Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-30 / 176. szám, kedd

MOZAIK lÚJSZÓi 1991. JULIUS 30. RENDORATTAK KÉSZÜL AZ OROSZVÁRI NUDISTASTRAND ELLEN A HOLLANDOKNAK A LEGTÖBB... KINEK MENNYI SZABADSÁGA VAN? Meglepően nagy különbségek vannak az iparilag fejlett országok között is az iparban foglalkoztatott munkások által élvezett fizetett sza­badság mértékében. Erről közölt a minap érdekes összeállítást a Han­delsblatt című német gazdasági na­pilap. A hollandiai ipari munkások például több mint háromszor annyi szabadságot vehetnek igénybe, mint japán társaik, és pontosan négyszer annyit, mint az Egyesült Államokban dolgozó kollégáik. A hollandok a maguk 36 nap fizetett szabadságával, illetve a japánok az ő csekély 11 napjukkal alkotják a felső és az alsó határt a szerződése­sen szabályozott szabadság terén a kölni Német Gazdaságkutató Inté­zet (IDW) összehasonlító vizsgálatai szerint. A feltűnően nagy különbsé­gekért mind a törvényalkotók, mind a szerződő felek okolhatók. A tör­vényben rögzített legkisebb sza­badság három héttől (Német Szö­vetségi Köztársaság, Írország, Hol­landia, Portugália) öt hétig (Francia­ország, Belgium, Dánia, Spanyolor­szág, Luxemburg) terjed, ezt azon­ban a szerződéses megállapodások kibővítik. Az USA-ban, Nagy-Britan­niában és Olaszországban egyálta­lán nincs törvényesen szabályozott minimálszabadság. Ha tekintetbe vesszük a fizetett ünnepnapokat, némileg különböző helyzetet tapasztalhatunk. Olyan tendencia mutatkozik ugyanis, hogy ahol sok a szabadság, ott ál­talában kevesebb az ünnep (a hol­landok 36 napos szabadsága mellé 7 ünnep társul), ahol viszont rövi­debb a szabadság, ott jóval több az ünnep (a japánok 11 szabadnapját 14 fizetett ünnep egészíti ki). De ha a kettőt együtt vesszük tekintetbe, még mindig csaknem kétszeres a különbség a listavezető hollandok (43 nap) és a sereghajtó USA (23 nap) között. A 18 ország 1990-es adatai alap­ján összeállított lista a következő­képpen néz ki a fizetett szabadna­pok csökkenő sorrendiében: Ország Szabadság Ünnepek Összesen Hollandia 36 7 43 Olaszország 31 9 40 Németország 30 12 42 Nagy-Britannia 27 8 35 Liechtenstein 27 10 37 Ausztria 27 12 39 Dánia 26 8 34 Svédország 25 11 36 Franciaország 25 11 36 Svájc 23 8 31 Portugália 22 14 36 Spanyolország 22 14 36 Görögország 22 9 31 Norvégia 21 10 31 Írország 20 8 28 Csehszlovákia 20 9 29 Belgium 20 11 31 USA 12 11 23 Japán 11 14 25 TILOSBAN - MEDDIG MÉG?! MOTTÓ: Szombaton, július 20-án a Tachovi járásban, Pavlovice köz­ségben újabb hivatalos nudistastrandot nyitottak Csehországban. A helyi kristálytiszta vizű bányató kórnyékén a vállalkozók is megjelen­tek, s különféle portékáikat kínálják a naturizmus híveinek — adta hírül másnap a Csehszlovák Sajtóiroda. A Morva folyón túl nincsenek mel­lékvágányra szorítva a nudisták. Már évekkel ezelőtt, a kommunista rezsim ideje alatt is több hivatalos, hatóságilag is engedélyezett natu­ristatelep működött. A néhány tucat népszerű nudistastrand után a kö­zelmúltban újabbakat adtak át. Je­lenleg körülbelül ötven létezik Csehországban, ahol nem számít bűnnek a fürdőruha nélküli napo­zás, fürdőzés. Prágában, Brünnben a leglátogatottabb strandok azok, ahol meztelenül napfürdőzhet az ember. És ez senkit sem botránkoz­tat meg: mindenki tudja, ahol a na­turisták megjelennek, ott a legki­sebb rendbontás is kizárt. Jártam már a prágai Šeberákon, valamint a brünni víztározónál, s mindkét he­lyen (két évvel ezelőtt) családi hangulat uralkodott. Idegen vol­tam, ám mégis régi ismerősként fogadtak... Valahányszor szomorúan, letör­ten tértem vissza Pozsonyba. Még­pedig azért, mert fővárosunkban — jelenleg is — feketelistán vagyunk. De nemcsak itt, hanem Szlovákia­szerte üldözik a nudistákat. Pedig ezzel nem lehet megoldani a pucér­problémát. Annál is inkább, mivel Pozsonyban — hiteles információk szerint — több mint 10 000 (!) em­ber tartozik a naturisták népes tábo­rába. Sajnos, Szlovákiában egyetlen legális nudistastrand sincs! A Szlo­vák Naturisták Szövetségének fel­mérése szerint viszont kilenc is léte­zik. Valamennyi illegális, s a környék lakosainak ellenszenvét élvezi. Ha valaki azt mondja: Oroszvár, akkor egészen biztos a falu határá­ban található bányató jut eszébe, s nem a központban levő Gerulata nevű múzeumkert. Ez a határmenti — most már Pozsonyhoz tartozó — település évek óta a környék nudis­táinak paradicsoma. Igen ám, de van egy bökkenő. Mégpedig az, hogy a naturizmus hívei tilosban tartózkodnak! Ugyanis — állítólag — a helyszín második, újabban első fokú vízforrásvédelmi övezet. Évekkel ezelőtt táblákat helyeztek el a tó körű 1, amelyek másnap eltűn­tek. S ezzel vége lett a riadónak. Szép idő esetén több százan na­poztak, fürödtek meztelenül — a ti­losban. A pozsonyi nudisták azt hit­ték, a gyengéd forradalom után nyugodtan hódolhatnak kedvtelé­süknek. A tavalyi békés évet köve­tően azonban az idén, július köze­pén nagyot változott a helyzet. Egyik napról a másikra ismét meg­jelentek az 1973-ban jóváhagyott rendeletet szajkózó pirosbetűs táb­lák, melyeken leegyszerűsítve ez áll: I. fokú vízforrásvédelmi övezet. Belépés szigorúan tilos! Már több mint két éve nyomozok az iránt, mi rejlik e furcsa mondat mö­gött. Természetesen mind a mai na­pig nem kaptam hiteles választ. Meg­próbáltam megszólaltatni az illetéke­seket, ám valamennyien elzárkóz­tak a válaszadás elől. Mindenki azt mondta: ez nem tartozik rám! Ép­pen ezért a múltban soha senki sem molesztálta az oroszvári nudistákat. Ha csak egy felhevült kukkoló, illet­ve a sikertelenség miatt ideges hor­gász nem tett egy-két illetlen meg­jegyzést. Ennyi s nem több történt közvetlenül a Duna partján. Egyes tömegtájékoztatási eszkö­zök viszont évről évre valódi rémhí­reket terjesztenek Oroszvárról. Po­zsonyban is több szexízű mende­monda látott napvilágot. Nem is olyan régen a Večerník, a Pravda, a Szlovák Rádió, a tv is bírálta az Oroszvárra látogató nudistákat, akik — szerintük — felettébb felelőtlenek, mert eme vízforrásvédelmi övezet­ben tartózkodnak (!), fürödnek. Még szerencse, hogy a tévémű­sor készítője megkérdezte Oroszvár polgármesterét, Veselovský urat, aki a következőket nyilatkozta: Mi már megszoktuk a meztelenkedő­ket, nem tehet őket kitiltani! Valami megoldást kellene találni. Kerítsük be a területet, építsünk illemhelye­ket. Még bevétele is lehetne a falu­nak. A hallgatás nem megoldás... A vizesek képviselője, egy maga­biztos hölgy a következőket mondta a tévében: Ebben az övezetben tilos a fürdőzés, különben is, igen szennyezett az oroszvári bányató vi­ze, s káros az egészségre! És még valami: a faluban nincs csatorna­rendszer!!! Az emésztőgödrök tu­catjai vajon nem szennyezik az oroszvári tavat? A tiltó táblák ellenére július köze­pén is többszázan napoztak, füröd­tek Oroszvárott. Elterjedt a (rém) hír: augusztus elsején a fekete serifek attakja várható, akik rendőrkutyák segítségével támadnak majd a nap­fürdőzőkre, akik ellenakcióra ké­szülnek. Az illegális strand törzs­vendégei még az Sznf térre is ké­pesek felvonulni igazuk bizo­nyításaként. Az illetékesek talán ar­ra várnak, hogy a nudisták tiltako­zó csoportja teljes díszben, mez­telenül megjelenjen a parlament előtt? A tiltó táblák, a naturizmus ignorálása semmit sem old meg. Olyan nagy gondot okoz egy hiva­talos nudistastrand üzembe helye­zése? Most, amikor erőre kap a maszekvilág? Vagy mindenki a konfrontációra vár? Mit szól(t) mindehhez Pozsony főpolgármes­tere, akinél a napokban tárgyaltak Oroszvárról? A legmeghökkentőbb újsághír a minap a pozsonyi Večerníkben je­lent meg, miszerint felfegyverez­nek (!!!) egy nagyobb csoportot, melynek az lesz a dolga, hogy kiűz­ze Oroszvárról a legvérmesebb nu­distákat, akiket az állítólagos öt­ezer koronás büntetés sem bír jobb belátásra. Ha ez sem segít, ak­kor nincs más hátra, betemetik (legalábbis az újsághír szerint) a bányatavat. Azt, amely a helyi hor­gászszövetség tulajdona is... NYÁRI LÁSZLÓ Meztelenül! Ez az igazi... Fotó: Ordódy Vilmos és Borzi László büntetett Mirót pedig (súlyos testi sértésért) há­rom és fél évi szabadságvesztésre ítélte. 2. Bár a szóban forgó tettes még csak 27 éves, a nyitrai bíróságon jól ismerik őt. Sőt! Nem csak itt, hiszen korábban már Pardubicében is 18 hó­napra ítélték kiskorúak erkölcsi megrontásáért. Az egészből azonban vajmi keveset tanult. A múlt évben ugyanis hasonló cselekedetre vetemedett. Egy kilencéves fiúcskát szemelt ki magának, akit behúzott a fáskamrába, levetkőztetett, ésfajtalan­kodásra kényszerített... Pár nappal később elhatározta, hogy betör a helyi vendéglőbe. Az éjszaka leple alatt ki is fe­szítette a külső ajtót, ám a belsőn már nem tudott bejutni. Hamarjában úgy döntött, hogy a szom­szédos élelmiszerüzletbe hatol be erőszakkal. Alig hogy magához vett 1381 koronát, megzavar­ta őt egy autó érkezése, így kénytelen volt olajra lépni. Néhány héttel később a szövetkezet szal­makazlát borította lángba. Másnap letartóztatták. Minden kihallgatáskor csak annyit ismert be, amennyit rá tudtak bizo­nyítani, de így is lassan összeállt a kép. Ai soro­zatos bűncselekményekért öt év és tíz hónapra ítélte őt a nyitrai járásbíróság, egyúttal intézeti szexológiai kezelésre is kötelezte. A büntetést magasnak találta, és fellebbezett, de a felsőbb fokú bíróság helyben hagyta a ko­rábbi ítéletet, így az jogerőre emelkedett. -nj­Gyökeres György felvétele VADÁSZTŐR ÉS KAZALTŰZ A bűnözés rohamos növekedése nem ok nélkül kelt riadalmat a társadalomban. Az alábbi esetek viszont azt bizonyítják: ha olykor késve is, de az elkövetők elnyerik méltó bün­tetésüket. 1. A lakóházak között kopottas, rossz hírű kert­vendéglő húzódik meg. Ki tudná megmondani, mikor is takarítottak itt alaposabban, mikor járt erre a higiénikus? A törzsvendégek azonban mit sem törődnek ezzel. Otthonosan érzik magukat, nótázgatnak, hangoskodnak. Pityókás a pincér is, ennek ellenére szaporán cserélgeti az üres poharakat, és — ismerve vendégeit — azonnal kasszíroz. A megszokott asztalnál ült a zömök Miro is. Néhány féldeci után a sörre váltott. Közben a nagypolitikáról beszélt, amihez — szerinte — senki sem ért úgy, mint ő. Eközben megéhezett, és mert a közelben lakott, hazaugrott egy jókora szelet sertéssültért, kenyérért, azután uccu, visszasietett. Megterített, vadásztőrét elővéve fa­latozni kezdett, s újabb két korsó tizenkettes is lecsúszott a torkán. Aztán újra adta az okosat: ha rá hallgatnak, minden bizonnyal jobban fog men­ni az ország sorsa. A szomszéd asztalnál Vendel ült a társaival. Ő is vedelte a sört, és közbe-közbekiabált, amikor Miro beszélt. Sőt! Keresetlen szavakkal azt is megmondta, mit gondol róla. Igy telt az idő, míg­nem Vendel — mint aki jól végezte dolgát — hazafelé indult. Miro a nyomába eredt, s az ud­varon, a szeméttartályok előtt utolérte Vendelt, aki — mintha csak erre a pillanatra várt volna — Mirónak esett. Pár percig dulakodtak. Sportnyel­ven szólva döntetlenre állt a mér­kőzés, amikor Miro az övéhez kapott, és kését előrántva kétszer megszúrta Vendelt. Az össze­csuklott, és a mentőknek kellett kórházba szállítaniuk, mert a má­ja és a tüdeje is megsérült. A rendőri nyomozás után bíró­ság elé került az ügy. Mindketten tagadtak. Ven­del azt állította, hogy ő nem verekedett senkivel; Miro pedig azt, hogy ő csak védekezett, s nem emlékszik rá, hogy eközben a kését is használta volna. Szerencsére az ügynek szemtanúi voltak. (Miro vérében egyébként 1,39% 0 Vendelében 2,55 ezrelék alkoholt állapítottak meg.) A bíróság bőkezű volt: Vendelt — aki korábban hétszer állt már a bíróság előtt — egyévi, az eleddig ötször

Next

/
Thumbnails
Contents