Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám, kedd

1991. AUGUSZTUS 28. u ÚJSZ Ô i HlREK - VÉLEMÉNYEK 2 ÉRDEKES OSZTRÁK JAVASLAT (Folytatás az 1. oldalról) neki az osztrák kormány aggodal­mait amiatt, hogy a jugoszláv hadse­reg egyre nagyobb mértékben vesz részt a nemzetiségi konfliktusokban. Az osztrák vélemény szerint ez nemcsak a szembenálló felek között elért brioni megállapodással, a ju­goszláv államelnökség határozatai­val ellentétes, hanem a Párizsi Chartával is, amelyet Jugoszlávia szintén aláírt. A horvát kormány Oroszország segítségével meg szeretné gyorsíta­ni a köztársaság függetlenségének nemzetközi elismerését. Azt reméli, az Oroszországi Föderáció ugyan­olyan megértést tanúsít majd Szlo­vénia és Horvátország, mint a balti köztársaságok iránt. Zdravko Tomac, a horvát kor­mány alelnöke a Hina hírügynök­ségnek adott interjújában arról tájé­koztatott, hogy Franjo Bruguric kor­mányfő ez ügyben tárgyalni kíván Borisz Jelcinnel. Ha az orosz fél beleegyezik, akkor Bruguric a közel­jövőben Moszkvába utazik. MOLDÁVIA MÁTÓL FÜGGETLEN Mircea Snegur, Moldávia elnöke teg­nap közölte: köztársasága ma kinyilvánít­ja függetlenségét, de. ez nem jelenti az azonnali csatlakozást Romániához. A Reuternek adott nyilatkozatában több­ször aláhúzta, hogy erre csak néhány évvel később kerülhet sor, akkor, ha meg­érik rá az idő. HUNYADI SZÖVETSÉG Hatvankét, a délvidékhez kötődő értel­miségi személyiség szándéknyilatkozatot írt alá Budapesten, hogy a felvidékiek Rákóczi Szövetségéhez hasonlóan létre­hozzák a Vajdaságban, Horvátországban ós Szlovéniában élő magyarok anyaor­szági háttérszervezetét. Az új kulturális, érdekvédelmi tömörülés Hunyadi nevét kívánja felvenni. -v. p. g.­SEZÁM TÁRULJ! (S A HOLLAND TULIPÁNOKÉRT MEGNYÍLNAK A PÉNZTÁRCÁK) Nem, ezúttal nem AÍi baba mondta a varázsigét (Szezám, tárulj!), hanem a kassai Városkertészet állami vállalat szakemberei, amikor elhatározták, hogy SEZÁM (Semená, Záhradnícky materiál - azaz: Vetőmag, Kertészeti Kellékek) címen augusztus végén árusítással egy­bekötött vetőmag- ós virágkiállítást ren­deznek a Hernád-parti városban. Hogy mennyire jó volt az ötlet, arról bárki meggyőződhet, aki ezekben a na­pokban (a hónap végéig) ellátogat a válla­lat székházába. S amint azt a szervezők az első napok tapasztalatai alapján el­mondták: ők maguk sem számítottak ek­kora sikerre. Annyi holland zöldségmag - uborkától kezdve káposztáig - ós annyi virágmag, mint most van Kassán, talán még nem volt soha. A választékról és a csomago­lásról már nem is beszélve. Tulipánhagy­mából például hetven fajta közül válogat­hatnak az érdeklődők - legtöbbjük darab­ja hat, a nárciszhagyma darabja pedig nyolc koronába kerül. A vásárlókedvből ítélve: ez sem drága. S ha a virág olyan lesz, mint amilyet a reklámcsomagolás ígér, akkor az árat utólag - állítom - senki sem fogja rekla­málni. A kiállításról bizonyára az a látogató sem távozik csalódottan, akit nem is any­nyira a vetőmagok, a virághagymák, illetve az élő- vagy művirágok érdekelnek, ha­nem a fúnyírógépek, kistraktorok, rotációs kapálógépek, kerti lócák, üvegházak, mo­toros kézifűrószek vagy a kuntapolcai magnezitgyár konténerei. (gazdag) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. AUGUSZTUS 27-ÉN Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,74 52,54 Francia frank 5,19 5,27 Német márka 17,64 17,93 Olasz líra (1000) 23,62 23,99 Osztrák schilling 2,50 2,54 USA-dollár 30,90 31,29 KI KONZULTÁLT A KGB-VEL? (Folytatás az 1. oldalról) tatták ót, hanem arról is, hogy a szovjet nagykövetség épülete körül a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának tag­jai és volt Štb-sek nyüzsögtek. A parlament aleinöke a továbbiakban felvázolta a Szövetségi Gyűlés Elnöksége rendkívüli ülésének körülményeit. Az ülés összehívását, mint ismeretes, a moszkvai események tették szükségessé. Kiderült: az elnökségi határozat szövegét nemcsak a Szlovák Nemzeti Párt képviselői nem hagyták jóvá. (Ök nem értettek egyet azzal a bekezdéssel, amely Csehszlová­kia szövetségi elrendezését emelte ki.) A szavazáskor tartózkodott Kanis, úr, a CSSZKP elnöke és Kočtúch úr is, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője. Az utóbbi nem értett egyet azzal, hogy a határozat nem tett említést Alexander Dubčeknek ezekben a na­pokban tanúsított helytállásáról. Sőt, az elnökségi ülésen bírálatok kereszttüzébe került a parlament elnöke. Egyrészt azért, mert a rendkívüli helyzet ellenére vonako­dott az elnökség összehívásától, más­részt mert augusztus 21 -én, szerdán két levelet küldött a Szovjetunióba. Az egyik címzettje Anatolij Lukjanov, a Legfel­sőbb Tanács azóta már lemondott elnöke volt. Ez bizonyára újabb Dubček-ellenes hullámot vált ki a parlamentben. Milan Šútovec lapunk munkatársának kérdésé­re megerősítette: amennyiben a Szövet­ségi Gyűlésben szavazásra kerülne sor, véleménye szerint a NYEE-képviselők kö­zül is sokan ellenzik majd, hogy továbbra is Alexander Dubček töltse be az elnöki tisztséget. A sajtótájékoztatón szó volt a Szlovák Katonák Asszociációja elnevezésű szer­vezetről is. Vladimír Čečetka, az SZNT védelmi és biztonsági bizottságának tagja veszélyesnek tartja, hogy ilyen szervezet létezik a fegyveres erőknél. Šútovec kifej­tette: a Szövetségi Gyűlés elnökségi tag­jai közül is többen kifogásolták, hogy működhet a hadseregben ez a látszólag politikamentes szövetség. Az újságírók kérdéseire válaszolva Jozef Kučerák el­mondta: a NYEE képviselői által kezde­ményezni fogja, hogy a KGB adja át csehszlovákiai munkatársai névsorát, il­letve mindazokat az anyagokat, amelyek összefüggnek az 1968-as katonai agresz­szióval. (gágyor) KÜSZÖBÖN A BALTI ÁLLAMOK HIVATALOS ELISMERÉSE (Folytatás az 1. oldalról) levízió és a Rádió vezetőinek levál­tására vonatkozó követeléséről így vélekedik: - A hírközlő szervek helyzetének javítása nem a szemé­lyi kérdésektől függ elsősorban, ha­nem e médiák függetlenségét bizto­sító jogszabályok létrehozásától. A szovjetunióbeli eseményekre az elnök véleménye szerint hazánk tár­sadalma stabilizált demokratikus tár­sadalomhoz méltóan reagált. Egyes pártoknak a „debolsevizálás" meggyorsítását sürgető követelésé­ről a szóvivő kifejtette: - Csata után a tábornokok sora lép fel radikális javaslatokkal, jóllehet ezek az em­berek a valóban veszélyt jelentő há­rom nap alatt nem hallattak maguk­ról. Havel elnök véleménye szerint a radikális és forradalmi intézkedé­sek nálunk a fejlődést nem előrevin­nék, hanem visszavetnék. Ugyanak­kor szükségesnek tartja a múlt teljes feltárását, az országnak ártó, a tota­litarizmust tudatosan kiszolgáló sze­mélyek törvényes felelősségre vo­nását. Az új helyzetben lehetséges­nek tartjuk például az 1968-as ese­ményekre vonatkozó dokumentu­mok megszerzését, ide értve a hír­hedt „behívólevelet" is. A sajtóértekezleten közölték: Vác­lav Havel zsúfolt programja miatt nem vesz részt a szlovák nemzeti felkelés besztercebányai ünnep­ségén. (sm) A külügyminisztérium határozati javas­latot terjesztett be az Észt Köztársaság, a Litván Köztársaság és a Lett Köztársa­ság függetlenségének elismerésére és a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Ezt az a közlemény tartalmazza, melyet teg­nap juttattak el a Csehszlovák Sajtóirodá­nak. A közlemény rámutat, hogy a balti köztársaságok függetlenségének felújítá­sa azokat a sérelmeket orvosolja, melye­ket bekebelezésük okozott. A külügymi­nisztérium megteszi a kellő lépéseket a kapcsolatfelvétellel összefüggő gyakor­lati kérdések megoldására. Készek va­gyunk az országaink közti együttműködés két világháború közti hagyományainak folytatására. Csehszlovákiának el kell ismernie vala­mennyi balti köztársaságot mint független és szuverén államot, és minél hamarabb legfelsőbb szintű diplomáciai kapcsolatot kell velük létesítenie. Legalábbis Litvánia esetében ennek már régen meg kellett volna történnie - mondta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Miroslav Sychra, a Szövetségi Gyűlés képviselője (Polgári Demokratikus Párt) és Peter Kulan (NYEE), miután vissza­tértek a Baltikumból, ahol a múlt héten a szabad Baltikum és az Új Európa elne­vezésű konferencián vettek részt. Peter Kulan szerint Vytautas Lands­bergis litván elnök a pénteki sokezres tüntetésen azt mondta, hogy kissé csaló­dott, mivel Václav Havel köztársasági elnök csupán érdekvédelmi iroda létesíté­sét ígérte Prágában Litvánia számára, annak ellenére, hogy előtte arról biztosí­totta: Csehszlovákia nagyon aktív lesz Litvánia önállóságának elismerésében. A Szövetségi Gyűlés külügyi bizottsá­gai legutóbbi ülésükön egyértelműen kife­jezték, hogy a szövetségi kormány támo­gassa azokat a lépéseket, melyek a balti köztársaságok önállóságának elismeré­séhez vezetnek. Ezt tegnap mondta el a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának František Šebej képviselő (NYEE), a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságá­nak elnöke. Egy személy életét vesztette és több nitrocellulóz port tartalmazó hordó szétgurult az úttesten, amikor tegnap egy nagy-britanniai kamion felborult Brünnben. (Igor Zehl - ČSTK felvétele) TETEMREHÍVÁS A PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról) a vádakat alaposan vizsgálja ki és törvé­nyes úton védje meg emberi méltóságát. Lukjanov hasonló kéréssel fordult Mihail Gorbacsov államfőhöz is. Ivan Laptyev tegnap rendkívül nehéz helyzetbe került, alig volt képes rendet tartani a teremben, mivel már a napirend előterjesztése viharos vitát váltott ki. Több képviselő radikális javaslatokat terjesztett elő a legkülönbözőbb belpolitikai problé­mák megoldására vonatkozóan, s voltak, akik ajánlották a balti köztársaságok füg­getlenségének azonnali elismerését. El­hangzott a javaslat, hogy Alekszandr Jakovievet, a peresztrojka egyik atyját nyomban válasszák meg alelnökké. Vol­tak képviselők, akik szerették volna, ha Eduard Sevardnadze újra elfogadja a megüresedett külügyminiszteri posztot. Mihail Gorbacsov ezekhez a javaslatok­hoz nem fűzött kommentárt. A jóváhagyott napirenddel összhang­ban Mihail Gorbacsov tartott beszámolót az államcsíny utáni helyzetről. Javasolta, hogy a rendkívüli küldöttkongresszusra hívják meg az orosz parlament és a többi szövetségi köztársaság képviselőit. Le­szögezte, a kongresszusig azonban nem lehet várni. Emlékeztetett az államigazga­tás depolitizálásáról hozott döntésre, a fegyveres erők és a biztonsági szervek vezetésében eszközölt személyi változá­sokra, az összeesküvés ügyében indított vizsgálatra és saját távozására is az SZKP KB főtitkárának tisztségéből. Külön felhívta a figyelmet arra az ajánlatra, hogy a központi bizottság döntsön saját felosz­latásáról. Gorbacsov beismerte gyengeségét Gorbacsov szerint az államcsíny nem volt váratlan, a konzervatív erők képvise­lőinek egy sor fellépése előzte meg. A szükséges ellenintézkedések helyett azonban a liberalizmus és a határozatlan­ság megnyilvánulásaival találták magukat szemben. Gorbacsov hangsúlyozta, ez a bírálat személy szerint őrá is vonat­kozik. Az összeesküvők szervezői azt hasz­nálták ki, hogy a demokratikus reformok csak lassan haladtak. Viszont a puccsis­ták elkövettek két súlyos hibát: azt hitték, úgy manipulálhatják a népet, mint egy csordát, másrészt a hadseregre támasz­kodtak, amely azonban nem volt hajlandó a nép ellen fordulni. Végül tapsot is kapott Gorbacsov, amikor kijelentette, ragasz­kodni fog a társadalom további demokrati­kus reformjaihoz. Újra köszönetet mon­dott a moszkvaiak százezreinek, amiért segítettek felszámolni a puccsot, továbbá az orosz parlamentnek és Borisz Jelcin­nek, Oroszország elnökének. Gorbacsov szerint most az a legfonto­sabb feladat, hogy mielőbb aláírják az új szövetségi szerződést. Szavai szerint azoknak a köztársaságoknak, amelyek ezt a dokumentumot nem akarják aláírni, lehetőséget kell adni a saját választásra. A tárgyalásokat a köztársaságok függet­lenségéről a szövetségi szerződés aláírá­sa után kell megkezdeni. Bírálta Anatolij Lukjanovot, amiért a puccs kezdetén elvi fenntartásait hangoztatta a szerződés ter­vezetével kapcsolatban. Gorbacsov sze­rint az elkészített dokumentum kiegyen­súlyozottan tükrözi azoknak a köztársa­ságoknak az érdekeit, amelyek részt vet­tek kidolgozásában. Szerinte a szerződé­sen lehet még javítani, de majd csak a fő dokumentum aláírása után kellene ezt megtenni, különböző jegyzőkönyvek és függelékek formájában. Gorbacsov amiatt is bírálta Lukjanovot, hogy nyom­ban a hatalomátvétel után nem hívta össze a szövetségi parlamentet és ilyen módon nem akadályozta meg a puccsis­ták ténykedését. Kijelentette, még a kül­döttkongresszus előtt komolyan foglal­kozni kell az új jelölt kiválasztásával a par­lament elnökének tisztségére. A szövetségi elnök szorgalmazta a jog­védelmi szervek és a fegyveres erők átfogó reformját. A katonai reformot sze­rinte a professzionalizmus elve alapján kell megvalósítani. Közölte, rendeletet ad ki, amelynek értelmében a KGB fegyve­res erői a védelmi minisztérium fennható­sága alá kerülnek. Egyben javasolta a KGB-ről szóló törvény felfüggesztését az új jogi elrendezés kidolgozásáig. Gazdasági téren az elnök szerint mel­lőzni kell a populizmust a lakosság szociá­lis védelme során. Jelezte, a további gaz­dasági reformok során számít a külföldi segítségre. A félórás beszéd után Gorba­csov számtalan írásos kérdést kapott, ezekre, mint mondotta, később fog vála­szolni. Radikális javaslatok Ruszlán Haszbulatov, az orosz parla­ment megbízott elnöke beszédében gyors gazdasági változásokat sürgetett. Azt mondta, ezeket eddig az állami és pártap­parátus fékezte. Követelte a magántulaj­don elvének rehabilitálását és a katonai költségvetés jelentős csökkentését. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az államcsíny eszmei kezdeményezői között van a Szo­juz parlamenti csoport is és az orosz parlamentben működő hasonló frakció az Otyecsesztvo. Bizonyos mértékig ezek­hez sorolható a Rosszija csoport és az Oroszország Kommunistái tömb néhány képviselője is. Biztosított arról, ezeknek a személyeknek a tevékenységét az oroszországi parlamentben alaposan ki­vizsgálják. Aszkar Akajev kirgiz elnök a jelenlé­vők tapsának kíséretében indítványozta, a szovjet parlament oszlassa fel önmagát. Szerinte ez a képviselőtestület kimerítette saját lehetőségeit és tétlensége az állam­csíny alatt megfosztotta jogától a további létezésre. Akajev szerint jelenlegi formájában az új szövetségi szerződés elfogadhatatlan, mivel túl nagy szerephez juttatja az unió központját és korlátozza a köztársaságok jogkörét. Szergej Alekszejev, az alkotmányel­lenőrző bizottság elnöke javasolta a KGB feloszlatását. Szerinte azt két intézmény­nyel kellene helyettesíteni: a hírszerzés­sel és az állami objektumok védelmének hivatalával. A parlamenti kuloárokban megszólalt Nyikolaj Rizskov volt szövetségi minisz­terelnök is. Cáfolta azokat a híreket, hogy vissza akarna térni a politikai életbe, új­ságírók előtt kijelentette: továbbra is a háttérben marad. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kijelentette, a megújított szövetség már semmi esetre sem lehet föderáció. Sze­rinte a helyzet alapvetően megváltozott, s ezért „konföderációs szerződést kell aláírni", vagyis a szuverén köztársaságok szabad szövetségét kell megalakítani. Ennek kapcsán fejtegette, hogy az új szövetségben már nem lesz létjogosult­sága a miniszteri kabinetnek (vagyis a szövetségi kormánynak), s szerinte ezt a köztársaságközi gazdasági tanácsnak kellene felváltania. Levon Ter-Petrosz­jan, az örmény parlament elnöke is két­ségbe vonta, hogy a szövetségi hatalmi szervek, s főleg a parlament képes-e az új problémák megoldására. Mi lesz az SZKP-val? A vitafelszólalások és a parlamenten kívüli nyilatkozatok egyik fő témája az volt, hogy mi legyen a párt sorsa. A döntő többség úgy véli, hogy miután Gorbacsov lemondott az SZKP főtitkári tisztségéről, az SZKP napjai meg vannak számlálva. Alekszandr Szokolov képviselő a parla­ment délutáni vitájában azt sürgette, hogy az SZKP-t nyilvánosan állítsák bíróság elé. Ezt elutasította Borisz Olejnyik, a Nemzetiségi Tanács alelnöke. Azt mon­dotta, hogy a párt központi bizottságát tényleg meneszteni kell a politika színpa­dáról. De a javaslathoz hasonló bírósági eljárás a pártokkal szemben megenged­hetetlen. Más felszólalók is azt mondot­ták, hogy ez alkotmányellenes volna. Egyébként Olejnyik a képviselőket nyuga­lomra és megfontoltságra szólította fel. Jakovlev lesz az alelnök? Mihail Gorbacsov tegnap állítólag a parlament folyosóján azt mondotta, sze­retné, ha Alekszandr Jakovlev, a pereszt­rojka egyik atyja megpályázná az alelnöki tisztséget. Zárójelben tegyük hozzá, hogy ennek a gondolatnak a honatyák körében is sok híve van. Az alelnököt a népképvi­selők rendkívüli kongresszusán kellene megválasztani, s a kongresszust a parla­ment tegnapi döntése értelmében szep­tember 2-ra hívták össze. Gorbacsov állí­tólag azt is mondta, hogy ő személyesen is Jakovievet fogja javasolni. MEGNYÍLNAK A PÁRTARCHÍVUMOK? Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter tegnap levelet adott át Borisz Pankinnak, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetének, melyben azok a csehszlovák történészek, akik a Varsói Szerződés 1968. évi csehszlovákiai inváziójá­nak körülményeit vizsgálják, kérik, hogy tegyék hozzáférhetővé a szovjet kormány- és pártarchívumokat. Borisz Pankin a találkozó után elmondta, hogy ó is reméli, minden levéltárról - beleértve az SZKP Központi Bizottságáét is - lekerülnek a pecsétek. Megjegyezte azonban, hogy számára is titok, vajon ezekben az archívumokban van­nak-e valamilyen anyagok 1968 augusztusáról. Elmondta, kötelessége a kérésről Moszkvát tájékoztatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents