlament szinte döntésképtelenné vált, a BSZP abszolút többsége ellenére - hiszen amint elfogadott egy törvényt, az utcát azonnal fellázították ellene. Ilyen körülmények között, a stabilitás és a nyugalom megteremtésének reményében, a politikai pártok megállapodást kötöttek januárban, s akkor kimondták, hogy június elejéig megtartják az előrehozott választásokat. De nem lett sem társadalmi megbékélés, sem vokscsata. Közben társadalmi szinten, "meg a pártokon belül is polarizálódtak az erők, e folyamat az új alkotmány elfogadása körüli huzavonával tetőzött. Az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) parlamenti képviselőinek egy csoportja május végén kivonult a törvényhozásból, s az épület előtt vert tanyát. Követelése: a parlament azonnali feloszlatása és az új választások kiírása, még az alkotmány elfogadása előtt. Indokuk, hogy ez a posztkommunista többségű parlament nem fogadhat el igazán demokratikus, a polgári társadalom igényeinek megfelelő alaptörvényt De a parlament mégis elfogadta, és Zseljo Zselev államfő szeptember 29-re írta ki a választásokat. Magabiztos az ellenzék, főleg a DESZ, abban bízik, hogy most már elverik a párt a BSZP-n. A DESZ-en kívül csupán egyetlen számításba jöhető ellenzéki erő van, a parasztpárt, amely egyesülni szeretne a másik, a Nikola Petkov nevét viselő parasztpárttal, amely jelenleg a DESZ-hez tartozik. (A DESZ egyébként tucatnyi pártot, csoportosulást tömörít.) A DESZ-en belül pedig elég nagy általánosságban nézve legkevesebb három irányzat különböztető meg e pillanatban, s valószínű, hogy szeptember végéig nagyobb módosulás már nem lesz. Mindhárom frakció célja a társadalmi és a gazdasági rendszer átalakítása és a BSZP legyőzése. Ez az összetartó erő. A különbségek az új rendszer minőségének, az eszközöknek, módszereknek a megítélésében vannak. Az első markáns irányzat az ún. nemzeti mozgalom, ennek a tagjai vonultak ki a parlamentből, rendeztek éhségsztrájkot is, s ezért megkapták a radikális jelzőt. A másik nagy csoportot a liberálisok, a harmadikat a centristák alkotják. Mindkettő hosszabb folyamatként képzeli el a rendszerváltást, a békés átmenet híve. Érdekes, hogy a gazdasági reformot illetően a liberálisok inkább a radikálisokkal értenek egyet, míg a centristák az ún. szociális piacgazdaság hívei. E véleménykülönbség ellenére a választások előtt a liberálisok mégis a centristákkal fogtak össze, mert a radikálisok megpróbálták őket kiszorítani a DESZ vezető szerveiből. A radikálisok érve: ezek a parlamentben maradtak és elfogadták az alkotmányt, amiért azzal vádolják őket, hogy lepaktáltak a kommunistákkal. És most ez utóbbiakról. A BSZP hét végi országos értekezletén elfogadták a párt választási platformját, amelyről Lilov elnök eléggé nagyképűen azt állította, hogy „könnyen válhat belőle egy koalíciós kormányprogram is.". A volt kommunisták tehát bíznak benne, most szeptemberben legalább annyira sikeresen fognak szerepelni, hogy nélkülük az ellenzék képtelen lesz kormányt alakítani. Lilov azt mondotta, a konferencián megőrizték az egységet, annak ellenére, hogy a párton belül legalább hét jól megkülönböztethető csoportosulás van - a konzervatív marxistáktól kezdve a radikális és a szociáldemokrata irányzatokig. Valószínű, hogy a Lilov, aki szorosan kötődik a BSZP kommunista múltjához, az idén esedékes kongresszuson lemond a pártelnöki tisztségről. Tekintettel arra, hogy a BSZP - főleg vidéken - még mindig jelentős bázissal bír, sorozatos visszaszorulása ellenére továbbra is számításba kell öt venni - kormányzati tényezőként is. És ez az, amit a DESZ igyekszik majd mindenképpen megakadályozni. Ezért kell nagyon heves, kíméletlen kampányra számítani, és csak remélni lehet, hogy a dolgok nem fognak elfajulni. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN D

él-Korea hétfőn este hivatalosan kérte felvételét az ENSZbe. A KNDK ezt a lépést már július 8-án megtette, s ezért feltételezhető, hogy a Biztonsági Tanács még a héten állást foglal. Mint ismeretes, a két Koreának csupán megfigyelői státusa volt az ENSZ-ben, Ám Észak-Korea idén végre megváltoztatta a két ország szimultán tagságával kapcsolatos elutasító álláspontját, letett arról a követelésről, hogy a két köztársaságnak egy képviselete legyen a világszervezetben. H

irosimában tegnap a hagyományos nagygyűlésen 55 ezer ember emlékezett meg a második világháború után a városra ledobott atombomba áldozatairól. Negyvenhat évvel ezelőtt a pusztító robbanás során mintegy 140 ezer személy vesztette életét. K

utsában hétfőn, röviddel a Pánamerikai játékok megkezdése után azonnali hatállyal csökkentették a külföldi utazással kapcsolatban megszabott korhatárt, amely eddig a nőknél 30, a férfiaknál 35 év volt. Ezt a Prensa Latina hírügynökség közölte azzal, hogy a jövőben szabadon utazhat külföldre minden olyan kubai állampolgár, aki betöltötte 20. életévét. Az egyedüli feltétel a beutazási vízum. L

ondonban hétfőn közzétették a nukleáris háború megakadályozásáért küzdő nemzetközi orvosmozgalom tanulmányát, amely szerint a következő évszázadokban emberek millióinak életét veszélyezteti majd az a radioaktív szennyeződés, amely az atomfegyver-kísérletek során került az atmoszférába. Az említett kísérleteket 1945-ben kezdték el, s csak a hatvanas években tiltotta be nemzetközi megállapodás. A földalatti atomrobbantások azonban folytatódnak. Az orvosok becslése szerint a következő évszázadokban 2,5 millió személy hal meg sugárzás által okozott rákbetegségben. J

úliusban az új német tartományokban a munkanélküliek száma elérte az egymilliós határt. Kormányforrások szerint azonban a növekedés a vártnál kisebb mértékű volt. Ez állítólag annak a programnak az eredménye, amely új munkalehetőségeket teremtett az építőiparban és a szolgáltatások terén. Ennek ellenére Kelet-Németországban júliusban további 225 ezer ember vesztette el munkáját. A nyugati országrészben a múlt hónapban 100 ezer személy vált munkanélkülivé. M

ihail Gorbacsov szovjet államfő hétfőn tájékoztatta Giulio Andreotti olasz miniszterelnököt, hogy a pápa ellen az 1981 -ben elkövetett merényletben nem vett részt a KGB. Az eset újravizsgálatát az olasz kormányfő kérte idén májusban szovjetunióbeli látogatása során. A KGB anyagait áttanulmányozó különbizottság állítólag kiderítette, hogy a szovjet titkosrendőrség nem irányította a pápa elleni merényletet. A hírközlő eszközök korábban arról tájékoztattak, hogy Mehmed Ali Agca, a merénylet végrehajtója, szélsőjobboldali török terrorista közvetlen kapcsolatban állt a KGB szerveivel. V

isszakapta a kuvaiti kormány az irakiak által elkobzott arany egy részét. Az iraki katonák összesen 700 millió dollár értékben vittek el aranyat Kuvaitból. Ezenkívül a bankokból pénzt, értékpapírokat, a nemzeti múzeumból pedig értékes műtárgyakat loptak el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának értelmében Irak mindezt köteles viszszaadni Kuvaitnak. A

z amerikai Kongresszus demokratapárti képviselői és szenátorai feladatul adták az illetékes bizottságoknak, vizsgálják ki azt a vádat, mely szerint 1980-ban Ronald Reagan választási stábjának tagjai az elnökválasztásokig próbálták késleltetni a Iránban fogva tartott amerikai túszok szabadon engedését. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő ezzel összefüggésben megjegyezte, Bush elnök vegyes érzelmekkel fogadta a hírt a vizsgálatról. Hozzáfűzte, az e|nök annak a véleményének adott hangot; ha ok van rá; meg kell kezdeni az ügy kivizsgálását. George Bush 1980-ban tagja volt Reagan választási stábjának. KAMPÁNYHARC BULGÁRIÁBAN