Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-17 / 165. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJRA A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELŐTT A BÍRÓSÁGI TÖRVÉNYJAVASLAT MEGINT NEM, MÁR MÁSODSZOR (Munkatársunktól) - Kedden, a Szövetségi Gyűlés kamarái 16. együttes ülésének 10. napján a képviselők az elmúlt napokban a kormány alkotmánymódosító javaslatához fűzött kiegészítő indítványok megvitatásával folytatták a tanácskozást. A módosító javaslat az alkotmány bíróságokra vonatkozó fejezetének megváltoztatását célozta, mert csak így hagyható jóvá az előterjesztett, a bíróságokról és bírákról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslatokhoz fűzött módosító indítványokat megvitatta az egyeztető bizottság, s elnöke, Ernest Valko előterjesztette javaslatait. Az egyeztető bizottság azt ajánlja a parlamentnek, hogy a vonatkozó alkotmánycikkelybe vegyék fel, hogy a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának székhelyét a Szövetségi Gyűlés törvénye határozza meg. Javasolja továbbá, hogy a két tagköztársaság legfelsőbb bíróságának tagjait s a többi bírót az illetékes nemzeti tanács nevezze ki, a köztársaság kormányának javaslatára. Ezután Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnökhelyettes, a törvényjavaslat előterjesztője kijelentette, hogy egyetért az egyeztető bizottság ajánlásaival. A vitában az egyes klubok közölték az ajánlásokkal kapcsolatos állásfoglalásukat. A módosító javaslatokról való szavazáskor nem kapta meg a parlament támogatását az indítvány, hogy a legfelsőbb bíróság székhelye Brünn legyen, valamint hogy a bírák megbízatása korlátlan időre szóljon, kivéve az első kinevezést. Az elfogadott módosító javaslatokkal kibővített alkotmánytörvénymódosító javaslatot megfelelő szótöbbséggel mindkét kamara jóváhagyta. Ezután kapott szót Oldrich Motejl, a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke. Egyebek közt elmondta, hogy Brünnben jelenleg nincs olyan épület, amely megfelelné a Legfelsőbb Bíróság igényeinek, s véleménye szerint a székhely kérdéséről később kellene dönteni, amikor meglesznek hozzá a feltételek. Ezután került sor a bíróságokról és bírákról szóló törvényjavaslathoz fűzött módosító javaslatok megvitatására. A nagyszámú indítvány közül, a morvaországi képviselők nagy örömére, most már jóváhagyták Marta Nazari-Burivalováét (MSZT-I.) is, hogy a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának székhelye a morva főváros legyen. Ezt a javaslatot támogatta a KDP, az MSZT-II. és az MKDM-Együttélés képviselői klub is. Kimerítő, órákig tartó szavazatsorozat, s néhány kiegészítés után került sor az egész törvényjavaslatról való szavazásra Mivel a Nemzetek Kamarája cseh részéről nem kapta meg a szükséges számú szavazatot, végeredményben az egész törvényjavaslat csak javaslat maradt. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy az előállt helyzet újbóli megvitatását ismét egyeztető bizottságra bízzák. Ezután a parlament a köztársasági elnöknek az országos népszavazásról szóló alkotmánytörvény-javaslata megvitatásával folytatta munkáját. Az alkotmánytörvény-javaslatot Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes indokolta meg. E szerint a CSSZSZK polgárai népszavazással az ország alapvető államjogi elrendezésére vonatkozó kérdésekről döntenek. így a CSK-nak vagy az SZK-nak a CSSZSZK-ból történő esetleges kilépési javaslatáról egyedül népszavazás dönthet. Népszavazást a CSSZSZK elnöke hirdethet ki. Ha a Szövetségi Gyűlés javasolja az elnöknek a népszavazás kihirdetését egyidejűleg mindkét köztársaságban, akkor a kihirdetésre a javallatot követő 15 napon belül kerülne sor. Ezután Pavel Rychetský kifejezte reményét, hogy nem kerül sor arra, hogy valamelyik tagköztársaság e törvény lehetőségével élve kilépne a föderációból. A Népi Kamara alkotmányjogi bizottságának megbízásából Ernest Valko, a Nemzetek Kamarája bizottságának nevében Jan Vild támogatta az előterjesztett alkotmánytörvény-javaslatot. Felszólították a parlamenti pártokat, hogy tegyék félre szük pártérdekeiket, s felelősségük teljes tudatában foglalkozzanak e rendkívüli és fontos törvényjavaslattal. A vitában elsőként felszólaló Milan Čič, a DSZM képviselői klub nevében egész sor módosító javaslatot terjesztett elő, a törvényjavaslat szinte valamennyi cikkelyéhez. A továbbiakban Emanuel Mandler, a KDP-LDU klub, Ján Vošček, a KDM, Ernest Valko pedig a NYEE képviselői klub véleményét tolmácsolta, illetve terjesztette elő kiegészítő javaslatait. Oľga Andelová az SZNP klub nevében kategorikusan elutasította a törvényjavaslatot, hangoztatva, hogy sem a Szövetségi Gyűlésnek, sem a köztársasági elnöknek nincs joga Szlovákiára vonatkozó törvényeket hozni. A továbbiakban is egymással szöges ellentétben álló vélemények összecsapása várható. SOMOGYI MÁTYÁS KÉT FONTOS NYILATKOZAT JÓVÁHAGYÁSA (Folytatás az 1. oldalról) fogadjuk a reformokban elért lényeges előrelépést, és rendkívüli érdekünk fűződik a piacgazdaság és a demokrácia megteremtéséhez. Kötelezzük magunkat e reformok teljes támogatására". A dokumentum támogatja a Szovjetunióban végbemenő alapvető változásokat is, kifejezve annak reményét, hogy az új szovjet külpolitikai irányzat globális méretekben érvényesülni fog. Reményét fejezi ki, hogy új unió jön létre s a balti köztársaságok választott kormányaival folytatott tárgyalásokon tekintetbe veszik a lakosság jogos érdekeit. A nyilatkozat tükrözi a jugoszláviai helyzet által kiváltott mély nyugtalanságot, s felszólít diplomáciai tárgyalások útján való megoldására. A hetek csoportja nem oldja fel az Irak elleni gazdasági szankciókat addig, amíg lakosságának és szomszédainak tartania kell a megtorlásoktól és a támadásoktól. A fegyverek eladásáról szóló nyilatkozat többek között leszögezi: „Elismerjük, hogy több állam biztonsága a fegyverimporttól függ<. s az önvédelem jogát rögzíti az ENSZ Alapokmánya is". Ugyanakkor felszólítja a fegyvereket exportáló országokat, hogy legyenek tartózkodóak és nyitott exportpolitikát folytassanak. Az exportból azonban kizárja az atom-, a biológiai és a vegyi fegyvereket, s ezekkel szemben kérlelhetetlen harcot hirdet. Várható az, hogy a pénzügyminiszterek ma határozatot hoznak a hét ország gazdasági és pénzügyi kérdéseiről, s ezzel a csúcsértekezlet véget ér. Ezt követően a hét vezető államférfi első, s ezért történelmi jelentőségű találkozójára kerül sor Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel. SZOLIDARITÁS AZ ÁRTATLANUL FENYEGETETT MAGYAR LAKOSSÁGGAL A Magyar Nemzet tegnapi számában a fenti címmel jelent meg Komlós Attilának, a Magyarok Világszövetsége főtitkárának nyilatkozata, amely egyebek között az alábbiakat tartalmazza: „A Magyarok Világszövetségét mély aggodalommal tölti el a vajdasági, horvátországi és szlovéniai magyarság helyzete. A dél-szláv népek fegyveres konfliktusának már ott élő magyarok is áldozatul estek és falvakat fenyeget az önkényes erőszak... A leghatározottabban elítéljük a fegyveres fellépést, az erőszakkal való fenyegetés minden formáját... Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki az ártatlanul fenyegetett magyar lakossággal. Meggyőződésünk, hogy ilyen eszközökkel, amelyek már szinte a tömeges túszulejtés méreteit öltik, sem a helyi konfliktusokat, sem a déli szomszédos ország gondjait nem lehet megoldani. Úgy látjuk, hogy ezek a szélsőséges cselekmények lelassítják azt az ígéretes folyamatot, amely éppen a közelmúltban indult meg Kelet-Közép-Európában. Térségeink népeinek, nemzetiségeinek ügyét mindezek a fejlemények nem előreviszik egy egységes Európa ígéretét hordozó XXI. század felé, hanem anakronisztikus tüneteivel visszarántják a múlt századba. Az MVSZ ezért... felhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az érvényes nemzetközi szerződések értelmében továbbra is lépjen fel a diplomácia minden eszközével azok betartása és érvényesítése érdekében, valamint továbbra is tegyen meg mindent a szomszédos ország magyar nemzeti kisebbségek biztonságának érdekében. Felhívjuk a nemzetközi szervezetek figyelmét arra a kísértésre és veszélyre, hogy az egymással szembenálló délszláv szélsőséges csoportok és politikai irányzatok a magyar nemzeti kisebbséget eszközként használhatják fel a feszültség szítására és fenntartására. Tiltakozunk ez ellen és kérjük a nemzetközi szervezetek közbenjárását is e folyamat megállítására." KIKNEK ÉRDEKE A PARLAMENT MEGBÉNÍTÁSA? 1991. JÚLIUS 17. MIBŐL ÁLL ÖSSZE A LÉTMINIMUM? (Folytatás az 1. oldalról). szóló törvényjavaslatnak két alapelve van. Az első leszögezi, hogy hazánk csak békés célokra használja fel az atomenergiát, a második pedig bővebben foglalkozik az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokkal. A műszakiakat érdekelheti az a törvényjavaslat, amelyet szintén jóváhagyott tegnap a kormány, s amelynek értelmében ezentúl a félvezetős áramkörök engedély nélkül nem másolhatók és gyárthatók. A kormány ezenkívül megvitatta azt a jelentést is, amely a fegyvergyártás csökkentésével, illetve az ezzel kapcsolatban kialakult helyzettel foglalkozott. A tájékoztatón napirendtől független kérdéseket is feltettek a miniszterelnöknek, pl. a bösi vízi erőművel kapcsolatos hétfői csehszlovák-magyar tárgyalásokról. A Szlovák Rádió riportere annak az aggályának adott hangot, hogy a parlamentben lévő magyar képviselők, illetve a kormánykoalíció magyar tagja befolyásolhatja ez ügyben a kormány döntését. Ján Čarnogurský válasza rövid és lakonikus volt: „Könnyen választ kaphat erre a kérdésére, ha a kormány tagjainak számát elosztja a kormányban az FMK-t képviselők létszámával." A kormányülést követő sajtótájékoztatón Jozef Belcák gazdasági miniszter elmondta, hogy ő maga hét napirendi pontot nyújtott be az ülésen. Végre döntés született a sokat vitatott gázvezetékről: pozsonyi székhellyel megalakult a Transgaz társaság, amelynek alaptőkéjéből 50 százalékos a szlovákiai részesedés, noha a teljesítmények 70 százaléka születik a köztársaságban. És ezzel megoldódott a gázvezeték ügye. Elárulta azt is, hogy a Tesla Orava televíziógyár kivételt kapott a privatizációs törvény alól, hogy közös vállalatot alapíthasson egy osztrák céggel - kissé meglepő, hogy bútorgyártásra. Az a kérdés is elhangzott, hogy mi a véleménye a Slušovicei Agrokombinát utódja, a DAK MOVA pozsonyi bejegyzéséről. Törvényesnek tartja ezt a lépést, s nincs kifogása egy jelentós pénzösszegeket mozgató vállalkozás ellen. Helena Woleková szociális- és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a létminimumról szóló törvényjavaslat azért született meg nehezen, mert a szakemberek nem tudtak megegyezni az összeg kiszámításának módszerében. Arról is beszélt, hogy a jövőben akár megduplázódhat a szociális segélyre szorulók száma. -szénMENNYI LEGYEN A MINIMÁLBÉR? A Gazdasági és Szociális Egyeztető Tanács tegnapi ülésén Petr Miller, szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter javasolta, hogy a minimálbér értéke továbbra is havi 2000 korona maradjon. Továbbá bejelentette, hogy 1991 harmadik negyedévére a bérek 29 százalékos növekedését javasolja. Azt is indítványozta, hogy az év harmadik negyedévében minden magáncéget - még azokat is, amelyek külföldi tőkerészvétellel működnek - szabadítsanak fel a regulációs elvonások alól, amelyek 30 százalékot tesznek ki. Ám a* szakszervezetek és a munkáltatók képviselői továbbra is kitartottak azon javaslatuk mellett, hogy a minimálbért 2200 koronára kell emelni. MŰVÉSZET ÉS A VALLÁS cfmmel tegnap délután Kassán a volt Vármegyeházban (Fő utca 27.) képzőművészeti kiállítás nyílt a Kelet-szlovákiai Múzeum rendezésében. Ismert és ismeretlen szerzők festményei, grafikái, szobrai, valamint palástok, kelyhek, gyertyatartók és egyházi könyvérdekességek egész sora alkotja az értékes tárlatot. (g-g) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1991. JÚLIUS 17-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,74 52,54 Francia frank 5,15 5,23 Német márka 17,49 17,78 Olasz líra (1000) 23,50 23,87 Osztrák schilling 2,48 2,52 Svájci frank 20,17 20,50 USA-dollár 31,36 31,75 (Folytatás az 1. oldalról) alap elnökének Marián Juskát, vagyonkezelési miniszterhelyettest, alelnökének pedig Egon Hlavatýt, a Csehszlovák Állami Bank szlovákiai vezérigazgatóját választották meg. A felügyelő tanács tagja lett Németh Zsuzsa, a Somorjai Környezetvédelmi Hivatal vezetője. Egyesek nem konstruktív hozzááljásáról árulkodott, hogy az utólagosan javasolt jelöltek 8 -10 szavazatot kaptak, tehát csupán azokét, akik javasolták őket. Az elnökség tevékenységéről előterjesztett jelentést aránylag simán elfogadták. Mindössze Peter Brňák kifogásolta, hogy a nemrég alakult pártja, a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom nevében miért nem vehet részt az alkotmányt előkészítő bizottság munkájában. Az ezzel kapcsolatos indítványt nem szavazta meg a.plénum. A képviselők nagy szavazattöbbséggel jóváhagyták, hogy az ősszel Szlovákiába látogató Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője a Páneurópai Unió elnöke felszólaljon a szlovák parlamentben. Több mint harmincan interpelláltak a tegnapi nap folyamán. Csak kis részük mondott le a szóbeli felszólalás lehetőségéről, így ez a napirendi pont meglehetősen hosszúra nyúlt. Nagyon sok kérdés vetődött fel. Többen foglalkoztak az oktatásüggyel. Helena Rozinajová (KDM) javasolta, hogy az új tanévtől vezessék be az alap- és középiskolákban kötelező tantárgyként a hittant, illetve az erkölcsi nevelést. Dušan Dobrovodský (KDM) támogatta az egyházi iskolák létesítését, de figyeleztetett, hogy több szlovákiai városban a szülők és a pedagógusok is ellenzik ezeket. Szólt az igazgatóválasztásokról, rámutatva, hogy az alkalmazott módszer visszaélésekre ad lehetőséget. Oľga Keltošová (DP) rámutatott a gyógypedagógiai iskolák siralmas helyzetére. Mikuláš Hirjak (Együttélés) az Ukrán Nemzeti Múzeum és más kulturális intézmények gondjaira hívta fel az illetékesek figyelmét. Szóba került a községek rossz anyagi helyzete, a növekvő bűnözés és a privatizálás is. Az utóbbival kapcsolatban Vladimír Kmeť (KDM) kifogásolta, hogy a kisiparosok többsége megtartotta eredeti munkahelyét, ami kedvezőtlenül befolyásolja a munkanélküliség alakulását. Környezetvédelmi kérdések is napirenden voltak. Peter Sabo (Zöldek Pártja) ellenezte, hogy az energetikai problémákat egyoldalúan, atomerőművek építésével oldják meg. Jozef Pokorný (Zöldek Pártja) a rudňanyi ércbányák mérgező hulladékanyagainak tárolásáról beszélt. Mint mondta, a helyzet veszélyezteti a raktárhelyiségekbe és környékükre települt romák és az egész város lakosságának egészségét. Azonnal reagált a felvetésre Jozef Belcák gazdasági miniszter, bejelentve, hogy bizottságot alakítottak, amely már feltérképezte, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani. A magyar képviselők közül Dobos László (Együttélés) interpellált. Kifogásolta, hogy a genfi kisebbségvédelmi konferencián résztvevő hivatalos küldöttségben a soknemzetiségű Szlovákia nincs kellőképpen képviselve. Ivan Hudec (DBP) nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy az SZNT épületét az ülés egész ideje alatt szembeötlő módon rendőrök őrzik. Ladislav Pittner belügyminiszter megindokolta a biztonsági intézkedéseket. Elmondta, hogy több fenyegető levelet és telefonhívást kaptak, s ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Birálóan szólt a parlament munkájáról Milan Galanda (NYEE). Képviselőtársai egyes „konstruktív ötleteiről" úgy vélekedett, hogy azok veszélyeztetik Szlovákia jövőjét. Természetesen nem hiányoztak a felszólalók közül az SZNP képviselői sem. Juraj Gašpar nehezményezte, hogy a képviselőknek most átadott diplomata útleveleket cseh nyelven töltötték ki. Marián Andel felszólította Pavol Demešt, a külkapcsolatok miniszterét, tiltakozzon amiatt, hogy Václav Havelt távollétében Schwarzenberg kancellár helyettesíti, és fogadja a külföldi vendégeket is. , Hosszabb vitát váltott ki Jozef Prokeš 37 képviselő nevében előterjesztett indítványa, hogy a szlovák parlament javasolja a szövetségi kormánynak Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerését. František Mikloško, Jan Čarnogurský és Pavol Demeš figyelmeztettek, hogy ez a lépés nem segítené elő a békés rendezést, sőt, egy elhamarkodott nyilatkozat esetleg árthatna is. Végül a képviselők megszavazták az állásfoglalást, amely azonban nem tartalmazza a függetlenség elismerésére vonatkozó kitételt. Kifejezi aggodalmát a fegyveres konfliktusok, az erőszak alkalmazása miatt. Az általános vitában csaknem harmincan mondták el véleményüket az időszerű politikai kérdésekről. A legnagyobb visszhangot Ján Lupták (DBP) felszólalása váltotta ki, aki a munkásosztály mai helyzetéért a koalíciós pártokat okolta. Lapzártáig két magyar képviselő is felszólalt. Dobos László, az SZNT magyar képviselőinek szerepéről szólt a mai politikai életben, hangsúlyozta, hogy nem konfrontációra, hanem a koncenzusra törekednek. Ennek ellenére nagy a bizalmatlanság velük szemben. Berényi József (FMK) indítványozta, hogy tűzzék az SZNT őszi időszakának ülésére a bősi vízierómű kérdését. Ezt megelőzően a parlamenti bizottságokban szakemberek ismertessék a lehetséges megoldásokat, hogy a képviselők az ülésen megalapozott döntést hozhassanak. Lapzártakor még nem fejeződött be a parlament nyári szünet előtti utolsó ülése. (csizmár-gágyor) ÁLDOZD EGY NAPODAT ADUNÁRA! (Folytatás az 1. oldalról) a megoldás elfogadhatatlan ökológiai, gazdasági és nemzetközi jogi szempontból; Ivan Čarnogurský mérnök lemondását vagy a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki, vagy a Hydrostav igazgatói posztjáról. A pozsonyiak segítségével tegnap reggel már autóbusz gyűjtötte össze Somorjáról és a környékbeli falvakból az érdeklődőket. Egyelőre még nem tudni, számolhatnak-e ezzel a busszal a közeljövőben is. Az viszont biztos, ha a hazai zöld közvélemény magáévá teszi az országosan is legismertebb SZOPK alapszervezet felhívását (amely egyébként jogilag is felelősséget vállalt az akció felett) Körtvényes könnyen hazai Hainburggá válhat. -tiMAGÁNGAZDÁK ČALFÁNÁL A mezőgazdaságban kialakult helyzetről és a változások megvalósításának módjairól tárgyalt tegnap Prágában Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök csehországi és szlovákiai mezőgazdasági vállalkozókkal. A magánvállalkozók mindenekelőtt a jogi normák rendszerének kiépítését hangsúlyozták, amely valóban teret nyitna a mezőgazdasági vállalkozás új formái számára. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdés a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjáról szóló törvény elfogadása, amely szorosan összefügg a már jóváhagyott földtörvénynyel.