Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-20 / 194. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK UÚJSZÓA 1991. AUGUSZTUS 20. FELHÍVÁS OROSZORSZÁG POLGÁRAIHOZ BORISZ JELCIN SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT Az oroszországi parlament épületében Borisz Jelcin tegnap sajtóértekezletet tartott. Közölte, sem az éjszaka folyamán, sem délelőtt nem tudott kapcsolatba lépni Mihail Gorbacsovval, mivel ezt nem tették számára lehetővé. A megdöntött szovjet államfő sorsáról, sem tartózkodási helyéről nem közölt semmit. Az elnök szóvivője, Vitalij Ignatyenko a kora reggeli óráktól elérhetetlen volt, így az elnök sorsáról hivatalosan semmit sem lehetett tudni, viszont a legkülönbözőbb híresztelések terjedtek el. Egyesek szerint Gorbacsov már meghalt, mások úgy tudták, hogy krími rezidenciáján, illetve egyik Moszkva környéki rezidenciáján tartják fogva. Jelcin nagyon fáradtan érkezett a sajtóértekezletre, közölte, reggel már beszélt Ukrajna és néhány további köztársaság vezetőjével, és ezzel összhangban kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a köztársaságok a föderációhoz hasonlóan fognak eljárni. Bejelentette, az oroszországi vezetés közzétesz egy dokumentumot, amellyel hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottság első, 16 pontos határozatát. Közölte azt is, hogy a puccsisták ellenőrzésük alá vonták a központi tömegtájékoztató eszközöket. Egyben hangsúlyozta, senki sem foszthatja meg hatalmától, mivel az oroszországi nép akaratából került a köztársaság élére. Borisz Jelcin mellett Ivan Szilajev oroszországi miniszterelnök és Ruszlán Haszbulatov, a parlament elnöke írta alá azt a felhívást, amely jobboldali, reakciós Az oroszországi parlament elnöksége tegnap rendkívüli ülést tartott és holnapra összehívta a köztársaság parlamentjének rendkívüli ülésszakát. Borisz Jelcin kiadott egy hárompontos rendeletet, amely azonnal hatályba lépett. A rendelet első pontja egyértelműen államcsínynek nevezi Gorbacsov megdöntését, s azt állam elleni bűncselekés alkotmányellenes államcsínynek nevezte Mihail Gorbacsov leváltását, amit a leghatározottabban elítéltek. Az Oroszország népeihez intézett felhívás törvényellenesnek nyilvánítja a rendkívüli állapotot felügyelő bizottság minden intézkedését. A dokumentum rámutat arra, Oroszország vezetése támogatja az új szövetségi szerződést, mivel a Szovjetunió és Oroszország egységére törekszik. Az események ilyetén alakulása kiváltotta a reakciós erők dühét, felelőtlen lépésekre ösztönözte őket és most erővel próbálják megoldani a súlyos politikai és gazdasági problémákat. „Mi úgy tartottuk és ma is azt valljuk, hogy az ilyen erőszakos módszerek elfogadhatatlanok. Diszkreditálják a Szovjetuniót az egész világ előtt, aláássák tekintélyünket a nemzetközi közösségben, visszavezetnek minket a hidegháború és a Szovjetunió nemzetközi elszigeteltségének időszakába. Ez arra késztet minket, hogy törvénytelennek minősítsük a hatalomra jutott úgynevezett bizottságot, s ennek megfelelően a bizottság valamennyi döntését és utasítását törvénytelennek minősítsük. Hisszük, hogy a helyi hatalmi szervek következetesen tartani fogják magukat az OSZSZSZK törvényeihez és a köztársasági elnök utasításaihoz. Felszólítjuk Oroszország állampolgárait, adjanak méltó választ a puccsistáknak és követeljék a normális alkotmányos fejlődéshez való visszatérést." A dokumentum követeli továbbá, hogy Gorbacsov kapjon lehetőséget a fellépésre a nép előtt, továbbá követeli a szovjet népi küldöttek rendkívüli kongresszusának összehívását. ménynek minősíti. Második pontjában az Oroszországi Föderáció területén törvénytelennek minősíti a rendkívüli állapotot felügyelő bizottság valamennyi rendelkezését. Az elnöki rendelet harmadik pontja az Oroszországi Föderáció Büntető Törvénykönyve értelmében kilátásba helyezi azoknak a személyeknek a büntetőjogi felelősségre vonását, akik teljesítik az említett bizottság utasításait. MEGLEPETÉS ÉS SOKK AZ ELSŐ REAGÁLÁSOK A SZOVJET HATALOMÁTVÉTELRE WASHINGTON - George Bush amerikai elnök olyan alkotmányellenes tettnek nevezte a puccsot a Szovjetunióban, amely súlyos következményekkel járhat nemcsak az Unió, hanem az egész világ számára is. Hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában addig értékelni a helyzetet, amíg nem lesz világos, miről is van szó. Egyértelműen kifejezésre juttatta reményét, hogy a puccs nem feltétlenül lesz sikeres. Ismét elismeréssel szólt Mihail Gorbacsovról, mint olyan politikusról, aki reformra törekedett és konstruktív együttműködésre a nemzetközi szintéren. Kennebukportban, ahol szabadságát tölti, Bush közölte: figyelemmel kísérik a szovjetunióbeli törekvéseket, és egyeztetik álláspontjukat szövetségeseikkel. Bejelentette, már telefonbeszélgetést folytatott Helmut Kohl német kancellárral, Francois Mitterrand francia elnökkel és John Major brit kormányfővel. Egyetértettek abban, a Nyugatnak a jelen helyzetben mindenekelőtt deklarálnia kell elveit, amelyekről nem mondhat le. Egyértelműen leszögezte, nem fog semmi olyat tenni, ami úgy nézne ki, mint egyetértés az alkotmányellenes változással. Az USA semmi esetre sem fogja gazdaságilag támogatni a hadseregre és a KG fire támmaszkodó rezsimet. Az újságírók kérdéseire válaszolva Bush elmondta, nem próbálta használni a „forró drótot", sem kapcsolatban lépni Gorbacsovval vagy Jelcinnel. Közölte, a hírszerző szolgálatoknak nem voltak információik a készülő puccsról. LONDON - John Major brit miniszterelnök kijelentette, kormánya alkotmányellenes lépésnek tekinti Mihail Gorbacsov leváltását. Közölte azt is, folyamatosan tárgyal kabinetjével és nyugat-európai szövetségeseivel, s a fejleményekkel összefüggésben foglal állást. A brit ellenzék e tekintetben ügyesebb volt: Neil Kinnock, a labouristák vezére, aki külföldön tartózkodik szabadságon, kijelentette, hogy a Gorbacsov elleni lépés súlyos csapás a hidegháború utáni időszak pozitív fejleményeire. A liberális demokraták vezére arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a szovjet hatalomváltás belügy, komolyan veszélyeztetheti a nemzetközi biztonságot. PÁRIZS - Francois Mitterrand államfő a szovjet eseményekkel összefüggésben azonnal eszmecserét kezdett Edith Cresson miniszterelnök-asszonnyal és Roland Dumas külügyminiszterrel. Pierre Mauroy, a Szocialista Párt első titkára meggyőződését fejezte ki, hogy a puccs nem lesz sikeres, s csak a demokratikus és gazdasági reformok vezethetik ki a Szovjetuniót nagy nehézségeiből. További francia pártok is úgy vélekedtek, a szovjet hatalomátvétel nemcsak magát az országot érinti. BONN - Helmut Kohl kancellár ausztriai szabadságán értesült a szovjet eseményekről. Legközelebbi munkatársai a kancellári hivatalban ültek össze, ide futnak be az információk a Szovjetunióból. A puccs miatt Hans-Dietrich Genscher elhalasztotta magdeburgi látogatását és Bonnban maradt. Azt mondta, elvárja, hogy a Szovjetunió szigorúan megtartsa nemzetközi kötelezettségeit. Német katonai körök arról is beszámoltak, hogy nem figyeltek meg semmilyen különleges reagálást a keleti országrészben állomásozó szovjet egységeknél. A szovjet erők egy meg nem nevezett szóvivője a DPA hírügynökséget biztosította arról, hogy Gorbacsov leváltása ellenére a csapatkivonás a terveknek megfelelően fog haladni. Délután a kancellári hivatal bejelentette: Helmut Kohl megszakítja szabadságát és visszatér Bonnba. HÁGA - Hollandia kedden reggelre összehívta az Európai Közösségek miniszteri bizottságát. BRÜSSZEL - Tegnap délután rendkívüli ülést tartott a NATO politikái bizottsága, amelyben a tagországok misszióvezetőinek helyettesei vesznek részt. A NATO szóvivője közölte, hogy a szövetség székházában figyelemmel kísérik a szovjetunióbeli helyzetet, igyekeznek minél több információt beszerezni. TOKIÓ - Kaifu Tosiki kormányfő utasította a külügyminisztériumot, hogy gyűjtsön össze minden információt a szovjet katonai hatalomátvételről. Erről a kabinet sürgős tanácskozásán született döntés. A tokiói valutapiac is azonnal reagált Gorbacsov megdöntésének hírére. Jelentősen növekedett a dollár árfolyama: 137,25 jenről 139,20 jenre. Viszont a tőzsdén a részvények ára több mint öt százalékkal csökkent. RÓMA - Francesco Cossiga államfő és Giulio Andreotti miniszterelnök egyaránt nagy nyugtalanságát hangoztatta. „Valamennyien tudjuk, milyen nehézségekkel küszködik Gorbacsov. Nem tudom azonban, hogyan lesz képes ezeket az akadályokat leküzdeni az új elnök, aki, legalábbis egyelőre, nem rendelkezik sem tekintéllyel, sem nemzetközi kapcsolatokkal" - jelentette ki Andreotti. JERUZSÁLEM - Rendkívüli ülésre ült össze az izraeli kormány attól tartva, hogy esetleg betiltják a szovjet zsidók kivándorlását. P

ontosan nyolc hónappal ezelőtt, 1990. december 20-án Eduard Sevardnadze külügyminiszter figyelmeztetett először a konzervatív puccs veszélyére a Szovjetunióban. Mégpedig nagyon drámai módon: lemondott tisztségéről, öt nappal ezelőtt jött a második nagy figyelmeztetés: Alekszandr Jakovlev, a volt elnöki tanácsadó követte Sevardnadze példáját, ő sem várta meg, hogy a párt vaskalapos törvényszéke elé citálják, s lemondott tagságáról abban a kommunista pártban, amely a tavaly nyári, XXVIII. kongreszszusa óta fénysebességgel halad - visszafelé, bele a sztálinizmus sűrűjébe. „Nyilatkozatai ellenére a pártvezetés megválik a demokratikus szárnytól és szociális revánsra, a párton belüli puccsra és államcsínyre készül." Ezt Jakovlev pénteken közölte az SZKP Központi Bizottságához intézett levelében, döntése megindoklásaként. Jakovlev, a peresztrojka atyja, főideológusa, építőmestere - hosszan sorolhatnám még a jelzőket, amelyeket 1985 óta érdemelt ki - látnoknak bizonyult, de talán maga sem hitte, hogy amitől óvja az országot, az ilyen hamar bekövetkezik. S ilyen piszkos módon. Ilyen sunyin. Ilyen gyáván. Gorbacsov előtt csak egy reformer vezetője volt a Szovjetuniónak: Nyikita Hruscsov, aki valahol ugyanolyan ellentmondásos személyiség volt, mint Gorbacsov. Az adott helyzetben egy közös tulajdonságukra feltétlenül érdemes odafigyelni - képtelenek voltak rosszat feltételezni azokról, akik a szemükbe szépet mutattak. S erre fizettek rá. Szinte azonos módon. Hruscsov is a Krímben pihent, amikor visszahívták Moszkvába, hogy a már kidolgozott forga- tókönyv szerint leváltsák őt - természetesen egészségügyi okokból. Hogy aztán még évekig jól bírta magát az öreg, ő volt az első szovjet „ országos jelentőségű nyugdíjas", az Brezsnyevéket nem nagyon zavarta. Gorbacsovot még csak haza sem rendelték, úgy váltották le őt ugyancsak „egészségi okokból". Janajev, Jazov, Krjucskov, Pugo és társaik ezzel csak azt bizonyítják: gyávábbak, mint Brezsnyevék voltak. Ezt csak alátámasztja, hogy nagy hirtelen a rendkívüli állapotot is bevezették. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek az embereknek egy jó része már akkor is KI A BETEG? magas poszton ült, amikor Leonyid Brezsnyev egy teljesen trottyadt öregember volt, hallókészülékkel, szinte mozgásképtelen, s kásás beszédét senki sem értette. De nem zavarta őket az sem, hogy utódja egy súlyosan beteg ember lett. Jurij Andropov azonban néhány hét alatt is fel tudta kavarni az állóvizet, így őt egy igazi brezsnyevista, az agg Konsztantyin Csernyenko követte. Szerencsére, ő is csak rövid ideig. De a Jazovfélék nagy megelégedésére „kormányozta" az országot: minden közszereplése kimerült abban, hogy aláírta az orra alá nyomott leveleket. Mindenkivé: levelezett. Mert tárgyalni képtelen volt. Soha nem volt még olyan fiatalos, energikus vezetője a Szovjetuniónak, mint Gorbacsov. S most ellenfeleinek volt képük azt állítani, hogy egészségi okok miatt képtelen ellátni az elnöki tisztséget! Alig három hete Moszkvában három napon át figyelhettem Gorbacsovot. Ha ilyen a beteg ember, akkor milyen az egészséges? De valakik betegek, az biztos. Pontosabban: ,,betegek". De nagyon. Csak beteg ötletnek lehet nevezni „országmentő" törekvéseiket. Betegesen féltik a hatalmukat. Erről van szó. Ma kezdődött volna meg a Kremlben az új szövetségi szerződés aláírása. Az első aláíró az a Borisz Jelcin lett volna, aki az ország első és egyetlen legitim vezetője. Meg az a Nurszultan Nazarbajev, aki Kazahsztánban egy valódi gazdasági reformot indított el, privatizálással, magántulajdonnal, meg mindennel, ami egy egészséges piachoz kell. A harmadik az üzbég elnök lett volna, aki tudatosította, köztársaságának egyedül nincs esélye a talpraállásra. Erre az eseményre érkezett volna vissza Mihail Gorba-csov a Krímből. Csakhogy a Pavlov-kormány közben már testületileg szembefordult az új szövetségi szerződéssel. Még Anatolij Lukjanov, Gorbacsov ifjúkori barátja is bírálta, hogy az új szövetség nevéből kimarad a „szocialista" jelző, pedig a népszavazáson - állította ő - a szocialista szövetség megújítására szavazott a többség. Tény, hogy már az akkori kérdésfeltevés is faramuci volt. Gorbacsovnak akkor nem lett volna szabad engednie, akkor kellett volna amellett kardoskodnia, hogy csak az unió megőrzéséről legyen szó, milyenségéről pedig a köztársaságok maguk döntsenek. Döntöttek is. Novo-Ogarjevóban kidolgozták a Szovjet Szuverén Köztársaságok Föderációjának alapszerződését. Ebbe betegedtek bele a sztálinisták. De bátorságuk nem volt ahhoz, hogy nyíltan vállalják nézeteiket. NovoOgarjevóban és a Kremlben is hallgattak. Csak gyáván, a hadseregre támaszkodva mertek lépni. (Mikor írásom végére értem, megjött a hír, hogy Gorbacsovot letartóztatták. Ez nemcsak a Szovjetuniót, hanem egész Európát, az újjáépült nemzetközi kapcsolatokat is megváltoztathatja, mindent semmissé tehet. S csak hálával tudok gondolni politikussá avanzsált popénekesünkre, aki olyan gyorsan és ügyesen kiebrudalta innen a szovjet katonákat. Mert ki tudja...) GÖRFÖL ZSUZSA A„SZOVJET VEZETÉS" NYILATKOZATA A TASZSZ hírügynökség által tették közzé tegnapra virradó éjszaka első nyilatkozatukat azok a személyek, akik magukat a rendkívüli állapotot ellenőrző állami bizottságnak nevezik. Ebben közölték Mihail Gorbacsov leváltását és a rendkívüli állapot elrendelését a Szovjetunióban. A dokumentum ,,A szovjet vezetés nyilatkozata" címet viseli, s közli: mivel ,, Mi hail Gorbacsov nem képes eleget tenni a Szovjetunió államfője kötelezettségének, a Szovjetunió alkotmánya 127. cikkelyének 7. bekezdésével összhangban az elnöki jogkör Gennagyij Janajev alelnök kezébe kerül". Moszkvai idő szerint hajnali 4 órától az ország „bizonyos területein" 6 hónapra elrendelték a rendkívüli állapotot. Emellett meghirdették a szovjet alkotmány és a szovjet törvények kizárólagos érvényességét az Unió egész területén. Az ország vezetését a nyilatkozat a rendkívüli állapotot felügyelő 8 tagú bizottságra bízta. Ennek tagjai: Gennagyij Janajev, eddigi alelnök, Valentyin Pavlov, szövetségi kormányfő, Dmitrij Jazov védelmi miniszter, Borisz Pugo belügyminiszter, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Oleg Baklanov, a Védelmi Bizottság alelnöke, Vaszilij Sztarodubcev, a szovjet mezőgazdasági szövetség elnöke és A. Tizjakov, az állami vállalatok, valamint az ipari, építőipari, közlekedési és távközlési objektumok szövetségének elnöke. Magát a nyilatkozatot Janajev, Pavlov és Baklanov írta alá. Eljárásukat azzal indokolják, hogy át kell hidalni azt a „mély és sokoldalú válságot, politikai, nemzetiségi és állampolgári konfrontációt, a káoszt és anarchiát, amely a Szovjetunió állampolgárainak életét és biztonságát, a haza szuverenitását, területi egységét, szabadságát és függetlenségét fenyegeti". A néphez intézett felhívásában az új vezetés megállapítja, hogy a Mihail Gorbacsov kezdeményezte reformpolitika több okból zsákutcába jutott. „A kezdeti lelkesedést a bizalmatlanság, az apátia és a csalódottság váltotta fel. A hatalom minden szinten elveszítette a nép bizalmát". A dokumentum szerint olyan szélsőséges erők jöttek létre, melyek a szabadságjogokkal visszaélve a Szovjetunió likvidálására, az állam szétverésére és a hatalom mindenáron való megszerzésére törekedtek. A gorbacsovi vezetést a felhívás azzal vádolja, hogy „gyakorta idegen nemzetek javára" használta fel hatalmát. A „nyolcak" azt ígérik a szovjet népnek, hogy széles körű, országos vitát indítanak az új szövetségi szerződésről, azonnal helyreállítják a törvényességet és a jogrendet, véget vetnek a vérontásnak és kemény harcot indítanak a bűnözés ellen. Felhívásukban szorgalmazzák ,,a valóban demokratikus folyamatokat, a haza megújulásához, gazdasági és szociális felvirágoztatásához vezető reformok következetes politikáját, ami lehetővé teszi a Szovjetunió számára, hogy méltó helyet foglaljon el a nemzetek világközösségében". Elsőrendű feladatuknak nevezik az ellátási problémák és a lakáshelyzet megoldását. A magát elnökké nyilvánító Gennagyij Janajev eddigi alelnök nyilatkozatban fordult az állam- és kormányfőhöz, valamint az ENSZ főtitkárához. Ideiglenes intézkedésnek nevezi a rendkívüli állapot bevezetését és azt ígéri, hogy az semmi esetre sem fogja érinteni a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeit, tiszteletben fogják tartani a meglévő szerződéseket és megállapodásokat. Janajev hangsúlyozta: a Szovjetunió kész továbbra is fejleszteni kapcsolatait valamennyi állammal a jószomszédság, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a be nem avatkozás elvei alapján. Janajev reményét fejezte ki, hogy az elfogadott intézkedéseket a világ helyesen fogja értelmezni. Egyben biztosított arról, hogy a Szovjetunió nem mond le a mélyreható reformokra irányuló politikáról. Indoklása szerint a hatalomátvételt az tette szükségessé, hogy megmentsék a gazdaságot a széthullás és az országot az éhezés elől. Janajev szerint fennáll egy „beláthatatlan következményekkel járó" polgárháború veszélye is. Az alelnökből lett elnök azt állította: az új vezetés az alkotmányellenes és ellenőrizetlen erők, fegyveres csoportok felszámolására fog összpontosítani. Hogy kiket ért ezen, azt nem részletezte.