Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám, csütörtök

HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SEÓi 1991. AUGUSZTUS 655. Az új tanév előtt EGYHÁZI ISKOLÁK-MAGÁNISKOLÁK40:12 (Munkatársunktól) - A hétfőn kez­dődő új tanévvel kapcsolatos, tudni-, illetve tennivalókról tájékoztatta teg­nap Pozsonyban az újságírókat Ján Pišút oktatási miniszter. Jelen volt Kamil Vajnorský, az oktatásügyi dol­gozók szakszervezeti szövetségé­nek elnöke és Dušan Jedinák, újon­nan kinevezett oktatási miniszter­helyettes is. A következőket tudtuk meg: a kö­zeljövőben jelentős mértékben eme­lik az oktatási dolgozók fizetését (erről lapunk tegnapi számában már beszámoltunk olvasóinknak); szak­munkásképzésünk helyzete nem romlott tovább, de - anyagi léhető­ségek híján - nem is javult: az e téren pillanatnyilag uralkodó álla­potok év végéig tartó konzerválásá­hoz is 600 millió koronára lenne szükség és a kormánynak a jelen pillanatban csupán 370 milliója van e célra; a nyár folyamán kidolgozták a területi tanügyi tanácsok működési szabályzatának mintáját, melynek alapján november 15-éig meg kelle­ne alakulniuk az említett önigazgatá­si szerveknek; a minisztérium tegna­pig 129 iskolaigazgatónak engedé­lyezte (hatvanötnek viszont nem), hogy a posztján maradhasson, an­nak ellenére is, hogy nem felelt meg az idei igazgatóválasztásokról ren­delkező szabályzatba foglalt feltéte­leknek; hétfőn 92 360 kiselsős lépi át először az iskola küszöbét, 722 580-ra növelve ezzel az alapis­kolába járó tanulók számát; a tavaly megalapított négy egyházi iskolával együtt az idén újabb 36 nyitja meg kapuit az alap-, illetve középiskolá­sok előtt; a magániskolák száma az egyháziakéval szemben tavaly óta csak 12-re (közülük kettő magyar tanítási nyelvű) szaporodott, (kajó) A KÖZÖS ÉRDEK ÖSSZEKÖT Kedden Budapesten találkozott a Rákóczi Szövetség és a Független Magyar Kezdeményezés vezetése. A találkozó célja a két szervezet közötti kapcsolat szorosabbá tétele és elmélyítése volt a közös érdekek alapján. Az FMK küldöttségét Tóth Károly főtitkár vezette, a Rákóczi Szövetség vezetése részéről pedig Halzl József, elnök, Vígh Károly, történész, Göndöcs László, ny. egyetemi tanár és Czente Miklós vett részt a tanácskozáson. A megbeszélés során kiderült, hogy a két szervezetet nagyon sok közös pont köti össze és széles körű lehetőség kínálkozik az együttműkö­désre, egymás véleményének meg­ismerésére és egyeztetésére. A jö­vőben az FMK minden fontos ki­sebbségpolitikai kérdésben konzul­tálni kíván a Rákóczi Szövetséggel és közvetíteni fog a szlovák szerve­zetek irányába. A Rákóczi Szövet­ség vezetése kifejtette, hogy nem kíván beleszólni a magyar mozgal­mak ügyeibe, de mindenképpen kész segítségükre lenni a munkájuk­ban. Megegyezés született arról is, hogy az FMK Nemzeti Kisebbségi Tanácsa hamarosan felveszi a kap­csolatot a Rákóczi Szövetség szak­embereivel. Tóth Károly megbeszéléseket folytatott a Szabad Demokraták Szövetsége külügyi titkárával, Pod­konitzky Istvánnal és Szent-lványi Istvánnal, az SZDSZ parlamenti képviselőjével a Szovjetunióban és Jugoszláviában kialakult helyzetről, valamint a közelgő csehszlovákiai útjukról. (FS) SZERBIA FELELŐS AZ ERŐSZAKÉRT (hoiytatas az 1. oldairol) let (ÉBEÉ) keretében létrehozták a szokatlan katonai mozgások ese­tén alkalmazandó eljárási mecha­nizmust. Az ebben foglalt előírások­nak megfelelően a magyar külügy­minisztérium tájékoztatta a lépésről a többi EBEÉ-tagállamot. Hozzátet­te; amennyiben 48 órán belül nem érkezik kielégítő jugoszláv válasz, úgy megindítható az EBEÉ-mecha­nizmus második szakasza, amely­nek értelmében a 35 tagállam a konfliktusmegelőző központban vi­tatja meg a kérdést. Leszögezte, Magyarország aggasztónak tartja, hogy Jugoszláviában erőszakos kí­sérletek történnek a belső határok megváltoztatására; hogy a jugoszláv néphadsereg közvetlenül részt vesz az összecsapásokban; hogy a ma­gyar kisebbség helyzete a Szerb Köztársaságban romlik, Horvátor­szágban pedig fokozottan veszé­lyeztetett. A magyar külügyminiszté­rium minderniatt ismételten interve­niált a jugoszláv szövetségi kor­mánynál és tiltakozott a magyar lég­tér ismételt megsértése miatt is. Az EK-külügyminiszterek rendkí­vüli brüsszeli ülésén Franciaország javasolta egy nemzetközi „békéltető bizottság" létrehozását a jugoszlá­viai béke megteremtését célzó ja­vaslatok kidolgozására. Ezt a párizsi külügyi szóvivő jelentette be, hozzá­téve,-hogy az ötletet Németország támogatja. A javasolt bizottságnak öt tagja lenne, kettő az EK képvise­letében, egy-egy tagot delegálna Szerbia, Horvátország és a jugoszláv szövetségi kormány. Az EK tegnap hajnalban véget ért ülésén köze­lebbről meg nem határozott nemzet­közi akciókkal fenyegették meg Szerbiát abban az esetben, ha a hét végéig nem teszi lehetővé a nem­zetközi megfigyelők számára, hogy Horvátországban ellenőrizzék a tűz­szüneti megállapodás végrehajtá­sát, továbbá abban az esetben, ha Szerbia nem vesz részt a javasolt békekonferencián. Hans van den Broek holland külügyminiszter azt mondotta, Szerbiát terheli a felelős­ség az erőszak folytatódásáért Hor­vátországban. „Ha Szerbia figyel­men kívül hagyja az EK felhívását a békekonferencia összehívására, akkor a tanácskozást nélküle is megtartják" - tette hozzá. Washington a tegnapra virradó éjszaka szólított fel a tűzszünet fel­tétel nélküli megtartására Horvátor­szágban. A .jugoszláv nagykövetet még hétfőn a washingtoni külügy­minsztériumba kérették, s elmond­ták neki, hogy az USA fokozódó aggodalommal tekint a horvátorszá­gi helyzetre. Ugyancsak a tegnapra virradó éj­szaka fejeződött be Brioniban az a tanácskozás, amelyet a horvát politikai vezetés tartott a jugoszláv hadsereg vezetőivel. A tanácskozá­son Zágráb részéről Franjo Tudj­man elnök és Franjo Greguric, kor­mányfő vett részt, a másik felet pe­dig Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszter, valamint az ő he­lyettese, Sztano Brovet és Blagoje Adzsics vezérkari főnök képviselte. A Reuter azt írta, ez volt az első ilyen jellegű béketárgyalás, s idézte Tudjman elnököt, aki szerint a had­sereg komolyan veszi a helyzetet. Francois Mitterrand francia el­nök tegnap rövid munkatalálkozót tartott Franjo Tudjmannal. Ezen a tanácskozáson a jugoszláv konf­liktus megoldása volt a fő téma. Párizsban közölték azt is, hogy ugyenebból a célból hamarosan Szlobodan Milosevics szerb elnö­köt is fogadja a francia államfő. Tegnap készítették el a keddi sú­lyos horvátországi harcok mérlegét. A DPA tájékoztatása szerint ismét Vukovar volt az összecsapások köz­pontja, a háborúba ismételten be­kapcsolódtak a jugoszláv hadsereg egységei. Az AFP tudósítója, aki a harcok helyszínén tartózkodik, azt jelentette, hogy a Vukovartól nem messze levő Borove Naseljiben is heves ütközet dúlt. A horvát nemzeti gárdától kapott tájékoztatásra hivat­kozva beszámolt arról, hogy a két községre a nap folyamán több mint 600 rakétát lőttek ki. Az összecsa­pások nagyságát jelzi az is, hogy például a belgrádi rádió „vukovari ütközetről" beszélt. A HINA horvát hírügynökség közölte: ebben a tér­ségben a horvát csapatok sok harc­kocsit és járművet semmisítettek meg. A légitámadások és az össze­csapások horvát részről 9 halálos áldozatot követeltek, a sebesültek száma 40, s a „támadók" vesztesé­geit mintegy 200 főre becsülték. A reformpolitikusok válságkezelő programja JELCIN: AZ SZKP VAGYONA AZ ÁLLAM VAGYONA Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter a La Croix párizsi katolikus napilapnak adott interjújá­ban úgy vélekedett: nagyon komoly helyzet alakul ki az országban, ha nem írják alá az új szövetségi szer­ződést, amely meghatározza Moszkva és a szövetségi köztársa­ságok viszonyát. Ez főleg gazdasági téren okozna problémákat. Szorgal­mazta továbbá egy olyan kormány létrehozását, amely élvezné a nép támogatását. A Demokratikus Reformok Moz­galma, amelyet a közelmúltban ala­pított több vezető szovjet reformpoli­tikus, köztük Sevardnadze és Alek­szandr Jakovlev, programot dolgo­zott ki a Szovjetunió kivezetésére a válságból. A javaslat, amelyről a parlament rendkívüli ülésén ked­den tájékoztatott Alekszandr Vla­gyiszlavlev képviselő, feltételezi, hogy az összes szövetségi köztár­saság vezetői aláírnak egy megálla­podást az úgynevezett átmeneti idő­szak bevezetéséről. Eközben kelle­ne megoldani azt a problémát, ho­gyan szerezzék meg függetlenségü­ket a szövetségi szerződéshez nem csatlakozó köztársaságok. Emellett biztosítani kellene a gazdaság stabi­litását, garantálni az ország bizton­ságát és az unió korábbi nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, xxx Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő Jegor Jakovievet nevezte ki az össz-szövetségi televíziós és rádiós állami társaság elnökévé. Jakovlev eddig a Moszkovszkije Novosztyi cí­mű liberális hetilap főszerkesztője volt. Elődjét, Leonyid Kravcsenkot még a puccskísérlet utolsó napján Borisz Jelcin váltotta le, s ezt a döntést Gorbacsov helyben­hagyta. Nyilvánvalóan Jakovlev ki­nevezéséről is konzultált Jelcinnel, xxx A RIA független orosz hírügynök­ség tegnap közzétette Borisz Jelcin rendeletét az SZKP és az Oroszor­szági Föderáció Kommunista Pártjá­nak vagyonáról. Az SZKP KB felosz­latásával és az Oroszországi KP tevékenységének felfüggesztésével kapcsolatban Jelcin állami vagyon­nak nyilvánította a két párt vagyonát, beleértve az Oroszországi Föderá­ció területén vagy külföldön elhelye­zett minden pénzvagyonukat is. Az SZKP külföldi vagyonát a köztársa­ságokkal történt megállapodás alap­ján osztják el az új szövetségi szer­ződés aláírása után. Továbbá a do­kumentum szerint az orosz kormány jogot kap arra, hogy Oroszország térületén használja a két párt vagyo­nát, beleértve mindkét központi bi­zottság épületeit. Ami a kerületi, ha­tárterületi, városi és körzeti pártbi­zottságokat illeti, az ő épületeikkel a helyi állami szervek rendelkeznek, xxx Tegnapra virradó éjszaka a Világ­bank 30 millió dolláros segélyt sza­vazott meg a szovjet gazdaságnak. Ez az első konkrét segítség, amelyet a bank a Szovjetuniónak jóváha­gyott. Az AP hírügynökség szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a Szovjetunió esetleg megkapja a tagságot a Világbankban, s talán a Nemzetközi Valuta Alapban is, amit Mihail Gorbacsov már koráb­ban kért. TÚSZSZABADÍTÁSRA A KÖZELJÖVŐBEN NINCS REMÉNY Javier Pérez de Cuellar ENSZ­főtitkár tegnapra virradó éjszaka Genfben úgy nyilatkozott, szerinte van remény arra, hogy kiszabadul­nak a Libanonban fogva tartott nyu­gati túszok, de nem feltételezi, hogy erre már a közeljövőben sor kerül. Megerősítette, teheráni látogatásra kapott meghívást Rafszandzsani iráni elnöktől. Hozzáfűzte, ha ez szükséges lesz, az iráni vezetőkkel a túszokról is tárgyalni fog. A fő téma azonban az iraki-iráni háború még megoldatlan kérdéseinek tisztázása lesz. Mint ismeretes, 7 izraeli katona is eltűnt Libanonban. Az Amal síita mozgalom a közelmúltban azt állítot­ta, két katona földi maradványairól vannak információi, s ezeket hajlan­dó kiadni. Izraeli hivatalos források szerint ez az állítás megalapozatlan. A védelmi minisztérium szóvivője ki­jelentette, rendes identifikálással fogják felülvizsgálni az Amal állítá­sát. Ez az ügy azért fontos, mert Izrael hajlandó lenne elengedni kö­zel 400 arab szélsőségest cserében a nyugati túszokért és megbízható információkért a 7 izraeli katonáról. Libanoni vonatkozású az a hír is, amely szerint a kormánytól amnesz­tiát kapott Michel Aun tábornok, a keresztény erők egykori vezetője, aki a letartóztatást elkerülendő több mint 10 hónapig a kelet-bejrúti fran­cia nagykövetségen rejtőzködött. így most már élhet azzal a menedékjog­gal, amelyet már korábban megka­pott a francia kormánytól. * * « Amr Musza egyiptomi külügymi­niszter egy libanoni lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, orszá­ga változatlanul törekszik Jeruzsá­lem kérdésének megoldására és so­sem nyugszik bele a megszállt arab területek izraeli betelepítésébe. A HELSINKI SZÖVETSÉG BÍRÁLJA A ROMÁN RENDSZERT A Helsinki Emberi .Jogi Bizottságok Nemzetközi Szövetsége felhívta a román hatóságok figyelmét arra, hogy a jövőben szenteljenek nagyobb figyelmet az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok védelmének. A felhívást az a jelentés tartalmazza, melyet a Helsinki Szövetség küldöttségének rövid romániai látogatása befejeztével tettek közzé Bukarestben. A dokumentum szerint - melyet a Helsinki Szövetség elnöke Björn Elmquist írt alá - az új román alkotmány tervezetének több fejezete nem teljesen egyértelmű és önkényes értelmezésre ad lehetőséget. „Felhívtuk az alkotmányozó parlament tagjait, végezzék el a megfelelő változtatásokat a szövegben, hogy Romániának valóban demokratikus alkotmánya legyen, mely teljes mértékben szavatolná az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok megtartását az országban" - olvasható a jelentésben. Jegyezzük meg, hogy ilyen szempontból a román demokratikus ellenzék is bírálta az alkotmánytervezetet. Ismertek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kifogásai is. Egyebek között követelik, hogy a Securitate utódja, a román hírszerző szolgálat legyen a jövőben a parlament ellenőrzése alatt. Ugyancsak a bírálatok célpontja a Helsinki Szövetség, de a román demokra­tikus ellenzék részéről is, a román információs szolgálatról elfogadott törvény, mely több esetben szintén önkényes értelmezésre ad okot. A magyar kisebbség szempontjából például sérelmezik, hogy ebben a tör­vényben a szeparatizmus kifejezést általánosan használják, minden pontosí­tás nélkül, míg az alkotmány konkrétan „területi szeparatizmus" elítélése mellett szállt síkra. Hiszen az ún. szeparatizmus ürügyén szinte minden kisebbségi szervezetet, rendezvényt stb. be lehetne tiltani. A Helsinki Szövetség dokumentuma azt is bírálja, hogy a mai napig sem születtek kielégítő és átfogó jelentések az 1989 decemberi rendszerváltásról, az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres magyarellenes pogromról és a júniusi bukaresti bányászterorról. Amíg ezek a kérdések nyitottak, részre­hajlásra adnak lehetőséget, ami fékezi a fejlődést és elzárja a reális demokráciához vezető utat. Hasonló aggodalomra ad okot a helyi hatósá­gokról szóló törvény javaslata is. A román hatóságok ígéretet tettek, hogy elemezni fogják az említett problémákat és keresni fogják a megoldásokat - mondta el az újságíróknak Bukarestben a küldöttség vezetője, Björn Elmquist. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN I smét normálisan működnek a szovjet nukleáris arzenálok irányító és ellenőr­ző rendszerei - jelentették be a tegnapra virradó éjszaka a Pentagon illetékesei. Hangsúlyozták, hogy a sikertelen moszk­vai puccskísérlet idején sem növekedett meg az atomfegyverekkel való visszaélés veszélye. T öbb tízezren tüntettek Bukarestben a kedd esti órákban. A résztvevők az úgynevezett nagy Románia helyreállítá­sát követelték, amelynek része lenne a je­lenlegi szovjet Moldávia. Mint ismeretes, ez a szovjet tagköztársaság a napokban nyilvánította ki.függetlenségét. Az említett tüntetés kormányellenes demonstrációvá vált. A megmozdulást az ellenzéki pa­rasztpárt szervezte. A bukaresti egyetem balkonját Mihály volt király portréja és a monarchia címere díszítette. A szóno­kok felszólítottak a demokratikus erők egyesítésére, s annak a reményüknek adtak hangot, hogy Romániát is hamaro­san megtisztítják a kommunizmustól. S amir izraeli miniszterelnök kedden kezdte meg hivatalos bulgáriai láto­gatását. Popov miniszterelnökkel áttekin­tette a készülő kormányközi megállapo­dásokat a kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködésről. Izrael 3 millió dolláros pénzügyi segélyt kínált fel Szó­fiának. R aisza Gorbacsovánál, a szovjet ál­lamfő feleségénél a múlt heti puccs­kísérlet idején szívelégtelenség lépett fel. A Bild című német napilap az államfő családjához közeli forrásokra hivatkozva azt írta, Raisza állapota még mindig ag­gasztja az orvosokat, attól tartanak, hogy bekövetkezhet egy második roham. A lap szerint Raiszát a lánya, Inna ápolja, aki egyébként kardiológus. A Bild feltételezé­se: amikor a puccsisták nyomást próbál­tak gyakorolni Raiszára, hogy vegye rá az államfőt a lemondásra, talán ideggázt alkalmaztak az elnök feleségével szemben. L ehetséges, hogy Erich Honeckert, a volt NDK egykori legfelsőbb veze­tőjét már a jövő héten kiadják Németor­szágnak. Ezt kedden este jelentették be a szovjet televízióban. Honecker jogi kép­viselője az újságíróknak elmondta, hogy a Szovjetunióban beállt változások követ­keztében védence nem maradhat a Szov­jetunióban. Valószínű azonban, hogy Ho­necker, akit Németországban bíróság elé kívánnak állítani, a korára és egészségi állapotára való tekintettel óvadék ellené­ben szabadlábra helyezik. J apán nyugati részét a tegnap reggeli órákban a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés rázta meg. Áldoza­tokról egyelőre nem érkeztek jelentések. M oszkvában, a Művészek Központi Háza melletti kis parkban állítják majd fel azokat a szobrokat, amelyeket az utóbbi napokban eltávolítottak a főváros tereiről. Egymás mellé kerül tehát Dzer­zsinszkij, Szverdlov és Kalinyin hatalmas szobra. A moszkvai városi tanács művé­szetekkel és műemlékvédelemmel foglal­kozó osztályvezetője elmondotta, hogy szeptember 20-ig egy szakértői csoport dönt mindazoknak az emlékműveknek a sorsáról, amelyet Moszkvában a külön­böző politikusoknak emeltek. A kutya (benzinét)! Aki nem áll be a sorba, az gya­nús! A biztonsági szolgálatoknak mindenképpen. II. János Pál pápa máriapócsi miséjén egy francia polgár kissé tá­volabb állt meg a kijelölt parkolótól. Vajon miért? Csak nem sandaság­ból? Nézzük meg! - határozták el az egyházfő és százezernyi hívő biz­tonságára felügyelők. Elővezették az 50 ezer dollár eszmei értékű robbanószer-kereső kutyát és a de­rék blöki „bejelzett". Mivel a tapasz­talatok szerint egy kutya nem kutya, hívtak egy másik ebet is. És az is bombát vakkantott a kocsiban. Erre a tűzszerészek óvatosan szétszed­ték a járgányt. Eredmény - semmi. Leengedték a tankját, mire a kutyák ismét izgalomba jöttek. Végül a ve­gyészek közreműködésével kiderí­tették, a tankból kiengedett ólom­mentes benzin árasztott a bombá­hoz hasonló illatot. A kocsi miséről visszatérő tulaj­donosa szinte összeroppant a lát­ványtól, de mint a pápa elutazása után a kormányőrség parancsnoka elmondta, megértette a szituációt, s miután összerakták a kocsiját, nem kért kártérítést. V. Pajzs Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents