Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-31 / 177. szám, szerda

1991. JÚLIUS 31. ÚJSZÓ-m ÖT PERCIG SEM LAKNÁNAK A GÁT MELLEN HÍREK - VELEMENYEK MEGKEZDODOn A SZOVJET-AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ PHENJANI JAVASLAT A KNDK tegnap azt javasolta, hogy a Koreai-félszigetet változtassák atom­fegyverektől mentes övezetté, mégpedig az USA, a Szovjetunió és Kína védnöksé­ge alatt. A közzétett nyilatkozat szerint Észak-Korea azt szeretné, ha megállapo­dás születne az érintett felek között az atommentesítésről, s ez legkésőbb a jövő év végén életbe is lépne. A dokumentum szerint mindkét Korea kötelezné magát, hogy nem gyárt, nem tárol a területén ilyen eszközöket, és a velük folytatott kísérleteket sem engedélyezi. Megfigye­lők emlékeztetnek arra, a KNDK már többször ajánlotta egy ilyen övezet létesí­tését, de most először szólította fel Moszkvát és Pekinget, hogy csatlakozza­nak és vállaljanak garanciákat is. DÉL-AFRIKA TÁVOZTAK A LEGHARCIASABB MINISZTEREK Frederik de Klerk dél-afrikai államfő hétfőn este átszervezte a kormányt, a két legmilitánsabb miniszterét, akik az ún. biztonsági tárcákat vezették, más minisz­tériumok élére állította. Adriaan Vlok bel­ügyminiszter ezentúl az átnevelő intéze­tekért és a költségvetésért felelős, Mag­nus Maian tábornokot, eddigi védelmi minisztert pedig a közmunkák, valamint az erdő- és vízgazdálkodás irányításával bízták meg. A helyükre két mérsékeltebb politikust állított az államfő. A két legbefo­lyásosabb konzervatív politikus el távolítá­sa összefüggésben van azzal a közel­múltban kirobbant botránnyal, amely az Inkatha zulu szervezetnek nyújtott titkos pénzekkel függ össze. Mint ismeretes, az Inkatha a legnagyobb riválisa a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kong­resszusnak. CSÖKKENNEK A KAMATLÁBAK Augusztus elsejével a Szlovák Ál­lami Takarékpénztár csökkenti a ka­matlábakat a jogi személyeknek és a vállalkozóknak nyújtott kölcsönök esetében, valamint a személyi köl­csönök és a takarékcsekkekre adptt hitelkártyák esetében. A Szlovák Ál­lami Takarékpénztár ezt az intézke­dést azért hozta, hogy csökkentse a maximálisan megengedett eltérést (9,5 százalék) a Csehszlovák Állami Bank által meghatározott diszkontlá­baktól. A jogi személyeknek és a vállalkozóknak nyújtott rövid lejá­ratú kölcsönök - ezek lefizetési határideje nem több egy évnél - esetében a kamatláb 17 százalé­kos lesz. 17,5 százalékos lesz a ka­matláb a két évig lefizetendő kölcsö­nök esetében. Három évre adott kölcsönök esetében 18, a négy évre szólókéban pedig 18,5 százalékos. Az öt évig terjedő hosszú lejáratú kölcsönökre 19, a hat évig terjedők­re 19,5 százalékos lesz a kamatláb. A kamatlábcsökkentés csak az 1991. augusztus elsejével felvett kölcsönökre vonatkozik.. A kisprivatizációra egyéves határ­időre adott kölcsönök kamatlába 16,5 százalékos, a kétéves határi­dejűeké 17 százalékos, a három­éveseké pedig 17,5 százalékos, a négy évre felvetteké 18, az öt évig törlesztendőké 18,5, a hat évig visz­szafizetendőké pedig 19 százalé­kos. A kamatlábcsökkentés augusz­tus 1-jétől érvényes. A törlesztési határidő meghosszabbítása eseté­ben a kamatláb 24 százalékos lesz, a meghosszabbított határidő meg nem tartásakor pedig 30 százalé­kos. A személyi kölcsönök esetében a kamatlábat minden kölcsönnél 20­ról 19 százalékra csökkentik. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 31-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 51,93 52,73 Francia frank 5,19 5,27 Német márka 17,66 17,95 Olasz líra (1000) 23,64 24,01 Osztrák schilling 2,51 2,55 Svájci frank 20,27 20,60 USA-dollár 30,81 31,20 (Folytatás az 1. oldalról) védelmi Világalap es Katharina Nennig, az osztrák Global 2000 kör­nyezetvédelmi szervezet képviselői elmondták, hogy a sajtó egyes állítá­saival ellentétben céljuk nem az or­szág belügyeibe való beavatkozás. A természet védelme azonban nem­zetközi ügy, ezért szükség esetén világméretű kampányt indítanak. Ez azonban jelentősen rontaná Szlová­kia nemzetközi megítélésiét. Mária Kózová, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa beszámolt arról, hogy a kormány elé kerülő" anyagban milyen módon manipulál­ták a legutóbbi szakértői csoportok munkájának eredményeit. Megtudtuk továbbá, hogy a vizek­ről szóló törvény értelmében a Szlo­vák Környezetvédelmi Hivatal 19 fel­tételt szabott, amelyek be nem tartá­sa esetén nem egyezik bele a vízi erőmű üzembe helyezésébe. Ezek lényegében átfogják az egész prob­lémakört, és teljesítésük esetén az erőmű az eredetileg tervezett ener­giamennyiségnek csak a töredékét fogja termelni. Peter Sabo, a Szlo­vákiai Zöldek Pártjának elnöke sze­rint a tervezők is bevallhatnák végre, hogy a vízlépcső eredeti koncepció­(Folytatás az 1. oldalról) Belgrádban tegnap délután kez­dődött meg a jugoszláv államelnök­ség ülése, amelyen Franjo Tudj­man horvát elnököt kivéve részt vett az összes köztársaság államfője. A tanácskozás egyenes folytatása a macedóniai Ohridban megtartott találkozónak. Mint ismeretes, az ülés kudarccal végződött, mert Hor­vátország követelte, hogy a hadse­reget azonnal vonják vissza a lakta­nyákba. Franjo Tudjman az államelnök­séghez intézett levelében a ,.hivata­los szerb szervek és a jugoszláv hadsereg egy részének támogatását élvező csetnikek terrorizmusának fokozódásával" magyarázta távol­maradását. Hangsúlyozta, előbb meg kell teremteni a feltételeket a tárgyalásokhoz. Felszólította az államelnökséget, foglalkozzon a zágrábi kormány levelével, amely­ben a kabinet követeli az erduti és a banijai véres események kivizsgá­lását. Branko Kosztics, a jugoszláv kollektív vezetés alelnöke, Crna Go­ra képviselője hétfőn a szlavóniai Borovo Selóban tett látogatást. A fő­leg szerbek által lakott faluban arra ja alapjaiban hibás. A jelenlegi hely­zetben viszont a környezetvédelem­mel hivatásszerűen foglalkozó szak­emberek sem követelik egyértelmű­en az egész felszámolását, mind­össze egy mindenki számára elfo­gadható középút kialakítására töre­kednek. Ehhez újszerű megközelí­tésre van szükség, miszerint elsőd­leges a természet, valamint az ivó­víz, és a fontossági sorrendben csak ezután következik az energiaterme­lés. Végezetül Ján Babej elmondta: még a tervezők sem csodálkozhat­nak azon, hogy a helyi lakosság aggódik jövője miatt. Hiszen több­ször maguk az építkezésen dolgozó munkások is kijelentették, hogy ha feltöltik az egészet, öt percig sem laknának a vízlépcső mellett. Csölösztőn egyébként tovább folytatódott a Hydrostav és a Váho­stav telepeinek blokádja. Jelen vol­tak Gémesi Károly és Varga Olivér parlamenti képviselők is. A Hydro­stav teherautói délután a szomszé­dos hereföldön átvágba közleked­tek. Ezt feltételezhetően a szövetke­zet nem hagyja szó nélkül. A kör­nyező falukból megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel a tilta­kozó akció ma is folytatódik. -tl­hívta fel az egybegyűlteket, hogy tartsanak ki. ,,Néhány munkatársam azt állítja, hogy önök terroristák és. banditák, az én véleményem szerint azonban Jugoszláviát védik. Biztosí­tom önöket, hogy élvezik a szövet­ségi szervek és az államelnökség támogatását" - hangsúlyozta Kosz­tics. Milan Martics, az ún. krajinai kor­mány belügyminisztere pedig hétfőn Knínben azt mondta, Krajina csak abban az esetben fogadja el a tűz­szünetet, ha a horvát rendőrök tá­voznak a területről. A sajtóértekezle­ten jelen volt a szerb milíciák elitala­kulatainak vezetője, aki Dragan ka­pitány néven vált ismertté. Szerinte csak most kezdődött el a háború Horvátországban, fel kell szabadíta­ni Krajina egész területét. Borovo Selo környékén a tegnap­ra virradó éjszaka ismét kirobbantak a harcok a jugoszláv hadsereg egy­ségei és a horvát belügyminisztéri­um, valamint a nemzeti gárda tagjai között. Állítólag ez volt az elmúlt hónap legsúlyosabb összecsapása, amelybe nehézfegyvereket is beve­tettek. Áldozatokról eddig nem érke­zett jelentés. (Folytatás az 1. oldalról) amely rövidesen szintén tárgya­lóasztalhoz ült a szovjet delegá­cióval. Tegnap a látványos munkát a kül­ügyminiszterek végezték. A kül­ügyminisztérium egyik vendégházá­ban került sor a már előkészített megállapodások aláírására. Öt do­kumentumról van szó: a legfonto­sabb kétségkívül a gazdasági kon­zultációs és technikai együttműkö­désről szóló jegyzőkönyv. A kor­mányközi megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatni fogja a piacgazdaság kiépítését a Szov­jetunióban, s ennek érdekében szakemberképzést is vállal, továbbá a külkereskedelem javításához, kül­földi beruházások megszerzésé­hez, az adórendszer reformjához nyújt segítséget. Rendkívül jelentős a szovjet em­berek számára a sürgős egészség­ügyi szállításokról szóló megállapo­dás, amely szerződéses alapra he­lyezi az amerikai jótékonysági szer­vezetek humanitárius segélyeinek eljuttatását a Szovjetunióba, az otta­ni elosztás biztosítását. A címzette­ket az amerikaiak választják ki, az elosztás költségei a szovjet felet terhelik. Fontos a lakásépítés terüle­tén való együttműködést szabályozó megállapodás is. Célja elsősorban a magántulajdon támogatása ezen a területen, valamint a tervezés és az építési technológiák korszerűsí­tése, a külföldi lakásépítési normák meghonosítása. Humanitáriusnak mondható az a memorandum is, melynek értelmé­ben kialakítanak egy állandó mecha­nizmust az ipari és természeti ka­tasztrófákról való tájékoztatásra, kö­vetkezményeik felszámolására. Ál­talában csak antiterrorista megálla­podásként emlegetik azt a doku­mentumot, amely a polgári légiköz­lekedés biztonságát hivatott növelni. Konkretizálja a felek kötelességeit a szovjet és az amerikai légitársasá­gok gépei elleni terrortámadások esetére, természetesen a két ország közti járatokra vonatkozóan. A legnagyobb kedvezmény Moszkvának Rendkívüli érdeklődés előzte meg azt a beszédet, amelyet Bush a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében mondott, hiszen Washingtonban már jó előre kiszivárog­tatták, hogy moszkvai tartózkodása során ez lesz az elnök kulcsfontosságú megnyi­latkozása. Bush a 20 perces beszéd kez­detén bejelentette, a legrövidebb időn belül javasolni fogja az amerikai Kong­resszusnak, hogy szavazza meg a Szov­jetunió számára a legnagyobb kereske­delmi kedvezményeket. Ugyanakkor fi­gyelmeztetett arra, hogy a Szovjetunió­nak nyújtandó segítséget illetően a nyu­gati kormányok lehetőségei korlátozottak. A Fehér Ház vezetője a mostani csúcs­találkozót olyan történelmi eseménynek minősítette, amely a konfrontáció elmúlt időszaka után megnyitja a minőségileg új kapcsolatok fejezetét. Nagyra értékelte a ma aláírásra kerülő START-szerződést. Ezt is történelminek nevezte, mert az első olyan megállapodás, amely jelentős mér­tékben korlátozza a nukleáris fegyvere­ket. Megállapítása szerint „a szovjet­amerikai kapcsolatok normalizálásának folyamata a betetőzéséhez közeledik". Biztosította a jelenlévőket arról, Washing­ton hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Szovjetunió teljes mértékben bekapcso­lódjon a nemzetközi gazdaságba. Támo­gatást ígért a szovjet hadiipar konverzió­jához és ahhoz, hogy a szovjet üzleteket elláthassák fogyasztási cikkekel. Ugyan­akkor felszólította Moszkvát, csökkentse katonai kiadásait s kijelentette: nagyon fontos, hogy a Szovjetunió maga is folytassa a megkezdett reformokat. Azt mondotta, lehetséges hogy az USA és a Szovjetunió között vannak véle­ménykülönbségek, ezeket azonban már más eszközökkel kell megoldani, mint a hidegháborý idején. Bonyolultnak ne­vezte a balti köztársaságok problémáját, szerinte ezt egyedül korrekt tárgyalások útján lehet rendezni. Emlékeztetett arra, Washington támogatja Japánnak azt a követelését, hogy a Szovjetunió adja vissza a második világháború után elfog­lalt Kuril-szigeteket. A véleménykülönbsé­gek taglalása során Kubát is szóba hozta, s megállapította, hogy Fidel Castro sem a szovjet átalakítással, sem a glasz­noszttyal nem ért egyet. A Szovjetunió és a világ új kapcsolatairól szólva kijelentet­te, ezeket nem szabad csupán Washing­ton és Moszkva hivatalos kapcsolataira leszűkíteni, hanem be kell vonni a nyugat­európai partnereket is és biztosítani kell a tudósok, művészek, valamint a diákok kölcsönös cseréjét. Azokkal a találgatásokkal kapcsolat­ban, hogyan tekint a Fehér Ház a moszk­vai központ és az egyes szovjet köztársa­ságok viszonyára, az elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok a demokrácia és a szabadság erőit támogatja, bárhol is legyenek azok. Gorbacsov meghökkentette vendégét A két elnöki szóvivő, Vitalij Ignatyen­ko és Mariin Fitzwater tájékoztatása szerint Gorbacsov és Bush délelőtti tár­gyalásai a tervezettnél jóval tovább tartot­tak, egészen a munkaebédig elhúzódtak. Kizárólag gazdasági kérdésekről volt szó. A megbeszélések során Gorbacsov egy egészen meghökkentő kijelentést tett, az mondta, szeretné, ha növekedne a Szov­jetunió gazdasági függősége az Egyesült Államoktól. Ignatyeriko szerint ezt úgy értette, hogy mind több szállal kell a szov­jet gazdaságot az Egyesült Államokhoz kötni és fordítva, tehát a lehető legjobb értelemben kell ennek a függő viszonynak kialakulnia. A napirenden szerepelt a COCOM-lista megkurtításának, a Világ­banknak és a Nemzetközi Valuta Alapban való szovjet társult tagságnak a kérdése is. Felmerült a világűrben történő konver­zió problémája, sőt egészen konkrét for­mában vitatták meg az újabb közös űr­programok lehetőségét. A Szovjetuniónak például sokkal korszerűbb rakétamotorja van, mint az Egyesült Államoknak. Ha létrejön - s valószínű, rövidesen létrejön - az üzlet, akkor kicsit enyhülni fog a szovjet gazdaság jelenlegi óriási valu­taéhsége. Ebéd utáni pihenésként a Kremlben és a Vörös téren tett sétát a két elnök, majd George Bush beszéde után a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében a két elnöki pár Zurab Cereteli grúz nemzetiségű képző­művész műtermében tett látogatást. A zsúfolt nap díszvacsorával zárult a Kremlben. Jelcin titokzatos távolmaradása Tudósításom végére hagytam a nap bizonyos vonatkozásban legkülönösebb eseményét, Geogre Bush és Borisz Jelcin orosz elnök délutáni meglehetősen rövid találkozóját. A hivatalos információk sze­rint megbeszéléseik elsősorban a készülő új szövetségi szerződésre vonatkoztak. Tegnap még arról számoltam be, hogy Gorbacsov tárgyalócsoportjában Jelcin lesz az első számú személyiség. Aztán jött a nagy meglepetés: Jelcin egész nap meg sem jelent. Különböző, állítólag jól értesült források sértődöttségről, hirtelen jött, illetve színlelt betegségről tudtak. Ignatyenko viszont úgy tájékoztatott, hogy hétfő este Novo-Ogarjevóban találkozott Gorbacsov nemcsak Jelcinnel, hanem Nujurbajev kazah elnökkel is, s megálla­podott velük, hogy külön külön találkoz­nak Bush elnökkel, ilyen formában vesz­nek részt a tárgyalásokbari. A váratlan döntés okáról a szóvivő semmi mást nem közölt, s az elfogadott megoldást „telje­sen érthetőnek" nevezte. Az újságírók ennek ellenére sehogy sem értették a dol­got. Már csak azért sem, mivel a találkozó Jelcinnel eredetileg is szerepelt Bush programjában, viszont a különtalálkozóról a Gorbacsov által újabban favorizált ka­zah elnökkel szó sem esett. Később az RIA független orosz hír­ügynökség Pavel Vascsnovra, Jelcin szóvivőjére hivatkozva kiszivárogtatta: Gorbacsov és Jelcin hét órán keresztül tárgyalt, s állítólag megállapodtak abban, hogy a központ és a köztársaságok viszo­nyában csak egyirányú lesz az adóztatás. Mint ismeretes, az új szövetségi szerző­dés előkészítése során e körül folyt a leg­több vita, és még a legutóbbi novo-ogarje­vói tanácskozáson is nyitva hagyták a kérdést. A tegnap hajnali három órakor véget ért megbeszélésen Gorbacsov állí­tólag elfogadta a Jelcin által előterjesztett változatot. A RIA megállapítása: most már nincs akadálya annak, hogy az Orosz­országi Föderáció aláírja a szerződést. A tudósítókat természetesen az is na­gyon érdekelte, hogy miről beszélhetett hétfőn James Baker négy órán keresztül volt kollégájával, Eduárdé Sevardnadze exkülügyminiszterrel. Baker a lakásán ke­reste fel Sevardnadzét, tehát a látogatás szigorúan magánjellegű volt. VAVROUŠEK: KÉT MALOM KÖZT ŐRLŐDÖM (Munkatársunktól) - A cseh sajtó rendszeresen tájékoztatja a Cseh Köztársaság közvéleményét a bősi vízi erőmű további építése elleni tiltakozássorozatról, illetve a létesítmény körüli bel- és külföldi állásfoglalásokról: A Lidové noviny tegnapi számában megszólalt Josef Vavroušek miniszter, a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke is. Újból megerősítette a bősi épít­kezéssel kapcsolatos, még 1989 elején nyilvánosságra hozott álláspontját, misze­rint a sokoldalúan elfogadható megoldás keresése során tanúsított érzéktelen és antidemokratikus hozzáállás és hajthatat­lanság hosszú időre megronthatja kap­csolatainkat Magyarországgal. Ehhez most hozzáfűzi: S íme, ez bekövetkezett! A nyilatkozatból kiderül, hogy Josef Vav­roušek a szövetségi kormány ülésén a tárgyalások folytatása mellett szállt sík­ra. - A két kiélezett álláspont állandóan egymásba ütközik, s az egyetlen ered­mény az érzelmek fokozása. S én úgy érzem, két malom közt őrlődöm - mon­dotta. Ha makacsul szembeszegülök a C változattal, elvesztem annak a lehető­ségét, hogy közvetítőként avatkozhassak a dolgok menetébe. Bizonyára sokkal kényelmesebb lenne az asztalra csapni, s várni, amíg szavaim beteljesednek. Jól­lehet, a kormányban a többség nézete az, hogy a munkálatok leállítását szorgalma­zó magyar álláspont változatlan - én mégis szeretnék kísérletet tenni a tárgya­lások folytatására. A miniszter az ún. C-változatról így vélekedik: - Ez rengeteg pénzbe fog kerülni, és további földterületet tesz tönkre. Mire el­készül, óriási problémák lesznek az üze­meltetéssel. A Mladá Fronta Dnes arról ís, hogy egyes szlovák hírközlő szervek és politi­kusok a tüntetéseket nemzetiségi ösz­szeütközésnek minősítik. Az, hogy a tün­tetők többsége magyar nemzetiségű, egyes politikusok számára „finom falatot" jelent. S ezért egyes sajtótájékoztatón és újságokban is „árulókról", vagy ,,a ma­gyar kormány ügynökeiről" beszélnek... (sm) OROSZ-LITVAN SZERZŐDÉS Moszkvában hétfőn Borisz Jelcin orosz államfő és Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke szerződést írt alá az Oroszországi Föderáció és Litvánia közötti kapcsolatok alapelveiről. A két vezető olyan új lépésnek nevezte a doku­mentumot, amely „lehetővé teszi a két köztársaság közötti kapcsolatok javítá­sát". Oroszország így hivatalosan is elis­merte Litvánia függetlenségét. A három balti köztársaság közül Litvánia volt az utolsó, amellyel az Oroszországi Föderá­ció ilyen megállapodást kötött. Landsbergis és Alekszandr Ruckoj orosz alelnök hétfői moszkvai sajtóérte­kezletükön meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szerződés garantálja az állampol­gári és szabadságjogokat mind Litvánia, mind pedig Oroszország lakossága szá­mára. A litván területen élő nem litvánok eldönthetik, kérik-e a litván állampolgár­ságot vagy megőrzik eddigi állampolgár­ságukat. Ez utóbbi esetben azonban nem lesz választójoguk Litvániában. A Kali­nyingrádi terület kérdését a felek külön dokumentumban rögzítették. Ez a megál­lapodás lehetővé teszi a szabad mozgást Kalinyingrád és Oroszország között. A TŰZSZÜNET MEG MINDIG CSAK PAPÍRON LÉTEZIK

Next

/
Thumbnails
Contents