Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám, csütörtök

1991. AUGUSZTUS 28. u ÚJ SZÔ i HlREK - VÉLEMÉNYEK 2 PRÁGAI MEGEMLÉKEZÉS (Munkatársunktól) - Tegnap délután Prágában Szent Vencel szobránál mint­egy 200 ember sereglett össze, hogy megemlékezzen a szlovák nemzeti felke­lés 47. évfordulójáról. Az eseményre a Cseh-Szlovák Egyetértés Mozgalmá­nak kezdeményezésére került sor. A szó­nokok, közöttük Vladimír Čech, a moz­galom elnöke, cseh részről Josef Velda, továbbá a Sokol Testnevelési Egyesület egyik vezetője, egy evangélikus lelkész, valamint Daniel Kroupa képviselő, a Pol­gári Demokratikus Szövetség alelnöke, méltatták a szlovák nemzet e megmozdu­lásának jelentőségét. (s) A CSSZKP-ELNEVEZÉS MÁR A MÚLTÉ A Csehszlovákia Kommunista Pártja elnevezés már a múlté - erről döntött a CSSZKP Szövetségi Tanácsa szava­zással. Jiŕi Svoboda, a Cseh- és Morva­ország Kommunista Pártjának elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának azt nyilat­kozta, hogy a szavazáskor csak ketten tartózkodtak. Az egyik tartózkodó Svobo­da volt. A döntésre tegnap este 19 óra 48 perckor került sor. A párt új neve: Cseh­és Morvaország Kommunista Pártjának és a Demokratikus Baloldal Pártjának Szövetsége. KÜLFÖLDI KISEBBSÉGIEK A CSALLÓKÖZBEN (Munkatársunktól) - A bécsi Horvát Klub szervezésében hétfő óta Pozsony­ban folyik az Európai Kisebbségek Ifjúsá­gi Szervezetének (YEN) ötnapos konfe­renciája. A szlovák fővárosban tartott elő­adásokon kívül a különböző európai or­szágokból érkezett mintegy 50 fiatal ki­rándulások keretében a helyszínen is­merkedik az ausztriai, magyarországi és csehszlovákiai nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok életével. így a tegnapi nap folyamán a Csalló­közt is meglátogatták. Először Somorján fogadta őket Gyulai Lajos polgármester, Pázmány Péter, a Csallóközi Régió titká­ra és Farkas László, a somorjai körzeti hivatal munkatársa. A somorjai városhá­zán Gyurcsík Iván, az Együttélés Politi­kai Mozgalom vezetőségi tagja röviden felidézte számukra az erőműellenes tilta­kozás eseményeit. Ezután Sárkány And­rásnak, az Eurolánc polgári kezdemé­nyezés képviselőjének kíséretében ellá­togattak a készülő vízlépcső építkezésé­re. Megnézték a felvízcsatornát, megáll­tak Vajkán, ahol találkoztak Nagy László polgármesterrel, végül megtekintették a bósi erőmű gátját. Itt még helyi kísérőik is meglepetten tapasztalták, hogy az utóbbi napokban mennyire megélénkült az építési tevékenység. -tl­HOMÁLYOS FEGYVERLOPÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) képviselő, és hozzá nem értő ember kezében életveszélyes gránátok hol vannak. Egy más esetben kézi­fegyverek lopásában folytatnak vizs­gálatot, de a hadsereg a vizsgálat lezárásáig adatokat nem óhajt nyil­vánosságra hozni. Figyelemre méltó viszont, hogy a fegyvereket nem a hazai diverzánsok és terroristák számára tulajdonították el, mert a golyószórók egy részét a cseh­szlovák-osztrák határon kobozták el a vámosok. A közelmúltban elhangzott közle­ményekben és híranyagokban több­ször szerepeltek az ország védelme szempontjából titkos adatok. Ezért, legyen bármilyen szabad is a véle­ménynyilvánítás, a katonai ügyész­ségek keményebben lépnek majd fel a titoktartást megszegő állomáhybe­liekkel szemben, hiszen nemcsak a hadsereg stabilitása., hanem az ország biztonsági helyzetét is ve­szélyeztetik. LOVÁSZ ATTILA VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1991. augusztus 29-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK Több figyelmet a gazdasági törvények elfogadására • Nem történt előrelépés a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának növelésében Deviza Valuta Angol font 51,85 52,65 Francia frank 5,19 5,27 Német márka 17,61 17,90 Olasz líra (1000) 23,64 24,01 Osztrák schilling 2,50 2,54 Svájci frank 20,27 20,60 USA-dollár 30,97 31,36 (Munkatársunktól) - A Nyilvánosság az Erőszak Ellen meghívását elfogadva tegnap az Együttélés Politikai Mozgalom néhány képviselője égető belpolitikai kér­désekről tárgyalt. Szóba került a parla­menti politizálás, a kisebbségi politika további alakulása, valamint a bősi építke­zés. Felvetődött, hogy a gazdasági törvé­nyekre kellene több figyelmet fordítani, mivel fennáll a veszélye, hogy a szovjet­unióbeli és a jugoszláviai események kapcsán Szlovákiában túlsúlyba kerülnek azok a politikai erők, amelyek a szlovák alkotmány elfogadását szorgalmazzák majd, s ez meggyorsíthatja a Csehszlo­vák Köztársaság felbomlását. Duray Mik­lós így fogalmazott: - Tárgyalópartne­rünkkel arra a megállapításra jutottunk, hogy a jelenlegi helyzetben a leghelye­sebb a gazdasági törvények mielőbbi el­fogadása lenne. A választások óta semmilyen előrelé­pés nem történt a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának növelésében, amelyért az Együttélés a kormánykoalíciót teszi felelőssé, mivel a kormány és a parlament ezen a téren nem tett semmit, sót a ko­rábbiakhoz képest visszafejlődés történt. Ez a helyzet a kisebbségi politika destabi­lizálódásához vezethet - hangsúlyozta Duray Miklós -, s képviselőinket olyan lépésre kényszerítheti, amelynek követ­kezményeként nem fogjuk tudni támogat­ni a kormánykoalíciót, illetve a kormány javaslatait a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Az elfogadott enyhébb nyelvtörvény­nek a valóságban és helyi értelmezésben a szigorúbb változata érvényesül. Az Együttélés szerint meg kell akadályozni a honörség létrehozását, amelyet éppen a legerősebb nacionalista és kisebb­ségellenes politikát folytató erők szorgal­maznak. A bősi építkezést szakmailag kell értékelni, mégpedig a hiteles nemzet­közi szakvélemények figyelembe. véte­lével. A délelőtt folyamán a Magyar Demok­rata Fórum képviselői" meglátogatták az Együttélés Központi Irodáját. Az Együtt­élés szerint a csehszlovákiai magyar ki­sebbség és a Magyarország közti kap­csolatok esetlegesek, a magyar kormány irodái, amelyek a határokon túli kisebbsé­gekkel foglalkoznak, nem ismerik eléggé a helyzetet. Az MDF- és Együttélés-kép­viselőknek februári megbeszélésén terve­zett találkozója nem jött létre. Ez annál is sajnálatosabb, mert - mint Duray Miklós kifejtette - az Együttélés hozzá tudott volna járulni, hogy Bős ügyében is előre­lépés történjen, azonkívül fontosnak tar­tották volna, hogy a Magyarországon ké­szülő kisebbségitörvény-javaslattal kap­csolatban véleményt mondhassanak. „Annak idején kértük az MDF Elnökségét, hogy képviselőin keresztül hasson oda, hogy a kisebbségi törvényt minél előbb elfogadják. Úgy értesültünk, hogy erre idén már nem kerül sor. Pedig ez a két ország kapcsolatában a nemzeti kisebb­ségek megítélésében is negatív hatá­sú." (kop) MEČIARÉK ÚJABB ÖNGÓLJA? (Munkatársunktól) - A Szlovák Nő­szövetség székházában megtartott teg­napi sajtóértekezletén a Demokratikus Szlovákiáért elnevezésű Mečiar-féle mozgalom ismét valahol egy politikai ka­baré és a tragikomédia határán lavírozott. Az egykori aktív színész, Milan Kňažko politikai kabarészínpadnak tekintette a DSZM sajtóértekezletét, s az ugyan­csak primitív vicceit a Litvajová-féle Szlo­vák Nőszövetség nyugdíjas elvtársnői (akik az újságírókat is meghaladó lét­számban vettek részt az állítólagos sajtó­értekezleten) idétlen vihogással és hatal­mas tapssal jutalmazták. A DSZM funkcionáriusai elsősorban Pavel Rychetský és Milan Šútovec ellen tartották fontosnak támadásaikat megin­dítani. Pavel Rychetský ellen abból az indokból, mert az említett politikus a sajtó­ban közölt információkból következtetett arra, hogy Mečiar pártja nem kíván velük komolyan tárgyalni. Milan šútovec ellen ismételt kirohanásokat intéztek, s ugyan­akkor leváltását követelték, illetve a parla­menti képviselői tisztsége alóli felmenté­sét. Ugyanezt követelték a NYEE két további parlamenti képviselőjével szem­ben is. * Alattomos támadást indítottak Franti­šek Míkloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ellen is, mondván, hogy egyáltalán nem partnere a CSNT és a Szövetségi Gyűlés politikusainak (nyilván, mert ide­gen tőle a Mečiar- és Kňažko-féle agresz­szivitás). A Mečiar-féle politikai tömörülés képvi­selői elmondták azt is, hogy Milan Šúto­vec ellen büntetőeljárást kezdeményez­nek, mivel Mečiart legalábbis közvetve megvádolta azzal, hogy az elmúlt hóna­pokban együttműködött a szovjet KGB­vel. Eléggé meg nem érthető módon háromévi szabadságvesztéssel fenyege­tik a NYEE tisztségviselőjét, mondván, hogy nem teljesítette feljelentési kötele­zettségét, amelyet a hazaárulás bűntette esetébén a csehszlovák Büntető Tör­vénykönyv a 168. paragrafusában rendel el. Sajnos, megfeledkeztek arról, hogy Milan šútovecet feljelentési kötelezettsé­ge elmulasztása indokán csak akkor ítél­hetik el (legfeljebb háromévi szabadság­vesztésre), ha vezérüket, Vladimír Me­čiart a KGB-vel ápolt kapcsolataiért elité­lik legfeljebb 25 évi, illetve életfogytiglani szabadságvesztésre. Feljelentési kötele­zettség ugyanis csak létező bűncselek­ményekkel kapcsolatban állhat fenn. Könnyen feltételezhető, hogy Milan šúto­vec szívesen vállalná a három évi börtön­büntetést, ha Mečiarra rábizonyulha a ha­zaárulás bűntette. Lehet, hogy ismét ön­gólt lőtt a Mečiar-féle DSZM? F. M. Milan šútovec : NEM PÁLYÁZOM DUBČEK SZÉKÉRE (Folytatás az 1. oldalról) jetunióbeli puccsot elítélő határozat szavazásakor. Állításukat alátá­masztja Zdenék Jičínský, a Szövet­ségi Gyűlés első alelnöke, aki el­lenőrizte a jegyzőkönyvet is. Mi erről a véleménye? - Nem vagyok biztos abban, hogy a jegyzőkönyv neveket is tartalmaz vagy csak számszerű kimutatást ar­ról, hogy hányan szavaztak igennel, nemmel, illetve hányan tartóz­kodtak. • Jičínský úr a jegyzőkönyvre hi­vatkozva állította, hogy ellenszava­zat nem volt, a két tartózkodó a Szlovák Nemzeti Párt képviselője volt, tehát nem Kanis úr, a CSSZKP elnöke, vagy Kočtúch úr, aki pedig a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom tagja. - Lehet, hogy tévedtem és össze­kevertem az egyik részkérdést érin­tő szavazást a határozat egészéről szóló szavazással. Holnap leellenőr­zöm a jegyzőkönyvet, s amennyiben valóban tévedtem, bocsánatot kérek Kočtúch és Kanis úrtól. • Többen hozzák összefüggésbe Ale­xander Dubčekról mondott szavait azzal, hogy önt a közelmúltban több cseh párt javasolta az elnöki tisztségbe. - Soha nem folytattam Dubček ellen kampányt, s ellene vagyok annak is, hogy visszahívják öt tisztségéből. Bíráltam és bírálom Dubčeket, mert nem igazán jól látja el elnöki teendőit, s nem tesz eleget azoknak a feladatoknak, amelyek az al­kotmány-előkészítő bizottság elnökeként ráhárulnak. Ami jelölésemet illeti, erről egyik párt sem konzultált velem. Nem pályázom Dubček székére. Nevem bizo­nyára csak azért merült fel, mert Dubček után szlovákként én töltöm be a legmaga-; sabb tisztséget a szövetségi parla­mentben. • A Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom képviselői tegnapi sajtótájékozta­tójukon kifejtették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ön ellen. Egyrészt az előbb említettek miatt, másrészt mert közvetve meggyanúsította vezetőjüket, hogy Kijevben KGB-tábomokokkal tár­gyalt. - Nem vagyok karrierista, s az esetle­ges leváltásomat nem fogom büntetésnek tekinteni. Ám félő, hogy amennyiben a DSZM a parlamentben felveti a bizal­matlanság kérdését, a törvényhozásnak más, súlyosabb ügyekkel is foglalkoznia kell majd. S egyébként is: nevet, időpon­tot nem említettem. Az esetleges részle­tekhez - ha eljön az ideje - visszatérhe­tünk. • A DSZM szerint önt büntetőjogilag felelősségre kellene vonni, ha tudott a szerintük hazaárulásnak minősíthető kontaktusokról, és illetékes szerveknél nem jelezte őket. -Ez, kérem, nevetséges. A Szovjet­unióval egészen a közelmúltig formálisan szövetségesi viszonyban voltunk. A cseh­szlovák politikusok kapcsolata a szovjet szervekkel baráti országok tisztségviselő­inek találkozója volt. Hazaárulásról, bűn­cselekményről szó sem volt. S ma sem lehet ezt annak minősíteni. (gágyor) WASHINGTON IS IGENT MOND? (Folytatás az 1. oldalról) zott Gencher külügyminiszter az észt, a lett és a litván külügyminiszterrel, s ezt követően kijelentette, hogy Németország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a há­rom köztársasággal. Ez tegnap már meg is történt. Visszatérve a mostani EK-ülésre: a holland szóvivő arról tájékoztatott, hogy a közösségek miniszteri tanácsa szep­tember elején tárgyalásokat kezd a balti köztársaságok társulásának lehetőségé­ről. Lényegében hasonló szerződésekről lenne szó, mint amilyet a tizenkettek Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal akarnak kötni. Ez utób­bi tárgyalások meggyorsításáról is szó lesz a szeptember eleji értekezleten, s va­lószínűleg szóba kerül majd Románia és Bulgária csatlakozása is. A miniszteri ta­nács feladatul adta az EK bizottságának, mérje fel a balti köztársaságokkal folyta­tandó gazdasági együttműködés lehető­ségeit is. Frans Andriessen, az EK kül­kapcsolatokért felelős alelnöke ebből a célból utazik a közeljövőben a Szovjet­unióba, s egyidejűleg a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segélyről is tárgyal majd a moszkvai vezetéssel. Az EK to­vábbá úgy döntött, támogatni fogja a bal­tiak belépését a nemzetközi szervezetek­be, elsősorban az ENSZ-be és az Európa Tanácsba. Magyarország azt javasolta, hogy a balti országok képviselői megfigyelő­ként vegyenek részt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEE) munkájában. Robert«Strauss, az USA új moszkvai nagykövete, aki részt vett a George Bush nyári rezidenciáján, Kennebunkportban megtartott tanácskozáson a szovjet-ame­rikai kapcsolatok jövőjéről, újságírók előtt kijelentette: lehetséges, hogy Washington már pénteken diplomáciai elismerésben részesíti a balti államokat. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó képvise­lője a Reuter tudósítójának azt mondotta, e hét utolsó munkanapjára már világossá kell válnia annak, hogy milyen irányba tart a Szovjetunió, s a szovjet parlamentnek döntenie kellene arról, megadja-e a há­rom köztársaságnak a függetlenséget. Ugyanakkor Bush pénteken fejezi be tár­gyalásait John Major brit kormányfővel, aki már bejelentette, hogy London kész elismerni Észtország, Lettország és Litvá­nia függetlenségét. Egyébként Mihail Gorbacsov a balti köztársaságok nemzetközi elismerését elsietettnek nevezte. Erről a Baltfax hír­ügynökség számolt be. Az egyiptomi kül­ügyminiszter azt mondotta, Kairó a Szov­jetunió döntésétől teszi függővé a balti köztársaságokkal kapcsolatos álláspont­jának a megfogalmazását. Szavai szerint Egyiptom nem sieti el az elismerést, mindaddig nem tesz lépéseket, amíg az ügy folyamatban van, kivárja a dolgok végét. Amr Musza úgy vélte, a szovjet­unióbeli eseményeknek nem lesz negatív hatásuk a Közel-Keletre. Sőt, a szovjet helyzet tisztázása csak újabb ösztönzést adhat a közel-keleti békefolyamatnak. Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Szovjetunió védelmi minisztere kedden arról tájékoztatta Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnököt, hogy utasítást adott a balti katonai körzet parancsnoká­nak: vonják ki Litvánia és Lettország terü­letéről a különleges belügyi alakulatokat (OMON). A tábornok megígérte, rövide­sen megoldják a litván fiatalok behívása körüli problémákat, s ígéretet tett arra, hogy a szovjet hadseregben szolgáló lit­ván tisztek akadálytalanul átléphetnek a litván védelmi minisztérium szolgála­tába. A PARLAMENT DÖNT AZ SZKP SORSÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) leningrádi polgármester nyomatékosan követelte a legfelsőbb tanácstól, haladék­talanul hozzon létre egy rendkívüli bizott­ságot, amely azonnal tárgyalásokat kez­dene az ukrán parlamenttel. Szobcsak szorgalmazta, hogy vessenek véget a vi­tának az SZKP-ról és magatartásáról a puccs során, mivel szerinte a szüksé­ges döntéseket ez ügyben már közzétet­ték. Ellenben arra szólította fel a képvise­lőket, hogy semmi esetre se engedjék meg a szovjet legfelsőbb állami szervek jelenlegi struktúrájának széthullását. Szobcsak azért szorgalmazta a tár­gyalásokat az ukrán vezetés és a szovjet parlament között, mivel az Oroszországi Föderáció hétfőn bejelentette; fenntartja magának a jogot a határok felülvizsgálá­sára bármely szövetségi köztársasággal, kivéve a három balti köztársaságot. Erre Ukrajna azzal reagált, hogy bejelentette, nem vonja kétségbe a jelenlegi határokat Ukrajna és Oroszország között, elismeri az Oroszországi Föderáció területi egysé­gét és nincsenek területi igényei sem vele, sem más országokkal szemben. Ivan Laptyev, aki a parlamenti ta­nácskozást vezeti, tegnap a parlament­ben közölte, Kijevbe már elutazott egy orosz delegáció, tagjai Alekszandr Ruc­koj alelnök és Szergej Sztankevics, Jel­cin egyik tanácsadója. Délben egy másik repülőgéppel a szovjet parlament küldött­sége is elutazott Kijevbe. Többek között Szobcsak is a delegáció tagja. Laptyev azt is közölte, hogy a két delegáció kikül­dését megvitatták Mihail Gorbacsovval. Rafik Nyisanov, az egyik parlamenti kamara, a Nemzetiségi Tanács elnöke elismerte, hogy a területi kérdések felve­tése tette szükségessé a két delegáció sürgős ukrajnai útját. Ukrajna szombaton hirdette ki függetlenségét, s a két delegá­ció most az ezzel összefüggő kérdésekről fog tárgyalni az ukrán vezetéssel. Ukrajnával kapcsolatos az a hír is, hogy Leonyid Kravcsuk, a parlament elnöke tegnapra virradó éjszaka közölte, kilép az SZKP-ból. Bejelentette; ezt még augusztus 19-én döntötte el, a puccs kitörésének napján. Felszólalt tegnap a parlamentben Va­lentyin Kupcov, az oroszországi kom­munisták közelmúltban megválasztott ve­zetője. Elutasította azokat a vádakat, hogy az SZKP vezető szervei közvetlenül részt vettek volna az államcsíny előkészí­tésében. Elismerte, hogy a fő szervezők mind tagjai voltak a központi bizottság­nak, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy az egész pártvezetést meg kell vádolni. Azt állította, az SZKP-nak és vezetésének már több mint 18 hónapja nincs módja arra, hogy befolyásolja az elvi politikai döntések elfogadását. Egyben felszólított: fel kell hagyni az egyszerű kommunisták erkölcsi és fizikai terrorjával, ami szerinte már országszerte megkezdődött. Anatolij Lukjanov, aki lemondott a parlament elnökének tisztségéről, teg­nap újra nyomatékosan elutasította azt a vádat, hogy a puccs főideológusa volt, hogy egyáltalán együttműködött á pucs­csistákkal. Elismerte viszont, hogy jogo­san vádolják, amiért tisztségében nem volt képes garantálni a törvényességet és a jogrendet az országban. Ismételten kö­vetelte emberi méltóságának garantálá­sát és az ellene felhozott vádak alapos kivizsgálását. Lukjanov felszólalását a képviselők egyet nem értésük jeleként többször hangos közbekiáltásokkal szakí­tották meg. ­A parlament délutáni ülésén meg­erősítette azt az elnöki rendeletet, amellyel Mihail Gorbacsov augusz­tus 22-én megfosztotta Valentyin Pavlovot kormányfői tisztségétől. Rögtön ezután heves vita robbant ki, a képviselők végül is szavazattöbb­séggel megvonták a bizalmat a szö­vetségi kabinettől. 402 képviselő el­lenében csupán 16 támogatta a Pavlov-kormányt, 26-an pedig tar­tózkodtak. A szövetségi parlament ezt köve­tően meghallgatta Ivan Szilajev orosz miniszterelnököt, akit Mihail Gorbacsov nevezett ki annak az ide­iglenes bizottságnak az élére, amely az új kormány megalakításáig irá­nyítja a szovjet gazdaságot. Szilajev ismertette a bizottság összetételét, s a parlament ugyancsak szavazat­többséggel jóváhagyta a testületet. Gorbacsov elnök elrendelte az Ál­lambiztonsági Bizottság (KGB) leg­felsőbb vezetésének feloszlatását - közölte tegnap a KGB szóvivője. Kijelentette: az elnök dekrétumot adott ki a KGB kollégiumának, az egykoron rettegett titkosrendőrség igazgatócsoportjának feloszlatásá­ról. A KGB több százezer tagja a vé­delmi minisztérium parancsnoksága alá került. * * * Vitalij Ignatyenkot, a szovjet el­nök szóvivőjét nevezték ki tegnap a TASZSZ hírügynökség új vezető­jévé. Ezt a Reuter hírügynökség kö­zölte. Tegnap késő este érkezett a hír, hogy Mihail Gorbacsov Borisz Pan­kint, a Szovjetunió eddigi csehszlo­vákiai nagykövetét nevezte ki kül­ügyminiszterré.

Next

/
Thumbnails
Contents