Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-15 / 163. szám, hétfő

xÚJSZÓ. HfREK - VÉLEMÉNYEK ÜLÉSEZETT AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Szombaton tartott kibővített ülésen, amelyen részt vettek a mozgalom járási tanácsainak elnökei is, először a bősi vízerőműről tanácskoztak. A mozgalom parlamenti képviselői és az Intéző Bizottság néhány tagja a reggeli órákban a csölösztói szivattyúállomást blokád alatt tartó természetvédőkhöz látogatott, és ígéretet tettek arra, hogy ha szükséges személyes jelenlétükkel fogják védeni a tüntetőket, a kilátásba helyezett rendőri beavatkozás ellen. Az IB értékelve a mozgalom parlamenti képviselőinek tevékenységét megállapította, hogy hozzájárultak a földtörvény értelmezési zavarainak tisztážásához, s az SZNT így olyan végrehajtási törvényt fogadott el, amely csökkentia magyar kisebbség diszkriminálásának lehetőségét. Kiemelte parlamenti képviselőik szerepét a Szovjetunióba, 1944 és 46 között, „málenykij robot" címén jogtalanul elhurcolt civilek kártalanítására tett erőfeszítésekben is. Az Intéző Bizottság megbízta az önkormányzati tanácsot, hogy dolgozzon ki javaslatot a régiók optimális szervezésére, és felhívta a polgármestereik és önkormányzati képviselőik figyelmét segítsék elő a régiók szerveződését. A jövő évi parlamenti választásokra való felkészülésről tárgyalva az IB megállapította, hogy meg kell erősíteni a mozgalom propaganda- és kampányszervezői tevékenységét, az ősz folyamán meg kell erősíteni a mozgalom szervezettségét, s nagy teret szentelt a párttá alakulásról folyó vita értékelésének. A nemzeti kisebbségek iskolaügyi helyzetét vitatva megállapította, hogy a kialakuló kaotikus helyzet ellensúlyozására egységes iskolapolitikai koncepciót kell kialakítani, s döntést hoztak az iskolapolitikai szakcsoportok megszervezéséről. A mozgalom jogi és politikai szervizszolgálatot kíván bevezetni. Ennek érdekében megbízta a járási ügyintéző titkárokat, közvetítsék a lakosság panaszait, illetve kérdéseit a mozgalom szaktanácsadóihoz, akik ezekre majd a napi sajtóban válaszolnak. Az Együttélés Politikai Mozgalom az alakítandó Alkotmánybíróságba dr. Szabó Rezsőt és az SZNT Elnöksége elé terjesztett javaslatában a Szlovák Rádió elnökségébe Lacza Tihamért, a Szlovák Televízió Elnökségébe pedig Ozogány Ernőt jelölte. Az országos népszavazás alkotmánytörvény-terveze'tről megállapította, hogy időszerű és hiányosságai ellenére is támogatni kell, mert jogi mederbe terelhetné az ország szétszakítását szorgalmazó erőket. Az IB örömmel vette tudomásul, hogy a júniusi helyhatósági pótváiasztásokon 2423-ra növekedett a mozgalom helyi önkormányzati képviselőinek száma és a szeptemberi pótválasztásokon öt községben ismét érdekeltek. A bizottság ezután megbízta Rózsa Ernőt, Dobos Lászlót és Szomolay Ferencet, hogy folytassanak tárgyalásokat az MKDM Elnökségével a múlt évi parlamenti választások költségeinek rájuk eső része megtérítéséről. Az Intéző Bizottság tudomásul vette a Magyar Néppárt szerveződését, amely az Együttéléstől független politikai alakulat. Tudomásul vette Dr. Popély Gyula lemondását intéző bizottsági tagságáról. Végül az alkotmány előkészítésével kapcsolatos kérdések kerültek napirendre. Alkotmánytervezetük első változatát véglegesítés után a többi pártnak és mozgalomnak is rendelkezésére bocsátják. (Az Együttélés által a szerkesztőségünkbe eljuttatott anyagot rövidítve közöljük.) MEGOLDÓDIK A TÚLTERMELÉSI VÁLSÁG HORVÁTORSZÁG NEM TELJESÍTI AZ ÁLLAMELNÖKSÉG HATÁROZATÁT Tudjman meghökkentő nyilatkozata Bosznia -Hercegovina felosztásáról 1991. JÚLIUS 15. RÖVIDEN ALEXANDER DUBČEK, a Szövetségi Gyűlés elnöke, tegnap többnapos Japánban tett látogatásáról visszatérve, útjának eredményeiről azt nyilatkozta, hogy a parlamenti küldöttség látogatását a világ egyik legfejlettebb országába a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárása váltotta ki. A CSEH ÉS SZLOVÁK Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumának meghívására négynapos látogatásra hazánkba érkezett Neil Peter van Heerden, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztériumának vezérigazgatója. FIZETÉSI MEGEGYEZÉST írt alá tegnap Prágában Václav Klaus, szövetségi pénzügyminiszter és Igor Lazarev, az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztere. A meghatározó a konvertibilis valutával való fizetés lesz, ezen kívül a klíringelszámolás is alkalmazható, és végső esetben a nemzeti fizetőeszközök is használhatóak lesznek. MÉLYEN FELHÁBORÍTOTT és sokkolt Ján Klepáč képviselőnek, az SZNT alelnökének a szlovák honvédelem létrehozására vonatkozó javaslata. Irracionálisnak és politikai avanturizmusból fakadónak tartom - hangsúlyozta Ján Holčík, a Demokrata Párt elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában. A CSALÁDTAGOK ÉS AZ ÉRDEKLŐDŐK részvételével Krasznahorka várában a családi sírboltba helyezték Andrássy llopa grófnő földi maradványait. Utolsó kívánsága szerint 15 ősével együtt lesz eltemetve a híres gömöri nemesi család székhelyén. AZ MKDM BŐSRŐL A bősi erőmű körüli viták olyanynyira felkorbácsolták a közvéleményt, hogy fontosnak tartjuk közzétenni az MKDM országos vezetőségének állásfoglalását ebben a fontos kérdésben: A vízerőmű jelenlegi állapotában elengedhetetlennek tartjuk a szigorúan politikamentes, minden szempontból tárgyszerű szakmai értékelést, messzemenően figyelembe véve az ott élő lakosság érdekeit. Ezt az értékelést mindkét érdekelt fél részéről elfogadott nemzetközi szakmai bizottságnak kellene elkészítenie. A jelenlegi szakmai és ökológiai ismeretek birtokában nem támogatjuk az erőmű befejezését a közzétett módozatokban. Az új szakmai ismereteknek egyértelműen el kell oszlatniuk a lakosság félelmét a gátak és a többi létesítmény biztonságával kapcsolatban. Felkérjük az érintett kormányokat és szakbizottságokat, hogy vegyék figyelembe a régió érdekeit is, nehogy akadálya lehessen a két nemzet jövőbeli jó kapcsolatainak. A betonszörny a letűnt korszak maradványa, további sorsa, valamint negatív hatásainak mérséklése csakis higgadt és tárgyilagos hozzáállással érhető el. Itt nincs helye az indulatos és csak érzelmi töltetű megközelítésnek. MA NYÍLIK A VILÁGGAZDASÁGI CSÚCS (Folytatás az 1. oldalról) lyozta, Rómának eltökélt szándéka, hogy határozottan támogassa a szovjet peresztrojkát. Gorbacsov tervét elfogadhatónak tartja, ami pedig a konkrét pénzügyi támogatást illeti, úgy tűnik, a kormányban eltérőek a vélemények. A külügyminiszter szerint nem kellene, hogy gondot okozzon a Nyugatnak, ha évente 20-30 milliard dollárral támogatná Moszkvát. Ezzel szemben Andreotti kormányfő sokkal óvatosabb álláspontra helyezkedett. A pénzügyminiszter pedig úgy véli, hogy ehhez nincs meg a szükséges töke. Az Egyesült Államok növelte néhány közép-kelet-európai termék behozatali kvótáját. A Fehér Ház tájékoztatása szerint további intézkedéseket is hoznak az említett államok megsegítésére. Bush Londonban is fel akarja szólítani hat kollégáját, hogy kövessék a washingtoni példát. Ez a lépés azt jelenti, hogy a kelet-európai országok ezentúl több acélt és textilt szállíthatnak az USA-ba. (Folytatás az 1. oldalról) A kenyérgabonát a mezőgazdászok az államnak tonnánként 3000 koronáért, az élelmiszeripari rozst tonnánként 2900 koronáért adhatják el. A kormány felvásárolja a vaj, a sajt, a tejpor, és más tejtermékek feleslegét is. Ez lehetővé teszi a tejüzemnek a termelőktől a tejet literenként 5 és 5,40 koronáért felvásárolni. A vágóállatok esetében idáig sikerült bebiztosítani 90-100 ezer tonna felvásárlását. Ebből 65 ezer tonnát Oroszországnak adunk el. Az ország hűtőházai még mintegy 20 ezer tonna húst fogadnak be, a fennmaradt mennyiséget Olaszországba, Mexikóba, Szíriába, Kuvaitba, Libanonba próbáljuk eladni. Az árakat, amelyekért a kormány felvásárolja a húst, a hónap végén teszszük közzé. Az említett egész akció (Folytatás az 1. oldalról) ria Knižková, a SANO titkárá ismertette. Magyarul Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője tájékoztatta a magyar nemzetiségű résztvevőket. Mivel a kártérítés változatait a törvény szabályozza, erről részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Addig is néhány alapvető jellegzetességről ejtünk szót: 100 ezer korona összegű kártérítést kapnak azoknak a leszármazottai, akiket a lágerekbe való elhurcolás, az ott-tartózkodás ideje alatt vagy már hazafelé tartva érte a halál. Függetlenül attól, hogy egyesek a lágerekből hazatértek, de időközben elhunytak, hozzátartozóik a munkatárborban töltött hónapok alapján havi 2500 koronát kapnak, így könnyen kiszámítható, hogy aki pl. három évet töltött el a munkatáborban, az harminchatszor kétezerötszáz, azaz 90 ezer korona összegű kártérítésre jogosult. Ebből az összegből készpénzben 30 ezer koronát kapnak meg, a maradékot éves lebontásban értékpapírokban folyósítják. Fontos, hogy az érintettek pontosan kitöltsék a SANO nyomtatványait, mivel a lágerekben töltött évek kétszeresen számítanak be a nyugdíjba. Az ezzel kapcsolatos teendőket a Nyugdíjfolyósító Intézet Szlovákiai Igazgatósága végzi, s mivel leginkább nyugdíjas embereket érint, a közölt adatokat egyeztetik az eddigi adatokkal. Méltánytarendkívül költséges lesz. Csupán a gabonával kapcsolatos intézkedés egymilliárd korona dotációt követel meg. Ezzel viszont egyensúlyba hozzuk a piacot. Ebben az esetben is beigazolódott föderációnk működésének szükségszerűsége, illetve a három kormány együttműködésének jelentősége és fontossága." Petr Pithart a cseh kormányt is bizonyos mértékben hibásnak tartja a kialakult helyzetért, főleg a cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert birálva. Hangsúlyozta azt is, hogy Kubát miniszter nem szolgált rá a, kormányfő bizalmára. Azt is elmondta, hogy szombaton felszólította őt, mondjon le miniszteri tisztségéről. Bár ezt Kubát miniszter elutasította, Petr Pithart kérni fogja a CSNT-t: hívják vissza a minisztert tisztségéből. lan helyzetbe hoznák magukat azok, akiknek az eddig bejelentett ledolgozott éveik számát átfedné az utólagosan bejelentett adat a munkatáborokban letöltött hónapokról. Bauer Edit is felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy forduljanak a helyi önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok, illetve a járási hivatalok szociális osztályaihoz, ahol kötelesek segíteni a kártalanítás intézésében. Emellett ő és Paulický Péter az Új Szó július 12-i számában közölt címeiken állnak a még késlekedők rendelkezésére. Dušan Slobodník, a SANO elnöke kérte az érintetteket, legyenek türelemmel; az ügyeik intézése folyamatos, az első szakaszban a nyugdíjfolyósító intézet igazgatósága dolgozik a még élők nyugdíjának a-törvénynek megfelelő emelésén. Valószínűleg már októberben kézhez kapják az emelt összegű nyugdíjakat. A tanácskozáson elhangzott felszólalások közül kiemelkedett Milan Zemko, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének beszéde, aki arról beszélt, hogy a Szovjetunióba elhurcoltak számára valójában most ér véget a II. világháború. Az elhurcoltak közül Zsíros Ferenc rőcei nyugdíjas gondolatait említeném meg, akit tizenhat évesen a gömöri Kövecsesről hurcoltak el az NKVD-sek. Ö a fiatal nemzedék megértésére apellált. (d-n) Több mint 14 órás maratoni tárgyalások után szombaton hajnalban ért véget a jugoszláv államelnökség ülése, amelyen elfogadták a brioni megállapodást és - a Tanjug megfogalmazása szerint - ,,több határozatot hoztak, amelyekkel a háromhónapos moratóriummal össze nem egyeztethető akciókrá reagáltak". Az egyik ilyen határozatot Horvátország tegnap máris elutasította. De nézzük sorjában az eseményeket. Az államelnökség legfontosabb határozata az, hogy a jugoszláv néphadseregen és a rendőrségen kívül minden fegyveres csoportot le kell szerelni Jugoszlávia egész területén, mégpedig július 18-án éjfélig. A hivatalos tájékoztatás szerint ezt a javaslatot a védelmi minisztérium terjesztette elő, az államelnökség minden tagja egyetértett vele. Tegyük hozzá: Szlovénia részéről Janez Drnovsek nem volt jelen a tanácskozáson. A testület döntése értelmében a hadsereget a szövetségi törvényekkel összhangban kell feltölteni fiatal regrutákkal. Kedden éjfélig pedig a jugoszláv államhatárokon vissza kellene állítani a június 25-e előtti állapotokat. Meg kell teremteni a hadsereg működéséhez szükséges normális feltételeket, tehát megszüntetni a blokádot (Szlovéniában) és szabadon bocsátani minden foglyot. Az államelnökség létrehozott egy különbizottságot, amely e rendeletek teljesítését ellenőrzi. Horvátország nem hajlandó leszerelni a Nemzeti Gárdáját. Ezt a döntést tegnap hozták Zágrábban, és Belgrádban azonnal úgy kommentálták, hogy komolyan akadályozza a béketerv végrehajtását. Nem kétséges viszont, hogy az államelnökség döntése elsősorban Szlovéniát és Horvátországot célozta meg. A Reuter hírügynökség azt írta, hogy az államelnökség elnöke, a horvát Stipe Mesic sajtóértekezletén erről a kérdésről inkább horvátként nyilatkozott, mintsem szövetségi vezetőként. Mesic azt mondta, a Horvát Nemzeti Gárda, a reguláris belügyi alakulatok részét képezi, s ezek a rendőrséggel együtt olyan speciális egységeket alkotnak, amelyekre az államelnökség döntése nem vonatkozik. Mesic egyébként az államelnökség tanácskozása után újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy a jugoszláv hadsereg senkit nem fog megtámadni, így Horvátországot sem. Azt mondotta, a hadseregnek vissza kell vonulnia a kaszárnyákba, mégpedig szervezetten és bizonyos megállapodások után. Ö is kiemelte az összes fegyveres alakulat leszerelésének a fontosságát, persze az illegális csoportokra gondolt. Azt mondta, ez az utolsó lehetőségük, hozzáfűzve, hogy Horvátország esetében olyan emberekről van szó, akiket kívülről küldtek oda. (Nem kétséges, hogy a szerb csetnikekre gondolt.) Ha ezt nem teszik meg, akkor működésbe lép a jogállam, ami az erő alkalmazását is jelenti - hangsúlyozta a jugoszláv államfő. Közben Horvátországban a hét végén is folytatódtak a harcok. Zágrábtól mintegy 80 kilométernyire, Petrinja községben lövöldözés robbant ki a horvátok és a szerbek között. Két, többnyire horvátok lakta községben aknavetőkkel és gránátokkal is harcoltak, több polgári személy megsebesült. Kelet-Horvátországban is forró volt a helyzet, Pakracban és Eszéken két horvát rendőr és egy szerb fegyveres halt meg. Szombaton délután egy katonai repülőgép lőtte a Horvát Nemzeti Gárda állásait. Franjo Tudjman horvát elnök legutóbbi nyilatkozata sem járul hozzá a szenvedélyek lecsillapításához. A The Times napilapnak adott nyilatkoztában azt mondotta, a jugoszláv válság legjobb megoldása az lenne, ha feldarabolnák BoszniaHercegovinát. „A válságból kivezető, út kulcsfontosságú kérdésének számít a Szerbia és Horvátország közötti határok meghúzása, valamint a muzulmán probléma megoldása." Ismeretes, BoszniaHercegovinában a lakosság 43 százalékát muzulmánok, 31 százalékát szerbek, 17 százalékát pedig horvátok alkotják. Tudjman szerint Bosznia-Hercegovina egy részén muzulmán államot kellene létrehozni. A brit lap egyébként a közelmúltban horvát forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Belgrád és Zágráb között titkos tárgyalások folynak Jugoszlávia új belső határairól. A londoni sajtó ezzel kapcsolatban azt írta, a brit kormány nem ellenezné, ha bizonyos változások történnének a jugoszláv belhatárokban, ha azok szavatolnák a Horvátországban élő szerbek békéjét, viszont ellenezné az államhatárok bármilyen módosítását. Szombaton Belgrádban a késő esti órákban írták alá azt a memorandumot, amely szabályozza az Európai Közösségek Jugoszláviába érkező megfigyelői csoportjának a ténykedését. Ez a csoport fog felügyelni a brioni megállapodások megtartására, a jugoszláv válság békés rendezésére. A dokumentum szerint az EK-szakértóknek mielőbb meg kellene kezdeniük" a munkát, a tervek szerint három hónapig tartózkodnának Jugoszláviában. Hozzávetőleg 30-50 fős csoportról van szó, s olyan országok képviselői nem vehetnek benne részt, amelyek közvetlenül szomszédosak Jugoszláviával. Szegeden Zelei Sára, a Vöröskereszt helyi szervezetének titkára arról számolt be, hogy a Vajdaságból hozzávetőleg 20 állampolgár - köztük sorköteles fiatalok - menekült Magyarországra. Elmondta, hogy a Vöröskereszt szerint a közeli napokban nagyobb menekülthullámra lehet számítani, többnyire a jugoszláv határvidéken élő magyar kisebbség soraiból. AKIKNEK MOST ÉR VÉGET AII. VILÁGHÁBORÚ PÁRIZS ES LONDON TÁMOGATNÁ AZ IRAKI CÉLPONTOK BOMBÁZÁSÁT Bush Gorbacsov beleegyezésére számít Mubarak egyiptomi államfő szombaton figyelmeztette Szaddam Husszein iraki elnököt, reális az a veszély, hogy a szövetséges erők légitámadást indítanak Irak ellen, ha a bagdadi vezetés nem fog együttműködni azzal az ENSZ-bizottsággal, amely az iraki tömegpusztító fegyverek felkutatásáért és megsemmisítéséért felelős. Mubarak figyelmeztette Szaddamot, ne ismételje meg a múlt hibáit. Az ENSZ egyébként azt várja Iraktól, hogy újabb listát készít nukleáris objektumairól. Ezt tegnap mondotta a világszervezet említett szakértői csoportjának a vezetője, Dimitri Perricos. Diplomáciai források pedig azt jelentették, hogy az ENSZ konkrét időpontot határozott meg, s Iraknak addig hozzáférhetővé kell tennie nukleáris berendezéseit. Az AP jelentése szerint ez az ultimátum július 25-én jár le. Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szombaton megerősítette azt a pénteki bejelentést, hogy az Egyesült Államok légitámadást indít, ha Bagdad nem mond le az atomfegyver gyártásáról. Érdekes a francia és a brit reagálás is. Mitterrand elnök tegnap, a francia nemzeti ünnep alkalmából megtartott katonai díszszemle után fogadta az újságírókat, s azt mondotta, egyetért azzal, hogy katonailag mérjenek csapást Irakra, ha nem mond le az atomfegyver megszerzéséről és ha nem hajlandó tiszteletben tartani az ország lakosságának, főleg a kurd kisebbségnek a jogait. Arra viszont nem adott választ, hogy Párizs szerepet vállalna-e egy, az amerikaiak által indított támadásban. Csupán annyit árult el, hogy szoros kapcsolatban áll Bush elnökkel. A The Sunday Telegraph brit napilap azt írta, hogy London ezen a héten sürgetni fogja az Egyesült Államokat, váltsa be azt az ígéretét, amely szerint kész erőt alkalmazni Szaddam ellen. A lap szerint John Major brit kormányfő a hetek londoni csúcstalálkozóját használja fel erre a célra. Hozzáfűzte, a hetek Irakkal kapcsolatos álláspontja szerdára várható, amikor is már Londonban lesz Mihail Gorbacsov. A BT új határozatának megszövegezése függ a Szovjetunió véleményétől. A lap szerint Bush azt akarja elérni Gorbacsovnál, a Szovjetunió támogassa azt az elképzelést, hogy az amerikai légierő szükség esetén 120 iraki célpont ellen intézzen támadást. Figyelmet érdemlő hír: Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője szombaton este Bagdadba érkezett, s a tegnapra virradó éjszaka tárgyalt Szaddam Husszeinnel. Mint ismeretes Arafat az Öböl-háborúban Szaddamot támogatta. A tárgyalásokról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.