Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám, hétfő

NEMZETISÉGI) SZÍNHÁZAVATÓ Való igaz, a Jókai Alapítvány egyik írott elve, hogy politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül működik - de legalább ennyire igaz az is, hogy magyarul teszi azt, amit tesz. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. július 8. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 157. szám EL A HATÁROKKAL! ... a nagy cégek tanácstermeiben immár beszélnek az észak-amerikai közös piac elvi kilátásairól, és megkezdődött a kontinentális stratégiák kidolgozása. Észak-Amerika tehát lépést vált... (5. oldal) ALEXANDER DUBČEK: 1968, IGENIS, EMBERARCÚ VOLT! A társult tagság lehetőségéről az Észak-atlanti Szövetségben, amelyet a Szövetségi Gyűlés határozatban jóváhagyott, a NATO jellegéről szólt először Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap, a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának adott szokásos interjújában. Ezt követően válaszolt arra a kérdésre, amely a szovjet alelnökkel Gennagyij Janajevvel folytatott megbeszéléseire vonatkozott, s a szovjet hadsereg hatvannyolcas bevonulásának megítélését érintette. - Az ön válasza Dmitrij Jazov honvédelmi miniszternek, a cseh­szlovákiai bevonulást illetően élénk visszhangot váltott ki a közvéle­ményben. Ön nemrég találkozott Gennagyij Janajev alelnökkel, s megbeszéléseiken ez a téma is szerepelt. Nem kerültük meg ezt a kérdést sem, amelyet nagyon fontosnak tar­tok további kapcsolataink szem­pontjából. Találkozásunk után az alelnök nyilatkozott a sajtónak is, s eszerint a szovjet kormány tovább­ra is tartja magát ahhoz az állás­pontjához, amelyben hibás lépésnek tartja a hatvannyolcas csehszlová­kiai bevonulást. Azt hiszem, ez elég világos álláspont, s legalább olyan publicitást kellene kapnia, mint Ja­zov kijelentésének. A kérdésre, hogyan értékeli Ale­xander Dubček František Mikloš­konak, az SZNT elnökének kijelen­tését, miszerint a reform jelzővel illetett szocializmus csak egy lépést jelentett volna egy lehetséges dikta­túrához, Alexander Dubček úgy vá­laszolt, hogy nyugtalansággal és ér­tetlenül figyeli az ilyen kijelentése­ket, és szerinte az akkori reform­folyamat diktatúraellenes volt, s ami 1968 nyolc hónapja alatt lezajlott, a totalitás elleni népi és nemzeti áramlat volt. - Úgy gondolom, hogy mindkét nemzet, országunk polgárai, de a környező világ is úgy értelmezték ezt a mozgalmat, mint a csehszlo­vák társadalom valóban humánu­sabbá tételét, s nem úgy, mint vala­miféle diktatúra felé tett lépést - nyi­latkozta Alexander Dubček, aki sze­rint az effajta értékelés ellentétes a történelmi igazsággal. A kérdésre, milyen elképzelések­kel utazik Japánba a szövetségi par­lament elnöke, Dubček elmondta, hogy öt képviselővel együtt utazik, s tárgyalásaik gerincét a beruházá­sok támogatására és védelmére szolgáló szerződés mielőbbi megkö­tése, a japán tőke hazánkban való áramlásának körülményei képezik. Ezen kívül lehetőségek rrfutatkoz­nak közös fellépésre a harmadik világ piacain, japán cégek bekap­csolódására a fegyvergyártás kon­verziójába, de tárgyalni fognak a tu­risztika fejlesztéséről, a környezet­védelmi együttműködésről, valamint a kulturális kapcsolatok fejlesztésé­ről is. NEMZETKÖZI TANACSKOZAS PARKANYBAN RÓLUNK - HÉT NAPON ÁT • (Munkatársunktól) - Pászkán Zsolt, a magyarországi Népfőiskola a Kisebbségekért (People's Academy for Minorities néven bejegyzett) Alapítvány elnöke nyitotta meg tegnap délelőtt a párkányi Papíripari Szaktanintézet Kollégiumában azt az egyhetes nemzetközi tanácsko­zást, melynek elsődleges célja a közép-európai nemzeti kisebbségek helyzetének ismertetése és egy kisebbségi népfőiskola-hálózat kiépí­tési lehetőségének megvitatása. Az elnök rövid, nagyrészt az ala­pítvány múltjával és céljaival foglal­kozó bevezetője után a magyaror­szági kisebbségek helyzetének be­mutatására került sor. Elsőként Repyskiné Radics Anna, a FOAIA noastrá című magyarországi román hetilap szerkesztőnője tartott előa­dást a magyarországi románság sorsának közelmúltbeli illetve jelen­legi alakulásáról. Megismertette a hallgatóságot a Magyarországi Románok Szövetségének tevékeny­ségével és szerkezeti felépítésével, majd elmondta, hogy kisebbségük kapcsolata csupán a legutóbbi egy­két évben vált szorosabbá az anya­(Folytatás a 2. oldalon) KISEBBSÉGEK-MÁS-MÁS MEGKÖZELÍTÉSBEN Mint arról már hírt adtunk, Genfben folyik az európai kisebbségek­kel foglalkozó nemzetközi konfrencia. A csehszlovák delegáció tagja dr. Hunčík Péter is. Telefonon érdeklődtünk tőle, mivel foglalkozott az elmúlt napokban a tanácskozás: ,,A szekcióülések során nagy ér­deklődés kísérte a román delegáció vezetőjének beszámolóját, aki a le­hető legkedvezőbb színben tüntette fel a Romániában élő kisebbségek helyzetét. Ezután a magyar delegá­ció felszólalása következett volna, de a magyarok helyett cseréltek az amerikaiakkal és mindenki azt várta, hogy ez a helycsere alkalmat ad arra a magyar küldöttnek, hogy „megfe­lelő" választ adjon román kollégájá­nak. Az amerikai delegáció vezetője ismételten az emberi jogokra épített kisebbségvédelemről beszélt, be­számolt arról, hogy az Egyesült Álla­mokban a polgárjogi mozgalmak ke­retén belül sikerült elérni azt, hogy minden egyes személy egyenlő jo­gokkal rendelkezik és egyenlő elbí­rálás alá esik. Ezt követően került sor a magyar delegáció felszólalá­sára és a szakemberek megítélése az volt, hogy egy rendkívül józan hangú, visszafogott és helyenként erős önkritikával is teletűzdelt fel­szólalás volt, s nagyon pozitív vissz­hangot keltett. A magyar fél közölte, hogy Magyarországon éppen most ülésezik a nemzeti kisebbségi ke­rekasztal és ennek határozatait a jö­vő héten fogják előterjeszteni. Érde­kességképp még megemlíthetném a francia felszólalást, amely ki­emelte, hogy a francia törvényhozás egy új kisebbségvédelmi törvény ki­dolgozásával foglalkozik, mely rend­kívüli módon megerősítené a helyi önkormányzatok hatáskörét. A fel­szólalás egyetlen szépséghibája az volt, hogy a felszólaló kijelentette, Franciaországban nincsenek nem­zeti kisebbségek. Ami bennünket il­let, Gémesi Károly és én megbe­széléseket folytattunk az amerikai küldöttség tagjaival a kollektív jogok szükségességéről a törékeny kö­zép-európai demokráciákban." (FS) JUGOSZLÁVIA VÁLSÁGTANÁCSKOZÁS BRtONI SZIGETÉN SÚLYOS ÖSSZECSAPÁSOK HORVÁTORSZÁGBAN • MÉG VANNAK HADIFOGLYOK SZLOVÉNIÁBAN Tegnap Brioni szigetén tárgyalt az Európai Közösségek „trojkája" - Hans van den Broek holland, Jacques Poos luxemburgi és Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter - a jugoszláv vezetéssel. Tárgyalá­saikra rányomta bélyegét, hogy Horvátországban közben heves harcok zajlottak. A válságtanácskozáson ju­goszláv részről Stipe Mesic államfő; valamint Brankö Kostic, Borislav Jovic, Vasil Tupurkovski, Bogic Bogicevic és Janez Drnovsek, az államelnökség tagjai vettek részt. Ugyancsak jelen volt Ante Marko­vics szövetségi kormányfő, Budi­mir Loncar jugoszláv külügyminisz­ter, Milan Kucan szlovén és Franjo Tudjman horvát államfő. A zárt ajtók között zajló megbeszéléseken első­sorban azt vitatták meg, hogyan ha­lad azoknak a megállapodásoknak a teljesítése, melyeket a közelmúlt­ban Belgrádban és Zágrábban sike­rült tető alá hoznia az EK küldöttsé­gének. A kiszivárgott értesülések szerint igyekeztek rávenni Szlové­niát, hogy három hónapra függessze fel a függetlenségi nyilatkozat érvé­nyességét. Jelentős probléma a nemzetközi határok szlovén sza­kaszának ellenőrzése, erről a kér­désről szombaton tárgyalt a szövet­ségi és a szlovén vezetés. A tárgya­lások kudarccal végződtek, mivel Szlovénia az államelnökség kérését ultimátumnak nyilvánította. Stipe Mesic államfő .a Der Spiegel német lapnak adott nyilatkozatában cáfolta, hogy ultimátumot adtak volna Szlo­véniának. Ugyanakkor hozzáfűzte, a szlovéneknek meg kell érteniük, hogy ,,a szuverenitás folyamat". (Folytatás a 2. oldalon) ORBÁN VIKTOR A KISEBBSÉGI POLITIKAI MOZGALMAKRÓL MODELL ÉRTÉKŰ KÍSÉRLET Pénteken a FIDESZ hattagú küldöttsége a Független Magyar Kezde­ményezés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen képviselőivel találkozott Pozsonyban. A találkozó­kat követően Orbán Viktor válaszolt az Új Szó munkatársának kérdé­seire. • Mi volt a találkozók célja? - A Független Magyar Kezdemé­nyezéssel viszonylag régóta kialakí­tottunk egy szorosabb együttműkö­dést, amely eddig is több volt egyszerű politikai együttműködés­nél. Most azért jöttünk el az FMK­hoz, hogy beavassuk őket a ma­gyarországi politikai fejleményekbe, s ők is elmondják, mi változott Szlo­vákiában a legutóbbi megbeszélé­seink óta. Korrekt, kölcsönös és ér­tékes tájékoztatás volt. A Nyilvános­ság az Erőszak Ellen Mozgalomban tett látogatás szintén fontos volt szá­munkra, hiszen a mozgalomnak új elnöke van,, akivel korábban nem volt módunk találkozni. A beszélge­tésnek így inkább bemutatkozó jelle­ge volt, elmondtuk, kik vagyunk, mik a terveink, alapvető elgondolásaink egyes kérdésekben. Jozef Kučerák szintén bemutatta pártját, beszélt annak új helyzetéről. A Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalommal azért tartottuk szükségesnek a talál­kozást, mert a felső pártvezetés szintjén nagyon lazák voltak eddigi kapcsolataink. Ezt a hiányt szerettük volna most pótolni. A FIDESZ ugyanis pártsemleges módon próbál viszonyulni a csehszlovákiai kisebb­ségi magyar politikai szervezetek­hez. Nem tartjuk helyesnek azt.a tö­rekvést, amely Magyarországról kí­vánja befolyásolni a kisebbségi ma­gyar mozgalmak közötti erőviszo­nyokat. Számunkra létkérdés, hogy normális kapcsolataink legyenek ve­lük. Alig két hete például Duray Mik­lóssal és az Együttélés két másik vezetőjével folytattunk hivatalos tár­gyalásokat Magyarországon. • Ezért nem szerepelt pozsonyi látogatásuk napirendjén az Együtt­élés? - így van. • A már említett témákon kívül milyen kérdéseket vitatott meg a FI­DESZ a három politikai szerve­zettel? -Az FMK-val és az MKDM-mel elsősorban arról beszélgettünk, mi­lyen a kapcsolat a három kisebbségi mozgalom között. Emellett termé­szetesen egyéb témák is felmerül­tek. A kereszténydemokratákkal pél­dául megvitattuk, mit jelent szá­munkra a kereszténydemokrácia, mi az egyház szerepe a társadalom­ban, az államban, és hogyan látják ezeket a kérdéseket ők. Az FMK­(Folytatás a 3. oldalon) START-GYORSITAS Mihail Gorbacsov szovjet kormányfő szombaton fogadta Jack Matlockot, az Egyesült Államok nagykövetét, aki átadta neki George Bush elnök üzenetét. A TASZSZ hírügynökség értesülései sze­rint a sürgős üzenet a fegyverzetellenőr­zésre vonatkozott, de Moszkvában tartal­máról hivatalosan semmit sem közöltek. Maga Bush elnök a Maryland állambeli Ijamsville-ben szombaton a golfpályán új­ságíróknak azt mondta, az üzenetben arra szólította fel Gorbacsovot, fokozza erőfeszítéseit a hadászati támadófegyve­rek korlátozásáról (START) folytatott tár­gyalások mielőbbi befejezésére. Kijelen­tette, úgy döntött, erejéhez mérten min­dent megtesz annak érdekében, hogy szovjet partnere erre ösztönözze kormá­nyát. Azt szeretné, ha még a londoni hetes csúcstalálkozó előtt haladás történ­ne Genfben, s akkor július végén Moszk­vában megtarthatnák a lassan féi éve halogatott szovjet-amerikai csúcstalál­kozót. Tokióban bejelentették, hogy a közvet­lenül a hét legfeljettebb ország londoni csúcstalálkozója után tartják meg Kaifu Tosiki japán kormányfő és a szovjet el­nök újabb megbeszéléseit. Az első csúcs­találkozó az idén áprilisban volt Japán­ban. Kaifu a brit fővárosban állítólag el­utasítja a gazdasági támogatásra vonat­kopzó szovjet kérést a két ország közötti területi viták miatt. TÓPARTI CSÚCS Csúcsforgalom volt az elmúlt hét vé­gén a szenei Napfényes tavak partjainál. Telt ház van az Amur Szállóban, a bungal­lókban, de még a nyaralóházak is szünet nélkül „üzemelnek". Kilencszáz sátor áll a környékén; a turisták többsége belga, dán, holland, finn, magyar, német, lengyel és osztrák. A nyaralók csónakokat és vízibicikliket kölcsönözhetnek, biztonsá­gos fürdőzésükre 30 úszómester figyel. Német Szilárd, a strand üzemvezetője szerint naponta rengetegen pihennek a Napfényes tavaknál, de az idén sokkal kevesebben állítottak sátrat, mint tavaly. LÁ THA TOD: NEKIVETKŐZTEM... (Borzi László felvétele) JUGOSZLÁV-OSZTRÁK HATÁR, SENTILJ-BAD RADKERSBURG HATÁRÁTKE­LŐHELY. CSENDÉLET TANKKAL ÉS KATONÁVAL.

Next

/
Thumbnails
Contents