Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-17 / 192. szám, szombat

1991. AUGUSZTUS 17. TÚJSZÓA MOZAIK •H DUBCEKKEL A VÁLASZTÁSOKRA Munkatársaiktól - A parlamenten kívüli pártok szokatlan oHfcatása jellemezte az elmúlt hetet. Ebből az akiivrtást'ól az egyik legtisztább profilációjú kis patt, Szlovákia Szociáldemokrata Pártja sem maradhatott ki. Pénteki sajtótájékoztatójukon az elmúlt hét leginkább ragozott eseményeihez szóltak hozzá. Vladimír Mečiar és Rudolf Filkus felhívásához, mely szerint a szlovák politikai palettának egyesülnie kéne, és a személyes támadások helyett a tárgyi problémák racionális megoldásain kéne dolgoznia, Boris Zala pártelnök a következőket mondotta: örömmel fogadjuk a DSZM ilyetén aktivitását, hiszen éppen ez a mozgalom használta leginkább a személyes támadások módszerét. Igaz ugyan, hogy ezzel óriási népszerűségre tettek szert, de a választók idővel rájönnek, hogy a széles tömegekre, nemzetre és Szlovákia ,.minden polgárára" való hivatkozás még nem politikai program, nem ellenőrizhető és nem számonkérhetó. A szociáldemokraták véleménye szerint a szlovákiai politikai palettának kikristályosodott, egyértelműen megfogalmazható és kiszámítható politikai szubjektumokra van szüksége, mert a NYEE-ben lejátszódott problémák megismétlődhetnek. A parlament elnökségének rekonstrukciójával kapcsolatban elmondotta, hogy az elnökség összetételéről, a parlamenti játékszabályokról a választási időszak elején kell dönteni s hagyni kell az egyes szerveket, hogy nyugodtan dolgozzanak a következő választásokig. Ha ma megváltoztathatjuk a parlament elnökségét, két hónap múlva másnak juthat eszébe, hogy politikai ambícióit ilyen egészségtelen módon érvényesítse. A Národná obroda munkatársának kérdésére válaszolva a pártelnök kifejtette, hogy Alexander Dubček személyével komolyan számolnak a következő választási időszakban. Dubček úr többször elmondta, hogy szociáldemokrata érzelmű, ebben az időszakban viszont, mint a Szövetségi Gyűlés elnöke egyelőre nem szerepelhet más párt színeiben, mert a parlamenti demokrácia nálunk érvényes - s egyébként korántsem jó - játékszabályai ezt lehetetlenné teszik. A sajtótájékoztató vendégei, - Ladislav Polák a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke valamint Michal Adam, az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke - a szövetkezetek transzformációjáról tájékoztatták az újságírókat. Hangoztatták, hogy a szövetkezeti mozgalmaknak az országban 150 éves hagyománya van és nem tartanák helyesnek, ha a transzformációs törvény azok megszüntetését tenné lehetővé. Polák úr szerint a szövetkezetek különböző formái sok alaptevékenységtől mentesítik az államot, így pl. a lakáspolitikában a szövetkezetek helyét komolyan tisztázott alapelvekkel kéne rendezni. A reform célja nem lehet a létjogosultsággal rendelkező szövetkezetek felszámolása, hanem a sok helyen az esetleg működóképtelen formák jobbá, használhatóbbávalóátalakítása. -ász CSAKAHATARVONALON MÚLIK? (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Párt ismét vezetőinek sokoldalúságát, széles látókörét tanúsította. Amíg a múlt heti sajtótájékoztatón a párt elnöke Mária Teréziától idézett, addig tegnap az SZNP másik - főleg gazdasági kérdésekben illetékes - vezetője bibliamagyarázatot tartott. Az aktuális belpolitikai kérdéseket illetően főként a népszavazásról, a Mečiarféle nagykoalícióról, valamint az önálló Szlovákiáról volt szó. Jozef Prokeš az újságírók előtt hosszasan fejtegette: az önálló államra nem azért van elsősorban szükség, mert jó vagy rossz a kapcsolat a csehekkel. Hanem až önfejlődés (értsd a nemzet fejlődése) érdekében. Mert degenerálódik az a nemzet - állította Prokeš -, amely fontos kérdésekben nem maga dönt. A közös állam nem ad teret arra, hogy a szlovákság nemzetként fejlődhessen - érvelt az elnök. A referendummal kapcsolatban azt hangsúlyozta: a népszavazás kétélű fegyver. Eredményessége attól függne, miként és ki, tehát szövetségi vagy nemzeti szinten fogalmaznák meg az alapkérdést. Prokeš szerint az állam sorsa a következő parlamenti választásokon dől . majd el, s ezért szerinte olcsóbb lenne előbbrehozni a választásokat. G. A. MÁSOK ÍRTÁK REFLEX SEGÍTSÉGET ÉS TAPINTATOT AZ ANYANEMZETTŐL ^tENQVÁN ÉS ESZÉKEN JÁRT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK KÜLDÖTTSÉGE A muravidéki nemzetiségi közösség vendégeként Lendván járt a Magyarok Világszövetségének négytagú küldöttsé-ge, Komlós Attila főtitkár vezetésével. Pozsonec Mária, a nemzetiségi közösség elnöke üdvözölve a vendégeket, kiemelve azt, hogy jóles'k, ha ezekben a válságos napokban az anyanemzet és annak valamely szervezete törődik a maroknyi muravidéki magyarság sorsával. Komlós Attila főtitkár a világban élő magyarok aggódó köszöntését tolmácsolta. Elmondta: megérti, hogy a kissé megkésett látogatás vegyes érzelmeket váltott ki az itt élő magyarság körében, az információk áramlása azonban azokban a válságos napokban meglehetősen korlátozott és egyoldalú volt. Azért jöttek el, hogy személyesen is meggyőződjenek az önállóságáért harcoló Szlovéniában élő magyarság helyzetéről, gondjairól. Hangsúlyozta, a Magyarok Világszövetsége nem kormányszintű szervezet, tehát nem léphet fel és nem intézkedhet a magyar állam nevében. A Világszövetség küldöttségében ott volt Fodó Sándor, a szövetség szűkebb vezetőségének tagja is, aki egyúttal a Kárpátalján élő magyarok kulturális szövetségének elnöke. Mint elmondta, a több száz kilométeres távolságban élő kárpátaljai magyarság is nagy rokonszenvvel kíséri Szlovénia önállósulási törekvéseit, és ennek egy nemrégiben elfogadott nyilatkozatban is hangot adott. A két küldöttség igen alapos és kimerítő véleménycserét folytatott nemcsak a Szlovéniában, hanem a Horvátországban és Szerbiában kialakult helyzetről is, hiszen e két köztársaságban is jelentős számú magyarság él. A nemzetiségi érdekközösség képvigelói részletesen leírták a háborús napok eseményeit, amikor valóban nagyon nagy szükség lett volna az anyanemzet együttérzésének kézzel fogható bizonyítékára. Ez megkésve ugyan, de megérkezett. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az anyaországban nincsenek kellő mértékben tájékoztatva a Jugoszláviában élő magyarság helyzetéről, ezt közös gyűjtőnév, azaz jugoszláviai magyarság meghatározás alatt értelmezik, jóllehet a három köztársaságban igen különböző körülmények között élnek. Ezért a muravidéki magyarok elvárják, hogy az anyanemzet a jövőben nagobb tapintattal és differenciáltan foglalkozzon e magyarok problémáival. A vajdasági magyarok helyzete például merőben más, mint a Szlovéniában élőké. Muravidékről a háború legsúlyosabb napjaiban sem menekült el senki, sőt a külföldön tartózkodók igyekeztek minél előbb hazatérni, hiszen az itt élő magyarság valóságos hazájának érzi Szlovéniát, (Népújság, Lendva) xxx Szlovénia után a Magyarok Világszövetségének küldöttsége Eszékre is ellátogatott, ahol a Horvátországi Magyarok Szövetsége székházában tájékozódott a horvátországi magyarság helyzetéről. —_A vendégeket a HMSZ tevékenységéről, a jelenlegi igen összetett politikai helyzetről Csörgits József, a HMSZ eínöke tájékoztatta, míg a szlavóniai és baranyai magyarság helyzetéről, az utóbbi hetek eseményeiről Kovács János, a szentlászlói HK elnöke, Kubica Zlatko, a haraszti HK elnöke és Kovács Sándor (Vörösmart) elnökségi tag számolt be. A megbeszélésen jelen voltak még a Horvátországi Magyar Néppárt szlavóniai és baranyai elnökei. Komlós Attila, a küldöttség vezetője útjuk céljáról és annak tapasztalatairól a következőket nyilatkozta: - Két motívuma volt a mi idejövetelünknek. Az egyik természetes emberi kívánság. Nevezetesen az, hogy ha egy családban baj van, s az egyik testvér hallja, hogy a másik testvérnek nehezen megy a sora, fogja magát és odamegy, megnézi, hogy mit tud segíteni. Ezen az alapvető emberi érzésen túlmenően van egy másik motívuma is jövetelünknek. A Magyarok Világszövetségébe tömörült több nagy magyar tagszervezetnek a jókívánságait, aggódását és együttérzését szerettük volna tolmácsolni az itt élőknek, és hangsúlyozni, hogy minden tekintetben figyelemmel kísérjük életüket. A Magyarok Világszövetsége mindenképpen amellett van, hogy a népek maguk rendelkezhessenek sorsuk felett, maguk határozzák meg, hogy milyen társadalmi formában és államiságban kívánnak élni. Ezen belül pedig a nemzeti kisebbségek sorsát rendkívül fontosnak tartjuk, mert úgy érezzük, hogy a demokrácia mérőeszköze az, hogy ki hogyan tud bánni nemzeti kisebbségével. Vegyes benyomásokkal távozunk, hiszen itt komoly kritikát is kaptunk mint az anyanemzet képviselői. Joggal hallgattuk azt, hogy későn ébredtünk, későn szóltunk, és nem kellő időben figyelt oda a magyarság az itteni nemzeti kisebbség sorsára. Ezen nyilvánvalóan változtatni kell. A másik dolog pedig az, hogy a mindennapok nyomorúságán s a feszült helyzeten túl, amelyben itt élnek az emberek, mégiscsak látszik egyfajta biztosabb és világosabb jövő. Az élet olyan, hogy tekintetünket lehúzzák a napi események. De ha sikerül egy kissé messzebb látnunk, akkor észrevehetjük, hogy azt az európai folyamatot, amit itt beindítottak, nagyon nehéz ezekkel a, múlt században gyökerező és bizonyos belső etnikai zsigerekben még meglévő ellenérzésekkel szélsőséges gondolkodásmóddal meggátolni. Ez a folyamat, amely a mi kontinensünkön elkezdődött, az itt élő nemzetiségekre is ki fog hatni. Lehet, hogy nem rövidesen, lehet, hogy egy generációnyi időnek kell eltelnie, de hogy ez be fog következni, az egészen bizonyos. (Magyar Képes Újság, Eszék) továbbra is ajánlja szolgálatait: TATRAMAT, valamint ROMO mosógépek garanciális és garancián túli javítását. Üzletünk hűtőberendezésekkel, mosógépekkel, fürdőszoba-felszerelésekkel, és háztartási cikkekkel várja a kedves látogatókat és vásárlókat. Jutányos ár! CÍMÜNK MEGVÁLTOZOTT: Neratovicei tér Üzletközpont I. emelet Dunaszerdahely Telefon: 0709/229 72 ÚP-909 EGYPÁRTRENDSZER A LÁTHATÁRON? Vladimír Mečiar tehát megengedné(l), hogy a jövő évi választásokig csupa kereszténydemokratából álló tagja legyen Szlovákia kormányának. Es hogy miként képzeli el Mečiar az 1992. júniusi választások utáni boldog jövőt? Erre a kérdésre is egyszuszra válaszolt: Nagykoalíció Szlovákia valamennyi politikai pártjának és mozgalmának részvételével, a Nyilvánosság az Erőszak Ellent és a magyar pártokat kivéve. Hogy MeCtar miért -nem akarnajjgy a nagykoalíció vezéralakja lenni, hogy abban a VPN is részt venne, arra könnyű válaszolni. Ismerjük az előzményeket. Ha a „kirekesztettek" felsorolását a VPN után a Független Magyar Kezdeményezéssel folytatja, azon sem csodálkozom. Az FMK is ott volt a kormánykoalícióban, amelynek első embere egykor Vladimír Mečiar volt, így az ellenszenv indokolt. Azt is tudjuk, miért nem foglalja imájába a volt kormányelnök Duray •Miklós pártját és magát Durayt. És így tovább... Csakhogy a mindent akaró mozgalomvezér a nagykoalícióból kirekesztettek felsorolásánál nem azt kifogásolja, hogy az FMK a liberalizmusa miatt nem kívánatos, nem azt hozza fel kizáró okként, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom primitíven politizál. Dehogy! Szerinte azért szalonképtelen a szlovákiai politikai erő, mert: magyar. És kijelentését én akárhogy is tanulmányozom, csak az következik belőle, hogy ha itt bármilyen politikai párt szekciójaként kezdenének is a magyarok politizálni, eleve szalonképtelenek lennének. Ami - közvetve - azt is jelenti, hogy Mečiar számára a magyar választó is szalonképtelen. Kivéve, persze, ha megfeledkezik róla, hogy magyar, illetve - méginkább kivéve ha a szlovák nacionalizmus tobzódása közepette meg is tagadja magyarságát. Nem tudom, miként viszonyul majd a magyarokhoz, ha néhány hónap múlva zászlót bont a szociáldemokrácia magyar szekciója. Elképzelhető, hogy Mečiar szemében ezzel a szociáldemokraták is szalonképtelenné és a nagykoalícióban való részvételre érdemtelenné válnak. Nagykoalíciót egy országban - számos más okon kívül - azért hoznak létre, mert nagy feladatok várnak megoldásra, és az országért aggódó politikusok úgy vélik, kényelmes parlamenti többséggel - tehát a legnagyobb pártok koalíciójának megteremtésével) nagy politikai megrázkódtatások veszélye nélkül hozzáfoghatnak olyan nagy elképzelések véghezviteléhez, amelynek során népszerűtlen intézkedéseket is kell tenni. Népszerűtlen intézkedésekhez máshogy viszonyul egy párt, ha a kormánykoalícióhoz tartozik, és egészen máshogy, ha ellenzékben van. A történelem során számos nagykoalíció ért el csodálatos eredményeket. Ehhez azonban szolid politikusokra, kiszámítható közéleti viszonyokra, fejlett politikai kultúrára van szükség. Olyan politikai partnerek kellenek, akiktől távol áll az egyeduralomra törekvés. Nagy adag toleranciával a második világháború után a mi tájainkon létrejött népi demokratikus államokban kreált Nemzeti Front-típusú tömörüléseket is nagykoalícióként lehetne értelmezni. Azért nem lett belőlük nagykoalíció, mert a főszereplőkből hiányzott a szolidság, mert semmibe vették az európai politikai kultúra követelményeit, és mert volt a koalíciós partnerek között, aki egyeduralomra törekedett. így ezek a „koalíciók" végül diktatúrára sikeredtek. Még azt is mondjam meg, hogy melyik párt révén. Lehet, hogy Szlovákiában valóban egy nagykoalíóció tudná renbe tenni az ország dolgait. Csak ne éppen Vladimír Mečiar szervezné! Akit ismerünk. Ma már egyértelmű, hogy számol a szlovákiai választópolgárok nagy részének politikai analfabetizmusával. Számol azzal a politikai nyomorral, ami a kommunizmus negyven éve alatt alakult ki. Számol azzal, hogy az embereket itt negyven esztendeig a szegénységben való egyenlőségre nevelték. Nagyon valószínű, hogy Vladimír Mečiar az 1992-es júniusi választásokon Szlovákia legerősebb politikai pártjának az elnöke lesz. Lehet, hogy egyedül is kormányt tud alakítani, de az biztos, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal és a kommunistákkal együtt kényelmes többséget szerez. Akkor miért csábítja még a kereszténydemokratákat is? Teljesen nyilvánvaló, hogy a lehetséges későbbi ütőképes ellenzék szerveződésének megakadályozása a célja. Csak el kell olvasnia a kommunista párt 1945 utáni történetét, és már tudja is, mi a teendő. Neki azonban nem is elolvasnia kell, hanem újraolvasnia. A csehszlovákiai magyarság számára is tartalmaz egy üzenetet a Mečiarféle nagykoalíció-koncepció. Ilyen helyzetben a Balkánon általában az a szokás, hogy a kisebbségek egyetlen pártba tömörülnek. Ha mi is ezt a példát követnénk, besétálnánk a szlovák nemzeti pártok utcájába és még primitívebben politizálnánk mint ezek. Csak a nemzeti kérdések megoldására összpontosítanánk, és csak a nemzeti szempontokat tartanánk a politikában fontosnak. Alpári politizálgatás következve ahelyett, hogy a politikai pártok az európai lét természetes velejárójának tekintenénk a nemzetiségi jogok teljes érvényesülését, és ezen az alapon fognának össze. Két év sem telt el a novemberi változások óta, és már veszélyben a demokratikus többpártrendszer. Sok múlik majd azon, miként válaszol Mečiar „jóindulatú ajánlatára" a szlovák kereszténydemokrácia. Félő, hogy az elkövetkező fél évtizedben majd egy diktatórikus hajlamú politikusra célozgatva mondogatjuk: minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Mindazonáltal ne dobjuk a lovak közé a gyeplőt. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 3942/91 Belani Michal, 1921. X. 15., Továrne (Donbasz) 3943/91 Benko Péter, 1893. VII. 6., Tőketerebes, meghalt a SZU-ban (Donbasz) 3944/91 Bercik Ján, 1925. X. 9., Vojkovce (Janakijev, Gorlovka) 3945/91 Berki Lajos, 1923. XI. 28., Guszona (Donyec) 3946/91 Bernaťák Anton, 1921. VI.13., Mutné (Szánok) 3948/91 Bisztrai Károly, 1903. VII. 27., Nagykapos, meghalt a SZU-ban (Donbasz) 3949/91 Blažko Gejza, 1923. X. 24., Palást (Kolozsvár) 3953/91 Bock Rudolf, 1926. II. 18., Kassa (Krasznojarszk) 3953/91 Bódy Béla, 1922. II. 8., Nagydaróc (Cseljabinszk) 3956/91 Bodnár Dezső, 1915. II. 24., Sőreg (Kisinyev) 3957/91 Bodnár Ferenc, 1912.1. 14., Lelesz (Bene, Szovja) 3958/91 Bodó János, 1923. VI. 7., Bős (Kalinyin, Visnyij Vorocsev) 3959/91 Bodzsár István, 1913. XI. 12., Ipolyfödémes (Sztálingrád) 3960/91 Bodzsár István, 1911. X. 12., meghalt, Ipolyfödémes 3961/91 Bognár Ferenc, 1924. X. 30., Nyárasd (Kijev) 3963/91 Borbély Vince, 1921. II. 23., meghalt, Tardoskedd (Donbasz)