Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-26 / 173. szám, péntek

KÁDEREZIK DUBČEKET Dubček azonban már akkor véglegesen kiábrándult a bolsevizmusból, amikor jelenlegi bírálóinak jelentős része még a leninizmust tanulmányozta a pártoktatás különböző fokozatain. FÜGGETLEN NAPILA P (4. oldal) Péntek, 1991. július 26. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 173. szám TANÚSÁGTÉTEL A MAI NACIONALIZMUS EREDETÉRŐL Koncepciójába ezért távolról sem fér bele az, hogy megemlítse; 1918 után két év alatt több mint százezer magyar nemzetiségű közalkalmazottnak kellett Magyarországra áttelepülnie, sok ezer ember létbizonytalanságban élt, mert nem kapott csehszlovák állampolgárságot. (5. oldal) ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ JÁN ČARNOGURSKÝ VIZSGAUGRÁSA (Munkatársunktól) - Kíváncsi szempárok merednek az égre. A szitáló esőben is lankadatlanul figyelő, türelmesen várakozó emberek egyszer csak azt látják, hogy az esőfelhők szürkeségében AN-2-es (vagy ahogy a szakemberek becézik, Andula) gépmadár szántja végig felettük az eget. A Jozef Cesnek ezredes, pilóta és Jozef Daniš fedélzeti műszerész irányította kis gép annak rendje és módja szerint nagy kört ír le. Nyomában kisvártatva megcsillannak a szél irányát jelző zászlócskák, ami egyben-azt is jelzi, hogy hamarosan ugrani fognak. A gép ismét az újságírók és a szép számban érkezett losonci polgárok feje felett zúg el, majd a távolban megjelenik az első ugró. Kisvártatva még további két ejtőernyő nyílik ki a magasban. A jelenlévők történelmi eseménynek lehetnek tanúi, hisz aki első emberként hagyta el a gépet a Losonc melletti bolyki repülőtéren, nem más, mint a szlovák kormány elnöke, Ján Čarnogurský. Ily módon, madártávlatból, egy ejtőernyő kötelén függve a nógrádi és gömöri tájat még egyetlen szlovák kormányfő sem kémlelte. A miniszterelnök 1962-ben kezdett komolyan foglalkozni az ejtőernyős-sporttal. Ekkor a Honvédelmi Szövetség kötelékében kapott alapkiképzést, majd öt sikeres ugrást is végrehajtott. Úgy látszik, a bátrak sportjának nevezett repülés azóta is érdekli, mert nemrég Anton Líška pozsonyi repülőfelügyelőnél újból egy rövid tanfolyamot végzett, ahol az elméleti ismereteken kívül gyakorlati vizsgát is kellett tennie. Ennek folytatása volt a bolyki repülőtéren végrehajtott tegnapi ugrása. Igaz, ez a tervezett 800 helyett a kedvezőtlen időjárás miatt csak 600 méterről történt, ami az ugrás irányíthatóságát is befolyásolta; így a kijelölt helytől mintegy másfél kilométerre ért földet. Utána a IX. ejtőernyős-világbajnokságra készülő repülőtéren rögtönzött sajtóértekezlet zajlott. Arra a kérdésre, félt-e harminc év után ismét ugrani, a kormányfő így válaszolt: ,,A gép ugyanaz volt, mint harminc évvel ezelőtt, az ejtőernyő, az OVP-68-as viszont sokkal jobb, könnyebben kezelhető, mint az akkori, ha jól emlékszem, PD-^t7-es volt. Nem féltem, hisz az akkor szerzett tapasztalatok még mindig megvannak." A szlovák kormányfő azt is megígérte, hogy ha ideje engedi, a világbajnokság nyitónapjára, vagyis augusztus elsején is eljön, annál is inkább, mert az előkészületeket és az érdeklődést látva színvonalas versenyre van kilátás. Ezután a járási hivatal épületében a város és a járás elöljáróival találkozott, majd a délutáni órákban a helyi gépgyárba látogatott. A gyár egyike azoknak, melyek a hadiipari termelés leállítása és a szovjet piac kiesése miatt hónapok óta gondokkal küszködnek. Tegnap itt a kormányfő jelenlétében helyeztél^ üzembe azt az új angol gépsort, mely szalmabálázó gépeket gyárt majd, és a továbbiakban munkát biztosít a gyár háromszáz fős kollektívájának. (polgári) VISSZA A TERMÉSZETET! Ezt a címet adta tegnap délelőtt a Vajka mellett a bősi vízi erőmű felvízcsatornája töltésének belső oldalára festett müvének Német Ilona képzőművész, a Stúdió Erté nemzetközi alternatív művészeti társulás tagja. Akcióját, mely a társulás három tagja által megfogalmazott, az elmúlt napokban lapunkban is több ízben publikált, Csehszlovákia minden művészét a bősi erőmű építése elleni tiltakozásra felszólító felhívás nyomán az első volt, a délutáni órákban a csölösztői Kormorán Szálló mellett még kettő követte, és az elkövetkező napokban híreink szerint több is fogja. -kajóKELL A MAGYAR NÉPPÍRT? Beszélgetés dr. Janics Kálmánnal, az MKDM tiszteletbeli elnökével -Doktor úr, június közepe óta a névtelenül terjesztett „Felfltvás Szlovákia magyarságához", majd a Szabad Újságban (1991. 7. 18. f már dr. Popély Gyula által aláírt hasonló szövegű dokumentum eléggé felkavarta a kedélyeket a politikai berkeinkben. Mi késztette önt, hogy az MKDM tiszteletbeli elnökeként az MKDM sajtószolgálatán keresztül is nyilvánosságra hozza véleményét? - Azonnal le kell szögeznem, hogy kétségtelenül mindenkinek joga van a demokrácia játékszabályai szerint pártalapítást kezdeményezni. Tehát dr. Popély Gyulának is. Azonban a kérdésére válaszolva el kell mondanom, hogy az MKDM sajtószolgálatának és ugyanúgy nekem is jogom, hogy a demokrácia alapelvei szerint véleményt alkossak egy pártalapítási kísérletről, annak időszerűségéről, társadalmi vonzatairól. Az állásfoglalásra többek között az késztetett, hogy maga a pártalapítási kísérlet ködös, a hetekig anonim kezdeményezés eleve gyanús jelenség, emiatt adatszolgáltatása, valamint célkitűzésen megkérdőjelezhető. Másrészt nem látom be - figyelembe véve a realitásokat - egy új magyar politikai párt létrehozásának szükségességét. Csak üdvözölni tudok minden olyan kezdeményezést, amely kisebbségi magyarsá(Folytatás a 4. oldalon) SZKPPLÉN U M MOSZKVÁBAN MEGLEPŐEN NYUGODT HANGNEM VAGY CSAK VIHAR ELŐÜI CSEND? Moszkvában tegnap reggel nyílt meg az SZKP Központi Bizottságának ülése, amelynek fő feladata az új szerkesztésű pártprogram megvitatása. Megfigyelők a tanácskozás előtt azt hangsúlyozták, hogy kifejezetten reformszellemű dokumentumról van szó, s ezért azt várták, hogy a konzervatív szárny éles támadásokat intéz ellene. Több központi bizottsági tag nyilatkozott úgy az ülés előtt, nem zárható ki, hogy a mostani plénumon sor kerül a pártszakadásra, hiszen az SZKP-n belül már hónapok óta heves csatározásokat folytatnak a különböző áramlatok. Vlagyimir Ivasko főtitkárhelyettes viszont kijelentette: a szervezeti egység megtartására fog törekedni, azt szeretné, ha az SZKP egységes maradna az új pártkongresszusig vagy országos pártkonferenciáig. Ezek valamelyikét még az idén meg kellene tartani. A kétnapos tanácskozás zárt ajtók mögött folyik, és sokan azt várták, hogy a fundamentalisták össztüzet nyitnak Gorbacsov és reformjai ellen. A peresztrojka ellenzőit az utóbbi napokban Borisz Jelcin orosz elnök rendelete háborította fel. Jelcin depolitizálni kívánja az államigazgatást és az állami vállalatokat, vagyis elrendelte, hogy szüntessék meg a munkahelyi pártszevezeteket. A zárt ajtók mögött folyó ülés néhány résztvevője a szünetben elmondta, hogy a tanácskozás nyitánya meglepően nyugodt hangnemben zajlott. Gorbacsov főtitkár ismertette a párt új programját, egyebek között hangsúlyozva, hogy „közeledni kell a szociáldemokráciához". Gorbacsov hasonlóan azokhoz, akik a délelőtt folyamán felszólaltak, bírálta Jelcin említett rendeletét. A központi bizottság úgy döntött, hogy e kérdésben külön határozatot hoznak. A tanácskozás első részéről a nyilatkozók elmondták azt is, hogy egyelőre senki sefri bírálta Gorbacsov főtitkár személyét. Abban azonban bizonyosak voltak, hogy a programról nagyon heves viták várhatók, hiszen azt (Folytatás a 2. oldalon) UJABB ÁLDOZATOK HORVÁTORSZÁGBAN GLIG0R0V ÉS IZETBEG0VIC KÖZÖS RENDEZÉSI TERVE Egy nappal a Pentagonálé dubrovniki csúcstalálkozója előtt sem enyhült a feszültség Horvátországban. „A köztársaságot megszállták, védekezni kénytelen, ám nem szabad frontális harcba bocsátkoznia a jugoszláv hadsereggel. Ezért a párta hadsereg elleni harcban a „tankcsapda"-taktikát javasolja". Ezt Ante Beljo, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség főtitkára mondotta tegnapi zágrábi sajtóértekezletén. Azt állította, hogy „fennáll a nagyszerb agresszió elleni totális háború veszélye", s ebben a csatában a hon/átok mellett más nem szerb nemzetek is harcolni fognak. Újságíróknak válaszolva Beljo elmondta: a párt azokat támogatja, akik készek „a végsőkig harcolni Horvátországért", nem pedig a félmegoldások szószólóit. Horváthország területén szerdán este és tegnap is folytatódtak a fegyveres összecsapások. Binkovici városban, az egyik helyi kávéházban megölték a szövetségi hadsereg egyik tisztjét és az összetűzésben életét >vesztette a horvát nemzeti gárda két tagja is. Egy további katona és egy polgári személy megsebesült - közölte az AFP hírügynökség. A Reuter arról tájékoztatott, hogy az Adriai-tenger közelében levő Plastovban két (Folytatás a 2. oldalon) HAB0RURA USZÍTANAK (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom tegnapi sajtótájékoztatója a külföldi, azaz a magyar veszélyeztetettség jegyében folyt. Marcel Mihálik teljesen ártatlanul hangzó bevezetőjében elmesélte, hogy végigjárták Kelet-Szlovákia 1939-es síremlékeit (mivel Horthy csapatai 1939-ben törtek be a Szlovák Állam területére). Mérgezett (háborúra uszító) önkényes megállapításokról regélt viszont akkor, amikor arról mesélt, hogy a Kelet-Szlovákiai falvak lakossága ismét retteg egy magyar betöréstől. Mindezt azonban valahol tetőzte a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom katonai tanácsadójának nyilatkozata is a szlovák Nemzetőrség szükségességéről. Peter Rastislav Socha alezredes, az említett szlovák nacionalista mozgalom vezetőjének katonai tanácsadójaként ugyanis részletesen kifejtette, miért szükséges a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomnak az SZNT-beli képviselete által megfogalmazott Nemzetőrség eszméje. A Nemzetőrség védelmében Socha alezredes elmondotta, hogy az felhasználható lenne olyan politikai-gazdasági szabotázsakciókkal szemben, mint amilyenek most Bősnél folynak, mivel „nem engedhetjük meg, hogy mindenféle idegenek beleszóljanak dolgainkba". További nyomós érvként szolgált számára a szomszédos országokban folyó nyilvánvaló (?) belpolitikai destabilizáció, de a, leginkább az a légből kapott, sehol sem hitelesített érvelés, hogy a dél-szlovákiai magyarok izraeli kézifegyverekhez (pisztolyokhoz, géppisztolyokhoz stb.) jutnak hozzá ilyen-olyan csempészutakon keresztül. Mindent egybevetve, ez valahol már meghaladja a politikai pluralizmus határait, az ilyen bizonyítatlan állítások már polgárháborúra szólítanak fel. Mindezzel viszont összevág egy tegnap reggeli információnk, amely szerint a Szlo(Folytatás a 2. oldalon) „NEM ERT MEGLEPETÉS" TELEFONINTERJÚ SÁMSONDI KISS GYÖRGGYEL, A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER MAGYAR KORMÁNYBIZTOSÁVAL Kedden született meg a szlovák kormány döntése: Csehszlovák területen építik meg a vízlépcsőt. Ennek apropóján kértünk interjút Sámsondi Kiss György magyar kormánybiztostól. Az alábbi beszélgetés egyidőben jelenik meg az Új Szóban és a csehországi Práceban. • Miként fogadta a szlovák kormány döntését, hogy mégiscsak megépül - csehszlovák területen - a bősi vízlépcső? - Engem annyiban nem ért meglepetés, hogy a július 15-ei pozsonyi tárgyalásokon a csehszlovák fél azt hangoztatta: ragaszkodik valamilyen üzembe helyezéshez. Meglepődtem viszont, hogy ez a határozat most született, amikor megállapodtunk: közösen próbáljuk megkeresni a kiutat. Megegyeztünk abban, hogy július végéig megtesszük egymásnak javaslatainkat, melyeket szeptember közepéig egyeztetünk. Ilyen szempontból ezt a bejelentést nem vártuk. • A csehszlovák sajtó ismertette Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszternek azt a nyilatkozatát, melyben a következőt mondja: „a magyar fél semmiképpen sem tudja ezt elfogadni". Milyen válaszlépésre szánják most el magukat? - Hivatalosan még nem kaptunk semmilyen indoklást. Másrészt a szövetségi kormánnyal kötöttünk szerződést, tehát az ő döntése mérvadó számunkra. • De azért talán nem ülnek ölbe tett kézzel... - Persze hogy nem. Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, amiben éppen Čarnogurský miniszterelnök úrral és bizottságával megállapodtunk. Tehát, hogy a politikai dolgokat félretéve, szigorúan természetvédelmi és természettudományi érvek alapján keressük a megoldást. Igaz, hogy a magyar parlament határozatot hozott a régi szerződés megszüntetéséről, de csupán azért, mert a csehszlovák fél eddig nem tett más javaslatot, csak az eredeti szerződés teljesítéséhez ragaszkodott. • Csehszlovák részről azt állítják: a magyaroknak nincsenek megalapozott érveik, melyek indokolnák a bősi vízlépcső építésének leállítását. Mi erről a véleménye? - Hogy ezek az érvek mennyire megalapozottak, azt közösen tudományosan kell eldönteni. Úgy érezzük, közeledne a két fél álláspontja, - az egyik hosszú távú, a másik rövid távú érvekben gondolkodik - amennyiben szakemberek vitáznának erről a kérdésről. Úgy érezzük, nem a veszélyt, hanem a hasznosságot kell bizonyítani száz százalékra. • Viliam Oberhauser erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter már többször nyilatkozta, hogy „embrionális állapotban" vannak a magyar elképzelések a vízlépcső által érintett területeknek az enviromentálisan elfogadható állapotba történő visszaállításáról... - Embrionális az állapot, mert a csecsemőt közösen kell kihordani. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk javasolt megoldás - leállítani az építkezést - költséges. Úgy véljük, ha megvalósulna, nemzetközi pályázatot lehetne kiírni arra, hogy miként hasznosítani a területet, illetve kihasználni a természet önregenerációs képességét. Erre vannak - elnézést a csúnya hasonlatért - sivatagban kipróbált módszerek. • Oberhauser miniszter azt nyilatkozta, hogy a magyar fél által kidolgozott dokumentumok a vízlépcső káros hatásairól csu(Folytatás a 3. oldalon)