Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-02 / 153. szám, kedd

7 v DOKUMENTUM ÚJ szól 1991. JÚLIUS 2. A SZÖVETSÉGI BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (KIVONAT) 1. § Bevezető rendelkezések (1) E törvény alapján létrehozandó a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat (a továbbiakban csak „Szö­vetségi Információs Szolgálat"). (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság hírszerző szerve, amely az állam és alkotmányos rendjének biztonsági és belső rendje ügyeiben lát el feladatokat az e törvény által meghatározott mértékben. (3) A Szövetségi Információs Szol­gálat a tevékenységében az alkot­mánytörvényekhez, törvényekhez és a többi általánosan kötelező erejű jogszabályhoz tartja magát. (4) Az állampolgárok jogait és sza­badságait a Szövetségi Információs Szolgálat eszközeivel csak az e tör­vény által meghatározott mértékben és módon lehet korlátozni. A SZÖVETSÉGI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT HATÁSKÖRE 2. § (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat beszerzi, összpontosítja és feldolgozza a következő informáci­ókat: a/ amelyek az alkotmányos rendszer védelméhez szükségesek, b/ az idegen hírszerző szolgálatok tevékenységéről, c/ a külfölddel szövetkezve szerve­zett terrorizmusról d/ az állam biztonsága ellen irányuló tevékenységről, e/ amelyek az állam gazdasági ér­dekeinek védelme szempontjából fontosak. (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat együttműködik az államtitkok védelmében. 3. § (1) A Szövetségi információs Szol­gálat átadja a/ a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság alkot­mányos szerveinek azon jelentős információkat, amelyekre az em­lített szerveknek szükségük van döntéshozatalukhoz, b/ az illetékes állami szerveknek azon szükséges információkat, amelyekre az említett szerveknek szükségük van az alkotmányelle­nes és jogellenes tevékenység megfékezéséhez. (2) A Szövetségi Információs Szolgálat igazgatója ( továbbiakban csak „igazgató") a kért, határidőben terjeszti elő a Szövetségi Informáci­ós Szolgálat hatáskörébe tartozó azon jelentéseket, amelyek előter­jesztését a a/ Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság elnöke, b/ Szövetségi Gyűlés, c/ Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kormánya d/ Cseh Nemzeti Tanács, e/ Szlovák Nemzeti Tanács, f/ Cseh Köztársaság kormánya, , g/ Szlovák Köztársaság kormánya kérte. (3) Az igazgató évente legalább egyszer jelentést terjeszt elő a Szö­vetségi Információs Szolgálat tevé­kenységéről a Szövetségi Gyűlésnek, a Cseh Nemzeti Tanácsnak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. 4. § A Szövetségi Információs Szolgálat szervezete (1) Az igazgatót a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság elnöke nevezi ki a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság kormányának javas­latára és visszahívja őt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kor­mányának vagy a Szövetségi Gyűlés­nek indítványára. (2) Az igazgató nevezi ki és hívja vissza két helyettesét, mégpedig a Cseh Köztársaság kormányának indít­ványára az egyiket, és a Szlovák Köztársaság kormányának indítványá­ra a másikat. (Az igazgató a megbízatása telje­sítéséért a Szövetségi Gyűlésnek tar­tozik felelősséggel. (4) A Szövetségi Információs Szol­gálat alapszabályzatát az igazgató ja­vaslatára a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság kormánya hagyja jóvá. ASZÖVETSÉGI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 5. § (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat tevékenységét a Szövetségi Gyű­lés ellenőrzi, amely e célból létrehozza különleges ellenőrző szervét (a továb­biakban csak „ellenőrző szerv"). (2) Az ellenőrző szerv három vagy négy tagját a Népek Kamarája vá­lasztja saját képviselői közül, további három vagy négy tagját pedig a Nemzetek Kamarája a saját képviselői közül. 7. § (1) Ha az ellenőrző szerv úgy véli, hogy a Szövetségi Információs Szol­gálat vagy tagjainak tevékenysége törvénysértő módon korlátozza vagy felszámolja valakinek jogait, az igaz­gatótól magyarázatot kérhet, s kérheti egyben azokat az Írásbeli anyagokat és valamennyi olyan adatot, amelye­ket az ilyen személyről a Szövetségi Információs Szolgálat nyilvántartása tartalmaz. (2) Az ellenőrző szerv elrendelheti az igazgatónak, hogy vessen véget annak a tevékenységének, amely meghaladja a Szövetségi Információs Szolgálatnak a 2. §-ban meghatáro­zott hatáskörét, vagy amely töivény­sértő, továbbá elrendelheti neki, hogy a Szövetségi Információs Szolgálat nyilvántartásaiban vezetett mindazon adatoknak, amelyek meghaladják a Szövetségi Információs Szolgálatnak a 2. paragrafusban meghatározott ha­táskörét vagy amelyek jogosulatlanul lettek szervezve, vagy amelyek valót­lanok, oly,módon helyezze el, hogy a bíróság kivételével senki se férhes­sen hozzájuk. (3) Az ellenőrző szerv a Szövetsé­gi Információs Szolgálat tagjainak minden egyes olyan törvénysértésé­ről, amelyről tevékenysége során tu­domást szerez, köteles jelentést tenni a Szövetségi Gyűlésnek és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság főügyészének, s az ügy jellege sze­rint értesíti ezekről a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányát is. 8. § A Szövetségi Információs Szolgálat tagjai (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat feladatait a tagjai teljesítik, akik a Szövetségi Információs Szolgálatnál szolgálati viszonyban vannak. (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat tagja csupán a Cseh és Szlovák Köztársaság állampolgára lehet, ha betöltötte 21. életévét, feddhetetlen, s rendelkezik a szolgálat teljesítéséhez szükséges egészségi és szakmai elő­feltételekkel. 9. § A Szövetségi Információs Szolgálat tagjainak kötelességei és jogosultságai A Szövetségi Információs Szolgálat tagjai feladataik teljesítése során kö­telesek ügyelni a személyek becsü­letére, hírnevére és méltóságára, va­lamint saját becsületükre, hírnevükre és méltóságukra, továbbá arra, hogy tevékenységükkel kapcsolatban a személyeknek ne keletkezzen káruk vagy más hátrányuk. 10. § A Szövetségi Információs Szolgálat tagja a katonai bíróságok joghatósá­ga alá tartozik. 11. § A Szövetségi Információs Szolgálat tagjai a Szövetségi Információs Szol­gálathoz való tartozásukat a nyilván­tartási számmal ellátott szolgálati iga­zolvánnyal, illetve szóbeli kijelentéssel - „Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat" - igazolják. 12. § A Szövetségi Információs Szolgálat tagjai szolgálati feladataik teljesítése so­rán jogosultak a szükséges informá­ciók megszerzésére. Senkit sem lehet kényszeríteni információ átadására. 13. § Lőfegyver használata (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat tagja jogosult a fegyverviselésre és a fegyvernek, az e törvény által meghatározott kereteken belüli hasz­nálatára, a/ hogy önvédelem esetében elhárít­sa a személye ellen folytatott tá­madást vagy a személyét közvet­• lenül fenyegető támadást vagy más személy élete elleni táma­dást, b/ amennyiben másként nem hárít­ható el az a veszélyes támadás, amely a védett objektumot, az őr­zött, zárt területet vagy a védett személyt veszélyezteti, az arra Irá­nyuló eredménytelen előzetes fel­szólítás után, hogy a támadással hagyjanak fel. (2) A fegyverhasználat során a Szövetségi Információs Szolgálat tag­ja köteles ügyelni a feltétlenül szük­séges óvatosság megtartására, hogy ne veszélyeztesse főként más szemé­lyek életét és a lehető legnagyobb mértékben kímélje annak életét, aki ellen a fegyverhasználat irányul. HÍRSZERZŐ ESZKÖZÖK 14. § (1) Hatáskörén (2.§) belül a Szö­vetségi Információs Szolgálat a követ­kező hírszerző eszközök használatára jogosult: a/ a hírszerzés műszaki eszközei, b/ a Szövetségi Információs Szolgá­lat javára cselekvő személyek, c/ fedőokmányok, d/ követés (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat köteles az (1) bekezdés a/, c/ és d/ pontjai alatt említett hírszerző eszközök védelmét biztosítani az áru­lással, visszaéléssel, károsodással vagy megsemmisítéssel szemben, to­vábbá az (1) bekezdés b/ pontjában említett személy védelmét biztosítani az árulással, becsületének csorbításá­val szemben, s köteles védeni életét és egészségét. 15. § E törvény céljaira a hírszerzés mű­szaki eszközeinek kell tekinteni főként az elektrotechnikai, fototechnikai, vegyi, fizikai, rádiótechnikai, optikai, mechani­kai és műszaki eszközöket és beren­dezéseket, illetve kombinációikat, ha ezeket titkolt módon használják fel a/ küldemények felkutatásánál, fel­nyitásánál és vizsgálatánál, illetve kiértékelésénél a kriminalisztikai módszerek felhasználásával, b/ lehallgatásnál és távközlési üze­meltetés rögzítésénél, c/ fényképek, hangfelvételek és más felvételek készítésénél azokban , az esetekben, amikor a Szövet­ségi Információs Szolgálat ezeket a saját hatáskörén belül használja fel tények megállapítására. 16. § (1) A hírszerzés műszaki eszközeit a Szövetségi Információs Szolgálat a 2. § szerinti hatáskörén belül csak az ügyésznek a hírszerzés műszaki esz­közeinek alkalmazására előzetesen ki­adott írásbeli engedélye (a további­akban csak „engedély") alapján használhatja és csak akkor, ha az adott tevékenység feltárása és doku­mentálása más módon nem hatékony vagy sokkal nehezebb. (2) A hírszerzés műszaki eszközei­nek alkalmazása csak a legszüksége­sebb mértékben korlátozhatja a lakás sérthetetlenségét, a levéltitkot és a hír­közlő eszközökkel továbbított hírek titkát 18. § Az engedélyt a következő szervek adják ki: a/ a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyésze vagy az általa kijelölt ügyészek, b/ a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság ügyészségeinek azon ügyészei, akiket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyésze jelölt ki az ille­tékes köztársaság legfőbb ügyé­szével történt megállapodás után. (3) Az ügyész állapítja meg a hír­szerzés műszaki eszközei alkalma­zásának időtartamát, legfeljebb hat hónapi időtartamban, miközben ezt az időtartamot új kérvényezés alap­ján meghosszabbíthatja, de minden egyes esetben legfeljebb csak to­vábbi hat hónappal. Ilyen esetben hasonlóképpen érvényesülnek a 16. és 17. paragrafus, illetve az (1) és a (2) bekezdések rendelkezései. 19. § (1) Az engedélyt kiadó ügyész fi­gyelemmel kíséri, fennállnak-e még a hírszerzés műszaki eszközei alkalma­zásának feltételei. Ha megállapítja, hogy ezek a feltételek megszűntek, az engedélyt visszavonja. (2) A hírszerzés műszaki eszközei használatának befejezéséről a Szövet­ségi Információs Szolgálat értesíti az ügyészt, aki az engedélyt kiadta. (3) Az e törvény alapján a hírszer­zés műszaki eszközeivel szerzett in­formációkat csak a 2. §, valamint a 24-27. paragrafusok rendelkezéseivel összhangban lehet felhasználni. 21. § A Szövetségi Információs Szolgálat javára cselekvő személyek (1) E törvény céljaira a Szövetségi Információs Szolgálat javára cselekvő személynek kell tekinteni azt a termé­szetes személyt, aki önként és titkolt módon nyújt szolgálatokat a Szövet­ségi Információs Szolgálatnak a ha­táskörébe (2.§) tartozó feladatok tel­jesítése során. (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat csak az egyes feladatok teljesí­tése idején vezethet nyilvántartást a Szövetségi Információs Szolgálat ja­vára cselekvő személyekről; e nyil­vántartások adatait a feladat teljesíté­se után meg kell semmisíteni. 22. § Fedőokmányok (1) E törvény céljaira a fedőokmá­nyok alatt azokat az iratokat és tár­gyakat kell érteni, amelyek a Szövet­ségi Információs Szolgálat azon tagja valódi személyazonosságának eltitko­lását szolgálják, aki a Szövetségi In­formációs Szolgálat hatáskörébe tar­tozó feladatokat teljesíti. (2) A fedőokmányokat a Szövetsé­gi Információs Szolgálat csak az igaz­gató döntése alapján adja ki. (3) A Szövetségi Információs Szol­gálat vezeti a fedőokmányok nyilván­tartását, mégpedig azokét is, amelye­ket saját hatáskörükön belül a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság hatáskörébe tartozó fegyveres biztonsági testületek és biztonsági szolgálatok tagjai hasz­nálnak, amennyiben az említett tes­tületek és szolgálatok törvény alap­ján jogosultak a fedőokmányok használatára. 23. § (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat általi követésről, a hatáskörébe (2.§) tartozó feladatok teljesítésére az igazgató vagy a Szövetségi Informá­ciós Szolgálatnak általa meghatalma­zott tagja dönt. (2) Az igazgató részletesebben szabályozza a követés módját és a nyilvántartását. Nagy László felvétele az ÁRNYÉKOK című sorozatból SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA 24. § (1) Hatáskörén belül a Szövetségi Információs Szolgálat jogosult arra, hogy nyilvántartásaiban megőrizzen és felhasználjon adatokat a szemé­lyekről, amennyiben a/ megalapozott gyanú létezik a 2. §-ban említett törekvésekről vagy tevékenységről, b/ ez szükséges a 2. §-ban említett törekvések vagy tevékenység fel­derítéséhez vagy kiértékeléséhez. (2) A 15. életévüket még be nem töltött kiskorúak magatartásáról szóló adatokat nem szabad nyilvántartani. A 15. életévüket betöltött kiskorúak magatartásáról szóló adatokat a nyil­vántartásba az iktatásuktól számított két éven belül felül kell vizsgálni, s legkésőbb öt éven belül úgy kell azo­kat elhelyezni, hogy a bíróságon kívül senki se férhessen hozzájuk, hacsak e személyekről nagykorúságuk meg­szerzése után a Szövetségi Informá­ciós Szolgálat nem szerez további is­mereteket a hatáskörén (2.§) belül. 25. § Amennyiben a Szövetségi Informá­ciós Szolgálat nyilvántartásaiban sze­replő személyi adatokra már nincs szükség a Szövetségi Információs Szolgálat feladatainak teljesítéséhez, illetve amennyiben erre már törvé­nyes indok van, a Szövetsági Infor­mációs Szolgálat oly módon helyezi el ezeket az adatokat, hogy a bíró­ságok kivételével senki se férhessen hozzájuk. 27. § A Szövetségi Információs Szolgálat köteles biztosítani a személyi nyilván­tartásokban szereplő adatok védelmét az árulással, a visszaéléssel, a káro­sodással vagy megsemmisítéssel szemben. KÁRTÉRÍTÉS 30. § (1) Ha bárki is egészségében ká­rosult vagy meghalt azzal a segítség­gel összefüggésben, amelyet a Szö­vetségi Információs Szolgálatnak vagy tagjainak nyújtott a kérésükre vagy tudtukkal. az így keletkezett kárt az állam téríti meg a dolgozók bal­eseteinek kártalanítását szabályozó el­őírások alapján. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya rendeletével megállapíthatja, mely esetekben és milyen mértékben aI jár egyszeri, rendkívüli kártalanítás is a munkajogi kártérítési szabá­lyok szerinti igények mellett an­nak a személynek, aki segítséget nyújtott, b/ növekszik a munkajogi szabályok szerinti, a hátramaradottakat megillető egyszeri kártalanítás és mikor lehet ilyen kártalanítást megítélni azon személyeknek, akik eltartásukkal a segítséget nyújtó személyre voltak utalva. (2) Annak, aki az első bekezdés szerint segítséget nyújtott, az állam megtéríti a dolgaiban keletkezett azon kárt is, amely a segítségnyúj­tással összefüggésben keletkezett. Ennek során a tényleges kár téríten­dő meg, mégpedig az eredeti álla­pot helyreállításával; amennyiben ez nem lehetséges vagy nem célszerű, a kárt pénzben kell megtéríteni. A károsultnak azonban megítélhető azon költségeinek megtérítése, ame­lyek a károsodott dolgot helyettesítő új dolog beszerzésével kapcsolat­ban keletkeztek. 32. § (1) A Szövetségi Információs Szol­gálat tagjai nem lehetnek politikai pártok és politikai mozgalmak tagjai, nem vehetnek aktívan részt a pártok ?s mozgalmak tevékenységében és a javukra sem tevékenykedhetnek. (2) A Szövetségi Információs Szol­gálat tagjai nem lehetnek olyan tár­saság szerveinek tagjai, amely nye­reségorientált tevékenységgel foglal­kozik. 37. § Ez a törvény július elsejével lép hatályba.

Next

/
Thumbnails
Contents