Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-18 / 166. szám, csütörtök

RIPORT - INTERJÚ NEM MINDEN MUNKANELKUU AKAR DOLGOZNI BESZÉLGETÉS MIROSLAV DANIHEL MÉRNÖKKEL, A FŐVÁROSI MUNKAHIVATAL IGAZGATÓJÁVAL • Pillanatnyilag Pozsonyban 9500 munkát keresőt tartanak nyilván. Ők munkanélküli segélyt kapnak? - Nem mindenki, körülbelül hatezren. Néhányan végkielégítést kapnak - az első hat hónapbán az átiagkeresetük 60 százalékát. Az átképzés idején - ez az előnyösebb - a fizetés 70 százalékát. • Mennyi a munkanélküli segély? - Ezernégyszáznegyven korona. A segély és a minimálbér között csak pár korona a különbség. Pozsonyban 3 százalékos a munkanélküliség. Ez még elfogadható. A Galántai járásban 9 százalékos, a Kassai, Terebesi, Michalovcei járásokban sokkal rosszabb a helyzet. • A volt szocialista országokban rosszabb vagy jobb a helyzet? - Rosszabb. Sőt, a fejlett nyugati országokban is több a munkanélküli, de ők m^-engedhetik maguknak. % Milyenek a munkanélküliek? -Van egy csoport - úgy mint minden országban -, akik soha nem dolgoztak, nem akarnak és nem is fognak dolgozni. Vannak, akik akarnak dolgozni, képesek is rá, de kihasználják az államot, mert miközben kapják a segélyt, maszekolnak, vagyis a megengedett 800 koronánál többet keresnek. Mindenütt probléma a feketén dolgozók leleplezése. Jártunk Ausztriában, az ellenőrző szervek ott is tehetetlenek. • Nincs megoldás? Hogyan próbálnak tenni valamit? - Behívjuk őket. Meg is jelennek. Ha gyanúnk támad, hetente kétszer is behívhatjuk az illetőt a munkahivatalba. Előfordult, hogy rezignált, kérte, iktassuk ki a nyilvántartásból. Ugyanis, ha feketén dolgozik, mondjuk Ausztriában, nem engedheti meg magának, hogy hetente kétszer-háromszor bejöjjön hozzánk. De ez ritkán fordul elő. A munkanélküli utazhat külföldre, csak harminc napnál tovább nem tartózkodhat kint. • Meddig kaphat valaki munkanélküli segélyt? - Egy évig. • Hány munkahelyet tudnak kínálni? - Mintegy négyszázat. Igyekszünk megfelelő munkahelyet felkí(Folytatás az 1. oldalról) kívánják az ételkínálatot is, majd éjszakai erotikus műsorral a szórakozási lehetőségeket. Bősön csak kerékpárral és gyalogosan lehet megközelíteni az erdő mélyén rejtőző strandfürdőt, mivel nincs parkolója, sem bekötőútja. A fürdő inkább csak a helyi igényeknek felel meg, külföldinek, nyaralóvendégnek sovány kínálat a „közönséges" strandolás. A csallóközaranyosi kempingben magyar és német turisták is táboroznak. Egy faházban a háromágyas szoba hűtővel, konyhahasználattal, tusolóval, mellékhelyiséggel hazai turistáknak napi kétszáz koronába kerül. A német turisták megjegyezték, hogy Pozsonyban az Aranyhomokon kevésbé jó szolgáltatásokért kétszer annyit fizettek. Ez a szezon a döntő Miután megszűnt az idegenforgalmi hivatal, a csallóközaranyosi kemping, több más létesítménnyel, például a komáromi termálfürdővel együtt, az újonnan alakult Városi Idegenforgalmi Vállalaté lett. Az egykor ugyanoda tartozó pati fürdőt pedig a PATREK cég vette át. A valamikori közös könyvelés ketté vált. A falu magának akarta a fürdőt, létrehozta tehát az önálló jogi személyként bejegyzett PATREK céget. A harminc hektáros termálfürdő területén mintegy nyolcvan üzemnek van üdülője. Étkezni két Jednotaétteremben, valamint a Liptovban és egy üzemi nyaraló éttermében - amely most a PATREK-é lett, ők meg bérbeadták - lehet. Az egykori Római tó vizének áldásos hatását már évszázadokkal ezelőtt fölismerték, annak idején a földesurak jártak ide, a tó köré deszkaöltözőket építettek, s az iszapban áztatgatták fájó végtagjaikat. Azóta az iszap fokozanálni, vagyis olyat, amely összhangban áll az egészségi állapottal, a képzettséggel, a ledolgozott évekkel stb. • És elfogadják? -Gyakran megtörténik, hogy különböző - elfogadhatónak látszó okok miatt visszautasítják. Egészségi állapotukra hivatkoznak, s ezt kénytelenek vagyunk akceptálni. De vannak nyilvánvaló spekulációk. Mi csak azokat a munkalehetőségeket kínálhatjuk fel, amiket a munkáltatók nekünk felajánlanak. Sokszor állítanak be hozzánk azzal, hogy maguknak kötelességük munkát adni. De komolyabb veszély is mutatkozik. A munkáltatók a dolgozókat károsítják meg ezáltal, hogy a munkanélküliek kedvében járnak. • Hogyan értsem ezt? - Elküldünk valakit egy vállalathoz, s az illető leplezetlenül a tudtukra adja, nincs szándékában dolgozni, és megkéri a vállalatot, adjon igazolást: már betöltötték az állást, vagy nem felel meg a munkaidő. Az illető széles mosollyal jön vissza, és tovább szedi a segélyt. A vállalatoknak is tudomásul kellene venniük, hogy ha így járnak el, lassan nem lesz, aki a munkanélküliekre dolgozzon, és nem lesz miből segélyt fizetni. • És a többiek? -Ők valóban el akarnak helyezkedni, önmaguk és családjuk miatt is. Akármilyen munkát vállalnak, csak állásuk legyen. Velük nagyon jó az együttműködés. • Kik vannak többségben? - Talán ez utóbbiak. Van még egy csoport, akik szeretnének elhelyezkedni, de nem' tudnak, mert semmihez sem értenek. Ők különféle előaadók, akik néhány éve kitalált munkát végeztek. Pecsételtek, iktattak, 15-20 évet eltöltöttek hűségesen egy vállalatnál, s most nincs munkájuk. Semmihez nem értenek. Néhány telefonszámon és néhány paragrafus vagy rendelet idézésén kívül nem tudnak semmit. Számukra az egyetlen lehetőség a rekvalifikáció. Többnyire főiskolát végeztek. • Milyen átképzési lehetőségek vannak? -Pozsony e tekintetben példát tosan eltűnt, leginkább azért, mert később a pőstyéni fürdőbe hordták teherautóval. A tavacska kiszáradt, az egykori furat maradványa, a széles vascső, rozsdásan mered a műemlékjelleget föltüntető tábla mellett. A beléptidíj méltányos, felnőtteknek tíz, gyerekeknek 15 éves korig három korona. Minden évben kitalálnak valami újdonságot Tavalytól minden hét végén a Slovairrel itt sétarepülést lehet tenni. Idén újdonság lesz az óriáscsúszda, a csónakokat, a vízi bicikliket meg egy medencét is maszek üzemelteti. A hatszáz férőhelyes szabadtéri színpadon is maszek vetít esténként: amerikai filmekkei csábítja a közönséget. Az árusoknak a fürdő csinos és összkonfortos pavilonokat épített. Esztétikusak és a higiéniai előírásoknak is megfelelnek. A fürdő üzemelésében levő nyaralókban negyven korona egy ágy éjszakánként. Az okál-tipusú házikókban egy hét ezernégyszáz koromutat. Azok számára szervezünk átképzéseket, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, és akikről eleve tudjuk, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni. A tervezőknek, konstruktőröknek nincs esélyük, hacsak nem kezdenek magánvállalkozásba. Ők könyvelést, számítástechnikát, menedzselést, marketinget tanulhatnak. • A munkanélküliek között hány főiskolát végzett van? - Május végéig 296-ot tartottunk nyilván. A szakközépiskolások száma 158, a gimnáziumot végzetteké 97, 121 középfokú szakmunkásképző intézetet, 155 szakmunkásképzőt és 125 alapiskolát végzett fiatalkorút regisztrálunk. Egyelőre az idén végzettek nem jelentkeztek nálunk, mert élvezni akarják a vakációt, és a szülők a két nyári hónapban még kapják a családi pótlékot és az adókedvezményt. » • Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik nem tudnak elhelyezkedni? - Nincsenek pontos információink, hány végzős közép- és alapiskolás van Pozsonyban. A főiskolások számát ismerjük, de csak egy részük pozsonyi. Az iskoláknak jelenteniük kellene nekünk, hogy enynyien végeztek, és ennyit vettek fel középiskolába. Akkor tudnánk, hány gyereknek nincs helye, s készíthetnénk valamilyen tervet, mi legyen velük. • A munkaügyi minisztériumban azt a felvilágosítást kaptam, hogy ezeknek a fiataloknak nyelvtanfolyamokat fognak szervezni a munkahivatalok. - Azt is. Az a célunk, hogy áthidalják azt az időt, amíg újra jelentkezhetnek, felvételizhetnek, vagy munkát kapnak, vagy amíg jogosultak lesznek a segélyre. Ha valaki elvégzi a kilencedik osztályt, 15 éves, munkaképes, s nem készült valamilyen szakmára, a szülő nem kap rá családi pótlékot. Egyedül az adókedvezmény jár. Tőlünk egy fillért sem kaphat, csak egy évi nyilvántartás után. Az iskolák segítsége kellene! Nem tudjuk még pontosan, mit szervezünk a számukra, de nekünk kell róluk gondoskodnunk szeptembertől! na. Tévével, hűtő- és fűtőalkalmatossággal. Magyar Komáromban ez az összeg egy éjszaka díja. Jópofa ötlet, hogy pónifogatokkal hordatják el a szemetet. A lovacskák „műszak után" a gyerekeket lovagoltathatják. - Szezonon kívül is ide szeretnénk szoktatni az üdülőket. Ötven százalékos kedvezménnyel várjuk az iskolásokat, a nyugdíjasokat, az izületi betegségekből gyógyulni vágyókat. Amfiteátrumunkat szívesen bocsátjuk rendelkezésre kulturális ünnepségek lebonyolítására. Helyben volna a szállás,' az ellátás, a színpad - mondta Szabó Ferdinánd, üzemeltetési részlegvezető. - Hiányzik a kemping, mivel sok külföldi érkezik lakókocsival. Nekik a faluban kell megszánniuk, ott van a kempingezésre kijelölt hely. Ám onnan a fürdő gyalogosan kicsit messze van. Jobb lenne a saját kemping, de egyelőre területhiány miatt erre nincs mód. Ha ezt a szezont kibírjuk, a többi már gyerekjáték • Az előbb két fiatalember külföldi munkalehetőség iránt érdeklődött. - Ez meglehetősen nehéz a nyelvi akadályok miatt. Most mutatkoznak meg az iskolarendszer hibái. A végzősök nem elég önállóak. Hogy példával illusztráljam: egy külföldi cég felajánlotta, hogy ingyen átképez negyven közép- illetve főiskolát végzett fiatalt. Bizonyos fokú német vagy angol nyelvtudás volt a feltétel. Kiválasztottunk mintegy negyvenet. Pár nap múlva a külföldi cég közölte, hogy abszolvenseink nem tudnak kommunikálni, ők a negyvenből csak hármat tudnak kiválasztani. Egyszerűen nem tudják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan viselkedjenek, képtelenek az önálló döntéshozatalra. • Milyen megoldást lát a munkanélküliség csökkentésére? - Aktív foglalkoztatottsági politikát kell folytatni, vagyis támogatni azokat, akik vállalkoznak. Bizonyos öszszeggel rendelkezünk az indulás támogatására. Ha a munkanélküli magánvállalkozásba kezd, adhatunk neki pénzt. • Kölcsön formájában? - Kölcsönként, dotációként, ha bankkölcsönt vesz fel, vállalhatjuk a kamat egy részét. • Van érdeklődés? - Minden kezdet nehéz, de azért már jelentkeznek érdeklődők. • Vannak ajánlott területek? -Ki mit akar, abban vállalkozik. Vázolja az elképzeléseit, kérvényt nyújt be, amit nálunk a vállalkozók szövetségének, a banknak, a szakszervezeteknek a képviselőiből álló bizottság elbírál. Kedvező döntés esetén kap egy összeget. Ha viszont megsérti a vállalkozói törvényeket, jogunk van visszaperelni a pénzt. Nem nagy összegről van szó, körülbelül annyiról, Amennyit segélyként tőlünk kapna egy év alatt. Vagyis mi sem fizetünk rá. A munkáltatóknak is kedvezményt nyújthatunk. Ha bővíteni akarják a vállalatot - akár magán, akár állami vállalatról van szó - bizonyos összeggel hozzájárulhatunk abban az esetben, ha munkanélkülieket alkalmaznak. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA lesz - reménykedik Konczer Lajos mérnök, gazdasági igazgatóhelyettes. Én adom a vizet — én meg a szállodát A deáki fürdőt két társaság mondhatja magáénak. A termálvíz kútjai Felsőszeli területén vannak, a szálláslehetőségek pedig Deáki földjén. Két igazgató (Szabó Frigyes Deáki részéről és Szabó Dezső Szeli részéről) vitatkozik, milyen arányban vegyék ki részüket az önkormányzatok a haszonból, illetve a befektetésből. Lehet, mire e sorok megjelennek, a vita eldőlt, mindenesetre a fürdő látogatói és a hazaiak nem észlelik a vitát; a víz csurog, a kemping működik. Sőt, bérelhető bungalókat állítanak föl. A harminc izraeli típusú házikó-120 személy elhelyezésére alkalmas. A négy medence, a szálloda, az étterem (ahol, mint hallottuk, nem kényeztetik el a vendéget a választékkal), a maszek grillező, az árusok, a Milex-bolt és az eredetileg 67 fokos, izületeket gyógyító hévíz hét koronás felnőtt és öt koronás gyermek belépő ellenében várja a pihenni vágyókat. A fürdőn belül a ma 120 autót befogadó parkoló hamarosan 200 hellyel bővül - napi 10 koronáért. Sátrat 20 koronáért lehet állítani. Kerékpárt, sportszereket is kölcsönözhetnek. A faházakban egy ágy éjszakánként 85-90 korona. Jelentkezett két tőkeerős befektető, hogy befedje az egyik medencét és panziót építsen. Aki kedvezőbb ajánlatot tesz, az nyer. x x x Nem kívánunk reklámot csinálni senkinek. A gazdasági reform, az átmenet a piacgazdaságra a legtöbb helyen gondot okoz. Az új árviszonyok mellett újra meg kell küzdeni a vendégekért. Van mit csinálni. Fürdős mozaikunk az igyekezetet és a problémákat szerette volna közelebb hozni az olvasóhoz. BROGYÁNYI JUDIT 1991. JÚLIUS 18. VÁLASZÚTON A TELEVÍZIÓGYÁRTÁS KLAUS, AZ ÁRVÁI PRÓBAKŐ Újra válaszúthoz érkezett a csehszlovák televíziógyártás. Pontosabban annak egyedüli itthoni fellegvára, az Árvában elterülő nižnái üzem. Nem is olyan régen még 7500 embert foglalkoztatva egyre-másra gördültek le szerelőszalagjairól a tévékészülékek, aztán a KGST-, de legfőképp a hazai piac összeomlása szinte a szakadék szélére sodorta a gyárat. Egyszerre 2500 embert bocsátottak el, s most a maradék 5000 foglalkoztatásának sorsa s az árvái televíziógyártás léte forog kockán. Egy esztendeje a nižnáiak kapcsolatba léptek a londoni központú Amstrad társaság németországi kereskedelmi vállalatával. Simon Schmiegeí cégvezető izgalmasnak tartja a keleti piacra történő betörés lehetőségét. A közösen kidolgozott tervezet alapján éppen az árvái gyárra jutna a térségbe szállítandó korszerű készülékek szerelése. De csak akkor, ha minden tartalékát kimerítve átszervezi termelését. Mert létezik egy másik megoldás is - ami viszont Schmiegeí úr szerint az egész régióban katasztrófával érne fel - s az nem más, minthogy bezárnák a gyárat. Ám ez utóbbival pillanatnyilag még egyik fél sem számolt. A világmárkák mellett eléggé ismeretlen Amstrad a legkevésbé. Részéről a frigynek nincs semmi akadálya. A két partner esetleges összefonódásának próbaköve a Klaus névre hallgató 55 cm-es képernyőátmérőjű készülék lesz. Nižnában fejlesztették ki, s az Amstrad európai forgalmazása iránt tanúsít érdeklődést. Már folyik a próbagyártás, augusztustól a sorozatgyártás & beindul, s a német forgalmazó a jövő héttől kezdve 150 000 darabot venne át belőle. Készülőben van egy részvénytársaság létrehozása; ha beindulna, s lenne piaca a terméknek, akkor évente akár 300 000 készülék legyártásával is számolnak. Mindehhez azonban pénzre van szükség. Az Amstrad 3 millió márkával lép be az üzletbe, s elvárja hogy partnere is beruházzon. Először is a termelési technológiát kellene korszerűsíteni; erre és az értékesítési csatornák kiépítésére a német cég vállalkozna, Nižnában az olcsó előállítás feltételeinek megteremtése lenne a fontos. És ez talán a legnagyobb nehézség, amivel a tervezet beindulása számolhat. Mert a televíziógyár magas önköltséggel és drágán termel, ilyen árszinttel nincs esélyük betömi a külföldi piacokra. Mivel a tervezet életrehívása mintegy ezer embernek teremt munkalehetőséget, számolnak azzal, hogy kezdetben támogatást kapnak a szlovák kormánytól. Azt állítják a nižnáiak, ha a kormány segített a pozsonyi autógyárnak, hozzájárult a konverzióba keveredett gépgyárak megmentéséhez, miért éppen Árvának és a televíziógyártásnak fordítana hátat, önmaguk ugyanis - pénzforrások híján - képtelenek kilábalni a mostani helyzetből. S bár a gyárvezetés az 5000 alkalmazottnak más munkát is próbál keresni (bútorok gyártásának meghonosítása, élelmiszerprogram bevezetése, burkolóanyagok előállítása, s az elektronikai termékskála kibővítése), mégis kivételre számító támogatáskérelmével alaposan feladta a leckét a kormánynak. Ha lesz pénz (vagy akár kedvezmény), akkor ezer ember talál munkát az Árvában, de ha az ellenkezőjét látja jónak a kabinet, akkor a térségnek ugyanennyivel több munkanélkülije lesz, és segélyük fedezése amúgy is az államkasszára marad. Pedig a televíziógyár nem kér mást, csupán ezt az összeget. Enged-e nekik a kormány, vagy nem

7 Erre várnak napjainkban Árvában. J; MÉSZÁROS KÁROLY Méry Gábor és Ordódy Vilmos felvételei A NYÁR KÖZEPÉN