Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-04 / 155. szám, csütörtök

1991. JULIUS 4. ,ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK MEDVEGYEV PROGNÓZISA GORBACSOVRÓL Roj Medvegyev, neves szovjet történész, az oroszországi La Stam­pa napilapnak adott interjújában ki­fejezte meggyőződését, hogy Mihail Gorbacsov a közeljövőben lemond. Amennyiben a szovjet elnök - mondotta Medvegyev - július 20­án üres kézzel tér vissza Londonból, végérvényes szakadás keletkezik közte és a központi bizottság között. Medvegyev hozzátette, hogy Gorba­csovot már most sem védi senki, távozását kívánják. Számára is leg­jobb lenne a lemondás. Megmarad­hatna elnöknek, de nem túl hosszú ideig, legfeljebb az év végéig, s az­után tisztségétől meg kellene válnia. Medvegyev véleménye szerint a kommunista pártnak meg kellene változnia, de nem úgy, ahogyan azt Eduard Sevardnadze, volt külügy­miniszter javasolja. Olyan új politiku­sokra van szükség, akik tudnak vi­tatkozni s az embereket nem félem­lítik meg. Ami pedig a volt külügymi­niszter és társai terveit illeti, nem látok bennük kecsegtető kilátásokat - mondotta Medvegyev. AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOGOT TISZTELETBEN KELL TARTANI (Folytatás az 1. oldalról) zóan. Ez azután történt, hogy az ülés résztvevői megszavazták a har­ci cselekmények beszüntetése kér­désének kiemelt kezelését. Ezután a tanácskozást megszakították, hogy a résztvevők állást foglalhas­sanak. Röviddel azután, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezleten részt vevő országok képvi­selői megkezdték tanácskozásukat, Jirí Dienstbier külügyminiszter új­ságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nézete szerint már a közeli napok­ban eldől, lehetséges-e az összju­goszláviai megoldás, avagy az egyes köztársaságok közt párharc kezdődik, és akár Jugoszláviáról már nem is lesz szó. Csehszlovákia támogatja Jugoszlávia létét, ám ha egyes köztársaságai közt harc indul, ezt respektálnunk kell. Megemlítet­te, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet lehető-, ségei korlátozottak, jóllehet bizo­nyos nyomás gyakorlására módja van. A válság csak az országon belül oldható meg. Hírforrások szerint legvalószí­nűbb eredménye a tanácskozásnak az a döntés lesz, hogy Jugoszláviá­ba megfigyelőket kell küldeni. így nyilatkozott Zdenék Matéjka kül­ügyminiszter-helyettes, a csehszlo­vák delegáció vezetője és John Ma­resca nagykövet, az USA küldöttsé­gének vezetője is. John Maresca kijelentette, hogy az Amerikai Egye­sült Államok azon van, hogy Jugo­szlávia a javaslatot elfogadja, ami lényegében már meg is történt. Véle­ménye szerint a konfliktusban érin­tett felek beleegyeznek abba, hogy az országba megfigyelők csoportja érkezzen, amely segítené a fegyver­szünet betartását. Természetesen minden, amiről a tanácskozáson megállapodnak, az összes résztve­vő beleegyezésétől függ, Jugoszlá­viát is beleértve. Az USA szeretné elősegíteni, hogy a konfliktusban érintett felek tárgyalást kezdjenek. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 4-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 50,93 51,74 Francia frank 5,12 5,20 Német márka 17,36 17,65 Olasz líra (1000) 23,34 23,71 Osztrák schilling 2,46 2,50 Svájci frank 20,12 20,45 USA-dollár 31,82 32,20 SZAVAZÁS CSAK MA VÁRHATÓ (Folytatás az 1. oldalról) Vincent Danihel (CSKP) bizottsági előadó felszólalása után jóváhagy­ták az előterjesztett törvényjavas­latot. Tíz órakor a képviselők szívélyes tapssal köszöntötték az Alexander Dubček és Zdenék Jičínský kísé­retében az ülésterembe érkező Car­los Salinas de Gortarit, a Mexikói Egyesült Államok elnökét, aki rövid beszédet intézett a törvényhozó tes­tület tagjaihoz. Méltatta Csehszlová­kia hozzájárulását a demokrácia fej­lődéséhez, s emlékeztetett a helsin­ki folyamat jelentőségére a hideghá­ború megszűnésében és az európai integrációban. Ezután a kamarák Petr Uhl (PF-Baloldali Alternatíva), Sándor Eleonóra (FMK), Václav Benda (KDU) és Pavel Jégl (PF) felszóla­lása után jóváhagyták a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálat­ról szóló törvény alapján létesített parlamenti ellenőrző bizottság tagjai megválasztásának, illetve visszahí­vásának módjára vonatkozó határo­zati javaslatot. A következőkben a képviselők jó­váhagyták a szovjet csapatok kivo­nását ellenőrző parlamenti bizottság jelentéséhez az előző napi vitában előterjesztett módosító javaslatok többségét, majd az egész bizottság jelentését. A kormány következő törvényja­vaslatát a vallásszabadságról, illetve az egyházak és vallási egyesületek jogi helyzetéről Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes indokolta meg. Kifejtette, hogy ezzel a törvénnyel a kormány teljesíti programnyilatkozata egyik fontos célkitűzését, a vallásszabadság gyakorlati megvalósítását. A törvény egyben az alapvető emberi jogok és szabadságjogok alkotmánylevele vonatkozó cikkelyeinek a konkreti­zálása is. Rögzíti az egyén jogát vallása szabad megválasztására, szabályozza az egyházak és vallás­felekezetek jogait és kötelességeit. Végérvényesen lezárja a totalista pártállamban kialakított egyház-ál­lam viszonyt, s lehetővé teszi, hogy a hívők és vallási közösségek teljes értékű részeivé váljanak a társada­lomnak. A miniszterelnök-helyettes be­szédében elmondta, hogy a Cseh Köztársaságban a hívők aránya a la­kosságon belül 55,9, a Szlovák Köz­társaságban 72,5 százalék. A CSK­ban 19, Szlovákiában pedig 13 egy­ház működik. A törvény kimondja, hogy a vallásgyakorlás nem lehet oka az alkotmányosan garantált em­beri jogok és szabadságjogok korlá­tozásának. Meghatározza az egyes egyházak regisztrálásának szabá­lyait is. A bizottsági előadóknak, Josef Tomsának s Petr Brodskýnak a törvényjavaslat jóváhagyását tá­mogató felszólalása utáni vitában a felszólalók érintették egyebek közt az egyházak finanszírozásának kér­dését s az ateisták viszonyát az előterjesztett jogszabályhoz. Bírálat érte a hírközlő eszközökben előfor­duló, a hívőket sértő műsorokat, töb­ben foglalkoztak a hitoktatás jogi szabályozásának szükségességé­vel. Rajczy László független képvi­selő véleménye szerint a parlament nem hivatott a napirenden szereplő törvény meghozatalára, s követelte, hogy a kormány vonja vissza tör­vényjavaslatát. Sándor Eleonóra (FMK) vissza­utasította egyes képviselők állítását, hogy a törvény korlátozza a nemhí­vők jogait. A KDM több képviselője hangoztatta, hogy az ateistákat is testvérnek tekintik. A vita során 29 módosító javaslatot terjesztettek elő. Ezért az ülés úgy határozott, hogy a szavazást a törvényről másnapra halasztja, amikor a szerzetesrendek és kongregációk, valamint az olo­mouci érsekség egykori tulajdonára vonatkozó törvényjavaslatról való szavazásra is sor kerül. Ezt a tör­vényjavaslatot ugyancsak Jozef Mikloško indokolta meg. A múlt év­ben jóváhagyott, a szerzetesren­dek és kongregációk, valamint az olomouci érsekség egyes vagyonjo­gi kérdéseit rendező törvénymódo­sításról van szó, amely 52 rendház és kolostor eredeti tulajdonjogát hi­vatott visszaállítani. A törvénymódo­sító javaslat bizottság előadói, Ma­gyar Ferenc és Ján Vošček beszá­molója utáni vitában a felszólalók az egyházi vagyonra vonatkozó szá­mos tulajdonjogi problémára hívták fel a figyelmet. A vita lezárása után Erich Kríž (PDP) a hazánkban tartózkodó isko­laköteles namíbiai gyermekek haza­szállításával kapcsolatban intézett kérdést Jozef Mikloškóhoz. A mi­niszterelnök-helyettes véleménye szerint a hazaszállítást egyelőre le kell állítani. Közölte, hogy a kérdés­ben folynak a tárgyalások. A kamarák ma 9 órakor folytatják tanácskozásukat. SOMOGYI MÁTYÁS BANKJEGYEKET VONTAK KI A FORGALOMBÓL Július elsején érvényüket vesztették az 1970-es keltezésű húszkoronások és az 1964-ben kiadott ötvenkoronások. Ezeket a bankjegyeket 1992. június 30-áig minden postán, bankban és takarékpénztárban becserélik levonás nélkül. 1993. januárjától azonban már csak a Csehszlovák Állami Bank prágai és pozsonyi főintézetében lesznek becserélhetők. AZ EDDIGI KAPCSOLATOKRA ALAPOZVA MAGYAR KERESKEDELMI IRODA NYÍLT DUNASZERDAHELYEN (Munkatársunktól) - Németh Fe­renc, a Magyar Köztársaság pozso­nyi főkonzulátusának kereskedelmi tanácsosa és Matos Lőrinc, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fej­lesztő Közös Vállalat igazgatója teg­nap Dunaszerdahelyen megnyitotta a BKR FKV Kereskedelmi Irodáját. A BKR FKV műszaki-tanácsadói tevékenysége révén egy évtizede van jelen a csehszlovák piacon. Mi­vel az eddig működő szakmai ta­nácsadó iroda tevékenysége beha­tárolt volt, a kialakuló piaci verseny a bajaiaktól is megkívánta a lépés­váltást. Az újonnan létrehozott ke­reskedelmi kirendeltség tevékeny­ségét a jelenlegi követelményeknek megfelelően ki kell bővíteniük. Amint azt Arany Sándor, a BKR FKV Kereskedelmi iroda vezetője lapunk munkatársának kérdésére válaszol­va elmondta, kereskedelmi és for­galmazási tevékenységük súlypont­ja továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek köré cso­portosul. Az itteni mezőgazdasági vállalatokkal az elmúlt évek során kiépített jó kapcsolataikra alapozva bízunk abban, hogy a piaci verseny­futásban megbízhatóságukkal és megfelelő árajánlatunkkal a gomba módra szaporodó kereskedelmi ügynökségek között megállják he­lyüket. Továbbra is a vetőmagokat, teljes növényvédelmi és tápanyag­pótlási koncepciót kínálnak majdani ügyfeleiknek és biztosítják a rend­szer által eddig behozott munkagé­pek alkatrész-utánpótlását is. Az iro­da tevékenysége természetesen nem korlátozódik csak a mezőgaz­dasági termékek forgalmazására, gyerekjátéktól és építőanyagokig a termékek széles skálájával foglal­kozni szeretnének. A hazai mező­gazdaság jelenlegi értékesítési gondjait nézve jól megválasztott üz­leti stratégiával segíthetnek a nyo­masztó gazdasági nehézségek fel­oldásában, s egyben hosszútávon megalapozhatják a mindkét fél szá­mára előnyös közvetlen kereskedel­mi együttműködést. -tszl­AZ EK TAGÁLLAMAI LATOLGATJÁK SZLOVÉNIA ÉS HORVÁTORSZÁG ELISMERÉSÉT A holland külügyminisztérium tegnap bejelentette, az Európai Közösségek háromtagú küldöttsége utazott -Szlovéniába és Horvátor­szágba a két köztársaság kérése alapján. A megfigyelők - Portugália, Luxemburg és Hollandia magas rangú képviselői - két napot töltenek Jugoszláviában. Javier Pérez de Cüellar ENSZ­főtitkár tegnap kizárta, hogy a világ­szervezet bármilyen akciót kezde­ményezne Jugoszláviával kapcso­latban mindaddig, amíg nem lesz­nek ismertek az európai kezdemé­nyezések eredményei. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, aki a napokban Ju­goszláviában járt, tegnap rádiónyi­latkozatában azt mondta, a jugo­szláv hadsereg parancsnoksága ki­csúszott minden ellenőrzés alól. Szerinte kudarcra van ítélve a had­vezetésnek az az őrült terve, hogy a csapatok bevetésével erősítse meg a régi struktúrákat. Genscher úgy látja, már Szerbiában sincsenek olyan emberek, akik hajlandóak len­nének harcolni a régi ideológiáért. Bizonyos változás állt be Wa­shington álláspontjában, amely álta­lában támogatja a szakadár mozgal­mak által fenyegetett államok területi egységét. A külügyminisztérium közlése szerint viszont a Bush kor­mány hajlandó támogatni Horvá'c szág és Szlovénia függetlenségét, ha elérése erőszakmentes folyamat lesz. George Bush kedden írásban juttatta Stipe Mesic jugoszláv ál­lamfő tudtára mély nyugtalanságát a kialakult helyzet miatt. Arra szólí­totta fel az államfőt, hogy vegye ellenőrzése alá a hadsereget és ál­lítsa helyre a békét. A Reuter hírügynökség tegnap a holland külügyminisztérium egyik vezető képviselőjére hivatkozva kö­zölte azt a hírt, hogy az Európai Közösségek tagállamainak külügy­miniszterei pénteken fontolóra ve­szik Szlovénia és Horvátország elis­merésének kérdését, amennyiben Belgrád nem vet véget a két köztár­saság ellen irányuló ellenséges ak­cióknak. Hágában egyébként az EK 12 tagállamának külügyminiszterei kü­lön ülésen fognak foglalkozni a ju­goszláviai fejleményekkel, valamint kormánymeghatalmazottjaik prágai ülésének eredményeivel. HARC ES HADMOZDULATOK UTAN TEGNAP ELHALLGATTAK A FEGYVEREK (Folytatás az 1. oldalról) és rokonok azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják a belgrádi lakta­nyákat. A lázongásnak politikai jelei is voltak, a tömeg követelte Milose­vic szerb államfő és Ante Marko­vics szövetségi miniszterelnök le­mondását és fegyverek kiosztását. A tüntetés után a szerb parlament feladatul adta a köztársasági kor­mánynak, tegyen intézkedéseket a Szlovéniában szolgáló szerb kato­nák hazatérésére. Belgrádból éjszaka két órakor né­hány száz harckocsi, páncélozott csapatszállító és más katonai jármű indult el Zágráb felé. Az eszéki rádió délelőtti adása szerint a konvoj meg­állt a szerb-horvát határon A szlovén rádió jelentése szerint tegnap röviddel dél után Szlovéniá­ban megszűnt a harci tevékenység. Az ellenfelek farkasszemet néznek egymással és arra várnak, hogy konkrét formát öltsön a hadművele­tek kezdete óta meghirdetett immár harmadik tűzszünet. Jugoszlávia elnöksége, a Tanjug hírügynökség jelentése szerint, ma 10 órakor kezdi meg tanácskozását az ország politikai és biztonsági helyzetéről, valamint az Európai Kö­zösségek háremtagú missziója se­gítségével elert egyezmény megtar­tásáról. Zágrábban tegnap sajtókonferenciát tartott Andrij Raseta tábornok, az 5. ka­tonai körzet parancsnokhelyettese. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy a hadse­reg elismeri Stepan Mesicet, valamint Jugoszlávia egész legálisan megválasz­tott elnökségét. A jugoszláv hadsereg egységei Szlovénia területén szigorú pa­rancsot kaptak beszüntetni a tüzet. Tűz­parancs csak akkor lehetséges, ha meg­támadják őket. Az újságírók kérdéseire válaszolva Raseta tábornok úgy fogalmazott, hogy Jugoszláviában nem történt semmiféle katonai puccs. A hadserég egyetlen egy esetben sem lépett fel az illetékes szövet­ségi szervek megfelelő parancsa nélkül. Szavai szerint a hadsereg főparancsnok­sága nem adott ki parancsokat, csak azokat végrehajtotta. A MEXIKÓI ELNÖK ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL ELSŐSORBAN AZ ÁRUCSERE-FORGALMAT KELL NÖVELNI Hivatalos látogatásának második napján Carlos Salinast, a Mexikói Egyesült Államok elnökét a parlamentben való felszólalása előtt fogadta Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is. Meggyőződésének adott hangot, hogy az orszá­gaink közti együttműködés lehetóségeMovább fognak növekedni. Csehszlovákia szeretné hasznosítani a mexikói jó tapasztalatokat a demokrácia kiépítésében. A prágai várban Carlos Salinast fogad­ta Marián Čalfa szövetségi miniszterel­nök. Mindenekelőtt a két ország gazdasá­gi együttműködésének kérdéseit tárgyal­ták meg. Marián Čalfa újságíróknak el­mondotta, hogy Csehszlovákia és Mexikó között az árucsere-forgalom mindössze 40 millió dollár értéket képvisel, ami egy­szerűen nevetséges összeg. A két politi­kus a gazdasági együttműködésre vonat­kozó néhány új elképzelését vitatta meg. A csehszlovák fél érdeke lenne trolibu­szokat, autóbuszokat, valamint villamoso­kat, továbbá gép-, vegy- és üvegipari termékeket exportálni Mexikóba. A mexi­kói fél néhány vegyipari és gépipari ter­mékünk iránt érdeklődést tanúsított. Sali­nas hangsúlyozta hogy Mexikóban a sza­badpiac törvényei érvényesülnek. Ez a pi­ac nyitott, s az nyer, aki a legjobb termé­keket kínálja. A mexikói köztársasági elnök találko­zott szlovák politikai vezetőkkel, Franti­šek Mikloško SZNT-elnökkel és Ján Čarnogurský kormányfővel is. Megbe­szélésük után František Mikloško újság­írók előtt elmondta: „Nagyra értékeltük Salinas államfő Vatikánban teendő láto­gatását, amely a közeli napokban esedé­kes. Kiemeltük Mexikónak mint latin-ame­rikai stabilizációs tényezőnek a rendkívüli jelentőségét és véleményt cseréltünk a mexikói szövetség struktúrájáról s az egyes államoknak a központi kormányhoz való viszonyáról. Csehszlovákiai látogatásának záróak­kordjaként Salinas mexikói elnök Václav Havel társaságában sajtóértekezleten vett részt. Itt köztársasági elnökünk is­mertette álláspontját a jugoszláviai hely­zet kapcsán. Hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia mindinkább aggódik a helyzet kiéleződése miatt. Ismételten figyelmez­tetett, hogy a keletkezett válságot, amely veszélyes fegyveres konfliktusba torkol­lott, csakis politikai és békés eszközökkel lehet megoldani. A mexikói államfő a ju­goszláviai eseményekkel kapcsolatban kifejtette, hogy országa a nemzetközi po­litika terén már jónéhányszor figyelmezte­tett az ellentétek és vitás kérdések párbe­széddel történő megoldásának fontossá­gára. A Közép-Európában kialakult hely­zetet jellemezve Salinas azt emelte ki, hogy ami e térségben történik, az a re­mény forradalma. Szerinte Közép-Európa országainak reformlépései helyesek, és ezen országok gazdasága napról napra stabilizálódik. A délutáni órákban Václav Havel kato­nai tiszteletadással búcsúzott mexikói vendégétől, aki ezek után a Ruzynéi re­pülőtérről a Szovjetunióba utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents