Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-20 / 194. szám, kedd

7 RIPORT - INTERJÚ ÚJ SZÓ* 1991. AUGUSZTUS 20. CSAK TENGERÜNK NINCS... TÖBB MINT NÉGYSZÁZ IDEGENFORGALMI EGYSÉGET PRIVATIZÁLTAK • KÉSZÜL A FEJLESZTÉSI TERVEZET • VÁRJUK A KÜLFÖLDI TŐKÉT Az idegenforgalom a legtöbb országban jelentős bevételi forrást jelent. Ezt a lehetőséget Szlovákia eddig nemigen használta ki az államkassza gazdagítására. Pedig a harmincnyolc idegenforgalmi attrakció közül csupán tengerünk nincs. De ugyanúgy nincs Ausztriának és Magyarországnak sem. Nekik mégis jóval többet hoz a konyhára a turizmus! Osztrák szomszédaink bevétele az elmúlt évben 12 milliárd dollár volt, a magyarok pedig 600 millió dollárt kerestek az idegenforgalom révén. A tavalyi szlovákiai mérleg: 50 millió dollár. Behozzuk a lemaradást? Milyen a helyzet a hazai idegenforgalom terén? Erről beszélgettünk Ľudmila Adamcovával, a Szlovák Köztársaság Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumának munkatársával. • Napjaink egyik legidőszerűbb témája a privatizáció. Elsősorban kereskedelmi egységek, illetve vendéglátóipari létesítmények kerülnek kalapács alá. Mondana néhány adatot, hol tart a kisprivatizáció folyamata? — A privatizációba a vendéglátóipari vállalatok és a járási idegenforgalmi igazgatóságok 2800 egységét soroltuk be. 440 egységet a reprivatizáció alapján a volt tulajdonosoknak adunk vissza. Azt ajánlottuk, hogy 80 nagyobb szálloda és üdülőközpont sorsa a nagyprivatizáció keretében rendeződjön. Ezek közös vállalatok, illetve részvénytársaságok létrehozására is alkalmasak. A na1' üdülőtelepek sorsába mi nem s ihatunk bele, ezek immár a közsegek, városok hatáskörébe tartoznak, de kértük az illetékeseket, ne aprózzák fel ezeket. Szerintünk csak ily módon lehet a szolgáltatásokat legalább az eddigi színvonalon tartani. Lehetetlen, hogy az attraktív részlegeket bérbe vegyék és a kevésbé jövedelmezőket, de szükségeseket, ne üzemeltessék. A kisprivatizáció során június 30-ig a felkínált 613 egységből 404-et vásároltak meg, illetve vettek bérbe az érdeklődők. A kikiáltási ár, illetve a kifizetett összeg között 784 000 korona a különbség. Ennek az a magyarázata, hogy a drágább, nagyobb központok a holland módszerű árveréseken keltek el. • Van valamilyen visszajelzésük, hogy a magánkézbe került egységek hogyan működnek? — Sajnos nincs. De igyekszünk szoros együttműködést kialakítani a járási és a körzeti hivatalokkal. Kaptunk ugyanis figyelmeztetéseket — konkrétan a Tátrából is —, hogy a vállalkozó nem idegenforgalmi, hanem egyéb célokra használja ki a korábban turizmust szolgáló terüleDélelőtt érkeztünk a Duna partjától kőhajításnyira levő üdülőtelepre. A kemping fiatal, atlétatermetű vezetője épp árut vett át: éttermében gazdag a választék. Még a legigényesebb vendégek is elégedettek. Ráadásul az egész környéken itt a legolcsóbbak az ételek. — Amikor holland vendégeink meglátták az étlapot, azt hitték, márkában tüntettük fel az árakat — mondja Kiss Géza. Kínálnak itt bablevest füstölt pulykasonkával, húslevest 4 koronáért. A rántott és a párizsi pulykamell ára 29 korona, mindkettőt hasábburgonyával adják. Negyvenkilenc korona az ára a fatányérosnak, melyet a szakács állítása szerint két férfi sem fogyaszt el. A halászlé 19, a birkagulyás 17 korona, a tejfölös nyúlmáj 20, a rántott nyúlcomb 27 korona. Nemcsak a magyar és a szlovák konyha kedvelőire gondoltak, hanem a vegetáriánus ételek fogyasztóira is. Annus Imre segédszakács szívesen beszél a folyamról, hiszen korábban hajósként dolgozott. A mutatós éttermen kívül büfé is van a két hektárnyi kempingben, tet, illetve létesítményeket. Az ilyesmire az államigazgatási szerveknek és az önkormányzatoknak is oda kell figyelniük, nem szabad megengedniük, hogy a vállalkozók önkényesen járjanak el. Ezt a vállalkozók regisztrálásával is szabályozhatják. • Ez jelzi, hogy a tárca hatásköre egyre szűkül. Kiket irányítanak még? Van valamilyen befolyásuk az idegenforgalmi létesítmények üzemeltetésére? — A tárcához az idegenforgalom területéről már csupán négy állami vállalat tartozik: a pozsonyi, a rózsahegyi és a tátrai Interhotel, valamint a Javorina vállalat. Ezeken kívül még néhány, a turizmussal foglalkozó kutatóintézet. A többi vállalat, most a székhelyük szerint illetékes önkormányzat hatáskörében van. Tehát a minisztérium már csak az említett vállalatokat irányítja, a többi idegenforgalmi céget, vállalkozást csak közvetve tudjuk befolyásolni, elsősorban a törvényekkel, a pénzügyi és a gazdasági szabályzókkal. • Nem áll fenn a veszély, hogy az ország idegenforgalma „szétesik", koncepció nélkül alakul majd? — Minisztériumunk a pénzügyi tárcával együttműködve dolgozza ki Szlovákia idegenforgalma fejlesztésének tervezetét. Gazdasági eszközökkel támogatjuk majd a kis- és középvállalkozókat. Szeretnénk együttműködni a Szlovák Kezesbankkal, mégpedig úgy, hogy mi megállapítanánk, mely tervezeteket kívánjuk támogatni, a bank pedig kölcsönöket nyújtana. Esetleg úgy, hogy kamatmentesen kapjanak pénzt azok, akik jelentősen hozzájárulnak a turizmus fejlesztéséhez. Természetesen adókedvezményekkel, illetve adómentességgel is ösztönöznénk a vállalkozókat. • A gyakorlatban hogyan valósítják meg ezeket az elképzeléseket? — Felvettük a kapcsolatot a vállalkozók szövetségével, számítunk az együttműködésükre. Az említett tervezetet közzétesszük a napisajtóban, hogy az érdeklődők kihasználhassák a lehetőségeket. Elképzelésünk szerint a vállalkozók ajánlatait, tervezeteit a bankkal közösen bíráljuk felül. Természetesen az egyes régiók fejlesztési koncepcióját is figyelembe vesszük és atérség önkormányzataival is kapcsolatot teremtünk. • Az elmondottak alapján hogyan látja a szlovákiai turizmus jövőjét? — Nagy reményeket fűzünk a részvénytársaságokhoz, a közös vállalatokhoz. Szükségünk van a külföldi tőkére, elsősorban a meglévő létesítmények rekonstruálásához, korszerűsítéséhez. És nem utolsósorban ahhoz, hogy a világban megszokott színvonalú szolgáltatásokat nyújthassunk. Csupán így képzelhető el a komplex idegenforgalmi ellátás, tehát az, hogy nemcsak szállásról és étkezésről gondoskodunk, hanem kellő gondot fordítunk a sport- és üdültetési körülmények javítására, a szórakozási lehetőségekre is. A magánvállalkozások támogatásával elérhetnénk, hogy színesebb, sokrétűbb legyen a vendéglátás. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a meglévő üdülőtelepeket továbbfejlesszük. A turizmus új formáira is gondolnunk kell. A gyógyturiz*mus terén nagy lehetőségeink vannak. Eddig egyoldalúan, csupán gyógykezelésre használtuk ki gyógyfürdőinket. A helyzet javítása széles körű együttműködést feltételez az egészségügyi tárcával. A vadászati lehetőségek bővítését a környezetvédőkkel és a további érintettekkel kell mérlegelnünk. A vállalati üdülőket is egyre gyakrabban kínáltani bányánál. — Mindennel elégedettek vagyunk. A környék csodálatos, barátokat szereztünk. A feleségemmel együtt már rég nudisták vagyunk. Lakóhelyünkön, Karvinában napozunk, sportolunk, télen szaunázunk. Itt jó a koszt és este műsorral szórakoztatják a nyaralókat. Aznap este a Tália duó lépett fel, korábban Spanyolországban szerepeltek, majd Belgiumba készülődtek. A duó tagjai is naturisták. Jiŕí Pracný és felesége, akik kisfiúkat is magukkal hozták, Hradec Královéból érkeztek a kempingbe. — Tavaly Jugoszláviában voltunk naturistakempingben. Örömmel értesültünk róla, hogy nálunk is nyílt ilyen. — Nálunk, Hradecben rengetegen hódolnak a naturizmusnak — 9 kapcsolódik be a beszélgetésbe ják fel idegenforgalmi célokra, mert nem képesek fenntartani, üzemeltetni. Ezekkel is bővül a szállás, illetve étkeztetési lehetőségek sora. A kisebb üdülőket esetleg a kisprivatizációban eladhatják, a nagyobb szállodák közös vállalatokat hozhatnak létre. • Milyen a külföldiek érdeklődése Szlovákia iránt? Eddig hányan vetettek szemet idegenforgalmi nevezetességeinkre? — Pontos számot nem tudok mondani. Arról viszont van áttekintésünk, hogy a hozzánk tartozó vállalatoknál milyen a helyzet. Javasoltuk, hogy harminc nagy szállodát soroljanak be a nagyprivatizációba. A komoly külföldi érdeklődőket felkértük, ismertessék konkrétan a kiszemelt egységgel kapcsolatos elképzeléseiket. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hajlandók-e tőkéjüket befektetni, mennyit szentelnek a felújításra, illetve a korszerűsítésre. Azt is tudni szeretnénk, tovább képezike dolgozóinkat, és hogyan fogják kihasználni a rendeltetésükre álló kapacitást. Az sem mellékes számunkra, miként fogják felkínálni a külföldi idegenforgalmi láncolatban a tulajdonukba került idegenforgalmi létesítményt. Minden esetben azt a partnert választjuk, aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Szóba jöhet a szálló eladása is, de ezt a kormánynak kell jóváhagynia. Arra viszont ügyelünk, hogy ezekben az esetekben a valódi piaci árak alapján állapítsuk meg a létesítmény értékét. Ezidáig még egyetlen lezárt ügyünk sincs, tehát nem adtunk el semmit. • Olvasóinkat a dél-szlovákiai termálfürdők helyzete, jövője is érdekli. — Mivel a járási idegenforgalmi igazgatóságok felbomlottak, most a községek rendelkeznek velük. Tévesen azt hiszik, hogy az ő tulajdonukba tartoznak, ez nincs így. A törvény szerint csak az marad meg a községeknek, ami a privatizáció során nem talál gazdára. Sokkal ésszerűbb volna, ha minél előbb részvénytársaságokat hoznának létre, mert az üdülőtelepek részleges eladása nem megoldás. A pénzhiány mindenütt gondot okoz, mivel a legtöbb termálfürdőt fejleszteni kellene. Nem elegendő a meleg vízzel teli medence... Szerintem Dél-Szlovákiában vannak ügyes vállalkozók, akik a falusi turizmust és a termálfürdőket is kihasználhatnák. Ebben látom a termálfürdők jövőjét. DEÁK TERÉZ Hudec. — Kivált, ha volna egy medence is. — Lehet, hogy egyszer lesz — válaszolja Kiss Géza.— Egyik amerikai vendégünk szerint tőkés barátja szívesen beruházna nálunk ilyen létesítményekbe. A világ összes naturistaszervezetét tájékoztattam az itteni kempingről. A vendégek jönnek, de egy ideje, sajnos, csalódást kell nekik okoznom. Kérvényemre ugyanis a városi hivatal elutasító választ adott, egy mondatban: nem értenek egyet a naturistakemping üzemeltetésével. A vállalkozás ellenzői nem is sejtik, milyen tőkeerős vendégek érkeznek ide a világ különböző részeiről, akik potenciális vásárlók, beruházók. Például egy holland festékgyáros 17 napot töltött itt a feleségével. Sejtette, hogy részt venne egy közös vállalkozásban a komáromi hajógyárral, ahol rengeteg festéket használnak fel... Két hetet töltött itt Los Angelesből a Nemzetközi Natauristaszövetség fő videósa, aki nyaranta több ezer filmet forgat, melyekből télen videokazetták készülnek, s ezeket az egész világon árusítják. Tehát elviszi Komárom hírét a világba. Kiss Géza nem érti a városi képviselőtestület döntését, csak azért sem, mert Komáromban is igénylik a naturizmust. A meztelenül napozók a várostól nem messze (Harcsáson) évek óta ellepik a Duna-partot. Ott azonban nincsenek szociális létesítmények, a bekerített őrsújfalusi kempingben viszont vannak. Igy a Harcsásra járók is erre a telepre jö/inének. Szénássy Árpád okleveles mérnöktől, Komárom alpolgármesterétől kértem magyarázatot az elutasításra. Szerinte az őrsújfalusi kemping bent van a faluban, ez megbotránkoztatja a lakosokat. A harcsási strand a városon kívül van. Kár, hogy a vállalkozó eredetileg nem naturistakemping üzemeltetésére kért engedélyt. Akkor eleve közölték volna vele — nem üzemeltethet. FÜLÖP IMRE MUNKALÉLEKTAN Várják a szlovákiai érdeklődőket is • Személyi tanácsadó iroda nyílt Győrött Magyarországon egyre-másra nyílnak a személyi tanácsadó irodák, amelyek sokirányú szolgáltatásokat végeznek. Legutóbb a Csallóközből és Dél-Szlovákiából is könnyen elérhető iroda nyílt Győrött, Humán Centrum néven. Vezetője Bódó János 22 éven át az egyik legnagyobb magyar nagyvállalat, a Győri Rába Gyár munkalélektani laboratóriumának vezetője volt. • Mi adta az ötletet az iroda megnyitására? — Alapos rálátásom volt egy évtizedeken át sikeresen működő nagyvállalatra. Láttam, hogy gyökeres változásokra van szükség. Tudatosan készültem arra, hogy más megközelítésben próbáljak munkatársaimmal együtt sok ember számára lehetőséget adni boldolgulásuk megalapozására. • Ez így túl szépen hangzik... — Szakképzettségemet tekintve pszichológus vagyok. Nagyon sok tapasztalatom van, hogy a különböző munkahelyeken még a legjobb szándék mellett sem sikerült az úgynevezett emberi tényezőt, emberi és egyben ésszerű módon hasznosítani. A rossz szándékról, a hozzá nem értésről nem is beszélve. Napjainkban sok változás zajlik, de véleményem szerint sem Magyarországon, sem pedig más volt szocialista országban, így a Cseh-Szlovák Köztársaságban sem kap kellő figyelmet az a nagyon kézenfekvő körülmény, hogy a képességeknek megfelelő munkakör legalább annyira társadalmi, mint egyéni érdek. Irodám az egyszerű embereknek éppúgy tanácsot ad, mint az esetlegesen magasabb beosztásra pályázóknak. • Végül is milyen szolgáltatásokról van szó? — Bárki, aki munkahelyet akar változtatni, vagy éppen munkanélküli, tanácsot kaphat arra nézve, hogy képességeit tekintve milyen irányban célszerű tájékozódnia. Pályakezdőknek szintén javaslatokat tudunk adni, milyen területen van jó esélyük személyes boldogulásuk megalapozásához. Az úgynevezett általános személyi tanácsadás keretében felvállaljuk bármilyen személyes gond, probléma megoldásában való közreműködést, legyen az jogi kérdés, vagy a legszemélyesebb probléma. • Csak magánszemélyekkel foglalkoznak, vagy vállalatok, intézmények is fordulhatnak önökhöz tanácsért? — Természetesen a vállalatoknak a legkülönbözőbb vállalkozásoknak is a rendelkezésére állunk. Úgy vélem, az eredményes cégek számára épp úgy hasznos lehet a tanácsadásunk, mint a gondokkal küszködőknek. • Tevékenységük Győrre korlátozódik? — Nem. Régióban gondolkodunk. A különböző helyeken — községekben, városokban — fogadónapokat is tartunk. • Külföldi kapcsolatok? — Ausztriába, valamint a szomszédos Szlovákiába, elsősorban a Csallóközbe, de Pozsonyba is be akarunk törni. Semmilyen különbség nincs, ami a szolgáltatások jellegét illeti. Természetesen szervezési—technikai vonatkozásokban más a helyzet. Ám amennyiben valaki magánszemélyként keres meg bennünket, állampolgárságának semmilyen szerepe nincs. CSERESZNYÁK ISTVÁN Nem éppen felhőtlen NAPFÜRDŐZÉS MEGNYÍLT AZ ELSŐ SZLOVÁKIAI NATURISTAKEMPING Csökkenőben a turistaforgalom, nem telnek meg az üdülőhelyek, a kempingek, a vendéglők, az éttermek. Alaposan meggondoljuk, mire költsük a pénzünket. Ez a helyzet az idegenforgalmi létesítmények üzemeltetőit, a szolgáltatókat munkájuk javítására, új, eredeti ötletek megvalósítására kényszeríti. No meg arra is, hogy elfogadható árakat szabjanak. Mindez elmondható az őrsújfalusi kempingről, mely az idén NATURA CAMP néven fogadja az érdeklődőket. A komáromi Jednota kempingjét három évre Kiss Géza magánvállalkozó, a Naturisták Szlovákiai Szövetségének elnöke bérelte ki. Kezdeményezése bevált. A vendégek kül- és belföldről egyaránt érkeznek. Még Amerikából és Ausztráliából is. Mégsem felhőtlen a kemping üzemeltetőjének öröme. ahol gyümölcsbó'l is gazdag a kínálat. A bungallókban az itt üdülők maguk is fó'zhetnek. A bungallókon kívül víkendházakban és sátrakban is laknak a vendégek. — Tizenkét napot töltöttünk itt — mondja a havírovi Deák Alpár, aki gépkocsivezetőként dolgozik az otLenka Pracná. — Imádjuk a természetet. Mivel bérházban lakunk, szabadságunkat minden évben a természetben töltjük. A pihenésre azért is szükségünk van, mert sokat dolgozunk. Én két munkahelyen is. — Ide Pozsonyból is megérné lejárni — mondja a pozsonyi Marian