Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám, kedd

1991. AUGUSZTUS 27. HlREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SEÓi ATOMFEGYVERAGGODALMAK Brent Scowcroft, Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, az Egyesült Államok még mindig nem tudja biztosan, ki ellenőrizte a múlt heti puccskísérlet idején a szovjet nukleáris fegyverek használatát. Hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Államokat nem fenyegette veszély. A CBS amerikai televíziós társaságnak adott interjújában Scowcroft megjegyezte, hogy ez egy „nagyon kényes" probléma. Arra a kérdésre, ki ellenőrzi jelenleg a szovjet nukleáris fegyvereket, Gorbacsov, Jelcin, vagy valaki más, a nemzetbiztonsági tanácsadó azt válaszolta, ezt pontosan nem tudják, de megvannak a saját elképzeléseik. Richard Cheney védelmi miniszter szintén azt mondta, nem tudja, ki ellenőrizte a szovjet nukleáris arzenált Mihail Gorbacsov fogvatartása idején. Kaifu Tosiki japán kormányfő pedig tegnap nyíltan felszólította a szovjet kormányt, adjon választ arra, ellenőrzése alatt tartja-e az atomfegyvereket. Hozzáfűzte, ez a kérdés Japán számára nagyon fontos. PUGO HALÁLÁNAK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Még mindig nem derült ki egész pontosan, hogy miként halt meg Borisz Pugo, volt szovjet belügyminiszter, az elvetélt puccs egyik főszereplője. A szovjet sajtóban egyre-másra firtatják: tényleg öngyilkos lett-e vagy esetleg megölték? A Moszkovszkij Komszomolec című lap szombati számában Grigorij Javlinszkij, a miniszter elfogására induló négyfős csoport egyik tagja részletesen beszámolt az akcióról. Eszerint négyen indultak, Ivanyenkónak, az oroszországi KGB elnökének vezetésével. Előzőleg telefonon bejelentkezek Pugónál, mondván, elmennek hozzá, mert „valamit szeretnének megbeszélni vele". A belügyminiszter beleegyezett. A beszámoló szerint a lakás ajtaját - hosszas várakozás után - Pugo apósa nyitotta ki. A miniszter feleségét borzalmas sebbel, vérbeborulva találták. Az első pillanatban nem tudták megállapítani, szúrt vagy lőtt sebe van-e. Mellette, a franciaágyon tréningruhában feküdt Pugo: feje a párnára bukott, ám még lélegzett. (Csak később, a kórházbaszállítás után halt meg.) A közeli éjjeliszekrényen ott volt egy pisztoly - ám olyan helyzetben feküdt a fegyver, hogy biztosan nem a miniszter ejtette oda, hanem valaki más. Az eddigi vizsgálat szerint valószínűleg a felesége lehetett, ezt megerősíteni azonban csak maga az asszony tudja, ha felépül. Figyelemre méltó, hogy Pugo testőrsége nem volt a helyén, valamint hogy három töltényhüvelyre bukkantak, noha a sérülésnyomok kevesebb lövésre utalnak. KULCSKÉRDÉS A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELVÉTELE A BALTI KÖZTÁRSASÁGOKKAL AZ EK-KÜLÜGYMINISZTEREK MA TÁRGYALNAK E TÉMÁRÓL • A G7 MÓDOSÍT A LONDONI ÁLLÁSFOGLALÁSON A Szovjetunióban és külföldön egyaránt a politikai események központjába került a balti államok kérdése. A litván kormány feladatul adta a köztársasági külügyminisztériumnak, hogy augusztus 29-ig terjessze a kabinet elé az Ausztriával, Dániával, Norvégiával, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Franciaországgal, Németországgal, Svédországgal, a Szovjetunióval, Lettországgal, Észtországgal, Oroszországgal és a többi államokkal létesítendő diplomáciai és konzuláris kapcsolatokról szóló konzultációk javaslatait - közölték tegnap Vilniusban. A konzultációkra külön csoportokat alakítanak, s ezek összetételéről a kormány dönt. A minisztérium ugyancsak feladatul kapta, hogy kezdjen párbeszédet Belorussziával a kapcsolatok további alakulásáról. Az Európai Közösségek külügyminiszterei mai brüsszeli tanácskozásukon tárgyalnak a balti köztársaságok elismeréséről - tájékoztatott tegnap a holland külügyminisztérium. A tizenkettek képviselői Roland Dumas-nak, a francia diplomácia vezetőjének kérésére ülnek össze. Mint ismeretes, Franciaország Németországhoz és Belgiumhoz hasonlóan a három balti állam azonnali elismerésére szólított fel. A brüsszeli ülésen a résztvevők megvitatják a sikertelen puccs után kialakult szovjetunióbeli helyzetet, s ezzel összefüggésben szerepel a tárgyalások napirendjén a balti köztársaságok függetlenségének kérdése. Finnország el akarja ismerni a balti államokat, főleg Észtországot, amelyhez a rokoni nyelvvel is kötődik. Helsinki egyetlen feltétele, hogy Litvánia, Lettország és Észtország előbb megegyezik Moszkvával. Esko Aho finn kormányfő egyben beismerte, kabinetje nem várta, hogy az elvetélt puccs után ilyen gyorsan változik majd a politikai helyzet a Szovjetunióban. Japán azon nyomban elismeri a három balti köztársaságot, amint megerősítik függetlenségüket a Szovjetuniótól - mondotta tegnap Tokióban Szakamoto Miszodzsi, a kormány főtitkára. Hangsúlyozta, a Szovjetunió jogellenesen kebelezte be Litvániát, Lettországot és Észtországot, csakúgy, mint a japán által követelt Kuril-szigeteket. Szaito Kunihiko japán külügyminiszter-helyettes ma érkezik Moszkvába, ahol a szovjet és az orosz vezetéssel folytat tárgyalásokat a kölcsönös kapcsolatok további alakulásáról. Argentína elismeri Lettország, Litvánia és Észtország függetlenségét, s azonnal felkívánja venni velük a diplomáciai kapcsolatokat - közölték hivatalos argentin források. Carlos Menem elnök állítólag felkérte Guido di Telia külügyminisztert, hogy ilyen értelemben tájékoztassa Argentína moszkvai nagykövetét. Mint ismeretes, az elmúlt három nap során hasonló lépést tett Izland, Dánia és Norvégia. A lengyel kormány kész a hivatalos kapcsolatfelvételre Litvániával, Lettországgal és Észtországgal - jelentette ki Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter tegnapi sajtóértekezletén. A varsói rádió pedig közölte, hogy Bielecki kormányfő lemondta tervezett találkozóját a szovjet nagykövettel. A lengyel diplomácia vezetőjének hivatalos nyilatkozata azt jelenti, Varsó módosítja eddigi visszafogott magatartását, amely valószínűleg a szovjet csapatok folytatódó lengyelországi jelenlétéből eredt. A magyar külügyminisztérium nyilatkozatban szögezte le: a Magyar Köztársaság kormánya érvénytelennek és törvénytelennek tekinti a Molotov-Ribbentrop paktumot. Oroszországhoz és más, a balti köztársaságok függetlenségét elismerő államokhoz hasonlóan Magyarország is jogosnak tartja és támogatja Észtország, Lettország és Litvánia népeinek állami szuverenitásuk helyreállítására irányuló törekvéseit. Elismeri és támogatja a balti köztársaságok törvényesen megválasztott vezetőit és államhatalmi szerveit. A budapesti kabinet felhatalmazta a külügyminisztériumot arra, hogy erősítse meg Magyarország képviseletét az Észt, a Lett és a Litván Köztársaságban és készítse elő annak lehetőségét, hogy ezek a köztársaságok megfelelően képviseltessék magukat Magyarországon. A hét legfejlettebb ipari ország államés kormányfői tanácsadóinak csütörtöki londoni tanácskozásán Nagy-Britannia javasolni fogja, hogy a Szovjetuniót teljesjogú tagként vegyék fel a Nemzetközi Valuta Alapba - írta tegnapi számában a Daily Telegraph című napilap. A G7 júliusi londoni találkozóján a résztvevők a Szovjetunióban kialakult belpolitikai helyzetre való tekintettel csupán a társult tagságot ajánlották. A meghiúsított puccs azonban elvezetett ahhoz, hogy a hét legfejlettebb ország átértékelje a londoni csúcs néhány határozatát. BAKER ISMÉT IZRAELBE KÉSZÜL? A MOSZKVAI PUCCSKÍSÉRLET CSAK JÓ KIFOGÁS James Baker amerikai külügyminiszter szeptemberben Izraelbe látogat, és átadja Jicchak Samir kormányfőnek a javasolt arab-izraeli békekonferenciával kapcsolatos amerikai állásfoglalást, közölte a hét végén a Maariv izraeli napilap. Amerikai forrásokra hivatkozva azt írta, a dokumentum figyelembe veszi az izraeli feltételeket a konferencián való részvételre. Avi Pazner, a kormányfő tanácsadója viszont a*t mondta, semmi ilyesmiről nem tud, nyilván spekulációról van szó. Bejelentette, hogy az egyetértésről szóló amerikai-izraeli közleményen augusztus eleje óta közösen dolgoznak a két fél szakemberei és eddig semmilyen nehézségek sem merültek fel. Hozzáfűzte azonban, hogy a moszkvai események következményeként a munka kicsit elhúzódik. Az egyik izraeli televíziós állomás szerint Washington aligha fogja elfogadni az izraeli feltételeket, nevezetesen azt a követelést, hogy az USA utasítsa el a PFSZ részvételét a konferencián és ígérje meg, hogy nem állítja helyre kapcsolatait ezzel a szervezettel. A Palesztinai Felszabadftási Szervezettel Washington 1988 végén vette fel a kapcsolatokat, de 1990 májusában a kontaktusok már meg is szakadtak, azután, hogy palesztin naszádok támadást intéztek a Tel Aviv-i strand ellen. Vasárnapi ülésén az izraeli kormány elutasította néhány miniszter javaslatát - valamennyien az arabokkal folytatandó béketárgyalások ellenzői -, hogy a szovjetunióbeli helyzetre hivatkozva halászszák el az októberre tervezett rendezési konferenciát, mégpedig a jövő évre. Ezzel együtt Samir kormányfő úgy vélekedett, bár a puccs kudarcot vallott, nem biztos, hogy nem kell módosítani a tervezett időpontot. Faruk Sara szíriai külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, a palesztin delegációval szembeni izraeli kifogások még megakadályozhatják a konferenciát. Megszólalt ez ügyben Szaadun Hammadi iraki kormányfő is. Szerinte nem béke fog születni az októberi konferencián, csak egy Camp David-i típusú megállapodás, de ezúttal több országot fog érinteni. Ugyancsak a konferenciáról tárgyalt vasárnap Ammanban Husszein királlyal Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Semmilyen döntést sem hoztak arra vonatkozóan, hogy esetleg egy jordán-palesztin közös delegációt küldenek a tárgyalásokra. A túszügy körüli csendet szombaton megtörte Ali Akbar Hasimi Rafszandzsani iráni államfő. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy komolytalanul viszonyul ehhez a kérdéshez. Utalt arra, hogy a libanoni emberrablók önként elengedtek egy brit és egy amerikai állampolgárt, viszont a másik oldalon nincs semmi mozgás, pedig 300-400 libanoni síita és palesztin van izraeli börtönökben. Kijelentette, nem kétséges, hogy az Egyesült Államoknak óriási befolyása van Izraelre, de ezt nem használja ki. így hát éppen az USA és Izrael gyanúsítható a komolytalan hőzzáállással. Ha Izrael elengedné a libanoniakat és a libanoni palesztinokat, akkor a nyugati túszok is kiszabadulnának. NÉHÁNY SORBAN M

ihail Gorbacsov nem az utolsó pillanatban, hanem csak utána három nappal tette meg azt a lépést, amely a tavaly nyári pártkongresszuson lett volna esedékes. Azóta is volt néhány jó alkalom, de ezeket sorra elszalasztotta. Ennek csak egy haszna lett: módot adott a kommunista pártnak arra, hogy úgy istenigazából bemutatkozzon, megmutassa, hol áll - ha eddig valaki még nem tudta volna. Hogy a veteránok szövetségei az elsők között siettek támogatásukról biztosítani a juntát, azon nincs mit csodálkozni. Tagjaik Sztálin alatt lettek valakik, s bár harcuk a fasizmus ellen feltétlenül tiszteletet érdemel, aligha lehet tőlük komolyan elvárni, hogy a jelen realitásait érzékelve a jövőre gondolva cselekedjenek. Ők a múltban élnek. Ám attól a politikai erőtől, amely változatlanul igényt tart az élcsapat szerepére, elvárható lett volna egy kis józan ítélőképesség. Ehelyett az történt, hogy meghúzták magukat, kivártak, tétlenül nézték az eseményeket, de még mindig nem látták, mi is történik valójában. Borisz Jelcinnel az élén az orosz vezetés már megtette azokat a lépéseket, amelyek megpecsételték a junta sorsát, amikor kezdtek megszólalni a bátrabb pártszervezetek, mondván, amíg nem mond le, addig mégiscsak Gorbacsovot tekintik a párt vezetőjének. Ám az ellen nem nagyon emeltek kifogást, hogy megfosztották őt államfői tisztségétől. Hiszen főtitkári posztját az összeesküvők meghagyták neki, erről nyilván később akarták leváltani, vagy esetleg a „sorsra" akarták bízni a döntést. Hogy milyen sors várt volna Gorbacsovra, ha győz a puccs - azt nem nehéz kitalálni. Az a negyedmillió bilincs, amire a puccsistáknak nagy hirtelen szükségük lett, önmagáért beszél. Gorbacsov tehát szombaton végre lemondott az SZKP KB főtitkárának tisztségéről, de maradt a pártban, amelyben - csütörtöki sajtóértekezlete szerint - vannak igazi demokraták is, sőt, már kidolgozták a valóban demokratikus új programjukat, amelyet az ősszel kellene a rendkívüli kongresszuson megerősíteni. Gorbacsov hat év alatt nem kevés hibát követett el, de ez az utolsó és az egyik legnagyobb. Elhiszem, hogy nem könnyű neki, a pártvezérnek otthagyni az egész társaságot, de ha valóban azokat a nyilvánvalóan szociáldemokrata elveket vallja magáénak, melyekhez - mint mondta - feltétlenül ragaszkodik, akkor csak egyet tehet: kilép az SZKP-ból. Ezután dönthet, csatlakozik-e Sevardnadze ugyancsak szociáldemokrata színezetű, már alakuló mozgalmához, vagy megalapítja saját pártját azokkal az SZKP-beli demokratákkal, akik bizonyára léteznek is. De megreformálni az SZKP-t - ez nem egy reálpolitikusnak, hanem egy don Quijotenek való feladat. Lemondásával pártvezéri funkciójáról azonban Gorbacsov vajmi keveset oldott meg, hiszen pártját Jelcin törvényen kívül helyezte, s Oroszország példáját szinte az összes köztársaság követte. Ezzel csak még bonyolultabbá vált a két politikus viszonya, amely bizonyos veszélyeket is hordoz magában. Ami tény: Gorbacsov az elnök, de Jelcin az úr. Gorbacsovnak csak egy bársonyszéke van a Kremlben meg egy sarló-kalapácsos vörös lobogója rezidenciája felett, de reális hatalma szinte semmi. Az viszont, hogy Jelcin felhúzatta a történelmi orosz trikolórt a Kreml fölé, s a tagköztársaságok is visszatérnek saját nemzeti lobogóikhoz, az adott esetben több, mint egyszerű szimbólum. Most az orosz elnök diktálja a feltételeket, s a köztársasági vezetők őt követik. Az új szövetségi szerződést még alá sem írták, máris elavult. Hogy milyen lesz, azt már nem Gorbacsov fogja eldönteni. Ezért a köztársaságok akár még hálásak is lehetnek a puccsistáknak. S azt is Jelcin fogja eldönteni, meddig legyen Gorbacsov elnök. Éppen emiatt veszélyes ez a különös viszony, s nem is annyira a Szovjetunió, mint inkább külföldi partnerei számára. Ami, persze, végeredményben visszaüt az országra. Ha a külföld, mindenekelőtt a Nyugat, de elsősorban az Egyesült Államok - ugyanúgy, mint a puccs idején - ragaszkodik az alkotmányos, törvényes megoldásokhoz, akkor Gorbacsovot kell tekintenie a Szovjetunió vezetőjének. Amiért Jelcin megorrolhat, s nehéz partnerré válhat, ha legalizáltatja hatalmát az unióban. Ha viszont már most Jelcint ismerik el vezérnek, akkor lemondanak legszentebb elveikről. B

ízni csak abban lehet, hogy az orosz elnök, aki a tettek embere, ez ügyben is rövidesen tiszta vizet önt a pohárba. Most azonban, a nagytakarításkor még szüksége van a régi söprűre. GÖRFÖL ZSUZSA K

elet-Németországban legkevesebb 170 személyt végeztek ki és az összes kegyelmi kérvényt visszautasították - közölte a Spiegel. A német hetilap tudomása szerint a sztálinista állam első 20 éve során a halálra ítélteknek guillotine-nel vétették fejüket. Ez a módszer azonban nehézségeket okozott, mivel a szerkezet nem működött jól. Ezért 1968-ban a hatóságok a fóbelövés mellett döntöttek. A volt NDK-ban az utolsó halálos ítéletet 1987-ben hajtották végre, ugyanebben az évben törölték a halálbüntetést. H

a valóban hiszünk abban, hogy a szabadpiac megoldja a kommunizmus okozta problémákat Kelet-Európában, akkor a kis Csehszlovákia ideális laboratórium lehetne, amelyben bizonyosságot nyerhetne ez a feltételezés - írja a kaliforniai George Brecher a New York Times című napilapban közölt levelében. A szerző annak a véleményének ad hangot, hogy a mostani problémák leküzdéséhez Csehszlovákiának széles körű támogatásra van szüksége, egy új Marshall-ten/ formájában. Bizonyára kifizetődne egy 9 milliárd dolláros támogatás, s Csehszlovákia a piacgazdaságra való áttérés modelljeként szolgálhatna a térség többi állama számára is. Ez a kiadás évi katonai költségvetésünk 3 százalékát teszi ki, állapítja meg Brecher. M

exikóban a már 62 éve kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) került ki győztesen az augusztus 18-án megtartott parlamenti választásokból - derült ki a Szövetségi Választási Hivatal által vasárnap közzétett eredményekből. A PRI a megszerzett 14,1 millió szavazattal (61,4 százalék) 321 mandátumot mondhat magáénak az 500 tagú képviselőházban. A második helyen végzett jobboldali Nemzeti Akció Párt 90 helyet, az őt követő baloldali Demokratikus Forradalmi Párt 40 helyet foglalhat el. J

ang Sang-kun kínai elnök tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Mongóliába érkezett. Negyven év után most először jár kínai államfő Ulánbátorban. Megfigyelők szerint a keményvonal híveként ismertté vált Jang Sang-kun e látogatással hozzá kíván járulni a kapcsolatok elmélyítéséhez, mivel a pekingi vezetés attól tart, a mongol politikai változások légköre átterjedhet Kína nyugtalan autonóm területére, Belső-Mongóliára is. B

ebörtönzött kubai menekültek egy csoportja immár hatodik napja tart fogva 10 amerikai szövetségi ügynököt és 18 börtöntársat. A kubai túszszedők így próbálják kierőszakolni az amerikai hatóságoktól a letelepedési engedélyt. Az Alabama állambeli Talladega börtönben szerdán kezdődött a lázadás, a hatóságok azonban eddig nem adtak utasítást a fegyveres beavatkozásra. A kubaiak nem akarnak visszatérni hazájukba, a bíróság ugyanis úgy döntött, miután letöltik az amerikai területen elkövetett bűntettekért járó büntetésüket, visszatoloncolják őket „a szabadság szigetére". Az említett börtönben 121 kubai disszidenst őriznek, közülük harminchatot közvetlenül fenyeget a deportálás veszélye. D

él-Korea és Albánia felvette a diplomáciai kapcsolatokat - közölték tegnap Szöulban a külügyminisztérium képviselői. Albánia az utolsó kelet-európai állam, amellyel Dél-Korea hivatalos kapcsolatokat létesített. R

ománia legbefolyásosabb ellenzéki csoportosulása, a Polgári Szövetség politikai mozgalom hétvégi bukaresti konferenciáján a kommunizmussal való következetes ozakításra szólította fel a román politikusokat és intézményeket. A Polgári Szövetség dokumentumban szólította fel az elnököt, a parlamentet és az állami szerveket, nyilvánossan fejezzék ki álláspontjukat a Román Kommunista Párttal és annak történelmi szerepével kapcsolatban. A mozgalom követeli egy olyan bizottság létrehozását, amely kivizsgálná a volt kommunista nómenklatúra tevékenységét, kiderítené, mely konkrét személyek felelősek azokért az anyagi és erkölcsi károkért, amelyeket a rezsim okozott a társadalomnak. A dokumentum ugyancsak követeli a szélsőséges politikai pártok, mindenekelőtt a Román Kommunista Párt és a Szocialista Munkáspárt betiltását, valamint a hadseregben és a biztonsági erőkben terjedő sovinista, kommunista és fasiszta propaganda beszüntetését. AZ ELNÖK ÉS AZ ÚR