Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám, szombat

HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SEÓi 1991. AUGUSZTUS 31. A horvát rendőrség tábori papja Vukovarban misét tart a horvát nemzeti gárda tagjainak. (Telefoto: ČSTK/AP) CSAKNEM ULTIMÁTUM SZERBIÁNAK (Folytatás az 1. oldalról) térium is. Eszerint a szerb vezetőket és a jugoszláv hadsereget fokozott felelősség terheli azért, hogy Ju­goszlávia tragikus módon a polgár­háborúba sodródik. Az USA azon­nali tűzszünetre szólított fel Horvát­országban. Amerikai vélemény sze­rint a jugoszláv hadsereg aktív sze­repet vállal a vérontásban a szerb fegyveresek oldalán. A szlovén külügyminiszter után a horvát diplomácia vezetője is fel­kereste Budapestet, ahol felszólítot­ta a világ közvéleményét, tegyen gyors és összahangolt lépéseket a jugoszláv válság rendezése érde­kében. Zvonimir Separovic az An­tall József kormányfővel és Je­szenszky Géza külügyminiszterrel megtartott találkozó utáni sajtóérte­kezleten a jugoszláv hadsereget úgy jellemezte, mint a kommunizmus utolsó bástyáját Európában, a hor­vátországi háborút pedig a kommu­nizmus és a demokrácia harcaként. Separovic elmondta még, a magyar fél támogatja Horvátországot, de nincs közvetlen kilátás arra, hogy el is ismerje, mégpedig a Vajdaságban élő 400 ezer magyar miatt. Magyar­ország akkor venné fontolóra Hor­vátország elismerését, ha ezt előző­leg más országok is megtennék. Stipe Mesic, a jugoszláv államel­nökség elnöke zágrábi sajtóértekez­letén arról beszélt, hogy a hadsereg ellenőrzése Kicsúszott e testület ke­zéből, amely formálisan betölti a fő­parancsnoki tisztet. A DPA idézte azt az állítását, amely szerint ,,igaz, hogy Jugoszláviában hivatalosan nem volt semmilyen fordulat vagy államcsíny, de a valóságban a had­sereg azt csinál, amit akar". Az államelnökség legutóbbi, szerdán megszakított üléséről kijelentette, hogy azon nem nyilvánult meg politi­kaijóakarat és nem született megál­lapodás a tűzszünet hatékony vég­rehajtásáról és ellenőrzéséről sem. Csütörtökön a késő esti órákban Zágrábban sajtóértekezletet tartott az EK különmegbízottja, Henry Winaendts, aki felkereste a hor­vátországi harcok helyszínét és több politikussal is találkozott. Ö egyebek között azt mondotta, Európának segí­tenie kell a jugoszláv konfliktus ren­dezésében, de a horvátországi vér­ontást maguknak a jugoszlávoknak kell befejezniük. A Horvátországban folyó harcokat háborúnak nevezte. Csütörtökön este több jugoszláv városban rendeztek tiltakozó meg­mozdulásokat a fegyveres erők el­len. Belgrádban a demonstráció előtt tárgyalásokat is tartottak. A ka­tonák szülei, az édesanyák, tehát több száz asszony érkezett autóbu­szokon a fővárosba, s a védelmi minisztérium épülete előtt tüntettek. Ezek az anyák nem akarják, hogy a hadsereget bevessék Horvátor­szágban, és sürgették, hogy azokat a fiatatokat, akiknek letelt a szolgá­lati idejük, engedjék haza. A tegnapi jelentések szerint Hor­vátországban folytatódtak a harcok, tehát még mindig nincs tűzszünet és a helyzet rendkívül súlyos. A Tanjug tájékoztatása szerint a tegnapra vir­radó éjszaka vagy 25 horvát gárdis­ta vesztette életét. Az összecsapá­sok a szerb fegyveresek és a horvát gárdisták között a szerb határ köze­lében, Topuszko város közelében robbantak ki. A horvát televízió azt állította, a szerbek több hullámban támadták ezt a várost és más horvát falvakat is. A horvát rádió azt közölte, hogy a szerb fegyveresek a hadsereg ala­kulataival közösen támadtak több falut Zágrábtól délre, s az akcióban két nő életét vesztette. Vukovart to­vábbra is ostromgyürűben tartják a szerbek és a hadsereg erői. Lapzárta előtt érkezett UPI-hír szerint a jugoszláv szövetségi kormány és Horvátország kormá­nya tegnap elfogadták az Európai Közösségek tervét a fegyverszü­net megvalósítására. Szerbia egyelőre ehhez még nem járult hozzá. A SZOVJETUNIÓ MEGSEGÍTÉSÉNEK AMERIKAI ÉS BRIT PROGRAMJA Nincs ok aggodalomra a szovjet atomfegyverek miatt George Bush amerikai elnök és John Major brit kormányfő csütörtök este sajtóértekezletükön bejelentették, megállapodás született abban, hogy a Nyugat milyen általános alapelvek szerint nyújtson pénzügyi segítséget a Szovjetuniónak. Hangsúlyozták, a segítség kibővítésének az a feltétele, hogy a Szovjetunióban folytatódjon a gazdasági reform. Kennebunkportei sajtóértekezletén az amerikai elnök hozzátette, az Egyesült Államok támogatja a balti köztársaságok függetlenségét. Ezt a Szovjetunióval is közölték, s felszólították a moszkvai vezetést, hogy ne akadályozza ezt az elkerülhetetlen változást. A brit kormányfő, aki két napot töltött Bush nyári rezidenciáján, hol­nap Moszkvába érkezik, ahol Mihail Gorbacsovval és Borisz Jelcinnel fog tárgyalni. Ö az említett sajtóérte­kezleten annak a reményének adott hangot, hogy más kulcsfontosságú szovjet vezetőkkel is módja lesz ta­nácskozni. Szerinte a Nyugatnak megbízható információkra van szük­sége arról, ami a Szovjetunióban történik. Úgy fogalmazott, a Nyugat nem diktálhatja, hogy mi történjen ott, másrészt viszont nem hagyat­kozhat csak a néző szerepére. Bush arról nem szólt, mikorra várható Lit­vánia, Lettország és Észtország elismerése az USA részéről. Major pedig arról beszélt, egyetértettek az amerikai elnökkel abban, hogy tá­mogatni kell a Szovjetunióban a de­mokráciát és a gazdasági reformo­kat. Azzal is, hogy ez utóbbiak meggyorsításához szükség van a nyugati segítségre, amelynek bő­vítése attól függ, csökkenti-e a Szovjetunió a katonai kiadásokat. Az amerikai és a brit vezető elfo­gadta a Szovjetunió megsegítésé­nek hatpontos programját. Major el­mondta, ennek fel kell ölelnie a már meglevő hitelek kihasználását az élelmiszerek vásárlására és a téli élelmiszersegélyre, amelyet a külön­leges műszaki csoportok segítené­nek elosztani. A segély a továbbiak­ban műszaki ismeretek átadására terjed ki, e téren együttműködne a Nemzetközi Valuta Alap és a Vi­lágbank, s meggyorsítanák a Szov­jetunió társulását a Valuta Alaphoz. Washington és London egyetért abban, a jelenlegi helyzetben nincs különös ok aggodalomra a szovjet nukleáris arzenál miatt. Bush azt reméli, hogy a Szovjetunió atom­fegyvereit továbbra is a központi kormány fogja ellenőrizni. Hozzátet­te azonban, ez a kérdés még megol­dásra vár. A témával kapcsolatban azt fejtegette, a szovjetunióbeli ese­mények esetleg megkívánhatják az amerikai nemzetbiztonsági politika szerkezeti módosításait, ugyanis ez a politika már hagyományosan a Szovjetunió részéről fenyegető nukleáris vagy egyéb agressziót fel­tételezett. Az amerikai elnök külön is üdvözölte azt a tényt, hogy felfüg­gesztették az SZKP tevékenységét. LEMONDOTT A LENGYEL KORMÁNY Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő a szejm tegnapi ülésén bejelentette kabinetjének lemondá­sát. így reagált a képviselők ellenál­lására, ők ugyanis élesen bírálták a kabinet eddigi gazdaságpolitikáját és szembeszálltak azzal a kor­mányjavaslattal, amely az állami költségvetés lényeges csökkentését feltételezte. A csütörtöki parlamenti vitára jel­lemző volt a posztkommunista erők offenzívája, amelyhez csatlakoztak a parasztpártok képviselőinek egy része is. A miniszterelnök a tegnapi felszólalásában kijelentette, nem akar, egy olyan „szürrealista játék" objektuma lenni, amely káoszba és anarchiába vezetné az országot. HELYESLIK A KAMBODZSAI DÖNTÉST Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának képviselője tegnap a thaiföldi Pattajban „bizonyos fenn­tartásokkal" hozzájárult azokhoz az egyezményekhez, amelyeket az el­múlt héten a kambodzsai Legfel­sőbb Nemzeti Tanács kötött. Hang­súlyozták azonban követelményü­ket, hogy Kambodzsában még a szabad választások előtt vagy rö­viddel utánuk teljes egészében de­mobilizáljanak minden fegyveres erőt, amely részt vett a 12 évig tartó konfliktusban. Norodom Szihanuk, a kambod­zsai Legfelsőbb Tanács elnöke, mi­után tegnap találkozott a Biztonsági Tanács állandó tagállamai küldött­ségeinek tagjaival, az elmúlt hetet „valóban történelmi jelentőségű­nek" minősítette s kifejezte remé­nyét, hogy a kambodzsai kérdést már ez év októberében megoldják. A volt kambodzsai uralkodó szerint a választásokat \övőre megejthetik. Hun Szen, a kambodzsai kor­mány elnöke úgyszintén Pattajban megállapította: 99 százalékra meg­győződése, hogy nemsokára elhárul minden akadály a békeszerződés megkötésének útjából. Ezen az úton Kambodzsa képviselői nagy lépést tehetnének előre New Yorkban az ENSZ szeptemberi közgyűlésén. A natolij Lukjanov - bár hivatalosan megfosz­tották őt a parlament elnökének tisztségé­től és mentelmi jogától, sőt letartóztatták - válto­zatlanul azt állítja, hogy nem volt a puccsisták szekértolója, főideológusuk pedig már végképp nem. Az ellene felhozott vádak közül az egyik legsúlyosabb, hogy a moszkvai esti lapok már augusztus 19-én, a többi - engedélyezett - napi­lap egy nappal később, a puccsisták dokumentu­maival egyetemben közölte állásfoglalását, mi­szerint komoly kifogásai voltak a Novo-Ogarjovó­fi ď,*, c S xfr:::':^ A Tfľ'f ,. ccď • ' • • Lukjanov kézírásos nyilatkozata - kozmeti­kázás előtt ban kidolgozott új szövetségi szerződés ellen. Kiderült, az ominózus állásfoglalást a TASZSZ hírügynökség úgy adta ki, hogy kihagyott belőle három szót, az utalást arra, három nappal koráb­ban jelent meg a tervezet. (A szovjet sajtó augusztus 15-én tette közzé.) így nem lehetett következtetni a keletkezési dátumra (augusztus 18.), s azt meg is változtatták augusztus 16-ára. így rendelkezett előbb Jefimov, az Izvesztyija akkori főszerkesztője, majd kiváló ötlete alapján maga a hivatalos hírügynökség is. Ennek kö­LELEPLEZŐDÉSEK szönhetően a naivabb újságolvasók esetleg azt gondolhatták, Lukjanov már a hatalomátvétel előtt is látta a „hibákat" és merte vállalni vélemé­nyét. Akkor, persze, még nem tudhatták, hogy a parlamenti elnök majd éppen ennek a kegyes csalásnak köszönhetően igyekszik menteni az irháját. Természetesen, az Izvesztyija munkatársai tudtak a csalásról, s már augusztus 22-én közöl­ték a kézzel írott, fénymásolt állásfoglalás egy példányát. Abból ugyanis több száz készült, osz­togatták a Moszkvába bevonuló katonáknak - szellemi táplálékként. Miben bízik ezek után Lukjanov? Egykori barátja, Mihail Gorbacsov jóindulatára aligha számíthat... Történtek közben Moszkvában más fontos le­leplezések is. Arról már beszámoltunk, hogy az új „szovjet vezetés" sietett negyedmillió bilincset PACnOPSSEHHE xoueigiaHTa r.MocitBu Oá iflUMHHCTpaTHBHOM BpeCTB B COOTSeTCTBHH CO CT.9 3aX0H& Cocsa CoBBTCKMX CoUHaJIHCTM­qecKKX PecnytíjiKK "0 npaBOBOM pextma ipoaBimadHoro nojionemf*" caracipioHHpyB aflMMHHCTpaTHBHUÍt apeqi rpajwamwa cpoKou Ha ipívmaTt cyiox. KoaewaHT ŕ. I.Íockbu reHepajj-iKwixorMHic y/ " asrycTa IS9I P. Biankó letartóztatás i parancs rendelni. Az még nem egészen világos, kiknek szánták, valahogy senki sem akar tudni a listák­ról, amelyek - megbízható források szerint - már a puccs napján készek voltak. Különben aligha nyomattak volna 300 ezer letartóztatási paran­csot. Igaz, egyelőre, csak 30 napos elzárással számoltak, de hát azt mindig meg lehet hosszab­bítani. A mellékelt - az Izvesztyijából ollózott - letartóztatási parancson a dátum augusztus tizenkilenc. Vagyis késlekedni igazán nem akar­tak. Ami különösen megdöbbentő, az a tény, hogy Moszkva katonai parancsnoka, Kalinyin vezérezredes biankó aláírta a letartóztatási pa­rancsot. így, aki hozzájutott egy ilyen pél­dányhoz, annak a nevét írta be, akiét akarta. Mondjuk, a haragosáét. Igazán megtehette vol­na, hiszen újra helyreállt a „szovjet igazságszol­gáltatás". (görföl) NÉHÁNY SORBAN J apán és Észak-Korea képvi­selői tegnap Pekingben felújí­tották a tárgyalásokat a két ország közötti kapcsolatok normalizálásá­ról. Január óta immár negyedszer találkoztak a delegációk tagjai, akik elismerik, hogy még mindig számos kérdésben van nézetkülönbség Na­kahira Noboru japán küldöttségve­zető egyben reményét fejezte ki, hogy Phenjang nemrégi diplomáciai lépései hozzájárulnak a tárgyalások sikeres folytatásához. A KNDK a múlt hónapban ígéretet tett arra, hogy aláírja az atomfegyverek ellen­őrzéséről szóló nemzetközi szerző­déseket. K omoly incidens történt a Per­zsa-öbölben levő Bubjan szi­geten - közölte tegnapra virradó éjszaka Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, aki kijelentésével rea­gált Kuvait vádjá.a, mely szerint Irak elfoglalta az említett szigetet. Bag­dad ugyanakkor kategorikusan cá­folta ezeket a híreket. Pérez de Cuellar az ENSZ New York-i szék­házában tájékoztatta az újságírókat, hogy az incidenst a világszervezet megfigyelő missziója vizsgálja. Günther Greindl osztrák tábornok, az ENSZ-csoport parancsnoka Bag­dadban tárgyalt az ügyről. Az inci­dens komolysága abban rejlik, hogy az Öböl-háború óta Irak és Kuvait először került konfrontációba egymással. B ukarestben csütörtökön szü­letett meg a megállapodás a diplomáciai kapcsolatok felvételé­ről Románia és Moldávia között. A dokumentumot Adrian Nastase és Constantine Tsiu, a két ország kül­ügyminisztere írta alá. A megállapo­dás alapján a közeljövőben Kisi­nyovban román, Bukarestben pedig moldován nagykövetséget nyitnak. H avanna elhatárolta magát a „tragikus és veszélyes" szovjetunióbeli eseményektől és ki­jelentette, nem mond le a szocializ­musról. Erről a Granma című napi­lap tájékoztatott. „Az antikommunis­ta hullám a Szovjetunióban, az SZKP irodáinak lepecsételése és a Lenin-szobrok eltávolítása tragé­dia" - írta a lap. Az elmúlt tíz nap eseményeit „nagyon fájdalmasnak" nevezte. R omániában csütörtökig 22 új koleraesetet regisztráltak ­közölte az egészségügyi miniszté­rium azzal, hogy idén 50-re növeke­dett a megbetegedések száma. A legtöbb esetet a Duna deltában, Tulcea város környékén észlelték, ahol 42 személy betegedett meg. S alvadorban a baloldali Fara­bundo Martn Nemzeti Felsza­badítási Front képviselői csütörtö­kön közölték, hogy elfogadják Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár meghívását a szeptember 16-ra és 17-re szóló New York-i tárgyalások­ra. Hasonló meghívást kapott Alfre­do Cristiani salvadori elnök is, aki szintén beleegyezett a találkozóba. ENSZ-képviselők szerint a főtitkár reméli, hogy a tárgyalásokon „új gondolatokat" terjeszt elő és ezzel kivezetheti a zsákutcából a két ellen­séges salvadori fél közötti béketár­gyalásokat. M ichel Aun tábornok, a libano­ni keresztény erők egykori parancsnoka tegnap három munka­társának kíséretében és a francia titkosszolgálat védelme alatt Mar­seille-be érkezett. Aun tavaly októ­bertől az amnesztia megadásáig •Franciaország bejrúti nagykövetsé­gén élt. O—ófiában tegnap Bulgária és O Ĺ Izrael megállapodást írt alá a kereskedelmi, gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről. Erre Jicchak Samir izraeli kormányfő négynapos hivatalos bulgáriai láto­gatásának végén került sor. P remadasza, Sri Lanka elnöke tegnap egy hónapra felfüg­gesztette a parlament tevékenysé­gét. Erre azt követően került sor, hogy a képviselők egy csoportja pe­tíciót nyújtott be, amelyben követe­lik, hogy emeljenek vádat az elnök ellen. Két miniszter lemondásával támogatta ezt a követelést. A petí­ció, amelyet állítólag 120 képviselő írt alá, 24 pontban vádolja Premada­szát hatalommal való visszaéléssel, korrupcióval és követeli lemondását.

Next

/
Thumbnails
Contents