Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám, szerda

HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SEÓi 1991. AUGUSZTUS 647. PUCCS UTAN MINDEN MÁSKÉPP VOLT ÉS-LESZ Az ukrán vezetés a köztársasági pártszervezeteknek a puccskísérletben való részvételére hivatkozva hétfőn betiltotta a KP tevékenységét Ukrajnában. Az ukrán parlament elnöksége elrendelte a központi bizottság épületének a lepecsételését, a bankszámlák befagyasztását és azoknak a dokumentumoknak az elkobzását, amelyekre a puccs körülményeinek a kivizsgálásához lesz szükség. A testület hangsúlyozta, azon dokumentumokkal összhangban jár el, amelyek ' bizonyítják, hogy Ukrajna Kommunista Pártja részt vett az augusztus 19—21 -i puccskísérletben. ' Egy további köztársaság, Üzbegisztán is kinyilvánította, hogy el kíván szakadni a Szovjetuniótól. Iszlám Karimov elnök vasárnap írta azt a rendeletet, amely feladatul adja a köztársasági parlament elnökségének, hogy a lehető legrövidebb időn belül készítse elő az üzbég állami függetlenségről szóló törvénytervezetet. Ezt a dokumentumot a köztársasági parlament rendkívüli ülésén vitatják majd meg. Mindeddig Üzbegisztán volt az a közép-ázsiai köztársaság, amely a leghatározottabban síkraszállt az új szövetségi szerződés aláírása mellett. Ahromejev tragédiája Gorbacsov szovjet elnök katonai tanácsadójának, Szergej Ahromejev marsallnak az öngyilkossága sok találgatásra adott okot a Szovjetunióban. A fő kérdés az, hogy a marsall belekeveredett-e a puccskísérletbe vagy sem. Az orosz televízió szerint Ahromejevet a vasárnapra virradó éjszaka felakasztva találták dolgozószobájában. Ez a szoba a Kremlben van. Hozzá kell tenni, korábban olyan hírek terjedtek el, hogy Ahromejev főbe lőtte magát. Az orosz televízió Vjesztyi című műsorában arról tájékoztattak, hogy Ahromejev dolgozószobájában megtalálták a pucscsisták nyilatkozatát a rendkívüli állapot elrendeléséről. Ez a dokumentum a marsallt is utasította, miként kell eljárnia az államcsíny első óráiban. Egyéb részleteket azonban nem tartalmazott. A dolgozószobában megtalálták azt a levelet is, amelyet Ahromejev a halála előtt írt. Ebben többek között ez áll:,,Mindaz összeomlik, amelynek építésében egész életem folyamán részt vettem." Jelcin orosz elnök szóvivője, Valentyin Szergejev vasárnap azt állította, nincs semmi bizonyíték arra nézve, hogy Ahromejev részt vett volna az államcsínykísérletben. ,,Ö nem volt politikus, hanem katona. Lehet, hogy belefáradt az életbe" - tette hozzá. Az említett hírmagazin szerint Ahromejev kultivált ember volt, nagyon tehetséges szakértő, azonban a politikában a jobboldali konzervatív köröket támogatta. „Szergej Ahromejev tragédiája a kiművelt, markánsan megkülönböztethető orosz tábornok tragédiája, akit halálosan megfertőzött a kor és a rendszer." Jelcin a határrevízióról Rendkívül sok vitát és találgatást váltott ki Borisz Jelcin orosz elnök hétfői nyilatkozata, amely szerint az Oroszországi Föderáció jogot formál a határrevízióra mindazon szövetségi köztársaságokkal szemben, amelyek ki akarnak lépni a Szovjetunióból. Pavel Vascsanov szóvivő szerint ezt a nyilatkozatot azok a bejelentések tették szükségessé, amelyekben több köztársaság is leszögezte, hogy ki akar lépni a Szovjetunióból. Vascsanov ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a határrevíziók lehetősége nem vonatkozik a három tagköztársaságra, amelyek a Szovjetunióval államközi szerződést írtak alá, s e szerződések megoldották a kétoldalú kapcsolatok egyik legfontosabb problémáját, a területi kérdést is. Ivan Szilajev orosz kormányfő, akit megbíztak a szovjet gazdaság operatív irányítását végző bizottság vezetésével is, hétfőn, a Mihail Gorbacsowal történt megegyezés után az orosz kormány nyolc tagját megbízta a szovjet minisztériumok és főhatóságok vezetésével. Helyzetfelmérés Kennebunkportban George Bush amerikai elnök úgy véli, a múlt heti szovjet politikai földrengés egyértelműen a kommunista világmozgalom halálát vetítette előre. Bush kennebunkporti üdülőjében találkozott fő tanácsadóival, hogy megvitassa a moszkvai változásokat, és döntsön az amerikai politika azon módosulásairól, amelyekkel Washingtonnak mindenképpen reagálnia kell a kommunizmus összeomlására. Robert Strauss, az USA új moszkvai nagykövete, aki éppen visszatért Washingtonba szovjetunióbeli „feltérképező" útjáról, tájékoztatta a résztvevőket a Gorbacsovval és Jelcinnel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. Megfigyelők értékelése szerint a kennebunkporti értekezlet volt az első stratégiai fontosságú tanácskozás a szovjet puccskísérlet meghiúsítása óta. á f Ú I MÁ UVÁRWÉ/M IfCBCEUVE AZ UJ SZO NYÁRVÉGI VERSENYE a MALÉV) a TUNGSRAM prágai kirendeltségei; az IBUSZ pozsonyi irodája. Augusztus 14-én kezdődött versenyünk többfordulós, s az Önök feladata - természetesen - „csak" a válaszadás. A versenykérdésekre adott feleleteiket az ÚJ SZÓ 1. oldalán közölt szelvényekkel együtt, fordulónként, egy-egy levelezőlapon, vagy az utolsó forduló kérdéseinek megjelenése után, azaz valamennyi szelvényt és választ összegyűjtve, egy névvel és pontos címmel jelölt levélpapíron (tehát: nemcsak a borítékon „bemutatkozva"!) az ÚJ SZÓ címére (Martanovičova 25; 819 15 Bratislava) egyszerre szíveskedjenek beküldeni. Nyárvégi versenyünk díjai: Fődíj: Egy hétvége Athénban; 2 személy részére (a MALÉV és az Új Szó közös díja) Az IBUSZ díja: egy víkend Budapesten; 2 személy részére; A Prágai Magyar Kultúra díjai: árukollekció 6 ezer, illetve 4 ezer korona értékben; A pozsonyi Magyar Kulturális Központ díja: 3 vásárlási utalvány á 500 korona érékben és 10-10 hanglemez; A TUNGSRAM díjai: 3 vásárlási utalvány 1000, 500, illetve 300 korona értékben és egy-egy Tungsram-kollekció; Az ÚJ SZÓ különdíja: egyhetes üdülés 2 személy részére a MagasTátrában. A III. forduló kérdései: 1. Fennállásának hányadik évfordulóját ünnepelte tavaly az ötvenes évek legelején alakult Prágai Magyar Kultúra? 2. A magyarországi lapok és folyóiratok csehszlovákiai terjesztésének összeomlása előtt tavaly mennyi előfizetővel tartott kapcsolatot a Prágai Magyar Kultúra: a) 35 000, b) 5000, c) 3000. 3. Az elmúlt század regényírója a nagy magyar mesemondó az egyik patinás dél-szlovákiai városban született, amely napjainkban is büszke nagy szülöttére és méltón őrzi emlékét Mi az író és a város neve? USA-FÜLÖP-SZIGETEK ÚJ SZERZŐDÉS SUBIC BAYR0L Raul Manglapus, a Fülöp-szigetek külügyminisztere és Frank Wisner, az Egyesült Államok manilai nagykövete tegnap megállapodást írt alá, amely az USA számára további 10 évre biztosítja a Subic Bay támaszpontot. A megállapodás életbe lépéséhez természetesen szükség van arra, hogy amanilai szenátus is szentesítse a dokumentumot. Ez azt jelenti, szeptember 16-ig 23 szenátornak kell jóváhagynia az okmányt. A Subic Bay bérbeadásáért Manilának a jövő évben 360 millió dollárt, az azt követő 9 esztendőben további 203 milliárd dollárt kell kapnia. Ezenkívül a fülöpszigeteki kormányzat további gazdasági és kereskedelmi kedvezményekre számít, ezek további százmilliókat jelenthetnek az államkaszszának. A szerződés ellenfelei azt vetik Corazon Aquino szemére, hogy az említett feltételek az eredeti manilai követelésekhez képest olyan engedményeket jelentenek, amelyek sértik a Fülöp-szigetek szuverenitását. Ez utóbbi nézetek főleg a parlamenti képviselők, továbbá az akadémikusok és az újságírók körében terjedtek el, míg a lakosság egyéb rétegei támogatják a szerződést, mert jelentős segítséget látnak benne az ország gazdasági fellendülése szempontjából. A támaszpontszerződés Manglapus szerint lehetővé teszi a Fülöp-szigetek számára, hogy korszerűsítse saját hadseregét, másrészt pedig azt, hogy időt nyerjen a békéhez. Ezen kívül azt húzta alá, sok ázsiai és közel-keleti ország a Subic Bay bérleti díjának meghosszabbítására úgy tekint, mint a régió biztonságának a meghosszabbítására. FÜGGETLENSÉGÜK EGYRE REÁLISABB (Folytatás az 1. oldalról) amíg a szovjet parlament nem egyezik bele a köztársaságok függetlenségébe. Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke enyhén keserű megjegyzéssel reagált Bush elnök hétfői kijelentésére. Azt mondta, hogy már nem annyira fontos Litvánia függetlenségének elismerése az Egyesült Államok által. Természetesen feszültséggel várjuk ezt a lépést és megértjük, hogy Washingtonnak némi problémái vannak - mondotta Landsbergis az újságíróknak. Kijelentése azonban nem tűnt annyira sürgetőnek, mint amilyen a Washington Post című napilapban hétfőn megjelent a felhívás, amely szerint az USA-nak azonnal el kell ismernie Litvániát. Douglas Hurd brit külügyminiszter a BBC rádióállomás tájékoztatása szerint kijelentette, hogy NagyBritannia szintén hajlandó elismerni a három balti köztársaságot. Hurd hangsúlyozta, az Európai Közösségek külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán ezt az álláspontot fogja szorgalmazni. Olaszország kész politikai ügynek tekinti a balti államok elismerését, ám lépését egyeztetni kell az Európai Közösségek országaival - mondotta hétfőn Gianni De Michel is olasz külügyminiszter. Emlékeztetett rá, hogy országa csupán befagyasztotta kapcsolatait Észtországgal, Litvániával és Lettországgal, Róma „sohasem ismerte el bekebelezésüket". Antall József magyar miniszterelnök - aki George Bush elnökkel folytatott telefonbeszélgetése miatt hétfőn késéssel érkezett az országgyűlés üléstermébe - bejelentette, hogy a kormány hamarosan határozati javaslattervezetet nyújt be a parlament elé: Magyarország létesítsen diplomáciai kapcsolatokat Litvániával, Lettországgal és Észtországgal. A külügyminisztérium felhatalmazást kapott a budapesti kabinettől arra, hogy megvizsgálja a diplomáciai kapcsolatok külön-külön történő felvételét a három balti állammal. Ennek kapcsán Antall József bejelentette, hogy szeptember másodikán vagy harmadikán a lett, a litván és az észt külügyminiszter Budapestre látogat. A Moldván Köztársaság tegnap kihirdette teljes függetlenségét. A parlament egyhangúlag döntött a határozatról. Néhány perccel ezután Románia elismerte a szomszédos szovjet köztársaság függetlenségét. A SZOVJET ESEMENYEK UTAN VÁLSÁGBAN A FRANCIA KP Párizsban sokan úgy vélik, a szovjetunióbeli változások, főleg az SZKP felbomlása a Francia Kommunista Pártot is nehéz helyzetbe sodorta, sokan kétségbe vonjak nemcsak a párt vezetőségét, hanem létezésének az alapjait is. A Libération című napilap legutóbbi számában például részeg hajóhoz hasonlította az FKP-t. A párt vezető szervei az események forgatagában szédelgő bárkához hasonlatosak, s ezek az események szemmel láthatóan felkészületlenül érték a pártot. Az FKP Politikai Bizottsága, amelynek néhány tagja a közelmúltban elhatárolta magát a szovjet peresztrojka néhány „antiszocialista jelenségétől", az utóbbi időben bírálta ugyan a puccsistákat, de nem ítélte el egyértelműen az államcsínykísérletet. Emögött nyilvánvalóan az a remény húzódott meg, hogy a peresztrojkát „a normális kerékvágásba terelik", s ezáltal szavatolják „szocialista jellegét". Ez a tétovázás a párton belüli reformszárny viharos tiltakozását váltotta ki. Ennek az irányzatnak a legismertebb vezetője Charles Fiterman, az FKP PB tagja. A múlt hét végén az FKP-n belüli „disszidensek" támadásba lendültek, s követelték a központi bizottság rendkívüli ülésének azonnali összehívását. E tanácskozás célja az lenne, hogy áttekintsék a szovjetunióbeli helyzetet, s azt, hogy milyen magatartást tanúsított az FKP a válság napjaiban. A disszidensek támadásainak fő célpontja Georges Marchais főtitkár. Pierre Mauroy kormánynak volt kommunista tagja, Marcel Rigout nyíltan felszólított a főtitkár visszahívására. A pártvezetés erre a követelésre mindeddig nem reagált, s a l'Humanité című napilappal karöltve mind hevesebben támadja a „Bush-kormányzat első emberét", Borisz Jelcint. A legutóbbi szovjet történések mögött az amerikai imperializmus kezét látja, s óva int az újabb boszorkányüldözés lehetőségétől. S bár a reformkommunisták is figyelmeztetnek a szovjetunióbeli jobboldali fordulat veszélyére, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vezetőség elemzése túlzottan leegyszerűsített és nem vezetheti ki a pártot a kettősségből és a mozdulatlanságból. George Marchais főtitkár tegnap, a Le Párisién című napilapnak adott nyilatkozatában leszögezte, nem kívánja követni Gorbacsov példáját és nem mond le tisztségéről. Szerinte a Francia Kommunista Pártban kialakult helyzetnek semmi köze az FKP-ban tapasztalható viszonyokhoz. Marchais elmondta, hamarosan összeül a pártvezetőség, s ezen a tanácskozáson döntenek arról, összehívják-e a rendkívüli KB-ülést a szovjet helyzet megvitatására. Itt kell még megjegyezni, hogy hétfőn este az FKP reformtagjainak egy szúk csoportja sürgette a központi bizottság rendkívüli ülésének összehívását abból a célból, hogy a tanácskozáson Marchais-t zárják ki az elnökségi tagok sorából. Edith Cresson francia kormányfő tegnap annak a kívánságának adott hangot, hogy Mihail Gorbacsovot és Borisz Jelcint hívják meg Brüsszelbe az Európa Tanács rendkívüli ülésére, vagyis az EK állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezletére. Az Europe 1 rádióállomásnak adott interjújában elmondta, ezt hétfőn javasolta holland kollégájának, Ruud Lubbersnek, aki jelenleg betölti az EK elnöki tisztét. -kprNÉHÁNY SORBAN A

zóta, hogy az ENSZ elrendelte a szankciókat Irakkal szemben, az országban több mint 14 ezer gyerek halt meg a katasztrofális gyógyszerhiány következtében. Erről az INA hírügynökség tájékoztatott a bagdadi egészségügyi minisztériumra hivatkozva. A gyermekhalandóság gyors növekedésének további oka az élelmiszerhiány. T

ekintettel arra, hogy a vádlott képtelen részt venni a tárgyaláson, a berlini tartományi bíróság gazdasági kamarája hétfőn úgy döntött, nem újítja fel az eljárást Erich Mielkével, egykori keletnémet belügyminiszterrel szemben. Ezt Jutta Burghart, a berlini igazságszolgáltatás szóvivője közölte azzal, hogy a döntés csak néhány vádpontot érint. Mielke továbbra is vizsgálati fogságban marad a belnémet határokon egykoron elkövetett gyilkosságokért emelt vádak alapján. E

szmat Abdel Megid, az Arab Államok Ligájának főtitkára hétfőn Kairóban az éhínséggel és a polgárháborúval sújtott Szomáliának nyújtandó azonnali támogatásra szólított fel. Az afrikai országban kialakult katasztrofális helyzet szerepel majd az arab külügyminiszterek küszöbönálló kairói tanácskozásának napirendjén is. A Szomália arab népével szolidáris bizottság legutóbbi ülésén figyelmeztetett rá, hogy az országban több tízezer ember hal éhen, s az éhínség az egész országot fenyegeti. Az élelmiszerek és gyógyszerek szállítását bonyolítja a belpolitikai helyzet. I

ndia kísérleti atomreaktorok eladását ajánlotta fel több országnak. Ezt az indiai atomenergia bizottság elnöke közölte. Eddig Egyiptom és Szíria tanúsított érdeklődóst. Arra is rámutatott: a szovjetunióbeli változások nem veszélyeztetik a delhi kormány szándékát, hogy két 1000 megawattos reaktort ajánl fel kutatási célokra. P

eking úgy válaszol a kommunizmus szétesésére a Szovjetunióban, hogy elsődleges feladatként tűzi ki a „kapitalizmus felé tartó békés átmenet elleni harcot". A South China Morning Post című hongkongi napilap közelebbről meg nem nevezett kínai forrásokra hivatkozva tájékoztatott a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának sürgős üléséről, amelyre közvetlenül a szovjetunióbeli puccs meghiúsítása után került sor. A fórumon a párt ideológusa a „burzsoá liberalizmus" elleni harc fokozását követelte. A szűkebb pártvezetés ülésén elhangzott: a moszkvai események ismét megerősítették, hogy jogos volt az erő bevetése a Tienanmen téri „ellenforradalmi felkelés" elfojtására. EGY HÉT A VALUTAPIACON ISMÉT ERŐSÖDIK A MÁRKA Az elmúlt héten alaposan mozgásba lendült a valutapiac, az értéktőzsdén is rendkívül mozgalmas napokat éltek át. Az ok ismeretes: a szovjetunióbeli puccs, mely ugyan mindössze három napon át tartotta bizonytalanságban a világot, de a piac különösen az első napon érzékenyen reagált az eseményekre. A hét elején erősödni kezdett a dollár, s a tőzsdéken csökkenni kezdett a részvények értéke, a szovjetunióbeli helyzet változásával azonban a hét vége felé már a tőzsdéken is nyugalmasabb kép kezdett uralkodni. Mint már jeleztük, a puccs első óráiban a piac figyelmen kívül hagyva a gazdasági elemzők tanácsait, nagyarányú dollárvásárlásokba kezdett, mint minden nagy - háborúval is járó - politikai válság idején. Az amerikai valuta úgynevezett végső menedék funkciója ismét működésbe lépett. A befektetők főleg az európai devizáktól, azon belül is a német márkától menekültek. Érthető volt ez a magatartás, hiszen a német gazdaság egyértelműen a legérdekeltebb a középés kelet-európai reformokban, s a puccsisták esetleges győzelme óriási csapást jelenthetett volna az újraegyesítés terhei alatt nyögő Németország gazdaságára.. A múlt hét első napján mindennek hatására a dollár árfolyama 1,73 márkáról 1,83 márkára ugrott. Ezzel párhuzamosan a dollár erősödött az összes európai devizával, és bár kisebb mértékben, a japán jennel szemben is. A következő napok megnyugtatóbb „puccshírei" hatására a dollár lassú lemorzsolódásba kezdett és a hét végére 1,75 márkára csökkent. Visszanyerte pozícióit a márka, a rövid időre elvesztett bizalom visszatért a második legfontosabb deviza iránt. -gr-