Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK OROSZORSZÁG MEGMENTETTE A DEMOKRÁCIÁT TÍZEZREK ÜNNEPELTÉK AZ OROSZ VEZETÉST • JELCIN DEPOLITIZÁLTA A HADSEREG IS • LUKJANOV VOLT A JUNTA FŐIDEOLÓGUSA? Tegnap folytatta ülését az Oroszországi Föderáció parlamentje az országban kialakult rendkívüli helyzetről. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben Mihail Gorbacsov, aki a tegnapra virradó éjszaka tért vissza Moszkvába, nem vett részt a tanácskozáson. A szövetségi televízió, amely a puccs •napjaiban csak minimális mértékben tájékoztatott az orosz vezetés tevékenységéről, a tegnapi ülést egyenes adásban közvetítette. Borisz Jelcin felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi napok tragédiát jelenthettek volna nemcsak Oroszország, a Szovjetunió, hanem az egész világ számára is. Amikor kijelentette, hogy Oroszország energikus fellépésével megmentette a demokráciát, bent a teremben és a parlament épülete előtt is óriási tapsvihar tört ki. A vitában több orosz képviselő figyelmeztetett, most számos vezető személyiség igazolni szeretné azt, hogy az elmúlt órákban lényegében pozitívan viszonyult a puccsistákhoz. Ezzel kapcsolatban olyan felhívások hangzottak el, hogy mondjanak le mindazok az állami tisztségviselők, akik kollaborálással lejáratták magukat. Az orosz honatyák szerint ezt a követelést nemcsak az Oroszországi Föderáció területén, hanem más szövetségi köztársaságokban is érvényesíteni kellene. Ivan Szilajev orosz kormányfő arra hívta fel a figyelmet, nem szabad megfeledkezni Anatolij Lukjanovról, a szövetségi parlament elnökéről. Szerinte Lukjanov volt a puccskísérletet végrahajtó junta főideológusa. Ezt követően a képviselők elvben jóváhagyták a puccsisták tevékenységét elítélő határozatot. A tegnap délben érkezett jelentések szerint a dokumentumot még több megjegyzéssel egészítik ki. így például a képviselők követelték a kommunista pártnak a betiltását, amelynek tagjai megszervezték az államcsínykísérletet. Elhangzott az is, hogy önálló orosz fegyveres erőket kell felállítani. Több képviselő sürgette, hogy hajtsanak végre személycseréket a szövetségi kormányban, amely az elmúlt napokban büntetést érdemlő passzivitásról tett tanúbizonyságot. Borisz Jelcin még a bevezetőjében közölte a jelenlevőkkel, hogy a puccsista vezetők közül őrizetbe vették Dmitri j Jazovot, Vlagyimir Krjucskovot, Gennagyij Janajevet és Alekszandr Tyizjakovot. Oleg Baklanov és Vaszilij Sztarodubcev egyelőre élvezi a képviselői mentelmi jogot. Valentyin Sztyepankov főügyész közvetlenül a rendkívüli ülés vége előtt bejelentette, hogy az egyik puccsista, Borisz Pugo belügyminiszter délelőtt öngyilkosságot követett el. Tájékoztatása szerint Pugo abban a pillanatban vetett véget életének, amikor a lakására érkezett a belügyiek egy csoportja, hogy őrizetbe vegyék őt. Pugóval együtt felesége is megpróbált öngyilkosságot elkövetni, az asszonyt azonban súlyos sérülésekkel kórházba szállították. Sztyepankov tájékoztatott arról is, hogy a puccsisták vezetőjét, Gennagyij Janajev alelnököt a biztonsági tisztviselők kihallgatják. Letartóztatási parancsot adtak ki ellene, s a Kremlben lévő dolgozószobáját átkutatták. Az orosz biztonsági szolgálat képviselői Vlagyimir Krjucskov KGB-főnököt, Dmitrij Jazov honvédelmi minisztert és Alekszandr Tyizjakovot is őrizetbe vették. Mindhárman vizsgálati fogságban vannak, folyik a kihallgatásuk. Hogy hol tartják őket fogva, arról a főügyész nem tájékoztatott. Elmondta azonban, hogy Valentyin Pavlov kormányfő kórházi kezelés alatt áll, a szobáját a biztonságiak őrzik. Vaszilij Sztarodubcev állítólag nincs Moszkvában. Még egy fontos bejelentés hangzott el a parlamenti ülésen: Borisz Jelcin közölte, hogy Mihail Gorbacsov 24 órán belül megkezdi államfői kötelezettségeinek teljesítését. Helyi idő szerint nem sokkal 12 óra után az orosz parlament épülete előtt több mint százezres nagygyűlés kezdődött a puccsisták felett aratott győzelem alkalmából. A nagygyűlésen ott volt Borisz Jelcin és minden parlamenti képviselő. Jelcin óriási tapsvihar közepette mondott köszönetett a moszkvaiaknak azért, hogy segítettek az orosz demokráciának a reakció leverésében. A parlamenti képviselők határozata alapján az épületre a történelmi orosz zászlót, a fehér-kékvörös trikolort tűzték ki. Ilyen zászlók voltak láthatók a tömegben is, valamint olyan transzparensek, amelyek Anatolij Lukjanov lemondását követelik. Jelcin beszédében szintén azt mondotta, hogy valószínűleg Lukjanov volt az összeesküvés főideológusa. Ezt követően hangsúlyozta, a puccskísérlet még jobban lejáratta a kommunista pártot, s óriási ováció fogadta, amikor azt mondta, hogy a pucscsistákat mind bíróság elé kell állítani. Megállapította, hogy az államcsíny meghiúsulása után lassan normalizálódik a helyzet a Szovjetunióban. Felszólította az állampolgárokat, hogy a nemzeti egység jegyében lássanak hozzá az Oroszország megújítását célzó alkotó munkához. Emlékeztetett arra, a puccskísérlet meghiúsította az új szövetségi szerződés tervezett aláírását, de ezt az aktust nem lehet sokáig halogatni. Részletek említése nélkül hozzátette azonban, hogy a dokumentum szövegén módosításokat kell végrehajtani, figyelembe véve az elmúlt napok tapasztalatait és azt, hogy az egyes rendelkezések már most is elégtelennek mutatkoznak. A tömeg hangos helyeslése fogadta azt a bejelentését, Tegnap reggel hagyták el Moszkvát az utolsó tankok, azok, amelyek az oroszországi parlament székházát, Borisz Jelcin főhadiszállását védelmezték a puccs napjaiban. POZITÍV REAGALASOK VILÁGSZERTE A világ vezető politikusai szinte kivétel nélkül üdvözölték Mihail Gorbacsov visszatérését az államfői székbe, a szovjet nép és a demokratikus erők győzelmét a pucscsisták felett. Egyelőre nem világos, hogy a meleg szavakat kíséri-e majd az a pénzügyi segítség, amelyre Gorbacsovnak nagy szüksége lenne a gazasági problémák megoldásához. GEORGE BUSH amerikai elnök a puccsisták bukásával kapcsolatban szerdán tömören megjegyezte: győzött a demokrácia és a reform. Kijelentette, a politikai nyugtalanság a Szovjetunióban hozzájárulhat ahhoz, hogy az amerikai -szovjet kapcsolatok akár még jobbak is legyenek, hiszen a jobboldali államcsínytől való félelmek megszűntek. JAMES BAKER külügyminiszter ugyancsak szerdán, de még a Bushnyilatkozat előtt azt mondotta, nem valószínű, hogy Washington gyorsan döntene egy új nagy segítség felajánlásáról Moszkva számára. HELMUT KOHL német kancellár, Moszkva legszorosabb nyugati szövetségese ezzel szemben szerdán síkraszállt azért, hogy bővítsék a szovjet reformok támogatására szánt nyugati segítséget. BRIAN MULRONEY kanadai kormányfő kijelentette, Ottawa hamarosan felújítja a Szovjetuniónak nyújtott, a puccs idején befagyasztott kereskedelmi hiteleket és anyagi támogatást. JOHN MAJOR brit kormányfő első reagálása az volt, hogy a szovjet embereknek a demokrácia és a megtorlás között kellett választaniuk, s annak a reményének adott hangot, hogy a puccskísérlet kollapszusa meggyorsítja a Szovjetunióban a reformokat. DOUGLAS HURD brit külügyminiszter véleménye: bebizonyosodott, a Szovjetuniót nem lehet a KGB-n, a hadseregen és a párton keresztül irányítani. Az ő véleménye az volt, Gorbacsov számára a korábbiaknál sokkal fontosabbak lesznek az egyes köztársaságokhoz fűződő kapcsolatok. FRANCOIS MITTERRAND francia államfő azt mondotta, a sikertelen államcsíny, bár veszélyes volt, ugyanakkor nem volt reális, majd pedig hozzátette: őt a puccsisták csődje egyáltalán nem lepte meg. Azért, mert-annyira anakronisztikus volt, hogy egyáltalán nem tartotta veszélyesnek a világbékére nézve. Mitterrand külön köszönetet mondott Borisz Jelcinnek a bátorságáért és a felelősségtudatáért. GEORGE MARCHAIS, a Francie KP elnöke ugyancsak üdvözölte a puccs bukását, hozzátéve, a Szovjetunió Kommunista Pártja jelentős szerepet játszott abban, hogy az államcsíny sikertelenül végződött. CSIEN CSI-CSEN kínai külügyminiszter tegnap fogadta Nyikolaj Szolovjovot, Moszkva pekingi nagykövetét, aki átadta Mihail Gorbacsov személyes üzenetét a kínai vezetésnek. Csien kijelentette, kormánya tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy a Szovjetunió belügyeit magának a szovjet népnek kell megoldania. „Tiszteletben tartjuk a szovjet nép választását és bízunk abban, hogy Gorbacsov elnök visszatérésével tovább fejlődnek a kínai-szovjet jószomszédi és baráti kapcsolataink, éspedig az 1989-es, valamint az 1991-es közös közelményekben rögzített alapelvek szerint." Itt kell szólni arról, a Csehszlovák Sajtóiroda pekingi tudósítója tegnap arról számolt be, hogy a világ más országaival ellentétben Kínában érezhető a csalódottság. A pekingi napilapok három napon keresztül az első oldalon, bő terjedelemben tudósítottak a szovjetunióbeli eseményekről, tegnap viszont csak egy rövid hírben - a TASZSZ-ra hivatkozva - számoltak be arról, hogy Gorbacsov visszatért a hatalomba. BORISZ JELCIN volt az emlékezetes három nap hőse, ez az eddigi tudósításokból egyértelműen kiderült. Ráadásul nemcsak az orosz nép, hanem a külföld szemében is. Ezt támasztja alá, hogy az orosz elnököt Helmut Kohl kancellár németországi látogatásra hívta meg, Roland Dumas francia külügyminiszter pedig bejelentette, hogy Párizs is szívesen látja vendégül. Dumas időpontot nem jelölt meg, de azt mondotta, hogy amint Jelcinnek lesz ideje, vagyis az események megengedik, sor kerülhet a látogatásra, s ó maga is a lehető legrövidebb időn belül Moszkvába szeretne utazni. A francia diplomácia vezetője egyébként azt mondotta, jó lenne, ha Gorbacsov és Jelcin szorosan együttműködne. Síkraszállt azért, hogy az Európai Közösségek egy alkalmas időpontban hívja meg Gorbacsovot, hogy tisztázzák „Oroszország és a Szovjetunió helyét Európában". S még mindig e témánál maradva: Ruud Lubbers holland kormányfő sajtószolgálata bejelentette, a tizenkettek mára tervezett csúcstalálkozója, amelyen a puccs következtében beállt új szovjetunióbeli helyzetet kellett volna megvitatni, elmarad. A MOSZKVÁNAK NYÚJTANDÓ SEGÍTSÉG - mint már jeleztük - minden politikus nyilatkozatában, sajtókommentárban az egyik legfontosabb kérdéssé lépett elő. Igaz az is, hogy az ezzel kapcsolatos vélemények megoszlanak. Nagyon sokan úgy vélik, hogy a történtek után az USA-nak sokkal határozottabban hogy szerinte szükség van az önálló orosz fegyveres erőkre, valamint az Oroszországi Föderáció gazdasági szuverenitására. Kifejtette még, itt az ideje, hogy más szövetségi köztársaságokkal együtt hozzállássanak a nemzeti egyetértés új szövetségi kormányának megalakításához. Jelcin élesen bírálta azokat, akik a puccsistákkal folytatott együtműködésről most azt szeretnék bebizonyítani, hogy ellenezték az összeesküvést. Név szerint Vlagyimir Scserbakovot, a szövetségi kormány első alelnökét említette. Egyes megfigyelők szerint eddig Scserbakovot tartották Pavlov kormányfő egyik lehetséges utódjának. Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament elnöke felszólalásában az SZKP KB épületeinek, továbbá az olyan kommunista napilapoknak az államosítását ajánlotta, mint a Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija és a Rabocsaja Tribúna. Ezek a lapok a válság idején objektívnak egyáltalán nem nevezhető tájékoztatást adtak a helyzetről. Gavriil Popov, Moszkva főpolgármestere a szónoki emelvényről felszólította Mihail Gorbacsovot, kövesse Borisz Jelcin példáját és lépjen ki a kommunista pártból. Ezzel egyidejűleg azt ajánlotta, szervezzék át az állambiztonsági szerveket, helyezzék a parlament ellenőrzése alá, a védelmi minisztérium élére pedig civil politikusokat állítsanak. A hozzávetőleg 90 perces nagygyűlés alatt Jelcin aláírta azt a rendeletet, amelylyel az Oroszországi Föderáció területén állomásozó fegyveres erőknél betiltotta a pártszervezetek tevékenységét. Ezt spontán módon, jogi tanácsadójának, Szergej Sahrajnak a javaslatára tette. A gyorsan megírt rövid dokumentum kimondja, hogy tilos a hadsereg és más fegyveres szervezetek mindennemű politikai befolyásolása. Sahraj ajánlotta, Jelcin ilyen módon használja ki azt a tényt, hogy a puccs idején Gorbacsov helyett átvette a szovjet fegyveres erők főparancsnoki tisztét. Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov egykori közeli tanácsadója, a peresztrojka egyik atyja rövid beszédében hangsúlyozta, az államcsíny meghiúsítása igazi forradalomnak számít. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, nem volna jó, ha a szövetségi elnököt, vagyis Gorbacsovot ismét a demokratikus változások ellenfelei vennék körül. S még egy érdekesség: a nagygyűlés résztvevőit Francois Mitterrand francia állmfő személyes képviselője is köszöntötte. A tömeg nagy ovációval fogadta, amikor arra emlékeztetett, hogy az orosz trikolor színei voltak a francia forradalom színei is, és köszönetet mondott Moszkvának, Oroszországnak és Jelcinnek a helytállásért. A nagygyűlés résztvevői ezt követően Moszkva központjába, a Vörös térre vonultak. kellene támogatnia a szovjet reformokat. A Reuter brit hírügynökség megjegyezte, Bush elnöknek, és a iparilag fejlett országok más vezetőinek most egyre nagyobb nyomással kell szembenézniük, s ez a nyomás azt célozza, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe és segítsék elő a széteső szovjet gazdaság átépítését. Szinte minden elemzés egyetért abban, amint Moszkvában rendeződnek a dolgok, Bushnak előre kell lépnie a puccs előtti programok végrehajtásában. Olyan dolgokról van szó, mint a hetek londoni csúcsán beígért műszaki segítség, a 900 millió dolláros mezőgazdasági hitel folyósítása, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények odaítélése Moszkvának, a leszerelési szerződések ratifikálása, s nem hagyhatjuk ki a sorból a közel-keleti békekonferencia összehívására tett szovjet-amerikai erőfeszítések folytatását. Nincsenek kevesen azok, akik szerint Washingtonnak még ennél is többet kell tennie. „Ez egy forradalmi helyzet, amelyhez nem szabad a megszokott üzleti szempontokból viszonyulni. A problémát stratégiailag kell megközelíteni" - mondotta Richard Krickus amerikai szovjetológus. Szerint az USA-nak erősebben kell követelnie a balti államok szabadságát, be kellene vonnia a Szovjetuniót az „euroatlanti biztonság rendszerbe". VÁCLAV HAVEL csehszlovák államfő szerdán este folytatta immár második telefonbeszélgetését lengyel kollégájával, Lech Walesával. Tehát ez közvetlenül a puccsisták nyilvánvaló veresége után történt, s a két vezető egyetértett abban, hogy elnapolják a szovjetunióbeli helyzet miatt betervezett csehszlovák-lengyel -magyar csúcstalálkozót. 1991. AUGUSZTUS 23. AZ ELSŐ FÉLÉVBEN CSÖKKENÉS A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉBŐL Az első félévben gazdasági és szociális szféránkban erősödtek azok a folyamatok, amelyek már tavaly kezdetüket vették. Lényegük a piacgazdaságra való áttérés, annak minden jellemzőjével, miközben restriktív pénzügyi és hitelpolitikával törekszünk a gazdasági egyensúly megôržésére. A gazdasági reform első lépéseit szociális terhek kísérték, többek között a nagyarányú fogyasztóiár-emelkedés, továbbá a létfenntartási költségek emelkedése, a munkanélküliek számának gyors növekedése. A fizetésképtelenség úgyszólván valamennyi termelői ágazatot érintett, s alig volt termelőegység, amely ne került volna a fizetésképtelenség hálójába. A privatizációs folyamat ugyanakkor még nem vett olyan fordulatot, hogy erőteljesebben éreztette volna hatását a gazdasági fejlődésben. A statisztikai jelentés szerint az első félévben bejegyzett magánvállalkozók száma elérte a 921 ezret, zömük azonban főfoglalkozása mellett űzi a magánvállalkozást. Sajnos, ez a szféra még sem az iparban, sem az építőiparban, sem pedig a kiskereskedelemben nem nyom sokat a latban, nem befolyásolja különösebben a szóban forgó ágazatok fejlődését. Az első félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,8 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem, s a bruttó hazai termék a becslések szerint 9,2 százalékkal csökkent. A lakosság pénzjövedelme 272,9 milliárd, kiadása pedig 269,9 milliárd korona volt, a bankokban elhelyezett lakossági megtakarítások összege pedig 1,8 milliárd korona, miközben a lakosság kezében levő készpénzösszeg 1,2 milliárd koronával nőtt. A lakosság nomináljövedelme a múlt év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal nőtt, pénzkiadásai pedig 15,1 százalékkal voltak nagyobbak. A lakosság reáljövedelme ugyancsak a múlt év azonos időszakához képest 28,2 százalékkal csökkent. A múlt év azonos időszakával összevetve a bérből és fizetésből származó lakossági bevételek 3,3, a szociális bevételek pedig 20 százalékkal nőttek. Az átlagos havi nominálbér az első félévben 3466 korona volt, a múlt év azonos időszakához viszonyított növekedés e téren 9,6 százalék. Az átlagbérek a leginkább a banki szférában nőttek (51 százalékkal), a mezőgazdasági szövetkezetekben viszont 0,8 százalékkal csökkentek. A nemzetgazdaságban alkalmazottak száma június végén 6 729 000 volt, az év elejétől 550 ezerrel, vagyis 7,6 százalékkal csökkent a számuk. A félév végére a munkanélküliség 3,8 százalékos lett, a Cseh Köztársaságban 2,6, a Szlovák Köztársaságban pedig 6,3 százalékos. A munkanélküliség eddigi alakulása jelzi, hogy olyan lakossági csoportok alakulnak ki, amelyek nehezen találnak érvényesülést a munkaerőpiacon. A közép- és főiskolákról kikerült végzősök közül június végéig 30,4 ezren nem találtak munkát, s erőteljesen sújtja a munkanélküliség a nőket is. A munkanélküliek 63,8 százaléka részesült az újraelhelyezkedés előtt segélyben, s mindössze 1225-en kaptak átképzési hozzájárulást. Az életszínvonal alakulását erőteljesen befolyásolta a fogyasztói árak emelkedése; a múlt év végéhez képest 49,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Élelmiszerből általában jó volt az ellátás, bár a lakosság inkább az olcsóbb élelmiszerféléket vásárolta. Az iparcikkek közül főleg textilfékék, a ruházati cikkek és a cipők esetében stagnált a kereslet, a legerőteljesebb csökkenés pedig a hazai gyártmányú személygépkocsik eladása esetében volt tapasztalható Az első félévben mindössze 10 831 személygépkocsit adtak el, 27,6 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év első felében. Lényegesen csökkent a lakosság építkező kedve, az építőanyagárak emelkedése és az állami hozzájárulás csökkentése miatt az idén 82,6 százalékkal kevesebben fogtak családi ház építésébe, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az előzetes népszámlálási eredmények szerint Csehszlovákiában 15 567 666-an élnek (az SZK-ban 5 268 935-en). Az első félévben 109,6 ezer gyermek született, 4 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság természetes szaporulata 18,2 ezer volt, a múlt év első feléhez képest 43,3 százalékkal nagyobb.