Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-03 / 154. szám, szerda

FÜ GG ET LEN N APILAP Szerda, 1991. július 3. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 154. szám MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 16. EGYÜTTES ÜLÉSE AMI TEGNAP ELKÉPZELHETETLEN VOLT, MA VALÓSÁG A PARLAMENT HOZZÁJÁRULT A KGST FELOSZLATÁSÁHOZ, ÉS JÓVÁHAGYTA A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSÁT ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSÉT AZ ADÓTÖRVÉNY-JAVASLATOKRÓL - MÁSKOR NYITOTT MUNKATERVVEL (Munkatársunktól) - Gazdag napirend várt tegnap a szlovák kor­mányra. Délben azonban kiderült: több téma mégsem kerül a kabinet elé. Máskorra halasztották három adótörvény-javaslat megvitatását, nem tárgyalták meg a pozsonyi Tesla privatizációs tervét, akárcsak a szlovák és a szlovén kormány közti együttműködési szerződés tervezetét. LÉGITÁMADÁSOK SZLOVÉN CÉLPONTOK ELLEN AZ EGYMÁSRAMUTOGATÁS INTENZÍVEN FOLYTATÓDIK JUGOSZLÁVIA LÉGTERÉT A HADSEREG ELLENŐRZI Ljubljanában tegnap délután légiriadót fújtak, miután a jugoszláv hadsereg néhány repülőgépe átrepült a városközpont felett. Két robba­nást lehetett hallani, s „ez pánikot keltett a lakosság körében. TAKARODÓ És minél mélyebb volt a szakadék az illető tehetsége és a tisztségből eredő feladat nagysága között, annál nagyobb most a nosztalgia, amely ebben az esetben nem is annyira érzelmi tényező, mint materiális vonatkozású faktor, mert anyagi vonzatai vannak. (4. oldal) KÖZÖS JAVASLAT: EMELKEDJEN A MINIMÁLBÉR A Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Egyezség Tanácsa tegnapi ta­nácskozásán közös nevezőre jutott ab­ban a kérdésben, hogy a jelenlegi mini­málbér szintjét 10 százalékkal - vagyis 10,80 koronáról 11,90 korona órabérre, valamint a 42,5 órás munkahét mellett havi 2000-ról 2200 koronára - kell módo­sítani. A minimális átlagbér emelésére tett 10 százalékos javaslat figyelembe veszi a köztársaság jelenlegi korlátolt gazdasá­gi lehetőségeit. Egyébként hasonló szel­lemben döntött május 31-én a Cseh Köz­társaság Gazdasági és Szociális Egyez­ség Tanácsa is. A minimális átlagbér valorizálását ma­gába foglalja az Általános Egyezmény is. A két köztársaság szociális partnereinek nézetazonosságával megszűnt az az utolsó akadály, amely a minimálbér eme­lését ez idáig gátolta. Mindkét köztársa­ság tanácsa javasolja a Gazdasági és Szociális Egyezség Szövetségi Tanácsá­nak, hogy az is értsen egyet a minimálbér fent említett emelésével. Ez a javaslat megtárgyalás céljából a szövetségi kor­mány elé kerül, amely illetékes az ügyben végleges döntést hozni. Az SZK Gazda­sági és Szociális Egyezsége Tanácsa azzal a javaslattal is egyetértett, hogy az átlagbér emelését 1991. július 1-jei ha­tállyal fogadják el. Szokásos déli sajtóértekezletén Ján Čarnogurský miniszterelnök a programszűkülést indokolva el­mondta, az adótörvénycsomag na­pirenden kívülre kerülésének csu­pán az az oka, hogy mindhárom javaslat esetében ellentmondó ál­láspontra helyezkedett a pénzügy­minisztérium és a kormány legiszla­tív tanácsa, ezért a tárcavezetőnek az átdolgozott változatot újra be kell terjesztenie. A pozsonyi Tesla sor­sáról azért nem született döntés, mert az üzem eladósodott, s a priva­tizációs terv nem tartalmazza, ho­gyan lelhetne rendezni az adósság kérdéseit. A CHARTA VÉLEMÉNYE A Charta 77 szóvivői: Alena Hromád­ková, Helena Klímová és Hana Ponická tegnap a jugoszláviai válsággal kapcsola­tos okmányt nyújtottak át a Csehszlovák Sajtóirodának. Ez kiemeli, hogy törvény­telenül és kegyetlenül fékezik a nemzetek lépéseit a függetlenség felé vezető úton (konkrétan a Baltikumban). Veszélyes helyzet alakult ki Jugoszláviában, ám a nemzetiségi konfliktusok csak az érem egyik oldala. Ezek a hozzánk közel álló nemzetek a totalitárius viszonyokból igye­keznek kitörni. A hagyományosan de­mokratikus országok sokat tehetnek a bé­ke érdekében, ezért fontos, hogy mérle­geljék az eszközöket. A nemzetek szabad akaratának ignorálása nem járul hozzá a térség biztonságához, ellenkezőleg akadályozza a fejlődést, növeli a feszült­séget és további kegyetlenkedéshez ve­zethet. Tegnap megtárgyalta a kormány második félévi főbb feladatainak munkatervét is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, s a vitából is kitűnt, meg kellene szabadulniuk a túlbürokratizált gondolkodástól, s maga a terv se annyira kötött, hogy ne lehessen soron kívül bármilyen időszerű kérdést a kormány elé vinni. Mivel délelőtt a szövetségi parla­mentben felvetődött, hogy ismerjék el az önálló Szlovéniát, megkérdez­ték Ján Čarnogurskýt; mi erről a szlovák kormány véleménye? (Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunktól) - Olvasóin­kat a közelmúltban tájékoztattuk a bösi vizi erőmű készen álló felvíz­csatornájának részleges feltöltésé­vel kapcsolatos tervekről. Tegnap ezzel összefüggésben Somorján sor került a törvények által előírt vízjogi engedélyeztetési eljárásra, melynek során sikerült további részleteket megtudnunk. Ezek szerint a feltöltés első szakaszában 118,5 méteres tengerszint feletti magasságra töltik fel a csatornát. Ennek következté­ben az újonnan keletkező tó a Ke­szölcésről Vajkára vezető út előtt véget ér. Az út ezek szerint egyelőre járható marad. A víz mindössze a tíz napra tervezett feltöltés idején fog átfolyni rajta a baoldali töltéshez kö­zeli legalacsonyabban fekvő, mint­Röviddel dél után megszakították a szlovén rádió'és televízói adásait. A köztársasági védelmi miniszter közölte: légitámadást hajtottak vég­re három szlovén adó ellen. A Radio Slovenia reggeli jelentése szerint a jugoszláv hadsereg két gépe két­szer is bombázta a köztársasági területi védelmi alakulatok pozícióit Krakovskí Gozďa település közelé­ben. Az összecsapások tehát folyta­tódnak. Lojze Peterle szlovén mi­niszterelnök táviratot küldött Stipe Mesic államfőnek és Ante Marko­vics miniszterelnöknek. Ebben fi­egy 100 méteres szakaszán. Az át­folyás legnagyobb mélysége 14 centiméter lesz. A tegnapi hivatalos eljárás során több kifogás merült fel, melyeket a döntéshozónak az engedély ki­adása előtt figyelembe keli vennie. Amint az várható volt, a jelenlevő műszaki szakemberek nagy részé­nek arcára mosoiyt csalt Hombauer Ferencnek, a Dunaszerdahelyi Já­rási Környezetvédelmi Hivatal veze­tőjének bejelentése, miszerint a fel­vízcsatornában jelenleg különleges védelem alatt álló madarak költenek. Szerencsére ma már törvényesség is van a világon, így ezt a kérdést a továbbiakban szakemberek döntik el. Ez a tény a feltöltést is késleltet­gyelmezteti őket arra, hogy a hadse­reg nem tartja be a tüzszünetet. A belgrádi szövetségi védelmi mi­nisztérium tájékoztatási központja viszont arról tájékoztatott, hogy a szlovén fegyveres erők sértették meg a túzszüneti szerződést, amikor tegnapra virradó éjszaka több he­lyen is megtámadták a jugoszláv hadsereg egységeit és megakadá­lyozták őket a visszavonulásban. A minisztérium szerint tegnapra virradó éjszaka többször is géppus­kákból lőtték a hadsereg helikopte­(Folytatás a 2. oldalon) heti. Egyelőre nehéz jósolni, valójá­ban mikor js kerül víz a felvízcsator­nába, de ha az említett akadályok egyike sem nyer bizonyítást, a feltöl­tés megkezdése július közepére várható. A feltöltés év végére tervezett második szakasza újabb engedé­lyek kiadásától függ. Ebben az ügy­ben az érintett szervek álláspontjai egyelőre jelentősen eltérnek. A má­sodik szakasz során a víz a 125,5 méteres tengerszint feletti magassá­gig emelkedne, így a Vajkára vezető utat mintegy két és fél méteres víz borítaná. Az előzetes elképzelések szerint a helybeliek utazási gondjait a tervezett komp üzembe helyezé­sével oldanák meg. -tl­POLGÁRMESTEREK VALLOMÁSAI ... egy olyan politikai és gazdasági helyzetben kerültek a községek, városok élére, amikor a kort a legjobb akarattal sem jellemezhetjük a kiforrott, biztos, perspektivikus szavakkal. (5. oldal) NAGYKÖVETEK DIENSTBIERNÉL Jirí Dienstbier, a szövetségi kor­mány alelnöke, külügyminiszter teg­nap fogadta a világ hét legfejlettebb / országának nagykövetét, és átadta nekik Václav Havel köztársasági el­nök, Antall József magyar minisz­terelnök és Lech Walesa lengyel köztársasági elnök közös üzenetét a hetek közelgő csúcstalálkozója al­kalmából. A három politikus kifejti véleményét Közép- és Kelet-Európa politikai, gazdasági és biztonsági helyzetével kapcsolatban, és a nyu­gati országok segítségéről is véle­ményt mond. Hasonló üzenetet ad­nak át a hét legfejlettebb ország nagykövetének Budapesten és Var­sóban. Jirí Dienstbier fogadta Borisz Pa­kint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét is. Neki is átadta a hét országnak szóló üzenet szövegét. Franciaország, Olaszország, Ja­pán, Németország, az USA, Kanada és Nagy-Britannia képviselői londoni találkozójukon előreláthatólag meg­tárgyalják a közép- és kelet-európai országok támogatásának kérdését is. CSÚCSFORGALOM LESZ LONDON ELŐTT George Bush amerikai elnök a leszerelésről és a szovjet gazda­sági, politikai reformokról kíván tár­gyalásokat folytatni Mihail Gorba­csovval. Bush elnök ezt maga mon­dotta hétfői sajtóértekezletén. Az amerikai elnök a hét legfejlet­tebb ipari ország csúcsértekezleté­nek keretében július 17-én London­ban munkaebédet ad Mihail Gorba­csov tiszteletére. A szovjet államfő csak ezután találkozik a hetek veze­tőivel. Július közepén George Bush Franciaországba látogat, ahol Fran­cois Mitterrand elnökkel folytat majd tárgyalásokat - közölték wa­shingtoni diplomáciai források. Bush útban London felé, július 14-én vil­lámlátogatásra érkezik Párizsba. In­nen rögtön a brit fővárosba utazik, ahol részt vesz a július 15-én kezdő­dő értekezleten. Mindezt megelőző­en július 9-én Torontóban találkozik Brian Mulroney kanadai minisz­terelnökkel. két nappal később pedig Kennenbunkportban levő hétvégi házában fogadja Kaifu Tosiki japán kormányfőt. FRANCIA ÍGÉRET Marián Čalfa szövetségi minisz­terelnök fogadta Edouard Balladur volt francia gazdasági, pénzügy és privatizációs államminisztert. Be­számolt neki a csehszlovák gazda­sági reform és a privatizáció ered­ményeiről. A vendég az iránt érdeklődött, hol tart az alkotmányok előkészítése és a nemzetiségi kérdés megoldása. Biztosította vendéglátóját arról, hogy Franciaország kész a Csehszlová­kiával való szoros gazdasági együtt­működésre. VAJKA: EGYELŐRE NEM KELL VIZIBICIKLI Gondterhelt a kupaktanács (Stanislav Peška felvétele) (Munkatársunktól) - Tegnap megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együt­tes ülése. A tanácskozáson, amelyet Milan Šutovec, a parlament alelnöke vezetett, Ma­rián Čalfa miniszterelnökkel az élen jelen volt a szövetségi kormány több tagja . Az ülés elején a képviselők egyperces néma felállással adóztak, elhunyt társuk, Boleslav Bárta emlékének. Ezután a több mint 30 pont­ból álló napirendet újabb programpontokkal egészítették ki. A Szövetségi Gyűlés kamarái elsőként jóvá­hagyták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának megszüntetésére vonatkozó jegyző­könyv ratifikálásával kapcsolatos kormányja­vaslatot, amelyet Václav Valeš szövetségi mi­niszterelnök-helyettes indokolt meg. Rámuta­tott: a KGST megszüntetése tulajdonképpen a reális helyzet igazolása, és a szövetségi kormány, miután nevében Vladimír Dlouhý Budapesten már aláírta a jegyzőkönyvet, ezút­tal a parlament jóváhagyását kéri. A jegyző­könyv ratifikálását támogatták az alkotmányjogi és a külügyi bizottságok is. Ezt követően Michael Kocáb, a szovjet csapatok Csehszlovákiából történő kivonását ellenőrző parlamenti bizottság elnöke terjesz­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents