Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-09 / 158. szám, kedd

1991. JÚLIUS 9. ÚJ szól PUBLICISZTIKA 6 SIKERÜL KÖZÖSEN KIHASZNÁLNI A LEHETŐSÉGEKET? A MAGYAR MOZGALMAK AZ ALKOTMÁNYOKRÓL, A FÖDERÁCIÓRÓL ÉS A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL Mint lapunkban már írtunk róla, szerkesztőségünkben június 27-én a három magyar politikai mozgalom képviselői és a belpolitikai rovat munkatársai megvitatták az alkotmányokkal, Csehszlovákia jövőbeni államjogi elrendezésével összefüggő kérdéseket. A kerekasztal-beszélgetésen az Együttélés Politikai Mozgalmat Rózsa Ernő és Gyurcsík Iván, a Független Magyar Kezdeményezést Gyurovszky László és Öllős László, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat pedig Csáky Pál képviselte. ÚJ SZÓ: Mindhárom magyar politikai mozgalom közölte már lapunkban az alkotmányokkal kapcsolatos elképzeléseit, állásfoglalását. Továbbították ezeket az állásfoglalásokat az illetékes szerveknek is? Rózsa Ernő: Az alkotmányt előkészítő bizottságokban terjesztettük elő állásfoglalásunkat. Gyurcsík Iván: Mozgalmunk elnöke, Duray Miklós a budmericei tárgyalások folyamán ismertette az Új Szóban is közzétett állásfoglalást. Javaslatot tett egyben olyan bizottság létrehozására is, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdéskörét külön vizsgálná, s kidolgozna egy javaslatot ennek szabályozására. Csáky Pál: Duray Miklós valóban el akarta mondani Budmericében a bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, csak éppen elfelejtette. Igy a két mozgalom nevében Kroméňžben én terjesztettem elő ezt a javaslatot, s Duray támogatta elfogadását. Ami a kérdést illeti, az állásfoglalásunkat lefordítottuk angol és német nyelvre. Ezeket a fordításokat eljuttattuk a kereszténydemokrata testvérpártjainknak. Szeretnénk megküldeni ezt az állásfoglalást a genfi bizottságnak, és az Európa Tanács illetékes bizottságaival is véleményeztetni. Úgy érezzük, kereszténydemokrata mozgalom lévén, van valamiféle helyzeti előnyünk, mert kapcsolatba tudunk lépni az európai politikára befolyással bíró külföldi kereszténydemokrata pártokkal, s a támogatásukkal próbáljuk az alkotmányokba átültetni a nemzeti kisebbségek jogait. Állásfoglalásunk szlovák fordítását ugyanakkor átadtuk az egyes parlamenti kluboknak is, hogy lassanként hozzászokjanak az ott szereplő gondolatokhoz. Gyurovszky László: Először is el kell mondanom, hogy a Független Magyar Kezdeményezés az alkotmányokkal kapcsolatos állásfoglalásának csak egy részét adta át eddig az Új Szónak közlésre. Azt, ami már olyan formában elkészült, hogy beilleszthető az alkotmányba, illetve annak az emberi jogokkal foglalkozó részébe. Ezt természetesen átadtuk az alkotmány előkészítésével foglalkozó bizottságnak, illetve a politikai pártoknak és frakcióknak is. Öllős László: Az alkotmánnyal kapcsolatos további állásfoglalásunk a regionalizmussal foglalkozik majd. A témát egyébként A. Nagy László már felvetette Kroméŕižben, s az elképzelést ott nagyon kedvezően fogadták, mivel a regionalizmusnak, kisebbségi vonatkozásain kívül, általános demokratikus vonatkozásai is vannak. ÚJ SZÓ: A csehszlovákiai politikai életben ma főként arról vitáznak, hogyan szülessenek meg az alkotmányok, milyen formát adni a két tagköztársaság együttélésének stb. Milyen államszövetség létrehozását támogatja a három magyar mozgalom? Hogyan tekintenek a konföderációs elrendezésre, amely jelenleg főként Meéiar pártjának törekvése? Rózsa Ernő: Az Együttélés mozgalom az alkotmányos út híve. Nézetünk szerint a föderációt nem kell létrehozni, mert az már létezik. Ezért nem lehet szó arról, amiről ma oly sokat beszélnek, tudniillik, hogy a szövetségi szervekre a tagállamok ruházzák át a jogköröket. Ehhez előbb egy lépést kellene tenni visszafelé, a tagállamokból alkotmányos úton önálló államokat létrehozni, amelyek aztán valóban átadhatnák jogaik, szuverenitásuk egy részét az ismételten létrehozandó államszövetségnek. Nem tartjuk szükségesnek a sokat emlegetett szerződés megkötését sem. Ha ugyanis elismerjük a föderáció létét, akkor el kell ismernünk a föderáció azon jogát is, hogy megalkossa saját alkotmányát. Nem tartjuk lehetségesnek azt sem, hogy a szerződés a szövetségi parlament képviselőit bármire is kötelezze, mert minden egyes képviselőnek elemi joga, hogy a saját megítélése, lelkiismerete szerint szavazzon. Erről a tag köztársaság i parlamentek közötti szerződésről továbbá úgy vélekedünk, hogy ránk nézve sem lehet kötelező ereje, ha kizárnak minket a szerződő felek közül, ha mint csoport nem lehetünk részesei a szerződésnek, ha nem lesz beleszólási jogunk a szerződés tartalmába. Márpedig az bizonyos, hogy a szerződés tartalmát mi befolyásolni nem tudjuk, mert az SZNTben, amely a szerződést a CSNT-vel megköti, leszavaznak minket. Az elmondottakra való tekintettel, mi a jelenlegi jogi szabályozás továbbfejlesztését szorgalmazzuk, azt, hogy bővüljenek a tagköztársaságok jogkörei, s ezzel együtt a kisebbségek önkormányzati lehetőségei is. Az alkotmányok elfogadásával kapcsolatban mi az Európában megszokott és bevált eljárás mellett vagyunk. A parlamenteknek tehát elsősorban az alkotmány alapelveit kellene megvitatniuk. Az egyes cikkelyek megfogalmazására már csak azután kerülhet sor, hogy a parlamenti pártok és képviselők az alapelvekben megállapodtak. Csáky Pál: Én először is polemizálnék a feltett kérdéssel. Ma, érzésem szerint, nem csak az a kardinális kérdés, hogyan fogadják el az alkotmányokat, mi lesz bennük, hanem az, hogy együtt marad-e az ország, vagy szétesik, ami, ugye, ma még nem egy eldöntött kérdés. Az óriási veszélyeket és tanulságokat rejtő jugoszláviai történéseket figyelve sokan várakozó álláspontra helyezkedtek. Meglátásom szerint elsősorban ennek a kérdésnek kell eldőlnie. Az MKDM egyébként a szilárd és működőképes föderációt támogatja. Persze, látjuk azt is, hogy a szlovák nemzet ma már eljutott oda, hogy csupán egy lépés választja el az önálló, a független államiságtól. Meg tudjuk érteni, mennyire nagy lelki tehertétel ez, s nem tudom, ellent tudnak-e majd állni a független állam kísértésének. Amennyiben viszont a szlovák nemzet elfogadja a föderáció valamely formáját, gyakorlatilag önmagának is bebizonyítaná, képes az integrálódásnak egy magasabb formáját létrehozni, s ezzel egy fejlődési lépcsőfokot — a független államiság létezését — átlépni. Azt a lépcsőfokot, amelyre az európai nemzetek akkor jutottak el, amikor a polgári demokratikus forradalmak eredményekónt létrehozták nemzetállamaikat. A fejlődésben, persze, ezzel nem álltak meg. Idővel a gazdasági, politikai kihívásokra felelve le kellett mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, hogy létrehozhassák a Közös Piacot, az Európa Parlamentet s egyéb lazább vagy szorosabb integráló szövetségeket. A szlovák nemzet ezt, az európai történelemben viszonylag hosszú ideig tartó fejlődési szakaszt léphetné át a föderáció elfogadásával. A szlovák parlament legutóbbi ülése óta viszont meglehetősen szkeptikus vagyok. Kételkedem abban, hogy a jelenlegi SZNT bármilyen alkotmányt is el tudna fogadni. Hiszen önmagában véve az a kifejezés, hogy „föderáció", képes volt egy fél napra megbénítani a parlamentet, kis híján kettészakítani a szlovák kereszténydemokrata mozgalmat... Pedig af legutóbbi ülés határozatának elfogadásához (amelyben végül is nem szerepelhetett a föderáció kifejezés) csupán egyszerű szavazattöbbségre volt szükség. Az alkotmány elfogadásához azonban már minősített szavazattöbbség kell, vagyis a lehetséges 150-ből 90 szavazat. Gyurovszky László: Rózsa úrnak igaza van abban, hogy a tagköztársasági parlamentek közötti szerződés a kroméňži megbeszélések szerint kötelező lesz a szövetségi alkotmányra nézve, de ugyanakkor kötelező irányelveket állapítana meg a tag köztársaság i alkotmányok vonatkozásában is. Ennek a szerződésnek a megkötése talán egy olyan konszenzust is jelenthet majd, amely elősegítheti az alkotmányok elfogadását. Elképzelhető, persze, hogy valóban nem sikerül új alkotmányokat elfogadni. Ebben viszont kell mondani egyben azt is, hogy a szlovák parlament két bizottságot hozott létre. Az egyik az alkotmány szövegezésével foglalkozik. A másik bizottság munkájában mindhárom mozgalom gazdasági szakemberei részt vesznek. Az utóbbi bizottság foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Gyurovszky László: Az eddig ismertté vált alkotmánytervezetek meglehetősen spekulatív, íróasztal mellett megfogalmazott elképzelések. Összeállítóik több alkotmány elolvasása után kiválogatták azt, ami megtetszett nekik. Ezekből az elemekből felépítettek egy konstrukciót, amely azonban nem alkot szerves egységet, s így nem is igen lehet működőképes. Közös jellemzőjük, hogy rendkívül államközpontúak. nem látnék tragédiát, mert érvényben maradnának a korábbi alkotmánytörvények. Az FMK természetesen a föderatív államjogi elrendezést támogatja, a konföderatív elrendezést, illetve a független Szlovák Állam létrehozását elutasítja. Öllős László: Azt azonban mindenképpen le kell szögezni, hogy Európában egy új, független állam megalakulása mindenekelőtt a nagyhatalmak akaratától, illetve az európai status quotól függ. A jövőt nem láthatjuk előre. Most úgy érzem, az a feladatunk, hogy átgondoljuk, milyen lépéseket lehet tenni az adott helyzetben, s arra kell törekednünk, hogy elképzeléseink elfogadtatása érdekében megnyerjük a parlament minősített többségét, ami a jelenlegi helyzetben nem tűnik egyszerű dolognak. Gyurcsík Iván: A konföderáción belüli viszonyokat a nemzetközi jog normái rendezik, azaz két vagy több független és önálló államnak a nemzetközi jog által szabályozott kapcsolatáról lenne szó, míg mi a működőképes föderációt támogatjuk, amely a nemzetközi jog alanya. Csáky Pál: Ha már említést tettem kételyeimről, el kell mondanom, ezeket csupán erősíti az, hogy a szlovák politikusok a kroméŕži megállapodást utólag eltérő módon értelmezik. Nézetem szerint, amennyiben általános szabállyá válik az alkotmány, illetve az alkotmánytörvények utólagos ratifikálása a tagköztársasági parlamentek által, fölöslegessé válik a szövetségi parlament, mert nem lesz önáiló hatásköre. Igaz, ez is csak utólag merült fel, mert Kroméňžben abban állapodtunk meg, hogy az említett utólagos ratifikálást csak egyszer ejtjük meg, az új szövetségi alkotmány esetében. Ma viszont a szlovák politikusok egy része arról beszél, hogy minden egyes alkotmánytörvény esetében szükség lesz az utólagos ratifikálásra. ÚJ SZÓ: Nemrég egy alkotmányjogi konferencia volt Pozsonyban, amelyen részt vett több neves külföldi szakember, alkotmányjogászok, nemzetközi jogászok, politológusok. Egyik észrevételük szerint az alkotmánytervezetek nem egy hatékonyan működő államról szólnak, mert annyi féket, blokkoló rendelkezést tartalmaznak, hogy ez egyes esetekben könnyen megbéníthatja az állami szervek tevékenységét. Foglalkoztak az állami mechanizmus működésével a mozgalmak is? Csáky Pál: Természetesen. El Emellett a blokkoló cikkelyek beépítésének további indoka a szlovák önállósulási törekvés. Csáky Pál: Érzésem szerint ez a legfőbb indoka! ÚJ SZÓ: Van reális lehetősége annak, hogy ezeket a blokkoló cikkelyeket a parlamentek kiszűrjék az alkotmányokból? Öllős László: Igen. Néhány tárgyaláson ugyanis már kiderült, hogy a politikai megbízók egészen mást akartak, mint amit aztán a jogászok megfogalmaztak. ÚJ SZÓ: A külföldi szakemberek ezen az alkotmányjogi konferencián egy erős szövetségi kormányzat létrehozása mellett érveltek. Mi a három mozgalom elképzelése erről? Gyurcsík Iván: Működőképes föderációt akarunk. Gyurovszky László: Nem támogatjuk a rendkívül erős szövetségi kormány, szövetségi parlament és köztársasági elnök szükségességéről vallott elképzelést. Ha komolyan " vesszük az önkormányzat demokratikus elvét, a hatásköröket le kell vinni a községek és régiók szintjéig. Csáky Pál: Én egy erős parlamentarizmus híve vagyok, ami meglehetősen erős szövetségi parlamentet, a jelenleginél némileg kisebb hatáskörrel rendelkező köztársasági elnököt jelent, és szükségesnek tartom azt is, hogy a szövetségi kormánynak a jelenleginél nagyobb hatásköre legyen a reá tartozó kérdésekben. Új SZÓ: A magyar mozgalmak mindhárom nyilvánosságra hozott állásfoglalása a kisebbségi jogokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a szövetségi parlament által januárban elfogadott alkotmánylevél szövetségi szinten — legalább részben — szabályozza már a kisebbségi jogokat. Megelégszenek az ilyen szövetségi szintű szabályozással vagy bővebb, részletesebb szabályozásra törekednek a szövetségi alkotmányban? Az utóbbi esetben mit tartalmazzon Szlovákia alkotmánya? Rózsa Ernő: Nézetünk szerint a szövetségi alkotmányban bővíteni kell a kisebbségi jogok körét azzal szemben, amit ma az alkotmánylevél tartalmaz. Hasonlóképpen a Szlovák Köztársaság alkotmányának is szavatolnia kell kisebbségi jogainkat, de nem az általnos emberi jogokról szóló fejezetben, hanem egy különleges, kifejezetten a kisebbségi jogokat taglaló fejezetben. Gyurcsík Iván: Látni kell, miből, milyen alkotmányi szabályozásból indul ki a kisebbségi jogok jövőbeni szabályozása. Az emberi jogokról szóló alkotmánylevél hatályon kívül helyezte a 144/1968. számú alkotmánytörvényt a nemzeti kisebbségekjogállásáról, ami jogi szempontból visszalépést jelent, mert kevesebb jogot biztosít a nemzeti kisebbségeknek, mint a hatályon kívül helyezett alkotmánytörvény. A jelenlegi alkotmányjogi szabályozást tehát mindenképpen a pozitív európai példákhoz szükséges közelíteni, például a finnországi svédek, a déltiroli németek vagy a belgiumi németek jogainak szabályozásához. Gyurovszky László: A kisebbségi jogokat a nemzetközi jog emberi jogokként tartja számon. Ezért igyekszünk a kisebbségi jogokat taglaló cikkelyeket az emberi jogokat tartalmazó fejezetbe beilleszteni, így a nemzetközi szerződések révén is ellenőrizhetővé válnának a nemzeti kisebbségeket megillető alkotmányos jogok. A mi célunk az, hogy kisebbségbarát alkotmányok létrehozását szorgalmazzuk szövetségi szinten, Szlovákiában, de csehországi befolyásunkat latba vetve Csehországban is. Vagyis az alkotmányokat több helyütt kell megtűzdelni kisebbségbarát rendelkezésekkel. Ennek egyik elemeként kell beépíteni Szlovákia, illetve Csehország alkotmányába az önkormányzat gyakorlati megvalósításának lehetőségeit, a régiók hatáskörének, döntéshozatalának, jogainak, kötelességeinek tételes szabályozását, s ezzel együtt, persze, azt is, ki és milyen feltételek mellett szólhat bele a régiók ügyeibe. Szavatolni kívánjuk azt a jogot is, hogy a községek és állampolgárok maguk dönthessék el, milyen régióba tartozzanak. Öllős László: Az alkotmányok mellett feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy önálló törvény szülessen a kisebbségek jogairól, jogállásukról, mint az Európában megszokott. Az ugyanis inkább csak csehszlovákiai specifikumnak tekinthető, hogy a kisebbségek jogairól alkotmány rendelkezik, hacsak az alapelvek szintjén is. Ehhez a hagyományhoz természetesen ragaszkodunk. Csáky Pál: Mi azt szeretnénk, ha a szövetségi alkotmány, de a tagköztársasági alkotmány is felsorolná jogainkat. A jogokat nézetem szerint két főcsoportra kell osztani. Az első csoportba az általános állampolgári jogok és szabadságjogok tartoznának, amelyek mindenkire vonatkoznak, a másik csoportba pedig a tételes kisebbségi jogok. ÚJ SZÓ: Azt követően, hogy a három mozgalom képviselői megismerték egymás állásfoglalásait, sőt, az SZNT-ben már megkezdték nézeteik egyeztetését, elképzelhető, hogy az alkotmányokkal kapcsolatban állásfoglalást dolgoznak ki, amelyet közösen terjesztenének elő, s amely lehetővé tenné a közös fellépést? Öllős László: Nagy örömmel fogadtuk az MKDM kezdeményezését, hogy a három magyar mozgalom rendszeresen egyeztesse lépéseit az alkotmányozással kapcsolatban, hiszen állásfoglalásunk közzétételének indoka egyebek között az volt, hogy érdemileg tárgyalhassunk róla az MKDM-mel, az Együttéléssel és más pártokkal is. ÚJ SZÓ: Az FMK és az MKDM találkozójáról kiadott közös közte-