Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-07 / 183. szám, szerda

1991. AUGUSZTUS 7. ÁRADÁS, APADÁS SZÁMOKBAN , A Pozsonyi Hidromeíeoroiógiai Intézet hidrológiai tájékoztató és előrejelzési szolgálata jelentése alapján Ausztria egész területén a Duna már apad. Bősnél és a lejjebb fekvő területeken erős áradás tapasztalható. Az előrejelzések alapján Pozsonynál a mai nap folyamán a Duna szintjének már enyhén apadnia kellene, később jelentős apadás várható. Bősnél a tetőzés 790-800 centiméter érték körül tegnap bekövetkezett, Komáromnál 760-780 centiméter vízszinten ma a délelőtti órákban, valamint Párkánynál 720 centiméterrel ma este tetőzik. RENDŐRI „SEGÉDLET" NÉLKÜL (Munkatársunktól) - Az Együttélés Politikai Mozgalom komáromi városi ügyvivő testülete és az Eurolánc felhívására reagálva, az őrsújfalusi Nyári Ifjúsági Találkozó (NYIT) két-háromszáz fiatalja is részt vett azon a bősi erőmű építése elleni tiltakozó megmozduláson, melyre tegnap délután 16 és 18 óra között az őrsújfalusi kemping melletti országúton került sor. A tüntetők a főút negyedóránkénti 5-5 perces lezárásával tiltakoztak a vízi erőmű üzembe helyezésére irányuló tervek s egyben a kormány szombati körtvélyesi erődemonstrációja ellen is. Ez a tiltakozás nem erődemonstráció, hangsúlyozta többször is Sárkány András, az Eurolánc szóvivője, csupán a közvélemény figyelmét szeretnénk felhívni a bősi erőművel kapcsolatos visszásságokra. A feltartóztatott gépkocsivezetők többnyire megértéssel fogadták az út ideiglenes lezárását, a járási rendőrparancsnok bámulatos gyorsasággal a helyszínre érkezett helyettese viszont arra hivatkozva, hogy ők mit sem tudnak a tiltakozásról, több ízben is alárendeltjei közbelépésével fenyegetőzött. A megmozdulás résztvevői - köztük Tóth Károly, az FMK főtitkára, Bajnok István (Együttélés) és Sándor Eleonóra (FMK) képviselők - mindezek ellenére is folytatták tiltakozásukat. A rendőri akció, ezúttal, elmaradt, (kajó) JOGSÉRTÉS -FOLYTATÓLAGOSAN (Munkatársunktól) - Miután "Eva Józanová, a dunaszerdahelyi ügyészség képviseletében szombaton újra visszakozott a bősi felvízcsatorna jogtalan feltöltésének megítélésével kapcsolatban, az ügy újra homályossá vált. Tegnap délután Világi Oszkár parlamenti képviselő beszámolt az utóbbi két nap eredményeiről ebben az ügyben. Elmondta, hogy a dunaszerdahelyi főügyész végül is elfogadta a benyújtott panaszt és a Szlovák Környezetvédelmi Hivatalba továbbította kivizsgálás céljából. A. Nagy Lászlóval, az SZNT alelnökével ezután felkeresték a nyugat-szlovákiai kerületi ügyészt, aki egyértelműen leszögezte, hogy a Dunaszerdahelyi Ügyészség illetékes az ügyben, illetve, hogy a végzést kiadó szerv, vagyis a Pozsony-vidéki Környezetvédelmi Hivatal köteles kivizsgálni a bejelentést ós leszűrni a megfelelő következtetéseket. Világi Oszkár szerint az ügyben érintett összes községnek joga van fellebbezni a feltöltést illető vízjogi engedély ellen, így az ügy várhatóan tovább bonyolódik. A felvízcsatorna feltöltése jelenleg is folyik, ezúttal a Duna magas vízállása következtében közvetlenül engedik bele a vizet. Mivel a folyónak jelenleg 9 ezer köbméter/sec. a vízhozama, így a felvízcsatornába engedett 4 köbméter/sec. minden híreszteléssel ellentétben nem csökkenti az árvízveszélyt, így az nem mentesíti a jogsértő cselekedetet. Pittner belügyminiszter úr figyelme az utóbbi időben valahogy lazult és így rendőrségünk továbbra is tétlenül szemléli a jogsértést. -tlVALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. augusztus 7-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,21 53,00 Francia frank 5,23 5,31 Német márka 17,79 18,07 Olasz líra (1000) 23,77 24,13 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,42 20,75 USA-dollár 30,41 30,81 ÚJSZÓmi VAJ KA, DOBORGAZ EVAKUÁCIÓ ELÓTT? HÍREK - VELEMENYEK (Folytatás az 1. oldalról) A falu töltés felőli része víz alatt áll. Valaki elkáromította magát. „Az a rohadt Binder azt mondta, amikor az árok vonalán szivárogni kezdett a víz, hogy most már mehettek tüntetni az erőmg ellen." Nem volt időm megkérdezni, hogy ki az a „rohadt Binder", de hogy a helybeliek nem zárták a szívükbe az biztos. Tűnődöm rajta, vajon hogyan fogadja a nagy nyugalommal tevő-vevő nénike az evakuáció elrendeléséről szóló hírt. És azon, hogy mi lesz azzal a 15-20 gyönyörű szarvassal, ami a Duna egyik parányi szigetén rekedt. Távolról panaszos üvöltést hallok. Mintha farkasok lennének. „A vadászok kifogtak néhány őzt, egy istállóban helyezték el. valamennyit. Azok adják ezt a hátborzongató hangot." És tűnődöm, hány napig bírja ki tocsogó vízben állva a kukorica. - Az a baj, - mondotta egy helybeli hogy nem hallgattak ránk a gátépítők. Mindent jobban tudnak. Pedig az ittenieknél jobban kevesen ismerik a Dunát. Most még ráadásul példálóznak is, hogy ha nem tüntetünk az erőmű ellen, pem lenne árvízveszély. Nem lenne itt árvízveszély, ha nem ássák ki azt a szerencsétlen árkot. Távozásom előtt Ozsvald Sándor gátőr reménykedve mondja: Megtartjuk a vizet. 1965-ben magasabb volt a vízállás, de nem volt ekkor talajvíz. Magyarázatként a szennyvízcsatorna nyomvonalára mutat. Reggel óta 12 centit apadt Csölösztőnél, Vajkánál pedig 4 cm-t. Doborgazon is ugyanaz a helyzet mint Vajkán. Az emberek nyugodtak. Ott létünk órájában még nem döntötték el, hogy hallgatnak-e az evakuálási felhívásra. Talán mégis hallgatni kellene rá. Mondom, az őslakosok nyugodtak. Azt azonban nem tudom, nyugodt-e a lelkiismerete annak, aki hónapokkal ezelőtt elrendelte a töltés aláásását. Amit az illetékes elrendelt, azt a bíróságok valahogy így nevezik: Jelentős számú ember életének veszélyeztetése. (tóth) HAGÁBAN IS KUDARCOT VALLOTTAK AZ EK'KÜLÜGYMINISZTEREK (Folytatás az 1. oldalról) tunk, pásztázhatjuk a terepet, leshetjük, hol tör fel a gát mögött a víz, mert ez legalább annyira veszélyes, mint a gátszakadás. Az átszivárgást tudatlanságból sokan alábecsülik, nem hiszik, hogy a víz alámossa a talajt, és a gát úgy omlik össze, akár a kártyavár." Közben Janovský mérnök körbetelefonálja a munkatársakat: „Legyetek otthon, lehetséges, hogy behívunk benneteket. Itt-ott szivárgások vannak. Bőssel, Dunaszerdahellyel, Komárommal állandó a kapcsolatunk. A falvakban ügyeletet tartanak. Szóval, semmi pánik." Ezt a szöveget hallom tízszer-hússzor, ahányszor az igazgatóhelyettes éjjel egy után tárcsáz. Úgy három körül érkezik az a telefonbejelentés, melyből megtudjuk, hogy Szapon három helyen is átszivárgás van. Mozgósítják a katonákat, akik a helyszínre sietnek, és egy órával később a parancsnokuk már jelzi is: nincs nagy baj, a fiúk dolgoznak. Hajnalodott. A Duna tetőzését magunk mögött tudtuk. Az ár nem öntötte el Csallóközt. Megkönnyebbültünk. - Az örömujjongás ideje még nem érkezett el - mondta a fáradt igazgató, miközben nagyokat kortyolt a közben elhűlt teájából - csak a laikusok gondolják, hogy az apadással távozik a veszély is... Különben a pozsonyi Duna-partot már reggel ötkor ismét emberek százai népesítették be. Egymástól kérdezgették: mi újság? Megkönynyebbülten vették tudomásul, hogy négy centiméterrel alacsonyabb a vízállás.., (ozorai) Hágában tegnap megkezdődött az Európai Közösségek külügyminisztereinek rendkívüli ülése. Mivel vasárnap kudarccal végződött a három EK-külügyminiszter jugoszláviai missziója, a tizenkettek most azt vitatták meg, milyen diplomáciai és katonai lépéseket, netán gazdasági szankciókat lehetne foganatosítani a válság megoldása érdekében. Megfigyelők még az ülés előtt úgy vélték, szóba kerülhet Szlovénia és Horvátország elismerésének a kérdése is. A horvátországi Krajina autonóm terület ugyancsak a hétfő esti órákban fogadta el az államelnökség szombati határozatát az azonnali tűzszünetről. A döntésről Branko Kostic, az államelnökség alelnöke tájékoztatta az újságírókat. Egyébként Kostic vezeti a horvátországi tűzszünet megtartásának felügyeletével megbízott bizottságot - amelyet, mint ismeretes, a hon/átok nem hajlandók elismerni. Kostic emlékeztetett arra, magát a tűzszünetet Horvátország is elfogadta, s ezért szerinte megtörtént az első aprócska lépés a békés megoldás felé. A tegnapi hágai tanácskozás előtt Hans van den Broek, aki az EK soros elnöki tisztét is betölti, azt mondotta, hogy a jelenlegi helyzetben minden lehetőséget nyitva kell hagyni, nemcsak a Szerbia elleni gazdasági szankciókat, hanem a Nyugat-európai Unió katonai beavatkozásának, valamint a Biztonsági Tanács közbelépésének a kérdését is. Párizsban kiszivirágtatták, Roland Dumas francia külügyminiszter azt javasolja kollégáinak, hogy úgynevezett „európai pozícióközi erőket" küldjenek Jugoszláviába, ezzel szemben egy magát megnevezni nem akaró brit kormánytisztviselő pedig azt mondotta, hogy katonai erővel nem lehet békét teremteni. Genscher német külügyminiszter Szerbiát vádolta az EKmisszió sikertelenségéért, s állítólag ő a szerbekkel szembeni gazdasági szankció híve. Egyébként bonni politikai körökben szintén nem zárják ki bizonyos európai erők katonai akcióinak a lehetőségéi. Jacques Poos, a luxemburgi diplomácia vezetője, aki szintén tagja volt az EK-trojkának, azt hangoztatta, javasolni fogja kollégáinak a nagyobb politikai és gazdasági nyomás eszközeit, sőt, még az intervenciót is, hogy Jugoszláviát megmenthessék a polgárháborútól. Ante Markovic szövetségi kormányfő a Tanjugnak nyilatkozva leszögezte, szerinte Jugoszláviának arra kell törekednie, hogy saját erőből biztosítsa az államvezetés normális működését, s ehhez kell kérni az EK politikai, erkölcsi és gazdasági támogatását. Az AP hírügynökség úgy vélte, hogy a krajinai terület döntésével hétfőn felvillant a reménysugár. Egyre bonyolultabbá válik a horvát politikai helyzet is. Franjo Tudjman elnök hétfőn nyilvánosan bejelentette, az ő megdöntésére és a horvátországi demokrácia felszámolására irányuló kísérletet hiúsítottak meg. Az összeesküvésbe állítólag a köztársaságon kívüli erők is bekapcsolódtak. Zágrábi sajtóértekezletén az elnök elmondta, az ő pártján, a Horvát Demokratikus Közösségen belüli erők meg akarták torpedózni Horvátország új, mérsékeltebb nemzeti egységkormányát, amelyet á zágrábi parlament szombaton hagyott jóvá. A párt keményvonalas hívei nem értenek egyet az új politikai irányvonallal, amely szerint tárgyalásos úton kell megtalálni a válságból kivezető utat. Ragaszkodnak az általános mozgósításhoz, és ahhoz, hogy katonai választ adjanak a szerb fegyvereseknek és a hadseregnek. Horvátországban állítólag a fegyveres konfliktusban részt vevő felek elfogadták a feltételek nélküli tűzszünetet - tájékoztatott tegnap este a Tanjug. A jugoszláv hírügynökség közölte továbbá, hogy tegnap estére összehívták az államelnökséget, amely „fontos nyilatkozatot" tesz közzé. A Hágából érkező késő esti jelentések szerint ismét kudarccal végződött az EKkülügyminiszterek tanácskozása. Nem tudtak megegyezni abban, milyen további közös lépést tegyenek a jugoszláv válság megoldása érdekében, és arról sem született döntés, hogy elismerjék-e Horvátországot és Szlovéniát. Hollandia, Belgium és Luxemburg egyébként e javaslat mellett foglalt állást. A résztvevők szorgalmazták, hogy a konfliktust az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia keretében oldják meg. FOLYTATÓDHAT AZ ARATÁS (Munkatársunktól) - A csapadékos időjárás a Rimaszombati járásban is rányomta bélyegét az idei aratásra. A tíz napig tartó esőzés idő után végre tegnap kezdett felszakadozni a felhőzet, és kisütött a nap. A munkát azonban - nem is annyira a mag nedvességtartalma, mint a felázott talaj miatt - nem lehetett azonnal elkezdeni, s teljes ütemben csak mától folytatható. Sajnos megdőlt a gabona, és a gyomnövények is jelentősen elszaporodtak. Amellett, hogy az adott körülmények között csak lassan és nagyobb veszteséggel történhet a betakarítás, a, 37 földműves-szövetkezetre és 5 állami gazdaságra megnövekedett költségek is hárulnak, mivel többszöri tisztításnak és szárításnak is alá kell majd vetni a gabonát. Ezenkívül a sok nedvesség miatt csökkent a sikértartalma, így a felvásárlóüzemmel kötött szerződések betartása is veszélybe került. Minden perc drága, ezért segítséget kértek és kaptak is a Liptószentmiklósi járásból. A vendégkombájnok a legnagyobb gabonatermelőknek, a Bátkai és Tornaijai Állami Gazdaságnak segítenek, ahol bizony még csak alig 15 százalékát vágták le a gabonának. (polgári) BÍRÁK MINISZTERI FIZETÉSSEL (Folytatás az 1. oldalról) gó csatorna zsilipjeivel valaki vagy valakik manipulálnak, mert a munkások sok helyütt találják a zsilipeket olyan helyzetben, hogy az felduzzassza a csatorna vizét. A miniszterelnök szerint ez már kimeríti a szabotázs fogalmát is. A sajtó képviselőinek részéről sok kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban az erőműépítésről is. A szlovák kormány elnöke olyan értelemben nyilatkozott, hogy ilyen veszélyhelyzetre nem került volna sor, ha az erőművet már korábban, a tervek szerint Befejezik. Elhangzott olyan kérdés is, hogy nem kellene-e az esetleges árvízkárokért kártérítést követelni Magyarországtól, mivel Magyarország annak az oka, hogy az erőmű nem épült fel. Ján Čarnogurský erre válaszolva elmondta, hogy a munkálatok leállítása miatt természetesen van kártérítési igény Magyarország felé, de valószínűtlen, hogy ehhez még a mostani árvízmegelózési költségeket is hozzá lehetne számítani. Ezzel kapcsolatban annyit elárult Antall József magyar kormányfőhöz intézett személyes leveléről is, hogy ebben kérte a magyar kormány elnökét, a Bős-Nagymaros körüli ellentétek ne vessenek árnyékot a két ország kapcsolataira más területeken. A kormányülés utáni sajtótájékoztatón Ján Holčík ipari és Marian Poslúch igazságügy-miniszter jelentek meg. Az utóbbi részvétele jelezte, hogy a kormányülés legfontosabb témái közül is kiemelkedik az a törvényjavaslat, amely a bírák fizetéséről, illetve a bíróságok anyagi ellátásával rendelkezik. Ha ugyanis - hangsúlyozta a miniszter - a bíróságok teljesíteni akarják küldetésüket, akkor meg kell szilárdítani tekintélyüket és függetlenségüket. Azonban egyre kevesebben szánják rá magukat a jogászok közül, hogy a bíróságokon dolgozzanak és Szlovákiában jelenleg 300 bíró hiányzik. Azt is elárulta, hogy ezentúl a bírák „viszonylag tisztességes fizetést" kapnak majd, amely 6 ezer koronánál kezdődik és a különböző szinteken elérheti a 12 ezer koronát is. A legfőbb bíróságon pedig a miniszterekénél is magasabb lehet a fizetés. Ján Holčík azoknak a vállalatoknak a névsorát közölte, amelyek kivételt kértek és kaptak a privatizációs törvény alól, mivel már most közös vállalatot szeretnének létesíteni tőkét hozó külföldi partnerükkel. Néhányukban a külföldi tőke részaránya 51 százalék lesz, A szinte azonnal felmerült kérdésre, hogy nem a „szlovák nemzeti vagyon" kiárusítása-e az, hogy a külföldinek döntő szava van a közös vállalatban, azt felelte, hogy teljesen fölösleges és számára érthetetlen az ilyen aggodalom, hiszen a tőke az nemzetközi és ott is hozza a hasznot, ahol működik, tehát itt semmiféle kiárusításról nincs szó. A szlovák kormány tegnapi ülésén foglalkozott a Csehszlovák Rádiónak egy Cseh, egy Szlovák, illetve egy föderális Csehszlovák Rádióra való felosztásával, de más a nézete ezeknek a finanszírozásáról, mint ahogy azt a szövetségi kormány javasolja. A szlovák kormány egyetértett azzal, hogy szeptember 19-e a Szlovák Nemzeti Tanács 1848-as megalapítási dátuma - ha ném lesz állami ünneppé nyilvánítva - akkor a Szlovák Köztársaság emléknapja legyen. Véleményezte továbbá a könyvelésről és a büntetőtörvénykönyv számára meghatározott minimálbér összegéről szóló szövetségi és a választók állandó névjegyzékével kapcsolatos SZNT-törvény alapelveit is. (szénási) MEGSZÜLETETT A SZÖVETSÉGI MEZŐGAZDASÁGI PIACSZABÁLYOZÁSI ALAP Komoly vita előzte meg a Szövetségi Gyűlés Elnöksége által tegnapelőtt jóváhagyott, a Szövetségi Mezőgazdasági Piacszabályozási Alapról szóló törvényerejű rendelet megszületését, Václav Benda képviselő, a Kereszténydemokrata Párt elnöke például a múlt héten csalásnak minősítette az alap esetleges létrehozását, mondván, ezzel az Elnökség a plénum megkerülésével akar olyan rendeletet hozni, amely szerinte komoly beavatkozást jelent a piaci mechanizmusba, a gazdasági reform végrehajtásába. A döntés meghozatalát követően a Mladá fronta Dnes napilap szerkesztője megkerdezte Václav Klaust, a rendelet előterjesztőjét, mi a véleménye a szóban forgó alapról. Azért sem érdektelen a szövetségi pénzügyminiszter véleménye, mivel róla nehezen képzelhető el, hogy olyan javaslatot terjesszen elő, amely meredeken ellenkezik a reform alapelveivel. „Kétségtelenül van benne némi irónia - nyilatkozta -, mivel jómagam vagyok az utolsó, aki azt akarná állítani, hogy éppenséggel a hasonló alapok révén valósíthatjuk meg a reformot. A kormány döntéséről van azonban szó, és Vladimír Dlouhý, akinek az általa vezetett hivatalt kellett megbíznia az alap koncepciójának kidolgozásával, most éppen külföldön tartózkodik. Azonban néhány dolgot tudatosítanunk kell. Először is: az alap szövetségi jellege szavatol bizonyos koncepciót és a helyzet egységes megítélését, noha köztársasági szinteken már léteznek ilyen alapok. Tehát amennyiben nagyobb lesz a kormányok közötti koordináció, akkor rendben lesznek a dolgok. Másodszor: Az alap csakis olyan mértékben avatkozik bele a piacba, amennyi pénz áll majd a rendelkezésére. Ebből a szempontból úgy vélem, hogy a három milliárdnyi koronás összeg révén az ügy az egész gazdaságban nem sok vizet zavar majd. Végül pedig harmadszor: ez az alap a földművesek ügyét távlati szempontból nem oldja meg. A drága mezőgazdasági termények iránti kereslet nem fog növekedni. A legfontosabb lépéseket tehát maguknak a földműveseknek kell megtenniük, nekik kell csökkenteniük termelési költségeiket, jobb és olcsóbb mezőgazdasági termékekkel kell jelentkezniük, hiszen csakis így fokozható a fogyasztó érdeklődése. E téren azonban még korántsem kezdődött el a reform." A pénzügyminiszter a továbbiakban a következőket nyilatkozta a szóban forgó lap egy másik munkatársának: Más ágazatokban nem vezetünk be semmi hasonlót. A mezőgazdaságban azonban a termelési túlkínálatnak a megváltozott körülményekre történő reagálása törvényszerűen lassúbb, mint más ágazatokban. Ezért logikus, hogy e téren az állam belép a piacra, és nem pedig az őstermelésbe avatkozik be. Az alap természetesen nem megoldás, csupán egy kiegészítő intézkedés. A kormány 3,4 milliárd koronát hagyott jóvá az alap számára, azzal, hogy gazdasági szubjektumként viselkedik majd. A lap munkatársai megkérdezték Václav Benda képviselő véleményét is a döntésről, azt, hogy továbbra is nyugtalanítja-e az alap megteremtése. „Nem nyugtalanít. A kormány kielégítően megmagyarázta szándékait, s noha a kezdetben azt gondoltam, csalásról van szó, most már nem ez a véleményem." A piacszabályozási alap létrehozását egyébként az élelmiszerpiacon az árliberalizálást követően kialakult helyzet tette szükségessé. A szövetségi piacszabályozási alap segítséget nyújthat abban, hogy a fölösleget garantált áron felvásárolja, a kereslet és kínálat alakulása szerint biztosítja az egyes régiók és köztársaságok közti átcsoportosítását, illetve bizonyos részének exportálását. ÉJFÉLKOR TETŐZÖTT A DUNA