Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-27 / 174. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓi 1991. JÚLIUS 27. SAJTÓÉRTEKEZLET A KONVERZIÓRÓL NEHÉZ AZ EGYENSÚLYTEREMTÉS (Munkatársunktól) - Sokszor írtunk már arról, milyen társadalmi-gazdasági gondokat, szociális problémákat okoz a konverzió, a hadiipari termelés átállítása polgári célokra. Ráadásul a dolognak nemzetközi vetületei is vannak, s a sok szempont egyeztetése igen nehéz - eddig nem is sikerült úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen. Az átlagembernek, például a túrócszentmártoni vagy a dubnicai nehézgépgyár munkásának, akit a fegyvergyártás csökkenése miatt az elbocsátás veszélye fenyeget, nehéz megmagyarázni, hogy miért kell nekünk visszaszorítani a fegyverexportot, amikor például az USA továbbra is a világ egyik legnagyobb fegyverexportőrje marad. Más hatalmakat is lehetne sorolni, de két dolog miatt választottam az Egyesült Államokat. Egyrészt azért, mert nemrégiben nagy port kavart Washingtonban szíriai tanküzletünk, másrészt pedig azért, mert a közelmúltban járt hazánkban Donald J. Etwood, az amerikai védelmi miniszter helyettese, nagy cégek vezetőinek a társaságában. És a fő téma a konverzióhoz nyújtott amerikai támogatás, az új termelési programokban való amerikai részvétel volt. Ezeket a kérdéseket elemezték tegnap Pozsonyban azon a sajtóértekezleten, amelyet Pavol Demeš, a nemzetközi kapcsolatok minisztere tartott két szakértő társaságában: Ján Jursa a prágai külügyminisztériumban tanácsadó, Jozef Blahušiak pedig a gazdasági minisztériumban. A fegyverkereskedelem körüli sok szóbeszéd kapcsán hangsúlyozták, tévhit az, hogy egy gyárigazgató dönt és oda exportál fegyvert, ahová akar. Ezt a kereskedelmet törvények, kormányrendeletek szabályozzák, s figyelembe veszszük a nemzetközi előírásokat, megállapodásokat is. Kérdésekre válaszolva elmondták: T 72-es tankjaink iránt tényleg van érdeklődés, például néhány hónappal ezelőtt ezt Irán is jelezte, de úgy tűnik, már elállt a dologtól. Ezzel függ össze a minőség kérdése, az, hogy elöregedett fegyverrendszereketgyártunk-e? A szakértők fejtegetése szerint ennek a megítélése viszonylagos, mindig a harc komplex technológiájából kell kiindulni. Említeni lehet az Öböl-háborút, ahol a szovjet fegyverek rosszul vizsgáztak. De: az iraki tankokat a levegőből semmisítették meg, még mielőtt harcba vetették volna őket. Ilyen esetben a legkorszerűbb amerikai tankok is ugyanilyen sorsa jutottak volna. Érdekes példa: egy amerikai szakértőt megkérdeztek, mi lenne, ha egy T 72-es szembekerülne egy Abramsszal vagy Leoparddal, elméletileg teljesen azonos feltételek (egyformán képzett legénység, azonos külső körülmények) között. A válasz az volt, hogy mindkettő 50-50 százalékos eséllyel bocsátkozna harcba. Amikor Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter az amerikai küldöttséggel tárgyalt, a hírek szerint a csehszlovák fél érdeklődést tanúsított az együttműködés iránt az USA-val a korszerű fegyverrendszerek fejlesztése terén. A jelenlévők válasza: természetesen integrálódni akarunK a Nyugattal, politikai és gazdasági téren is, de ez olyan terület, amely sok más tényezőtől függ. A lényeg: az ilyen együttműködés lehetőségei a fegyvergyártásban, a reális feltételeket figyelembe véve, nagyon korlátozottak. Visszatérve a konverzióhoz. Tudjuk, óriási összegekbe kerül az új termelési programokra történő átállás. Összesen 86 vállalatot érint, ebből 51 Csehországban, 36 Szlovákiában van, de a pénzügyi igényességet tekintve fordított az arány: 8,1 illetve 18,2 milliárd korona. Nem kell tehát magyarázni, miért volt olyan fontos számunkra Donald J. Etwood látogatása Deklarálta, hogy Washington tényleg segíteni akar a konverzióban. Ez egyéb gazdasági területeken is ösztönzi az együttműködést, hiszen több üzemben jártak, s meggyőződhettek róla, az amerikai tőkének nem kell félnie attól, hogy beszálljon az új termelési programokba. Csupán egy olyan kérdést kapott a miniszter, amely más témával függött össze. Mi a véleménye arról, hogy Bős kapcsán magyar részről szankciókat (a hajózás leállítása, csehszlovák kamionok kitiltása) emlegettek? Pavol Demeš válasza: csak akkor lenne mondanivalója, ha ilyesmi a magyar kormány részéről hangzott volna el. (-nák) MAGVAR DÖNTÉS A GABONÁRÓL KORMÁNYGARANCIA EXPORTRA Belefulladnak a gabonába a gazdaságok, ha nem érkezik pénzügyi segítség - írta csütörtökön a Népszabadság. Aznap este viszont a kormány lényegében elfogadta a földművelésügyi minisztérium előterjesztését, és így vélhetően nem maradnak gabonahegyek Magyarországon. Az információk szerint a kormány tudomásul veszi mintegy kétmillió 300 ezer tonna kukorica, 150 ezer tonna árpa pályázat útján elnyerhető exportját. E menynyiségből 1 millió 300 ezer tonna búza indulhat a Szovjetunióba, valamint a térség volt szocialista országaiba, mert a kormány garanciát nyújt a szállításokra mintegy 110 millió dollár értékben. E garancia azt is lehetővé teszi, hogy az exportőrök - kedvezmények nélkül - előfinanszírozási hitelt vegyenek fel. Rontja a helyzetet, hogy a szállítások infrastruktúrája nem kielégítő, így az engedélyezett export tényleges kiszállítását a közlekedési tárcának is segítenie kell. Ha a termelők megszabadulhatnak halmozódó készleteiktől, még mindig számolhatnak a termelés veszteségével. Az étkezési búza világpiaci ára ugyanis 80-90 dollár tonnánként, így az export veszteséges lenne. Várható, hogy az átvételi árak tovább mérséklődnek, és tonnánként ötezer forint körül alakulnak. Nemzetgazdasági szempontból ennek az a kedvező következménye lenne, hogy a búzát takarmányként hasznosítják a gazdaságok, s a jobban eladható kukorica növelheti az exportárualapokat. Értesülések szerint az intervenciós készletkeret is mintegy 800 ezer tonnára emelkedik. (NSZ) VITA BŐSRŐL BUDAPESTI VÁLASZ A BÍRÁLATRA A Népszabadság tegnapi számában Valki László válaszolt arra a bírálatra, amely a Národná obrodában jelent meg az ö legutóbbi nyilatkozata kapcsán. Valki László nemzetközi jogi szakértő korábban ugyanis kijelentette, hogy Magyarország megakadályozhatná a csehszlovák folyami hajók, illetve a csehszlovák kamionok magyarországi forgalmát. A Národná obroda úgy vélte, ilyen magatartással aligha van győzelmi esélye Magyarországnak a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A Népszabadság tegnapi számának adott interjújában pedig Valki egyebek között kijelentette: „Ha ironikusan akarnék válaszolni, azt mondanám, a folyamelterelőket sem szeretik a nemzetközi bíróságon". Valki László szerint a csehszlovák fél által emlegetett ideiglenes üzembe helyezés kizárólag a Duna elterelésével oldható meg. Hogy melyik a súlyosabb vétek, az elterelés, vagy pedig Magyarország egyoldalú lépése a bős-nagymarosi építkezés felfüggesztéséről, arról ezt mondotta: ,,A kettő nehezen hasonlítható össze. Amennyiben a magyar magatartás jogszerűtlen lenne - amit mi természetesen nem tartunk annak - a nemzetközi jog szabályai szerint sokkal kevésbé súlyosnak tekinthető, mivel Csehszlovákia a Duna elterelésével magyar szuverenitást és területi integritást sértene. Az elterelés megsértené az arányosság elvét is, amely kimondja, hogy jogsértésre csak azonos mértékű választ lehet adni. A következő kérdésre, hogy ezek szerint a Duna elterelése esetében Magyarország teljesen jogszerűen akadályozná-e a csehszlovák hajók, illetve kamionok forgalmát, azt felelte: „Igen, mert erre a válaszlépésre az általános nemzetközi jog lehetőséget nyújt nekünk". Valki László tegnap egy másik magyar lapnak a Népszavának is nyilatkozott, azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint Magyarország az európai határok megváltoztatására törekszik. Arra a kérdésre, hogy ha Jugoszlávia önálló köztársaságokra esik szét, akkor sor kerülhet-e a mostani határok megváltoztatására, a nemzetközi jog szakértője a következőket felelte: „A nemzetközi határok általában sérthetetlenek. Annak semmi akadálya, hogy ha egy ország felbomlik, a konkrét erőviszonyoknak megfelelően a belső határaik is átalakuljanak. Az államutódlás szabályai szerint ugyanis, ha egy adott ország két vagy több részre szakad, az nem érinti a külső határokat. Jugoszlávia belügye nem vezethet az európai status quo megváltoztatásához. A továbbiakban a magyar miniszterelnök sokat emlegetett kijelentése kapcsán leszögezte, hogy az nem jelentett magyar területi követelést. Majd rámutatott: „Az tény, hogy a szerbek nem mondhatják azt, hogy a Vajdaság az övék. így nem tarthatnak feltétlenül igényt az általuk bekebelezett Vajdaságra, mint ahogy Koszovóra sem. Megítélésem szerint a vajdasági magyarokra, vagy a koszovói albánokra érvényes szabályokat is a népek önrendelkezésének joga, illetve a kisebbségek emberi jogai tiszteletben tartásának elve határozza meg." DÖRÖGNEK A FEGYVEREK HORVÁTORSZÁGBAN ISMÉT ÖSSZEÜLT AZ ÁLLAMELNÖKSÉG MEGNYITOTTÁK A LJUBLJANAI REPÜLŐTERET • AZ OMNIPOL ÜGY (Folytatás az 1. oldalról) tartozó Koszovo tartomány albán lakosságát. Felszólította őket, ne adják fel a gondjaik megoldásáért vívott harcot, s törekedjenek e kérdés internacionalizálására. Mesic olyan szövetségi parlamenti képviselőkkel beszélgetett, akik Koszovót képviselik. Támogatta az albánoknak azt a követelését, hogy Koszovóba is küldjenek nemzetközi megfigyelőket. A képviselők viszont azt kérték Mesictől, az elnökség vegye tekintetbe a helyzetüket, biztosítsa számukra a részvételt az ország jövőjéről folytatott tárgyalásokon. Mint ismeretes a koszovói probléma már évek óta húzódik. Annak ellenére, hogy a tartomány lakosságának több mint 90 százalékát albánok alkotják, Szerbia elutasítja a nagyobb önállóságot célzó követeléseit, a múlt év folyamán pedig Koszovo autonómiájának az utolsó maradványát is felszámolta, amikor feloszlatta a tartományi parlamentet és a kormányt. A csehszlovák külkereskedelmi minisztérium tegnapi nyilatkozatában félrevezetőnek minősítette a Borba című jugoszláv napilap azon állítását, amely szerint a ploci vámraktárban eltüntettek volna egy pisztoly- és lőszerszállítmányt. Az állásfoglalás szerint az említett küldemény legálisan indult útnak egy tengerentúli megrendelés számára, s a ploci raktárba még a jugoszláviai fegyveres konfliktus kitörése előtt, ez év júniusában került. A rakomány e raktárban vár arra a hajóra, amely a megbeszélés szerint továbbszállítja. Az Omnipol cég kapcsolatba lépett azokkal a szervekkel, amelyek Jugoszláviában kivizsgálják az ügyet. A Borba csütörtökön azt írta, hogy a horvát belügyminisztérium emberei pár nappal ezelőtt betörtek a ploci raktárba, és elvittek 2000 pisztolyt és nagy mennyiségű lőszert. Hozzátette, hogy a tulajdonos, az Omnipol nem jelentkezett, s azt állította, talán azért, mert más van a konténerekben, mint ami a vámnyilatkozaton fel van tüntetve. V

égre ketté kellene vágni az európai kontinens legrégibb válságcsomóját, ideje lenne rendezni a ciprusi kérdést. Ki tudja hányszor hangzott el ez a kijelentés megannyi politikus szájából. Jószándékukhoz sosem fért kétség, tettek ilyen-olyan javaslatot, tartottak számtalan tárgyalási fordulót, ám valahogy hagyománnyá vált, hogy az érintettek minduntalan a szőnyeg alá seperték a problémákat. E héten Konsztantinosz Micotakisz görög kormányfő moszkvai látogatása során Mihail Gorbacsov pendítette meg ismét a ciprusi csomóról a régi húrokat. De ugyanezt tette George Bush is Athénban, majd Ankarában. Szovjet kollégájával ellentétben - aki igencsak homályosan és nagy általánosságban fogalmazott a 17 éve megosztott szigetország ügyeit rendezni hivatott nemzetközi konferencia mielőbbi összehívásának szükségességéről - az amerikai elnök egyértelműen állást foglalt az ankarai tárgyalási javaslat mellett. Vagyis, támogatta azt a gondolatot, hogy négyoldalú fórumon, Törökország, Görögország, a ciprusi törökök és a görög ciprióták részvételével rendezzék a megosztottság kérdését. A Fehér Ház főnöke alig hagyta el Törökországot, Turgut özal államfő máris újabb magas rangú vendéget üdvözölhetett Douglas Hurd brit külügyminiszter személyében. És bizony ő is megpengette a ciprusi húrokat. Nem véletlenül váltják egymást a politikusok özalnál. Az öböl-háborúban tanúsított szilárd magatartása megerősítette tekintélyét a világban, pozícióját a térségben, s most természetszerűleg tőle várják Ciprus válságnyitó kulcsát. Ez a kulcs egyben kitárhatná* Törökország előtt az öreg kontinens kapuit is, özal egyenes úton haladhatRÉGI NÓTA... na Európa felé, hamarabb válhatna valóra álma arról, hogy betör a „keresztények zárt körébe". Egyelőre minden fata morgana csupán; a realitás a szögesdrót, amely kettéválasztja Ciprust a görögök által lakott déli részre és az ún. Északciprusi Török Köztársaságra,' a megszálló török csapatok állomáshelyére, amely fölött Raul Denktas atyáskodik, s akit államalapítóként csak Ankara ismer el. A tartós válság mérgezi Athén és Ankara viszonyát, az indulatrobbanást talán csupán a két ország NATO-tagsága akadályozza. Sajnos, a nemzetközi hajtóerő még mindig gyengének bizonyul, a rendezés újra és újra a procedurális eljárások falába ütközik. Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök kormánya elutasítja az ankarai tárgyalási indítványt, nem ért egyet a négyoldalú konferenciával, ragaszkodik korábbi javaslatához, hogy a megbeszéléseken ott legyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja is. Elvárja, hogy Törökország változtasson taktikát, s „komoly keretek között" tárgyaljon. Nicosia és Athén is mossa kezeit: a megoldás kulcsa Ankara kezében van. Ezzel az általános nemzetközi véleménnyel mindenképp egyetértenek. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN A

lois Mock osztrák külügyminiszter a bolgár külképviseleti hivatalban fejezte ki nyugatalanságát a kozloduji atomerőmű műszaki állapota miatt. Erhard Busek tudományos és kutatási miniszter az erőmű azonnali bezáratását követelte. Az aggodalomra az adott okot, hogy egy héttel ezelőtt tűz ütött ki az erőműben és a legrégibb blokk ellenőrző alagútjában keletkeztek repedések, amelyeken keresztül átszivárog az esővíz. M

integy másfél milliárd márkát kell fordítania a német szövetségi kormánynak a volt keletnémet hadsereg arzenáljának felszámolására. A parlament költségvetési bizottsága szerint a Bundeswehr 250-300 ezer tonna lőszert örö-. költ a német népi hadseregtől, ám ennek csupán az egytizedét tudja felhasználni. T

egnap közölte a Curierul Natsional című román napilap, hogy a Világbank egyelőre nem adja meg Romániának a korábban beígért egymilliárd dolláros hitelt. A lap információi szerint a Világbank képviselői közölték a Román Nemzeti Bank igazgatójával: a bukaresti kormány még nem teljesítette az összes politikai és szociális feltételt, amelyre szükség van a hitel megadásához. K

enneth Quinn, az amerikai külügyminiszter kelet-ázsiai és csendesóceáni ügyekkel foglalkozó helyettese tegnap Hanoiban kezdett tárgyalásokat a vietnami vezetőkkel. Az amerikai diplomata a kölcsönös politikai kapcsolatokról szóló párbeszéd keretében próbál információkat szerezni a vietnami háborúban eltűnt három amerikai pilóta titokzatos fényképéről. A kép, amelyet a múlt héten tettek közzé az Egyesült Államokban, újabb találgatásokra adott okot az amerikai katonák sorsával kapcsolatban. A Pentagon azonban kételkedik a nyilvánosságra hozott dokumentumok hitelességében. A washingtoni védelmi minisztérium szóvivője közölte, az ügyet gondosan kivizsgálják. J

ohn Major brit kormányfő csütörtökön tájékoztatott róla, hogy a hét legfejlettebb ipari ország állam- és kormányfőinek múlt heti londoni találkozója kb. hétmillió fontba (12 millió dollár) került. A miniszterelnök hangsúlyozta: még nem egyenlítették ki az „összes számlát", s ezért a kormány nem tudja pontosan megmondani, mibe került a brit adófizetőknek a csúcstalálkozó. artadzs Aziz pakisztáni pénzvfc ügyminiszter csütörtökön cáfolta a Financial Times című brit napilap által idézett kijelentéseit, hogy a BCCI bank pakisztáni fiókirodája kábítószer-csempészésből származó pénzeket „mosott tisztára". Aziz kijelentette, a lap „hibásan idézte" őt. A miniszter állítólag arról beszélt, hogy a világ számos bankjában - és nem nevezetesen a pakisztáni bankban - helyeztek el letétbe piszkos pénzeket. ^^ütörtökön a mexikói Queretaróvb ban a quetamalai kormány és a felkelők képviselői megállapodást írtak alá az ország demokratizálásáról. A kormányküldöttség vezetője kijelentette, az egyezmény azzal számol, hogy az év végéig befejeződnek a harcok Guetamalában. Tekintet nélkül a megállapodás aláírására, az országban folytatódik a fegyveres konfliktus. Egy újabb tárgyalási fordulóra december második felében kerül sor. » N

icaraguában újabb fegyveres összecsapások robbantak ki, s ezek hátterében állítólag a volt sandinistaellenes felkelők állnak. A managuai rádió jelentése szerint mintegy 150 volt kontra támadást hajtott végre Quilali város ellen, a tűzpárbajban két rendőr életét vesztette és további három megsebesült. A volt kontrák tagjai azt állítják, hogy üldözik őket a nicaraguai biztonsági erők, amely véleményük szerint a sandinista ellenzék oldalán áll. V

arsóban csütörtökön hozták nyilvánosságra a legújabb közvéleménykutatási eredményeket, amelyekből kiderült, hogy minden negyedik lengyel polgár úgy véli, a régi kommunista rezsimet egy új diktatúra, a Szolidaritás diktatúrája váltotta fel. A válaszadóknak csupán a 11 százaléka gondolja, hogy Lengyelországba beköszöntött a demokrácia. Lech Walesa államfő is vesztett népszerűségéből, tíz megkérdezett közül csupán kettő értékelte pozitívan politikáját.