Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-20 / 168. szám, szombat

1991. JÚLIUS 20. HAZAI KÖRKÉP 4 LAPSZÉLEN ALKALMAZKODÓ ÁLLAMKASSZA Költségvetés-módosításra kényszerült a kormányzat, amikor kiderült: az első 4-5 hónap után a vártnál nagyobb többlet halmozódott fel az államkasszában. És ilyenkor lépni kell, hogy az amúgy is pénzhiányban szenvedő gazdaságból ne szoruljon ki a kelleténél több fizetőeszköz. S bár a statisztikai módszertanban otthonosan búvárkodók könnyedén észrevették, hogy az év eleje óta közölt főbb termelési mutatók nem teljesen pontosan jelölik a gazdaságban végbemenő folyamatokat (tartalmazzák ugyan az állami szektor termelésének meglehetősen nagyarányú visszaesését, ám egyáltalán nincs bennük a vállalkozói szféra felfutása), mégis - más híján - a rendelkezésre álló adathalmazból kellett kiindulni. Éppen akkor, amikor a csehszlovák reformkonyha három fő menüjét (árliberalizáció, a korona átválthatósága, privatizáció) közel fél évig ízlelgető ország lakossága mind fogyasztóként, mind termelőként a pénzhiánytól kezdett volna lebénulni, az addigi költségvetési fegyelem eredményeként mégiscsak mód nyílt arra, hogy a korábbinál több pénz kerüljön vissza a gazdaságba. Élénkítve ezzel a fogyasztói keresletet és a kínálatot egyaránt. Persze, néhány hónap alatt a - Klaus-ellenes irányzatok szerint túladagolt - restriktív pénzpolitika nem kínált nagy manőverezési lehetőséget, s még ha a várható irányzatok a költségvetési többlet megőrzésének folytatását sejtetik is, mégsem lehet ilyenkor túl nagy szeletet lekanyarítani ama közös kenyérből, mert néhány váratlan momentum nyomán könnyen előfordulhat, hogy az év végére hitelből kellene fedezni az államnak a kiugró hiányt. Mert a néhai szocialista gazdaság javarészt állami és szövetkezeti tulajdonú változatának piaci alapokra történő átalakítása a maga nemében egyedülálló próbálkozás, amely sok csapdával teli úton halad, s ahány országa volt az egykori keleti tömbnek, annyi sajátossággal párosul. Nincs egységes recept, nincs közös forgatókönyv, legfeljebb érdekegyeztetés akad, de az is inkább az azonosságokban. Kormányzatunk - a parlament szentesítésével - tehát megtette a maga valóságból merítő lépését. A 47 milliárd koronás költségvetési többletből részben az államkassza kiadásainak bővítésére (szociális szféra, egészségügy, oktatásügy, környezetvédelem, kárpótlás) várókat örvendeztette meg, de semmiképp sem annyira, hogy elégedettek lehessenek. Például az amúgy is visszafejlődő egészségügy fenntartásához csak szeptember végéig futja a megemelt tételből. Ugyanakkor azonban a kínálat oldalán is engedményeket tett a reform vezérkara. Olyanokat, amelyek rríár a piaci szemléletmód világába sorolhatók, s nemcsak a puszta pénzinjekcióban merülnek ki. Kedvezményt jelent a termelőknek, vállalkozóknak a forgalmi adó néhány tételének csökkentése, s az ebből keletkező különbözetet az államkasza állja. Ugyanakkor előnyben részesülnek azok a vállalkozók, akik hazai gépeket és berendezéseket vásárolnak: mert értékükből nagyobb mértékben írhatnak le az év végéK mint egyébként, s a kiugró különbőzetet itt is az állami költségvetésből pótolják. Meghatározott kulcs szerint adókedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek szerződést kötnek és munkát adnak a közép- és főiskolák friss végzőseinek, s némely fuldokló vállalat nyereségadó-csökkenésben is reménykedhet, ha termelési profilját jövőbe mutatónak ítélik meg. Most tehát a szükségesnél nagyobb mértékben állami zsebbe szippantott pénz bizonyos hányada egy gazdaságpolitikai manőver révén visszakerül a gazdaság vérkeringésébe. Élénkíthet rajta, némiképp enyhíthet az életképes vállalati szféra terhein, de csodákat ne várjunk tőle. J. MÉSZÁROS KÁROLY A KULISSZÁK MÖGÖTT TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL Csütörtökön ülést tartott a szlovák kormány törvényalkotási tanácsa, amelynek elnöke Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes. Négy pont szerepelt a napirenden - emeljünk ki közülük egyet, az egészségüggyel kapcsolatos törvényjavaslatot. REFLEX - Mind a négy lényeges volt, ám az egészségügyi ellátás mindanynyiunkat érint. A csehszlovák egészségügyet még a közelmúltban is világszínvonalúnak tartották, legalábbis a lakosságot így tájékoztatták. Felépítését, műszerezettségét tekintve szembe kell néznünk a valósággal, azzal, hogy az egészségügyi intézményhálózat elavult, lepusztult. A kormány már a múlt év végén foglalkozott a szlovák egészségügy reformjának kérdésével. Természetes, hogy a reformnak alkalmazkodnia kell a költségvetési lehetőségekhez, de meg kell változtatni néhány jogszabályt is, így elsősorban az 1960/20 számú népegészségi törvényt. A legfontosabb változás, hogy az egészségügyi ellátás a járási hivatalok hatáskörébe kerül. Létrejön a járásokban az az állami közigazgatási szerv, amely felelős lesz a járás egészségügyének szervezettségéért, az ellátás színvonaláért. - Mikor kerül ez a törvényjavaslat a parlament elé? - A törvényalkotási tanács jóváhagyta a módosító javaslatokat és a kormány már a legközelebbi, tehát a jövő heti ülésén megvitatja a kiegészített törvénytervezetet. Amennyiben a kormány egyetért a módosító javaslatokkal, a parlament őszi ülésének napirendjére tűzik. - Alojz Rakús egészségügyi miniszter két héttel ezelőtt bejelentette, hogy a harmadik negyedév végéig leállítanak minden egészségügyi beruházást, mert kimerítették az évi költségvetési keretet. Történt-e előrelépés ezen a téren? - Pontosítani szeretném, nem minden beruházást állítanak le. Igaz, nagyon szűkre szabott keretek között kell gazdálkodniuk, de az egészségügyi tárcának fel kell állítania a fontossági sorrendet, meg kell határoznia, melyek azok a beruházások, amelyeket nem lehet leállítani. - A miniszter szerint sok fontos építkezés befejezésére sincs pénz. - A költségvetési többletből részben már orvosoltuk ezt a problémát. El szeretném még mondani, hogy a kormány már többször elnapolta a magánorvosok kérdését, de csak azért, mert precízen akarta kidolgozni a vonatkozó törvényjavaslatot. Most ez is elkészült és az október elsejei terminus érvényben marad. Október 1-től tehát a magánpraxist is engedélyezik majd. AGÓCS VALÉRIA DEMOKRATIKUS AGRÁRBLOKK SZÜLETIK? (Munkatársunktól) - Időszerű mezőgazdasági kérdésekről mondta el véleményét a sajtó képviselőinek csütörtökön Pozsonyban Pavel Delinga, a Szlovákiai Mezőgazdasági Párt elnöke. Bevezetőjében kiemelte: még a földművesblokád előtt figyelmeztették a kormányt, vegye komolyan az ágazatban kialakult helyzetet. Magából az akcióból nem akartak politikai tőkét kovácsolni, ezért kimondottan szakmai alapon szerveződött, s azzal a céllal, hogy gazdasági és létkérdésekre hívja fel a figyelmet. Szerinte ma már minden politikai párt, mozgalom beleszól a mezőgazdaságba, bezzeg a földművesek közös fellépése előtt ezt nem tették. A mostani helyzet nem válik a parlament dicséretére, hisz a képviselők komoly kérdésekből politikai színházat csinálnak, s a földműveseket az ötvenes évekre jellemző állapotba állítják be. Szólt a párt célkitűzéseiről is. Feladatuknak tartják a kormány agrárpolitikai lépéseinek állandó számontartását, s követelni fogják, hogy a parlamentben csak a szakemberek szóljanak bele a mezőgazdaság dolgaiba. Ugyanakkor kezdeményezik a mezőgazdasági párti erők demokratikus agrárblokkba tömörülését, hogy a legközelebbi választásokon összefogva bejussanak a parlamentbe. Felvetődik a kérdés: milyen alapon próbálnak közös hangot találni? Delinga úr szerint nem a múlt, hanem a jövő agrárpolitikája kötheti majd össze a blokkba kerülőket. Párbeszéd útján kívánják közös programjukat kidolgozni. Egyelőre csak a Földművesek Mozgalmával ültek asztalhoz, s ezúttal fordulnak kezdeményezésükkel a többi párthoz, mozgalomhoz. Kérdésekre válaszolva elmondta: a kormányzat valószínűleg azért talál egyszeriben időt meg pénzt a mezőgazdaság létkérdéseinek megoldására, mert legfelsőbb szinten is rádöbbentek az ágazat helyzetének súlyosságára. Ehhez pedig részben a földművesblokád is hozzájárult. (jmk) ORVOSI TANÁCSADÓ MITŐL FÁJ A FEJÜNK? (4) Fejfájás a központi idegrendszer megbetegedései következtében. Az előző részekben felsorolt felfájásoknak látszólag nincs szervi alapjuk. A koponya röntgenfelvétele és a neurológiai vizsgálatok eredménye negatív. Más a helyzet olyankor, amikor anatómiailag kimutatható kóros elváltozás okozza a fejfájást. Az agydaganatok hatvan százalékában fordul elő fejfájás és harminc százalékukban ez az első tünet. Gyanús az a fejfájás, amely hirtelen jelentkezik éjszaka, olyan embereknél, akik azelőtt nem panaszkodtak fejfájásra. A fájdalom hirtelen kezdődik, erős és hányinger nélküli hányás kísérheti. Ha valaki ilyen fejfájást észlel, ne próbálkozzon gyógyszerekkel, hanem keresse fel orvosát. Fejfájás a fő tünete a pókhálóhártya alatti (szubarachnoideális) agyvérzésének is. Ez a fejfájás teljes váratlanul, hirtelen kezdődik, (olyan mintha súlyos tárggyal fejbevernék az embert) és a fejfájáshoz tarkómerevség, hányás, majd tudatzavar és eszméletvesztés társul. Az agy belsejében levő erek elpattanása vagy eldugulása (amit a köznyelv gutaütésnek nevez), szintén járhat fejfájással, de ezekben az esetekben a neurológiai tünetek állnak az előtérben és csak ritkán a fejfájás. Szubarachnoideális vérzés és agyvérzés gyanúja esetén sürgős orvosi vizsgálatra és beavatkozásra van szükség. Az agyhártyagyulladásnak is velejárója a fejfájás, amely leginkább a szemüreg mögött érezhető. Az agyhártyagyulladás tarkómerevséggel, hányingerrel, neurológiai tünetekkel és rendszerint lázzal jár. A fej sérülései természetesen fájdalommal járnak. A fejfájás megmaradhat a seb okozta fájdalom elmúlása után is, főleg agyrázkódás és agyzúzódás után. Kedvező esetben ez a fejfájás néhány nap múlva minden kezelés nélkül megszűnik, de előfordul, hogy egyesek hónapokkal a sérülés után is fejfájásra panaszkodnak. Az lyen fejfájás kivizsgálása és kezelése neurológus szakorvos feladata. Fejfájás, amelynek eredete a fej más részeiben vagy a nyakban van. Fejünkben az agyon kívül még számos olyan szerv található, amely fájdalommal jelzi, hogy valami nincs rendben. A leggyakoribb természetesen a fogfájás, hiszen agyunk, szívünk, májunk csak egy van, foALKOTMÁNYOSSÁG - VÁLSÁGHELYZETBEN IS Számtalan újságcikkben olvasható, hogy Václav Havel - amatőr politikus. Persze, a jelzőt mindenki „hazabeszélve" írja és olvassa. Jeles külföldi publicisták és a szárnyait bontogató demokrácia sorsáért aggódó belföldi olvasók az „amatőr" jelzőt elismerésnek szánják, míg az ellendrukkerek rendszerint arra utalnak, hogy a köztársaság elnöke időnként fittyet hány a diplomáciai és a politikai szokásoknak, és ezzel kárt okoz az országnak. Ma, egy nappal a népszavazási törvény jóváhagyása után azt kell mondanom, hogy a Prágai Vár lakója nem annyira amatőr politikus, mint sokan gondolják. Lehet, hogy - főképp jó drámaíróként - csak mímeli az amatőrséget. Hogy idestova már egy éve a parlament elé terjesztette a népszavazásról szóló törvényt, illetve a köztársasági elnök jogköréről szóló törvény tervezetét, azzal egyúttal azt is bebizonyította, hogy előrelátó államférfi. Mert az is tudta már valamikor 1990 októberében, amit akkor még csak a Szlovák Nemzeti Párt és a többi nacionalista párt vezérkara tudott. Jó előrejelzőnek és kiváló emberismerőnek bizonyult. Az első tulajdonság a politikusok sajátja, a második az irodalmároké. Nincs kizárva, hogy Václav Havel tavaly ősszel azért terjesztette elő a referendumtörvény javaslatát, mert június és október között - a parlamenti életet figyelve - sok mindent megtudott arról, hogy mit várhat el ez az ország a törvényhozóktól. Ha úgy vélte, hogy túlságosan nagy érték Csehszlovákia egysége, semhogy őrzését erre a parlamentre lehetne bízni - bölcsen tette. Régen történt ebben az országban olyan arcpirító dolog, mint azon a napon, amelyen a képviselőház visszautasította az államfő által előterjesztett két törvényjavaslatot. Visszautasították, és nem sokkal később minden korábbinál erőteljesebben agitálni kezdtek a szlovák nemzeti pártok a két köztársaság különválásáéit. Elsősorban azért tehették ezt következmények nélkül, mert nincs törvény (akkor még nem volt törvény) a népszavazásról. A föderáció mellett síkra szálló politikai erők nem vették őket komolyan, mert mindenki tisztában volt vele, hogy Szlovákia lakosságának többsége nem híve a különválásnak, a szeparatisták pedig szabadon hőzönghettek, mert nem volt törvényes alapja a megmérettetésüknek. Ezért felelt meg a nacionalistáknak a különválás jogi szabályzatlanságának az állapota. Arra viszont jó volt ez az állapot, hogy a parlamentben és a parlamenten kívül fenyegetőzzenek az elszakadással, hogy feszültséget teremtsenek. Sem a türelmét veszített köztársasági elnöknek, sem a szövetségi parlamentnek, de még a Szlovák Nemzeti Tanácsnak sem volt rá módja, hogy kimondja: kérdezzük meg a népet. Ezzel magyarázható, hogy ugyanazok, akik a parlamentben és a mítingdemokrácia ápolása közben nem győztek a népre és a nemzetre hivatkozni, oly kitartóan ellene voltak a népszavazási törvény elfogadásának. Nehezen született meg az alkotmánytörvény, de most már itt van, kihirdetik. A legnagyobb vita akörül zajlott, hogy a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács mennyire szólhat bele egy országos népszavazás elrendelésébe, illetve hogy - elszakadás esetén - miként menjen végbe a föderáció vagyonának felosztása. Ahhoz nem kell különösen élénk fantázia, hogy felismerjük, miért ellenezte a Szlovák Nemzeti Párt a referendumtörvény elfogadását. Az viszont már nehezebben érthető, hogy egészen az utolsó percig miért volt oly tartózkodó a szlovák kereszténydemokraták parlamenti klubja. Valóban csak a tulajdonfelosztás tisztázatlansága miatt? A kérdést végül úgy oldották meg, hogy a tulajdonfelosztás szabályozását kihagyták a törvényből. Az esetleges „osztozkodást" majd külön alkotmánytörvény szabályozza, és ennek elfogadása előtt - áll az új törvényben - nem szabad népszavazást kiírni az ország kettészakadása ügyében. Az is figyelemreméltó rendelkezése a törvénynek, hogy ugyanolyan kérdés megválaszolására öt évnél gyakrabban nem szabad népszavazást elrendelni. Ma már nyilvánvaló, hogy „profi" államférfiként cselekedett Václav Havel, amikor idestova egy éve szorgalmazta az említett két törvény megvitatását és elfogadását. A referendumtörvény azért különösen jelentős, mert lehetővé teszi, hogy bármi történjék is a föderációval, a változások (le sem merem írni, hogy a különválás) mindig civilizált módon mehetnének végbe. A „civilizált" ellentétpárja, a jugoszláviai fejlemények nyomán jól tudjuk, a fegyverekkel történő „megoldás". A parlamentben az elnöki jogkört szabályozó alkotmánytörvényről kevés szó esett azóta, hogy tervezetét a honatyák „kapásból" elvetették. Pedig e vonatkozásban is tisztázni kellene a hatásköröket. Látjuk, mi történt Jugoszláviában, amikor nem tudta sem a hadsereg, sem Szerbia, sem Szlovénia, illetve Horvátország, hogy ki tulajdonképpen az államfő. Talán éppen válsághelyzetben van a legnagyobb szükség az alkotmányos megoldások szavatolására. TÓTH MIHÁLY gunk viszont harminckettő, és a igazat megvallva, nem sokat törődünk velük. Hasonló intenzív fájdalommal járnak az arcmelléküregek és a fül megbetegedései és a háromosztatú ideg gyulladása. Ezeket a fájdalmakat sem a köznyelv, sem az orvostudomány nem sorolja a fejfájások közé. Előfordul azonban olyan fájdalom is, amely az említett szervekből származik, de igazi fejfájás formájában nyilvánul meg. Jó (vagy inkább rossz) példa erre az elhalt fog gyökere körül keletkező gennyes gyulladás, amely nem fáj, de gyakran okoz fejfájást. Lehet a fejfájás oka a nehezen áttörő bölcsességfog is. A szem sérülésre, fájdalomra rendkívül érzékeny szerv. Egyes betegségei viszont gyakran nem helyi tünetekkel, hanem fejfájással jelentkeznek. Közismert tény, hogy az iskolások fejfájását gyakran okozza az, hogy nem látnak jól és szemüvegre van szükségük. Idősebb korban a glaukpma. Különleges, de idős embereknél nem túl ritka megbetegedés az arteritis temporalis, a halántéki verőér gyulladása. A betegség erős fájdalommal jár, amely rágáskor rosszabbodik. A halántéki artéria duzzadt és érintésre érzékeny. A betegség oka nem tisztázott, iehet, hogy a reumatikus megbetegedések körébe tartozik. Egyes szakemberek szerint a fejfájás leggyakoribb oka a nyaki hát

J gerincben van. Azt, hogy az ágyéki gerinc elváltozásai milyen súlyos tüneteket okoznak, majdnem mindenki tudja. Kevesen gondolnak viszont arra, hogy két emelettel lejjebb, a mozgékony nyaki gerinc is érzékeny, sérülékeny testrész. Az innen származó fejfájás a fej hátsó és oldalsó területeire sugároz ki. Rendszerint merevek, érzékenyek a nyaki izmok is. Ezt a betegséget helyes testtartással, tornával, könnyű lenne megelőzni. Fejfájás általános megbetegedések, mérgezések következtében. Alig van kóros állapot, amelyhez alkalomadtán ne társulna fejfájás. Ezek teljes felsorolása (láz, influenza, gyomorrontás, szívelégtelenség, rosszul kezelt diabetesz stb.) majdnem lehetetlen. Egyet mégis szeretnék kiemelni, mert gyors felismerése nagyon fontos. A hirtelen magasba szökő vérnyomás egyik figyelmeztető tünete lehet a fejfájás. Fejfájás kísérheti a vérnyomás csökkenését is, de ez távolról sem olyan veszélyes, mint az ezek falát veszélyeztető magas nyorflás. Hasonló a helyzet a mérgezésekkel is. Itt nem a klasszikus mérgekre (ciánkáli, arzén, sztrihnin) gondolok, hanem mindennapi apró mérgeinkre, az alkoholra, cigarettafüstre, a túl fűszeres, aromás ételekben található káros anyagokra. Ezek migrénre hajlamos emberekben rohamot válthatnak ki, de az egészséges emberek fejét is megfájdíthatják. Dr. Rácz Olivér