Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓJ MEGOSZTOTT A HADSEREG A BÁNYÁSZOK REAGÁLTAK A SZTRÁJKFELHÍVÁSRA BORISZ JELCIN ULTIMATUMA LUKJANOV FOGADTA AZ OROSZ VEZETÉS KÉPVISELŐIT Az Oroszországi Hírügynökségtől (RIA) szereztünk tegnap délután informá­ciókat a hadsereg magatartásáról éš az oroszországi sztrájkhelyzetről. A Telefa­xon kapott információk szerint a hadsereg nem áll egyöntetűen az új vezetés olda­lán. Megbízható források szerint már hét­főn több Moszkva vidéki motorizált lö­vészhadosztály parancsnoka nem volt hajlandó a főváros utcáira vinni katonáit. A parancsmegtagadást azzal idnokolták, hogy nem hajlandók a népbe lőni. A RIA­nak olyan információi is vannak, hogy nemcsak a hadsereg vezetése, hanem a belügyminisztérium állománya és a KGB sem egységes. Nemcsak az ala­csonyabb rangú tisztek, hanem táborno­kok is elhatárolják magukat a Janajev féle csoporttól. A fentieket bizonyítja, hogy hétfő éj­szaka a tulai desszanthadosztály egyik alakulata jelentkezett az oroszországi parlament, moszkvai közkeletű nevén a „fehér ház" védelmére. A katonák kö­zölték, ők a nép oldalán állnak és nem akarják, hogy Oroszországban megis­métlődjön a „litván változat". A tulaiak parancsnoka Lebegy vezérőrnagy. A RIA arról is információkat kapott, hogy a Moszkva alatt állomásozó Tamanyi páncélos hadosztály az oroszországi ve­zetés oldalára állt. A rendkívüli állapotra felügyelő állami bizottság a Pszkovi hadosztály két ezre­• Mi a nap eseménye Leningrád­ban? - Mindenképpen a délelőtt tízkor a Pa­lota téren megtartott nagygyűlés. A tér zsúfolásig megtelt, ami - vannak már tapasztalataink a becslésben - kb. 100-200 ezer embert jelent. A nagygyű­lést a demokratikus erők hívták össze, élükön Anatolij Szobcsak polgármes­terrel. • Hogyan tudta Szobcsak összehív­ni a nagygyűlést? - Hétfő este a városi és a kerületi tanács ülése után a városparancsnok, Szamszonov tábornok kénytelen volt Szobcsakot, valamint a városi és kerületi tanács vezetőit beengedni a televízióba, így módjuk nyílt ismertetni álláspontjukat és a rendkívüli ülésen hozott döntéseket. A megválasztott vezetők támogatására szólították fel a lakosságot, a puccsisták bojkottálására és általános sztrájkra - összhangan Jelcin felhívásaival. Ekkor jelentették be a mai nagygyűlést is. • Mi volt a leningrádi vezetők véle­ménye az új „szovjet vezetésről? - Mindenekelőtt Szobcsak fogalmazott nagyon keményen, fasisztáknak, puccsis­táknak nevezte Janajevéket. Pugót, Jazo­vot exminisztereknek titulálta, ezzel is jelezve, nem tekinti őket legális veze­tőknek. • A sztrájkfelhívás meghallgatásra talált? - Nem éppen, az üzemek nagy része, s mindenekelőtt a nagyüzemek munkásai dolgoznak. • Milyen volt a hangulat a Palota téren? - A város és a kerület vezetőin kívül jobbára az értelmiségi körök képviselői dének adott utasítást arra, hogy keddre virradó éjszaka pontban éjfélkor bevonul­janak Leningrádba. A katonai körzet más egységei is hasonló parancsot kaptak, de azt egyik sem hajtotta végre. Vlagyivosz­tokban viszont a körzetparancsnok eleget tett a moszkvai utasításoknak, a harcko­csikat és más katonai járműveket felsora­koztatta a városba vezető utakon. A RIA mint meg nem erősített hírt közölte, hogy még hétfőn letartóztatták Pavel Gracsov altábornagyot,, a desz­szantegységek parancsnokát, mivel a tu­lai egységek állítólag az ő utasítására vonultak fel a parlament védelmére. Nem kizárt, hogy a felelősségrevonás -ellenére lesznek követői, ebben bíznak az orosz­országi képviselők, akik tegnap a moszk­vai garnizon egyes egységeit tájékoztat­ták az orosz vezetés álláspontjáról, és kérték a katonákat, álljanak a nép olda­lára. Ami a sztrájkokat illeti, elsőként a bá­nyászok reagáltak a felhívásra. A Kuz­baszban és a Donbaszban több bányá­ban leállt a munka. S a sztrájkolókhoz csatlakozott néhány szverdlovszki üzem is. A Krasznodari határterületen több mint 40 vállalat jelentette be tegnap reggel, hogy csatlakozik a sztrájkhoz: Az általá­nos politikai sztrájk legerősebb központjai - a RIA délutáni információi szerint - Maj­kop, Novorosszijszk és Szocsi voltak. mondtak beszédeket, hálás és lelkes hall­gatóság előtt. Ha ezt tekintjük a leningrá­diak véleményének, akkor egyértelmű, hogy elítélik a hatalomátvételt. • Érvényes a központilag elrendelt cenzúra a városban? - Hétfő estétől már a rádióra és a tele­vízióra sem vonatkozik, az újságok pedig ma is megjelentek. A leningrádi televízió egész nap sugároz, mindenekelőtt az ut­ca emberét igyekszik megszólaltatni, fó­rumot adva a különböző véleményeknek. A rádió egyenes adásban közvetítette a délelőtti nagygyűlést, a televízióban a fő műsoridőben, este került képernyőre fel­vételről. • Egészében véve hogyan jellemez­hető a helyzet? - Leningrád csak néhány óráig volt az új hatalomé, amíg a helyi vezetők maguk­hoz nem tértek a megrökönyödéstől. Az emberek nem veszítik el a humorérzékü­ket, az a véleményük, ebben az ország­ban akkora rendetlenség van, hogy még puccsot se lehet csinálni. xxx Ogyesszából Valentyina Mihajlova újságírótól szereztünk értesüléseket. Amint megtudtuk, az emberek meghall­gatták Kravcsuk államfő felhívását a rend­re és nyugalomra. A nagy kikötőváros­ban, melynek komoly katonai jelentősége is van, a szokásos mederben folyik az élet. A nyaralók sem hagyták el a várost, az ellátás a szokásos - lényegesen jobb, mint Oroszországban -, normálisan mű­ködik a tömegközlekedés, az üzemekben dolgoznak. Semmilyen nagygyűlésre, semmilyen megmozdulásra nem került eddig sor. (görföl) A RIA független orosz hírügynök­ség tegnap közzétette Borisz Jelcin oroszországi államfőnek a szovjet parlament elnökéhez címzett nyilat­kozatát, amely valójában egy tízpon­tos ultimátum. Jelcin felszólította Lukjanovot, hogy 24 órán belül szervezze meg az orosz vezetés, névszerint Borisz Jelcin, Ivan Szila­jev kormányfő és Ruszlán Haszbu­latov megbízott parlamenti elnök ta­lálkozóját Mihail Gorbacsov szovjet államfővel Gennagyij Janajev je­lenlétében. Jelcin követeli, hogy három napon belül az Egészségügyi Világszerve­zet szakembereinek részvételével vizsgálják meg Mihail Gorbacsov egészségi állapotát. A devizakiadá­sokat az orosz kormány vállalja ma­gára. A vizsgálat eredményeivel ha­ladéktalanul meg kell ismertetni a közvéleményt. Pozitív eredmé­nyek esetében Gorbacsov számára feltétlenül biztosítani kell a körülmé­nyeket ahhoz, hogy ismét eleget tehessen államfői tisztségének. Fontos követelés az orosz tömeg­tájékoztató eszközök tevékenysége minden korlátozásának haladékta­lan megszüntetése annál is inkább, mivel más köztársaságokban nem vezettek be ilyen megtorló intézke­déseket. Jelcin követeli a rendkívüli állapot megszüntetését az Oroszor­szági Föderáció egész területén a köztársasági parlament tanácsko­zásának idejére és követeli a feltéte­lek biztosítását ahhoz, hogy a népi küldöttek Moszkvába utazhassanak. Követeli a katonák haladéktalan visz­szarendelését a laktanyákba. Borisz Jelcin ragaszkodik ahhoz, hogy normálisan, bárminenű korlá­tozás nélkül használhassa dolgozó­szobáját a Kremlben. Egyben köve­teli a távközlés minden formájának haladéktalan helyreállítását, hogy az orosz vezetés normális körülmények között dolgozhasson. Tiltakozik az oroszországi vezetés címére el­hangzott fenyegetések ellen és érinthetetlenséget, szabad mozgást követel számára. Ugyanakkor köve­teli a rendkívüli állapot ellenőrzésére törvényellenesen létrehozott állami bizottság feloszlatását, valamennyi határozata és utasítása visszavo­nását. Az Anatolij Lukjanovnak címzett felhívást Borisz Jelcin és alelnöke, Alekszandr Ruckoj, valamint Ivan Szilajev és Ruszlán Haszbulatov írta alá. Ruckoj, Szilajev és Haszbulatov tegnap kora délután a Kremlben ta­lálkozott Anatolij Lukjanovval, a par­lament elnöke átvette Jelcin tízpon­tos ultimátumát a helyzet normalizá­lására. A RIA hírügynökség szerint Szilajev azt mondta, Lukjanovtól ígéretet kapott arra, hogy az ultimá­tumot alaposan átgondolja. Az orosz kormányfő szerint a találkozó „re­ménykeltő" volt. Ruckoj közölte a RIA-val, hogy az orosz vezetés nem tudja, hol tartóz­kodik Mihail Gorbacsov. Gennagyij Burbulisz, a Oroszországi Föderá­ció államtitkára pedig azt mondta el a hírügynökségnek, hogy telefonbe­szélgetést folytatott Lukjanovval, aki tegnap még szabadságon volt, s eb­ből azt a következtetést vonta le, hogy a parlament elnöke számára váratlanok voltak az események. Szilajev orosz kormányfő keddre virradó éjszaka nyilatkozott az Inter­fax hírügynökségnek. Az orosz ve­zetés sztrájkfelhívásáról azt mondta, az csak válasz arra, hogy a rendkí­vüli állapotot felügyelő állami bizott­ság állandóan megsérti a törvénye­ket. Rágalmazásnak nevezte az orosz vezetés elleni vádakat, hogy destabilizálja a helyzetet Moszkvá­ban és a köztársaságban. „Fegyver­telenek vagyunk, nincsenek harcko­csijaink, repülőgépeink és géppus­káink. Erős fegyverünk azonban az állampolgárok, s a dolgozó kollektí­vák, az egész orosz nép támogatá­sa" - hangsúlyozta Szilajev és hoz­záfűzte, ebben a helyzetben csak egy módon lehet megállítani a reak­ciót, mégpedig polgári engedetlen­ségge.1. A Rosszija napilapnak, amely a betiltás miatt kénytelen volt illegali­tásba vonulni, Szilajev elmondta: az orosz vezetés nem feltételezte, hogy ilyen irányban fognak alakulni az események. Főleg nem azt, hogy erre egy nappal a szövetségi szer­ződés aláírása előtt kerül sor. 1991. AUGUSZTUS 21. NÉHÁNY SORBAN P ekingbe érkezett tegnap Alek­szandr Belonogov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. A szovjet nagykövetség tájékoztatása szerint a közel-keleti helyzet rendezésének lehetőségeiről folytat megbeszélé­seket a kínai vezetőkkel. Ezeket a tárgyalásokat már korábban ter­vezték, a legújabb szovjetunióbeli események nem befolyásolják Belo­nogov kínai látogatását - állítják a szovjet források. R ichard Andiamanjato lelkész, a madagaszkári ellenzék szóvi­vője a főváros központjában megtar­tott hétfői naggyűlésen jelentette be Didier Ratsiraka elnök „leváltását" és a „köztársasági szervek feloszla­tását". A Reuter hírügynökség által idézett helyi források szerint azon­ban semmi jele annak, hogy Ratsira­kát valóban megfosztották volna ha­talmától. N agy-Britannia folytatni akarja az Irak-ellenes fegyveres akció­kat, az Egyesült Államok kényszerí­tette rá, hogy egyezzen bele a tűz­szünetbe. Ezt Charles Powell, Mar­garet Thatcher volt kormányfő ta­nácsadója közölte a brit televíziónak adott hétfői esti nyilatkozatában. Po­well szerint Nagy-Britannia úgy vél­te, a szövetségesek „nem húzták elég szorosra a hurkot" az iraki katonák nyaka körül. Az amerikaiak azonban állítólag kijelentették, „ösz­szeférhetetlen az amerikai hadsereg hagyományával, hogy a tankjaiktól menekülő emberek hátába lőjjön." Ha csak 12 órával is tovább harcol­tunk volna, akkor katonai szempont­ból nagyobb sebeket okozhattunk volna Szaddam Husszeinnek - mondotta Powell. E gestagai azerbajdzsán város­ban hétfőn robbanás történt a helyi fegyverraktárban. Ezt tegnap közölte az iráni sajtó, amely a bakui rádióra hivatkozott. A robbanás állí­tólag pánikot keltett az emberekben, akik menekülni próbáltak a városból. A közel-keleti békekonferencia megkezdése előtt a palesztinok az Egyesült Államoktól kérnek ga­ranciákat alapvető követeléseik tel­jesítésére. A Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet tagjai a megszállt területeken a száműzetésben élő palesztinok képviselői a hétfőn befe­jeződött londoni találkozójukon ké­szítették elő a több pontból álló lis­tát, amelyet Washington és Jeruzsá­lem elé terjesztenek. Hogy pontosan mit tartalmaz a lista, azt nem tudni, az AP hírügynökség azonban a PFSZ korábbi kijelentéseiből arra következtet, hogy a palesztinok kö­vetelik az izraeli egységek kivonását a megszállt területekről. A PFSZ egyben ragaszkodik ahhoz, hogy maga döntsön az Izraellel folytatan­dó tárgyalásokon részt vevő palesz­tin delegáció összetételéről. EGY HÉT ~ A VALUTAPIACON ERŐSÖDIK A DOLLÁR A múlt héten is folytatódott a csendes üzletmenet a valutapiacon, a keresztárfo­lyamokon sem történt különösebb válto­zás. Mint azt a múlt héten is jeleztük, jelentős várakozás előzte meg a Bundes­bank múlt heti csütörtöki ülését. Amint az várható volt, megmozdultak a kamatlá­bak, a leszámítolási és a lombardkamatok közötti különbség 3/4 százalékkal csök­kent, miközben mindkét kamat jelentősen emelkedett. E hír közzétételét követően a márka mérsékelten erősödött, az 1,7450 DEM/USD-ről 1,7220 DEM/USD-re nőtt. A dollár árfolyama az elmúlt héten tovább szilárdult, a német márkához vi­szonyítva 1,72 márkáról 1,76 márkára. Ez a fejlődés főleg annak volt köszönhető, hogy váratlanul csökkent az USA külke­reskedelmi hiánya. Gorbacsov leváltásának hírére e hét kezdetén azonnal érzékenyen reagáltak a pénzpiacok. Úgy tűnik, az események a dollár további erősödését eredménye­zik, érdemes tehát e pénznembe beru­házni. A pénzügyi szakértők javaslatai szerint most nem érdemes márkát vásá­rolni, s aki csak teheti, aktívumait a ked­vezőtlen kamatlábak ellenére is dollárban tartsa, legalább addig, míg a Szovjetunió­ban nem tisztázódik a helyzet. -gr­KAMATOZTASSUK KÖZELSÉGÜNKET Pavol Demeš, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisz­tere tegnapelőtt, a Magyar Köztársaság államünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött magyar partnereinek. Ebben többek között hangsúlyozza: a közép-európai nyilvánosság tudatában augusztus 20-a összefonódik István király szentté avatásának szimbólumával. Kötve a magyar nemzet keresztény hagyományai társalapítójának jelentőségére a magyar és az európai történelemben, kötve hagyatékára, a Szlovák Köztársaság Nemzet­közi Kapcsolatainak Minisztériuma annak az óhajának ad hangot, hogy népeink közösen kamatoztassák a történelmi, a geopolitikai és a szellemi közelséget, amelyet a demokratikus forradalom is megerősített. Kívánja, hogy a nemzetiségi kisebbségek történelmi jelenléte országainkban a jövő­ben is a szellemi, a kulturális és a gazdasági élet tartós gazdagítását jelentse. TÁRSAK AZ ELVTELENSÉGBEN Elsőként a szemellenzős, őskommunista Szo­juz képviselőcsoport sietett testületileg kiállni Ja­najev és a „hetek" mellett. Nincs ebben semmi meglepő. Megdöbbentő azonban, hogy a pucs­csistáknak vannak külföldi drukkereik is, mégpe­dig egy összeszokott csapat: a megszállt terüle­tek palesztinjai, az algériai fundamentalista mu­zulmánok Irakbarát szárnya, Moamer Kadhafi líbiai vezető és egy igazán illusztris személyiség - Szaddam Husszein iraki elnök. Nem tanultak az öböl-leckéből? Vagy revánsra várnak? Abban bíznak, hogy az új szovjet vezetés ismét vissza­tér a két tábor doktrínájához és lesöpri az asztal­ról az egységes világról vallott nézeteket? Ha ilyen álmokat dédelgetnek, azok nem ép­pen alaptalanok. Mert miért is követnének más irányvonalat külföldön, mint otthon? Ha felrúgták az alkotmányt, ha harckocsikat küldenek saját népük ellen, miért tartanák tiszteletben az új gondolkodásmód elveit? Látni kell, hogy nem véletlenül állt össze a híveknek ez a csapata. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nagyon keményen megköveteli Iraktól a tűzszüneti feltételek megva­lósítását, ami Bagdadnak felettébb nem tetszik. Azzal sem tud nagyon meghatni senkit, ha a nép szenvedéseire hivatkozik: ezeket a még mindig hatalmon levő klikk idézte elő, neki is kell vállalnia a felelősséget és a jóvátételt. A BT szem előtt tartja a humanitárius elveket, de nem tűri azok kijátszását. így nem csoda, ha nagyon haragsza­nak azok, akik abban bíztak, Irak ismét olyan gyorsan összeszedi magát, mint az Irán elleni háború után, s a piszkos játék folytatható. Másik gondjuk, hogy mind valószínűbb a kö­zel-keleti rendezési konferencia összehívása, s nekik egy olyan pártfogó kellene, mint a régi Szovjetunió volt, amely nem a tisztesség elveit követte, nem a realitásokat, a nemzetközi érde­keket vette figyelembe, fütyült a kölcsönös elő­nyösségre, de egy dolog szent volt számára: az ideológiai szövetségesek feltétlen támogatása. Míg a világ megdöbbent, a mostani Janajev­drukkerek szívből örültek Sevardnadze lemondá­sának, de utódjában sem telt sok örömük. Bessz­mertnih ott folytatta, ahol elődje abbahagyta. Most úgy érzik, ismét felvirradt az ó napjuk, ismét Moszkva a mentsvár és patrónus. Van alapja vágyaiknak. A már említett Szojuz képviselőcsoport tagjai a közelmúltban Bagdad­ban jártak és „hivatalos tárgyalásokat" folytattak az iraki parlament képviselőivel. Ami a legmeg­döbbentőbb, augusztus elsején minderről közös közleményt is kiadtak. A Kuvait elleni agresszió második évfordulója előtti napon aláírt dokumen­tum cinikusan hallgat erről, viszont kemény sza­vakkal ostorozza az Irakot ért „agressziót", kö­veteli a gazdasági blokád megszüntetését, elítéli az Egyesült Államok és „néhány európai ország" pozícióját, bírálja a beavatkozást Irak belügyeibe és szorgalmazza, üdvözli az iraki fél törekvéseit a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok helyreállítására. A csúcs azonban az a sajtóérte­kezlet volt, amelyet a Szojuz vezetői hazatérésük után tartottak. Jevgenyij Kogan ezen megvádolta Sevardnadzét, „több milliót" kapott Kuvaittól azért, hogy „Nern a helyes oldalra állt". Azt állította, Bagdadnak erre bizonyítékai vannak. Szaddam dicséretéről sem feledkezett meg: „Nem mondom, hogy egy angyal, de országa érdekeit védelmezi. S ehhez nagyon ért - ezt kész vagyok bármikor aláírni." Szaddam, Kadhafi, Arafat. Kogan, Jazov, Krjucskov, Janajev. Megvan róluk a vélemé­nyem. Nem, senkire sem akarom rátukmálni. Fognak még ők hallatni magukról. Lesz módja mindenkinek eldönteni, hová sorolja őket. GÖRFÖL ZSUZSA LENINGRÁDI ÉS OGYESSZAI TELEFONÉRTESÜLÉSEINK A rendkívül túlterhelt szovjet telefonvonalak alaposan próbára teszik annak a türelmét, aki ilyen úton akar információkat szerezni arról, mi is történik az országban. Sokszori kísérlet után sikerült ismét kapcsolatba lépnünk Marina Liszocskinával a Leningradszakaja Pravdában.

Next

/
Thumbnails
Contents