Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám, hétfő

GAZDASÁG lÚJSZÓ, K A o már nem v' tás> a m e9 ú" IVI cL juló és megosztottságát fokozatosan levetkőző Európa mo­torja az Európai Közösségek jelen­leg 12 tagállama lesz. A két pólusú világkép felbomlása, a demokrácia térnyerése meggyorsítja a világgaz­daságban végbemenő globalizációs •folyamatokat. Gyakorlatilag minden kontinensen gazdasági csoportosu­lások jönnek létre, Dél-Kelet-Ázsiá­ban az ASEAN, Japán és holdudva­ra, a négy kis tigrisnek „becézett" Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr, Dél-Amerikában Argen­tína, Brazília, Paraguay és Uruguay próbál közös piacot létrehozni, sőt Afrikában is történtek lépések egy­fajta „Afrikai Közösségek" megva­lósításának az irányába. A felsoro­lásból a legfontosabb - és az egye­sülő Európával a későbbiekben leg­inkább vetekedő - fokozatosan kör­vonalazódó gazdasági csoportosu­lás kimaradt: ez pedig a leendő Észak-Amerikai Közös Piac. EGYÜTT KÖNNYEBB Az amerikaiakat hosszú hónapok óta hol elbűvöli, hol megrémíti az a tempó, amellyel Európa 1993. ja­nuár elseje, a 12 piacból álló gazda­ság egyesítése felé halad. Az Egye­sült Államok felmérte a kihívást: már 1989. január elsején hatályba lépett az amerikai-kanadai szabadkeres­kedelmi megállapodás, mely foko­zatosan teljesen liberalizálja az egy­más közötti árucsere-forgalmat. Most hasonló egyezmény kidolgo­zására készül az USA Mexikóval, ami, ha megvalósul, alapos válto­zást okoz Mexikóvárostól egészen Ottawáig. Mexikótól Kanadáig a ha­tárokon átívelő kereskedelem és ipar nagyarányú fejlődése máris az integráció felé mutat, és valószínű­síti, hogy Észak-Amerika megfelelő ellensúlya lesz az európai és ázsiai kereskedelmi csoportosulásoknak. Az amerikai tömb 5,9 billió dolláros egyesített gazdasági ereje felülmúlja az Európai Közösségek 4,8 billiós termelési értékét, 360 milliós összla­kossága pedig a konkurens tömörü­lés 340 millió lakóját. Az észak­amerikai szomszédok közötti keres­kedelem virágzik: az USA és Kana­da kereskedelmi forgalma 1990-ben ÉSZAK-AMERIKAI KÖZÖS PIAC EL A HATÁROKKAL! elérte a 171 milliárd dollárt, az Egye­sült Államok és Mexikó között 52 milliárd dollár volumenű volt a forga­lom, míg ez Kanada és a latin­amerikai ország közt 2,3 milliárdot tett ki. „Egy észak-amerikai szabad­kereskedelmi övezet lenne a legha­tásosabb és legösztönzőbb gyógy­szer, amit a politikusok előírhatnak" - mondja Peter Morici, a Maine Egyetem oktatója. MEXIKÓ SEM MARAD KI Arizona déli határán már húzódik egy 25 kilométeres sáv, akárcsak a túloldali mexikói Sonorában, amo­lyan kísérleti laboratórium ez a „szabadövezet". A helyiek szerint az eddigi tapasztalatok biztatóak. A sáv arizonai felén nem győzik felhúzni az új bevásárlóközpontokat, akkora a mexikói kereslet a Made in USA-áruk iránt. A közös határon levő üzemek száma évente 15 szá­zalékkal gyarapodik. Bár a szabad­kereskedelmi szerződés létrejötte évekig eltarthat, mégis már egyértel­műen kialakulóban van valami, ami hasonlít a szabadkereskedelemhez. Az amerikai ipar egyre délebbre me­netel az olcsó mexikói munkaerő után. Közel félmillió mexikói robotol a mintegy 2 ezer összeszerelő üzemben. A szerződés hívei azt ál­lítják, hogy a szabadkereskedelem az amerikai problémákat is megold­hatja. Mivel Mexikó óriási és egyre növekvő létszámú munkaereje szá­mára új munkahelyek teremtődnek, talán lelassulhat az USA-ba való illegális bevándorlás. Mexikó gazda­gabbá válása stabilizálhatná Észak­Amerikát, kisebb lenne a politikai felfordulás veszélye, és ez az Egye­sült Államok számára virágzó ex­portpiacot teremtene. Végső soron bármennyire is felforrósodik a han­gulat Washingtonban a szerződés körül, az egyezmény sok tekintetben egyszerűen csak formát ad annak, ami már most valóság. Ahogy Willi­am R. Blundell, a torontói General Electronic Canada elnöke mondja: „A gazdasági rendszer majd magá­hoz igazítja a politikát." A két angolszász állam között több mint két éve életben van a sza­badkereskedelmi egyezmény, így bizonyos következtetések már le­szűrhetek. Bár kanadai részről nem­egyszer erős bírálatok hangzanak el országuk gazdasági függetlenségét védve, mégis inkább a szorosabb összefonódás előnyei domborodnak ki. A konkurenciaharc kiéleződése gyorsabb korszerűsítésére ösztönzi a kanadai termelőket. Csak 1990­ben 28 százalékkal növekedett a be­ruházások mértéke, az ázsiai befek­tetők is fokozták intenzitásukat az egyesülő óriási piac láttán. A kana­dai japán invesztíciók mértéke 50 százalékkal nőtt 1985 óta, elérte a 3 milliárd dollárt. Az észak-ameri­kai piac hívei regionális szinten megtalálhatók. Például Washington állam és a kanadai British Colum­bia kormányzója megalapította a Csendes-óceáni Észak-nyugati Gazdasági Társulást, melyhez Ore­gon és Idaho állam, valamint a ka­nadai Alberta tartomány csatlako­zott. (gy megvalósul a kormányközi megállapodások regionális lebontá­sa és alkalmazása. A képhez hozzá­tartozik, hogy egyelőre Kanada szá­mára jelenti a legnagyobb problémát a három ország összefonódása. Ka­nada és Mexikó között eddig nem merült fel ilyen megállapodás aláírá­sa, továbbá attól félnek, hogy a me­xikói konkurencia megfosztja őket azoktól az előnyöktől, amelyeket az 1989-es egyezmény biztosít szá­mukra. A VÁLLALATOK MÁR LÉPNEK Nem egy vállalat már rugalmasan alkalmazkodott a gazdaságilag „lé­giesített" határokhoz. A kontinentá­lis méretekben való gondolkodás és termelés jó példája a Genaral Elect­ric (GE) háztartási gépeket gyártó részlege. A GE a mexikói San Luis Potosiban megnyitott egy gáztúz­helygyárat, azzal acéllal, hogy nem­csak az USA-t, hanem Mexikót és Kanadát is ellássa termékeivel. A cég hosszú távú észak-amerikai stratégiai tervei szerint a legna­gyobb tömegtermelésre berendez­kedő egységeik az USA-ban lesz­nek, a különleges és rugalmas ter­mékcsoportokra Kanadában fognak szakosodni, míg bizonyos kevésbé bonyolult termékeket Mexikóban gyártanak. Kezdetben csak az amerikai-me­xikói határ mentén létesültek nagy számban összeszerelő üzemek, de néhány amerikai vállalat máris igyekszik gyökeret verni Mexikó mé­lyén, és stratégiájuk már jóval túllépi az egyszerű „összecsavarozó" gyárak mentalitását. Majd 1500 kilo­méterre délre a határtól levő Guada­lajara Mexikó szilíciumvölgyévé kezd válni; az IBM, a Hewlett-Pac­kard és a Wang már ott gyárt komp­jutereket a hazai és exportpiacokra, szállítóik pedig követik példájukat. Valóra válhat Hermino Blanco, Me­xikó vezető kereskedelmi szakértő­jének gondolata, miszerint „Észak­Amerika iparának egész területi el­helyezkedése meg fog változni". A Kanada és az Egyesült Álla­mok szerződése keltette hul­lámok, pro és kontra viták még nem csitultak el, az USA déli szomszéd­jával kötött egyezmény pedig csak néhány év múlva válik valósággá és egy teljes háromoldalú egyezmény aláírása még távolabb van. Egy azonban már most biztos; a nagy cégek tanácstermeiben immár be­szélnek az észak-amerikai közös pi­ac elvi kilátásairól, és megkezdődött a kontinentális stratégiák kidolgozá­sa. Észak-Amerika tehát lépést vált, és újult erővel veti bele magát a vi­lággazdasági versenyfutásba. SIDÓ H. ZOLTÁN Több mint húsz éve már,a csehszlovák piacon tevékenykedik a bécsi Schrack Elekt­roník AG, amely az egyik legnagyobb tele­kommunikációra szakosodott osztrák vállalat. Ám hosszú ideig csak Csehországban talált partnerekre. Idén alighanem megtört a jég s mind többször hallani szlovákiai ténykedé­séről. Június elején például Bártfán a Kelet­Nyugat Biztonságkutató Intézet X. évzáró köz­gyűlésén találkoztam az általuk felvonultatott technikával: az ottani fürdőben beszerelt digi­tális hálózatuk a Multidat 10000 központ segít­ségével három épület közötti beszélgetések, szövegek és adatok továbbítását teszi lehető­vé. Június 17-én pedig az újságírók jelenlété­ben a Schrack Elektroník AG és a Tesla Stropkov kooperációs szerződést írt alá. Fő­ként ez utóbbi indokolta, hogy a közvélemény előtt is bemutatkozzanak, s eláruljanak vala­mit szlovákiai elképzeléseikből. Hans Zavesky, az elöljáróság tagja jelezte: a Schrack Elektroník AG holding típusú társaság, már a század eleje óta magánvállalatként tevé­kenykedik. Három leányvállalata létezik: a Schrack Telecom AG, a Schrack Aerospace és a Schrack Datacom. Februárban teljesen átala­kult tulajdonosainak összetétele: azóta a részvé­nyek fele az osztrák bankoké, 33,5 százaléka a svéd Ericsson cégé, és csak 16,5 százaléka maradt a Schrack kezében. Ettől függetlenül továbbra is elsősorban Európában fejtik ki te­vékenységüket, képviseletük van már többek között Budapesten, Prágában s az idén Pozsony­ban is nyitnak. Egyébként a magyar fővárosban már 50 százalékos tőkerészesedésű vegyes vál­lalata is van az Ausztriában mintegy 2000 alkal­mazottat foglalkoztató telekommunikációs társa­ságnak, amely nemzetközi mércével mérve a kis, esetleg közepes vállalatok közé sorolható. Ezért rugalmasabban képes reagálni a fogyasztói szükségletekre, főként a különleges megrendelé­sekre, termékeit pedig a befogadó ország szük­ségleteihez igazítja. Gerhard Marz, a Schrack Telecom AG kiviteli osztályvezetője már bővebben kifejti szlovákiai elképzeléseiket. Szinte ízeire szedi az itteni pia­cot, egykori, mai és várható sajátosságai ismere­tében. - A közlekedés és az ellátás színvonala mellett a telekommunikációé is egy-egy ország fejlettsé­gének fontos ismérve - szögezi le. - Országunk­nak csak 7 millió lakosa van, s nagyon szűk piac ez ahhoz, hogy megélhessünk belőle. Mintegy tíz éve nagy exporthadjáratba kezdtünk, s mára áruforgalmunk 20 százalékát külföldön értékesít­jük. Szlovákiába is azért jövünk, hogy hosszabb időre megvessük a lábunkat, jól felkészültünk, s az első lépésben a kooperációs kapcsolatokat keressük. Tudjuk: itt, akárcsak a többi kelet­európai országban, nagy az éhség a korszerű telekommunikáció iránt. Mi a hálózat fejlesztésé­ben, korszerűsítésében szeretnénk partnerek lenni. Még azzal is számolva, hogy - tudomásunk szerint - pénz nemigen akad az ilyen beruházá­sokra, ám megoldás biztosan található. Wilhelm Muttwill, a cég szlovákiai megbízottja elárulja: amíg kezdetben csak komponenseket hoztak be Csehszlovákiába, jelenleg már kész termékeik többsége bejuthat hozzánk. Nyolcvan­ÜZLETI TITOK A SZOVJET PIAC MEGHÓDÍTÁSA SZLOVÁKIAI BABÉROKRA TÖR A BÉCSI SCHRACK ELEKTRONÍK AG • MÁR A SVÉD ERICSSON KONSZERN NEVÉBEN IS • KOOPERÁCIÓ A STROPKOVI TESLÁVAL Ha hiszik, ha nem: a hölgy már a kooperációban is gyártott Multicall digitális telefonkészüléken várja a hívásokat (Archív felvétel) 1991. JÚLIUS 8. EGYSZEMÉLYES KFT. -CSALÁDI SEGÉDLETTEL E beszélgetésre az a nagysikerű árubemutató adott apropót, amelyre nemrég a nagymagyari művelődési házban került sor, s amelyet a po­zsonyi Transfer Kft és a nagyma­gyari Integra Klarex Kft közösen szervezett. Az árusítással egybekö­tött kiállításon szórakoztató elektro­nikai cikkek, háztartási kisgépek, porcelán- és üvegáruk, élelmisze­rek, ruházati és textiláruk, haszon­gépjárművek, mezőgazdasági kis­gépek, szakipari szerszámok és fel­szerelések voltak láthatók. Az egyik házigazda, az egysze­mélyes Integra Klarex Kft. vezetője, Gyökeres Lajos. Családi segédlettel vágott bele a vállalkozói szerviznek is nevezhető vállalkozásba. Gyöke­res Lajos így vall róla. - Saját bőrömön is tapasztaltam, hogy bármilyen vállalkozás beindítá­sa sok-sok előre nem látott problé­mával is jár. Hátha még valaki sike­res vállalkozó is akar lenni, akkor bizony energiáját nem fordíthatja amolyan „apró-cseprő" ügyek inté­zésére. Ezért olyan átfogó szolgálta­tásokat szeretnék nyújtani, ame­lyekkel az új vállalkozóknak segít­hetnék, és felmenthetném őket a köztes gondoktól, terhektől; vagyis átvállaljuk a vállalkozással járó ad­minisztrációs ügyek intézését. Be­szerezzük a vállalkozáshoz szüksé­ges beadványokat, iratokat, meg­szervezzük a vállalkozáshoz szük­séges komponenseket, például jár­műveket, termelőeszközöket, gyár­tási folyamatokat biztosítunk. To­vábbá elszállítjuk a termékeket, pro­pagáljuk a vállalkozók termékeit, szakmai napokat, konferenciákat szervezünk a megadott témakörök­ben stb. Bárki fordulhat hozzánk kéréssel, mi mindenkit szolgálni akarunk. E célból jött létre ez a gazdag árubemutató is, hogy felmérhessék, mire van szüksége a lakosságnak, a vállalkozások korát élő állampol­gárnak. A kiállítást meglepően nagy érdeklődés kísérte. Érthetően, hi­szen kiállított termékeire a korszerű­ség és a pénztárcánkhoz is igazodó alacsonyabb árfekvés volt a jellem­ző. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert a hazai árakat ismerve itt egy Samsung színes TV 51 cm-es kép­csővel már 13 960 koronárét kapha­tó, a Funai színes TV videóval kom­binálva sem több 18 955 koronánál. Az automata mosógépek közül pe­dig az olasz Candi 16 500, az Indezit 16 050, a német 13 programos Nek­kerman pedig 14 500 koronába ke­rül. Ha valaki náluk vásárol, akkor a szervizszolgáltatást is vállalják e mosógépek esetében. A kerti kisgépek, fűkaszák, rotáci­ós kapák bemutatóján a hazai Vari alapgép mellett a japán, olasz és német típusok mutatkoznak be, a hozzájuk csatolható munkaeszkö­zökkel. Az utánfutós személygépko­csival is vontatható hűtőbox a gyor­san romló élelmiszerek, tejtermékek mozgó árusítására használható, az AVIA típusú gépkocsik pedig a ker­tészkedők speciális igényeinek ki­elégítésére készültek. Vajon mennyi lesz az átfutási idő e termékek meg­rendelésétől azok leszállításáig? „Csupán 14 nap, némely terméknél még kevesebb" - mondta a házi­gazda, és hozzátette: a náluk vásá­rolt termékekre szervizszolgáltatást nyújtanak. MÉRI ISTVÁN AISA - FELMÉRÉS A gazdasági reformról, valamint a jelenlegi és a volt társadalmi rend­szer összevetéséről tartottak függet­len szociológiai felmérést az AISA munkatársai 1260 megkérdezett fe­leletét értékelve. A megkérdezettek 55 százaléka a jelenlegi rendszert részesíti előnyben, 22 százaléka a november 17-e előttit. Huszonhá­rom százalék nem válaszolt a kér­désre. Csehországban magasabb a jelenlegi rendszert támogatók ará­nya - 62 százalék, Szlovákiában csupán 37. A szlovákiai megkérde­zettek 30 százaléka tette le voksát a régi rendszer mellett. A régi rend­szerrel rokonszenvezők száma nö­vekedik a korral, csökken viszont a műveltségi szint emelkedésével. kilencben átvállalták az azóta részvényesükké vált svéd Ericsson cég nagy telefonközpontjainak csehszlovákiai forgalmazását és karbantartását is. A vasfüggöny eltűnése után számolnak Bécs és Pozsony egymáshoz közeledésével, ezért szeretnék mihamarabb megnyitni képviseletüket Szlovákia fővárosában is. És még valami: csupán az idén nem kevesebb, mint 400 millió schillinget akarnak köztársaságunkban befektetni. Ján Hoffmann, a stropkovi Tesla vezérigazga­tója nem titkolja elégedettségét: -Azért döntöttünk a Schrack Elektroník AG mellett, mert ajánlatát tartottuk a legértelmesebb­nek. Minden szövegelés, hivataloskodás nélkül láttunk hozzá a műszaki tárgyalásokhoz, majd a termékek kivitelezéséhez. Ezzel azt értük el, hogy ma, amikor a keretegyezményt aláírjuk, gyakorlatilag már másfél hónapja folyik a koope­rációs termelés. Hogy miben próbálunk együtt­működni? Mindenekelőtt a Multicall digitális üze­netrögzítővel felszerelt telefonkészülékek, vala­mint az 5-10 vonal bekapcsolására alkalmas kisméretű telefonközpontok fejlesztésében, gyár­tásában és eladásában. Partnerünk gyorsan rá­vezetett bennünket arra: ha sikert akarunk elérni a piacon, akkor nem években, hanem hónapok­ban kell gondolkodnunk, s kilencnél tovább nem tarthat az elképzelés termékké változtatása. S bár mi is belesodródtunk a fizetésképtelenség­be, nincs szándékunkban megválni alkalmazot­tainktól, kivéve a fegyelemsértőket, de ázokból nincs sok. Számunkra az a legfontosabb, hogy ismerjük a kiutat a mai helyzetből, s olyan part­nerre akadtunk, aki nem él visza pillanatnyi kiszolgáltatottságunkkal. Később kiderült: a Tesla nem is a csehszlovák piac meghódítására feni a fogát elsősorban, számára Nyugat-Európa és a Szovjetunió ígérke­zik vonzónak. Különösen ez utóbbi ország, amely a stropkovi gyár fekvésénél fogva nagyon közeli felvevő piacot kínál. S a vezérigazgató azt sem titkolta: megtalálták annak a módját is, hogyan szerezzenek fizetőképes szovjet megrendelőt. A kivitel időközben már beindult. Mikor a részlete­ket firtattuk, üzleti titokra hivatkozva többet nem árult el róla, csak annyit fűzött hozzá: kezünkben a megoldás kulcsa, s ha nem hiszik el, akár utána is nézhetnek telefonkészülékeinknek a szovjet üzletekben. (j. mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents