Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-09 / 158. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK vÚJSZÓi 1991. JÚLIUS 9. KÖZÖS ÁLLAMOT ÓHAJT A TÖBBSÉG VÁCLAV HAVEL INTERJÚJA A NEWSWEEK-NEK A Reuter hírügynökség tegnap idézte azt az interjút, amelyet Václav Havel adott a Newsweek amerikai magazinnak. A csehszlovák államfő kijelentette: ha az országban népszavazást tartanának, akkor a szlovákok többsége a közös államra voksolna. Ha ellenkező eredmény születne, ami nagyon valószínűtlen, a szétválást alkotmányos módon kellene végrehajtani. Havel kijelentette, a csehek nem akadályozzák meg a szlovákokat, ha az utóbbiak függetlenné akarnának válni. Az interjú további részében Havel elnök elítélte a Jugoszláviában alkalmazott erőszakot, mondván, a nemzeteknek meg kell adni azt, amit kívánnak. De katonai erő alkalmazása nélkül, békés és törvényes úton. A Szovjetuniónak szánt nyugati segítséggel kapcsolatos kérdésről azt mondotta, a szovjet birodalmat nemcsak gazdaságilag kell átalakítani, hanem a plurális demokrácia kiépítése felé is kell orientálni. SZÜKSÉGES A NAGYOBB SEGÍTSEG A WASHINGTON POST KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ELEMZÉSE A Washington Post vasárnapi száma azt sürgette, hogy a Nyugat nyújtson segítséget Közép-KeletEurópának, s ezzel kapcsolatban Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország példáját emelte ki. „Segítsetek a kommunizmus áldozatain, még mielőtt a tettesek viszszatérnének oda" - hangsúlyozta a szerző. A cikk szerint Václav Havel, az értelmiségi, hajlandó a kompromisszumokra és a tárgyalásokra, viszont dilemmával kell Csehszlovákiában szembenéznie. Havel és a kormány közötti nézeteltérések jelentősek. Az államfő a lassú és óvatos eljárás híve, pénzügyminisztere viszont gyors lépéseket szeretne. A csehek készen állnak a reformokra, a szlovákok viszont féltik iparukat a privatizációtól, aggódnak a növekvő munkanélküliség és a dotáció leállítása miatt. A gazdaságot súlyosan érinti a szovjet piactól való függőség. A csehszlovák politika színpadán ismét jelentkezhet a parancsuralomra való törekvés. Valószínű, hogy Havel ezzel szembe fog szállni, viszont azok, akik utána jönnek, már nem kell, hogy ezt tegyék - írja a Washington Post. A cikk a továbbiakban felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tegye láthatóvá az általa nyújtott segítséget, mert döntő fontosságú az, amit Washington tesz. RIASZTÓ TÉNYEK AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRŐL Aggasztó méreteket öltött Ázsiában az emberi jogok megsértése - állapítja meg az Amnesty International londoni székhelyű nemzetközi emberjogi szervezet jelentése. Eszerint Kínában, Indiában, Pakisztánban, Burmában, Indonéziában, Laoszban, Malaysiában, Pápua-ÚjGuineában, Dél-Koreában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken kegyetlenül bánnak a börtönökben a foglyokkal, önkényes letartóztatások történnek, s növekszik a kivégzések száma is. Az 1990-es évre vonatkozó adatok szerint több ezer embert végeztek ki törvényellenesen. Az Amnesty International szerint ,.példátlanul növekedett India több vidékén a szeparatisták által elkövetett erőszakos cselekmények, gyiíKIUTAT KERESNEK A ZSÁKUTCÁBÓL TANÁCSKOZÁS A CIPRUSI PROBLÉMA RENDEZÉSÉRŐL Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyitotta meg vasárnap Törökországban a ciprusi probléma rendezéséről szóló tanácskozást. A világszervezet főtitkára Mesut Yilmaz török kormányfővel tárgyalt, s mindketten hangsúlyozták, nagyon jól elő kell készíteni azt a nemzetközi fórumot, amelyen a 17 év óta tartó zsákutcából keresnék a kivezető utat. A török kormányfő szóvivője idézte Perez de Cuellarnak azt a véleményét, amely szerint elsősorban a kulcsfontosságú problémákat kell tisztázni. Ezek közé sorolható a szigetország kettéosztottsága, a két országrész legalitása, a kÖ7ős alkotmány, vala„A NYUGAT NE BONYOLÍTSA A PROBLÉMÁKAT" KLAUS NYILATKOZATA MORITZBURGBAN Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország pénzügyminiszterei vasárnap a Drezda melletti Moritzburgban találkoztak német, osztrák és svájci partnereikkel. E három ország rámutatott, milyen károkat okoz számukra és az összes volt KGST-ország számára az, hogy a bonni kormány garanciákat vállalt a keletnémet termékek szovjetunióbeli exportjára. Az ADN hírügynökség szerint főleg Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter hangsúlyozta ezt, viszont arra is rámutatott, hogy a volt keleti tömb országainak elsősorban maguknak kell megoldaniuk gazdasági problémáikat. Kijelentette: „Épp elég bonyolultak a problémáink, nem kellene, hogy a Nyugat még jobban bonyolítsa azokat." A hírügynökség kiemelte Klaus jóslatát a hat közép-európai ország „ természetes gazdasági régiójáról", amelyben Németország állna az élen. Egyébként a német nyelvű országok pénzügyminisztereinek hagyományos találkozóját most először tartották egy keleti tartományban. Az értekezlet legfontosabb témája az európai pénzügyek és adópolitika volt. A résztvevők egyetértettek azzal, jó lenne, ha a német, az osztrák és a svájci pénzügyminiszter találkozóin rendszeresen részt venne Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország is. VESZÉLYES IZRAELI TELEPÍTÉS-POLITIKA Az elkövetkező években Jeruzsálemben és környékén, valamint a megszállt arab területek más részein egymillió zsidót fognak letelepíteni - közölte vasárnap Ariel Sáron építésügyi miniszter. Abból az alkalomból mondott beszédet, hogy Ciszjordániában 15 évvel ezelőtt építették fel a Maaleh Adumin települést. Sáron nyilatkozata mindössze egy héttel azután hangzott el, hogy George Bush amerikai elnök felszólította Izraelt betelepítési politikája felfüggesztésére, mivel az akadályozza az arab-izraeli rendezést. A Samir-kormánynak ez a magatartása kiélezheti az amerikai-izraeli viszonyt, de mindenekelőtt gátolhatja annak a 10 milliárd dolláros amerikai hitelnek a folyósítását, melyet Izrael kért az utóbbi két évben bevándorolt több mint 280 ezer szovjet zsidó letelepítéséhez, s várhatóan még legalább 700 ezer további bevándorló otthona megteremtéséhez. ÚJ JELÖLT AZ ENSZ FŐTITKÁRI POSZTJÁRA Az egyiptomi külügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője közölte, országa diplomáciai úton saját jelöltjét javasolta az ENSZ-főtitkár tisztségére. A jelölt Butrosz ButroszGhali, a kormány nemzetközi kapcsolatokkal, munkaügyi kérdésekkel és bevándorlással foglalkozó alelnöke. Javier Pérez de Cuellar második mandátuma az év végén jár le, s közölte, hogy újra nem jelölteti magát. Az egyiptomi politikus neve új a számításba jöhető jelöltek között, a nemzetközi sajtóban eddig a legtöbb szó Eduard Sevardnadzeről; a volt szovjet külügyminiszterről esett, de esélyesnek tartják Margaret Thather volt brit kormányfőt, James Carter volt amerikai elnököt, s több más nemzetközileg ismert név is közszájon forog. L

ibanonban a napokban megtörtént az, ami a polgárháború hosszú évei alatt elképzelhetetlennek tűnt: a palesztinok csatát vesztettek délen, s a jelek szerint ez végzetes vereség. A menekülttáborokat katonai bázisként használó PFSZ-fegyveresek nem adták fel egykönnyen, a libanoni központi hadsereg kénytelen volt valóságos tüzérségi ütközetet vívni, de végül is rákényszerítette őket nehézfegyvereik leadálák akcióinak megtorlásánál, ami, ugye, többékevésbé elfogadtatható lenne. Tudatosan nem használom az „érthető" kifejezést. Úgy érzem, ebben a térségben ez túlzás lenne. Minden ténynek több változata van, az érintettek a félrevezetést és félremagyarázást mesteri szinten űzik, így az objektivitás gyakorlatilag ki van zárva. Nem kizárt viszont, hogy a nehézfegyvereiktől megfosztott palesztinok így sem adják fel a harCSEND - CSATA KÖZBEN sára, ami teljesen új helyzetet teremtett a térségben. De nem annyira, hogy megnyílt volna a valódi béke felé vezető út. Amit az is bizonyít, hogy különbözőképpen ítéli meg az új helyzetet a három közvetlen érintett: a bejrúti kormány, a palesztinok és Izrael. Eliasz Hravi elnöknek - libanoni mérce szerint - szokatlanul rövid idő alatt meglepően sokat sikerült tennie. Sőt, már az is valami, hogy egyáltalán bármit is tudott tenni. Kemény akarattal, ügyes manőverezéssel pontról pontra meg tudta valósítani ataifi rendezési programot. Mindvégig élvezte az arab államok támogatását és támaszkodhatott Szíriára, melyhez Libanont kormányszerződéssel szentesített különleges kapcsolatok kötik. S vitathatatlan, csak a komoly szír katonai jelenlétnek köszönhető, hogy a milíciák szót fogadtak az elnöknek, beszolgáltatták fegyvereiket és feloszlatták önmagukat. Utolsónak maradtak a palesztinok, ők vették maguknak azt a bátorságot, hogy szembeforduljanak Bejrúttal - de vesztettek. Azzal indokolták a parancsmegtagadást, hogy a déli palesztin menekülttáborok védtelenek maradtak az izraeli támadásokkal szemben, ki lesznek téve az úgynevezett biztonsági övezetben az izraeliek oldalán álló Déllibanoni Hadsereg zaklatásainak. Nem alaptalanok ezek az aggodalmak, hiszen az izraeliek gyakorta éltek a „megelőző csapás" eszközével, nem maradtak meg a palesztin gerilcot, folytatják öngyilkos akcióikat nemcsak a biztonsági zónában állomásozó katonák, hanem a zsidó állam ellen is. Az izraeli vezetés ezzel tisztában van, éppen ezért nem hajlandó kivonulni Dél-Libanonból. No meg azért, mivel a szíriaiak maradnak. Ok és ürügy van tehát bőven a feszültség fenntartására; Bejrút viszont a nagyszabású belbiztonsági akció sikeres befejezése után éppen azt várta volna el déli szomszédjától, hogy kivonuljon a jogtalanul megszállt területről, s helyreállhasson Libanon teljes szuverenitása. Damaszkusz is fellélegezhetett volna, hogy legalább már Libanonban nincsenek lőtávolságra a katonáik. Csakhogy az izraeliek éppen ehhez a lőtávolsághoz ragaszkodnak. Marad tehát a patthelyzet. Libanonban. Izraelben és a megszállt területeken előfordulhat, hogy a palesztinok dél-libanoni csatavesztése éppenhogy növelni fogja a feszültséget. Annak ellenére, hogy negyedik évében az intifada kifulladt, önmagát pusztította el, felélte saját energiáját. Már hetek óta csend van. Csata utáni, s minden bizonnyal csata előtti. A palesztinok népi felkelése akkor kezdett a pusztulásába rohanni, amikor egyre gyakrabban kezdtek más fegyvert is használni, mint a köveket és az engedetlenséget. A felkelés vezetése félremagyarázta a nemzetközi szimpátiákat és - fokozatosan eljátszotta ezt a rokonszenvet. Az, hogy a PFSZ rossz oldalra állt az öböl-háború idején, még nem jelentett volna támogatásvesztést a megszállt területek palesztinjai számára. Ám az, hogy már egymást ölik, minden, csak nem rokonszenves. Márpedig mostanság ez történik. Sosem volt igazán egységes a palesztin éllenállási mozgalom, de ez inkább az emigrációban működő tucatnyi szervezetre volt érvényes. Most ez a megosztottság kiterjedt a megszállt területekre is, ide helyeződött át az egyes szervezetek rivalizálása. Ami érthető, hiszen Izrael semmiképpen sem hajlandó tárgyalni a PFSZ-szel, sem védenceivel. De ki a „tiszta" a megszállt területeken? Azt a néhány elismert személyiséget, aki eddig kivonta volna magát az El-Fatah vezetésével gyakorlatilag azonos PFSZ-vezérkar befolyása alól, most a tagszervezetek próbálják hálójukba keríteni. De még ennél is veszélyesebb, hogy a területeken megerősödtek a fundamentalista iszlám csoportok, amelyek szinte semmitől sem riadnak vissza. A legharciasabb a Hamasz, az Iszlám Ellenállási Mozgalom, amely mára PFSZhívekkel is csatákba keveredett. Nem kevésbé veszélyesek a 15-18 éves suhancok bandái, melyek egyik-másik ellenállási szervezethez jelentkeznek, de valójában gengsztermódszereket alkalmazó bűnszövetkezetek. ft i • sem bizonyítja jobban a dolgok elfa|\/II julását, mint az a tény, hogy - például IV

11 áprilisban - az izraeli katonák 18 palesztint öltek meg, míg a palesztinok 45-öt. S közben az arány egyre romlik, bár összességébén az áldozatok száma nem csökken. Erre mondta Mose Arensz izraeli védelmi miniszter, hogy ,,a forradalom felfalja saját gyermekeit". Sajnos, minden jel szerint igaza van. S a forradalom étvágya csak növekedni fog, ha a palesztin vezetés nem kap gyorsan észbe. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Változást csak az hozhatna, ha a megszállt területek palesztinjai maguk vennék a kezükbe sorsuk irányítását. Még akkor is, ha biztos, hogy Arafatéknak ez felettébb nem fog tetszeni. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M

egkezdte az iraki atompotenciál felmérését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői csoportja, amelyet az ENSZ küldött Bagdadba. A szakértők a lehetséges iraki atomkészlet hatálytalanításának módjait is megvizsgálják. Egyébként már ez a harmadik olyan munkacsoport, amelyet a világszervezet Irakba küldött. A szakértők nem voltak hajlandók válaszolni az újságírók azon kérdéseire, amelyek a június 29-i üggyel kapcsolatosak. Akkor az iraki vezetés egy Bagdad melletti katonai táborból bizonyos anyagokat ismeretlen helyre szállított. D

ouglas Hurd brit külügyminiszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra a Dél-afrikai Köztársaságba érkezett. Repülőtéri nyilatkozatában hangsúlyozta, London nagy jelentőséget tulajdonít az itteni reformfolyamatok folytatásának. Hurd Frederik de Klerk államfővel, valamint más vezető politikusokkal tárgyal. Köztük lesz Nelson Mandela, az ANC elnöke is. I

on Iliescu román államfő négynapos látogatásra Venezuelába utazott. Vendéglátójával, Carlos Andres Perezzel megállapodást ír alá a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok bővítéséről. Iliescu most jár először Latin-Amerikában, s Venezuelában még sosem fogadtak ilyen magas rangú román politikust. Iliescu Venezuelából Costa Ricába utazik. H

usszein jordán uralkodó tegnap Tahir Maszri új kormányának kérésére eltörölte a 24 évvel ezelőtt életbe lépett szükségállapotot. A jordán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az 1967-es háború idején vezették be Jordániában a rendkívüli állapotot. A Reuter kommentárja szerint a király döntésével valószínűleg a Maszri-kormány pozícióit erősíti. A kormányfőről tudni kell, hogy palesztin származású. Jordániai politikusról van szó. E

' vente több mint egy billió dollárra rúgnak a világon a fegyverkezésre fordított kiadások, s ezért sürgősen hozzá kell látni a csökkentésükhöz. Ezt a megállapítást a Világbank évi jelentése tartalmazza, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra Washingtonban. A nyolcvanas évek végén az iparilag fejlett országok évente 860 milliárd dollárt, a fejlődők pedig 170 milliárdot költöttek fegyverekre. Napjainkban főleg a válságtérségekben fekvő országok fegyverkeznek, így például Afganisztán, Angola, továbbá az öböltérség, Közép-Amerika és Indokína államai. O—erencsésen hazaérkezett az OZ a két svéd állampolgár, akiket Indiában a kasmíri szeparatista szervezet rabolt el. Jan öle Loman és Johan Jansson megszökött az emberrablók fogságából, s vasárnap már a stockholmi repülőtéren fogadták őket hozzátartozóik, valamint a svéd kormány képviselői. ^k^aknem teljesen megsemmivS sült Orito, az egyik legnagyobb kolumbiai olajközpont až FARC felkelő szervezet kommandójának vasárnapi támadása következtében. A hírt az AFP hírügynökség jelentette. A kommandósok több tartályt, továbbá hidraulikus szivatytyúkat és irodaépületeket röpítettek a levegőbe, s úgyszintén felrobbantották a Tumaco kikötőbe vezető olajvezeték egy részét is. Oritoban naponta 10 ezer barrel olajat termeltek ki. M

ori Taikicsiro 87 esztendős japán földbirtokos a világ leggazdagabb embere. Magánvagyonát 15 milliárd dollárra becsülik. Egyébként honfitársát, Cucumi Josiakit szorította le a dobogó legmagasabb fokáról, akinek egy milliárddal kevesebbje van. A Forbes magazine amerikai folyóirat évente közzéteszi a leggazdagabb emberek névsorát, s a legújabb kimutatások szerint nem Japánban, hanem az Egyesült Államokban él a legtöbb multimilliomos. A szupergazdagok kategóriájába 64 amerikai, 41 japán és 40 német tartozik. kosságok száma", s állítólag Indiában jelenleg 10 ezer körül van a politikai foglyok száma. A Fülöp-szigeteken több mint 50 ember „tűnt el" azt követően, hogy a kormányerők őrizetbe vették őket. Kínában börtönben tartják az embereket anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük, s meg sem kezdték az eljárást a demokratikus mozgalom azon tagja, ellen, akiket a tavalyelőtti véres események után tartóztattak le. A mozgalom aktivistáival az idén januárban megtartott kirakatpereket a londoni intézet igazságtalannak tartja, hiszen nem egy esetben súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. Legkevesebb 370 embert ítéltek ily módor halálra. Tavaly például 750 ember ítéltek Kínában golyó általi halálra mint a politikai garanciák kérdése. A Reuter tudósítója ezzel kapcsolatban megjegyezte, Cuellar még az év végéig meg akarja kezdeni a ciprusi probléma végleges rendezését, akkor fejezi be ugyanis tevékenységét a világszervezet főtitkáraként. Nemrégiben a Biztonsági Tanácsban azt mondta, magas szinten szeretné összehívni a nemzetközi értekezletet, ez azonban mindaddig nem lehetséges, amíg Görögország és Törökország, valamint a görög és a török ciprióták meg nem állapodnak a területi kérdés és a menekültek ügyében.