Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-24 / 171. szám, szerda

1991. JÚLIUS 24. lÚJSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK DUBČEK LEMONDÁSÁT KÖVETELIK A Polgári Demokrata Párt képvi­selői klubja a Szövetségi Gyűlésben felszólította Alexander Dubčeket, hogy mondjon le a Szövetségi Gyű­lés elnökének tisztségéről. A klub tegnapi ülésén ugyanis arra a követ­keztetésre jutott, hogy Alexander Dubček - ahogy saját maga is en­nek hangot adott - már nem tagja a kormánykoalíciónak, és részéről az ellenzék tényleges támogatása összeegyeztethetetlen a parlament elnöki tisztjének betöltósóvel - han­goztatta a Csehszlovák Sajtóirodá­hoz eljuttatott nyilatkozat. GABONATABUK LÁNGOKBAN Már hét alkalommal vonulak ki a tűzoltók a határba, jóllehet Szlová­kiában még csak második hete folyik az aratás. Az esetek többségében a lábon álló gabona gyulladt meg. Az anyagi kár 208 ezer korona. Háromszor villám okozta a tüzet vagy a magasfeszültségű villanyve­zetéken keletkezett rövidzárlat, (gy lett a lángok martaléka Bodrogszer­dahelyen (Tóketerebesi járás) 13 hektárnyi árpa (a kár 171 ezer koro­na). Négy esetben a munkavédelmi előírások meg nem tartása, illetve égő cigarettavég eldobása okozott tüzet. Még nagyobb károk keletkeztek a takarmány betakarítása során. Ki­lenc tűz csaknem 5 millió korona anyagi veszteséget okozott. Ľubo­vec község (Eperjesi járás) földmű­ves-szövetkezetében a szénatároló égett le, melyben 7 ezer köbméter széna volt. Az itt keletkezett kár 3,3 millió korona. SZENCITÜZESET A KÁR MÁR ISMERT Lapunk hétfői számában beszá­moltunk arról, hogy vasárnap tűz ütött ki a szenei dög- ós hulladékfel­dolgoző üzem raktárában. Ennek okát még nem állapították meg, de az már ismert,' hogy az okozott kár 180 000 korona. KI KAPHAT ENGEDÉLYT? Az egyénileg behozott, az 1986­ban és az azóta gyártott használt autók esetében megvan az esély arra, hogy a csehszlovákiai hivata­lok, főleg abban az esetben, ha ezek a járművek az európai piacra irá­nyultak, és megfelelnek az Európai Gazdasági Bizottság homológ-előí­rásainak, problémamentesen nyil­vántartásba vegyék. Ezt a közvéle­ményt adta közre tegnap Prágában a Cseh Belügyminisztérium. A közlekedésrendészeti hatósá­gok e gépkocsik esetében nem kérik ki a homológvizsgálatról, valamint a gépkocsi technikai állapotáról szó­ló egyéb okmányokat. Fennáll vi­szont annak a veszélye, hogy az 1986 előtt gyártott személygépko­csikra nem adnak engedélyt a közu­tainkon való közlekedésre. A közle­kedésrendészeti hatóságok minden esetben saját maguk dönthetnek, hogy szükséges-e kikérni a jármű homológvizsgálatát bizonyító ok­mányt. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,95 52,75 Francia frank 5,18 " 5,26 Német márka 17,57 17,86 Olasz líra (1000) 23,60 24,97 Osztrák schilling 2,49 2,53 Svájci frank 20,26 20,59 USA-dollár 31,07 31,46 A VÍZLÉPCSŐ ÜGYÉBEN AZ SZNT ALELNÖKÉNÉL MILAN ZEMKO ÍGÉRETEI (Munkatársunktól) - Végre eljutottak a csallóköziek és a bősi vízlépcső üzembe helyezése ellen tiltakozó környezetvédők aggályai a szlovák parlament elnöksége elé. Milan Zemko, az SZNT alelnöke ugyanis tegnap délután fogadta az Eurolánc polgári kezdeményezés, a Szlová­kiai Természet- és Tájvédők Szövetségének, valamint a Csallóközi Régió polgármestereinek képviselőit. NYUGATI BANK A TERRORIZMUS SZOLGÁLATÁBAN A küldöttség tájékoztatta az alel­nököt az immár harmadik hete tartó megmozdulás céljairól, és követel­ték, függesszék fel az építkezési munkálatokat, s a parlament gátolja meg, hogy a kormány a Szlovák Környezetvédelmi Tanács, a Szlo­vák Tudományos Akadémia függet­len szakembereinek és a térség la­kóinak véleményét figyelmen kívül hagyva döntsön a vízlépcső megé­pítéséről. Kérték az alelnököt: tolmá­csolja az elnökségben, a megmoz­dulást nem külföldről irányítják, s nem pusztán a csehszlovákiai ma­gyarok „akciójáról" van szó. Aprólé­kosan szóltak a vízlépcső környezeti kihatásairól is. , ÜZEMBE HELYEZIK A BŐSI VÍZLÉPCSŐT (Folytatás az 1. oldalról) elvégzett munkák minőségével összefüggő aggályaival kapcsolat­ban kijelentette, ennek folyamatos ellenőrzése a műszaki felügyelet dolga volt, ós feltételezi, hogy ez meg is valósult. Szerinte, ha e tekin­tetben megalapozott gyanú merülne fel, szükségessé válna egy ellenőr­zócsoport felállítása. A kormány ezenkívül foglalkozott a szlovákiai autópálya-hálózat bővítésé­nek lehetőségeivel. Tisztában van a leg­fontosabb teendőkkel, ám megvalósításu­kat erősen korlátozzák az anyagi lehető­ségek. Egyetértett azzal, hogy szövetségi szinten mezőgazdasági piaci regulációs alapot hozzon létre. Ennek feladata első­sorban a nem kívánatos ármozgások tompítása lesz. A Libération című lapban megjelent interjújával kapcsolatban Ján Čarnogurs­ký utalt bizonyos félreértésekre, és hang­súlyozta, hogy Szlovákiának az Európai Közösségeken belüli önállóságát illetően csak általánosságban beszélt. A kormányülést követő szokásos sajtó­értekezleten Villám Oberhauser erdő­gazdasági- és vízgazdálkodási miniszter és Ivan Tirpák, a Szlovák Környezetvé­delmi Hivatal elnöke jelent meg. Viliam Oberhauser elmondta az újságíróknak, hogy a bősi erőmű üzembe helyezésének halogatása naponta 20 millió koronás kárt okoz. Az üzemeltetés hasznából szerinte Szlovákia szinte minden ökológiai problé­máját meg lehetne oldani. Megtudtuk, hogy jelenleg senki sem tudja, tulajdon­képpen mi módon fog a valóságban ki­nézni az átmeneti megoldás, hiszen meg­próbálják figyelembe venni a napjainkban egymás után befejeződő tudományos vizsgálatok eredményeit. Az átmeneti megoldás költségeit jelenleg 8,4 milliárd koronára becsülik, és a javaslatuk szerint ezt fele-fele arányban fedezné a szlovák, illetve a szövetségi költségvetés. A bősi erőmű a tervek szerint 1992 októberében kezdené meg működését, és az egész építkezés 1995-ben fejeződne be. Ober­hauser úr hosszasén fejtegette a magyar fél merev álláspontjával kapcsolatos véle­ményét is. Azt persze elfelejtette hangsú­lyozni, hogy a legutóbbi tárgyalások után a magyar küldöttség vezetője elmondta, őket köti parlamentjük érvényes határo­zata, ezért e fórum beleegyezése nélkül a közös szakmai bizottságok felállításába nem mehetnek bele. Ezért halasztották el a döntést szeptember 15-éig. A miniszter úr szerint a magyar fél elképzelései a víz­lépcső építése által érintett területnek ún. „environmentálisan elfogadható állapot­ba" történő visszaállításáról, illetve a z ezzel kapcsolatos hajózási és árvízvédel­mi kérdések megoldásáról teljesen embri­onális állapotban vannak. A vízlépcső káros hatásaival foglalkozó dokumentu­mokat, melyeket a magyar kormány bo­csátott a rendelkezésükre, tudományos ismeretterjesztő színvonalúnak nevezte. Munkatársunk tiltakozását, hogy a mi­nisztérium irányítása alá tartozó beruházó vállalat nem tette lehetővé) hogy az újságírók zavartalanul követhessék azzal ütötte el: az engedélyt nem a beruházótól, hanem a kivitelezőtől kellett volna kérni (ez természetesen nem igaz - a szerk. megj.). Ivan Tirpák, a Szlovák Környezetvé­delmi Hivatal elnöke ezzel szemben sok­kal megfontoltabb álláspontot képviselt. Egyrészt kifejtette meggyőződését, hogy a vízlépcsőt valamilyen formában be kel­lene fejezni, de figyelmeztetett, hogy nem teljesen célszerű az óriási haszonnal szá­moló gazdasági számításokkal érvelni. Az átmeneti megoldással kapcsolatban biz­tosította az újságírókat, hogy az ágazat­hoz tartozó hivatalok csak olyan megol­dásokat engedélyeznek (pl. a vízjogi en­gedély kiadása is ide tartozik), amelyekről megbízhatóan bebizonyosodik, hogy nem jelentenek lényeges környezetkárosítást. Figyelmeztetett arra is, hogy a vízlépcső valamilyen formában történő befejezése jótékony hatással is lehet a természetre (pl. megemeli a talajvízszintet). A tudósító tehát leszűrte a következte­tést: a kormány elhatározta, hogy építeni fog, de még maga sem tudja, mit. A kormány tegnapi ülésén még tárgyalt a görög katolikus és a pravoszláv egyház közti viták megoldásáról, egyetértett a Duna menti országokkal, illetve a Szlo­vákiával határos régiókkal elkezdett sok­oldalú együttműködés folytatásával. Fog­lalkozott a lakbérfizetés tömeges megta­gadásának jelenségével. Elrendelte, hogy biztosítsák a valóságos fűtési költségek megállapításának, illetve a lakbérhátralék behajtásának feltételeit. Meghallgatta a Pozsony, Rózsahegy, Garamszentke­reszt ós Jolsva környékének környezet­szennyezési helyzetével foglalkozó jelen­tést. Elrendelte hasonló felmérés elkészí­tését Vágsellye, Szered környékén, a Szepességben, a Felsó-Nyitra völgyé­ben, Kassa környékén, illetve Strážske és Vranov között. A zsolnai Vág Menti Vegyi­művekben törtónt robbanással kapcsolat­ban kötelezte az ipari minisztériumot és a város vezetőségét, hogy hasonló ese­tekre biztosítsák a lakosság megfelelő védelmét. Egyetértett az ökológiai stabilitás terü­leti rendszere kialakításáról szóló javas­lattal, (amelynek célja a környezetrombo­lás megállítása), illetve a szlovákiai falvak felújításának programjával. Ennek segít­ségével a Szlovák Környezetvédelmi Hi­vatal javaslatára szeretnék visszaállítani a falvaknak a korábbi években megbon­tott szociális, kulturális és gazdasági ré­tegződését. A programba a falvak az önkormányzatok által kidolgozott pályá­zati munkák útján kapcsolódhatnak be. Egyetértett továbbá a kormány hazánk­nak a veszélyes hulladékok szállításának bejelentéséről rendelkező Baseli Szerző­déshez való csatlakozásával. -tl­COLLIN POWELL A KREMLBEN Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő tegnap a Kremlben fogadta Collin Powellt, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnökei testületének elnö­két, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. A szovjet fővárosban tegnap megtartott sajtótájékoztatón Vitalij Ignatyenko, a szovjet elnök szóvi­vője egyebek között közölte, hogy a tanácskozás tárgya elsősorban a Start-szerződés megkötése, to­vábbá a közép- és a rövid hatósuga­rú rakétákról szóló szerződés telje­sítésének ellenőrzése valamint a kö­zel- és a közép-keleti helyzet volt. A találkozón egyébként jelen volt Dmitrij Jazov szovjet védelmi mi­niszter, Mihail Mojszejev, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke és Szergej Ahromejev marsall, a szovjet államfő tanácsadója is. A The Sunday Times napilap csak olajat öntött a tűzre legújabb cikkével, amely már amúgy is a magasba csapott a Bank of Credit and Commerce-Internati­onal (BCCI) machinációi miatt. A cikk szerzője ugyanis azt állítja, hogy a BCCI bndoni fiókjaiból évtizedeken át finanszí­rozták a Nyugat elleni terrorista akciókat. A brit titkosszolgálat már több mint egy évvel ezelőtt figyelmeztette a Bank of Englandot a központi bank és a brit kor­mány számára egyaránt rendkívül kelle­metlen ügyre. Az említett vasárnapi lap értesülései szerint a BCCI pénzelte a vi­lág legveszélyesebb terroristáját, Abu Ni­dalt, csakúgy, mint több szélsőséges val­lási csoportot Iránban, amelyek a libanoni túszok elrablásáért is felelősek. Például Abu Nidal 250 ember haláláért felelős. A napilap a BCCI bukását a század legnagyobb pénzügyi botrányának minő­síti. A szerző úgy tudja, hogy a BCCI-ben a csalásokat 25 vezető beosztásban levő alkalmazott követte el, akik ellopták az egyszerű emberek pénzét. Ezt azzal pró­bálták leplezni, hogy kölcsönöket írtak ki egyrészt közismert személyek számára, akik semmiről sem tudtak, másrészt pedig teljesen ismeretlen emberek részére, akik nevét a telefonkönyvből keresték ki. Ráa­dásul a bank mint tanácsadókat fizetett meg konzervatív képviselőket: Julian Ameryt, Julian Ritsdallt és Frederik Bennetet. A BCCI-vel korábban együtt­működött James Caliaghan egykori kor­mányfő is, ő azonban időben elhatárolta magát ettől á pénzintézettől. A BCCI ro­vására írható a drogmaffiák pénzének a tisztára mcsása is. Ráadásul 25 brit községi tanács sem kaphatja most meg a BCCI-ben elhelyezett 70 millió fontját. John Major brit kormányfő hétfőn a parlament képviselőházában bejelen­tette, hogy független bizottság vizsgálja ki a BCCI csalásait. Visszautasította Neil Kinnock munkáspárti vezér azon vádjait, amelyek szerint ő is tudott volna a csalá­sokról. Major ezt állította, hogy e bank ügyeiről csak július 18-án szerzett tudo­mást, s hogy visszavágjon Kinnocknak, rágalmazónak nevezte ót. Ezért viszont a Munkáspárt főnöke sértődött meg, s kö­vetelte, hogy a kormányfő kérjen tőle bocsánatot. Más lapok tovább bővítették a BCCI bűnlajstromát, azt állítva, hogy a bank titkos számláiról finanszírozták a nukleá­ris fegyverek kifejlesztését Irakban és Pakisztánban. OHRIDBAN BÉKENYILATKOZAT SZÜLETETT (Folytatás az 1. oldalról) oka: az ülés résztvevőinek többsége elutasította azt a kérésüket, hogy a Horvátországban levő jugoszláv csapatokat azonnal parancsolják vissza a kaszárnyákba. Tudjman még a tanácskozás befejezése előtt elhagyta Ohridot, mert hétfőn rend­kívül kiéleződött Horvátországban a helyzet. Megfigyelők szerint a má­sodik világháború óta nem voltak olyan véres összecsapások, mint most a szerbek és horvátok között. A harcokban több mint 20 ember vesztette életét. A legsúlyosabb összecsapás Vinkovci városkában volt. Az itteni horvát rendőrség azt állította, hogy a közeli, szerbek lakta Mirkovci községből indították á tá­madást. Ez utóbbiak szerint viszont a horvátok nyitottak először tüzet. A hétfői harcok miatt több nem­zetközi vasúti járatot is el kellett terelni. A Nyugat-Európa és Belgrád -Zágráb vonal helyett a nemzetkö­zi gyorsok Budapesten és Bécsen keresztül közlekednek. Tudjman horvát elnök hétfőn este drámai beszédet mondott a televízi­óban, felszólítva a horvát állampol­gárokat: legyenek megfontoltak, ne hagyják magukat kiprovokálni, ugyanakkor azt kérte tőlük, legyenek határozottak és álljanak készen „akár az általános háborúra is Hor­vátország védelmében. Azt mondot­ta, azért hagyta ott Ohridot, mert a testület tagjai nem voltak hajlan­dók visszaparancsolni a katonákat a kaszárnyákba. Bejelentette, a hor­vát szervek mindent megtettek azért, hogy felfegyverezzék saját védelmi erőiket. „Annyi fegyvert vá­sároltunk, amennyit csak tudtunk" - jelentette ki. Szlobodan Milosevics szerb el­nök az ohridi ülés végén azt mondta, sajnálja, hogy a résztvevők nem ju­tottak közös nevezőre. Boriszav Jovics, az államelnökség szerb tag­ja pedig azt magyarázta, miért utasí­tották el Horvátországnak a hadse­regre vonatkozó kérését. Szerinte, ha az egységeket visszaparancsol­nák a kaszárnyákba, az „nyílt pol­gárháborút jelentene, patakokban folyna a vér". Elmondta, tegnap folytatni kellett volna az államelnök­ség ülését, de „Tudjman nem haj­landó részt venni mindaddig, míg nem teljesítik a feltételeit ľ A háborús helyzet miatt Jugoszlá­via szomszédai is aggódnak, s mint arról a Reuter hírügynökség jelen­tette, csütörtökön és pénteken erről a témáról folytat tárgyalásokat a ro­mán és az albán külügyminiszter. A hírügynökség szerint a román kül­ügyminisztérium részleteket nem közölt, viszont diplomáciai források hangsúlyozzák, mindkét ország fél attól, hogy a horvátok és szerbek közötti lehetséges háború a határo­kon túlra is kiterjedhet. Egyébként a román külügyminiszter Tiranába utazása előtt az olasz diplomácia vezetőjével, Gianni de Michelisz­szel fog tárgyalni. A bolgár kormány úgy döntött, nem-száilít fegyvereket és más kato­nai eszközt Jugoszláviába. Egyide­jűleg tagadta a belgrádi sajtónak azt az állítását, amely szerint Bulgária 20 ezer géppisztolyt adott el Horvát­országnak. Szófia ezzel az embar­góval csatlakozott az Európai Kö­zösségek, s több más ország dönté­séhez. AZ EGYÜTTÉLÉS A FÖDERÁCIÓT SZORGALMAZZA DURAY MIKLÓS A RÁDIOŽURNÁLBAN Duray Miklós kételkedik abban, hogy még ebben a választási idő­szákban sikerül megalkotni az új alkotmányokat - tűnik ki abból az interjúból, melyet az Együttélés Poli­tikai Mozgalom elnöke adott a Rádiožurnál munkatársának. A tegnap délben sugárzott műsor­ban megkérdezték az elnöktől, mi a véleménye arról, hogy a Szövetsé­gi Gyűlésben a vártnál lassabban születnek a törvények. Duray Miklós válaszában rámutatott arra, hogy a. három politikai szubjektum már nincs összhangban. A kormány ja­vaslatai nem egyeznek a parlament politikai elképzeléseivel, s hogy a kormánykoalícióhoz tartozó pártok parlamenti képviselői is nem egy­szer ellenjavaslatot terjesztenek be. Ez a normális demokráciákra nem ellemzó jelenség, az egyik legfőbb oka a lassú törvényhozásnak. A riporter megjegyezte: sokan vá­dolják az Együttélést azzal, hogy Szlovákia szétverésére törekszik, s inkább Budapesten keres kapcso­latokat. Erre Duray Miklós azt vála­szolta, hogy ezek a vádak nincsenek alátámasztva. Az Együttélés a föde­ráció megtartását szorgalmazza, mert amennyiben felbomlik a szö­vetség, megszűnik Csehszlovákia kontinuitása nemzetközi jogi szem­pontból. Azzal, hogy az Együttélés a föderáció mellett teszi le a voksát, a szövetségi állam megtartására tö­rekszik - hangsúlyozta az elnök. A föderáció támogatása még nem jelenti azt - mondta -, hogy kizár­nánk Szlovákia lakosságának az önállóság megteremtését célzó aka­ratát. De ezt törvényes, alkotmányos módszerekkel kell kinyilvánítani. Az Együttélés nem fog nyomást gyako­rolni a választókra a népszavazás kiírása esetén. Duray Miklós vége­zetül megjegyezte: nem tartja he­lyesnek az olyan magatartást, amellyel a kisebbség gátolja a több­séget akarata kinyilvánításában. Milan Zemko megígérte, megpró­bál közbenjárni, hogy vonják vissza a rendőröket a gátról (sajtóforrások szerint hétfőn közel 150 egyenruhás tartózkodott Csölösztőnél). Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az idő múlásával valamilyen durvább összetűzésre kerül sor a rend őrei és a környezetvédők között. Az alel­nök is úgy látta: az SZNT Elnöksé­gének a lehető legrövidebb időn be­lül foglalkoznia kell a bősi vízlépcső kérdésével. Zemko úr úgy fogalma­zott, lehetőség van arra, hogy az elnökség már a legközelebbi au­gusztusi ülésen meghallgassa az il­letékes tárca vezetőit az említett kérdésről. G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents