Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám, hétfő

1991. JULIUS 8. . ÚJ SZÓ s HÍREK - VÉLEMÉNYEK JAN HÚSRA EMLEKEZTEK Máglyahaiálának 576. évfordulója al­kalmából Jan Húsra, a jobbágy szárma­zású prágai papra, egyetemi tanárra, re­formátorra, a huszita mozgalom megindí­tójára emlékeztek szombaton szülőfalujá­ban, a dél-csehországi Husinecben. A festői szépségű faluban ökumenikus istentiszteletet tartottak, amelyen Jan Mi­liő Lochman, Bázelben élő cseh profesz­szor részleteket olvasott fel Jan Hus törté­nelmi leveleiből. Az ünnepségen Václav Klaus, hazánk pénzügyminisztere, a Pol­gári Demokrata Párt elnöke is részt vett, s hangsúlyozta Hus reformátorságát, amelyből ma is van mit meríteni. Prágában, ugyancsak a máglyahalált halt Hus emlékére, valamint a betlehemi kápolna megalapításának 600. évforduló­ja alkalmából az Óváros téri Miklós szé­kesegyházban volt ökumenikus istentisz­telet. A Cseh Köztársaság állami ünnepe alkalmából rendezett szentmisén Václav Havel köztársasági elnök és Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is részt vett. Mikó Jenő, hazánk ökumenikus egy­háztanácsának elnöke, a református ke­resztény egyház püspöke hangsúlyozta: Jan Hus életművét minden generációnak ismernie ke!l, hogy hű maradhasson az igazsághoz. VÝCHODNÁ '91 Csaknem ezerkétszáz szereplő lépett fel az elmúlt hét végén a Východnái, immár 37. alkalommal megrendezett folk­lórfesztiválon. A legjelentősebb szlovákiai népművészeti együttesek mellett románi­ai, jugoszláv és szovjetunióbeli tánccso­portok is felléptek, a pozsonyi művészek közül pedig Ondrej Malachovský, a Szlovák Nemzeti Színház operaéneke­se, valamint Ida Rapaičová és Gustáv Valach színművészek adtak műsort. Tegnap az amfiteátrumban a Cirill és Metód ünnepségek keretében Tisztelet a szaloniki szerzeteseknek címmel adtak műsort, majd hazai és külföldi együttesek léptek színpadra. A folklórfesztivál mellett természetesen más programok is várták az érdeklődőket; az evangélikus és a ró­mai katolikus templomban 17. és 18. századi dalok csendültek fel. Hivatásos ós amatőr képzőművészek alkotásait is kiállították; Martin Benka festményeit és Štefan Kubala kisplasztikáit tekinthették meg. QUEBEC ÉRDEKLŐDIK - Arra a megállapításra jutottunk, hogy az Észak-Amerikába vezető út Kanadán keresztül, a Kanadába vezető út pedig Quebecen keresztül vezet - nyilatkozta tegnap Petr Pithart, a cseh kormány elnöke, kanadai látogatásáról hazatéré a prágai repülőtéren. - Quebec európai civilizáció, amerikai technológiával - mondotta a cseh kor­mányfő -, s innen ered Kanada ezen részének óriási érdeklődése Csehszlová­kia iránt, elsősorban az országunk gazda­sági transzformációjának folyamatában való részvételt tekintve. Sajnos, a hazán­kat érintő információk nagyon gyérek, így alapvető felvilágosításokat kellett adnunk, milyenek a lehetőségei a befektetésnek hazánkban. Ez azonban a mi hibánk. Mint Pithart elmondta, a Kanadában élő emigránsok elégedetlenségüket fejez­ték ki a kárpótlási törvénnyel kapcsolat­ban. Látogatásuk jelentős pontjaként emelte ki a Quebec és a Cseh Köztársa­ság között kötött szerződést. ÉLETSORSJEGY Segíts! Szomorú szemű kislány szól a hatalmas plakátról Pozsony utcáin a járókelőkhöz. Arra kér: ve­gyünk sorsjegyet, amellyel nemcsak értékes nyereményeket nyerhetünk, hanem - ós ez a fontos - életet menthetünk. Az életmentő alapít­vány célja a rákos gyerekek gyógyí­tása - kizárólag a szlovákiai gyere­keké 15 éves korig. A Szlovák Taka­rékpénztár kétféle sorsjegyet bo­csájtott ki, melyeknek tiszta hasznát egy majdani onkológiai intézet felé­pítésére fordítja. Egy csontvelő-át­ültetés külföldön 6 millió koronába kerül. A sorsjegyekből 51 millió ko­rona haszonra számítanak, s ez már alapja lehet a szlovákiai gyermekon­kológiai intézetnek. Az 5 és 10 koronás (borítékos, illetve kaparós) sorsjegyekkel vagy nyerni lehet: autót, videót, vagy ajándékozni: reményt, életet, -kop CSEHSZLOVÁK ÁLLÁSFOGLALÁS -INGERÜLT TILTAKOZÁS Éles hangú tiltakozó jegyzéket adott át pénteken Belgrádban František Lipka csehszlovák nagykövetnek Milan Vereš jugoszláv külügyminisz­ter-helyettes, s egyúttal mély nyugtalanságának és rosszallásának adott hangot a csehszlovák kormány által július 4-én, a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatban kiadott nyilatkozat kapcsán. A csehszlovák kormány nyilatko­zata Jugoszlávia szuverenitásának megsértésére tett kísérlet, belügyei­be való durva beavatkozás, amely negatív folyamatokat és konfliktuso­kat szül. Ellentétes a Helsinki Folya­mat és a Párizsi Charta alapelveivel, mondotta a külügyminiszter-he­lyettes. A CSSZSZK szövetségi külügy­minisztériuma szombaton állásfog­lalást adott ki a tiltakozó jegyzékkel kapcsolatban, amelyben leszögezi, a július 4-i állásfoglalás a folytatódó katonai akciókról, a katonai kolóniák mozgásáról ós az új áldozatokról szóló híreket követően született. A CSSZSZK továbbra is Jugoszlávi­át tekinti a nemzetközi jog kizáróla­gos alanyának, viszont Csehszlová­kia éppen a Helsinki Folyamat alap­elveiből indul ki, vagyis az önrendel­kezés jogából, az erőszak elutasítá­sából, a demokratikus lépések meg­tételéből és az emberi jogok teljes mérvű biztosításából. Nem csak a jugoszláv hadsereg akcióit ítéltük el, de a nacionalista indulatok fokozódását is. A horvát és a szlovén nép szabad akaratának megnyilvánulását azonban nem le­het erőszakkal megakadályozni. Mi előnyben részesítenénk a megálla­podást a Jugoszláviában élő nem­zetek részéről. Tiszteletben tartunk minden eredményt, amelyet meg­egyezés útján érnek el. Már több­ször hangsúlyoztuk, hogy az európai határokat nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, ez csak nemzetközi egyetértéssel érhető el. A csehszlovák kormány által ki­adott nyilatkozat nem változtat a CSSZSZK Jugoszláviához fűződő viszonyán. Ezért fölöslegesnek és ingerültnek tartjuk a jugoszláv vá­laszt, s nem értjük, a külügyminisz­ter-helyettes miért nem fogadta el a CSSZSZK belgrádi nagyköveté­nek magyarázatát - hangzik a szö­vetségi külügyminisztérium nyilatko­zatában többek között. RÓLUNK-HÉT NAPON ÁT (Folytatás az 1. oldalról) országgal, mely a proletár internaci­onalizmus mindannyiunk által ismert és minden volt szocialista államra egyformán jellemző szellemében a változásokig egyszerűen nem vett (nem vehetett) tudomást a határain túl élő kisebbségeiről. A szerkesztő­nő hangsúlyozta, hogy némely ese­tekben úgy érzik, mind Románia, mind pedig Magyarország eszköz­ként, kirakati tárgyként használja fel őket. A készülő nemzetiségi törvény kidolgozásával kapcsolatban megje­gyezte, hogy véleménye szerint a ki­sebbségek képviselőit kihagyták be­lőle. Ez utóbbira reagálva mondta el Csipka Rozália, az MK Miniszterel­nöki Hivatala mellett működő Nem­zeti ós Etnikai Kisebbségi Hivatal kormányfőtanácsosa, hogy a tör­vénytervezet kidolgozásakor a kor­mány állandó kapcsolatban volt a ki­sebbségek képviselőit tömörítő úgy­nevezett kisebbségi kerekasztallal és minden módosítási javaslatot fi­gyelembe vett a munkája során. A továbbiakban rövid történelmi át­tekintést adott a jelenlévőknek Ma­gyarország etnikai térképének ala­kulásáról, majd vázlatosan ismertet­te a magyar kormány kisebbségpoli­tikai programját, melynek sarkköve az asszimiláció megállítása, illetve - amennyire ez lehetséges - meg­fordítása, és amelynek kiindulópont­ja az Alkotmányban fogalmazódik meg: ,,A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmának: államal­kotó tényezők". A tanácskozás első napjának dél­utánján az 1983-ban újjáalakult Ma­gyar Népfőiskolai Társaság képvise­lői tartottak előadást az 1946 előtti időszak dán minta alapján életre hívott népfőiskolai mozgalmáról, il­letve a népfőiskolák jelenlegi hely­zetéről és kilátásairól. (kajó) SZLOVÁKIAI ÉPÍTŐK KRIVOJ ROGBA A szovjetunióbeli Krivoj Rog egy­kori katonai területén - megrende­lésre - szlovákiai építőipari vállala­tok kezdik meg egy nagyobb lakóne­gyed építését. A szerződést a német -osztrák Hofman-Maculan cég kép­viselői, Grigorij Ivanovics Gu­tovszkij, a Krivoj Rog-i városi ta­nács elnöke és Jozef Bútora, Szlo­vákia építési és fejlesztési miniszte­re pénteken írták alá. Kilencvenezer négyzetméteren 1500 lakást, két óvodát, huszonkét osztályos alapiskolát, egészségügyei központot, szállodát, telefonközpon­tot, két üzletközpontot és kazánhá­zat adnak majd át. Az első 600 lakás építését még ebben az évben be kell fejezni, a további épületek átadását pedig 1992 áprilisára tervezik. HITELÉS KAMATLÁB (Munkatársunktól) - Jelentős si­kernek örülhet a Szlovák Állami Ta­karékpénztár: június 24-én Genfben megkapta a Trade Leader's Club díját a gazdasági vonalon elért kivá­ló eredményeiért, a hazai és külföldi pénzkörökben kivívott jó hírnevéért. A Madridban 1979-ben létrejött klub nemzetközi szervezet, a világ 120 országa a tagja, automatikusan a tagjává válik minden díjazott pénz­intézet, tehát a Szlovák Állami Taka­rékpénztár is. Alojz Ondra mérnök, vezérigaz­gató átfogó képet festett az elmúlt év eredményeiről. Tavaly jelentősen csökkent a lakossági betétállomány: november 17-e volt a legkritikusabb nap, mindenki kivette a pénzét. Ez év márciusától kezdett nőni a beté­tek összege, május végén a taka­rékpénztár kasszájában 89,3 milli­árd korona volt. Ez a kedvezőbb kamatlábaknak tudható be: 60 szá­zalékkal több jelenleg a hosszabb­rövidebb felmondási időre lekötött betét. A lakosságnak tavaly nagyobb összegű kölcsönt nyújtottak, mint az előző évben (19 millió koronát). A la­kásépítési kölcsön kamata változat­lanul alacsony, mindössze 1 száza­lék és hosszú lejáratú kölcsönről van szó. Nőtt az alacsony kamatú köl­csönök iránti érdeklődés, ez teszi ki a lakossági kölcsönök háromnegye­dét. Sajnos, a havi törlesztendő összeg csökkentését és a visszafize­tési határidő elodázását mind töb­ben kérik - munkanélküliség ürü­gyén. A takarékpénztár a kisprivati­zációban is jelentós szerepet játszik, eddig 182 millió korona hitelt nyúj­tott. Számos olyan tervet és szolgálta­tás bevezetését készítik elő, amely­lyel egyenrangúvá válhatnak a kül­földi pénzintézetekkel. Ennek azon­ban van egy feltétele: mégpedig, hogy megfelelő helyiségeket kapja­nak. A vezérigazgató keserűen álla­pította meg, Szlovákia-szerte meg­értéssel és előzékenységgel talál­koznak a városi elöljáróság részéről, csupán a pozsonyi magisztrátus képtelen intézkedni. Lángossütök és egyéb vállalkozók hamarabb jutnak helyiséghez, mint a pénzintézetek, - pedig tudvalevően a külföldi tőkét ez utóbbi hozza. K. Cs. VÁLSÁGTANÁCSKOZÁS BRIONI SZIGETÉN (Folytatás az 1. oldalról) Megerősítette, háború nélküli meg­oldást fognak keresni a meglévő problémákra. Szlovénia még pénteken bejelen­tette, eleget tett az államelnökség egyik fontos követelésének és elen­gedett minden hadifoglyot. A Tanjug hírügynökség viszont tegnap azt je­lentette, hogy ez nem igaz, a szlo­vén börtönökben és fogolytáborok­ban még mindig vannak jugoszláv katonák, állítólag 91 tiszt és 110 sorkatona, továbbá a szövetségi rendőrség tagjai és családtagjaik. A szövetségi kormány felszólította a szlovén vezetést, azonnal engedje szabadon a hadifoglyokat, és gon­doskodjon a betegek és sebesültek egészségügyi ellátásáról. A szövet­ségi hadsereg vezetése viszont azt rótta fel a szlovéneknek, hogy terü­leti védelmi egységeik továbbra is blokád alatt tartják, a hadsereg egyes alakulatait, amelyek vissza­tértek állomáshelyükre. Budapesten tanácskozott szom­baton a jugoszláviai helyzetről a ma­gyar, az olasz és az osztrák kül­ügyminiszter. Támogatták az Euró­pai Közösségek miniszteri tanácsá­nak pénteki állásfoglalását és hang­súlyozták, hogy készek mindent megtenni az újabb fegyveres össze­csapások megakadályozására. Kö­zölték, Szlovénia és Horvátország elismeréséről nem tárgyaltak. Beje­lentették azt is, a Pentagonálé másik két tagországával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával együtt a tervezett dubrovniki csúcstalálkozón szeret­nék részleteiben megvitatni ezeket a problémákat. Litvánia viszont máris kész elis­merni Szlovénia és Horvátország függetlenségét - közölte Landsber­gis államfő. Ez az álláspont termé­szetesnek mondható, ugyanúgy, mint a szintén függetlenségre törek­vő Grúzia és Örményország állam­főjének hasonló bejelentése. A Bol­gár Nemzeti Demokratikus Párt pe­dig csatlakozott a bulgáriai Macedón Társaságok Szövetségének kezde­ményezéséhez, hogy önkénteseket toborozzanak Szlovénia és Hor­vátország függetlenségi harcának támogatására. Albánia pedig foko­zott harckészültségbe helyezte had­seregét és megerősítette a jugo­szláv határ mentén állomásozó egységeket. Az albán vezetés véle­ménye szerint a jugoszláviai erő­szak súlyos veszélyt jelent Albánia számára, s Tiranában mindenekelőtt a Koszovóban és Jugoszlávia más területein élő albánok sorsa miatt aggódnak. Horvátországban vasárnapra vir­radó éjszaka robbantak ki ismét a nemzetiségi összecsapások. A köztársasági nemzeti gárda a ke­leti országrészben a tüzérséget is bevetette a szerb nacionalisták el­len. Az Eszék melletti Tenja faluban a harcok legkevesebb három áldo­zatot követeltek - jelentette egybe­hangzóan a horvát és a szerb rádió. Különböző források egyaránt úgy vélik, az áldozatok száma mindkét oldalon bizonyára nagyobb. A kora esti hírek szerint délután a jugoszláv hadsereg is beavatkozott a konflik­tusba, s egy katonát vesztett. A had­sereg közbelépése után megállapo­dás született a tűzszünetről. Eszék polgármesterének nyilatko­zata szerint a „katonai struktúrák egy része" egyértelműen a „csetnik elemek" (szerb nacionalisták) olda­lára állt. Felszólította Eszék lakossá­gát, vonuljon az utcákra és békés tüntetésen juttassa kifejezésre el­lenállását a hadsereggel szemben, amely Tenjában fellépett a horvát rendőrök és a nemzeti gárda ellen. Horvátországból a harcok nyo­mán egyre többen menekülnek el, mindenekelőtt a szerbek tartanak a Vajdaságba. A menekültek száma állítólag már elérte a 10 ezret. KIUJULT AZ ORMENY-AZERI NEMZETISÉGI KONFLIKTUS SZOVJET KÉPVISELŐK JAVASOLJÁK A BALTIKUMI OMON-EGYSÉGEK FELOSZLATÁSÁT A szovjet parlament örmény kép­viselői felszólították Mihail Gorba­csov elnököt, haladéktalanul hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy megvitassák az Azerbajdzsán­hoz tartozó Saumjani járás örmény lakosságának kritikus helyzetét. A képviselők szerint a testületnek hatékony intézkedéseket kellene hoznia az ottani örmény falvak la­kosai életének védelmére. A térség­ben azt követően robbantak ki újabb harcok, hogy a szövetségi vezetés 18 hónap után megszüntette a rend­kívüli állapotot és megkezdte a szö­vetségi erők kivonását. A szovjet katonákat a különleges azeri rend­őregységek váltják fel. Az újabb nemzetiségi összecsapások állító­lag akkor robbantak ki, amikor az azeri rendőrök elkezdték a helyi la­kosság dokumentumainak ellenőr­zését, ami az örmények körében heves ellenállást váltott ki. A legu­tóbbi adatok szerint két örmény vesztette életét, s vagy egy tucat megsebesült. A hosszú ideje óta húzódó konfliktusban, amelyben Moszkva inkább Azerbajdzsán olda­lán áll, már százak haltak meg. Moszkva részrehajlására derült fény ismét a Baltikumban is. A szö­vetségi parlament vizsgálóbizottsá­ga megállapította, kétségtelen, hogy a szövetségi belügyminisztérium elitalakulatainak (OMON) sorozatos támadásairól a köztársasági vámhi­vatalok és más intézmények ellen tudomása volt a szövetségi bel­ügyminisztériumnak; de a szovjet főügyészségnek is. Bár a szövetségi belügyminisztérium elhatárolta ma­gát az OMON akcióitól, bizonyítást nyert, hogy legalábbis a szövetségi vezetés csendes beleegyezésével zajlottak a rombolások és gyújtoga­tások. A képviselők szerint fel kell oszlatni az OMON alakulatait a Balti­kumban, el kell kobozni fegyvereiket a további szakértői vizsgálatokhoz és felül kell vizsgálni a Moszkva­párti Lett Kommunista Párt (SZKP) tevékenységét, mivel állítólag ez a párt adott gépkocsikat az OMON akcióihoz. Ha az OMON folytatja tevékenységét, az rendkívül veszé­lyes helyzetet teremthet, amelyért a teljes felelősség a szovjet államfőt, a szovjet főügyészt és a szövetségi belügyminisztert fogja terhelni. Az új szövetségi szerződés előké­szítésébe bevont kilenc köztársaság közül nyolcadikként - rendkívül he­ves vita után - az Oroszországi Föderáció parlamentje is feltétele­sen hozzájárult a szerződés terve­zetének elfogadásához. Az oroszor­szági követelések érvényesítéséhez Borisz Jelcin, aki hivatalosan még mindig a parlament elnöke, gyakor­latilag szabad kezet kapott. Már csak az Ukrajna hozzájárulá­sa hiányzik, az ukrán parlament azonban szeptemberre halasztotta a döntést. Határozott viszont arról, hogy december elsején tartják meg a köztársasági elnökválasztást. Uk­rajna első államfőjét közvetlen álta­lános szavazással fogják megvá­lasztani. UTOLSÓ FORDULÓ Szaddam Husszein rezsimje és az iraki kurdok tárgyalásai a befeje­zéshez közelednek. Már az utolsó forduló zajlik, amely minden bizony­nyal megállapodással zárul - közöl­te az Asz-Szaura, a kormányzó Baafh-párt lapja Maszud Barzanira, a Kurd Demokrata Párt vezetőjére hivatkozva. Barzani szerint a leglé­nyegesebb kérdéseket'már megol­dották, csak néhány részletet kell tisztázni. Állítólag egyezség szüle­tett az iraki Kurdisztán autonómiájá­ról rendelkező új törvényt illetően is.

Next

/
Thumbnails
Contents