Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám, hétfő

MOZAIK I ÚJSZÔi 1991. JULIUS 8. MODELL ÉRTÉKŰ KÍSÉRLET (Folytatás az 1. oldalról) ban szó esett a jugoszláviai helyzet­ről, s annak lehetséges következmé­nyeiről. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban pedig gazda­ságpolitikai kérdések merültek fel. • A NYEE gazdaságpolitikai el­képzelésein belül szóba kerültek a két ország gazdasági kapcsolatai is? -A NYEE elnökével megpróbál­tuk áttekinteni a cseh-szlovák-len­gyel-magyar együttműködés lehető­ségeit. Készséget tapasztaltunk, bár nyilvánvaló, hogy ennek a kérdés­nek egész napot kellene szentelni, s így csak futólag említhettük egyes vonatkozásait. Azaz, inkább csak a szándékukat puhatoltuk ki. • Hogyan látja a FIDESZ a há­rom magyar mozgalom közötti kap­csolatokat? - Hasznosnak tartanánk a ma­gyar mozgalmak együttműködését, mégpedig két szempontból. Szlová­kiában most láthatólag egy olyan helyzet alakult ki, hogy a magyar nemzetiségi képviselők szavazata felértékelődik, mert időnként a mér­leg nyelvének a szerepét töltik be. Helyesnek tartanám, ha megállapo­dásra jutnának egyes kérdésekben, így többet tudnának elérni, mint ha a köztük lévő politikai megosztottság lehetetlenné tenné együttműködé­süket. Másrészt bizakodva szemlé­lem a kisebbségi magyar politikai szervezetek között kialakuló kap­csolatokat, mert nagyon értékesnek találom azt a kísérletet, amely Szlo­vákiában folyik. Gondolok itt arra, hogy a három mozgalom megpróbál egyfajta kisebbségi minimumot lét­rehozni, megfogalmazni azokban a kérdésekben, amelyekben egyet kell érteniük, ha hatékonyan akarják képviselni a kisebbségi érdekeket. Ugyanakkor viszont megőrzik a ki­sebbségi társadalmon belüli politikai pluralizmust, sokszínűséget. Ezt modell értékű kísérletnek tartom, s nagyon szimpatizálok vele. • A politikai pluralizmushoz hoz­zátartozik az egykori kommunista párt (ma Demokratikus Baloldal Pártja), amely a parlamenti választá­sok során szintén kapott szavazato­kat, s melynek a szlovák parlament­ben négy magyar nemzetiségű kép­viselője van. Velük is felveszi a kap­csolatot a FIDESZ - pártsemleges­ség alapján? - Erről a választmányunknak kel­lene döntenie. Mi minden szervezet irányában nyitottak vagyunk, de a totalitárius ideológiát képviselő szervezetekkel nem működünk együtt. Nem működünk együtt, mert ha a kommunisták a piacgazdaság, a parlamenti demokrácia, a politikai pluralizmus híveinek állítják be ma­gukat, nem mondanak igazat. A kommunista ideológia mindezt ki­zárja. Persze nem ismerjük még kellő módon a Demokratikus Balol­dal Pártját. (fekete) UJABB ROMA ERDEKVEDELMI SZERVEZET ALAKULT JÓ ELKÉPZELÉSEK Prágában a múlt héten bemutat­kozott a cigányok új érdekvédelmi szervezete a Roma Nemzeti Kong­resszus, amely a legkülönbözőbb roma szervezeteket tömöríti az egész ország területén. Az új érdek­védelmi-politikai tömörülés első nyil­vános tájékoztatóját a november 17-e után elsőként megalakult Roma Polgári Kezdeményezés alapos bí­rálatával kezdte. Szerinte ez a moz­galom valójában semmit sem tett a roma lakosság problémáinak meg­oldásáért. Még csak saját program­mal sem rendelkezik. Az 1991-re a roma szervezetek számára kapott 15 millió korona támogatást is vagy saját tevékenységére - legtöbbször ismeretlen célokra - használta fel, vagy olyan rendezvényekre fecsé­relte, mint a Miss Roma és a roma fesztiválok. A Roma Nemzeti Kongresszus­nak komolyabb tervei vannak. Köny­nyíteni akar a cigányság munkanél­küliség okozta gondjain, átképzése­ket szervez tagjai számára, harcot hirdet a bűnözés ellen, s nagy figyel­met kíván szentelni az ifjú nemze­dék nevelésének, beleértve a csalá­dok felkarolását, segítését is. A kongresszus érdekes helyzet­elemzést tárt a nyilvánosság elé. Felmérései szeririt hazánkban 750 ezer cigány él. A fokozódó fajgyűlö­let megnyilvánulásai miatt féltik csa­ládjukat; ezért sokan eladták lakásu­.kat, házukat, és külföldre költöztek. A kongresszus elhatárolja magát a hazánkban megforduló romániai, bulgáriai cigányoktól és kurdoktól. Az oláhcigánnyal szemben is súlyos fenntartásai vannak. Ők, a kong­resszus szerint - vándorló életmó­dot folytatnak, és fő megélhetési forrásuk a kártyajáték, üzérkedés, zsebmetszés és feketézés. Ók azok, akik például rettegésben tartják a prágai sétányokat. De azért róluk sem akar teljesen lemondani az RNK, azzal szeretné őket jó útra téríteni, hogy exkluzív játéktermet létesít számukra Prágában. A kongresszus pozitív értékekről is számot adott: a világ mintegy 20 milliónyi cigánya közül, hála az in­gyenes oktatási rendszernek, a csehszlovákiai romák érték el a legmagasabb műveltségi szintet. Egész társadalmunk számára hasznos lenne, ha az RNK valóban komolyan venné vállalt feladatát, és átgondolt, következetes tevékeny­séggel hozzájárulna a cigánykérdés fokozatos megoldásához. -m­„VÁRJUNK EGY ÉVET..." JÁN PIŠÚT AZ EGYHÁZI ISKOLÁKRÓL Oktatási hálózatunkba újra visszatértek az egyházi iskolák. Meglehe­tősen vegyes a fogadtatásuk; rengeteg szülő - főként a vallásos családokban - gyermekük életében természetesnek tartja megjelenésü­ket, ám helyenként - többnyire városon - egy-egy állami iskola szülői munkaközösségének ellenállásába ütközik, amikor egyházira próbálják átalakítani gyermekeik alma máterét, mert mind a tananyag tartalma, mind a létesítmény esetleges kényszerelhagyása miatt hátrányos hely­zetben érzik magukat. A szlovák kormány legutóbbi ülésének szüneté­ben Ján Pišút oktatási, jfjúsági és sportminiszter véleményét is kikérték az egyházi iskolákról. Ö kibúvót keresett, és nem vállalkozott értékelé­sükre. - Kisebb változásokkal az egyhá­zi iskolákban is ugyanazt tanítják, mint az államiakban. Egyejőre még nincs elegendő tapasztalatunk. Ne­héz felelősségteljesen megválaszol­ni a kérdést: hogyan és mit tanítanak bennük? Ehhez egy teljes iskolaévre lesz szükség. Szlovákiában pillanat­nyilag mintegy negyven egyházi is­kola működik, s állíthatom, a velük szembeni aggodalom nagy mérték­ben félreértésből adódik. Nyugat­Európában is léteznek, mégsincs annyira egyházi jellegük. Például Hollandiában: ott ugyanis vitathatat­lanul nagyon jó az oktatási rendszer, tanulhatunk belőle. Náluk az iskolák harminc százaléka katolikus, továb­bi harminc százaléka protestáns és emellett csak harminc százaléka ál­lami. És nincs nagy különbség a végzettek között, a főiskolákra és egyetemre kerülés csatornái telje­sen azonosan nyílnak meg mind­egyikük előtt. Ráadásul nálunk - jö­vőre még biztosan - az állami isko­lákhoz hasonlóan az egyháziakat is állami költségvetésből finanszíroz­zák majd. Az állam tehát megőrzi ellenőrző szerepét... Szerintem vár­junk még egy évet, adjunk lehetősé­get az állami iskolák eme új alterna­tívájának, s az esztendő elteltével legyük mérlegre tevékenységüket. Ugyanezt javasolnám a magánisko­lákkal kapcsolatban is. Akkor hát várjunk! S addig is re­ménykedjünk, hogy mindhárom is­kolatípusban a legfontosabb mérce -atudás lesz. (jmk) OLASZORSZÁG ELNÖKE POZSONYBAN Mint azt lapunk szombati számában jeleztük, péntek délután Szlová­kia fővárosába érkezett Francesco Cossiga olasz államfő. A Prágából érkező államfő a péntek esti órákban találkozott František Mikloškóval, az SZNT elnökével és Ján Čarnogurskýval, a szlovák kormány elnökével. A megbeszéléseken jelen volt Karel Schwarzenberg, a CSSZSZK elnöki irodájának vezetője. A találkozón František Mikloško örömét fejezte ki, hogy kezet szorít­hatott annak az országnak a vezető­jével, amelyhez a Római Birodalomig nyúló történelmi szálak kötik hazán­kat. Cossiga elnök kifejtette, hogy csehszlovákiai útja nem csupán a cseh és a szlovák nép iránt érzett barátságának gesztusa, de a két nemzet iránti köszöneté is, azért, ahogyan a demokráciához viszo­nyulnak. Francesco Cossiga, aki a találko­zón kijelentette, Olaszország érdeke is, hogy hazánk minél előbb az Eu­rópai Közösségek tagjává váljék, az esti órákban megkoszorúzta az SZNF téren a nemzeti felszabadító harcban elesett hősök emlékművét. Ezt követően Peter Kresánek, Po­zsony főpolgármestere fogadta az olasz államfőt, akit megismertetett a város múltjával és jelenével. Francesco Cossiga, ugyancsak a péntek esti órákban, ünnepélye­sen megnyitotta az Olasz Köztársa­ság főkonzulátusát Pozsonyban. Az ünnepi megnyitón mondott beszé­dében tolmácsolta hazája üzenetét a Pozsonnyal való kapcsolatok to­vábbi ápolására, amelyek, szerinte, soha nem is szakadtak meg, s a de­mokrácia keretei közt egyre intezí­vebbé válhatnak. Pozsony, hangsú­lyozta az olasz államfő, jelentős mértékben hozzájárult a regionális kapcsolatok fejlesztéséhez, amelyet a Pentagonálé nemrég lezajlott ta­nácskozása is bizonyított. A szlovák politikai vezetőkkel tar­tott megbeszéléseket követően Francesco Cossiga találkozott a csehszlovák és az olasz sajtó képviselőivel. A sajtótájékoztatón ki­jelentette, hogy a Prágában aláírt barátsági és együttműködési szer­ződést szimbolikus politikai aktus­nak tekinti, amellyel az Olasz Köz­társaság elismerte a Cseh és a Szlovák Köztársaság definitív visszatérését Európába. Az Olasz Köztársaság elnöke szombat reggel befejezte kétnapos hivatalos csehszlovákiai látogatását és Magyarországra utazott. - Francesco Cossiga olasz elnök látogatása további lépést jelent Szlovákia saját identitásának meg­erősítésében Európa keretein belül - jelentette ki Ján Carnogurský szlo­vák kormányfő a Csehszlovák Tele­vízió szombat esti híradójában. - Ez a megerősítés ráadásul annak az Olaszországnak a részéről történik, amely nagyon húz hozzánk - mon­dotta Ján Carnogurský, aki a továb­biakban, a csehszlovák-olasz szer­ződés kapcsán kiemelte annak je­lentőségét, hogy a szerződés egyik pontja támogatja az egyes tagköz­társaságok és Olaszország közötti közvetlen kapcsolatokat. JÁN CARNOGURSKÝ A MORVA-SZILÉZIAI ÖNRENDELKEZÉSRŐL - Szlovákia támogatja Morvaor­szág és Szilézia örendelkezésének gondolatát - nyilatkozta Dévényben a pénteki Cirill és Metód ünnepsé­gen Ján Carnogurský szlovák kor­mányfő a Moravskoslezská orlice című brünni hetilapnak. A kérdésre, miszerint Szlovákia a cseh politikai reprezentáció véleménye szerint nem támogatja Morvaország és Szi­lézia önrendelkezési törekvéseit, így válaszolt: - Éppen ellenkezőleg. El­térés van viszont a kérdés megkö­zelítésében, mert egyesek ezt a Cseh Köztársaság belső ügyének tekintik, igaz, oly módon, hogy támo­gatnak bizonyos morva önrendelke­zési törekvéseket a Cseh Köztársa­ság keretein belül'. Mások viszont Morvaországnak kiemeltebb szere­pet képzelnek el. Nem titkolom, ez utóbbiak közé tartozom. Meggyőző­désem, hogy Szlovákia és Morvaor­szág bizonyos fontos politikai kérdé­sekben közösen léphetne fel, s ez­zel az egész köztársaság stratégiai irányvonalát megváltoztathatnánk. Mint realistának, azonban gondjaim vannak, hogyan magyarázzam ezt az álláspontot Szlovákiában és a Kereszténydemokrata Mozgalmon belül is. Úgy vélem azonban, hogy ez idővel sikerülni fog. A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG BIZTOSÍTÉKAI (Munkatársunktól) - Az igaz­ságszolgáltatás helyzetéről és kilá­tásairól tájékoztatta csütörtökön az újságírókat Marián Posluch, a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere. Említést tett arról, hogy a bírósági rehabilitációról szóló tör­vény alapján eddig több mint 50 ezer egykori elítélt rehabilitálásáról dön­töttek, s kártalanításként május 31 ­ig 1500 jogosultnak majd 74 millió koronát fizettek ki. Mindez olyan helyzetben történt, amikor a bírák egyharmada politikai vagy anyagi okokból elhagyta a bírósági szerve­zetet. A bíróságokról és a bírákról, illetve a bírák fizetéséről szóló, elő­készületben levő törvények többek között az így kialakult kedvezőtlen helyzet orvoslására törekednek. E törvények szerint a bírák fizetése lényegesen emelkedne, s elérhetné a 11 ezer koronát, ami egyben felté­tele a bírák anyagi függetlenségé­nek és pártatlan ítélkezésének. Lé­nyeges változás következne be a bí­rák tisztségbe helyezését illetően, mivel ezentúl nem a parlament vá­lasztaná, hanem az igazságügymi­niszter, esetleg a parlament elnök­sége nevezné ki őket, s a korábbi szabályozással ellentétben nem tíz évi időtartamra, hanem határozatlan időre. Marián Posluch elmondta azt is, júniusban részt vett az európai igaz­ságügyminiszterek találkozóján, amelyen az igazságszolgáltatás ál­talános problémáiról esett szó. így például arról, miként lehet biztosítani mindenki számára egyenlő mérték­ben az igazságszolgáltatást. F. M. A NŐK IS VÁLLALKOZHATNAK (Munkatársunktól) - A nőknek kíván segítséget nyújtani a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet új Tervezete. Libuše Pau­kertová, a szervezet genti képviselője elmagyarázta, hogy a nők vállalkozását kívánják mindenben és messzemenően segíteni. A női vállalkozók szlovákiai ,.fe­lelőse", Silvia Bicková szerint nem kelle­ne félniük a nőknek a vállalkozástól. A prágai Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint a dolgozó nők fele bi­zonytalannak véli a munkahelyét. A nők félnek a kockázattól, pedig a legnagyobb kockázat korunkban az, ha nem kockáz­tatnak. Indokolatlan a nők félelme, mert a külföldi cégek szerint a csehszlovákiai nők sokkal tehetségesebbek, mint a férfi­ak - ez a külföldi szakemberek vélemé­nye - akik, amikor vállalatot alapítanak nálunk többnyire női munkatársakat vá­lasztanak. A pozsonyi központ (Medzinárodná or­ganizácia práce, Projekt pre ČSFR, 827 48 Bratislava, Mierová 23., tel.: 07/238620, 218 és 219-es mellék) min­den nőnek készséggel áll rendelkezésére (akár van állása, akár nincs) és tanácsot ad a vállalkozást illetően. De a járásokban is szervezik központjaikat a munkahivata­lok mellett, és tanfolyamokat is tartanak. Sajnos egyes járások (többek között (,a Komáromi, az Érsekújvári, a Rima­szombati, a Lévai) nem reagáltak a felhí­vásukra. (kop) NÉHÁNY SORBAN L elassul a szovjet csapatok kivo­nása a volt NDK területéről, mi­vel a Szovjetunióban nincs elég szállás a katonák számára - közölte Vlagyimir Sztrelnyikov ezredes, a szovjet küldöttség tagja abban szovjet-német vegyes bizottságban, amely a csapatkivonást ellenőrzi. Júliusban csak 13 ezer katonát von­nak ki, a tervezettnél 30 százalékkal kevesebbet. Ha azonban a lakás­helyzet időközben javul, a szovjet fél az év végéig képes lesz behozni a lemaradást. N elson Mandelát, az eddigi alel­nököt választották meg az Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) el­nökévé a 48. országos konferen­cián. A 72 éves politikus volt az egyetlen jelölt a legmagasabb tiszt­ségre. E gy héten keresztül ismerkedett Londonban a brit parlament munkájával a Szlovák Nemzeti Ta­nács négytagú csoportja. Jozef Mo­ravčík : a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője, Szabó Re­zső, az Együttélés képviselője, Gab­riela Kaliská, a Zöldek Pártjának képviselője és Ľubomír Fogaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője, valamennyien az alkot­mányjogi bizottság tagjai, minde­nekelőtt az iránt érdeklődtek, ho­gyan valósul meg a kormány tagjai­nak a kapcsolattartása a parlament­tel, és hogyan zajlik a törvényes kidolgozása és elfogadása. F rancesco Cossiga olasz államfő szombaton Budapesten tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel. A két államfő jelenlétében írták alá a magyar-olasz barátsági és együtt­működési szerződést, és a két fél kicserélte a vízum nélküli kapcsola­tokról rendelkező, módosított meg­állapodás ratifikációs okmányait. K uba parlamentje úgy döntött, további egy évvel meghossza­bítja saját ötéves mandátumát, amely az év végén járt volna le. A döntést „rendkívüli körülmények­kel" indokolta a testület, főleg azzal, hogy időre van szükség a választási törvény és az alkotmány módosítá­sára. Ugyancsak egy évvel elha­lasztották a tartományi és a helyha­tósági választásokat. H urrikán söpört végig péntekre virradó éjszaka Moldován. A 40 járás közül 23-ban és hat városban okozott károkat. A legutóbbi adatok szerint kb. húsz személy vesztette életét, de ez a szám nyilván még nem a végleges. A rendkívül erős esőzések nyomán kb. 300 ezer hek­tár termőföld került víz alá. Lakóhá­zakat is elmosott az áradat és károk keletkeztek az utakon. A szovjet köztársaság egészségügyi miniszte­re szerint Moldovában járványve­szély van, mivel a kutak többsége szennyezett. B harat Ratna - indiai ékszer a neve annak a legmagasabb indiai polgári kitüntetésnek, amelyet halála után adományoztak Radzsiv Gandhi volt kormányfőnek. Ra­maszvami Venkataraman államfő kezéből a meggyilkolt politikus özve­gye, Sonia Gandhi vette át a kitünte­tést. 1954-ben ítélték oda először ezt a díjat a nép szolgálatáért, a tu­domány és a kultúra területén elért eredményekért. 1971-ben megkap­ta a kitüntetést Indira Gandhi egykori kormányfő, Radzsiv Gandhi anyja is. E lias Hravi libanoni államfő szombaton Bejrútban találkozott az USA nagykövetével. Tolmácsolta neki Libanon kérését: az ENSZ 425. számú határozatával összhangban az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást Izraelre abból a célból, hogy kivonuljon Libanon déli ré­széről. J avier Pérez de Cuellar ENSZ­főtitkár négynapos magánláto­gatáson Törökországban tartózko­dik. Turgut özal államfővel és Mesut Yilmaz miniszterelnökkel a ciprusi helyzet politikai megoldásának lehe­tőségeiről folytat tárgyalásokat, összhangban Törökország, Görög­ország és az Egyesült Államok kö­zelmúltban előterjesztett javasla­taival.

Next

/
Thumbnails
Contents