Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-04 / 155. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK KEMÉNY HARCOK DÉL-LIBANONBAN Algéria felajánlotta közvetítését a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet és a libanoni kormány közötti párbeszédben - tájékoztatott kedden Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Egyben felszólította Egyiptomot és Líbiát „segítsenek véget vetni a palesztinok újabb mészárlásának". A libanoni hadsereg kedden kemény harcot vívott a palesztin fegyveresekkel a Szidon kikötőváros környékén levő PFSZ állásokért. Az összecsapások során három polgári személy életét vesztette és öten megsebesültek, összetűzések voltak Ain Hilva és Mija Mija palesztin menekülttáborokban is. A két napja tartó harcok eddig 34 áldozatot követeltek, több mint 58 személy meg.ÚJ szól 1991. JULIUS 4. sebesült. A PFSZ harcosait végül is visszaszorították két menekülttáborba. Arafat, miután találkozott Sadli Bendzsedid algériai elnökkel, kijelentette, a PFSZ hétfőn állítólag megkönnyítette a libanoni hadseregnek a bejutást a déli területekre. Hangsúlyozta, „a PFSZ tiszteletben tartja Libanon szuverenitását, biztonságát és stabilitását, valamint azt a jogot, hogy a hadsereg Libanon területén bárhová bevonuljon". Lahdar Brahimi algériai külügyminisztert, az Arab Liga egykori főtitkárát bízták meg azzal a feladattal, hogy eljárását egyeztetve a szíriai és libanoni felekkel „kezdjen párbeszédet a bejrúti kormánnyal. SIKERTELEN IRAKI ENSZ-MISSZIÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldöttsége tegnapra virradó éjszaka dolgavégezetlenül zárta iraki misszióját. A bagdadi kormány nem tette számára lehetővé annak a vitatott katonai konvojnak az ellenőrzését, amely állítólag nukleáris fegyverek gyártásához szükséges berendezéseket szállított. A küldöttség még csak megnyugtató magyarázatot sem kapott az egész afférra - közölte Hans Brix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elnöke, a bizottság egyik tagja. Az ENSZ képviselői mégcsak arra sem kaptak magyarázatot, hová szállította a konvoj rakományát, az ENSZ ellenőrei által beszerzett fényképek szerint az urándúsító berendezéseket. A világszervezet küldöttsége szerda este csak azt a polgári célokat szólaló nukleáris kutatóintézetet tekinthette meg, amely a háborúban elpusztult. Blix még azt is hozzáfűzte, az irakiak olyan módon tárgyaltak a világszervezet képviselőivel, hogy ez semmiképpen sem ébreszt bizalmat irántuk. Tette ezt Bagdad annak ellenére, hogy több ízben figyelmeztették az ilyen magatartás esetleges súlyos következményeire. Mint ismeretes, George Bush amerikai elnök hétfőn kijelentette, ha Irak nem veti alá magát az ellenőrzésnek, nem kizárt a nukleáris létesítményei elleni katonai akció sem. Irakot a tűzszünet feltételeiről rendelkező biztonsági tanácsi határozat kötelezi az ellenőrzés elfogadására. AKADÁLYOK A START-SZERZŐDÉS ÚTJÁBAN Még mindig nem kész a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés, amelyet a moszkvai csúcstalálkozón kellene aláírni, közölte kedden Margaret Tutwiler, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Hozzáfűzte, emiatt ismét elhalaszthatják Bush elnök útját. A szóvivő szerint még három akadály áll a START-szerződés aláírásának útjában: nem tisztázott a rakétakísérletek ellenőrzése (az USA kódolatlan anyagokat követel, hogy bizonyos lehessen, a Szovjetunió megtartja a szerződést), a robbanófejek számának csökkentése (Washington garanciákat követel, hogy a Szovjetunió nem képes gyorsan újabb robbanófejekkel felszerelni rakétáit), valamint az új rakétatípusok besorolása (meg kell határozni, mik azok a módosítások, melyek következtében létrejön a nukleáris hordozó egy egészen új típusa). MEGTARTJÁK A KIVONULÁSI ÜTEMTERVET Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszter meggyőződése, hogy a szovjetek a meghatározott időben, vagyis 1994 végéig kivonják csapataikat Kelet-Németországból. Matvej Burlakov, a nyugati szovjet hadseregcsoport parancsnoka biztosított róla, hogy a moszkvai vezetés és a hadsereg kész betartani a szerződést és az ütemtervet is. A múlt héten olyan hírek terjedtek el, hogy Burlakov a szovjet katonák kivonásának leállításával fenyegetőzött, ha a szövetségi köztársaság nem kezdi meg a Szovjetunióban a tiszti lakások építését, Stoltenberg az Express című napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában említést tett a szovjet hadsereg által Kelet-Németországban okozott károkról és elmondta, most azokról a szovjet követelésekről folyik a vita, amelyek a Németországban épített objektumokért járó kártérítést érintik, illetve azokról a német követelésekről, melyek szerint a szovjeteknek kellene fizetni az ökológiai károkért. Angolában a héten megkezdődött a konfliktus békés rendezéséről szóló megállapodás újabb szakaszának megvalósítása. Ennek értelmében egy hónap alatt a sűrűn lakott területektől a lehető legtávolabb létesített különleges gyűjtőtáborokba összpontosítják a kormányerők és az UNIT A fegyvereseit, összesen kb. 300 ezer katonát. A táborokat nemzetközi megfigyelők és a békeszerződés aláírásában részt yett országok képviselői fogják ellenőrizni. Ugyanakkor Nagy-Britannia, Portugália és Franciaország részvételével megkezdődött az új, 50 ezer fős angolai hadsereg létrehozása. A gyűjtőtáborokban a kormány és az ellenzék katonáit lefegyverzik. A béketerv eme fontos fázisának megvalósítása hétfőn történelmi eseménnyel indult: a 16 éve tartó polgárháború alatt először fordult elő, hogy a kormány képviselői látogatást tettek az UNITA központjában, ahol találkoztak a szervezet vezérével, Jonas Savimbivel is. A felvételen Savimbi (balra) és vendégei a dzsungeltáborban. CSEHSZLOVÁKIA A KISEBBSÉGI JOGOKÉRT Genfben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet szakértői tanácskozásán, amelyen a kisebbségek és etnikai csoportok problémáival foglalkoznak, Juraj Králik csehszlovák küldöttségvezető, nagykövet csatlakozott a többség véleményéhez, mely szerint elsősorban az egyéneknek, az egyesülő Európa szabad tagjainak van joguk a nemzeti identitásra, nyelvük és kultúrájuk fejlesztésére. Králik biztosította a tanácskozás résztvevőit, Csehszlovákia továbbra is következetesen védeni fogja a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, garantálja, hogy a kisebbségek szabadon, bárminemű diszkrimináció nélkül élhessenek az országban. Mint mondotta, Európa az internacionális értékeket tartalmazó „demokráciák társadalma" felé fejlődik. Ez a társadalom az individuális jogok és a gazdasági szabadság koncepciójára támaszkodik. TÁMOGATJÁK A DEMOKRATIKUS TÖREKVÉSEKET Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő keddi washingtoni sajtóértekezletén üdvözölte neves szovjet politikusok kezdeményezését az új demokratikus mozgalom megalakítására. Úgy vélte, az új csoportosulás létrehozása bizonyítja a politikai pluralizmus fejlődését, valamint azt, hogy normalizálódik a helyzet a szovjet politikai porondon. Tutwiler nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy James Baker amerikai külügyminiszter még a hét legfejlettebb ipari ország londoni csúcstalálkozója előtt találkozik szovjet partnerével Alekszandr Besszmertnihhel. Figyelmeztetett rá, hivatalos döntés még nem született erről. ÖNGYILKOS KOMMANDÓ INDIÁBAN Az Indiától való elszakadásért harcoló asszámi szeparatisták ötventagú öngyilkos kommandót alapítottak, s ennek az lesz a feladata, hogy támadásokat hajtson végre a vezető politikusok ellen. A hírt tegnap közölte az Indian express című napilap. Tájékoztatott róla, az észak-indiai állam szeparatista mozgalmát irányító szervezet, az Egyesített Felszabad ítási Front (ULFA)" elitalakulatáról van szó. Tagjai, amint utasítást kapnak, készen állnak a támadásra. A napilap egyben közölte, hogy Aszszámban a közelmúltban megtartott parlamenti választások után romlott a helyzet. Az Indiai Nemzeti Kongresszus került hatalomra, s azóta napirenden vannak az emberrablások, a szeparatisták zsarolják és fenyegetik a politikusokat, kereskedőket. A hét elején az ULFA tagjai 22 személyt ejtettek túszul, köztük egy szovjet technikust is. KOLOZSVÁR TUNTETES MAGYAR ISKOLAKERT A romániai római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház vezetőségei tiltakoztak Ion Iliescu államfőnél amiatt, hogy a kolozsvári megyei tanfelügyelőség utasításba adta új román osztályok indítását szeptembertől kezdve két magyar gimnáziumban, konkrétan a 2. számú, volt római katolikus és a Brassai Sámuel nevét viselő volt unitárius líceumban. Az említett felekezetek vezetőségei szerint a kolozsvári megyei tanfelügyelőség eljárása törvénytelen, sérti az ez ügyben kötött korábbi megállapodásokat is. „A megyei tanfelügyelőség önkényes intézkedései súlyos feszültséget keltettek híveink körében és etnikumközi konfliktusokat okozhatnak" - hangsúlyozza az Iliescu elnöknek küldött levél, melyet kedden hoztak nyilvánosságra. Mint arról lapunk már tájékoztatott, az iskolaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Domokos Géza és Verestőy Attila szenátor is közbenjárt Iliescunál. A román televízió magyar nyelvű adásának hétfői műsorában közölt beszélgetés szerint Iliescu megértését hangoztatta és biztosította az RMDSZ vezetőségét, hogy közbenjár a dologban. Domokos és Verestőy elmondták, felkeresték Gheorghe Stefan oktatásügyi minisztert is, aki a beszélgetés után az elhangzott érvek alapján támogatásáról biztosította a magyar álláspontot és megígérte, hogy ezt fogja képviselni a kormány előtt. Stefan jogosnak és méltányosnak nevezte az évszázados múltú magyar iskolák eredeti jellegének a megőrzését. Ellentétben az említett pozitív álláspontokkal, a Nemzeti Megmentési Front, a románok Nemzeti Egységpártja és a Vatra Romaneasca Kolozs megyei szervezetei keményen bírálták és elítélték az RMDSZ-t, amiért a problémát az ország legfelsőbb vezetősége elé vitte, és egyáltalán meg merészelt szólalni. A két párt nyilatkozatai nagyon hasonlítanak egymáshoz, és ismét minden alapot nélkülözve, figyelmen kívül hagyva a valós tényeket, irredentizmussal, revizionizmussal, szeparatizmussal, etnikumközi feszültségek szításával és nyílt románellenességgel vádolják az RMDSZ-t és a romániai magyarságot. Követelik, hogy a románok jogai az országban sehol ne legyenek megnyirbálva stb. Tekintettel arra, hogy a problémák nemcsak Kolozsvárott jelentkeztek, hanem más erdélyi megyékben is, az ügy nyugtalanságot váltott ki a romániai magyarság körében, és újabb feszültségforrássávált. Az RMDSZ vezetősége szerint az egész ügyben a végső döntést Petre Roman kormányfőnek kell meghoznia. Figyelemreméltó, hogy az oktatásügyi miniszter azért nem akart egymaga dönteni, mert - mint mondta -, az ügynek nemcsak szakmai, de politikai vonatkozásai is vannak, s ezért kell a döntést a kormányfőre vagy az egész kormányra bízni. A romániai magyar iskolák jövőjéért tüntetett kedden a kora esti órákban Kolozsvár magyar lakossága, élvezve a helyi román demokrata közvélemény támogatását. A három évszázados múltra visszatekintő helyi magyar líceumokban megrendezett tömeggyűléseken többezer ember vett részt; akik síkra szálltak az önálló magyar oktatásért és tiltakoztak a kisebbségi magyar iskolák elsorvasztására irányuló intézkedések ellen. A .tömeggyűlések méltóságteljesen és békésen, incidensek nélkül zajlottak le. Kolozsvár magyar lakosságának, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségének erőfeszítései végül is úgy látszik sikerrel járnak. A legújabb értesülések szerint Kolozs megye főtanfelügyelője, Victor Dragoi telefonon értesítette a Báthory és a Brassai Líceum igazgatóit, hogy „beiratkozok hiányában nem nevez ki román nyelvű felvételi bizottságot, s az esetleges jelentkezőket irányítsák át a megfelelő román tannyelvű iskolákba". Szóval az önálló magyar iskolákban az új tanévtől kezdve sem indulnak román tannyelvű osztályok. Hozzáférhető információk szerint ez így lesz Erdély más megyéiben is. KOKÉS JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN H

uszonöt év után kedden Washingtonban először találkoztak az Egyesült Államok és DélKorea elnökei. George Bush és Ro Te Vu a Washington és Szöul közötti biztonsági szövetség elmélyítéséről folytat tárgyalásokat, s főleg arról az amerikai óhajról, hogy Dél-Korea mielőbb vegye át saját kezébe az ország védelmét. Az Egyesült Államok jelenleg 42 ezer katonát állomásoztat Dél-Korea területén. A megbeszéléseken szó lesz Észak-Korea nukleáris programjáról is. J

avier Pérez de Cuellar, az ENSZ fótitkára németországi látogatásának zárónapján találkozott Helmuth Kohl kancellárral. Tárgyalásokat folytattak a nemzetközi kérdésekről, mindenekelőtt Jugoszláviáról, továbbá a Közel-Keleten, a Cipruson és a Közép-Amerikában kialakult helyzetről. Pérez de Cuellar tegnap találkozott Hans-Jochen Vogellel, az ellenzéki szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnökével is. Q erdán a havannai külügymiOZ nisztérium élesen elutasította, hogy az ENSZ ellenőrizze az emberi jogok betartását Kubában. A Prensa Latina hírügynökség által közzétett nyilatkozat hangsúlyozza, a kubai kormány nem fog együttműködni az ENSZ-főtitkár emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottjával. Ricardo Álarcon kubai külügyminiszter-helyettes, ENSZ-képviselő a világszervezet döntését abszurdnak nevezte és hangsúlyozta, a kubai forradalom ellen irányuló újabb kampányról van szó. P

etr Pithart cseh kormányfő kanadai munkalátogatásának első napján Québeckben Robert Bourassa miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat s a napirenden szerepelt a kormányközi szerződés aláírása. A felek áttekintették a québecki beruházások lehetőségét Csehszlovákiában, megbeszéléseket folytattak az együttműködés fejlesztéséről az ipar, a kultúra és az oktatás területén. P

anama kedden lezárta határait Columbiával, így próbálja megakadályozni a kolerajárvány elterjedését. A panamai egészségügyminiszter szóvivője szerint a határokat meghatározatlan időre zárták le. Panamát eddig nem érte el a járvány, ám a szomszédos Columbiában már húsz esetről tudnak. Llégynapos hivatalos látogatásra ÍH tegnap Németországba érkezett Szuharto indonéz elnök. Richard von Weizsácker államfővel, Helmuth Kohl kancellárral és több más vezető politikussal a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról folytat tárgyalásokat. Különböző német szervezetek felszólították a bonni kormányt, figyelmeztesse Szuhartot, aki 25 évvel ezelőtt katonai puccsal került hatalomra, hogy a dzsakartai kabinetnek aktívabban kellene szorgalmaznia az emberi jogok betartását ebben a soknemzetiségű országban. B

ecslések szerint Indiának a század végéig több mint 1 milliárd lakosa lesz. Ha beválnak ezek az előrejelzések, akkor Indiában csak a 20. században 300 százalékkal növekszik meg a lakosok száma. R

ománia vezetősége, amely növekvő gazdasági nehézségekkel küszködik, úgy döntött, hogy befejezi a bukaresti Köztársasági Palota építését. Eddig a hivalkodó palota, amely a volt vezető Nicolae Ceausescu nagyságát szimbolizálta volna, több milliárd lejt nyelt el. K

edden Peruban mintegy 180 ezer állami alkalmazott lépett 72 órás sztrájkba. Csatlakoztak ahhoz a 350 ezer sztráikolóhoz, akik magasabb béreket követelnek. Felix Martinez, az állami alkalmazottak konföderációjának elnöke szerint a tüntetésekkel és egyes középületek elfoglalásával próbálják rákényszeríteni a kormányt arra, hogy érvénytelenítse a maximális bérekről szóló rendeletet.