Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK LÚJSZÓI 1991. AUGUSZTUS 24. TUDJMAN ULTIMÁTUMA A tegnap délelőtt érkezett jelentések szerint csütörtökön késő este és az éjszaka folyamán súlyos harcok voltak Horvátországban. Legkevesebb 12 ember életét vesztette, a sebesültek számát pedig több tucatra becsülik. A harcokba a szövetségi hadsereg légiereje is bekapcsolódott. Megfigyelők szerint a szerbek és horvátok közötti összecsapások párhuzamosan három fronton éleződtek ki: Keletés Nyugat-Szlavóniában, valamint Krajinában. A Reuter hírügynökség ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: az erőszak a minimálisra csökkenti azokat a reményeket, hogy sikerül érvényt szerezni az államszövetség tűzszüneti határozatának, amelynek augusztus 7-én kellett volna életbe lépnie, de rendszeresen megsértették. A háború folytatódása, valamint az a tény, hogy a hadsereg egyre nagyobb mértékben vesz benne részt, azt igazolja, az ország polgári vezetői képtelenek a vérontás megakadályozására. Annak ellenére, hogy az államelnökség csütörtöki ülésén jóváhagyták a föderáció működésének alapelveit a jövőbeni állami elrendezésről folytatott tárgyalások időszakára vonatkozóan. Zágrábból azt jelentették, hogy Eszéken és környékén tegnap éjszaka is folytatódtak a kedden kezdődött, rendkívül heves harcok. A horvát rádió arról tájékoztatott, hogy ismét aknavetőkkel lőttek több Eszék-környéki falut, amelyekben a horvát gárda tagjai sáncolták el magukat. E forrás azt is jelentette, hogy az éjszaka folyamán a hadsereg nagyszámú páncélos járművet indított Eszék irányába. A DPA nyugati megfigyelőkre hivatkozva megállapította, hogy az újabb összecsapásokkal döntő szakaszba érkezett a katonai túlsúlyért folytatott küzdelem Horvátországnak ezen a részén. Nem volt nyugalom a dalmát és adriai partvidéken sem. A belgrádi rádió szerint Sisakban nyolc embert öltek meg. Ilyen körülmények között mondott beszédet csütörtökön az éjszakai órákban Franjo Tudjman horvát elnök, s arról tájékoztatott, hogy ultimátumot intézett a jugoszláv államelnökséghez. Ennek lényege: ha augusztus 31-ig nem állítják le a Horvátország elleni agressziót, a zágrábi kabinet megszállóknak fogja tekinteni a jugoszláv csapatokat, s minden szükséges lépést megtesz e köztársaság szuverenitásának és egységének védelméért. Tudjman követelte továbbá, az államelnökség a konfliktusban résztvevő összes féltől követelje a harcok beszüntetését. A testületnek továbbá rá kellene kényszerítenie Szerbiát arra, hogy biztosítsa a szerb fegyveresek leszerelését és vessen véget a Horvátország elleni agreszsziónak. A hadsereget vissza kellene hívni a laktanyákba. Végezetül pedig azt követelte Tudjman, állítsák bíróság elé azokat a tiszteket, akik részt vettek a Horvátország elleni harcokban. Ha ezeket a követeléseket nem teljesítik, akkor Zágráb általános mozgósítást rendel el, és külföldön kér Horvátország számára segítséget. Ezután pedig nem következhet más, mint általános háború Horvátország szabadságáért - hangsúlyozta Tudjman a televíziós beszédben. SZOVJET-MAGYAR KÁRRENDEZÉS MEGOLDÁS MÉG NINCS Jegyzőkönyv aláírásával zárult Budapesten a szovjet csapatkivonással kapcsolatos kárrendezési tárgyalások második fordulója. Ezzel ugyan megoldás még nem született, de végre pontos helyzetkép alakult ki arról, miben tér el a két fél álláspontja. Mint ismeretes, a Szovjetunió 53,4 milliárd forintot követel Magyarországtól a hátrahagyott katonai létesítmények, épületek, ingatlanok fejében. Ezeket döntő többségében ugyanis a szovjet hadsereg építette, bővítette. A magyar fél viszont 14,3 milliárd forintot követel arra hivatkozva, hogy az épületek állaga nagymértékben romlott, mivel a karbantartást jelentős részben elmulasztották. Ezenkívül a magyar delegáció továbbra is ragaszkodott a mintegy 61 milliárd forintot kitevő ökológiai károk megtérítéséhez, illetve mielőbbi felszámolásához. A szovjet fél azonban csak 2,62 milliárd forintot lenne hajlandó erre a célra fizetni. A tárgyalások során felmerült, hogy a szükséges pénzt a hasznosítható épületek, ingatlanok mielőbbi értékesítésével próbálják előteremteni. BUSH FELHÍVÁSA: MOSZKVA TARGYALJON A BALTIAK FÜGGETLENSÉGÉRŐL A LITVÁN ÉS A LETT PARLAMENT TÖRVÉNYEN KÍVÜL HELYEZTE A KP-T Tegnapi számunkban már egy rövid hírt közöltünk arról, hogy a szovjet katonák kivonultak a litván fővárosban a január 13-a óta megszállva tartott televíziós toronyból. Csütörtökön késő este megérkezett a hír, hogy Lettországból és Észtországból is megkezdődött a szovjet csapatok kivonása. Litván források szerint Vytautas Landsbergis, a legfelsőbb tanács elnöke követelte a megbízott védelmi minisztertől, Mihail Mojszejevtől a tévétorony kiürítését azzal, hogy ellenkező esetben a lakosság megtámadja azt. Mojszejev megígérte, hogy megbeszéli a dolgot Mihail Gorbacsovval. A szovjet elnök a jelek szerint pozitív választ adott. A páncélozott csapatszállítókat kivonták a vilniusi telefonközpont környékéről, s a katonák kivonultak az utóbbi napokban megszállt más fontos objektumokból. A TASZSZ közölte, a Litvániában állomásozó OMON-egységek feletti operatív parancsnokságot ideiglenesen a köztársaság belügyminisztériuma vette át. Ez addig lesz érvényben, amíg a szovjet vezetés nem hoz más döntést. A lett főváros, Riga központjában kb. 2 ezer ember gyűlt össze, üdvrivalgásokkal, tapssal kísérte a kivonuló szovjet deszantosokat. A szovjet egységek a köztársaságban az elmúlt napokban tévé- és rádióállomásokat, telefonközpontokat tartottak megszállva, valamint a belügyminisztériumot. Az észt fővárosból, Tallinnból már szerda este megkezdték a katonák a kivonulást. George Bush amerikai elnök középeurópai idő szerint csütörtök este utasítást adott arra, hogy ismét folyósítsák a Szovjetuniónak a hétfői puccs után befagyasztott gazdasági segélyeket. Ugyanakkor felszólította Moszkvát, kezdjen mielőbb tárgyalásokat a balti köztársaságok függetlenségéről. Ismét emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok sosem ismerte el Lettország, Észtország és Litvánia 1940-ben történt bekebelezését. Hozzáfűzte, úgy érzi, minél gyorsabban kapnak függetlenséget a balti köztársaságok, annál jobb. Ez fokozná az Egyesült Államok jóakaratát is. Bush a televízióban megnézte Mihail Gorbacsov moszkvai sajtóértekezletét. Utána azt mondta, nem hiszi, hogy a Szovjetunió számára valamilyen újabb jelentős segélyprogramot hagynának jóvá. Közölte azonban, hogy erről tárgyalni fog partnereivel a G7-ben. Észtország felszólította az EBEÉ-tagállamokat, ismerjék el kedden kihirdetett függetlenségét. Közben Arnold Rüütel, a parlament elnöke üzenetet intézett a lett parlamenthez, amely szerdán kiáltotta ki a köztársaság függetlenségét. Az üzenet értelmében Észtország kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Lettországgal. Izland már elismerte Lettország és Észtország függetlenségét, korábban pedig már Litvániát is elismerte. Az izlandi külügyminiszter levélben közölte három balti partnerével, hogy kormánya kész megvitatni a diplomáciai kapcsolatok felvételének módját. Ausztrália pedig jelezte, az elsők között lesz, akik elismerik a balti köztársaságok függetlenségét. Robert Hawke kormányfő szerint erre akkor kerül sor, ha a központ átruház több jogkört a három köztársaságra. Egyben azt is bejelentette, Borisz Jelcin orosz államfő elfogadta az Ausztráliába szóló meghívást. Sikernek könyvelheti el Litvánia, Lettország és Észtország, hogy Németország és Dánia egyetértett abban, elismerik függetlenségüket, amint megállapodásra jutottak a Szovjetunióval az elszakadásról. A két ország külügyminisztere, Genscher és Ellemann-Jensen szerint a legújabb szovjet fejlemények után több remény van a megegyezésre. A Baltikummal és a kudarcba fulladt puccsal kapcsolatos az a hír, amely szerint az észt kormány különleges bizottságot hozott létre annak tisztázására, mely pártok, szervezetek, hivatalos személyiségek vettek részt - és milyen mértékben - a puccskísérletben. A litván parlament már csütörtökön úgy döntött, hogy a köztársaság területén betiltja a kommunista párt tevékenységét azzal az indokkal, hogy a Litván KP erőszakkal akarta elpusztítani a köztársaság függetlenségét. A parlament döntése értelmében a párt vagyonát elkobozzák. A lett parlament tegnap helyezte törvényen kívül a köztársasági kommunista pártot. A Baltfax hírügynökség szerint a lett kormány át akarja értékelni a Moszkvával kötött gazdasági megállapodásait. Meggyőződése szerint ezt az új helyzet követeli meg most, hogy Lettország kihirdette függetlenségét. Riga mindenekelőtt azt akarja, hogy a központi irányítású üzemek kerüljenek Lettország fennhatósága alá. LEDÖNTÖTTÉK A PZERZSINSZKIJ-SZOBROT JELCIN AZ OROSZ ÁLLAMISÁGOT AKARJA ERŐSÍTENI MOSZKVÁBAN NORMALIZÁLÓDIK AZ ÉLET • A VÁROSI TANÁCS BETILTOTTA A KOLLABORÁNS PÁRTOKAT ÉS SZERVEZETEKET • A KGB IS MOSNÁ KEZEIT Moszkvában fokozatosan visszatér az élet a normális kerékvágásba. Az utcákról eltűntek a katonai járművek, de az oroszországi parlament épülete körül még állnak a barikádok. A szadovi környék egy része, a Csajkovszkij utca és a Szmolenszkij tér között le van zárva, a 13 sávos főutat autóbuszok, trolibuszok és tehergépkocsik torlaszolják el. A lezárt területet virágok és égő gyertyák borítják. Keddről szerdára virradó éjszaka a katonák itt öltek meg két polgári személyt. A fontos középületek körül szintén nyugalom van, beleértve a Kreml környékét is. A KGB székháza előtt azonban tegnapra virradóan jelentős változás történt, a puccs feletti győzelmet ünneplő tüntetők röviddel éjfél előtt ledöntötték a teret uraló hatalmas Dzerzsinszkijszobrot. A szovjet állambiztonsági szolgálat alapítója emlékművének hatalmas talapzatán horogkeresztek és vörös feliratok jelentek meg: Hóhérok; Le az SZKP-val. Az SZKP KB székházán továbbra is vörös zászló leng, de a főbejárat fölött megjelent a fehér-kék-vörös orosz trikolór, ezt a hagyományos zászlót elsőként csütörtökön az orosz parlamentre vonták föl. Nem hivatalos források szerint az orosz belügyminisztérium speciális egységei utasítást kaptak a moszkvai pártházak ellenőrzésére, hogy megakadályozzák a pártlevéltárak esetleges megsemmisítését. Az akciót állítólag a moszkvai tanács tagjai ellenőrzik. Tegnap délután olyan hírek érkeztek, hogy a KGB székháza előtt ismét százak gyűltek össze és az állambiztonságot elítélő jelszavakat kiabáltak. Orosz parlamenti képviselők és önkéntesek, akik az elmúlt napokban az orosz parlamentet védték, most a Dzerzsinszkij-szobor talapzatát vették körül, hogy megakadályozzák az esetleges provokációkat. A téren nem vezettek be különösebb biztonsági intézkedéseket, csak a rendőrök jelentek meg nagyobb számban, de csupán azért, hogy megpróbálják megszüntetni a tüntetés okozta közlekedési káoszt. A moszkvai városi tanács csütörtökön ülést tartott. Tegnap közzétett határozatai szerint döntött mindazoknak a moszkvai szervezeteknek a betiltásáról és feloszlatásáról, amelyek az államcsíny idején együttműködtek a puccsistákkal. Az Interfax hírügynökség szerint a határozat mindenekelőtt az SZKP városi bizottságára, Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártjára, valamint a háborús veteránok és érdemes dolgozók ösz-szövetségi tanácsára vonatkozik. A városi tanács megfosztotta képviselői mentelmi jogától Jurij Prokofjevet, a moszkvai pártbizottság első titkárát és elrendelte ellene a büntetőeljárást. Egy különbizottság fogja megvizsgálni a moszkvai tisztségviselők és társadalmi szervezetek tevékenységét a puccs idején. A vizsgálatok lezárása után döntenek az esetleges további eljárásokról. A Gavriil Popov polgármester vezette városi tanács 'felkérte az orosz parlament elnökségét, hogy a Moszkovszkaja Pravda kiadót - mivel a puccs idején kollaboráns tevékenységet folytatott - helyezze a városháza irányítása alá. Kérni fogja továbbá a szovjet és az orosz elnöktől, hogy adják át a városi tanácsnak a központi televízió harmadik műsorát. Mára, a puccs áldozatai temetésének napjára a városi tanács egésznapos gyászt rendelt el és döntött arról, emléktáblákat helyeznek el a tragikus események helyszínein. Közzétették tegnap Borisz Jelcin elnöki rendeletét az Oroszországi Föderáció végrehajtó szerveinek tevékenységéről. Fő célja az állami fegyelem megszilárdítása, a köztársaság gazdasága hatékony irányításának, valamint a köztársasági végrehajtó szervek tevékenysége összehangolásának biztosítása. A dokumentum behatárolja a köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom és a köztársasági kormány jogkörét. A RIA független orosz hírügynökség tette közzé tegnap Jelcin felhívását a lakossághoz, hogy a nemzeti egység nevében lássanak hozzá a föderáció gazdasági és szociális megújulására, függetlensége megszilárdítására irányuló alkotó munkához. A nyilatkozat rámutat arra, kialakultak a feltételei a politikai helyzet stabilizálásának a Szovjetunióban, ugyanúgy az orosz államiság megszilárdításának is. Az úgynevezett rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottság alkotmányellenes döntéseit érvénytelennek nyilvánították, ismét győzött a törvény. Jelcin ezúttal is őszinte köszönetet mondott a dolgozóknak, a katonáknak, az Oroszországi Föderáció valamennyi állampolgárának a nehéz helyzetben tanúsított támogatásért és szolidaritásért. A Jelcin felhívására sztrájkot hirdetett kuzbaszi bányászok még csütörtökön felvették a munkát, de bejelentették, nem szállítanak szenet olyan területekre, ahol nem vonják felelősségre az összeesküvőket. A KGB vezetése elhatárolta magát a puccstól, bár eddigi főnöke, Vlagyimir Krjucskov tagja volt a különleges bizottságnak. A KGB vezetése a TASZSZ által közzé tett nyilatkozatában azt állította, semmi köze sem volt az összeesküvők csoportjának illegális akcióihoz. Maga a TASZSZ is cáfolatra kényszerült, mivel a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap azt állította, a hírügynökség előre tudott az államcsínyről, hiszen hozzájutottak a puccsisták elkészített dokumentumai. A közlemény szerint Gennagyij Siskint, a TASZSZ vezérigazgató-helyettesét hétfőre virradó éjszaka rendelték a Kremlbe, ahol parancsot kapott arra, hogy reggel hatkor tegye közzé a dokumentumokat. Attól a pillanattól azonban felügyelet alatt tartották. Andrej Fjodorov, orosz külügyminiszter-helyettes levelet intézett Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszterhez, melyben hangsúlyozta, az általa vezetett minisztérium az SZKP érdekeit a nép és az ország érdekei fölé helyezi. A minisztérium viselkedéséről a puccs idején szó szerint azt írta, hogy „politikai prostituáltként járt el, akit csak az érdekel, ki fizet többet". Állítását arra alapozza, hogy a szövetségi külügyminisztérium utasítására hétfőn a nagykövetek azonnal átadták állomáshelyeiken a kormányfőknek a Janajev-bizottság felhívását és annak elismertetésére törekedtek. Julij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes pedig augusztus 20-án délelőtt 10 órakor megakadályozta, hogy a szovjet nagykövetségekre eljusson Borisz Jelcin távirata, amelyben tájékoztatott volna az orosz vezetés álláspontjáról a puccskísérlettel kapcsolatban. S végül egy rendkívül érdekes hír ugyancsak a puccskísérlettel kapcsolatban. Nyilatkozott a The Washington Post napilapnak Vlagyimir Liszenko orosz parlamenti képviselő, aki tagja volt annak a küldöttségnek, amely Mihail Gorbacsovért a Krímbe repült. Közölte, az összeesküvők a Krímben elvették Gorbacsovtól azt az aktatáskát, amelyben a szovjet nukleáris rakéták elindításához szükséges kódok voltak. Hangsúlyozta, ennek a tettnek a következményei katasztrofálisak lehettek volna, hiszen az egész világ stabilitása három napon át kalandorok bandájától függött. LAPSZÉLEN AZ ERŐMŰ NEM SZAVALÓVERSENY Mintegy két éve már nincs „felülről" igény arra, hogy a pártcsoportok, a szakszervezetek és minden szóba jöhető kulturális és társadalmi szervezet egy emberként támogassa az x-edik pártkongresszus határozatait, vagy hogy elítélje az imperialisták valamelyik gaz cselekedetét. Arra viszont, hogy néhányan még mindig szívesen felállnak a kaptafától, jó bizonyíték a Matica slovenská somorjai alapszervezetének legfrissebb felhívása. Természetesen senki sem gondolhatja azt, hogy a csallóközi lakosság egy emberként (esetleg 99,9 százalékban) a vízi erőmű lerombolása mellett van. Sőt, ha maticás barátaink figyelmesen elolvassák a tüntetők felhívásait, még ezekből sem derül ez ki egyértelműen. Bizonyosan a Csallóközben is sokan vannak, akik a vízi erőművet Binder úrral együtt a világ legtökéletesebb művének, valóságos ökológiai mintapéldánynak tartják. Ezek az emberek nem hisznek az önkéntes természetvédőknek, sőt talán a szlovák tudomány színe-javát tömörítő Akadémiát is elvetemült magyar ügynökök valamiféle gyűjtőhelyének tartják. Hogy is lehetne ez másképp, hiszen ezen fórumok nem értenek egyet a kormány utoljára nyilvánosságra hozott ilyen irányú elképzeléseivel, és minden lehetséges fórumon igyekeznek rámutatni azok öngyilkos voltára. A kormány egyébként minden bizonnyal örül az így kinyilvánított támogatásnak. Annál inkább is szüksége van erre, mert tagjai legutóbbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy jelenleg épp maga sem tudja, mit is értsen a pótlólagos megoldáson. Ilyen helyzetben jól jön néhány megelőlegezett hűségnyilatkozat. Természetesen Zat'ko úrtól és barátaitól senki sem vonhatja meg a szabad véleményalkotás jogát. Adja isten, hogy igazuk legyen, és ez az erőmű megváltást jelentsen közös lakóhelyünk számára. Lehet, hogy valóban téved a Szlovák Tudományos Akadémia, tévednek a kétkedésük miatt állásukkal játszó vízgazdálkodási szakemberek. Csak azt nem értem, állampolgári állásfoglalásukat miért kellett egy kulturális szervezet pecsétjével megtámogatniuk. Az erőmű nem folklór kérdése, és nem is szlovák érdekvédelmi ügy. Az erőmű nemzetiségtől függetlenül szakmai kérdés. Csölösztőn ezt senkinek sem kellett magyarázni... TUBA LAJOS SZÓFIÁBAN 1968-RÓL Csütörtökön este Szófiában több százan jelentek meg azon a találkozón, amelyet a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai intervenció bolgár résztvevői tartottak. Az akció célja egyrészt az volt, hogy óva intsenek a hasonló erőszakos cselekményektől, másrészt pedig az, hogy megvilágítsák Bulgária szerepét az invázióban. A résztvevőket táviratban köszöntötte Zseljo Zselev bolgár államfő, Alexander Dubček, a csehszlovák parlament elnöke, valamint František Barbírek, hazánk szófiai nagykövete. Atanasz Szemerdzsiev, Bulgária jelenlegi alelnöke, aki 1968-ban a bolgár fegyveres erők vezérkari főnöke volt, azt mondotta, felelősséget érez azért, hogy a bolgár csapatok részt vettek Csehszlovákia megszállásában, de hozzátette: annak idején nem ismerte fel az intervenció bűnös jellegét. Elutasította viszont azt a követelést, hogy mondjon le alelnöki tisztségéről, mert szerinte egy ilyen lépés nem az ő egyéni döntésétől függ. Szemerdzsiev a szocialista párt (a volt BKP) tagja, s állítólag azért ő lett az alelnök, hogy ellensúlyozza Zselev államfőnek, az ellenzék vezéralakjának a befolyását. Éles vita után csütörtökön, a késő esti órákban hagyta jóvá a bolgár parlament az új választási törvényt, amely kimondja, hogy a helyhatósági és parlamenti választásokat október 12-13-án tartják. Eredetileg, Zselev elnök dekrétuma szerint, szeptember 29-én kellett volna megrendezni. A halasztásra azért volt szükség, mert nem tudtak dűlőre jutni a választási törvény több cikkelyének megszövegezésében. A nézeteltéréseket csak a politikai pártok parlamenten kívüli tárgyalásain tisztázták. A választásokat arányos rendszer szerint bonyolítják le, amely a politikai pártokat preferálja az egyénekkel és a független jelöltekkel szemben, a parlamentbe való bejutáshoz pedig 4 százalékos határt szab a pártok számára. A kormány és a Podkrepa ellenzéki szakszervezeti szövetség között tegnap született előzetes megállapodás értelmében felfüggesztették a csaknem 28 ezer bolgár bányász sztrájkját.