Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám, szombat

1991. AUGUSZTUS 28. uÚJ SZÔi HlREK - VÉLEMÉNYEK 2 DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT MEGÚJÍTÁSA Roland Dumas, Franciaország és, Janis Jurkans, Lettország kül­ügyminisztere tegnap Rigában nyi­latkozatot írt alá a két állam diplomá­ciai kapcsolatainak újrafelvételéről s Párizsban, illetve Rigában nagykö­vetségük megnyitásáról. A francia külügyminiszter az alá­írást követő sajtótájékoztatón hang­súlyozta, országa szilárdítani fogja sokoldalú kapcsolatait, de segítő­szándékával semmikép sem kívánja érinteni „a Szovjetunió és Fran­ciaország igen jó kapcsolatát". Kife­jezte meggyőződését, hogy a Szov­jetunió a közeljövőben átalakul és a balti államok elnyerik függetlensé­güket. Egyben kifejezte azt az óha­ját, hogy találkozni szeretne Borisz Jelcinnel, aki ezekben a napokban a baltikumban tartózkodik. A francia diplomácia vezetője egyébként tegnap Tallinba utazott, BOLOGNA ÉS FIRENZE DÍSZPOLGÁRA Alexander Dubček, a CSSZSZK Szö­vetségi Gyűlésének elnöke néhány napos látogatáson Észak-Olaszországban tar­tózkodik. Miután kedden, mint már közöl­tük, Firenze díszpolgára lett, tegnap Bo­logna polgármestere kezéből vette át az arról szóló dekrétumot, hogy a város díszpolgárává avatták. UTALVÁNYOK BECSERÉLÉSE Csütörtöktől Szlovákia 11 városá­ban-helységében megkezdik a mo­torolaj-, valamint a speciális és a szuperbenzin-utalványok becse­rélését. Ez nem vonatkozik az úgy­nevezett S blokkokra. A becserélés az alábbi helyeken történik: Pozsony (Továrenská), Kľačany (Nagyszom­bati járás), Garamszentbenedek, Ér­sekújvár, Rózsahegy, Stožok, Horný Hričov, Kassa, Pozdišovce, Kés­márk és Nagykapos. Blokkot cserél­ni és vásárolni szeptember 13-áig lehet. NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR íme egy újabb bizonyítók, hogy a Szlo­vák Nemzeti Galéria jelenlegi vezetése mindent megtesz az egyes nemzeti kultú­rák közelítése érdekében: csatlakozott az Európai kultúra útjai elnevezésű rendez­vényhez, amelynek kezdeményezője a Lódzi Történelmi Múzeum, név szerint Andrzej Paruzel képzőművész. A lengyel városban nemzetközi részvétellel rende­zett képzőművészeti alkotótábor mintájá­ra, a Szlovák Nemzeti Galéria egyhetes nemzetközi szimpóziumot rendezett, amelyen belga, német, lengyel és szlovák képzőművészek vettek részt. Amiként azt Lódzban tették, úgy Po­zsonyban is a nyilvánosság elé tárják az egyhetes művészi alkotómunka eredmé­nyeit; a zömmel térbeli alakzatokat, instal­lációkat Zlatica Adamčiaková művészet­történész komponálta kiállítássá. A tárlat­hoz katalógus is készül, amely azonban csak később lesz megvásárolható. Érthe­tő, hiszen egyrészt az egész hetes mun­kát fogja dokumentálni, és természetesen fotóanyagot közöl az alkotásokról, ame­lyek csak a megnyitó napjára készültek el. Pozsony után Brüsszelben majd Ber­linben találkoznak a képzőművészek, Figyelemre méltó, hogy a jelen hely­zetben, amikor nálunk még nincs rá lehe­tőség, hogy a kultúra, a hasonló rendez­vények támogatására szánt összeget leír­ják az adóból, négy hazai ipari vállalat is szponzorálja a rendezvényt. A kiállítást ma, tizenhat órakor nyitják meg, és szeptember huszonkettedikéig látogatható. -si­VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1991. szeptember 2-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,91 52,71 Francia frank 5,21 5,29 Német márka 17,69 17,97 Olasz líra (1000) 23,69 24,06 Osztrák schilling 2,51 2,55 Svájci frank 20,23 20,56 USA-dollár 30,78 31,18 „ISKOLÁINKÉRT" Beszélgetés Tóth Károllyal, az FMK főtitkárával • A hétfőn kezdődő tanévben több új magyar tanítási nyelvű kisiskola kezd mű­ködni. Miért tartják fontosnak, hogy foglal­kozzanak ezek sorsával? - Rendkívül fontos, hogy a hetvenes -nyolcvanas években központosított isko­lák önálló életet éljenek. Hét-tíz éves gyerekek mindennapi utaztatása a legna­gyobb vétek, amit elkövethetünk ellenük. Nem is beszélve arról, hogy teljesen ki­szakadnak közegükből, abból a közös­ségből, amely erkölcsi útravalót ad nekik, és amelyet a jelenlétükkel maguk is gaz­dagítanak. Fontos, hogy ezek az iskolák újraalakuljanak és ott anyanyelven folyjék az oktatás. Tudomásom szerint sok ilyen kisiskola alakult már, ösztönözni, segíteni akarjuk az indulásukat. • Nem lesz könnyű ezeknek az isko­láknak a helyzete. Milyen segítséget tud nyújtani mozgalmuk kezdeti problémáik leküzdésében? - Problémáik megoldásában minden bizonnyal a járási szerveknek kell elöl járniuk, és persze az önkormányzatok­nak. De ismerjük, milyen anyagi eszkö­zökkel rendelkeznek ezek a szervek. Amennyiben lehetőségünk van, ha valaki hozzánk fordul, igyekezni fogunk segíteni nekik - kötelességünk ez. Szeptember 1­je alkalmából pedig szeretnénk a könyvtá­ruk kialakításába besegíteni. Sokan fela­jánlottak könyveket a múltban az FMK­nak, ezeket a könyveket szívesen a kisis­kolák rendelkezésére bocsátjuk. Ezzel szeretnénk kifejezni elismerésünket azon pedagógusok és szülők irányába, akik mindent megtettek azért, hogy a kisisko­lák újra kinyissák a kapuikat a magyarlak­ta falvakban. Ezúton is szeretném megkérni a kisis­kolák igazgatóit, hogy jelezzék igényeiket a központi vagy a járási titkárságokon. Címünk: FMK-MNI, Zabotova 2., 811 01 Bratislava. A borítékra írják rá: „Isko­láinkért". -r­POLITIKAI HELYZETFELMÉRÉS (Folytatás az 1. oldalról) rületén is élnek nemzeti kisebbsé­gek. Biztosítanunk kell a közel 300 ezer szlovákajkúnak, hogy teljes jo­gú állampolgárként élhessenek Csehországban. A maratoni tárgyalást megszakítva a PM képviselői a kora esti órákban sajtótájékoztatót tartottak. Ezen kifejtették meggyőződésüket, hogy példájukat - ta­nácskozni a szlovákiai politikai erőkkel - a többi csehországi politikai szubjektum is követni fogja. Beismerték, hogy ilyerr. megbeszélésre már korábban időt kellett volna szakítani, de véleményük szerint még nem késő. Szükség van a párbe­szédre - hangsúlyozta Dagmar Burešo­vá -, hiszen a lakosság többsége nem akarja az elszakadást. Pavel Rychetský a megbeszéléseket összegezve elmondta: bár a pártok, moz­galmak többsége a kroménži megállapo­dás értelmében kíván lépni, mindenütt figyelmeztették őket arra, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a Szlovák Nem­zeti Tanács elé kerül az ún. tiszta alkot­mány kérdése. Dagmar Burešová és Petr Pithart szerint ez komoly aggodalomra ad okot, s nyomatékosan kifejtették: a tiszta alkotmány elfogadása ellentétben áll az érvényes alkotmánnyal, ami visszavon­hatatlan következményekkel járna. A PM képviselői szerint az ilyen lépést Cseh­országban nem fogadnák megértéssel. Mint megtudtuk a PM a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal is tárgyalni fog, ám erre a megbeszélésre szeptem­berben kerül majd sor. Mivel a Polgári Mozgalom és a Függet­len Magyar Kezdeményezés megbeszé­lésére lapzárta után kerül sor, erről a ta­lálkozóról hétfői lapunkban számolunk be. Hivatalosan első alkalommal találko­zott tegnap a Polgári Mozgalom és az Együttélés. Duray Miklós, Dobos László és Stanislav Gawlik így összegezték észrevételeiket, benyomásaikat: Duray Miklós: A történelem már olyannyiszor bizonyította, hogy az ország meghatározó erői csak akkor keresik a kapcsolatot a kisebbségek politikusai­val, amikor úgy érzik, hogy veszélyben az ország helyzete vagy saját politikai pálya­futásuk. Most hasonló a helyzet, a szövet­ségi köztársaság sorsa forog kockán. Eb­ből a szempontból későinek tartjuk, hogy a Polgári Mozgalom és az Együttélés közti találkozóra csak most került sor. De nem tekintjük azt feleslegesnek, mert be­széltünk a népszavazásról, az alkotmá­nyozásról, a köztársaság sorsáról, a gaz­dasági törvények meghozásának fontos­ságáról, mezőgazdasági kérdésekről, a választási törvényről, a szövetségi kor­mány nemzetiségi politikájának készülő elveiről, tehát olyan kérdésekről is, ame­lyek közvetlenül is érintik a nemzeti ki­sebbségeket. A PM érzi, hogy változás állt be a belpolitikai helyzetben, szükség van mindenkire, aki konstruktív hozzáál­lást próbál képviselni Csehszlovákia to­vábbi sorsát illetően. A PM rövid távon nem tartja elképzelhetőnek a nemzeti ki­sebbségek helyzetének és jogállásának magasabb szinten történő biztosítását. A jelenlegi belpolitikai helyzetben nem látják ennek a politikai lehetőségét. Dobos László: Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, amit a szerdai NYEE-vel folytatott megbeszélés óta érzek. Akkor hivnak, akkor keresnek fel bennünket, amikor szükség van ránk. Azok a mozgal­mak, amelyek a forradalmi változásnak az eszmeiségét adták, s levezényelték ezt a változást, azok másfél-két év múltán jönnek rá, hogy a liberalizmusnak a gon­dolatát sokkal erőteljesebben kellett volna érvényesíteni. Úgy érzem ezt a tárgyalást jóval hamarabb kellett volna megtartani. A liberalizmus politikuma és adott törté­nelmi lehetősége kihasználatlan maradt. Ma már nem a liberalizmus a csehszlovák politika meghatározója, hanem más té­nyezők befolyásolják a politika alakulását. Úgy feltenni ma a kérdést, hogy föderáci­ót vagy önálló államot, szerintem nem lehet. A föderációt csak egy új program­mal lehet véleményem szerint tovább él­tetni. A mi mozgalmunk kifejtette: támo­gatjuk az önrendelkezést, de ennek a pár­huzamos megfelelője a nemzetiségi ön­igazgatás. Stanislav Gawlik: A PM vezetés tuda­tosította a mai találkozón, hogy mulasztott a nemzeti kisebbségekkel szemben. El­mondtuk: a nemzeti kisebbségek képvi­selői stabilizáló tényezők akarnak lenni, ugyanakkor teljes jogú állampolgárként kívánnak élni. G. A. BALSIKERŰ KOMMANDÓS AKCIÓ Úgy tűnik, Ján Lángoš szövetségi bel­ügyminiszter, ha kényes kérdés(ek)ben kell magyarázatot adni a közvélemény­nek, inkább a távolmaradást választja. A csütörtöki Események kommentárok című tévéműsorban is Martin Fendrych szóvivő nyilatkozott helyette, s bizony magyarázata nem tűnt meggyőzőnek. Nem is csoda, hiszen egy meglepő és rendkívüli kommandó-rajtaütést kellett megindokolnia. A Szövetségi Belügymi­nisztérium vörös sapkás terroristaellenes osztagát az ostravai Mosnov repülőtér ellen vetették be éjjel egy órakor. Az indok: egy informátor módfelett megbíz­ható híre, hogy a repülőtéren fegyver- és kábítószer-csempészést készülnek lebo­nyolítani. Az akció teljes titoktartás mellett zajlott, olyannyira, hogy az illetékes bel­ügyiek Petr Pithart cseh miniszterelnököt sem értesítették a nem mindennapos raj­taütésről. Az AN-24-es repülőgépen érkezett vö­rös sapkások csőre töltött fegyverrel fél óra leforgása alatt elfoglalták és lezárták a repülőteret, kiiktatták a fegyveres őrsé­get, átkutattak zeget-zugot, majd miután semmit sem találtak - délután két óra körül - feloldották a zárlatot és távoztak. A titokzatos rajtaütés során a repülőtér egyik alkalmazottja - amikor a vörös sap­kások egy ajtózárat lövésekkel „nyitottak ki" - könnyebben megsérült. Az akció miatt a repülőtérről csak többórás késés­sel szállhattak fel a menetrendszerű jára­tok gépei. A magáncég ebből eredő kára 20 ezer dollárt tesz ki. A Szövetségi Információs Szolgálat (FIS) bemutatkozása tehát félresikerült. A kommandóakció biztosra ment - mégis csupán riadalmat, félelmet és megdöbbe­nést okozott. (A személyzet közül többen úgy nyilatkoztak: ,,azt hittük, katonai puccs zajlik...") Vajon ki és milyen mér­tékben felel majd a szövetségi belügymi­nisztérium részéről a szakmai melléfogá­sért, az okozott anyagi és erkölcsi kárért? És ki garantálja, hogy hasonló akciók nem ismétlődnek-e meg. A vörös sapkások rajtaütését erélyes hangon elítélte az Észak-morvaországi Rendőrkapitányság, s azt a rendőrök, katonák és a repülőtér személyzete életé­vel történő hazárdirozásnak nevezte. -zsár­VIHAR A SZOVJET PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról) tották képviselői mentelmi jogától, s péntekre virradó éjjel letartóztat­ták. Az a fővád ellene, hogy hozzájá­rulását adta a „rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottság" létreho­zásához. A szövetségi főügyész szóvivője közölte, Lukjanov ügyével kizárólag az Oroszországi Föderá­ció főügyésze fog foglalkozni. Természetesen parlamenti körök­ben máris arról folyik a vita, ki lesz Lukjanov utódja. Az Interfax függet­len hírügynökség bizonyos források­ból úgy tudja, a legvalószínűbb jelölt Anatolij Szobcsak leningrádi polgár­mester. A hírügynökség szerint Szobcsak személye elfogadható mind a központi vezetés, mind az egyes köztársaságok számára. Rendkívüli ülése során a szovjet parlament már többször is szerette volna meghallgatni Borisz Jelcin orosz elnököt, aki oroszlánrészt vál­lalt a hatalomátvétel leverésében. Hivatalos felkérést is kapott, hogy mondjon beszédet, de azt azzal uta­sította el, hogy készíti felszólalását a hétfőn kezdődő küidött-kongresz­szusra. Az orosz televízió csütörtöki hírműsorában viszont arról számolt be, Jelcin körútra indult a szövetségi köztársaságokba. Jól tájékozott bal­tikumi források szerint azonban még mindig Rigában van, ahová titokban csütörtökön érkezett. Ugyancsak baltikumi források szerint Landsber­gis litván elnök is szeretne vele talál­kozni. Bonyolítja a parlamenti tanácsko­zást Jelcin szóvivőjének hétfői beje­lentése, hogy Oroszország fenntart­ja magának a jogot a határok felül­vizsgálatára az unióból kiváló köz­társaságokkal szemben. A nézetel­téréseket már sikerült tisztázni Uk­rajnával, tegnap pedig Oroszország Kazahsztánnal is megállapodásra jutott a jelenlegi határok tiszteletben tartásáról. Ezt közös sajtóértekezle­ten jelentette be Nurszultan Nazar­bajev kazah elnök és Alekszandr Ruckoj orosz alelnök. Ez azonban nem jelenti a váratlan határvita lezá­rását, mivel közben Belorusszija is nyugtalanságának adott hangot, s szeretné feltétlenül tisztázni a kér­dést az orosz vezetéssel. Dmitrij Bulahov, a köztársasági parlament legiszlatív bizottságának elnöke kije­lentette, tiszteletben kell tartani vala­mennyi köztársaság jogegyenlősé­gét, tekintet nélkül arra, hogy az új unióban Oroszországnak esetleg nagyobb lesz a politikai befolyása. Azerbajdzsán is független Tegnap Azerbajdzsán is kihirdette függetlenségét. Az egyhangúlag jó­váhagyott nyilatkozat emlékeztet ar­ra, hogy 1918 és 1920 között Azer­bajdzsán már nemzetközileg elis­mert szuverén állam volt. A parla­ment egyúttal megszüntette a rend­kívüli állapotot, amelyet Bakuban még 1990 januárjában rendeltek el a szovjet hatóságok. Alekszandr Besszmertnih volt kül­ügyminiszter is igyekezett menteni magát a puccs után, de leváltása azt bizonyítja, hogy ez nem sikqrült ne­ki. Tegnap reggel a szovjet televízió­ban utódja, Borisz Pankin megerősí­tette, egykori főnöke utasította őt, a Szovjetunió akkori csehszlovákiai nagykövetét, hogy támogassa a Mi­hail Gorbacsov elleni államcsínyt. Pankin közölte, kapott egy doku­mentumot Besszmertnih aláírásá­val, amelyben a miniszter utasította őt, vesse magát alá a 8-tagű juntá­nak. Hasonló szellemű utasításokat kapott Julij Kvicinszkij külügyminisz­terhelyettes aláírásával. Pankin már megkezdte a műkö­dését, s a jelek szerint egyik első lépése az lesz, hogy leváltja a bonni nagykövetet, Vlagyiszlav Tyereho­vot, amiért fenntartások nélkül együttműködött a puccsistákkal. A lépést Bonn is helyesli, mivel a nagykövetet a „régi kommunista apparátus tagjának" tekinti. Eduard Sevardnadze, aki még ta­valy decemberben önként távozott a külügyi tárca éléről, a Newsweek amerikai hetilapnak adott nyilatkoza­tában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy határozatlansá­gával és a valódi demokraták iránti bizalmatlanságával maga Mihail Gorbacsov teremtette meg a puccs­kísérletnek kedvező légkört. Roland Dumas francia külügymi­niszter viszont tévéinterjújában meglehetősen elismerően nyilatko­zott Gorbacsovról. Úgy vélekedett, ha már a Szovjetunió a köztársasá­gok lazább föderációjává változik, ennek az átmenetnek a megvalósí­tásához Gorbacsov a megfelelő em­ber, gyakorlatilag pótolhatatlan, mi­vel az unió legitimátásának megtes­tesítője. Mihail Gorbacsov tegnap aláírta azt a rendeletet, amely augusztus 29-i hatállyal felszámolja a politikai szerveket a Szovjetunió fegyveres erőiben, beleértve a KGB és a bel­ügyminisztérium csapatait. A szovjet elnök ezzel tulajdonképpen az egész Szovjetunió területére kiter­jesztette annak a rendeletnek érvé­nyességét, amellyel Borisz Jelcin augusztus 22-én elrendelte a szov­jet fegyveres erők aepolitizálását az OSZSZSZK területén. Popov, Jakovlev és Sevardnadze: nem Gavril Popov, Moszkva polgár­mestere tegnap bejelentette Alek­szander Jakovlevvel és Eduard Se­vardnadzeval megegyeztek, hogy nem vállalják javasolt tagságukat a Szovjetunió Biztonsági Taná­csában. Mihail Gorbacsov az erre vonat­kozó javaslatot csütörtökön terjesz­tette a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának rendkívüli ülése elé. A parlament azonban úgy döntött, a javaslatot először meg kell tárgyal­ni a szövetségi tanács tagjaival. Saposnyikov marsall nyilatkozata Jevgenyij Saposnyikov, a Szov­jetunió új védelmi minisztere a Krasznaja Zvezda napilapnak adott interjújában egyebek között hangsúlyozta a szovjet fegyveres erők tekintélye megújításának fon­tosságát. Nézete szerint a Szovjet­unió megbízható védelme megkí­vánja az egységes fegyveres erők megőrzését. Egyidejűleg nem vitatta el az egyes köztársaságok jogát ar­ra, hogy saját katona' alakulataikat, valamiféle nemzeti gárdákat is létre­hozzanak a köztársasági szuvereni­tás védelmére. A NATO-ról szólva azt a véleményét hangoztatta, hogy a kapcsolatok fejleszthetőek a biza­lom a kölcsönös megértés és az ésszerű kompromisszumok alapján. Oroszország és Kazahsztán megegyezett Nurszultan Nazarbajev, Ka­zahsztán elnöke és Alekszandr Ruckoj, Oroszország alelnöke teg­nap Alma-Atában a két köztársaság küldöttségei között folytatott tárgya­lások zárórészében közleményt ír­tak alá, amelyben megerősítették jelenlegi határaik érvényességét. A közlemény kifejezi egybehangzó nézetüket, hogy a Szovjetunió új politikai helyzete megkívánja a köz­társaságok szuverén jogainak meg­szilárdítását. A két államférfi meg­erősítette a Kazah SZSZK és az OSZSZSZK között 1990. november 21 -én kötött szerződés érvényessé­gét is. A közleményből továbbá az kö­vetkezik, hogy a két köztársaság kész az egyenjogúság alapján tá­mogatni a létrehozandó új szövetsé­gi rendszert. Felszólítják a Szovjet­unió többi eredeti tagállamát is, hogy jelenlegi státuszuktól függetlenül kezdjenek tárgyalásokat a szabad szuverén államok szövetsége köl­csönösen elfogadható formáiról. A többi köztársaságnak azt is java­solják, hogy haladéktalanul fogjanak hozzá a gazdasági szerződés kidol­gozásához és egyezzenek meg alá­írásának feltételeiben, valamint ha­táridejében. A két köztársaság azért egyezett meg tevékenysége egyez­tetésében, nehogy széthulljon a szövetségi állam. Továbbá ha­laszthatatlan feladatnak tekintik a kollektív biztonsági rendszer kiala­kítását, amelynek keretében csak a köztársaságok konzultációja és hozzájárulása alapján szabadna el­dönteni katonai-stratégiai, s a világ­űrkutatással kapcsolatos kérdé­seket. Oroszország a közleményben tá­mogatja Kazahsztán döntését a sze­mipalatyinszki nukleáris atomlőtér felszámolásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents