Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-03 / 154. szám, szerda

, ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK AMI TEGNAP ELKÉPZELHETETLEN VOLT, MA VALÓSÁG Merényletektől tartva a szlovén fegyveresek Ljubljana utcáin ellenőrzik a járókelőket AZ EGYMÁSRAMUTOGATÁS INTENZÍVEN FOLYTATÓDIK 1991. JÚLIUS 3. HAZÁNKBA ÉRKEZETT A MEXIKÓI ELNÖK Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap az esti órákban hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezett Carlos Salinas de Gortari, a Mexikói Egyesült Államok elnöke. Csehszlovákia történetében először fogadunk mexikói elnököt hazánk­ban. A magasrangú mexikói vendé­get a Ruzynéi repülőtéren Jirí Dienstbier, szövetségi miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter, va­lamint más személyiségek fogadták. Röviddel ezután a prágai várban Carlos Salinast ünnepélyes külsősé­gek között fogadta Václav Havel. A két politikus rövid megbeszélésen találkozott, majd megkezdődött a két küldöttség hivatalos tárgyalása. MEGKÉRDEZTÜK NYITNAK IDEIGLENES ÁTKELŐHELYEKET? Nemcsak a magyarországi katolikusok, hanem a szomszédos országok hívő tö­megei számára is jelentős esemény lesz II. János Pál pápa augusztusi látogatása. Már többen érdeklődtek szerkesztősé­günktől, hogy a pápalátogatás idejére nyitnak-e a csehszlovák-magyar határon ideiglenes átkelőhelyeket. Válaszért Li­lienberg Sándorhoz, a Magyar Köztár­saság prágai nagykövetsége konzuljához fordultunk. - Országaink illetékes szervei közt tár­gyalások folynak újabb határátkelőhelyek létesítéséről, mert meggyőződésem sze­rint ez nemcsak a gazdasági és regionális együttműködést, hanem a két ország la­kossága közti emberi kapcsolatokat is erősíti - mondotta a konzul, majd így folytatta: - Amint ismeretes, a római katolikus egyház feje magyarországi útja során, augusztus 16-án Esztergomba is elláto­gat. Erre az időpontra három helyen nyílik ideiglenes határátkelőhely Szalka és Let­kés, Kalonda és Ipolytarnóc, valamint Taj­ti és Cered között. Nyitvatartási idejük: augusztus 15-én 8 és 12 óra között augusztus 16-án 5 és 12 óra között augusztus 17-én 8 és 19 óra között. II. János Pál augusztus 18-án Mária­pócsra látogat. Ehhez az eseményhez is időlegesen megnyitunk két határátkelő­helyet, mégpedig Veľký Kamenec és Pá­nic, illetve Perbenyik és Lácacséke kö­zött. Ezek augusztus 17-én, 18-án és 19­én 6 és 22 óra közt működnek. (s) BÓRTÖNLÁZADÁS Indokolatlan kívánságaik teljesítésének kicsikarására (többek közt, hogy enged­jék el büntetésüket, illetve Prágába he­lyezzék át őket) hétfőn a Horni Slavkov-i fegyintézetben fellázadtak az elítéltek. Körülbelül 15 órakor a börtönépület tete­jére három rab mászott fel. Három órával később 69-en csatlakoztak hozzájuk: le­ültek az épület körül, s a felszólításokra nem reagáltak. A fókolomposok igyekeztek felgyújtani a tetőt. Fél kilenc tájban mindnyájan fel­másztak a tetőre. Később még négyen csatlakoztak hozzájuk. Az egész csoport a tető rongálásába kezdett, majd gázola­jat locsolt szét. Megjelentek a helyi tűzol­tók és a járási ügyész. Hatvankilenc tilta­kozót végül sikerült jobb belátásra bírni. A tetőn maradó csoport 23.30 óráig együtt maradt. Ekkor egyik tagja kénytelen volt lemászni, mivel égési sérüléseket szen­vedett. Hat személy azonban csak reggel 5 órakor hagyta el a tetőt. Az okozott kárt egyelőre nem állapították meg. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 3-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,07 51,87 Francia frank 5,13 5,21 Német márka 17,36 17,65 Olasz líra (1000) 23,37 23,74 Osztrák schilling 2,46 2,50 Svájci frank 20,25 20,58 USA-dollár 31,74 32,13 (Folytatás az 1. oldalról) tette az ülés elé a bizottság munká­járól szóló jelentést. A képviselők tapssal és felállva fogadták Michael Kocáb megállapítását, hogy közel 23 év után elmondhatjuk: hazánk területét véglegesen elhagyta a kö­zépső szovjet hadseregcsoport. A jelentés részletesen beszámolt a csapatkivonás egyes szakaszairól, a szovjet csapatok állomásozásával kapcsolatos tulajdonjogi, környezet­védelmi és pénzügyi kérdésekről, valamint a bizottság szovjetunióbeli tárgyalásairól. Ezután a képviselők megvitatták a két kamara védelmi és biztonsági bizottságának a jelentéssel kapcso­latos határozati javaslatát, amely szerint a Szövetségi Gyűlés egyetért a parlamenti bizottság jelentésével, s kéri a kormányt, gondoskodjon az 1968. augusztus 21 -i invázió és a megszállás következtében kelet­kezett emberi és anyagi vesztesé­gekért való kárpótláshoz szükséges anyagi eszközökről. A Szövetségi Gyűlés nagyra értékeli a bizottság­nak, s mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak a szovjet csapa­tok kivonulásához. A vitában a kép­viselők egyebek közt javasolták, hogy június 30-át, azt a nápot, ami­kor az utolsó szovjet katona is el­hagyta az ország területét, nyilvánít­sák a függetlenség napjává. Többen is emlékeztettek az 1968-as meg­szállás áldozataira, az érintettek kárpótlásának erkölcsi fontosságára és a szovjet hadsereg által okozott környezeti károkra. Az előterjesztett módosító javas­latok fontosságára való tekintettel olyan döntés született, hogy a hatá­rozati javaslatról ma fognak sza­vazni. Ezt követően a két kamara Fran­tišek šebejnek, a Nemzetek Kama­rája külügyi bizottsága elnökének előterjesztése, s Jirí Dienstbier kül­ügyminiszter és több képviselő fel­(Folytatás az 1. oldalról) ó - merthogy a kérdés nem tartozik a kabinetje hatáskörébe - nem tar­totta szükségesnek erről véleményt nyilvánítani. Egyébként a napirend­ről lekerült szlovák-szlovén szerző­déstervezet kapcsán elmondta: azért nem foglalkoztak vele, hogy esetleges elfogadásával nehogy kedvezőtlenül befolyásolják a ju­goszláviai helyzet békés megoldá­sainak keresését. Bár az is igaz, a javaslatot még az önálló Szlovénia kikiáltása előtt készítették, ezért nincs köze a mostani jugoszláviai eseményekhez. Délután Ján Pišút oktatás, ifjúsági és testnevelési miniszter ismertette a Tudo­mány és Kutatás Szövetségi Alapjáról szóló törvénytervezetet. S bár Szlovákiá­ban e két testület pénzforrásainak több­sége valószínűleg nem innen származik majd, a miniszter megelégedéssel fogad­ta a javaslat jóváhagyását. Mint mondta: kár lenne, ha lezárnánk ezt a csatornát. Forrásai a szövetségi költségvetés, hazai és külföldi adományok, esetleg a saját tevékenységből származó bevételek le­hetnek. Magát az alapot a nemzetközi jellegű tudományos munka támogatására használnák fel. Főként a tudományos és kutatási tervezetek finanszírozására szol­gálna és nem az intézmények kapnák. Mindenesetre az alap megszületése lehe­tőség, amelynek igazi határait csak mű­ködése közben lesz mód felmérni. Iskolaügyi kérdésekre válaszolva a mi­niszter leszögezte: a végzősök elhelyezé­séről a munkaügyi és szociális tárcával együttműködve keresnek megoldást. Alap- és középfokon az adott régiótól függ, hogyan sikerül az iskolából kikerü­lőknek munkát találniuk. Áthidaló megol­dásként az alapiskolákban - ahol szük­ség van rá - kilencedik osztályt nyithat­nak, esetleg az érdeklődéstől függően kö­zépiskolát létesíthetnek. Ilyen szempont­ból példaként hozta fel a pozsonyi lépése­ket. Nincs szándékában a minisztérium­nak irányszámok kiadása, az iskolaháló­zatot inkább a gyerekek vagy szüleik érdeklődéséhez próbálja igazítani. A fóis­szólalása után egyetértett azzal, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése társult tagja legyen az Észak-atlanti Közgyűlésnek. A társult tagságot az Észak-atlanti Közgyűlés ajánlotta fel a CSSZSZK legfelsőbb törvényhozó testületének. A délutáni órákban Petr Miller szö­vetségi munka- és szociális ügyi miniszter megindokolta a kormány törvényjavasla­tát a szociális biztosítási rendszer módo­sítására. A legfontosabb változások a megözvegyült férfiak nyugdíjára, a kato­nai vagy polgári szolgálattal kapcsolatos juttatásokra, valamint a dolgozó nyugdíja­sok nyugdíjának feltételeire vonatkoznak. Ha a megözvegyült férfi legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodik, a ja­vaslat szerint havi 650 korona özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. A katonai vagy polgári szolgálattal kapcsolatos juttatáso­kat a javasalt szerint ki kell vonni a szo­ciális biztosítási rendszerből, és állami alapokból kell fedezni. A törvényjavaslat legvitatottabb és a közvélemény körében is sok vitát kiváltó része a „nyugdíj vagy fizetés" kérdésre vonatkozik. A miniszter kifejtette, jelenleg nagy a munkaerőfelesleg, a munkanélkü­liek száma eléri a negyedmilliót, s körül­belül 220 ezer végzős közép- és főisko­lásnak kell állást találni. Ezek a tényezők is szükségessé teszik, hogy - a törvény­ben megállapított feltételek szerint - meg­szűnjön a nyugdíj melletti alkalmazás le­hetősége, ami nem jelenti a nyugdíjasok mu nkalehetöségének megszüntetését. A vitában többen kétségbe vonták a törvényjavaslat indokoltságát, abszurd­nak minősítették a párhuzamos nyugdij­és bérfolyósítás korlátozását, s azt az állítást, hogy a törvényjavaslat csökkente­né az inflációt. „Szemére vetették" a kor­mánynak, hogy a munkalehetőségek nö­velése helyett a munkanélküliséget növe­lik. Arra is rámutattak, hogy az emelkedő lakbérek, a fűtőanyag ára stb. is szüksé­gessé teszi, hogy a kispénzű nyugdíjasok munkalehetősége megmaradjon. Volt, aki a törvényjavaslatot az emberi jogok meg­sértésére irányuló kísérletnek minősítette. A szavazáskor a kormány törvénymó­dosító javaslata nem kapta meg a szük­séges számú szavazatot. SOMOGYI MÁTYÁS kolai végzősök számára három különle­ges munkahivatalt hoznak létre (Po­zsonyban, valószínűleg Zsolnán és Kas­sán), újabb lehetőséget nyitva érvényesü­lésükhöz s értelmes átképzési tanfolya­mokat ajánlva nekik. Ezután Zászlós Gábor miniszterel­nök-helyettes tájékoztatott a kormány második félévi legiszlatív feladatairól. Számos kulcsfontosságú törvénytervezet van készülőben, s végső változatukat a" formálódó alkotmány(ok) is körülhatá­rolják majd. Egyébként sem a képviselő­ket, sem a tárcavezetőket nem akadá­lyozza semmi, hogy az elórejelzett jog­szabályokon kívül más törényjavaslatot is beterjesszenek. Zászlós Gábor jelezte: a legiszlatív tanács munkáját nehezíti, hogy egyszerre születnek az új törvények, ugyanakkor folyik a korábbi jogszabályok nem bevált részeinek kiigazítása, miköz­ben újra a klasszikus jogi intézmények felé tartunk. Bejelentette, rövidesen talál­kozik mindhárom kormányfő, hogy meg­egyezzen a hatásköri törvény értelmezé­sének bizonyos szabályairól, elejét véve ezzel a különféle jogszabályokban mind gyakrabban előbukkanó kompetencia-vi­táknak. Néhány további érdekesség a kor­mányülésről: felmérések szerint az árdrá­gítások 70 százaléka a maszekok szám­lájára írható. • Egyetértett a kabinet az­zal, hogy a komáromi hajógyár Kelet­szlovákiai Vasművel és a Martimex külke­reskedelmi vállalattal CONTEXCO rész­vénytársaságot alapítson a külföldi tőke befogadására. • Ugyanolyan kártalaní­tásban részesülnek a Szovjetunióba erő­szakkal elhurcoltak, mint a korábbi rend­szer jogtalanul bebörtönzött és szabad­ságvesztésre ítélt állampolgárai - ha a kormány után a parlament is így véleke­dik. • Megszűnik a Szlovákiai Nők De­mokratikus Uniójának bérleti joga a szer­vezet pozsonyi székházában. • Alterna­tív javaslatként a képviselők egy csoportja szeptember 19-ét állami ünnepnek java­solja Szlovákiában. • Pénzhiány miatt leállítják 296 szlovákiai egészségügyi lé­tesítmény építését. (j. mészáros) (Folytatás az 1. oldalról) reit, amelyek utánpótlást szállítottak a katonáknak Szlovéniába. Csak nagyon nehezen lehet eljuttatni a szállítmányokat, s ezt megerősítik a Slovinska Bistrica, Kranja, Mari­bor, Pragersk és Vrhnik körzetében történt incidensek is. A szlovén fél ugyanakkor azt állítja, hogy a ju­goszláv hadsereg visszaélt a Vörös­kereszt szimbólumával, ilyen jelzésű repülőgépek lövik a polgári lakossá­got. Mariborban egyébként a tegnap délutáni jelentések szerint újabb he­ves harcok robbantak ki, bevetették a harckocsikat és a tüzérséget. Köz­ben a belgrádi szövetségi polgári légiszolgálat utasítására bezárták a zágrábi repülőteret. A jugoszláv hadsereg reagálni fog a tűzszünet egyoldalú és folytatódó megsértésére - közölte Ljubljaná­ban a területi katonai parancsnok­ság. A Tanjug által idézett közle­mény hangsúlyozza, hogy a hadse­reg a „Szlovén Köztársaság militáns politikájának" következtében kény­telen bevetni erőit, Szlovénia a „par­tizánháború legembertelenebb for­máihoz" folyamodik a jugoszláv hadsereg katonáival és azok család­tagjaival szemben. Ugyancsak a Tanjug hírügynök­ség közölte, leváltották tisztségéből Konrád Kolsek hadseregtáborno­kot, aki a jugoszláv egységek szlo­véniai hadműveleteit vezette. Helyé­re Zsivot Avramovics tábornok ke­rült. A hadsereg a bírálatok célpont­jává vált azután, hogy néhány nap­pal ezeíótt Szlovéniában bevetette erőit a köztársasági területi védelmi alakulatok ellen. A szlovénok elleni beavatkozás hívei viszont helyesel­ték az akciót, csak arra mutattak rá, hogy a harckocsikkal és a légierővel a hadsereg képtelen volt hatéko­nyan szembeszállni a lényegesen mozgékonyabb szlovén egységek­kel. A jugoszláv katonai parancs­nokság újabb nyilatkozatban figyel­meztette a szlovén állami vezetést: kemény támadással válaszol a had­sereg tagjai elleni bárminemű ak­cióra. A hadsereg rávette a jugoszláv légtér ellenőrzését - közölte ljublja­nai sajtóértekezletén Jelko Kacin szlovén tájékoztatási miniszter. Hozzáfűzte, ezzel meghiúsult a Ju­goszláviában békemisszióval tartóz­kodó, Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter útja a szlovén fővárosba. Szlovénia képviselői nem vesz­nek részt a jugoszláv államelnökség következő ülésén - közölte tegnapra virradó éjszaka Janez Drnovsek szlovén képviselő. A Tanjug szerint közölte: sem ö, sem pedig Milan Kucan köztársasági elnök nem vesz részt a pénteki belgrádi találkozón, s erről már tájékoztatták Stipe Mesi­cet, az államelnökség elnökét. Hans-Dietrich Genscher hétfőn Belgrádban a jugoszláv vezetőkkel folytatott tárgyalásain támogatta azt a gondolatot, hogy Jugoszláviába küldjenek külföldi megfigyelőket. Hangsúlyozta, országa kész részt venni ebben a misszióban. Sajtóér­tekezleten a német diplomácia ve­zetője elmondta, megbocsáthatatlan az erő bárminemű alkalmazása Ju­goszláviában. Tájékoztatott róla, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államok hajlandók segítséget nyújtani Jugoszláviának a problé­mák megoldásában. Milan Kucan, aki az ausztriai Kla­genfurtban találkozott Genscherrel, ismét elutasította a köztársaság füg­getlenségi nyilatkozatának vissza­vonását. Azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatot csak egy népszava­zás érvénytelenítheti. Véleménye szerint a három hónapos moratóri­um csak arra szolgál, hogy mindenki megértse: a „hadsereg által széttört korsót nem lehet összeragasztani". Tegnap délután megérkezett Ljublja­nába Stipe Mesic államfő és Vasil Tupur­kovski, Macedónia képviselője az ál­lamelnökségben. Nyomban megérkezé­sük után találkoztak Janez Drnovsekkel, aki a harcok kirobbanásáig Szlovéniát képviselte a kollektív államfői testületben. A Tanjug hírügynökség szerint mindhár­man azonnali tűzszünetre, a szlovén és a jugoszláv fegyveres erők szétválasztá­sára és kölcsönös fogolycserére szólítot­tak fel. A FÖDERÁCIÓ MELLETT (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Egyetértés Mozgalma Tanácsának szom­bati ülése aktuális bel- és külpolitikai eseményekkel foglalkozott. A tanács fi­gyelmeztetést lát a jugoszláviai esemé­nyekben: hová vezethet, ha a nacionaliz­mus táptalajra talál... Az ellentétek fegy­veres „megoldását" elfogadhatatlannak tartja. A tanácskozás résztvevői elutasít­ják a Cseh és Szlovák Köztársaság közti államszerződés koncepcióját is, mivel azt a csehszlovák államiság tagadásának tartják. Dr. Vladimír Čech, a mozgalom elnöke nem tartja kizártnak, hogy a legközelebbi választásokon, ha indulnak, valamelyik párttal koalícióra lépnek. Čech úr közölte az újságírókkal: a múlt hónapban első ízben tárgyalt hivatalosan a NYEE elnö­kével, Jozef Kučerákkal az együttműkö­dés lehetőségéről. A mozgalomnak az egész köztársa­ságban vannak helyi csoportjai, s a párt­fogók számát mintegy háromezerre be­csülik (pontos számadat még nem áll rendelkezésre, mivel a kérdőívek begyűj­tése folyamatban van). A mozgalom nyíl­tan kiáll a föderáció mellett. Jan Rýchlik etnográfus (melleslég cseh nemzetiségű) levélben válaszolt a Szlovák Nemzeti Párt elnökének, Jozef Prokešnafckroméŕížben feltett kérdésére: mi haszna származik a két nemzetnek az együttélésből? Jan Rýchlik levelében ki­fejti: a csehek és szlovákok szoros együttműködése geopolitikailag adott, ezen senki és semmi nem változtathat. A gazdasági és kulturális együttműködés szükségszerű. Gyakran megfeledkeznek róla, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a maga dualizmusával nemzetközi szem­pontból unitárius állam volt, tehát a cseh és szlovák nemzet nem 73 éve, hanem sokkal régebben él közös államban. A le­vélírónak Jozef Prokeš követeléséről egy történet jut eszébe arról a sebészről, aki a lábbizzadást a végtag amputálásával akarta gyógyítani... K.CS. NYITOTT MUNKATERVVEL

Next

/
Thumbnails
Contents