Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-17 / 165. szám, szerda

HONNAN FÚJ A BŐSI SZÉL? Az igazat megvallva, eddig engem még senki sem győzött meg arról, hogy erőműépítés ügyben kinek van igaza. Sőt, elárulhatom, hogy a „haragoszöldekre" nem kis gyanakvással nézek... Túlságosan nem lelkesedem az erőmű beindíttatásáért. De csak érzelmi alapon elvetni sem - vagyok hajlandó. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1991. július 17. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 165. szám AMIKOR CSUPÁN A GESZTUSOK MARADNAK Kocsis jó érzékkel ismerte fel, hogy az országa talpraállításával törődő IV. Béla és a felnőtté serdülő . Margit királylány számára nincs fontosabb kérdés a magyarságnál, annak mindenféle tekintetben értendő előbbre jutásánál. (5. oldal) KIKNEK ÉRDEKE A PARLAMENT MEGBÉNÍTÁSA? IDŐHÚZÁS, MEGALAPOZATLAN INDÍTVÁNYOK • MEGVÁLASZTOTTÁK A NEMZETI VAGYONALAP VEZETŐIT • INTERPELLÁCIÓK • HABSBURG OTTÓ ŐSSZEL AZ SZNT VENDÉGE LESZ (Munkatársainktól) - A címben felvetett kérdés mind gyakrabban merül fel a szlovák parlament munkáját figyelő újságírókban. Egyes pártolt egyre nyilvánvalóbban minden eszközt megragadnak az időhúzásra, a viták elnyújtására, miközben a képviselők értékes órákat vesztenek, és az érdemi tárgyalásról elterelődik a figyelem. Ennek lehettünk tanúi tegnap is, amikor úgy, mint a 16. ülés eddigi tanácskozásain is, késve kezdtek tárgyalríl, s még bele sem merültek a témába, máris indítványozták a szünetet, a klubok egyeztető tanácskozásait. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja elnökségének és felügyelő tanácsának kinevezése volt az a kérdés, amelyben nehezen született meg a döntés. A pénteki ülésen ugyanis képviselők nem értettek egyet azzal, hogy az alap igazgatójává miniszterhelyettest nevezzenek ki és az elnökségbe, valamint a tanácsba is több miniszterhelyettest javasoltak. Megbízták a kereskedelmi és szolgáltatási bizottságot, hétfőn hallgassa meg a jelölteket, és ennek alapján dolgozzon ki új javaslatot. Ez a javaslat lényegében nem tért el az eredetitől. Szópárbaj után olyan döntés született, hogy titkos szavazással választják meg a privatizáció megvalósítását feltételező alap vezetőit. A heves véleménycsere során Marián Andel (SZNP) elnökségi tag meglepő javaslatot tett: a tanácskozást ne A. Nagy László alelnök vezesse. Szerinte ugyanis kicsúszott a kezéből az irányítás, az ülést tendenciózusan vezeti, és nem ismeri az ügyrendet. A képviselők a kérdésről szavazva nem osztották véleményét. Végül az (Folytatás a 2. oldalon) A TERMÉSZETVÉDŐK FELHIVASA ÁLDOZD EGY NAPODAT A DUNÁRA! (Munkatársunktól) - A bősi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalások után is töretlenül folytatódik a blokád a körtvélyesi szivattyúállomásnál. Azt hihetnénk, hogy az idő múlásával a helybeliek kitartása lanyhul, de ez koránt sincs így, sőt az utóbbi napokban az érdeklődés határozottan nő; tegnap pl. reggeltől délutánig a támogató jelenlétet dokumentáló füzetben 165 aláírás került. Az idő múlásával a szervezettség is javul, így a helyszínen állandóan van étel és üdítőital, sőt aki megelégeli a verőfényt, néhány kifeszített napernyő alatt találhat menedéket. Tegnap öllős Árpádon, a Csallóközi Régió Tanácsának elnökén kívül csak a Hydrostav néhány alacsonyabb szintű vezetője látogatott ki az elfoglalt gátszakaszhoz. Velük egészen kulturált párbeszéd alakult ki, amely során elmondták, hogy kellemetlenül érinti őket, hogy nem dolgozhatnak ezen a szakaszon, de végül is kénytelenek voltak elismerni legalább a vízlépcső egészét illető ellenérvek egy részének jogosultságát. A Pozsonyból érkező magas beosztású illetékesek korábban nem kis megelégedettséggel nyugtázták, hogy a transzparensek mögött csak néhány tucat ember van. Amint azt már említettük, a helyzet azóta már egy kicsit más, sőt a jövőben ez minden bizonnyal alaposan megváltozik, hiszen tegnap este Pozsonyban az ügy váratlan fordulatot vett. A befolyásos, több mint 20 ezer tagot számláló Szlovákiai Természet- és Tájvédó Szövetség (SZOPK) pozsonyi városi bizottsága felhívást intézett az összes szlovákiai és csehországi környezetvédőhöz, amelyben kéri őket, hogy az „Áldozd egy napodat a Dunára!" jelszó jegyében jelenlétükkel támogassák a Körtvényesen folyó tiltakozó akciót. Felhívásukban három követelést fogalmaztak meg: a bősi vízlépcső építkezésén folyó összes munka leállítását mindaddig, amíg nem születik meg a végső döntés a mű további sorsáról; a bősi vízlépcsőnek csehszlovák területen történő ideiglenes üzembehelyezését, az ún. C variánst érintő tervező és előkészítő munkák leállítását, mivel ez (Folytatás a 2. oldalon) A tározó területén sarjadó növényzet nem fenyegeti a vízlépcső semmilyen létesítményének biztonságát. Ezért a körtvélyesi tiltakozó akció résztvevői tegnap is megakadályozták ennek munkagépekkel történő roncsolását. (Méry Gábor felvétele) Az amerikai elnök és külügyminisztere közvetlenül a hetek tárgyalásának kezdete előtt egyezteti álláspontját. (ČSTK/AP telefoto) I A HETEK TÁRGYALÁSÁNAK MÁSODIK NAPJA KÉT FONTOS NYILATKOZAT JÓVÁHAGYÁSA MA: TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ TALÁLKOZÓ GORBACSOVVAL A londoni Lancaster palotában tegnap délelőtt megkezdték második napjukat a világ hét legfejlettebb ipari országának állam- és kormányfői. A napirenden a politikai nyilatkozat megvitatása szerepelt. Ennek tervezetét Douglas Hurd brit külügyminiszter terjesztette elő, aki a G 7 külügyminisztereinek önálló tanácskozásait vezette. A politikai nyilatkozaton kívül - címe: A nemzetközi rend megszilárdítása - jóváhagyták a hagyományos fegyverekről, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályózásáról szóló nyilatkozatot is. Hogy ezt a kérdést különválasztották a politikai nyilatkozattól, bizonyítja, ezen a téren nem alakult ki teljes egyetértés a résztvevők között. Londoni hírek szerint még hétfő este egyetértettek viszont a hetek abban, hogy jelentős nyilatkozatot tesznek Mihail Gorbacsov szovjet államfő gazdasági és politikai reformjainak támogatására. A politikai nyilatkozatban kifejezésre jut a világ hét legfejlettebb ipari országának elszántsága, megerősíteni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az a béke, s a világ biztonsága megőrzésének, az emberi jogok védelmének még hatékonyabb eszközévé váljon. Elégedettségüket fejezték ki afelett, hogy a nemzetközi közösség összehangoltan szembehelyezkedett az iraki agresszióval. A nyilatkozat kiemelten foglalkozik Közép- és Kelet-Európa problémáival is, hangsúlyozva: ,,Örömmel (Folytatás a 2. oldalon) MIBŐL ÁLL ÖSSZE A LÉTMINIMUM? (Munkatársunktól) - A Szlovák Köztársaság kormánya tegnapi ülésén - amelyet mégiscsak a szokásos időpontban tartottak, annak ellenére, hogy néhány miniszternek a Szlovák Nemzeti Tanácsban kellett megjelennie az ágazatát érintő törvényjavaslatok tárgyalásán - először a létminimumról szóló törvénytervezetről tárgyalt. A létminimum összege lenne a jövőben meghatározó a minimálbéreknek, a nyugdíjbiztosításnak, a szociális rászorultság határának s a munkanélküli-segély, illetve a tartásdíj összegének megállapítása során. A létnimimum kiszámításakor 1200 koronában állapították meg egy felnőtt vagy pedig 10-15 éves korú gyermek létszükségleti kiadásainak összegét (ennél fiatalabb gyermekek esetében 1300 koronában). A létminimum másik részét a háztartás fenntartásához szükséges összeg adná, amely 500tól 800 koronáig terjed, attól függően, hány tagú a család. A létminimum összegét mindig akkor kellene módosítani, ha a megélhetési költségek 10 százalékkal emelkednének. Ezzel kapcsolatban a kormányülés utáni sajtótájékoztatón Ján Čarnogurský elmondta, hogy maga a törvény nem határoz meg konkrét összegeket, hanem a törvény értelmében születnek majd meg a kormánynak ezekről a határokról, illetve a juttatások nagyságáról döntő rendelkezései. A kormány kiegészítésekkel elfogadta a személyazonossági igazolványokról szóló törvényjavaslatot is, amely szerint a mostani személyit fokozatosan egy korszerűbb identifikációs kártya váltaná fel, amelyen kevesebb adat lenne, de tartalmazhatna például tulajdonosa egészségi állapotára vonatkozó adatokat is, amennyiben ezek számára fontosak lennének. Az atomenergia hasznosításáról (Folytatás a 2. oldalon) MI LESZ VELED, BŐSI VÍZLÉPCSŐ? A régi vicc szerint az optimistát az különbözteti meg a pesszimistától, hogy fél üveg bor láttán örömmel felsóhajt: „Jaj de jó, hogy még félig van!" Ez jutott eszembe hétfőn este a bősi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalásokat követő pozsonyi sajtóértekezlet után elégedetlenkedő újságírókat látva. Márpedig az előzményeket ismerve még az örök optimisták sem vártak túl sokat ezektől a tárgyalásoktól. A magyar küldöttséget kötötte a parlament csak önnönmaga által megfellebbezhető döntése a bősi vízlépcső befejezésének megengedhetetlenségéről. Itthon a szövetségi kormány a kérdés eldöntését egyelőre nem bízta a parlamentre, inkább hagyta, hogy a helyzeti előnyben levő szlovák kormányban felülkerekedő technokrata érdekcsoportosulás döntsön a hivatalos álláspont kialakításáról. A tárgyalások már ismert eredményéből azért kitűnik, mindkét fél tisztában volt vele, hogy előre deklarált hozzáállásával legfeljebb a diplomaták kötelező mosolyával kísért egy viszontnemlátással zárhatták volna a találkozót, ezért mindketten szakértői bizottságok felállítását javasolták. Hazai küldöttségünk szerint ezek feladata a két fél által két héten belül javasolt variánsok nfegítélése lenne, miközben teljesen egyértelműen leszögezték, hogy csak a vízlépcsőt valamiféleképp befejezni szándékozó megoldás jöhet szóba, és az újabb döntésig nem óhajtják leállítani az építkezésen folyó munkákat. Ez a javaslat egyértelműen a küldöttség többségét alkotó technokrata párti politikusok álláspontját tükrözi, és teljességgel figyelmen kívül hagyja a szlovák tudományos közvélemény nézetét. A harmadik „fél" ennyire kategorikus igénylése pedig saját tudományos életük iránti alapvető bizalmatlanságot sejtet. Ezzel szemben a magyar álláspont a szlovák természettudományos közvéleményhez hasonlóan úgy közelít a problémához, hogy vizsgáljuk meg az ökológiai veszélyeket, és azután döntsük el, befejezzük-e vagy sem a vízlépcsőt, és ha igen, mi módon. Normális politikai helyzetben elvárhatnánk, hogy a szövetségi kormány a sokkal ésszerűbb magyar javaslat mellett döntsön, de a valós helyzet ismeretében ez felettébb kétségesnek tűnik. Ezenkívül kíváncsian várjuk a magyar parlament reakcióját is, hiszen most épp az a tudományos élet kér tőle engedékenyebb hozzáállást, amelynek javaslatára a kategorikus nem mellett döntött. Az igazi tudós hiúságát nem sérti, ha meghajol az újabb érvek előtt. Reméljük, a politikusok is kiállják az esetleges morális próbatételt. Amint azt Ján Čarnogurský bejelentette, a szlovák kormány előreláthatólag július 23-án dönt a vízlépcsőt illető további közvetlen lépésekről. Reális a veszély, hogy szűk csoportérdekek miatt valamilyen formában mégiscsak megpróbálják elkezdeni a szemérmesen ideiglenesátmenetineg nevezett C variáns építését. A kormányoknak a szakértői bizottságok felállítását illető döntést szeptember 15-éig kell meghozniuk. Ezután újabb kétoldalú tárgyalások következnek. Véleményem szerint legyünk optimisták, és míg üvegünkben épphogy csak kotyog valami, mondjuk azt:' „De jó, hogy még negyedig van!" TUBA LAJOS