Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-17 / 192. szám, szombat

Ú

J szó

i 1991. AUGUSZTUS 3. HÍREK - VÉLEMÉNYEK <ÚJSZÓI KINEK JÓ, HA FÉLELEMBEN ÉLÜNK? A Mladá fronta Dnes című prágai lap tegnapi számában interjút közölt Duray Miklóssal, a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságának tagjával, a bősi vízlépcső politikai összefüggéseiről. Duray Miklós szerint a kormány már nem az energetika, ökológia vagy a hajózás felől közelíti meg a kérdést, hanem nemzetiségi, presztízs és hatalmi ügyként kezeli. A husáki rendszer idején az egyértelmű politikai vonzatok ellenére is még elsősorban energetikai és hajózási szempontok voltak az elsődlegesek. Mára már ez is szertefoszlott, de ez nem akadályozza meg az egyes kormányköröket abban, hogy a bősi erőmű befejezését a novákyi hőerőmű leállításával hozzák kapcsolatba. Az igazság viszont az, hogy a bősi erőmű a novákyhoz képest csak minimális energiát termelne. Nem meggyőzőek az erőmű befejezése mellett felsorakoztatott gazdasági érvek, és a nagy igyekezetnek ezért nyilvánvalóan politikai indokai is vannak. Egy esetleges katasztrófa tönkretehetné a megélhetésüket biztosító termőföldet, így a gátak mentén élő több százezer ember az erőmű befejezése után állandó félelemben élne. Duray Miklós szerint mivel az itt élő lakosság nagy része magyar, az egész ügy célja épp az, hogy ők félelemben és bizonytalanságban éljenek. Korábban azért nem tört felszínre az erőműellenes tiltakozás, mert a propaganda által sokáig befolyásolt emberek csak az utóbbi időben ismerhették meg a vízlépcső valós veszélyeit. Ráadásul ennek a vidéknek a lakosságát korábban politikai, nemzetiségi és gazdasági szempontból megfélemlítették. Az itt élők még nem felejtették el a háború utáni kitelepítéseket, ezért, amikor az 1965-ös árvíz idején a veszély elől megpróbálták evakuálni a gyermekeket, afeletti félelmükben, hogy soha többé nem látják őket, nem egyeztek bele. A tüntetések résztvevői gyakran hangoztatják, hogy nem bíznak az elvégzett munkák minőségében. A szakember-képviselő szerint a gát több helyen alkalmatlan altalajra épült, ráadásul az altalaj tömörítésére használt technológia sem volt megfelelő. Duray Miklós elmondta: javasolta a Szövetségi Gyűlésben, hogy a kormány kapja feladatul az elvégzett munkák és az alkalmazott technológiák ellenőriztetését, de ezt elutasították. Indoklásként azt hozták fel, hogy ezzel a magyar fél pozícióit erősítenék. Ezért neki állampolgárként egyetlen lehetősége maradt -tüntet. Feldolgozta: AZ ISKOLÁKBAN IS: NA SLOVENSKU PO SLOVENSKY ŐK A BEFEJEZÉSÉRT TÜNTETTEK HUSSZEIN: A PALESZTINOK ELMENNEK A BÉKEKONFERENCIÁRA FOLYTATÓDIK A TÚSZDIPLOMÁCIA NÉHÁNY SORBAN (Munkatársunktól) - ,,A Szabadságpárt véleménye szerint a bősi vízlépcsőt mindenképp be kell fejezni. Minden kifogás, amely felmerült ellene, vagy megoldható, vagy az építkezés beszüntetésével sem oldódik meg". - mondta Silvester Minarovič, a Szabadságpárt elnöke, pártja csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint a továbbiakban hangoztatta, a Szabadságpárt eme véleményét Csölösztőn és Bősön is elmondta, sőt tüntetést is rendeztek a vízlépcső mielőbbi befejezése és üzembe helyezése érdekében. A találkozón több időszerű téma is szóba került, de a legtöbbet a szlovákiai iskolaüggyel foglalkoztak. A párt iskolai szakértője, Mária Súmraková szerint a pedagógusok helyzete Szlovákiában tarthatatlan. „Amilyen a tanító, olyan a nemzet" - állítják a Szabadságpárt képviselői és a pedagógustársadalom problémáinak megoldását valamint egy tisztességes iskolapolitika kidolgozását elsődleges feladatnak tekintik minden egyéb probléma előtt. Munkatársunk kérdésére, hogy milyen az alternatív és a nemzetiségi iskolákhoz való hozzáállásuk, Mária Súmraková elmondotta: Nézetünk szerint Szlovákiában szlovákul tudni kell. A kizárólag nemzetiségi nyelven való művelődést diszkriminatívnak tartom, s leginkább a nemzetiségi polgároknak árt. Az alternatív iskolák minden formáját támogatjuk, hiszen célunk a minél szélesebb kínálat, a szülő pedig választhat. A Szabadságpárt szerint, amenynyiben a választási törvény nem tartalmazza majd a kirekesztő klauzulákat - az 5 és 3 Vo -os alsó határokat - ez a párt bizonyára mandátumokhoz jut a következő választási időszakban. -ász,,Az az érzésem, hogy a palesztinoknak el kell menniük a közel-keleti konferenciára és el is fognak menni" - jelentette ki Husszein jordán király a Reuter hírügynökségnek adott interjújában. Azt mondta, hisz abban, hogy a palesztinok képviselőinek si^ kerül kialakítaniuk egy olyan küldöttséget, amely elmegy ezekre a tárgyalásokra. Röviddel az interjú előtt Husszein telefonbeszélgetést folytatott Hafez Asszad szíriai államfővel. A Reuternak elmondta, ha mód nyílik rá, a napokban valószínűleg Damaszkuszba utazik, hogy a konferencia esélyeiről tárgyaljon. Hozzáfűzte, „a személyes érzésekre való tekintet nélkül" párbeszédet akar kezdeni Szíriával. Megjegyzését az uralkodó nyilván arra értette, hogy a két ország különbözőképpen viszonyul az öbölbeli konfliktushoz. Husszein többek között bírálta azt, hogyan járnak el Kuvaitban a palesztin származású jordániaiakkal. Rámutatott; elveszítették állásukat, kizárták őket az állami iskolákból. Nemzetközi segítséget kért ahhoz, hogy Jordánia megélhetést tudjon biztosítani több mint 300 ezer állampolgárának, akik az öböl menti országokból tértek vissza. Az késztette őket a hazatérésre, hogy a helyi lakosság ellenük fordult, amiért Amman és a PFSZ nem ítélte el eléggé határozottan a Kuvait elleni iraki támadást. Egy meg nem nevezett magas rangú jordániai személyiség az AFP hírügynökségnek Ammanban azt mondta, országa akkor is részt vesz a rendezési konferencián, ha nem lesznek jelen a palesztinok, vagy ha Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka három újabb határozatot fogadott el Irakkal kapcsolatban. Kettőt egyhangúlag, a harmadikat szavazattöbbséggel. Az iraki ENSZ-nagykövet máris jelezte, kormánya nem veszi figyelembe a döntéseket. A 705. számú határozat formálisan jóváhagyja a világszervezet főtitkárának korábbi javaslatát, hogy további döntésig Irak a háborús kárpótlások alapjába fizesse be olajexportjából származó jövedelmei 30 százalékát. A 706. számú határozat lehetővé teszi a nemzetközi közösség országainak, hogy az elkövetkező hat hónap során az ENSZ külön engedélyével kivételesen maximálisan 1,6 milliárd dollárért vásároljanak iraki olajat. Egyben meghatározza, hogy a befolyt összeget a világszervezet ellenőrzése mellett Irak csak a polgári lakosság javára fordíthatja, és az ENSZ szerveinek működését kell belőle fedeznie Irakban és az öböl térségében. A határozat egyben figyelmeztet arra, Irak még mindig nem engedett szabadon minden kuvaiti állampolgárt és lakost, továbbá tájékoztatást követel Damaszkusztól az iraki arany- és devizatartalékokról. Ez a határozat váltotta ki a legnagyobb vitát, több ország - nevezetesen Kuba, Jemen és Zimbabwe - úgy vélte, hogy korlátozza Irak állami szuverenitását. A határozatot végül 13 szavazattal elfogadták, Kuba és Jemen tartózkodott. Egyhangúlag fogadták el a BT tagjai a 707-es számú határozatot is, amelyben kifejezésre juttatják mély nyugtalanságukat amiatt, hogy számtalan információ szerint Irak nem teljesíti és tudatosan megkerüli tömegpusztító fegyverei, azok hordozói, valamint a gyártó- és kutatási nem sikerül létrehozni egy palesztin -jordán közös delegációt. Az idézett személyiség szerint Jordániának pragmatikusnak kell lennie, mivel távolmaradása a konferenciáról nagyon súlyos következményekkel járna. Az AFP szerint az egyik ilyen súlyos kovétRezmény az volna, hogy a megszállt területek folytatódó izraeli betelepítése hatására a palesztinok tömegesen menekülnének Jordániába. Tel Avivból tegnap Nagy-Britanniába repültek annak a palesztin delegációnak a vezetői, amely Izraelben már több ízben tárgyalt James Baker amerikai külügyminiszterrel a tervezett rendezési konferenciáról. Fejszál Husszeini, a palesztin ellenállási mozgalom egyik vezetője, Hanan Asravi, akadémikus asszony és Zakarija Agha, a gázai orvostársaság elnöke a palesztin diaszpóra képviselőivel akar tárgyalni azokról a garanciákról, amelyeket a palesztinok követelnek a béketárgyalásokon való részvételükért cserébe. Közben folytatódik a túszdiplomácia is. Omar Karami libanoni kormányfő csütörtökön kijelentette, érezhető haladás született a Libanonban fogva tartott nyugati túszok kiszabadítása ügyében. Karami hozzáfűzte, hogy a felek közti kontaktusok állami kereteken kívül zajlanak. Beismerte, hogy a múltban a kormány nem ellenőrizte Libanon egész területét és még mindig nem tudja, hol vannak a túszok. Ellenkező esetben eleget tenne kötelességének. Még tíz nyugati túsz van Libanonban, öt amerikai, két brit, két német és egy olasz állampolgár. kapacitások bemutatásáról, beszolgáltatásáról és felszámolásáról hozott határozatokat. Abdel Amir Anbari iraki ENSZnagykövet hosszú beszédében, melyet a bagdadi kormány hivatalos álláspontjának nevezett, ötéves haladékot követelt a hitelek és kártérítések törlesztésére, továbbá a kártérítési rész 30 százalékról 10 százalékra való csökkentését. Elutasította azokat a vádakat is, hogy a tömegpusztító fegyverek felszámolása ügyében Irak nem teljesíti kötelezettségeit. Sőt kijelentette, Irak elvárta volna, hogy a Biztonsági Tanács kifejezésre juttatja megelégedését és elismeréssel szól arról, milyen példásan együttműködik Bagdad a nemzetközi ellenőrök csoportjaival. Az olajexport engedélyezéséről szólva azt mondta, az nem enyhítés, hanem valójában az iraki nép nyersanyagforrásainak elrablása. Szerinte az említett határozat értelmében Irak nem rendelkezhet szuverén módon sem nyersanyagforrásaival, sem pénzeszközeivel, márpedig ebbe nem fog belemenni. Csütörtökön Bagdadba érkezett az ENSZ egy 21 tagú szakembercsoportja. A vegyi fegyverek specialistái három helyszínre látogatnak el, itt azt fogják vizsgálni, hogyan lehet a gyártóhelyekről biztonságosan átszállítani a vegyi anyagokat megsemmisítésük helyszínére. Még egy Irakkal kapcsolatos hír: Günther Greind! osztrák altábornagy, az ENSZ iraki és kuvaiti megfigyelői missziójának parancsnoka csütörtökön határozottan tiltakozott a bagdadi kormánynál a szerdai incidens miatt, melynek során a demilitarizált határövezet kuvaiti oldalán iraki rendőrök kuvaiti rendőrökre nyitottak tüzet és károkat okoztak gépkocsijukban. M

iskolc közelében, Bélapátfalván csütörtökön eddig ismeretlen tettesek mintegy 30 sírt gyaláztak meg a helyi katolikus temetőben. Kitépdesték á fakereszteket, összetörték a sírköveket. A rendőrség az ügyben eddig sikertelenül folytatta a vizsgálatot. Nem lehet kizárni annak lehetőségét - áll az MTI jelentésében -, hogy a tettesek a falu hívő, a pápa látogatását váró lakóit kiszámított módon sértették meg, fasisztoid hajlamokra utaló cselekedeteikkel. R

ómában tegnapra virradó éjszaka bomba robbant a spanyol kulturális központ bejáratánál. Ezt a római rendőrség közölte azzal, hogy hasonló robbanószerkezetről van szó, mint amilyent az eddig ismeretlen tettesek a Spanyolországban végrehajtott terrorista merényleteknél használtak. A robbanás során senki sem sebesült meg, s komolyabb anyagi károk sem keletkeztek. K

ét izraeli katona és két palesztin sebesült meg az izraeli járőrök elleni csütörtöki támadás során a gázai Rafah városban. Palesztin források szerint további három palesztin gyermek is megsebesült, amikor a katonák plasztiklövedéket vetettek be az arabok ellen. Az incidens után az izraeli hadsereg éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, és házkutatásokat végzett. S

afa Giray török külügyminiszter, aki csütörtökön háromnapos látogatásra érkezett az Észak-Ciprusi Török Köztársaságba, javasolta, hogy a szigetország problémáiról szóló négyoldalú tárgyalások előtt hívják össze a ciprusi görögök és törökök képviselőinek ülését. Ezt a találkozót az ENSZ-főtitkár megbízottjainak ciprusi látogatása során tarthatnák meg. A négyoldalú konferenciára a tervek szerint szeptemberben New Yorkban kerül sor. B

udapesten csütörtökön a magyar pénzügyminisztérium képviselői beszámoltak arról, hogy idén a költségvetés hiánya a parlament által jóváhagyott 78 milliárd forinttal szemben eléri a 80-90 milliárdot. A pénzügyi egyensúly javítására csak hosszabb távon van lehetőség, s ennek fontos feltétele az államháztartás reformja. A pénzügyminisztérium sürgetőnek tartja az adórendszer átalakítását, csaknem valamennyi adókedvezményt eltörölve, és számottevően csökkentve a támogatásokat. Kizárólag a külföldi - s részben a hazai - befektetők számíthatnak kedvezményekre, s megmaradnak a gyermeknevelés bizonyos preferenciái is. G

eorge Bush amerikai elnök jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely követeli, hogy a Fehér Ház részletesen tájékoztassa a Kongresszust a külföldön megvalósítandó titkos amerikai hadműveletekről. Bush tavaly azzal utasított vissza egy hasonló javaslatot, hogy túlságosan korlátozza az elnök jogköreit. A csütörtökön aláírt törvény bizonyos kompromisszum a kormány és a Kongresszus között. Az elnök a jövőben köteles lesz előre tájékoztatni a Kongresszust minden tervezett titkos hadműveletről. Az új törvény következménye annak a botránynak, amelyre még Ronald Reagan elnöksége idején derült fény. Az Egyesült Államok akkor titokban fegyvereket adott el Iránnak és a fegyverexportból származó pénzt a nicaraguai kontráknak adta. J

apán határozottan tiltakozott amiatt, hogy Hokkaido közelében a szovjet repülőgépek ismételten megsértették Japán légterét. Ezt tegnap közölte a tokiói külügyminisztérium. Csütörtökön este ugyanis két TU 95G típusú szovjet bombázó behatolt Japán légterébe. Ezzel összefüggésben pedig harckészültségbe helyeztek 12 japán vadászbombázót. P

ete Keating őrnagy, az amerikai szárazföldi csapatok szóvivője Washingtonban közölte, hogy az amerikai hadsereg a jövő évben megkezdi az európai kontinensen állomásozó egységeinek kivonását. Hangsúlyozta, 1995-ig mintegy 71 ezer amerikai katona tér vissza az Egyesült Államokba. MÁR A CRNA G0RA-I PARTVIDÉK SEM BIZTONSÁGOS (Folytatás az 1. oldalról) megállapodást a jugoszláv köztársaságok között, ha az békés úton oldja meg az új szövetségi rendszert. Az USA nem fog beleszólni, milyen legyen az új megállapodás, bár úgy véli, hogy „a konföderáció bizonyos formája valószínűleg nagyobb politikai és gazdasági stabilitást biztosítana". A végső döntés azonban a jugoszláv néptől függ. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjút Milovan Gyilasz ismert jugoszláv író és egykori disszidens. Szerinte a Szerbia és Horvátország közötti valódi háború értelmetlen lenne, de lehet, hogy elkerülhetetlen. Szavai szerint Jugoszlávia történetében csak igazságtalan és piszkos háborúk voltak, amelyik pedig most folyik, az a legostobább. Nézete szerint a félelemkeltés és a nacionalista propaganda, amelyhez valamennyi érdekelt folyamodik, azt bizonyítja, hogy a tűzszünet nem fog sokáig tartani. Meggyőződése szerint a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Horvátország Jugoszlávia része marad, a külföldi intervenció, a közvetítés vagy a katonai beavatkozás nem hozhat megoldást. Végezetül megállapította, nincs egyértés Jugoszláviát illetően az Európai Közösségek tagországai között sem, s így az EK nem felel meg mint közvetítő. Horvát gárdisták a dalmáciai Lisani faluban ČSTK/AP - felvétel BAGDAD ELUTASÍTJA AZ ENSZ ÚJ HATÁROZATAIT 3