Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-30 / 176. szám, kedd

1991. JÚLIUS 30. DOKUMENTUM 8 A SZABAD VALLÁSGYAKORLÁSRÓL, AZ EGYHÁZAK ÉS A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1.§ (1) Mindenkinek jogában áll vallását vagy hitét szabadon kinyilvánítani, mégpedig akár egyénileg, akár másokkal együtt, a magánéletben vagy nyilvánosan, istentisztelettel, vallási cselekményekkel vagy szertartásokkal. Mindenkinek jogában áll megváltoztatni vallását vagy hitét vagy hit nélkül élni. (2) Mindenkinek jogában áll, hogy szabadon terjessze hitét vagy felekezetnélküli legyen. (3) Senki sem kényszeríthető arra, hogy bármely hitet valljon vagy arra, hogy felekezetnélküli legyen. (40) E törvény hívőnek tekint mindenkit, aki vallást gyakorol. 2. § (1) A hitvallás nem lehet indoka az állampolgárok alkotmánnyal szavatolt jogai és szabadságjogai korlátozásának, főként a művelődéshez való jog, a foglalkozás megválasztásához és gyakorlásához való jog s az információkhoz való jog korlátozásának. (2) A hívőnek jogában áll, hogy saját hitvallásának követelményei szerint tartsa meg az ünnepeket és szertartásokat, az általános, kötelező erejű jogszabályokkal összhangban. 3.§ A gyermekek vallásos neveléséről a 15. életévük betöltéséig a törvényes képviselőik döntenek. MÁSODIK RÉSZ Egyházak és vallási közösségek 4. § (1) Egyház vagy vallási közösség a törvény szerint az azonos hitet valló személyek önkéntes társulása saját struktúrával, szervekkel, belső szabályokkal és szertartásokkal rendelkező szervezetekben. (2) Az egyházak és vallási közösségek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén nyilvántartásba vétel alapján működnek. (3) Az egyházak és vallási közösségek jogi személyek: kölcsönösen társulhatnak egymással. Közösségeket, rendeket, társaságokat és hasonló társulásokat létesíthetnek. (4) Az állam csak azokat az egyházakat és vallási közösségeket ismeri el, amelyeket e törvény alapján nyilvántartásba vettek. 5. § (1) A hívőknek jogukban áll társulni egymással, egyházakat és vallási közösségeket alapítani, valamint belépni a már létező egyházakba és vallási közösségekbe és részt venni életükben, joguk van főként: a/ részt venni a vallási cselekményekben; b/ részt venni az istentiszteleteken vagy más szertartásokon; c/ a vallásos neveléshez, esetleg ahhoz, hogy az egyházak és vallási közösségek belső előírásaival megállapított feltételek, illetve az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal megállapított feltételek teljesítése alapján a vallást oktassák; d/ nemzetközi vallási kapcsolatok létesítéséhez és ápolásához; e/ tulajdonukban tartani bármilyen nyelvű vallási irodalmat és terjeszteni azt az általánosan kötelező jogszabályokkal megállapított feltételek megtartása mellett; f/ papi vagy szerzetesi hivatást választani és a gyülekezetekben, rendekben és hasonló közösségekben folytatott életet választani. (2) Az egyházak és vallási közösségek az állami szervektől függetlenül intézik saját ügyeiket, főként az állami szerveldől függetlenül hozzák létre saját szerveiket, helyezik tisztségbe papjaikat és létesítenek szerzetesrendi és más intézményeket. 6. § Az egyházak és vallási közösségek küldetésük teljesítésére főként: a/ szabadon állapíthatják meg tanaikat és szertartásaikat; b/ kiadhatják saját belső előírásaikat, amennyiben azok nem ütköznek az általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal; c/ lelki és anyagi szolgáltatásokat nyújthatnak; d/ vallást oktathatnak; e/ saját papjaikat és laikusaikat a saját iskoláikban és egyéb létesítményeikben, hittudományi főiskoláikon és hittudományi fakultásaikon taníthatják ós nevelhetik az általánosan kötelező jogszabályokkal megállapított feltételek között; f/ bejelentés nélkül szervezhetik meg összejöveteleiket; g/ ingó és ingatlan vagyont tarthatnak tulajdonukban, s egyéb vagyoni és eszmei jogokkal rendelkezhetnek; h/ meghatározott célt szolgáló létesítményeket alapíthatnak és üzemeltethetnek; i/ sajtót, könyvkiadókat, kiadókat és nyomdákat üzemeltethetnek; j/ saját kulturális intézményeket és létesítményeket alapíthatnak és üzemeltethetnek; k/ saját egészségügyi és szociális létesítményeket alapíthatnak és üzemeltethetnek és az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal összhangban részt vehetnek az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásában az állami létesítményekben. 1/ képviselőiket külföldre küldhetik és fogadhatják az egyházak és vallási közösségek külföldi képviselőit. 2/ Az első bekezdésben említett tevékenységek gyakorlása nem állhat ellentétben az alkotmánnyal, nem veszélyeztetheti az állampolgárok biztonságát és a közrendet, illetve mások egészségét, erkölcsét vagy jogait és szabadságjogait, az állam függetlenségét és területi sérthetetlenségét. 7. § (1) A papi tevékenységet végző személyek ezt a tevékenységüket az egyházak és vallási közösségek megbízásából gyakorolják a saját belső szabályzataik és az általánosan kötelező érvényű jogszabályok alapján. (2) A személyek alkalmasságát a papi tevékenység gyakorlására az egyházak és vallási közösségek ítélik meg, s ennek alapján állapítják meg beosztásukat. (3) Az egyházak és vallási közösségek a saját szabályzataik alapján helyezik tisztségbe a papi tevékenységet gyakorló személyeket és a hitoktatókat, esetleg csak egy meghatározott területi egységre vonatkozó érvénnyel. 8. § Az állam elismeri a papi tevékenység gyakorlásával megbízott személy titoktartási kötelezettségét. 9. § (1) A papi tevékenység gyakorlásával megbízott személyeknek jogukban áll belépni a szociális, egészségügyi létesítményekbe és gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekbe, továbbá jogukban áll belépni a katonai alakulatok lakókörleteibe, azokra a helyekre, ahol a vizsgálati fogságot, szabadságvesztést, kényszergyógykezelést, javítóintézeti nevelést hajtják végre. (2) Az egyházak és vallási közösségek az említett intézményekkel és alakulatokkal megállapodnak az objektumaikba történő belépés, valamint az ott végzett vallási cselekmények gyakorlásának szabályaiban, amennyiben ezt az eljárást nem szabályozzák egyéb általánosan kötelező erejű jogszabályok. (3) Ezekben az intézményekben és alakulatokban mindenkinek joga van, főként élete és egészsége veszélyeztetettsége esetében, ahhoz, hogy papi szolgáltatásban részesüljön, rendszerint az általa kiválasztott paptól. Továbbá jogában áll birtokában tartani lelki és vallási irodalmat saját választása szerint. HARMADIK RÉSZ Az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vétele 10. § (1) Az egyházakat és vallási közösségeket azon köztársaságnak illetékes központi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba, amelynek területén az egyház vagy a vallási közösség tevékenységet akar folytatni (a továbbiakban csak nyilvántartást vezető szerv). (2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó indítványt az egyház vagy a vallási közösség legalább három tagú előkészítő szerve terjeszti elő, miközben annak tagjai csak nagykorú személyek lehetnek. Az indítványt az előkészítő szerv valamennyi tagja aláírja, feltünteti vezetéknevét és keresztnevét, személyi számát és lakóhelyét. Továbbá feltünteti azt is, az előkészítő szerv melyik tagját hatalmazzák meg, hogy a nevükben eljárjon. 11.§ Az egyház vagy a vallási közösség nyilvántartásba vételére akkor lehet indítványt előterjeszteni, ha igazolódik, hogy legalább annyi nagykorú követője van, amennyit a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság általánosan kötelező érvényű jogszabálya meghatároz. 12. § A nyilvántartásba vételre vonatkozó indítvány a következőket tartalmazza: a/ az egyház vagy a vallási közösség elnevezését és székhelyét; b/ az előkészítő szerv tagjainak keresztnevét, vezetéknevét, címét, aláírását és személyi számát; c/ az alapítandó egyház vagy vallási közösség alapvető jellemzését, tanítását, küldetését s annak a földrajzi területnek meghatározását, amelyen működni akar; d/ a meghatározott létszámú követők aláírását, vezeték- és keresztnevük, lakcímük és személyi számuk feltüntetésével együtt (11. §); e/ nyilatkozatot, miszerint az egyház vagy vallási közösség teljes mértékben tiszteletben tartja majd a törvényeket és az általánosan kötelező erejű jogszabályokat, s toleráns lesz a többi egyház, vallási közösség és a felekezet nélküli személyek irányában. 13. § (1) A nyilvántartásba vételre vonatkozó indítványhoz csatolni kell az alapítandó egyház vagy vallási közösség alapdokumentumát (statútumát, rendtartását, alapszabályzatát stb.), amelyből megállapíthatóak a következők: aj az egyház vagy vallási közösség központjának elnevezése és székhelye; b/ szervek egy egységek, kreálásuk módja és jogosultságaik; c/ a papi tevékenységet folytató személyek tisztségbe helyezésének és visszahívásának módja; d/ a hitvallás alapvető cikkelyei; e/ a gazdálkodás alapelvei, beleértve a felszámoló meghatározásának módját az egyház vagy a vallási közösség megszűnésekor végzendő vagyoni rendezés esetére; f/ az alapdokumentum s annak módosításai jóváhagyásának módját; g/ azon egységek, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek, jogalanyiságának terjedelme és az a személy, aki a nevükben jogosult eljárni. (2) Az egyház vagy vallási közösség elnevezésének különböznie kell azon jogi személyek elnevezésétől, amelyek már tevékenységet folytatnak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén. 14. § (1) Ha a nyilvántartásba vételre vonatkozó indítvány nem tartalmazza a törvény 12. és 13. paragrafusaiban említett valamennyi adatot, a nyilvántartásba vevő szerv legalább egyhavi határidőt állapít meg az adatok kiegészítésére, miközben ezt a határidőt a nyilvántartásba vevő szerv felszólításának kézbesítésétől számítják. (2) A felszólítást az előkészítő szerv meghatalmazottjának kezébe kell kézbesíteni. (3) Ha az indítványozó nem egészíti ki az adatokat a megállapított határidőben, a nyilvántartásba vevő szerv az eljárást megszünteti. 15. § A nyilvántartásba vevő szerv megvizsgálja, hogy az egyház vagy vallási közösség alapítása és tevékenysége nem ütközik-e ezzel a törvénnyel és a többi törvénnyel, az állampolgárok biztonságának, a közrendnek, a közegészségnek, az erkölcsnek, az emberiesség és összeférhetőség elveinek védelmével, illetve nem veszélyezteti-e más jogi személyek és állampolgárok jogait. 16. § (1) Amennyiben a 15. paragrafusban említett feltételek teljesítve vannak, a nyilvántartásba vevő szerv határozatot hoz arról, hogy az egyházat vagy vallási közösséget nyilvántartásba veszi. (2) Amennyiben az említett feltételek nincsenek teljesítve, a nyilvántartásba vételről gondoskodó szerv a nyilvántartásba vételt megtagadja. (3) A nyilvántartásba vételről vagy nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló határozatot az előkészítő szerv meghatalmazottjának kézbesítik. 17. § Az előkészítő szerv a nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül a köztársaság legfelsőbb bíróságán indítványozhatja a határozat felülvizsgálását. 18. § (1) Nyilvántartásba vétel szükséges a törvény 12. és 13. paragrafusaiban említett adatok megváltoztatásához is. E változások nyilvántartásba vételére vonatkozó indítványt az egyház vagy a vallási közösség illetékes szerve attól a naptól számított 30 napon belül terjeszti a nyilvántartást vezető szerv elé, amikor az egyház vagy a vallási közösség szerve jóváhagyta a változásokat. (2) A 14—17. paragrafusok rendelkezései hasonló módon vonatkoznak a változások nyilvántartásba vételére. 19. § (1) A nyilvántartást vezető szerv nyilvántart minden e törvény szerinti jogi személyt, beleértve azokat is, amelyek a jogalanyiságukat az egyházaktól és vallási közösségektől származtatják, hacsak nem tartoznak más nyilvántartás vagy regisztrálás és annak feltételeinek módosítása alá. (2) Az egyház és vallási közösség alapítását vagy annak megszűnését a nyilvántartást vezető szerv közli a köztársaságok statisztikai hivatalaival. 20. § (1) Ha az egyház vagy vallási közösség e törvénnyel vagy a nyilvántartásba vétel feltételeivel ellentétben jár el, a nyilvántartást vezető szerv lefolytatja a nyilvántartásból való törlés eljárását. (2) Az egyház vagy a vallási közösség felkérheti a köztársaság legfelsőbb bíróságát a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat felülvizsgálására. 21. § E törvény szerinti eljárásra vonatkoznak az államigazgatási eljárással kapcsolatos általános rendelkezések, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másképpen. NEGYEDIK RÉSZ Zárórendelkezések 22. § (1) Azok az egyházak és vallási közösségek, amelyek e törvény hatályba lépéséig törvény vagy állami beleegyezés alapján folytatták tevékenységüket, e törvény alapján regisztráltaknak tekintendők; jegyzéküket felsorolja e törvény melléklete, amely egyben a törvény részét képezi. (2) Ezek az egyházak és vallási közösségek a törvény hatályba lépésétől számított hat hóno^n ueiul bejelentik a nyilvántartást vezető szervnek a 13. § szerinti adatokat. 23. § A nemzeti tanácsok törvényei határozzák meg a 10. § szerinti nyilvántartást vezető szervet, az egyházhoz vagy vallási közösséghez jelentkező személyek 11. § szerinti létszámát s annak módját, hogy a nyilvántartást vezető szervek a törvény 19. § (2) bekezdése szerint milyen módon értesítik a köztársaságok statisztikai hivatalatait az egyházak és vallási közösségek keletkezéséről és megszűnéséről. 24. § Érvényét veszti: 1. a 217/1949. Tt. számú törvény, amely létrehozta az Állami Egyházügyi Hivatalt, 2. a 228/1949. Tt. sz. kormányrendelet a későbbi módosítások szerinti szerkesztésben, amely az Állami Egyházügyi Hivatal hatáskörét és szervezetét szabályozta. MELLÉKLET Azon egyházak és vallási közösségek, amelyek a törvény alapján vagy az állam beleegyezésével a Cseh Köztársaság területén működnek: 1. A Cseh Köztársaság Apostoli Egyháza 2. Baptista Testvér Gyülekezet 3. Hetedik Napi Adventista Egyház 4. Testvér Egyház 5. Csehszlovák Huszita Egyház 6. Az Utolsó Napok Szentjei Jézus Krisztusának Egyháza 7. Görögkatolikus Egyház 8. Római Katolikus Egyház 9. Cseh Testvérek Evangéliumi Egyháza 10. Metodista Evangéliumi Egyház 11. A Cseh Köztársaság Zsidó Hitközségeinek Szövetsége 12. Testvér Gyülekezet 13. Keresztyén Gyülekezetek 14. Csehszlovák Unitáriusok Hitközsége 15. Új Apostoli Egyház 16. Csehszlovák Ortodox Egyház 17. Sziléziai Evangélikus Egyház 18. A CSZSZSZK Okatolikus Egyháza Azon egyházak és vallási közösségek, amelyek a törvény alapján vagy az állam beleegyezésével a Szlovák Köztársaság területén működnek: 1. Szlovákiai Apostoli Egyház 2. Baptista Testvér Gyülekezet 3. Hetedik Napi Adventista Egyház 4. Szlovákiai Testvér Egyház 5. Csehszlovák Huszita Egyház 6. Metodista Evangéliumi Egyház 7. Keresztény Gyülekezetek (Jóváhagyta 8. Ortodox Egyház 9. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 10. Görögkatolikus Egyház 11. Római Katolikus Egyház 12. Csehszlovákiai Szlovák Evangélikus Egyház 13. Zsidó Hitközségek a Szövetségi Gyűlés 1991. július 4-én)