Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-16 / 164. szám, kedd

1991. JÚLIUS 16. HÍREK - VÉLEMENYEK . ÚJSZQI IGY LÁTJA A KÉPVISELŐ BIZTOSIT JA-E A VALLASSZABADSAGOT A VALLÁSSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY? BUSH ÉS GORBACSOV DÖNT A START-RÓL NÉHÁNY SORBAN A süketek párbeszéde folyt 1991. július 3-án a Szövetségi Gyűlésben. Az egyik tábor az épp tárgyalt törvénytervezet kidolgozatlanságáról, jogi hibáiról, egyes részeinek feleslegességéről beszélt, a másik tábor ezt az „ateisták" vallásellenes támadásának minősítve a keresztényi szeretetet, megbékélést, a szellemi javak fontosságát emlegette. Az eredmény: egy rossz törvény, amely meggyőződésem szerint nem kiterjeszti, hanem korlátozza a hívők jogait, az egyházak és az állam, illetve a társadalom közötti lehetséges konfliktusokat pedig fel sem veti, így rendezésükhöz sem járul hozzá. Azért tartom fontosnak megírni a véleményemet, mivel Somogyi Mátyás július 4-i parlamenti tudósítása alapján („Sándor Eleonóra visszautasította egyes képviselők állítását, hogy a törvény korlátozza a nemhívők jogait.") úgy tűnhet, felszólalásomban támogattam a beterjesztést. Ellenkezőleg; az első menetben arra szavaztam, hogy a kormány terjesszen be új, átdolgozott javaslatot, s másodjára is csak politikai megfontolások okán szavaztam mellette. Távol áll tőlem Somogyi Mátyás tudósítói hitelét rontani. Megértem, hogy egy mondatban nem lehet egyegy felszólalást kimerítően ismertetni, s időnként a profi tudósítóval is megeshet, hogy ama egy mondatba éppen valamely mellékes megjegyzést foglal bele. Valóban leszögeztem, hogy önmagában a hívók jogainak törvénybe foglalása semmilyen módon nem korlátozza a többi állampolgári jog gyakorlását. Ugyanakkor teljes mértékben igazat adok Emanuel Mandlernak, hogy mindazon állampolgári jogok újraismétlése, melyeket mind az Emberi Jogi Alkotmánylevél, mind pedig más törvények már leszögeznek, a kommunista törvényalkotás gyakorlatát vezeti be újra jogrendszerünkbe, amely azt sugalmazza, minden tilos, amit a törvény szinte személyre szólóan nem engedélyez. Emiatt azonban még nem szavaztam volna a törvényjavaslat visszavonása mellett. Aggasztóbbnak találom az új (vagy nem új, csak eddig tiltott) egyházakra, vallási közösségekre vonatkozó regisztrálási kötelezettségeket. (Mellesleg, az is elég megdöbbentő volt, ahogyan a kormány alelnöke következetesen szektáknak nevezte a kis egyházakat.) A törvénynek ez a passzusa sokban azonos a politikai pártokra vonatkozó törvény idevágó paragrafusaival: a regisztráláshoz itt is meghatározott számú személy aláírása szükséges. Ámde nem olyan személyeké, akik egyetértenek a vallási közösség létrejöttével, hanem olyanoké, akik az adott vallási közösséghez tartozónak vallják magukat. Ez az előadás egyrészt sérti a hívők jogát; demokratikus államban u. i. a vallási meggyőződés magánügy, melyhez állami hatóságnak semmi köze, másrészt egy vallási közösség léte vagy nem léte nem lehet függvénye tagjai számának. A beterjesztővel, Mikloško úrral egyetértésben én sem kívánom az ön- és közveszélyes vallások elterjedését. Ám annak megítélése, hogy valamely vallási közösség tevékenysége ellentétes a jogrenddel, nem az államapparátus, hanem az ügyészség és a független bíróságok feladata. Mikloško úr a kormány nevében egyébként inkább a regisztráció materiális vonzatairól beszélt: az állam által elismert egyházak a közvetlen dotáció mellett további anyagi, például vámkedvezményekben részesülnek. S mivel az államnak nyilvánvalóan nem érdeke végtelen számú egyház dotációja és egyéb jellegű támogatása, de ugyanígy a már létező nagy egyházaknak sem áll érdekében a vallás támogatására fordítható véges nagyságú állami pénzek további aprózódása, nem sok jót jósolok az eddig még nem regisztrált egyházaknak és vallási közösségeknek. A dotációk ad hoc elosztása megronthatja az egyházak kölcsönös viszonyát is. Ez a fajta kaotikus állapot azt is feltételezi, hogy az egyházak megpróbálnak majd nyomást gyakorolni az államra. Márpedig állam és egyház különválasztásának lényege nem az egyházak anyagi segítségétől való megfosztása, hanem az egyházi hierarchia és az államapparátus összefonódásának megakadályozása. S éppen ezzel a törekvéssel nem áll összhangban a törvény egésze. Végül is azok közé tartoztam, akik Jan Sokol szavait idézve, bár összeszorított foggal, de megszavazták ezt a törvényt amely fontos precedenst teremtett: első ízben szabályozott a parlament kollektív jogokat. Bízzunk benne, hogy a kidolgozás alatt álló kisebbségi kódex jogilag is megállja majd a helyét. SÁNDOR ELEONÓRA, parlamenti képviselő (FMK) Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője Londonban vasárnap úgy nyilatkozott, kevés a valószínűsége annak, hogy megtartanák a szovjet-amerikai csúcstalálkozót a hadászati támadófegyverekről szóló szerződés (START) megkötése előtt. Ugyanakkor nem zárta ki egyértelműen, hogy a csúcs esetleg még a hónap végén megvalósul. A döntés a két államfőtől függ, akik szerdán munkaebéden találkoznak a hetek csúcstalálkozója után. Fitzwater szerint Bush úgy véli, valóban biztató, amit a két külügyminiszternek sikerült elérnie. James Baker és Alekszandr Besszmertnih washingtoni idő szerint vasárnap este közölte, négynapos megbeszéléseik során egy kérdés kivételével a START-szerződés valamennyi pontjában egyetértettek. Ezt az egy vitás kérdést kell majd Londonban George Bushnak és Mihail Gorbacsovnak tisztáznia. A szakértők addig is dolgoznak a problémán. A még nyitott kérdés műszaki jellegű, a szerződés által engedélyezett új rakétatípus definíciójáról van szó. A tárgyalások után Baker úgy vélekedett, rendkívüli haladás született, hiszen a nagyon bonyolult kérdések közül többet Irak vasárnap este az ENSZ elé terjesztett egy újabb, sorrendben már harmadik jegyzéket nukleáris létesítményeiről. Dimitri Perricos, az ENSZ 37 tagú ellenőrző csoportjának vezetője kijelentette, nem tudja megmondani, hogy ez valóban a teljes jegyzék-e. A csoporthoz közel álló források szerint a harmadik jegyzékben szerepelnek mindazok a pontok, melyek a korábbi kettőben is előfordultak. Perricos közölte az újságírókkal, a dokumentumot elküldték Bécsbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol azt értékelni fogják. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja július 25-ig adott időt Iraknak, hogy tegyen közzé minden adatot nukleáris létesítményeiről. George Bush amerikai elnök a Párizs melletti Rambouillet-ben Mitterrand francia elnökkel vasárnap lezajlott tárgyalásai után sajtóértekezletén hangsúlyozta, az Egyesült Államok nem engedi meg az Irak elleni nemzetközi szankciók feloldását és nem normalizálja kapcsolatait ezzel az országgal mindaddig, amíg ott Szaddam Husszein lesz hatalmon. A francia elnök kijelentette, a francia és az amerikai vezérkar állandó kapcsolatban áll egymással, kölcsönösen kicserélik az információikat arra vonatkozóan, van-e Iraknak lehetősége az atomfegyverek kifejlesztésére és gyártására. Szavai szerint nem kizárt egy katonai támadás a nukleáris fenyegetést jelentő iraki létesítmények ellen, ám csak abban az esetben, ha azt megbízható, ellenőrzött információk teszik indokolttá. Erre Bush elnök azt válaszolta neki, cáfolhatatlan bizonyítékokat terjesztettek a Biztonsági Tanács elé arra vonatkozóan, hogy Szaddam hazudik és nem tesz eleget a tűzszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeinek. már tíz éve igyekeznek tisztázni. Nem mindegy, hogyan, hiszen az elkövetkező 15-20 év hadászati egyensúlyáról van szó. Érdemes felfigyelni arra, hogy a terítékre kerülő START-szerződés egy pontjának nyitottsága ellenére a Londonba utazó szovjet államfő kíséretében a hadsereg képviselői nem kaptak helyet. Gorbacsov a Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában azonban rámutatott, a katonai szakértők nagyon jelentős mértékben járultak hozzá a Londonban előterjesztendő, az egész szovjet gazdaságot érintő változásokra vonatkozó javaslatok előkészítésében. Az elnök hozzáfűzte, a brit fővárosban javasolni fogja a szovjet védelmi szektor konverziójára kiterjedő együttműködést is. Szerinte ezzel fogják a legjobban megmutatni a célokat, amelyek felé tartanak, és bebizonyítani, milyen lényeges változások játszódnak ie a szovjet társadalomban. Gorbacsov szerint már az is siker, hogy a csúcstalálkozó ilyen formában valósul meg. Eredményességét az fogja meghatározni, milyen mértékű kölcsönös megértés alakul ki, hiszen ennek lesz a függvénye az együttműködés fejlődésének üteme. A háború óta először érkezett Jordániába Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Husszein királlyal és Tahir Maszri miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat, aki ebben a tisztségben az első palesztin 1971 óta. Ammanba való megérkezése után Arafat újságírók előtt kijelentette: szemenszedett hazugság, hogy az Egyesült Államok az arab-izraeli konfliktus megoldására törekszik. Szavai szerint amerikai részről csak időhúzásról van szó, lehetőséget akarnak adni Izraelnek arra, hogy judoizálja és még nagyobb mértékben ellenőrizze a megszállt területeket. Hírügynökségi jelentések szerint Arafat Ammanból Bagdadba gépkocsin utazott, mivel a gazdasági szankciók következtében zárva van az iraki főváros repülőtere. Arafat gépkocsiját állítólag baleset érte, testőrei több csonttörést szenvedtek, ám ő sértetlen maradt. A Time amerikai hetilap legújabb számában megjelent a jordán uralkodó interjúja, melyben többek között az áll, nem sajnálja, hogy országa nem lett az Irakellenes koalíció tagja, mivel az volt a cél, hogy Jordánia ne keveredjen háborúba. Azt állította, a Kuvait elleni inváziót sosem támogatták, nem vettek részt benne és valójában nem is tudtak arról, hogy Bagdad mire készül. A térséggel kapcsolatos az a hír is, hogy Szíria vasárnap este pozitív választ adott az amerikai elnök üzenetére a közel-keleti békekonferencia megrendezését és a térség helyzetét illetően. Hafez Asszad államfő válaszlevele szerint „Bush elnök indítványai a konferenciára vonatkozóan elfogadhatóak". James Baker külügyminiszter nyomban reagált az üzenetre, azt mondta, ilyen körülmények között nem kizárt, hogy elindul ötödik közel-keleti körútjára. R

adzsiv Gandhi volt indiai kormányfő meggyilkolásához a tamil szeparatista szervezet, a Tigrisek (LTTE) mellett valószínűleg más csoportoknak is közük volt. Ezt a The Hindu indiai napilap írta tegnap a merénylet kivizsgálását végző szervekhez közelálló forrásokra hivatkozva. Egy magas rangú rendőrtiszt állította azt, hogy az LTTE bűnösségéhez nem férhet kétség, ugyanakkor nem lehet kizárni más szélsőséges csoportok vagy nemzetközi szervezetek közreműködését sem. Eddig 13 tamilt vettek őrizetbe, közülük 7-en Sri Lanka-iak, ahol is a tamil kisebbség önálló állam létrehozására törekszik. U

Peng kínai kormányfő tegnap fejezte be kéthetes közel-keleti körútját. Politikai megfigyelők szerint erre azért került sor, mert Peking aggódik, hogy az USA az Öböl-háborúban aratott győzelem után monopolhelyzetbe kerül ebben a térségben. Li Peng vasárnap Hafez Asszad szíriai államfővel is tanácskozott, s ezt követően közös közleményt adtak ki. A tárgyalások legérdekesebb momentuma az volt, mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten a stabilitás csupán akkor képzelhető el, ha Izrael kivonul a megszállt arab területekről. K

izárt, hogy a bejrúti kormány politikai párbeszédet kezdjen a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel, amely már több hónapja arra törekszik, hogy szerződésben rögzítse mintegy 350 ezernyi palesztin jelenlétét Libanonban. Ezt Abdullah Amin államminiszter jelentette ki, aki tagja a palesztin kapcsolattal foglalkozó libanoni kormánybizottságnak. Azzal érvelt, ezekben a napokban folyamatban van a libanoni államhatalom kiterjesztése az ország egész területén. Hozzátette még, az sem valószínű, hogy palesztin nagykövetséget nyitnak Bejrútban, s arra sem lehet számítani, hogy új megállapodást írnának alá. A legutóbbi libanoni-palesztin szerződést 1969-ben írták alá Kairóban, s 18 évvel később eltörölték. H

arminchárom milliárd dolláros külföldi hitelre van szüksége a kuvaiti kormánynak az ország újjáépítéséhez. A hír a tegnapi helyi lapokban jelent meg. A kuvaiti emír utasította a pénzügyminisztériumot, hogy dolgozza ki a kölcsönök megszerzésének feltételeit. Hozzá kell tenni, ez a gazdag arab emirátus ilyen óriási hiteleket még soha nem vett fel. Júniusban a pénzügyminiszter még arról beszélt, hogy a háborús károk felszámolásához 22 milliárdra lenne szükség. Kuvait legfőbb bevételi forrása az olaj volt, az olajipar azonban februárban megsemmisült, amikor a kivonuló iraki hadsereg hozzávetőleg 600 kutat felgyújtott. A lángok naponta hozzávetőleg 100 millió dolláros kárt okoznak az országnak. Eddig nemzetközi segítséggel 213 égő olajkutat sikerült eloltani. T

izenegy évvel a DC 9 típusú olasz személyszállító repülőgép lezuhanása után - 81 ember vesztette életét -, a Winpol brit társaság technikusainak Ustica sziget közelében a tengerfenéken állítólag sikerült felfedezniük a gép repülési adatait tartalmazó úgynevezett fekete dobozt. A doboz, amely a valóságban narancssárga színű, a szakértők szerint kitűnő állapotban van, s arra lehet számítani, hogy értékes adatokkal szolgál majd az 1980-ban bekövetkezett légikatasztrófa okairól. Igaz az is, hogy akkoriban a repülésről csupán öt paramétert rögzítettek, ma pedig már húszat. Ennek ellenére Rómában nagy reményeket fűznek a 3500 m-es mélységben megtalált szerkezet kiemeléséhez. Mivel a fekete doboz adatainak „olvasásához" szükséges berendezésekkel csak az USA és Japán rendelkezik, valószínű, hogy az elemzést az Egyesült Államokban fogják elvégezni. I

rán a világ vezető országai közé tartozik a népszaporulatot tekintve. A kormány vasárnap drasztikusnak számító intézkedéseket hozott, bejelentették, hogy a három- és többgyermekes családok nem számíthatnak semmilyen állami segélyre vagy egyéb kedvezményre. Iránban a lakosság jelenlegi száma 58,5 millió, az utóbbi tíz évben a növekedés 3,9 százalékos volt. A teheráni egészségügyi miniszter szerint a népszaporulat ilyen ütemű növekedése azt eredményezné, hogy a népesség húszévenként megkétszereződne. Tény, a jelenlegi helyzet egyik oka az, hogy az iraki-iráni háború idején a kormány az élelmiszeradagok növelésével ösztönözte a családokat a lehető legtöbb gyermek vállalására. JAVASLATDOMPING Dél-Korea tegnap javasolta a Koreai NDK-nak: közös, 17 napos ünnepségsorozattal emlékezzenek meg 1945. augusztus 15-ének, a félsziget feletti japán uralom megszűnésének az évfordulójáról. A nemzeti egyetértéssel foglalkozó dél-koreai miniszter szerint ebből az alkalomból tudományos szemináriumokat, közös imákat, az egész országot átszelő búcsújárást kellene tartani. Javasolta, Panmindzsonban tartsanak erről a példátlan eseményről a hónap végén előkészítő tárgyalásokat. Phenjan eddig nem válaszolt erre az eddigi legnagyszabásúbb szöuli kezdeményezésre, ugyanúgy, ahogy Dél-Korea sem reagált a vasárnapi KNDK-javaslatra: vagy az egyik, vagy a másik fővárosban mindkét fél ötvenötven delegátusának részvételével tartsanak politikai konferenciát az egyesítésről. ROMANIA ELLENZÉKI NYILATKOZAT A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL Rendkívül érdekes, átfogó és számunkra is figyelemre méltó nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól a Polgári Szövetség, Románia egyik legbefolyásosabb ellenzéki mozgalma. A mozgalom, melyet a megfigyelők a jövő parlamenti választások egyik meghatározó erejének tekintenek, a napokban tartotta első országos kongresszusát, s hozta létre a Polgári Fórum Pártját is. Ez a kongresszus fogadta el a már említett nyilatkozatot, amelyben többek között ez áll: ,, Tekintettel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a sovinizmus kiújulására, annak cinikus alkalmazása a politikai versengésben, valamint a kormány cinkosságára a szélsőséges erőkkel, figyelembe véve az ultranacionalizmus offenzíváját Romániában, s nem utolsósorban a közép- és kelet-európai nacionalista, populista tendenciákat, melyek a békét veszélyeztetik, a Polgári Szövetség újból kijelenti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni és közösségi jogainak, mint általánosan elismert emberi jogoknak a megtartása elsődleges tényező a béke, a jogrend, a stabilitás és a demokrácia védelmében". Felsorol a dokumentum több nemzetközi egyezményt, melyeket a kisebbségi jogok biztosítása érdekében Romániának alkalmaznia és elismernie kell. A szövetség leszögezi, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme nem nyújthat felhatalmazást a nemzetközi jog alapvető elveivel ellentétes semmilyen tevékenységre, különösen Románia szuverenitásának, területi épségének és politikai függetlenségének megsértésére. Emellett felsorolja, mely jogokat kellene a törvénynek szavatolnia és a gyakorlatban biztosítania a megfelelő intézményrendszer kiépítése által. Eszerint a kisebbségek jogosultak a védelemre minden olyan tevékenységgel szemben, amely fenyegetné létüket, joguk van etnikai, vallási és nyelvi azonosságuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez, kijár nekik az egyenlő elbánás Románia összes állampolgárával egyetemben. A kisebbségeknek joguk van a szervezkedésre és a kapcsolattartásra a határokon túl élő anyanemzettel. Szabadon használhatják anyanyelvüket, mind nyilvánosan, mind a személyes kapcsolatokban. Talán a legfigyelemreméltóbb a dokumentum következő mondata: ,,Olyan térségekben, ahol egy kisebbség eléri a törvényben meghatározott arányt, az adott kisebbséghez tartozó személyeknek - a lehetőségeknek megfelelően - joguk van akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön fordulniuk a politikai, közigazgatási és igazságügyi szervekhez, amelyek kötelessége a válaszadás." Szerintem nem ártana, ha a szlovákiai nyelvtörvény vehemens védelmezői is megszívlelnék ezt a gondolatot. Ugyanúgy azt is, amely szerint a nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van minden szinten az anyanyelvükön tanulni, tanulmányozni saját kultúrájukat, történelmüket, hagyományaikat. Érdekes, s többek által vitatott része a dokumentumnak az, amely a kisebbségek kötelességeit igyekszik meghatározni. Ebben van egy bekezdés, amely szerintem is valóban vitatható, így hangzik: ,,A kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek kötelességük megtanulni a román nyelvet, az állam hivatalos nyelvét, Románia történelmét és földrajzát." A Polgári Szövetség támogatja a megfelelő kisebbségi törvény kidolgozását, egy kisebbségi intézet létrehozását és elveti a kollektív bűnösség elvét. Az összes hazai és külföldi erővel együttműködve kész hozzájárulni egy nemzetközi kisebbségvédelmi megállapodás kidolgozásához és elfogadásához. Végül érdemes megjegyezni, hogy az ellenzéki nyilatkozatot egyelőre sem a kisebbségek, sem a politikai pártok részéről nem kommentálták. KOKES JÁNOS, Bukarest A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN: AZ IRAK ELLENI AMERIKAI TÁMADÁS LEHETŐSÉGE