Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-29 / 175. szám, hétfő

3 PUBLICISZTIKA 1991. JÚLIUS 29. „NEM VAGYOK CATTANIFELÜGYELŐ" Alexej 2ák százados mondta ezt Zünctiben, a Mladá fronta két munkatársának, akiknek sikerült több órás beszélgetést folytatni a szökésben levó volt csehszlovák belugyes tiszttel (A tenedelmes beszélgetés a lap szombati számában jelent meg.) A százados nyilván arra célzott, nem akar olyan állhatatos lenni, a „sluáovicei maffia" elleni harcban, hogy közben kiirtják az egész családját. Csütörtökön a svájci Weltwoche szerkesztőségében érték őt el a Mladá Ironta munkatársai és akkor, amikor otthon elfogatóparancsot adtak ki ellene Beszélgetés közben a vendéglátók beszámoltak egy csehszlovákiai telefonhívásról. „Tudni szeretnék, hogy 2ák százados nem néz e ki hibbantnak". A két nporter úgy vélekedik, hogy a volt nyomozótiszten semmiképpen sem fedezhetők fel elmekórtani tünetek. Sőt, inkább konok, örökösen perlekedő ember benyomását kelti. Egy vaskos iratcsomót adott át a százados a beszélgetés során a kérdezőknek, akik szerint a benne talált másolatok és eredeti okmányok alighanem elgondolkodásra késztetnek. így például ha az 1991 április harmadikáról származó feljegyzés hitelesnek minősül, megdől az Alexej Zákot zsarolással vádoló állítás. A szóban forgó dokumentum ugyanis arról szól, hogy éppen ellenkezőleg, március 5-én a közvetítőként fellépő Blahynka mérnök ezer, külföldi bankban letétbe helyezett USA dollárt kínált fői megvesztegetésként 2ák századosnak, ha eláll a slusovicei ügyek feszegetésétől. Alexej 2ák - az általa készített szóban forgó feljegyzés szerint azl javasolta, hogy az esetet fönőke és Sokol miniszter úr tartsa titokban. Ezek után március 8-án Blahynka mérnők feljelentette Zákot, hogy Frantiáek Cubát, a sluáovicei részvénytársaság elnökét 1 millió dollárt kövelelve meg akarta zsarolni. Kinek van igaza,? kérdezik a riporterek. Egyébként Sokol miniszterről 2ák a későbbiekben a beszélgetés során úgy nyilatkozott, hogy ő az, aki csak egyszer nyitotta ki a száját, amikor kijelentette, hogy elbánik a kommunistákkal. Ezért nevezte ől ki Pithart miniszternek. Viszont Sokol semmit sem tett a kommunisták ellen, úgy hogy azok bántak el ővele. Többszór is feltették a riporterek Éák századosnak a kérdési, hogy miért választotta a szökést, mikor saját bevallása szerint csupán két fenyegető levelet kapott. Elmondta, hogy rendszeresen tájékoztatta azokat a barátait, akik különböző rendóri és ügynöki beosztásban dolgoztak és dolgoznak. Vannak közöttük olyanok, akik a múltban diplomatának álcázva az első ügyosztályhoz tartoztak, másokai viszont az úgynevezett belső ellenségre ráállított ügyosztály irányított. Felettesei viszont panaszaival szemben érzéketlenek voltak, az említett barátai figyelmeztették ől a fenyegető veszélyre. Június végén óvták, hogy koholt per készül ellene Blahynka leijelentésével kapcsolatban 2ák százados szerint a sluéoviceiek emberei ott vannak az államigazgatás valamennyi szintjén, a főügyészséget is beleértve, a belügyet a járástól kezdve a cseh minisztériumig kézben tartják. „SluSo vicében profik az urak, velük szemben senkinek sincs esélye" - jelentette ki. Furcsa egy helyzet - tanakodnak a Mlada Ironta nporterei Ugyanaz az ügynökség - hisz 2ák szennt az StB továbbra is működik - amely segített neki a szökésben, támogatta a sluSoviceieket is. Erre az ellentmondásra sajnos, az átvett iratcsocnóból nem derül lény. Teljes mértékben megbízik barátaiban ták százados, ami szennte a rendőri munka alapkövetelménye Nem tart attól, hogy a háttérből valaki felhasználj ót egy őnós érdekből folytató« jatékban Egyébként otthoni barátaival most is tetefonósz szekőttelésben áll Tótok tudta meg. hogy a határ átlépésére készüfve nem rendeltek el zártától íák elmondta még. hogy nevet változtatva Svájcból tovább megy. másutt te'epedik le, ipan iskolai végzettséggel (a felesége egészségügyi nóvér) nem tart megélhetési gondoktól és a kiadatástól sem Befejezésül 2ák százados elmondta, hogy egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni Havel köztársasági elnökhöz intézett levelét. „Annyit akarok, hogy a köztársasági elnók tudja, mi történik körülötte Semmi többet. Nem kértem tole segítséget. Csak azt tettem, amrt kötelességemnek tartok" - fejeződik be a szenzációnak szánt beszélgetés (sf) SZLOVÁKOK, MAGYAROK MINT - BARATOK ANTON ŐPIESZ közös történelmünkről, a megbékélés esélyeiről „Közvéleményünkben nem keltett különösebb meglepetést az a hír, hogy megalakult az Egyesült Államok Baráti Társasága. Az sem váltott ki nagy csodálkozást, amikor Szlovákiában létrejött az a csoport, amely a Szovjetunió nemzeteivel és népeivel kívánja ápolni a kapcsolatokat. Július elején azonban olyan közösséget alapítottak, amelynek a neve szinte már egzotikum: Szlovák-Magyar Baráti Társaság. A feszült belpolitikai helyzetben, amikor sem szlovák, sem magyar részről nem szűnnek a vádaskodások, a legkülönbözőbb támadások, a társaság létrejöttének a hire reménykedésre jogosít föl." - Érdekes, éppen egy szlovák történész kezdeményezte a Szlovák-Magyar Baráti Társaság megalapítását, hiszen ó nyitván sokat tud arról, hogy a történelmi Magyarországon miként nyomták el a szlovákokat. Vajon a szlovákoknak is vannak történelmi adósságaik a magyarokkal szemben? - Szlovák kezekhez nem tapad vér A szlovákok nem követték a csehek példáját, a Szlovákiában élő magyarokat nem sújtották olyan kemény következmények, mint a németeket Csehországban, habár Beneä ebbe örömmel beleegyezett volna. Ám nekünk sem teljesen tiszta a lelkiismeretünk a magyarokkal szemben - gondoljunk csak az 1945-öt követő reszlovakizálás szomorú időszakára. A reszlovakizálás és az erőszakos magyarosítás történelmi tényeit és összefüggéseit tisztázni kell, majd lezárni, s ezután baráti jobbot kell nyújtanunk egymásnak. - A reszlovakizálásról mi, szlovákok, olyan keveset tudunk, mint a magyarok a magyarizálásról. Röviden felidézhetné a reszlovakizálás folyamatát és következményeit. - Nekünk, szlovákoknak, végre bele kell törődnünk abba, hogy magyarok élnek Dél-Szlovákiában, méghozzá amióta Árpád fejedelem Európába vezette őket. Ha őshazájukba akarnánk kiutasítani őket, akkor valahova Ázsiába kerülnének. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy amikor szlovák törzsek foglalták el ezt a területet, akkor germánokat szorítottak ki innen. Az 1945 utáni reszlovakizálás, ez a mesterséges folyamat mintegy 200 ezer magyart érintett, akiknek szlováknak kellett vallaniuk magukat, ha meg akartak menekülni. Betiltották a magyar iskolákat, a magyar sajtót, több ezer magyar családot telepítettek a cseh határvidékre. A magyarokat ki akarták telepíteni az országból, de ehhez az ENSZ jóváhagyására volt szükség, ezt a beleegyezést azonban Csehszlovákia nem kapta meg Ez az állapot három évig tartott, egészen addig, ameddig a magyar és a csehszlovákiai kommunisták nem „barátkoztak össze". Ezután jelent meg az Új Szó, fokozatosan megnyíltak a magyar iskolák, a Szlovák Nemzeti Tanács 1951. július 1 -jén elfogadott törvénye értelmében a vegyesen lakta területeken a magyar nyelv egyenrangú lett a szlovákkal Emlitsük meg azt is, hogy a reszlovakizálás utolsó hulláma során több dél-szlovákiai település nevét megváltoztatták. így jelent meg a térképen Stúrovo, Palánkovo, Hroboöovo. Kolárovo, Bernolákovo. habár ezek a történelmi személyiségek soha nem éltek ezekben a helységekben Miért nem lehetne Kolárovo Túróéban, vagy Bernolákovo Árvában

9 - On nagyon érzékeny kérdést érintett: a dél-szlovákiai helységek neveit. Példaként Safárikovo- Tornaiét említem. Helyesnek tartja, ha visszatérnek az eredeti elnevezéshez? - Ha a szlovákok Svermovo helyett az eredeti nevet, tehát Telgártot akarják használni, amely tudvalevően a német Tiergarten-ból származik. akkor a magyarok miért nem követelhetik ugyanezt

7 Természetesen szélsőséges igényeket nem lehet teljesítem Olyasmikre gondolok, hogy a dél-szlovákiai helységneveket magyar helyesírással írják. vagy olyan nevekhez térjünk vissza, amelyek a szlovákok számára nehezen ejthetök ki. Példaként Bóst említem El tudja képzelni, hogy ejtenék ezt ki Ezzel a bevezetővel indul az a beszélgetés, amelyet Eva Óobejová, készített a Smena legutóbbi hétvégi számában dr. Anton Spiesz történésszel, a társaság elnökével. A szlovák-magyar együttélés gondjai iránt érdeklődő, a problémákat elfogultság nélkül fölvetni igyekvő kolléganőnk megjegyzi azt is, hogy az elnöknek nincsenek magyar ősei, nem származik Dél-Szlovákiából. Dr. Anton Spiesz néhány megállapításával ugyan nem értünk egyet, ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy megismerjük véleményét, hiszen a tényleges megbékélés elsó feltétele az őszinte párbeszéd. a szlovákok? Találhatnánk viszont olyan megoldást, hogy a vegyesen lakta településeken a szlovák után zárójelben feltüntetnék a helységnév magyar megfelelőjét. Értékelni kell azt a tényt, hogy Párkányban senki sem kérte a Stúrovo elnevezés megváltoztatását. Ez a magyarok részéről nagy gesztus, s talán az ott élő szlovákok és magyarok közös adakozásból szobrot állithatnának városunkban annak a személyiségnek, akinek a település a nevét viseli. - Térjünk vissza még a magyarosításhoz. Ez továbbra is fájó pontunk, s azt nehezményezzük, hogy a magyarok történelmük e korszakáról keveset tudnak. Ezért nem értik érzékenységünket, amellyel talán jogos, gyakran viszont túlzott igényeikre reagálunk. - Való igaz, a magyarok keveset tudnak arról, hogy milyen kemény eszközökkel ment végbe a magyarosítás, s a magyar kormány milyen módszereket alkalmazott az etnikailag nem magyar területeken. Ezért az elnemzetlenitésért nem elsősorban a Habsburgokat kell okolni, ők főleg azért marasztalhatók el, mert nagyobb hatalmat adtak a magyar kormánynak, mint amilyen a bécsi uralkodóháznak volt. Az Osztrákmagyar Monarchia nyugati részében távolról sem volt annyira erős a nemzetiségi elnyomás, mint a mai Szlovákia területén, s ennek köszönhetően a csehek olyan magas kulturális szintet érhettek el, amelyet a közös államban joggal irigyelhettünk tőlük. Jövőre szeretnék nemzetkőzi tudományos tanácskozást szervezni a magyarosításról. Erre szerte Európából hívok majd történészeket - ha lesz rá pénz. Pontos elképzeléseim vannak arról, kik tartják majd a fő beszámolókat Jómagam is szívesen elmondanám, hogy a szlovákság milyen fejlett, kulturált nemzet volt egészen 1780-ig, tehát Mária Terézia haláláig. Az erőszakos asszimiláció következtében lett „falusi nemzet" a szlovákság. Ez a folyamat sikeresen haladt előre, mert sok volt a behódoló, akik otthon szlovákul beszéltek ugyan, de magyarnak vallották magukat, s gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték. E tudományos tanácskozást két év múlva újabb követné - a téma ekkor a reszlovakizálás lenne. - A sok fájó pont és szomorú fejezet mellett akadnak-e szebb időszakai közös történelmünknek. amikor szlovákok és magyarok nem álltak egymással szemben? - István király, a magyar állam megalapítója örökségül hagyta utódainak, hogy őrizzék és becsüljék meg a közös hazát, tartsák tiszteletben valamennyi ott élő, különböző nyelven beszélő közösséget Ez az intelem egészen a XVIII századig érvényesült Meg kell említenem 1956-ot. amikor a magyarok a szovjet „páncélos szocializmus" elsó áldozataivá vállak Jól emlékszem, hogy mi. szlovákok, akkor együtt sírtunk a magyarokkal S egyik magyarországi barátom őszintén elmondta 1968 augusztusában sok barátjával együtt szörnyen érezte magát, amikor megtudta, hogy magyar tankok is betörtek Csehszlovákiába Mindkét nemzet e deformál! szocializmus áldozata vott. s ez közelebb hozta a két nép fiait ösztönzésképpen példát vehetünk a franciáktól és a németektől, hiszen az ó kozos történelmükben is sok a fájó pont, a második világháborút követően közös kapcsolatuk szinte a nulláról indult, ám ha de Gaulle nem adott volna kezet Adenauemek Nekünk viszont nem kell a nulláról indulnunk, hiszen közös történelmüknek vannak olyan szép fejezetei, amikor együttélésünk jó volt. - Mindenképpen meg kell említenem Trianont, amely ma is ott kisért sok szlovák és magyar tudatában. Hogy minősítsük Trianont, amely új határokat szabott meg Délen is: történelmi szükségszerűségnek, tévedésnek vagy szerencsés döntésnek? - A Dél-Szlovákiában élő embereket senki sem kérdezte meg, hol akarnak élni. BeneS akkor még külügyminiszterként a térképen meghúzta a határokat, s a csehszlovák hadsereg e határon túlra űzte el a magyar katonaságot. A győztes hatalmak a trianoni békeszerződésben jó nagyot lekanyarítottak a magyar területekből, ezeken Románia és Jugoszlávia is osztozott. Ám, aki ma meg akarná változtatni a trianoni szerződést, az kétségkívül háborút kockáztatna. A határ olyan, amilyen, azt tiszteletben kell tartani Megértjük, hogy a magyarok nehéz szívvel viselik el azt, hogy hol húzódik a déli határunk. Mi is fájó szívvel szemléltük, amikor Beneé 25 szlovák árvái és szepességi szlovák falut cserélt el olyan sziléziai településekért, ahol vegyesen laktak csehek és lengyelek. - Mi a véleménye arról, hogy Komáromban olykor elénekelik a magyar himnuszt, időnként leng a magyar zászló, s hogy a területünkön magyar történelmi személyiségeknek állítanak emléket? - Nem szabad elfelednünk, hogy Komáromban számos kiemelkedő személyiség született, többek között Jókai Mór és Lehár Ferenc, s ha ezeknek szobrot állítanak, az rendben van. Nekünk is vannak olyan jelentós személyiségeink, akik Magyarországon éltek. Rövidesen megünnepeljük például Ján Arnos Komensky születésének 400 évfordulóját. O tudvalévően öt évet élt Sárospatakon Ha ott szobrot állítanának neki, miért ne vonhatnák föl a csehszlovák zászlót, miért ne csendülhetne föl a másik ország himnusza, s ezeket a szabályokat meg kellene tartani a szlovákiai és a magyarországi területeken egyaránt. - Miként született meg az elhatározás, hogy megalakítja ezt a társaságot, s milyen visszhangot váltott ki a hír a szlovák közvélemény körében? - Az ötlet tőlem és Milan Hajdin mérnök barátomtól származott.(...) Segített nekünk Anton Srtiolec tiszteletes úr, aki tulajdonképpen nem is tud magyarul, de fölajánlotta nekünk a Szlováíkiai Helsinki Bizottság helyiségeit Ó celebrálta a szentmiséi a Kék templomban A mise után jelentettem be a társaság megalakulását Ma még nem tudom, hány tagunk van, de a templom akkor, lúlius 4-én teljesen megtelt A megalakulás után nem kaptam egyetlen fenyegető levelet és telefont sem Korábban akkor rontottak rám ilyesmikkel. amikor cáfoltam Dunca úr és mások azon állításait, miszennt Cyril és Metód szlovák hittérítő, Svatopluk pedig szlovák király volt.(...) Társaságunk kizárólag a Szlovák Köztársaság területén működik, tagiai csak csehszlovák állampolgárok - magyar és szlovák nemzetiségűek egyaránt - lehetnek (...) Szeretnénk elérni. hogy végre a magyarok is hazájuknak érezzék Csehszlovákiát. szeretnénk, ha mindannyian tudatosítanánk. hogy ennek az országnak távlatot a szlovák-magyar barátság nyújt A MIKROFONNÁL' NAGY JENŐ Ennek a címnek évtizedeken át nem volt különösebb hírértéke, hiszen Nagy Jenó naponta többször is megszólalt a rádióban, Prágában, Pozsonyban és máshol. Mégsem volt amolyan tucatcim, ugyanis a név már akkor is egyfajta bizonyosságot sugallt: érdekes, tartalmas rádióműsor következik. A fenti cimet évtizedek óta nem olvashattuk, mert Nagy Jenőt súlyos politikai megtorlások, emberi megaláztatások érték Hatvannyolc tragikus éjszakáján ós a következő napokban néhány társával együtt a csehszlovákiai magyarság lelkiismereteként szólalt meg a Gabona Rádióban, az ó érces orgánumán hangzott el a felszólítás: ..Magyar katonák, forduljatok vissza, itt nincs ellenforradalom, becsaptak benneteket!" Most újra hallhatjuk ót, ezúttal a Kossuth Rádióban. Riportalanyként, viharos évtizedek cselekvő tanújaként vallott életéről, Tóbiás Áron mikrofonja előtt Lenyűgöző élmény volt hallgatni - gördülékeny, szellemes mondatait: „Az Osztrák-Magyar Monarchia katlanában főttünk valamennyien, nagyon kevesen tudnánk Árpád apánk visszavezetni ósmagyarságunkat vagy Svätoplukig a szláv családfát, ám ez nem is fontos Legyünk büszkék arra, aminek érezzük magunkat." Édesapja magyar királyi honvédtiszt, majd komáromi rendőrfőnök, édesanyja viszont malackai pánszláv érzelmű szlovák családból származott És mégis elsősorban édesanyja nevelte ót becsületes magyarnak. Embernek Sokszor itthagyhatná ezt a történelmi viharok dúlta, nemzetiségi gyűlölködéssel sújtott, egyéni ós közösségi tragédiákkal terhelt földrészt Mehetett volna Amerikába, ahol talán milliomosként élne, de maradt, konokul ismételve Kányádí Sándor verssorát: ,, Csiricsáré népre nem hagyom a tornyot". S helytállt magyarként, emberként 1938-ban, 1945 után, majd 1968-ban Szellemóriások jóbarátja volt A rádióban naponta találkozott Karel Capekka\, a prágai macskaköves utcákon kóborolva beszélgetett éjszakákon át Móricz Zsigmonddal. Európai gondolkodású értelmiségiként, vérbeli rádiósként igyekezett erősíteni a szlovák-magyar barátság szálait Némi keserűséggel teszi hozzá: ..ma 1991-et írunk, s nem sokat haladtunk előre, a bizalmatlanság. a gyűlölködés ma is mételyezi mindennapjainkat". Súlyos igazságtalanságok érték, mégsem panaszkodik, nem kiáll bosszúért Az elmúlt húsz évet e műsorban egyetlen férfias mondattal intézte el: „Három infarktust kaptam, a harmadik után öt napig feküdtem önkívületi állapotban, megmentettek az orvosok, nyomornyugdijjal, négy gyermekkel kellett továbbharcolnom az életet, s itt vagyok". Ez a beszélgetés másodszor hangzott el Az elsó adást még tavaly decemberben sugározták, magyarországi szakmai korokben nagyon kedvezően fogadták, nyilván ezért ismételték meg A mi tájainkon a legtöbb tudomásom szerint ezt a vallomást is csend, visszhangtalanság követte Lám, mennyire közönyösek, közömbösek vagyunk egymás iránt „Hetvenhét éves vagyok, elmenőben vagyok" - mondta a beszélgetés végén Nagy Jenó. - Ez a hang nem a fáradt, öregember hangja - tette hozzá a riporter így igaz Ezért bízom abban, hogy a neves rádiós személyiségnek lesz ideje, energiája papírra vetni emlékeit, s akad olyan szakember, aki értékeli majd ezt a ma ís sok tanulsággal szolgáló, emberséget, hivatásszeretetet és erkölcsi erőt sugárzó életpályát SZILVÁSSY JÓZSEF