Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-19 / 167. szám, péntek

1991. JÚLIUS 19. .ÚJ szói HÍREK - VÉLEMÉNYEK „KELLEMETLEN KÉRDÉSEK" (Munkatársunktól) - A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) teg­napi sajtóértekezletén Gyurovszky László, a mozgalom vezetésének tagja bíráló hangnemben nyilatko­zott a Ján Klepáčnak, a Szlovák Nemzeti Tanácsban elmondott ter­vezetéről, a nemzetőrség létrehozá­sának elképzeléséről. A vízlépcső­vel kapcsolatos eseményekről szól­va azt hangsúlyozta, hogy a vízlép­cső problematikája sokkal bonyolul­tabb annál semhogy rendőrségi esz­közökkel megoldható lenne. Utalt arra, hogy a szerződést 1977-ben ratitikálta a magyar Országgyűlés és a csehszlovák Szövetségi Gyűlés, s ezért nem tartják elfogadhatónak, ha a szlovák kormány, a szerződést lényegesen módosítva az úgyneve­zett C-variáns mellett dönt. Az FMK a saját liberális demokratikus alapel­veiből kiindulva szükségesnek tarta­ná, hogy erről a kérdésről tárgyaljon a szlovák parlament, de természete­sen az 1977-es szerződést ratifikáló Szövetségi Gyűlés is. A továbbiakban a Václav Havel elnök által, a népszavazásról előter­jesztett törvénnyel kapcsolatban foglalt állást az FMK, miközben a Szöveségi Gyűlés által vitatott tör­vény demokratikus voltát hangsú­lyozták, illetve - tekintettel a sajtóér­tekezleten nagy számban részt vevő szlovák újságírókra - azt, hogy a népszavazásról szóló törvényter­vezet elfogadása, mit sem csorbíta­ná a szlovák nemzet jogait. Hunčík Péter, a köztársasági el­nök tanácsadója a kisebbségek jo­gairól tartott genfi értekezletről tar­tott rendkívül érdekes - s a szlovák újságírókat számtalan „kellemetlen­nek" gondolt kérdés feltevésére in­gerlő - beszámolót. Hunčík Péter a kérdésekre válaszolva kifejtette a kollektív és az egyéni jogokról vallott nézeteit, s az európai nemze­tiségi politikával kapcsolatos eredeti észrevételeit. F. M. TILTAKOZAS A Somodi Művelődési Tábor résztvevői támogatják a csallóközi lakosság tiltakozását a bősi vízlép­cső befejezése ellen. Követeljük, hogy a szlovák kormány vegye fi­gyelembe a lakosság véleményét. Tiltakozunk az ellen, hogy Szlovákia vezetése nem veszi figyelembe sem a lakosság tiltakozását, sem azokat a környezeti károkat, amelyekkel a vízlépcső befejezése jár. Követel­jük a karhatalom azonnali visszaren­delését. Követeljük a közvélemény tárgyilagos tájékoztatását. Követel­jük, hogy a vízlépcső befejezését ne politikai és nemzeti presztízskérdés­ként, valamint nemzeti kisebbségi ügyként kezeljék. A Somodi Művelődési Tábor résztvevői FELHÍVÁS Az Együttélés Dunaszerdahelyi Járási Ügyvivői Tanácsa felhívja a lakosságot, hogy csatlakozzon So­morja csölösztői városrészében, az új Kormorán szállónál több napja tiltakozó természetvédőkhöz; mu­tassuk meg, hogy meg akarjuk és meg tudjuk védeni szeretett Duna­tájunkat. Reggel 6 órától folyamato­san várjuk mindenki részvételét, aki­nek fontos a múlt és a jövendő. PÁZMÁNY PÉTER, az Együttélés járási testületének elnöke VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. július 19-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,91 52,71 Francia frank 5,17 5,25 Német márka 17,57 17,86 Olasz líra (1000) 23,56 23,93 Osztrák schilling 2,49 2,53 Svájci frank 20,27 20,60 USA-dollár 31,10 31,49 NÉPSZAVAZASI TÖRVÉNY: MÁSODIK NEKIFUTÁSRA (Munkatársunktól) - Nem kedvező előjellel kezdte tanácskozásának 12. napját a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése. A két kamara ugyanis nem hagyta jóvá a CSSZSZK fegyveres erői főfelügyelői tisztségére jelölt négy képviselő egyikét sem. A döntést a képviselők titkos szavazással hozták. A védelmi és biztonsági bizottságok Bronislav Longauer (NYEE), Karol Sto­rne (PDP) és Libor Konvička (PM) kép­viselőket, negyedikként pedig a parla­ment politikai grémiumának indítáványá­ra, Alois Rajnič (KDM) képviselőt jelöl­ték e fontos posztra. Egyikük sem kapta meg a szükséges számú szavazatot, így egy későbbi időpontban a parlament újra visszatér a főfelügyelő-választásra. Ez­után ülést tartott a politikai grémium, ta­nácskoztak a képviselői klubok is, s megvi­tatták a népszavazásról szóló alkotmány­törvény-javaslathoz fűzött módosító javas­latokat. Fél kettő előtt megkezdődött a sza­vazási maratón. A módosító javaslatok túlnyomó többségét a képviselők nem hagyták jóvá. Az egész népszavazási alkotmánytörvény-javaslatról való szava­zás előtt szünetet rendeltek el. A szavazáskor a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája cseh része támo­gatta, a Nemzetek Kamarája szlovák ré­szének többsége viszont elvetette a nép­szavazási alkotmánytervezetet. A parla­ment többsége ezt döbbenettel vette tu­domásul, ám néhányan tapsoltak is. Csu­pán tíz szavazaton múlott Václav Havel alkotmánytörvény-javaslatának sikere. A törvényjavaslat ellen a Szlovák Nem­zeti Párt jelenlevő képviselői szavaztak, a KDM, illetve a DSZM több képviselője pedig tartózkodott. A magyar mozgalmak jelenlevő képviselői kivétel nélkül támo­gatták Václav Havel törvényjavasatát. Az előállt helyzet áthidalására a parlamenti ügyrend szerint egyeztető tárgyalásokat lehet folytatni. Ezután került volna sor a kisprivatizációs törvényhez tett módosí­tó javaslatok megvitatására, ám Marián Čalfa miniszterelnök javaslatára a képvi­selők egyetértettek azzal, hogy a törvény­javaslat újratárgyalását a következő együttes ülésre halasszák. Ezután megvitatták azt a petíciót, ame­lyet 98 újságíró megbízásából a Mladá Fronta dnes két szerkesztője írt alá, s ter­jesztett a Szövetségi Gyűlés elé. Az alá­írók a petícióban arra kérik a parlamentet, járuljon hozzá, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkatársait még a lusztrációs törvény jóváhagyása előtt alávethessék a feddhetetlenségi vizsgálatoknak. A petí­ciós és kezdeményezőbizottság indokolt­nak tartotta a 98 újságíró kezdeményezé­sét, s azt javasolta a Szövetségi Gyűlés kamaráinak, hogy határozatban ajánlják a kormánynak, hogy teremtse meg az újságírók lusztrálásához szükséges tör­vényes feltételeket. A vita után a petíciós és kezdeményezőbizottság határozati ja­vaslatát csupán a Nemzetek Kamarája támogatta, a Népi Kamara viszont nem. így a lusztrációs törvény elfogadása előtt nem kerülhet sor a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak feddhetetlen­ségi vizsgálatára. Ezután Ernest Valko ismertette a nép­szavazási alkotmánytörvény-javaslattal kapcsolatos ellentétes véleményeket egyeztető bizottság tárgyalásának ered­ményét. Majd szünetet rendeltek el, s a klubok ismét tanácskoztak. Ezután újból meghallgatták a föderáció vagyonának a két köztársaság közti fel­osztására vonatkozó cikkely módosított szövegét, amelyet a kamarák jóvá­hagytak. Ekkor már csak az egész népszavazá­si törvényjavaslatról kellett újra dönteni. Ezúttal a Nemzetek Kamarája szlovák részéről is megkapta a támogatást, azaz a Szövetségi Gyűlés a második forduló­ban jóváhagyta Václav Havel népszava­zási törvényjavaslatát. Lapzártánk idején került sor a szerze­tesrendek, kongregációk és az olomouci érsekség vagyonára vonatkozó törvény­nek az egyeztető tanácskozások utáni újratárgyalására. SOMOGYI MÁTYÁS DÖNTÖTT A SZÖVETSEGI KORMÁNY: MARAD A MINIMÁLBÉR Prágában tegnap tanácskozott a szövetségi kormány. Bevezetőben meghall­gatta Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter tájékoztatóját a gazdasági reszortok képviselővel tartott szerdai találkozásáról, amely a mezőgazdaságban kialakult helyzetet elemezte. A gazdasági minisztérium ennek alapján a mezőgaz­dasági termékfelesleg megoldására és a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek piaci szabályozásának rendszerére javasolt megoldásait a kabinet legközelebbi, július 25-i ülésére terjeszti elő. A testület jelentós figyelmet szentelt a Gazdasági és Szociális Egyeztető Ta­nácsa július 16-án lezajlott eredményte­len ülése tanulságainak. Ennek alapján határozatot hozott, hogy a minimálbér a jelenlegi 2000 korona havi összeg ma­radjon továbbra is, azzal a kikötéssel, hogy a kollektív szerződésekben a szak­szervezetek megállapodhatnak a vállala­tokkal, a munkáltatókkal magasabb mini­málbérben. Ezzel a kormány szeretné megelőzni a negatív szociális-gazdasági következményeket. A kabinet határozata alapján a jelenle­gi bérszabályozást - a bérek növekedé­sének irányszáma az év harmadik ne­gyedévére, az Általános Egyezmény 9. cikkelye értelmében, 29 százalék volt - meghagyja. Megbízta viszont Petr Mil­ler, szövetségi munka- és szociális ügyi minisztert, hogy elemezze a bérszabályo­zás hatásait, mindenekelőtt a pályázatról szóló törvény működésével kapcsolatban, amely ez év szeptemberében lép ha­tályba. A szövetségi kormány ezeken kívül jóváhagyta az 1991-es év végéig érvé­nyes gazdaságpolitika alapelveit, egyet­értett hazánk és a Dél-afrikai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok nagykö­veti szintű felvételével. Az életkörnyezet javítására irányuló intézkedéseket is elfo­gadta, valamint tudomásul vette a telkek, épületek, szervezetek és vállalatok auto­matizált nyilvántartásáról szóló terve­zetet. „TÁRGYALNI KELLETT VOLNA" Tegnap a szlovák kormány törvényalkotási tanácsa ülésének szünetében Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes az alábbiakat nyilatkozta lapunknak arról, hogy a környezetvédőket kiszorították a dunai vízmű építkezési területéről. - Az FMK már az elmúlt héten elítélte az esetleges rendőri beavatkozást. Sze­rintem a felek nem használtak ki minden tárgyalási lehetőséget. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, egy építkezés terüle­tén rendeletek szabályozzák: ki léphet be és ki tartózkodhat ott. Hogy mennyire volt indokolt a rendőrségi beavatkozás a terü­letfoglalókkal szemben, azt nem tudom megítélni, mert nincsenek pontos infor­mációim; kétségtelen viszont, hogy min­denképpen a tárgyalásos megoldást kel­lett volna választani, nem pedig a beavat­kozást. Azt gondolom, a Zöldek Pártja a tegnapelőtti sajtóértekezleten nagyon ésszerű javaslatot tett: szakemberek vizs­gálják felül a vitás kérdéseket. Amennyi­ben mind környezetvédelmi, mind műsza­ki szempontból elfogadható megoldást találnak, akkor a két illetékes kormánynak már ,,csak" döntenie kell. Engem, akit állampolgárként is közvetlenül érint a kér­dés, hiszen az építkezés közelében la­kom, nemcsak az érdekel, hogy figyelem­mel fogják-e kísérni az ivóvízkészlet mi­nőségét; engem az foglalkoztat legin­kább, hogy ha esetleg katasztrófa követ­kezne be, akkor milyen műszaki mecha­nizmusok léphetnének életbe, hogyan csökkentenék a károkat. Számomra ez a fő kérdés. Amennyiben erre tudomá­nyosan megalapozott feleletet kapunk, szerintem akkor lehet tárgyalni arról: le­gyen-e vízmű, vagy ne legyen! (deák) TAPASZTALATSZERZÉS (Munkatársunktól) - A szerdán meg­kezdett sikeres csehországi tárgyalásait tegnap Szlovákiában folytatta Donald J. Etwood amerikai hadügyminiszter-he­lyettes. A délelőtti órákban Jozef Belcák, a szlovák gazdasági miniszter kíséreté­ben öt vágvölgyi gépipari üzemet látoga­tott meg. Tapasztalatairól beszámolt az újságíróknak is. Megtudhattuk tőle, hogy konkrét megállapodások nem születtek még. Jozef Belcák szerint a konverzió 35 szlovákiai üzemet érint. (lovász) MINT A ZÖLDEK (Munkatársunktól) - A Szlovák Nem­zeti Párt hasonló álláspontot képvisel a bősi vízlépcsővel kapcsolatban, mint a Zöldek Pártja - fejtette ki az SZNP tegnapi sajtótájékoztatóján Jozef Prokeš pártelnök. Az építkezést be kell fejezni, de úgy, hogy az ökológiai károk minimálisak legyenek. A pártelnök szerint a magyar fél részére Bős nem annyira ökológiai, mint inkább politikai, gazdasági kérdés. Ugyanakkor beismerte: a környezetvédők aggodalma nem teljesen alaptalan. G. A. G 7: AHÁNY HÁZ, ANNYI ÉRTÉKELÉS (Folytatás az 1. oldalról) melyet továbbiakban kell követni. Véleménye szerint vissza kellene térni Ronald Reagan exelnök egy­kori indítványához, s a felére csök­kenteni ezeknek a fegyvereknek a számát. Ezt a START 2 szerző­dést követnie kellene a START 3­nak, mégpedig valamennyi nukleáris hatalom részvételével. Visszatérve a G 7 és Gorbacsov tárgyalásaira ezekről a csoport so­ros elnöke, John Major brit kormány­fő úgy vélekedett, teljesen új szinten vették fel a baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval. A Nyugat technikai segítséget nyújt a Szovjetuniónak bekapcsolódásához a nemzetközi közösségbe. Támogatni fogja taná­csaival a gazdasági reformot, konk­rétan a privatizálást és a piacgazdál­kodás megteremtését. Emellett szorgalmazni fogják a szovjetunió­beli beruházásokat mind a kormá­nyok, mind a magáncégek részéről. A szovjet reform elősegítésére egy hatpontos csomagtervet fogadtak el. Maga Mihail Gorbacsov a már említett sajtóértekezleten fontos ta­lálkozónak nevezte a tárgyalásokat, melyek megtörték a jeget. Megelé­gedéssel nyugtázta, hogy a jövőben a hetek tájékoztatni fogják a szovjet vezetést évi tárgyalásaikról. Helmut Kohl német kancellár megerősítette, a hét ország pénz­ügyminiszterei rövidesen Moszkvá­ba utaznak, hogy tanácsokkal lás­sák el a szovjet illetékeseket a refor­mok sikeres megvalósításához. Ugyanis - mint azt a csúcstalálkozó­hoz közeli körökben többen megje­gyezték - a szovjet közgazdászok­nak nincsenek tapasztalataik a piac­gazdaságról. Egy brit szakértő kije­lentette, a Szovjetunió esetében nem egy szegény országról van szó, hanem egy rosszul irányított gazda­ságról. A világsajtó értékelése a londoni tárgyalásokról eléggé eltérő. Míg egyes lapok úgy vélik, Gorbacsov nem kapta meg, amit várt, vagyis látogatása nem volt éppen sikeres, más hírforrások, például az AP ame­rikai hírügynökség szerint a szerda a győzelem napja volt a szovjet elnök számára. Érdekes módon, meglehetősen visszafogottan írtak a londoni eredményekről a szovjet la­pok. Elismerik, hogy az elnök nem fog üres kézzel hazatérni, ugyanak­kor azt hangsúlyozzák, ezúttal is bebizonyosodott, a Szovjetunió min­denekelőtt csak magára számíthat. VEGRE ÖSSZEÜLT AZ ÁLLAMELNÖKSÉG (Folytatás az 1. oldalról) Belgrádban, a Szövetségi Palotá­ban tegnap végre megnyílt az ál­lamelnökség kedd óta halogatott ülése. Mint ismeretes, azért volt a huzavona, mért Stipe Mesic elnök Brioniba hívta össze a találkozót, Szerbia, Crna Gora, a Vajdaság és Koszovo képviselői viszont nem vol­tak hajlandók odamenni, mondván: a testület székhelye a fővárosban van. A tegnapi tanácskozáson részt vett a kollektív államfői testület min­den tagja, továbbá a szövetségi kor­mány elnöke, a parlament alelnöke, jelen volt a védelmi, a bel- és a kül­ügyminiszter, valamint ezel< helyet­tesei. A legfontosabb napirendi pont az volt, miként valósítsák meg saját, múlt hét végi határozatukat az ösz­szes félkatonai alakulat leszerelésé­ről, a brioni megállapodások teljesí­téséről, a jugoszláv hadsereg aktivi­zálásáról Horvátországban. Nagyon sok érdekes kitételt tartal­maz az az interjú, amelyet a Kom­szomolszkaja Pravda szovjet napi­lapnak adott Milovan Gyilasz a ve­terán jugoszláv politikus, Tito egyko­ri közeli munkatársa, később kegyvesztett ellenzéki. Azt mondot­ta, Európában a béke megőrzését csupán két erő, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös igyekezeté­vel lehet elérni. A Jugoszláviában jelenleg szembenálló felek csak az ő együttes fellépésük esetén nem fognak erre úgy tekinteni, mint az ország és köztársaságuk belügyeibe való beavatkozásra. Gyilasz saját bevallása szerint is tőle szokatlan változatot vagy inkább feltételezést fogalmazott meg: a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai szövet­sége, a jugoszláv hadsereg részvé­telével együtt, oldhatná meg a fő problémát - ez a különböző fegyve­res alakulatok leszerelése Jugoszlá­viában és a béke helyreállítása. A jugoszláv konfliktus rendezésé­ben Európa szerepére Gyilasz szkeptikusan tekint. Azt mondta, a közelmúltban sem fűzött ehhez nagy reményeket, most azonban már teljesen világos, hogy Európa missziója sikertelen, mert az első csoportnak nem volt semmilyen reá­lis joga és lehetősége az esemé­nyek befolyásolására. Ez vonatkozik arra a hozzávetőleg 50 fős csoportra is, amely jelenleg tartózkodik az or­szágban az EK képviseletében. A három hónapos tűzszünetről az a véleménye, csupán a felgyülemlett problémák megoldásának a haloga­tását jelenti. Ráadásul ezt az időt a lázas erőgyűjtésre is ki lehet hasz­nálni. Még egy érdekes következtetés: az egyedüli valamire való erő Ju­goszláviában jelenleg a hadsereg, mert a politikai pártok többsége se nem erős, se nem szervezett. A had­seregnek viszont nincs esze, s rá­adásul a régi ideológia fogságában van. Igaz, egyelőre még az állam­elnökségnek van alárendelve, de te­vékenységét tekintve már jelentősen önállósodott. RENDŐRI BEAVATKOZÁS KÖRTVÉLYESEN (Folytatás az 1. oldalról) erősítést ezért hamarosan visszavonták a városba. A tiltakozó akció résztvevői ezután több órán át a Csölösztő területén fekvó utak lezárásával igyekeztek meg­akadályozni, hogy a Hydrostav munkagé­pei kivonuljanak az építkezésre. (Az egyéb forgalom zavartalanul zajlott.) Eközben megtudtam, hogy a város ven­déglőiben „megbízható" álhírek terjed­nek arról, hogy a tiltakozó akció résztve­vői naponta 200-300 koronás „zsoldot" kapnak! Nyilván mondanom sem kell, hogy ez szemenszendett hazugság... Hét óra után mintegy 10 főből álló csoporttal felsétáltunk a töltésre, miután azonban a rendőrök többször nyomatéko­san távozásra szólítottak fel bennünket, békésen távoztunk. Délelőtt tíz óra után viszont a gátra felsétáló, mintegy negyven fős csoport már nem tett eleget a felszólításnak. Fél óra múlva - erősítés keretében - a hely­színre érkezett Šeliga őrnagy, aki újra nyomatékosan távozásra szólította fel a vízlépcső ellen tüntetőket. Ennek igno­rálása után hangosbemondón parancsot adott előállításunkra. Az akció során első­sorban a helyszínen engedély nélkül tar­tózkodó újságírókat és a külföldi állmapol­gárokat vették őrizetbe, s a hírlapírókat ezzel munkafeladataik végzésében is gá­tolták. Azaz: abban, hogy az olvasókat objektíven tájékoztathassák. Miután a rendelkezésre álló szolgálati kocsik megteltek, a csoport fennmaradó részét, mintegy 250 métert megtéve, egyszerűen kinyomták az építkezés területéről. Tíz-tizenöten gyűlhettünk így össze a somorjai rendőrségen, ahol egyenként hallgattak ki bennünket. „Előregyártott" kérdéseket tettek fel, például, hogy miért jöttem ki az építkezésre, mikortól vagyok itt, mi volt a célom a tüntetéssel... Eszük­be se jutott, hogy az újságírónak elsősor­ban a tájékoztatás a feladata. Közel két óra. után elengedtek. Búcsúszó helyett arogánsan megkérdezték, hogy a mai tapasztalatok után ki megyünk-e holnap is a gátra. A belföldi állampolgárok a szabálysér­tésről szóló jegyzőkönyv felvétele után távozhattak, az őrizetbe vett külföldieket pedig utasították, hogy éjfélig hagyják el az országot. A közrend „sikeres" helyreállítása után mind a környékbeliek, mind a Po­zsonyból s az ország többi részéből érke­zett környezetvédők a Somorja határát jelképező út mentén táborozva igyekez­tek kifejezni, hogy továbbra is kitartanak követeléseik mellett. A dolgok csütörtöki, koraesti állása szerint a tiltakozó akció ma is folytatódik. TUBA LAJOS MÉRY GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents