Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám, szerda

1991. AUGUSZTUS 28. uÚJSZÔi HlREK - VÉLEMÉNYEK 2 KÖZEL-KELET MÉG SEMMI SEM BIZTOS A Szovjetunió az Egyesült Államokkal és Egyiptommal együtt továbbra is keresni fogja a közel-keleti konfliktus békés rendezésének lehetőségét. Ezt hétfőn Kairóban hangsúlyozta Vlagyimir Poljakov, a Szovjetunió egyiptomi nagykövete, aki Hoszni Mubarak elnöknek átadta Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. Ebben a szovjet államfő köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyről Egyiptom biztosította Gorbacsovot a puccskísérlet során. Amr Musza külügyminiszter pedig értékelte azt a szerepet, amelyet Moszkva játszik a közel-keleti békefolyamatban. Közben az egyiptomi külügyi szóvivő bejelentette: Kairó fontolóra vette, hogy egyiptomi látogatásra hívja meg Jicchak Samir izraeli kormányfőt. A szóvivő az U Pl amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Samir -Mubarak találkozót jól kell előkészíteni, hogy „teljesítse az elvárásokat és hozzájáruljon a térség békefolyamatához". Jeruzsálemben közben bejelentették, hogy az Izrael által megszállt területeken a következő években több ezer új lakást építenek. Ez derült ki abból a tervből, amelyet hétfőn hagyott jóvá Ariel Sáron izraeli lakásépítési miniszter. Elmondta, hogy a lakásokat a Jeruzsálemtől délre, északra és keletre fekvő településeken építik fel. „Tervem feltételezi, hogy Jerikó palesztin város peremén ugyancsak új lakásokat építünk, mivel ott szükség van jelenlétünk megerősítésére" - hangsúlyozta Sáron. VÉLEMÉNYCSERE AZ MKDHI ÉS A SZLOVÁK RÁDIÓ VEZETŐI KÖZÖn Tegnap az MKDM képviseletében a Szlovák Rádió igazgatóságán dr. Vladimír Štefko úrral, a Szlovák Rádió igazgatójával találkozott Protič Mária, a Rádiótanács tagja, Tirinda Péter SZNT-képviselő és Lapos József elnökségi tag. Az MKDM részéről kifejezték megelégedésüket a magyar adás terjedelmével, a műsor szerkezeti összetételével és minőségével. Észrevételként elmondták, hogy a szlovák nyelvű tájékoztatásban a nemzeti kisebbségek által képviselt vélemények nagyobb részaránya pozitív hatással lehetne a közvélemény formálására és ezzel évtizedes információcsere-hiány megszűnése vehetné kezdetét. Az igazgató úr megelégedéssel fogadta értékelésüket, és megígérte a demokratikus és független tájékoztatás elveinek betartását. A továbbiakban egyetértettek a politikai mozgalmaktól és pártoktól független tájékoztatás szükségességében is. A magyar nyelvű adást érintő kérdésekről véleményt cseréltek dr. Protič Jánossal, a Szlovák Rádió magyar adásának főszerkesztőjével. Felvetették a hazai magyar politikai mozgalmak közötti gyakoribb kerekasztal-beszélgetések műsorba iktatásának jelentőségét is. Az MKDM fontosnak tartja, hogy a magyar adás szerkesztőségének adottak a feltételei az önálló műsorszerkesztéshez. Az MKDM sajtószolgálata VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. augusztus 28-án Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 51,82 52,62 Francia frank 5,20 5,28 Német márka 17,64 17,93 Olasz líra (1000) 23,64 24,01 Osztrák schilling 2,50 2,54 Svájci frank 20,23 20,56 USA-dollár 30,89 31,28 ŠÚT0VEC ROBBANTOTT? (Folytatás az 1. oldalról) a sajtóértekezleten bírálták Milan Šútovecnak, a Szövetségi Gyűlés alelnökének és a Nemzetek Kamarája elnökének a parlamenti elnökség összehívásának körülményeire vonatkozó hétfő esti tévényilatkozatát, amely véleményük szerint nincs összhangban sem Zdenék Jičínský első alelnöknek, sem pedig Rudolf Battéknak, a Népi Kamara elnökének ide vonatkozó nyilatkozatával. Ivan Fišera kijelentette: „Úgy vélem, hogy az Alexander Dubček ellen a parlamenti szünidő alatt intézett támadás politikai tapasztalatlanságnak és dilettantizmusnak minősíthető." Pavel Dostál pedig arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy egyes politikai erők három héttel ezelőtt Šútovec urat a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztségére jelölték. (sm) Szerencsétlennek és feleslegesnek nevezte a Szövetségi Gyűlés Elnöksége összehívása körüli vitákat a Szovjetunióban lezajlott puccskísérlettel kapcsolatban Rudolf Batték, a Népi Kamara elnöke, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. Cáfolta, hogy Alexander Dubček a szovjetunióbeli helyzettel összefüggésben valamit is elhanyagolt volna. Igazolta, hogy a Szövetségi Gyűlés elnöke a múlt hét elején néhányszor telefonon kapcsolatba lépett vele, akit ő biztosított arról, hogy jelenléte Prágában nem feltétlenül szükséges. Az elnökség összehívásának időpontjáról kedden született döntés. Rudolf Batték az Alexander Dubček visszahívását követelő véleményekkel kapcsolatban azt mondotta, hogy nem kételkedik abban: léteznek okok a visszahívásra. Nézete szerint viszont a társadalom érdekeinek szempontjából helytelen ezt a kérdést most napirendre tűzni. Zdenék Jičínský, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke a parlament rendkívüli elnökségi ülésén készült jegyzőkönyv gyorsírásos változatát ellenőrizve a következőt közölte a Csehszlovák Sajtóirodával: Minden elnökségi tag, beleértve Hvezdoň Kočtúchot (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) és Pavol Kanist (CSSZKP) a szovjetunióbeli helyzettel foglalkozó határozat szövegének elfogadása mellett szavazott. Két szlovák nemzeti pártbeli képviselő tartózkodott. Ellenszavazat nem volt. (Munkatársunktól) - A Demokratikus Baloldal Pártjának (DBP) tegnapi sajtóértekezletén Pavol Kanis és Peter Weiss ugyancsak kemény támadást indított Milan Šútovec (VPN), a Nemzetek Kamarájának elnöke ellen, főként hétfői kijelentései miatt; A Demokratikus Baloldal Pártjának a (kommunista párt utódjának) képviselői elsősorban annak bizonyítására törekedtek, hogy semmi közük sincs az elmúlt heti moszkvai puccshoz, és sokkal radikálisabb álláspontot képviseltek, mint Václav Klaus és más csehszlovák politikusok, akik nem politikai, hanem üzleti, technokratikus szempontokból közelítették meg a katonai puccs esetleges következményeit. Milan Šútovec a Szövetségi Gyűlés Elnökségének szavazása okán került a posztkommunista párt érdeklődésének homlokterébe. Hétfőn ugyanis kijelentette, hogy az augusztus 22-i határozat jóváhagyásakor a Szlovák Nemzeti Párt két tagja, valamint Pavol Kanis (DBP) és Hvezdoň Kočtúch (DSZM) tartózkodott a szavazástól, illetve a határozat ellen szavazott. .„ Pavol Kanis magyarázatot adott arra is, miért találkozott Borisz Pankinnal, a prágai szovjet nagykövettel a válság napjaiban. Ezzel a találkozóval kapcsolatban azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy friss információkra volt szüksége, s hogy végül is, a moszkvai válságot követően Václav Havel is elismerte a prágai szovjet nagykövetség demokratikus hozzáállását. Peter Weiss mindehhez még hozzátette azt, hogy 1989 novembere óta szinte hihetetlenül laza kapcsolataik vannak a Szovjetunió Kommunista Pártjával. (m-n.) KIRÁNDULTAK A ZÖLD HONATYÁK (Munkatársunktól) - Az utóbbi időben komoly politikai munka folyt a Szlovákiai Zöldek Pártja berkeiben is. Ez derült ki a párt tegnap megtartott sajtóértekezletén. A Szovjetunióban zajló eseményekkel kapcsolatban Peter Sabo pártelnök emlékeztetett arra, hogy pártjuk már korábban is a balti köztársaságok önállóságának elismerését szorgalmazta. Jugoszláviában szerintük a hadsereg erőszakos beavatkozása sem tudja elnyomni az önállósodási törekvéseket. A horvát határkérdéseket az ENSZ biztonsági erőinek felügyelete alatt tárgyalásokkal kellene rendezni. A hazai politikai szintéren a közeljövőben várható egyeztető tárgyalásokon a párt az alulról építkező szövetségi elrendezésért száll síkra, amelyben a szövetségi és a köztársasági szervek illetékességében előre, tételesen felsorolva megegyeznek. Zdenka Tóthová, a párt SZNPbeli frakciójának vezetője beszámolt arról, hogy a nyári szünetet képviselőik arra használták fel, hogy meglátogassák az ország több környezetvédelmi szempontból nehéz helyzetben levő körzetét. A garamszentkereszti alumíniumgyárban például ötórás beszélgetést folytattak az alumíniumgyártás további folytatásának hátulütőiről. A sajtóértekezleten elhangzott információk alapján világossá vált, hogy a szlovák kormány az alumíniumkohó ügyét sajnos a bősi problémához hasonló érzéketlenséggel próbálja megoldani. Meglátogatták a Szliács melletti katonai repülőteret is, ahol egyrészt megismerkedtek a szovjet hadsereg által okozott elképesztő környezetszennyezést bizonyító tényekkel, másrészt megállapították, hogy egyes sajtóorgánumokban megjelent hírekkel ellentétben az odatelepített hazai repülősök elődeikhez képest összehasonlíthatatlanul kevesebb gondot okoznak a környék lakóinak. -tlEMELIK A PEDAGÓGUSOK FIZETÉSÉT (Folytatás az 1. oldalról) Ennek ellenére együtt szeretnék keresni a megoldást e terület gondjaira is. Az ágcsernyői vasúti átrakodóállomást például a bővítésre kerülő kassai repülőtérrel összekapcsolva olyan modern komplexummá készülnek átalakítani, amely 80 ezer embernek biztosítana munkalehetőséget. Az útadót, amelyet csak a vállalkozás céljából használt gépjárművek után kell majd fizetni lényegében a úthálózat korszerűsítésére fogják fordítani. Egyelőre nem teljesen tisztázott a telekommunikáció helyzete a szövetségen belül. Hamarosan megkezdik a rádiótelefon-hálózat kiépítését. Megindul a Postai Hírlapszolgálat privatizációja is, elsőként az árusítóhálózat kerül sorra. Az oktatási miniszter javaslatára a kormány foglalkozott a pedagógusok és egyéb iskolaügyi dolgozók fizetésének rendezésével is. Erre a célra 190 millió koronát hagytak jóvá. Az emelés célja, hogy ezen alkalmazotti réteg fizetése a hasonló kategóriájúak szintjére emelkedjen. Az emelés különböző mértékű lesz az óvodákban, az általános, illetve a középiskolákban dolgozó pedagógusok és az egyéb iskolaügyi alkalmazottak esetében. Ján Pišút az emelés mértékét 3-500 koronára becsülte. A miniszter szintúgy cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint hamarosan fizetni kell a tankönyvekért és más segédeszközökért, illetve a főiskolai tanulmányokért. A kormány ezenkívül a következő témákkal foglalkozott: egyetértett a Csehszlovák Tudóstársaság megalapításával, a munkanélküli segélylyel történő visszaélések megakadályozására szolgáló javaslattal, az ideiglenes bányatörvény javaslatával, a földtani jellegű munkákat szabályozó és a Szlovák Földtani Hivatalról rendelkező törvényjavaslattal és a plasztikus robbanóanyagok kötelező jelzését előíró törvényjavaslattal. • -tlFOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT A SZOVJET PARLAMENT VESZÉLYBEN AZ UNIÓ GORBACSOV MENTENI PRÓBÁLJA A MENTHETŐT A Kremlben folytatódott a szovjet parlament rendkívüli ülésszaka a megbukott államcsíny utáni helyzetről. Tegnap sem születtek fontos döntések, s mint azt egy képviselő megjegyezte, ismét belegabalyodtak a vitába arról, kit terhel a felelősség a puccsért, s kit nem. A délelőtti ülés elején több képviselő is megkérdőjelezte a legfelsőbb tanács elnöksége iránti bizalmat, és felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament vezetése hallgatásával és kivárásával nem tett eleget alkotmányos kötelességének. Követelték az egész elnökség lemondását és azt, hogy a parlament vezetésével olyan képviselőket bízzanak meg, akik elvi álláspontra helyezkedtek az államcsínnyel kapcsolatban. Több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy Anatolij Szobcsak leningrádi polgármester legyen a parlament elnöke. Maga Szobcsak azonban egyértelműen elutasította ezt az indítványt és újra nyomatékosan felszólította a képviselőket, legyenek megfontoltak és semmi esetre se engedjék meg a jelenlegi állami szervek felbomlását. A képviselők elégedetlen hangzavara többször megszakította Viktor Alksznisz ezredesnek, a konzervatív Szojuz frakció képviselőjének felszólalását. Az ezredes arra figyelmeztetett, milyen veszélyeket rejt magában a boszorkányüldözés, amely már megkezdődött. Anatolij Szobcsak a délutáni ülésen kijelentette, a puccs folytatódik, bár más formában. Szerinte ezt bizonyítja, hogy minden előzetes megállapodás nélkül a köztársaságok önkényesen kihirdetik a függetlenségüket, s ezzel szétszabdalják az uniót. Véleménye szerint ez a törekvés több köztársaságban azzal függ össze, hogy ilyen módon akarják elkerülni a határozatok teljesítését a kommunista rezsim és az SZKP felszámolásáról, az állami szervek és társadalmi szervezetek depolitizálásáról. Szobcsak szerint a parlamentben nagyon sok képviselő másképpen beszélt volna, ha győz a puccs. Szerinte a régi unió már nem létezik, ebben az értelemben az összeesküvők elérték céljukat. Hangsúlyozta, ellenzi minden elhamarkodott döntés elfogadását mindaddig, amíg a köztársaságok és a központ megállapodásra jut a további létezés elveiről. A képviselők egy csoportja a délutáni ülésen kérte, hogy a szovjet parlament előtt mondjon beszédet Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke. Az ülést vezető Ivan Laptyev közölte, a kérést nyomban tolmácsolják Jelcinnek. Az orosz elnök azonban elnézést kért és a felkérést elutasította. Laptyev közlése szerint amiatt, hogy készíti HORVÁTORSZÁG ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁSRA KÉSZÜL A SZÖVETSÉGI HADSEREG EGYÉRTELMŰEN A SZERB FEGYVERESEKET TÁMOGATJA A hétfői súlyos harcokban Vu kővár városért a jugoszláv hadsereg a légierőt és a tüzérséget is bevetette. A Tanjug hírügynökség szerint a harcok során több tucat ember vesztette életét. A hadsereg vezetése által Belgrádban kiadott közlemény ezzel szemben csak hét halottról tesz említést. A hadsereg szóvivője a harcokkal összefüggésben újra elutasította Zágráb vádjait, hogy a hadsereg a szerb fegyvereseket támogatja. Állítása szerint a szövetségi katonák csak „igyekeznek elválasztani egymástól a harcoló feleket". Ezeket az állításokat cáfolják a további hírek is a horvátországi harcokról. Minden helyről olyan jelentések érkeztek, hogy a hadsereg egyértelműen horvátellenes magatartást tanúsít. Tegnapra virradó éjszaka válságtanácskozást tartott a horvát kormány. Úgy döntött, azonnal válaszolni kell Szerbia és a szövetségi hadsereg agressziójára, meg kell szüntetni az embargót a horvátországi fegyverimportra, meg kell akadályozni a jugoszláv hadsereg állomásozását Horvátországban és mielőbb el kell rendelni az általános mozgósítást. A legutóbbi harcokból teljesen nyilvánvaló, mire törekszik Szerbia. Vladislav Jivanovic szerb külügyminiszter az egyik német rádióállomásnak adott nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, Szerbia követelni fogja Horvátország határainak megváltoztatását, mégpedig saját javára. Szerbia mindenekelőtt azokra a horvát területekre tart igényt, ahol jelentős számban élnek szerbek, s ahol most heves harcok folynak a horvát milícia, valamint a szövetségi hadsereg által támogatott szerb önkéntesek között. A szerb külügyminiszter csalódásának adott hangot a német kormánynak a jugoszláv válsággal kapcsolatos álláspontja miatt. Szavai szerint Belgrád nem érdemelte meg a német kritikát, mivel a helsinki konferencia Záróokmánya nemcsak a nemzetek önrendelkezési jogát ismeri el, hanem az állam jogát is arra, hogy védelmezze területi egységét. felszólalását a Szovjetunió népi képviselőinek szeptember 2-án kezdődő rendkívüli kongresszusára. Nagyon sok képviselő követelte, hogy haladéktalanul döntsenek a szövetségi külügyminiszter posztjának betöltéséről. Ismét javasolták, hogy a tisztséget újra Eduard Sevardnadze töltse be. A javaslatot elutasította Jevgenyij Kogan, a Szojuz frakció tagja. Kijelentette, Sevardnadze kinevezéséről szó sem lehet mindaddig, amíg nem tisztázzák, milyen mértékben idézte elő „azokat a veszteségeket, amelyek a Szovjetuniót érték néhány szovjet-amerikai megállapodás megkötése következtében". A koraesti órákban a parlamentben ismét felszólalt Mihail Gorbacsov szovjet államfő. Kijelentette, ha augusztus 19-én összeült volna a szovjet parlament, akkor az államcsínyt csírájában el lehetett volna fojtani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta egy olyan mechanizmus kidolgozásának szükségességét, amely a sorsdöntő pillanatokban garantálná a jogrend és az állampolgárok jogainak szigorú tiszteletbentartását. Felhívta a figyelmet arra, a napokban kialakult annak veszélye, hogy széthullik a szovjet állam. Felszólította a szövetségi köztársaságok vezetését és állampolgárait, újra alaposan gondolják át, milyen következményekkel járhat az új szövetségi szerződés aláírásának elutasítása. Ismét nyomatékosan állást foglalt az egységes Szovjetunió megőrzése mellett. Közölte, ha ezt az álláspontját nem tartják tiszteletben, akkor kénytelen lesz lemondani. Gorbacsov még a délelőtt újságírók előtt a Kremlben azt mondta, a Szovjetunió balkanizálása nagy tragédia lenne. Véleménye szerint egyes köztársaságok legutóbbi szélsőséges döntései reagálások az utóbbi napok drámai helyzetére. Úgy vélekedett, tragikus lesz, ha az ilyen döntések elérik a politikai, gazdasági és a katonai szférát is. Ugyancsak még a délelőtti órákban Gorbacsov a Kremlben találkozott Borisz Jelcinnel, valamint Nurszultan Nazarbajev kazah és Aszkar Akajev kirgiz elnökkel. Az új szövetségi szerződés szövegét vitatták meg. Akajev szerint konkrét változtatásokról nem volt szó. Vannak ilyen javaslatok, de ezeket majd a köztársasági vezetők és Gorbacsov találkozóján vitatják meg. A konzultációt a lehető legrövidebb időn belül összehívják.