Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám, csütörtök

PARASZTI PORTA - LAKÓTÖMBÖK KÖZÖTT Lényegében mindenünket elvettek, jómagamat Handlová környékére vittek, jó fél éves kényszermunkára... Bizony nem szívesen emlékszem azokra a napokra! (4. oldal) FÜGGETLEN NAP ILAP SALOM A zsidóság történelme, kultúrája az elmúlt évtizedekben ugyanis tabunak számított. Bizonyíték rá, hogy kulturális értékeiből sikertelen próbálkozások után Pozsonyban még csak most sikerült először kiállítást rendezni. Csütörtök, 1991. július 25. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 172. szám (5- oldal) NEM BELÜGY A NEMZETISÉGI KÉRDÉS! (Munkatársunktól) - A genfi kisebbségi jogi konferencián szerzett tapasztalatairól számolt be tegnap a magyar újságírók előtt Gémesi Károly, a Szövetségi Gyűlés parlamenti képviselője (FMK), aki a szövetségi parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnökeként vett részt a helsinki folyamat 35 tagállamának hivatalos, kormányszintű tárgyalásain. A konferencia hangulatáról elmondta, hogy szinte valamennyi kormányküldöttség problémáktól mentesnek állította be saját kisebbségeinek helyzetét, önkritikusan csak a magyar küldöttség, s részben a csehszlovák küldöttség szólt. Az utóbbi elsősorban annak indokán, mert az emberi jogok alkotmánylevele által ígért törvények még nem születtek meg, s a Szlovák Nemzeti Tanács által megszavazott nyelvtörvény sem tekinthető az említett alkotmánytörvényt végrehajtó jogszabálynak. Emellett a konferencián súlyos problémaként merült fel, hogy a nemzetközi dokumentumok egyáltalán nem fogalmazzák meg a nemzeti kisebbségek fogalmát, ami egyes államoknak (például Bulgáriának és Franciaországnak) lehetőséget ad arra, hogy letagadják a határaikon belül élő nemzeti kisebbségek létezését. További problémaként említette, hogy számos ország tart egy nemzetközi ellenőrző mechanizmus létrehozásától, a kisebbségi jogok megtartásának nemzetközi szintű szavatolásától. Említést tett a román küldöttség érveléséről, mely szerint a második világháború a párizsi békeszerződések által 1920-ban megteremtett kisebbségvédelmi garanciarendszer következménye volt (!). A konferencián elfogadott záródokumentummal Gémesi Károly nem igen volt megelégedve, habár hangsúlyozni próbálta pozitívumait, így például azt, hogy a dokumentum új megállapításként szögezi le, a nemzetiségi problémák kezelése nem tisztán az egyes államok belügye. (fekete) ÜLÉST TARTOTT A KORMÁNY ELNÖKSÉGE A szlovák kormány ülése után július 23-án a késő esti órákban a kormányelnökség is ülést tartott. Többek közt tudomásul vette az aranyosmaróti Calex részvénytársaság nemzetközi együttműködésére vonatkozó jelentést. Kompresszorok, hűtőszekrények és mélyhűtők gyártásáról van szó. A teljes ányagot erre vonatkozóan Jozef Belcák gazdasági miniszter terjeszti elő augusztus végéig. SZAPORODNAK A BÚZATERMESZTOK GONDJAI ELADNI EGYRE NEHEZEBB Tavaly ilyenkor a Nemesócsai Mezőgazdasági Szövetkezetben már az utolsó hektárokat aratták, most még alig vannak túl a betakarítás harmadán. A lassú érés miatt a kombájnokat a szokásosnál majd két héttel később állították „csatarendbe", de az időjárás már az aratás első napjaiban többször közbeszólt. Reggelenként a harmattól nedves gabona, délután pedig az eső rövidítette meg a munkanapokat. Akkor, amikor egyre több ok miatt a szó legszorosabb értelmében látástól vakulásig kellene dolgozni. -Sajnos sokasodnak gondjaink - kezdte Pécsi Ferenc, a növénytermesztési ágazat vezetője. - A késés önmagában még nem lenne baj. Az aratást követő mezei, munkáknál hosszabbított műszakokkal behozható a lemaradás, de azt a kárt, amit a borús, esőkkel tarkított napok okoztak, már nem tudjuk ellensúlyozni. Hiába jó a termés, ha eladni nehezebb, vagy csak áron alul lehet. Attól tartok ugyanis, hogy a kenyérgabona-felesleg eladására kapott lehetőséget általunk befolyásolhatatlan okok miatt csak részben tudjuk kihasználni. Kiderült, a szövetségi kormány gabonafelvásárlási szándékára gondol. Az ígéret, hogy az állami tartalékalapba felvásárolják a kenyérgabonát, szép dolog, de van egy kellemetlen kitétele. A kiviteli célokra felvásárolt búza sikértartalmának el kell érnie a 26 százalékot. Ez az ágazatvezető szerint olyan szint, amit még optimális feltéte'ek mellett is nehéz teljesíteni. - Fajtakísérleteket 1976-tól folytatunk. Azóta sikértartalomban kétszer közelítettük meg a harminc százalékot, az utóbbi öt évben pedig a csúcs huszonöt volt. Még tavaly is, amikor ilyen szempontból ideálisak voltak a feitételek. Az előírt huszonhat százalékos sikértartalmat a legjobb hazai fajta, a Hana is csak optimális körülmények között éri el. így, bár a búzánk nagy része még kinn van, szinte bizonyosra veszem, hogy a menynyiség szempontjából jó, de a sikértartalmat negatívan befolyásoló borús, nedves időjárás miatt nem lesz annyi (Folytatás a 2. oldalon) ÚJVIDÉK EZENTÚL NOVI SAD NÉPIRTÁS HORVÁTORSZÁGBAN... Az MTI tájékoztatott róla, hogy Szerbiában - így a Vajdaságban is - ezentúl hivatalosan a szerb földrajzi elnevezések és településnevek használatosak. Ennek megfelelően Újvidék hivatalosan nem nevezhető Újvidéknek, de Novi Sadot le szabad írni latin betűkkel, magyar helyesírással. Mindez abból a törvényből adódik, amelyet kedden fogadott el Belgrádban a szerb képviselőház. Ennek értelmében a köztársaságban a szerbhorvát nyelv és a cirill írásmód van hivatalos használatban. Vele egyenrangú a kisebbségek nyelve és írása azokban a községekben, ahol ezek a kisebbségek élnek, erről azonban az adott község képviselőtestületének külön kell döntenie. Ágoston András képviselő, a vitában leszögezte, hogy a törvénnyel a köztársaság nem közelebb, hanem távolabb került Európától. A törvény nem szavatolja azt, hogy a kisebbségi nyelvek automatikusan hivatalos használatban legyenek ott, ahol a kisebbségek aránya eléri a lakosság legalább tíz százalékát. Nem szavatolja, csak lehetőségként említi meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyalásokon kötelező legyen a kisebbségi nyelv használata, és nem engedi meg a kisebbségeknek, hogy kiírják saját, évszázadokon át használt földrajzi elnevezéseiket. A törvény parlamenti vitájában egy szerb képviselő kijelentette: a kétnyelvű feliratok csak arra lennének jók, hogy megerősítsék Magyarország „területi pretenzióit". Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a drámai jugoszláviai események miatt az Európai Közösségek nagyobb szerepvállalását sürgette. Levelet intézett Hans van den Broek holland külügyminiszterhez, javasolva, hogy az ENSZ megfigyelői csoportjának tevékenységét (Folytatás a 3. oldalon) IDEIGLENESEN (INKÁBB AUTÓPÁLYÁT!) Komoly dolog a házépítés, ezért annak, aki belevág legalább azzal tisztában kellene lennie: emeletes vagy földszintes házat szeretne építeni. Az illetékes hivataloknak persze ez nem elég, ők pontos terveket várnak, különben megtagadják az engedélyt. A szlovák kormány keddi ülésén a bősi vízlépcsővel kapcsolatban szintén építkezésre szánta el magát. Korábban ezzel összefüggésben pontos tervei is voltak, de az utóbbi időben a szakértők egy része kétségbeesetten bizonygatta, hogy a tervezett mű nem célszerű, használhatatlan lesz, ráadásul az eredetileg társként bevett szomszédokkal is összeveszünk miatta. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, hiszen valamikori tervezői nem tűrtek beleszólást a munkájukba. Annak ellenére, hogy jó részük még napjainkban is a helyén ül, ma már nincsenek ilyen kényelmes helyzetben, így kétségessé vált az építkezés megkezdése. Az építőmunkások viszont munkát követelnek, és hogy ezért mire képesek, megmutatták a mű ellen tüntetőkkel szembeni fellépésükkel, ahol bizony többször csak a véletlenen múlott, hogy senki sem maradt a tömegbe gázoló teherautók, vagy buldózerek alatt. Ráadásul az építésvezető is jó kapcsolatokkal rendelkezik és sokaknak szüksége van a támogatására. Kormányunk tehát elhatározta, megkezdi az építkezést, de mivel időközben a terveket illetően kétségek merültek fel, salamoni döntése értelmében az majd csak időközben derül ki, mi is kerekedik ki belőle. A kabinet, tehát engedett a befolyásos helyekről reá nehezedő nyomásnak. Tette ezt annak ellenére, hogy a korábban konokul ellenálló szomszéddal végül is reményekre jogosító együttműködésre van kilátás. A keddi döntés fényében viszont épp akkor kezdenénk el az ideiglenes .(és a jelek szerint nagymértékben improvizált) megoldás építését, amikor szomszédainkkal is megkezdjük a tárgyalásokat. Ne csodálkozzunk, ha rossz hangulatban érkeznek majd, sőt nehogy megtörténjen, hogy el sem jönnek! Nyilván a véletlenen múlott, hogy a kormány a legutóbbi ülésén foglalkozott a szlovákiai autópálya-hálózat bővítésének lehetőségeivel is. A végeredmény: nagy szükség lenne az új szakaszokra, de szinte semmire sincs pénz. Északés Kelet-Szlovákiának viszont létérdeke, hogy gyors közlekedési lehetőség útján bekapcsolódjon Európa vérkeringésébe. A bősi vízlépcső építésének befejezése még nyugodtan várhat egy keveset, főképp akkor, ha szeptember közepén lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországgal közösen szakmai szempontból is elfogadható megoldást találjunk. Ha viszont addig munkát kell adni a Hydrostav több mint ezer emberének és ennek érdekében a „betonlobby" hajlandó bevetni minden politikai befolyását, építsék addig az oly nagyon szükséges autópályákat. A hazai gazdaságnak erre legalább annyira szüksége van, mint a bősi erőmű által termelt áramra. A kormány viszont egyelőre a csallóközi lapályon szeretne 8 milliárd koronáért középkori éhségfalakat építeni. Az egyszerű polgár házépítési terveit az illetékes hivatal részletes vizsgálatnak veti alá. Megteszik ezt a kormány ellenőrző szervei a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szövetségi Gyűlés is? Megér nekünk ennyit az életművüket féltő tervezők hiúságának legyezgetése, valamint a politikai befolyással alátámasztott szűk csoportérdekek kielégítése? TUBA LAJOS SZLOVAK-NEMET MEGBESZÉLÉSEK Az NSZK szövetségi parlamentjének küldöttségét, élén Klaus Franckéval, a külpolitikai bizottság tagjával, a kelet-európai államokkal való együttműködés ügyében illetékes meghatalmazottal, fogadta tegnap Pozsonyban Ján Čarnogurský szlovák kormányfő. Beszámoltak egymásnak országuk belpolitikai fejleményeiről, és kicserélték nézeteiket az európai helyzettel kapcsolatban is. A tanácskozás egyik pontját képezte az európai egyesülési folyamattal, illetve az európai kisebbségi politikával foglalközó értekezlet előkészítése. A konferenciát ez év őszén Pozsonyban rendezik. ÉPÜLJÖN VAGY NE ÉPÜLJÖN? VASÁRNAP KÖRNYEZETVÉDŐK VERNEK SÁTRAT MECENZÉF HATÁRÁBAN (Munkatársunktól) - Idén a Bódva völgyében, Mecenzéf és Stósz között lesz a kelet-szlovákiai természet- és tájvédők hagyományos nyári tábora. 150-200 résztvevőt (az ország más régióiból és külföldről is) várnak oda a szervezők. A vasárnap kezdődő egyhetes táborozáson a természetkutatás elismert szakemberei, valamint amatőrök igyekeznek majd „feltérképezni" a vidék növény- és állatvilágát, továbbá földtani összetételét, ám a legnagyobb hangsúlyt a Bódva vízgyűjtő területén található helyi források és patakok vizsgálatára helyezik. Annál is inkább, mert a múltban tervezett, aztán egy időre feledésbe merült mecenzéfi völgyzáró gát megépítése újból foglalkoztatja a vízügyeseket, de a természetvédőktől hivatalosan még senki sem kért ez ügyben szakvéleményt. Igaz, eddig nincs is konkrét tényekkel alátámasztott állásfoglalásuk. Ezt egy alapos, átfogó felmérésnek kell megelőznie, s tulajdonképpen a mostani adatgyűjtés is ennek a felmérésnek lenne a része. A természetvédők tehát konkrét tényekkel akarják bizonyítani, hogy a tájnak a mai állapotában vagy a víztározóval lenne nagyobb a társadalmi értéke. (gazdag) A BUSZSOFŐR TÚL GYORSAN HAJTOTT Az a csehszlovák autóbusz, amely Olaszországból visszatérőben hétfőn este az Alpokban súlyos balesetet szenvedett, az osztrák rendőrség megállapítása szerint túl gyorsan, közvetlenül a katasztrófa előtt óránkénti 105 km-es sebességgel haladt. A busz 28 éves vezetője a hegyről lefelé tartó úton nem tudta bevenni a kanyart, a jármű átszakította a korlátot, és 127 méteres mélységbe zuhant. Ez volt az utóbbi évek legnagyobb balesete az Alpokban, két ember - egy 61 éves férfi és egy 30 éves nő - meghalt, harmincan pedig megsebesültek. Az osztrák rendőrség szakértői szerint a 32 utast szállító autóbusz mindvégig túl gyorsan hajtott. Az említett kanyar előtt a fék felmondta a szolgálatot. A buszban szörnyű jelenetek játszódtak le, amikor az utasok megpróbálták kitörni az ablakokat és menet közben igyekeztek kiugrálni a járműből. Az esők okozta kényszerpihenők ellenére a Füieki ÁG-ban is jó ütemben halad az aratás. A 290 hektáron termesztett árpa már fedél alatt van. A gazdaságban a betakarítási veszteségek csökkentésére nagy gondot fordítanak. Tóth András agronómus és Bodnár Gábor gyakornok a szemveszteséget ellenőrzi. Tibor Babjak felvétele