Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-24 / 171. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. JÚLIUS 24. KÖZEL-KELET VAN ESÉLYE A MEGEGYEZÉSNEK George Bush amerikai elnök még a jövő héten kezdődő moszkvai csúcstalálkozó előtt szeretne választ kapni Izraeltől a közel-keleti békekonferencia megrendezéséről szóló amerikai tervre vonatkozóan. Ezt Brent Scowcroft tábornok, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte. Sajtóértekezletét annak a repülőgépnek fedélzetén tartotta meg, amellyel Bush elnök tért haza a Törökországban befejezett kilencnapos európai útjáról. Scowcroft arról is tájékoztatott, az amerikai külügyminiszter telefonon közölte az elnökkel, hogy az izraeli vezetők komolyan fogadták az amerikai tervet és megígérték, áttanulmányozása után választ adnak Washingtonnak. Miután Baker távozott Jeruzsálemből, Avi Pazner izraeli kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat, bár a válaszadás konkrét időpontjában nem állapodtak meg, csak napokról és nem hetekről lesz szó. Jicchak Samir miniszterelnök hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok aktív segítségével kell bizonyosságot szerezni arról, hogy az; arabok álláspontjában bekövetkezett változások valódiak-e. Ha ez így van, akkor úgy gondolom, jelentős lépesről van szó". Mielőtt azonban Izraeí választ adna az amerikai békejavaslatokra, tisztázni kell a regionális békekonferencián résztvevő palesztin küldöttség összetételét, fűzte hozzá a kormányfő. HUMANITÁRIUS KATASZTRÓFA KÜSZÖBÉN? IRAK VÁLASZINTÉZKEDÉSEI AZ AMERIKAI ULTIMÁTUMRA „Az Irak elleni szankcióknak arra kellene kényszeríteniük a bagdadi vezetést, hogy teljesítse az összes ENSZ-határozatot. El kell viszont kerülni azt, hogy ezek a polgári lakosságot sújtsák, s így komoly humanitárius problémákat okozzanak" - mondotta hétfő esti sajtóértekezletén Szadruddin Aga Hán herceg, aki az ENSZ iraki humanitárius misszióját vezeti. A világszervezet szervei tudatosítják, hogy Irak a humanitárius válság küszöbén áll, amely hamarosan, nyilvánvalóan már az őszi hónapokban katasztrófába torkollhat. Az Irak elleni szankciók végrehajtásának felügyeletével megbízott herceg erre a következtetésre jutott az Irakban szerzett személyes tapasztalatai alapján. Hangsúlyozta, nem szabad sem naivnak, sem cinikusnak lenni. Ezért a bizottság nem követeli az összes szankció eltörlését, de azt akarja, engedélyezzék Irak számára az exportot olyan terjedelemben, saját maga fizethessen a számára szükséges élelmiszerért. Külföldi rádióadók értesülései szerint a szankciók ügyében módosulhat Washington álláspontja is, az USA állítólag fontolóra vette, hogy engedélyezzék Irak számára az olajexportot. A világ vezető hírügynökségei tegnap arra mutattak rá, Irak lázas megelőző intézkedésekbe kezdett attól való félelmében, hogy az Egyesült Államok katonai támadást indít ellene. Az ok ismeretes: Bagdad még mindig nem adott át nukleáris programjáról minden adatot az illetékes ENSZ-bizottságnak, annak ellenére, hogy az ENSZ által megszabott határidő - július 25-e - rohamosan közeledik. Irak eddig három listát bocsátott az ENSZ szakértői csoportjának rendelkezésére a nukleáris berendezéseiről, de Washington úgy véli, hogy Bagdad jelentős mennyiségű dúsított uránt rejtett el. Az ultimátum lejártára az iraki kormányzat most pontosan úgy reagál, mint a szövetségesek januári légitámadása előtt. Álcázzák a katonai objektumokat, a haditechnikát, nem egy esetben iskolákba és más közintézményekbe szállítják. A lakosság egy része már vidékre menekült. VISSZAFOGOTT FEGYVERKEZES Pierre Joxe francia védelmi miniszter megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Párizs leállítja az új, mozgatható indítóállású rakéták kifejlesztését, amelyekkel a szárazföldi kilövóállásokban elhelyezett régebbi, S 3-as rendszert kellett volna 2000-ig felváltani. Bár a programot a kormány tavaly jóváhagyta, Mitterrand államfő többször is nyíltan bírálta, hiszen csupán az idén 620 millió frankba került volna, összesen pedig 30 milliárd frankot költöttek volna az új rendszerre. A védelmi miniszter bejelentette azt is, hogy Franciaország jövőre 10 ezer katonát von ki Németországból. Tehát az idei csapatkivonást is beszámítva ez azt jelenti, hogy 1992 végére a jelenlegi 50 ezer helyett 30 ezer francia katona lesz Németországban. ÚJ ETIÓP ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐ Az etióp nemzetgyűlés hétfőn egyhangúlag Meies Zenawit választotta meg az ország állam- és kormányfőjévé, közölték tegnap a helyi hírközlő eszközök. Zenawit még júniusban nevezték ki ideiglenes elnöknek. Ó vezette az Etióp Nép Forradalmi Demokratikus Frontját (EPRDF) a győzelemhez GORBACSOV CIPRUSI RENDEZÉST SÜRGET MOSZKVÁBAN TÁRGYAL A GÖRÖG KORMÁNYFŐ Mihail Gorbacsov hétfőn este támogatta a ciprusi problémáról szóló nemzetközi konferencia mielőbbi összehívásának gondolatát. A szovjet elnök azonban nem fejtette ki, hogy a megosztott szigetről szóló vitában Görögország vagy Törökország mellett áll. „Az átmeneti időszak az európai történelemben megköveteli, hogy a régi csomókat gyorsan kettévágják" - idézett a TASZSZ hírügynökség Gorbacsov beszédéből, amelyet a moszkvai látogatáson tartózkodó Konsztantinosz Mitzotakisz görög kormányfő tiszteletére adott vacsorán mondott. „Támogatjuk a Ciprusról szóló nemzetközi konferencia mielőbbi megrendezését, az olyan közös megoldások keresését, amely megfelelne a ciprusi görög és törökök érdekeinek, a ciprusi államnak és amely megerősítené a békés egymás mellett élést" - mondotta Gorbacsov. Törökország, amely 30 ezer katonát állomásoztatott a megosztott sziget északi részén, négyoldalú konferenciát javasol Görögország, Törökország, a ciprusi görögök és törökök részvételével. Athén azonban ezt a javaslatot elutasítja, rámutatva arra, hogy egy ilyen konferencia ugyanolyan státust biztosítana az Észak-ciprusi Török Köztársaságnak, mint a nemzetközileg elismert nicosiai-kormánynak. Mint ismeretes, Észak-Ciprust Törökországon kívül egyetlen kormány sem ismerte el. Hétfőn érkezett ötnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba Konsztantinosz Mitzotakisz görök kormányfő. A TASZSZ jelentése szerint Mihail Gorbacsov államfővel, Pavlov szövetségi kormányfővel, Borisz Jelcin orosz elnökkel, továbbá a szovjet parlament elnökével fog tárgyalni, ezenkívül ellátogat Kijevbe és Krasznodarba. Várhatóan aláírják a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet a közelmúltban parafáltak Athénban. Az utóbbi időben bővüit a Szovjetunió és Görögország együttműködése, főleg gazdasági téren. Az athéni kormány 100 millió dolláros hitelt ígért Moszkvának a szovjet export finnszírozására. A szakértők felvetették egy Görögországba irányuló gázvezeték építését, a Szovjetunió részt vesz egy nagy aluminiumgyár építésében Görögországban. AZ ÁZSIAI BIZTONSÁGRÓL TÁRGYALNAK Az ASEAN-államok és hét legnagyobb kereskedelmi partnerük szokásos évi konferenciáját a malaysiai fővárosban, Kuala Lumpurban tartják, ahová tegnap hajnalban érkezett meg James Baker amerikai külügyminiszter. Mint ismeretes, az amerikai diplomácia vezetője előzőleg a Közel-Keleten tett körutat. A tegnapi hírügynökségi jelentések szerint a malaysiai fővárosban kollégáival egyrészt a közel-keleti helyzetről, másrészt arról a japán javaslatról tárgyalt, amely szerint létre kellene hozni az ázsiai-csendesóceáni biztonsági fórumot Baker elmondta, hogy a Közel-Keleten sikerült biztosítani a legfontosabb arab államok támogatását, s rávennie őket az első közvetlen béketárgyalásokra Izraellel. Jeruzsálemnek azonban még jóvá kell hagynia ezt a tervet. Az ASEAN-külügyminiszterek, akik zárt ajtók mögött tárgyaltak Bakerrel, elmondták, hogy a szervezet kész áttanulmányoznia japán javaslatot: a mostanihoz hasonló évi konferenciájuk a jövőben váljon biztonságpolitikai kérdések megvitatásának fórumává. Ugyanakkor az ASEAN tagjai (Brunei, Indonézia, Malaysia, Szingapúr, a Fülöp-szigetek és Thaiföld) úgy vélik, hogy ehhez időre van szükség. A hat ország tegnap elutasította azt az amerikai felszólítást, hogy fejtsenek ki nemzetközi nyomást a burmai katonai rezsimre az emberi jogok szavatolásának érdekében. Washington azt akarja, a jelenlegi katonai rezsim adja át az 1990 májusában megválasztott polgári vezetésnek a hatalmat ós bocsássa szabadon a politikai foglyokat. A thaiföldi külügyminiszter kijelentette: „Burma Délkelet-Ázsia része. Természetesen nem értünk egyet azzal, ami ott történik, de a helyzetet nyomás útján egyszerűen nem lehet megváltoztatni. " CSEHSZLOVÁK AUTÓBUSZ BALESETE AZ ALPOKBAN Hétfőn este Olaszországból visszatérőben az Alpokban 40 méteres szakadékba zuhant egy csehszlovák autóbusz. Két személy - egy nő és egy férfi - életét vesztette, a többi 29 utas élete nincs veszélyben. Ezt a Zell am See-i kórházba szállított sebesültek kezelőorvosa mondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére válaszolva. Arról is tájékoztatott, hogy tegnap délelőtt újból kivizsgálták azt a 21 utast, akik közül - tizenhármán könnyebb sérülést szenvedtek, és hamarosan hazatérhetnek. További nyolc személy sérülése komolyabb, ezek az emberek kórházi ápolásra szorulnak. Az orvos elmondta, a többi szerencsétlenül járt csehszlovák polgárt a salzburgi és a linzi kórházakban kezelik. A két halottat tegnap délutánig nem sikerült azonosítani, s ugyancsak nem tudták összeállítani az utasok teljes listáját. A ROMÁN ÉRTELMISÉG ELÍTÉLI A SOVINIZMUST Közös tiltakozó nyilatkozatban fejezte ki komoly aggodalmát a Romániában egyre erősödő zsidóellenes és soviniszta irányzatok felett 136 vezető romániai értelmiségi. A dokumentum, melyet tegnap hoztak nyilvánosságra Bukarestben, rámutat arra, hogy ezeket a felháborító, tarthatatlan nézeteket egyes szélsőséges publikációk programszerűen terjesztik. Rendkívül súlyos dolog azonban, hogy hasonló szélsőséges, idegengyűlölő, soviniszta írások már a többi sajtótermékben is felbukkannak, ami nagyon veszélyessé teszi ezt a jelenséget. Ezek az értelmiségellenes és románellenes anyagok eltorzítják Románia, a román nép igazi kópét a világban. Szükséges végre megérteni, hogy az ilyen tendenciáknak és mentalitásoknak a támogatásával Románia nem csatlakozhat Európához. A demokratikus román értelmiség ezért tiltakozik az idegengyűlölő, soviniszta és zsidóellenes anyagok megjelentetése ellen, és kéri a parlamentet valamint a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést ezen veszélyes jelenség terjedésének megfékezésére. A tiltakozó nyilatkozatot aláírta egyebek közt Mircea Dinescu az írószövetség elnöke, Dan Berindei történész, a román exil egyik vezető személyisége, Valeria Seciu, neves színésznő, továbbá számos akadémikus, egyetemi tanár, tudós, művész, író és publicista. A lista továbbra is nyitott és nem kétséges, hogy rövidesen bővülni fog a névsor. Jegyezzük meg, hogy a romániai szélsőséges irányzatok fö országos hangadója a Vatra Romaneasca, a románok nemzeti egységpártja és néhány más szervezet, továbbá hetilap. Nyílt titok, hogy többet közülük a fasiszta múlttal rendelkező losif-Constantin Dragan milliomos pénzel. A romániai Magyar Szó tegnap vezércikkben foglalkozott a kérdés egyik vetületével, mégpedig a hivatalos román körök elnéző, megértő álláspontjával. Iliescu elnök, a Petre Roman vezette kormány, valamint a parlament frontos többsége csak szóban és általánosan ítélik el a jelenséget. Gyakodati állásfoglalásaikkal pedig inkább támogatják az idegengyűlöletet, a zsidó- és magyarellenességet. A lap főszerkesztője, Gyarmath János, ennek kapcsán bírálja Iliescu elnököt, aki legutóbbi sajtókonferenciáján szinte egyenlőségjelet tett a támadó és a védekező, az agresszor ós a megtámadott között. Iliescu ugyanis kijelentette, hogy a romániai szélsőséges nézeteket nem kell túl komolyan venni, nagyon periferikusak, s bírálta a világsajtót, hogy túlságosan felfújta a dolgot és romániaellenes kampányt bontakoztatott ki. Gyarmath rámutat arra, hogy az elnök téved, a két álláspont közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Például egyetlen romániai magyar lapban sem jelent meg soha olyasmi, amit a Romania Mare és más hasonszőrű lapok szinte minden számukban megengednek maguknak. A Romania Mare egyik legutóbbi számában például ez olvasható: „Tudjátok mit fog tenni a Romania Mare Párt, ha kezébe veszi a hatalmat ebben az országban? Megnyúzza az összes magyar fasisztát, elrugdossa őket a határig, hogy menjenek abba a Magyarországnak nevezett ólba". Azt hiszem, kommentár nem szükséges. A román értelmiség legjavának aggodalma tehát jogos és támogatásra méltó kezdeményezésük. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN H

étfőn közölte a tiranai rádió, hogy az Európai Közösségek több százezer tonna gabonát küldenek Albániának, s így próbálnak segíteni az élelmiszerhiánnyal küszködő legszegényebb európai országnak. A rádióállomás arról is tájékoztatott, hogy albániai villámlátogatása során Frans Andriessen, az EK külügyi bizottságának tagja tette ezt az ígéretet Ylli Bufi kormányfőnek. M

adagaszkár fővárosában, Antananarivoban ós környékén tegnap reggel rendkívüli állapotot hirdettek ki azzal a céiial, hogy a hétfői heves tüntetések után felújítsák a nyugalmat és rendet - közölte a helyi rádió. Victor Ramahatra miniszterelnök a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, a kormány kihirdetheti a kijárási és a gyülekezési tilalmat is. Antananarivoban az elmúlt hat hét során szinte naponta tartottak tüntetéseket az ellenzéki követeléseknek, Ratsiraka eiriök és kormánya lemondásának támogatására. J

ozef Kršek szlovák mezőgazdasági és élelmezési miniszter hétfőn kíséretével Washingtonba érkezett. A küldöttséget az amerikai mezőgazdasági minisztériumban fogadták. Egyesült államokbeli tartózkodásuk során a szlovák vendégek látogatást tesznek a keleti partvidék farmjain és tárgyalásokat folytatnak a szlovák mezőgazdaságnak nyújtandó amerikai tudományos-műszaki segítség lehetőségeiről. N

em fejezik be a sokat vitatott bevásárlóközpont építését Ravensbrückben az egykori női koncentrációs tábor területén. Erről hétfőn este döntöttek a brandenburgi kormányfőnél tanácskozó illetékesek, az érintett cégek képviselői. A már csaknem befejezett objektum felháborodott tiltakozásra adott okot Németországban és külföldön egyaránt. Manfred Stolpe brandenburgi miniszterelnök közölte, hogy az élelmiszerüzletet a lehető legrövidebb időn belül egy másik telken építik fel. B

razília hétfőn úgy döntött, hogy megszakítja tárgyalásait a Nemzetközi Valuta Alappal. Brazília kétmilliárd dolláros kölcsönt szeretett volna kapni a pénzügyi szervezettől, de miután az alap képviselője bírálta Fernando Collor elnök kormányát, tiltakozásul a megbeszélések félbeszakítása mellett döntött. Az említett képviselő a brazil alkotmány módosítására szólított fel, amit Collor elnök a belügyekbe való beavatkozásnak nevezett. EGY HÉT A VALUTAPIACON A több hullámban végrehajtott jegybanki intervenció megtette hatását. Az amerikai dollár a hetek óta tartó árfolyamemelkedés után meglehetősen mélyre zuhant. Bár az elmúlt hét során több kedvező adat került napvilágra az amerikai gazdaságról, a dolláreladási hullám nem hagyott alább. Tizenöt európai ország központi bankja - főként márka ellenében - hatalmas dollárösszegeket dobott piacra, ám az igazi megdöbbenést a FED, az amerikai jegybank aktív részvétele jelentette. A Hetek találkozója is csak ártott az amerikai valutának. Ugyanis a vezető országok nyilatkozataikban kedvezően fogadták a nemzetközi pénzügyi rendszer működését segítő devizapiaci lépéseket, s ezen túlmenően ugyan konkrét és azonnali pénzsegítség ígérete nélkül - szimpátiájukról biztosították a szovjet gazdasági reformot. Ez utóbbi pedig, mint minden, Kelet-Európát kedvezően érintő hír, szintén erősítette a márkát. A dollár gyengülése a hét második felében tovább gyorsult, mivel a nagy befektetők az árfolyamesésből eredő veszteségeik növekedésének megállítása céljából elkezdték eladni dollárkészleteiket. A vásárlásoknál a márka tűnik a legjövedelmezőbbnek, ezért szinte mindenki azt veszi minden deviza ellenében. A dollár kilátásai ezen a héten sem kedvezőek. Árfolyama nagy valószínűséggel az 1,74-1,76 DM szint körül mozog majd. Minden bizonnyal több hetet kell várni ahhoz, hogy az amerikai valuta a sokak által nem várt zuhanás után ismét erősödjék.