Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám, csütörtök

EJNYE-BEJNYE! Ismeretlen Munkás fizetési szalagot húz elő a táskájából. „Én a hatezret nem felvágásként mondtam... Egyszóval: hatezer körül keresek havonta. Útközben kiszámítottam, hogy ha ennek felét félretenném, 97 évig és 2 hónapig keilene takarékoskodnom, hogy megvehessek egy boltot 3,5 millióért. (4. oldal) F-Ü G G E T L E N N A P I L A P LEGENDÁK NÉLKÜL # A történelmi tények szinte mágikus tisztelete vezette el Jozef Jablonickýt a láthatóan megújult felkelés-szemlélet alapjainak feszegetéséig, majd azok megkérdőjelezéséig és végül elutasításáig. Csütörtök, 1991. augusztus 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 202. szám (5. oiďai) MILAN ŠÚTOVEC: NEM PÁLYÁZOM DUBČEK SZEKERE Az Új Szó és az Občanský deník interjúja Milan Šútovec, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Ka­marájának elnöke hétfői sajtónyi­latkozatával alaposan felkorbá­csolta a kedélyeket. Alexander Dubčekról és a szövetségi tör­vényhozás rendkívüli elnökségi üléséről mondott (bíráló) szavai lavinát indítottak el. Az alelnök által mondottakat cáfolja a két másik alelnök, s pártok, politiku­sok lendültek támadásba Šútovec ellen. Milan Šútovec tegnap nyi­latkozott a csehországi Občanský deník és az Új Szó munkatársá­nak. Egyebek között kifejtette, hogy nem pályázik Dubček szé­kére. • Pavol Kan i s és Hvezdoň Koč­túch képviselők azt állítják, hogy ön nem mondott igazat. Egyikük sem tartózkodott a Szövetségi Gyűlés El­nöksége rendkívüli ülésén a szov­(Folytatás a 2. oldalon) A TIZENKETTEK VELEMENYE: SZERBIA FELELŐS AZ ERŐSZAKÉRT Budapest aggódik és tiltakozik • A „vukovari ütközet" mérlege Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke, aki hivatalos látogatá­son Finnországban tartózkodik, saj­tóértekezletén kijelentette: Magyar­ország érdeke azt szolgálná, ha Ju­goszlávia egyes részei együtt ma­radnának egy laza, szabad szövet­ségben. Magyarország azt szeretné, ha Jugoszláviában olyan megoldás születne, amely garantálná az ön­rendelkezést, az emberi jogokat, a nemzeti kisebbségek jogait. Ezzel szemben Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter kedden Budapesten azt mondotta; Magyarország ígére­tet tett Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerésére, de csak abban az esetben, ha más államok is ezt fogják tenni. Hozzá­tette, sok olyan jelzés érkezett, ame­lyek valószínűvé teszik, hogy ez ha­marosan megtörténik. Rupel azt is mondta, megérti Magyarország óva­tos magatartását, tekintettel arra, hogy a Szerbiához tartozó Vajda­ságban 400 ezres magyar kisebb­ség él. A magyar külügyi szóvivő el­mondta, hogy magyar részről tájé­koztatást kértek a jugoszláv szövet­ségi kormánytól a Magyarország dé­li határai közelében zajló csapat­mozdulatokról. Erre alapot és lehe­tőséget az ad, hogy az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ertekez­(Folytatás a 3. oldalon) Szomorú látvány: horvát gyerekek a mohácsi táborban találtak mene­dékhelyre. Eddig mintegy 10 ezren menekültek Magyarországra a Hor­vátországban dúló polgárháború elől. Telefoto: ČSTK/AP A PARLAMENT DÖNT AZ SZKP SORSÁRÓL MEGVONTÁK A BIZALMAT A SZÖVETSÉGI KABINETTŐL A szovjet parlament rendkívüli ülésének tegnapi, harmadik napján a képviselők megkezdték a vitát az államcsínykísérlet utáni helyzetről szóló határozati javaslat felett. A képviselők írásban kapták meg a tervezetet, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az államcsínyt aktívan támogatta az SZKP KB titkársága, amely a párt valamennyi struktúráját igyekezett bevonni a puccsisták közvetlen támogatásába. Ezért a javaslat indítványozza az SZKP irányító szervei tevékenységének felfüg­gesztését az ország egész területén Fel­adatul adja a belügyminisztériumnak az SZKP vagyona és levéltárai sérthetetlen­ségének biztosítását, a bankoknak pedig az JSZKP pénzügyi eszközeivel való manipulációk felfüggesztését. Felveti az SZKP esetleges felszámolásának megí­télését is a puccs idején tanúsított állás­pontja miatt. A határozati javaslat értékeli az orosz elnök, az oroszországi vezetés és az emberek millióinak elvi állásfoglalását az államcsíny alatt. Ezzel szemben élesen bírálja a Szovjetunió legfelsőbb állami szerveit és felhívja a figyelmet arra, hogy hozzáállásukkal elősegítették az utóbbi napok tragikus fejleményeit. A határozat szerint a szovjet parlament elnöksége tétlenkedett, a parlament elnöke pedig passzív és kiváró álláspontjával közvetle­nül segítette a puccsistákat. A dokumen­tum szerint a Szovjetunió főügyészsége sem tett eleget kötelességeinek. A javas­lat szerint alapvetően át kell szervezni a legfelsőbb állami szerveket és az unió jogvédelmi szerveit. Indítványozza továb­bá, hogy a szovjet államfőtől vonják meg azokat a rendkívüli jogköröket, amelyek­kel a parlament az év elején ruházta fel őt. A tegnapi ülésén Anatolij Szobcsak (Folytatás a 2. oldalon) KLAUS: ELÉG! BETELT A POHÁR! (Munkatársunktól) - Václav Kla­us, a Polgári Demokratikus Párt el­nöke tegnap Prágában újságírók előtt kategorikusan visszautasította az utóbbi napokban egyes más pár­tok részéről a PDP ellen indított támadásokat. Különösen a koalíciós partner, a Polgári Mozgalom, illetve a szociáldemokraták támadásai vál­tottak ki nagy felháborodást a PDP köreiben. A Polgári Mozgalom a múlt pénteki sajtóértekezletén a PDP-hek a moszkvai puccskísér­lettel kapcsolatos állásfoglalását úgy minősítette, hogy a PDP-nek mind­egy, ha a Szovjetunióban ötmillió ember veszti is életét, csak az a fon­tos, hogy folyjon az olaj. Václav Klaus erre reagálva hangoztatta: „Ezzel a politikai csoportosulással lehetetlen bármilyen együttműkö­dés". A PDP elnöke megerősítette, hogy pártja és a PM közt már hóna­pok óta nincs semmiféle együttmű­ködés. A sajtóértekezleten a PDP veze­tői bírálták a szövetségi kormányt, hogy nem terjesztette elő a jogrend átfogó reformjának forgatókönyvet. Ugyancsak elégtelennek tekintik a kormány által kidolgozott lusztráci­ós törvényjavaslatot. Azt azonban cáfolták, hogy a PDP-nek érdeké­ben állna Marián Čalfa miniszterel­nök bírálata. Milan Šútovec nyilat­kozatával kapcsolatban a PDP azért nem foglal állást, mert a Szövetségi Gyűlés Elnöksége inkriminált ülésé­nek lefolyásáról eltérőek a nézetek. A PDP Alexander Dubček parla­menti elnök tisztségével kapcsolatos álláspontján nem változtat. A párt parlamenti frakciója nem tárgyalt Alexander Dubček visszahívásáról, azt azonban nem tartja kizártnak, hogy a parlament soron levő plená­ris ülésén más párt képviselője fogja kezdeményezni Alexander Dubček visszahívását. Az államjogi elrendezés kérdésé­vel kapcsolatban Václav Klaus alá­húzta: álláspontunkat ebben a kér­désben sem a múltban, sem most és a jövőben sem befolyásolhatja a szovjetunióbeli, a jugoszláviai vagy netán az argentínai fejlődés. (sm) ADY „NYOLCADIKOS" LETT Beszélgetés SIMA ÉVÁVAL, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezető szerkesztőjével -Milyen meglepetéseket tartogatnak az új tanévben a magyar tannyelvű isko­lák tanulói, illetve pedagógusai számára? - Meglepetésünk nincs, a tankönyvki­adás az eredeti elképzelések szerint foly­tatódik, tehát ebben az iskolaévben a he­tedik és nyolcadik osztályos tankönyvek kerülnek sorra. Az előbbieket még az idén megkapják az iskolák, az utóbbiakat csak most küldtük nyomdába, megjelenésük jövőre esedékes. A hetedikes tankönyvek közül a magyar irodalmat és a nyelvtant emelném ki, melyek ugyan még a novem­beri változások idején íródtak, a korrektú­ra elvégzésekor viszont még tudtunk mó­dosítani tartalmukon. Nem túl sokat, ezért lehet, hogy a pedagógusok a mai elvárá­saik alapján nem lesznek teljesen meg­elégedve velük, de mivel a tantervek szavatolnak bizonyos fokú szabadságot számukra, ezzel élve szerintem könnye­dén korrigálhatják az említett tankönyvek esetleges hiányosságait. Az irodalomtan­könyv újdonsága egyébként, s ezzel a magyartanárok sokéves vágya teljesült, hogy Ady már nem szerepel benne, átke­rült a nyolcadikos tananyagba. Itt jegyez­ném meg, hogy van más újdonságunk is: közgazdasági és elektrotechnikai szakkö­zépiskoláink már az idén megkapják a számukra külön kiadott magyar-szlo­vák, illetve szlovák-magyar szótárakat, melyeket véleményem szerint akár főis­kolások is használhatnak majd. Jövőre hasonló szótárakat kapnak a gépészeti, építészeti és mezőgazdasági szakközép­iskolák is. - A pedagógusok és a laikusok, azaz a szülők többsége szerint a rendszervál­tás meglehetősen lassan halad a tan­könyvkiadás területén is. Mikorra várható valamennyi jelenleg használatos és nagy­részt elavult tankönyv kicserélése,,,levál­tása"? - Ennek a kérdésnek a megválaszolá­sára elsősorban azt kellene tudnunk, hogy milyen lesz, milyenné alakul az oktatási rendszerünk. Másodsorban el kellene készíteni az új tanterveket és csak akkor következhetne, léphetne afféle utol­só előtti láncszemként a „fogyasztók", a tanulók és a pedagógusok előtt a tan­könyvkiadó. Arra még mindig nincs lehe­tőségünk, hogy előre kidolgozott koncep­ció nélkül adjunk ki tankönyveket. A mi­nisztériumnak ugyan volt egy olyan elkép­zelése, hogy bizonyos tankönyveket csu­pán a megjelenésük után vennének fel az ajánlott könyvek közé, ez azonban eddig, alighanem anyagi okokból, nem valósul­hatott meg. -A szlovák iskolákban is ugyanilyen tempóban halad a tankönyvcsere? - Igen. A magyar iskolák semmiben sincsenek megrövidítve a szlovák isko­lákhoz képest. Ha csúszunk is olykor, akkor csak annyit, amennyit a fordítás elvégzése igényel. Ami a lényeget, azaz, ami a tankönyvek iskolába kerülésének időpontját illeti, az többnyire azonos a szlovák és a magyar iskolákban. -Az a hír járja, hogy rövidesen privati­zálják a tankönyvkiadót, ön személy sze­rint mit vár ettől a fordulattól? - Tulajdonképpen nem is tudom, mivel nincsenek róla pontos információink. Re­mélem viszont, hogy nagyobb önállósá­got kapunk és többféle tankönyvet, köztük alternatívakat is kiadhatunk majd. Bízom benne, hogy az illetékes minisztérium azért nem adja ki teljesen a kezéből a tankönyvkiadást, nem mond le a több mint 70 éve működő, első szlovák állami kiadói létesítményként megalapított tan­könyvkiadóról, azaz néhány részvényt je­gyeztet majd, ha arra kerül a sor. Végül de nem utolsósorban remélem, hogy a magyar szerkesztőség a privatizacio után is egy fedéľ alatt marad a többi szerkesztőséggel: a helyzetünk kiegyen­súlyozott, nincsenek és nem is voltak problémáink, és a minket érdeklő infor­mációkhoz is itt tudunk a legkönnyebben hozzájutni. (kluka) HOMÁLYOS FEGYVERLOPÁSOK (Munkatársunktól) - A világhábo­rú közvetlen veszélye nem fenyeget, Csehszlovákiának ennek ellenére szüksége van a hadseregre. Az egyenruha legalább annyira nép­szerűtlen, mint 1989 előtt volt, és sokan még mindig mint szükséges rosszra tekintenek rá. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Ka­tonai Közvéleménykutató Intézet végzett júniusban és amelynek eredményeiről tegnap számolt be Jozef Tuchyňa vezérőrnagy, a Keleti Katonai Körzet parancsnoka. Ezen­kívül több időszerű témával kapcso­latban fejtette ki véleményét, és mint azt Antonín Rašek nemzetvédelmi miniszterhelyettes alátámasztotta, a szlovákiai katonák nagy része ha­sonlóan gondolkodik, mint a szövet­ségi védelmi minisztérium: közös katonai doktrínára és közös véde­lemre mindenképp szükség van. A legtöbb információ a katonai iskolák átépítéséről és a következő tanévben várható változásokról hangzott el. Ezek szerint a katonai iskolákban tanuló hivatásos állo­mánybeliek száma csökken, de a komoly iskolai potenciált kihaszná­landó három katonai főiskolán is fogadnak civil hallgatókat. Néhány társadalomtudományi ágazatban, valamint a jogászok képzésében vi­szont a hadsereg a polgári iskolákat használja ki. A katonai középiskolák közül Besztercebánya lesz az első, amelyben a kapacitás egy részét civil diákok számára szabadítják fel. Minden hasonló együttműködési program alapja az oktatási tárcával kötött s; erződés, amelyet Szlováki­ában a i lúlt héten írtak alá. Tuclr ňa vezérőrnagy kitért az el­múlt hei akben kiszivárgott és egye­lőre m< g titkos információkra is. Szlovákiában két helyen folytatnak vizsgálatot eltűnt kézifegyverek és gránátok után. Az egyik gránátlopás főszereplője azóta öngyilkos lett és nem tudni, hogy a komoly értéket (Folytatás a 2. oldalon) WASHINGTON IS IGENT MOND? Az EK elismerte a baltikumiak függetlenségét Az Európai Közösségek külügymi­niszterei keddi rendkívüli ülésükön Brüsz­szelben egyhangúlag elismerték a három balti köztársaság függetlenségét és szu­verenitását. Ugyanakkor meghívták a bel­ga fővárosba Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztereit, hogy szep­tember 2-án és 3-án hivatalos jelleget is adjanak az elismerésnek. A 12 tagország közül 10 csupán tudomásul veszi a baltiak függetlenségi nyilatkozatát. Spanyolor­szágnak és Hollandiának viszont formáli­san is el kell ismernie a függetlenséget, mert ők hivatalosan nem vonták kétségbe a balti államok 1940-ben történt bekebe­lezését. A holland külügyminisztérium szóvivő­je még a tanácskozás előtt kijelentette: szeptember közepére tervezik a tizenket­tek csúcsértekezletét a szovjet helyzet megvitatására. Nem erősítette meg vi­szont, hogy erre meghívják Gorbacsovot és Jelcint, ahogyan azt Edith Cresson francia miniszterelnök-asszony javasolta. Douglas Hurd brit külügyminiszter más szovjet tagköztársaságok, például Ukraj­na és Grúzia függetlenségének elismeré­se kapcsán azt húzta alá, hogy minden köztársaságban más a helyzet, s lénye­gesen különbözik a balti köztársaságoké­tól. Bonnban ugyancsak tegnap találko­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents