Új Szó, 1991. július (44. évfolyam, 152-177. szám)

1991-07-16 / 164. szám, kedd

1991. JÚLIUS 16. HÍREK - VÉLEMENYEK . ÚJSZQI IGY LÁTJA A KÉPVISELŐ BIZTOSIT JA-E A VALLASSZABADSAGOT A VALLÁSSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY? BUSH ÉS GORBACSOV DÖNT A START-RÓL NÉHÁNY SORBAN A süketek párbeszéde folyt 1991. jú­lius 3-án a Szövetségi Gyűlésben. Az egyik tábor az épp tárgyalt törvényterve­zet kidolgozatlanságáról, jogi hibáiról, egyes részeinek feleslegességéről be­szélt, a másik tábor ezt az „ateisták" vallásellenes támadásának minősítve a keresztényi szeretetet, megbékélést, a szellemi javak fontosságát emlegette. Az eredmény: egy rossz törvény, amely meggyőződésem szerint nem kiterjeszti, hanem korlátozza a hívők jogait, az egy­házak és az állam, illetve a társadalom közötti lehetséges konfliktusokat pedig fel sem veti, így rendezésükhöz sem járul hozzá. Azért tartom fontosnak megírni a véle­ményemet, mivel Somogyi Mátyás július 4-i parlamenti tudósítása alapján („Sán­dor Eleonóra visszautasította egyes kép­viselők állítását, hogy a törvény korlátoz­za a nemhívők jogait.") úgy tűnhet, fel­szólalásomban támogattam a beterjesz­tést. Ellenkezőleg; az első menetben arra szavaztam, hogy a kormány terjesszen be új, átdolgozott javaslatot, s másodjára is csak politikai megfontolások okán sza­vaztam mellette. Távol áll tőlem Somogyi Mátyás tudósítói hitelét rontani. Megér­tem, hogy egy mondatban nem lehet egy­egy felszólalást kimerítően ismertetni, s időnként a profi tudósítóval is megeshet, hogy ama egy mondatba éppen valamely mellékes megjegyzést foglal bele. Valóban leszögeztem, hogy önmagá­ban a hívók jogainak törvénybe foglalása semmilyen módon nem korlátozza a többi állampolgári jog gyakorlását. Ugyanakkor teljes mértékben igazat adok Emanuel Mandlernak, hogy mindazon állampolgári jogok újraismétlése, melyeket mind az Emberi Jogi Alkotmánylevél, mind pedig más törvények már leszögeznek, a kom­munista törvényalkotás gyakorlatát vezeti be újra jogrendszerünkbe, amely azt su­galmazza, minden tilos, amit a törvény szinte személyre szólóan nem engedé­lyez. Emiatt azonban még nem szavaz­tam volna a törvényjavaslat visszavonása mellett. Aggasztóbbnak találom az új (vagy nem új, csak eddig tiltott) egyházakra, vallási közösségekre vonatkozó regiszt­rálási kötelezettségeket. (Mellesleg, az is elég megdöbbentő volt, ahogyan a kor­mány alelnöke következetesen szekták­nak nevezte a kis egyházakat.) A törvény­nek ez a passzusa sokban azonos a poli­tikai pártokra vonatkozó törvény idevágó paragrafusaival: a regisztráláshoz itt is meghatározott számú személy aláírása szükséges. Ámde nem olyan személye­ké, akik egyetértenek a vallási közösség létrejöttével, hanem olyanoké, akik az adott vallási közösséghez tartozónak vall­ják magukat. Ez az előadás egyrészt sérti a hívők jogát; demokratikus államban u. i. a vallási meggyőződés magánügy, mely­hez állami hatóságnak semmi köze, más­részt egy vallási közösség léte vagy nem léte nem lehet függvénye tagjai számá­nak. A beterjesztővel, Mikloško úrral egyetértésben én sem kívánom az ön- és közveszélyes vallások elterjedését. Ám annak megítélése, hogy valamely vallási közösség tevékenysége ellentétes a jog­renddel, nem az államapparátus, hanem az ügyészség és a független bíróságok feladata. Mikloško úr a kormány nevében egyébként inkább a regisztráció materiá­lis vonzatairól beszélt: az állam által elis­mert egyházak a közvetlen dotáció mellett további anyagi, például vámkedvezmé­nyekben részesülnek. S mivel az állam­nak nyilvánvalóan nem érdeke végtelen számú egyház dotációja és egyéb jellegű támogatása, de ugyanígy a már létező nagy egyházaknak sem áll érdekében a vallás támogatására fordítható véges nagyságú állami pénzek további aprózó­dása, nem sok jót jósolok az eddig még nem regisztrált egyházaknak és vallási közösségeknek. A dotációk ad hoc elosz­tása megronthatja az egyházak kölcsö­nös viszonyát is. Ez a fajta kaotikus állapot azt is feltételezi, hogy az egyházak megpróbálnak majd nyomást gyakorolni az államra. Márpedig állam és egyház különválasztásának lényege nem az egy­házak anyagi segítségétől való megfosz­tása, hanem az egyházi hierarchia és az államapparátus összefonódásának meg­akadályozása. S éppen ezzel a törekvés­sel nem áll összhangban a törvény egésze. Végül is azok közé tartoztam, akik Jan Sokol szavait idézve, bár összeszorított foggal, de megszavazták ezt a törvényt amely fontos precedenst teremtett: első ízben szabályozott a parlament kollektív jogokat. Bízzunk benne, hogy a kidolgo­zás alatt álló kisebbségi kódex jogilag is megállja majd a helyét. SÁNDOR ELEONÓRA, parlamenti képviselő (FMK) Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvi­vője Londonban vasárnap úgy nyilatko­zott, kevés a valószínűsége annak, hogy megtartanák a szovjet-amerikai csúcsta­lálkozót a hadászati támadófegyverekről szóló szerződés (START) megkötése előtt. Ugyanakkor nem zárta ki egyértel­műen, hogy a csúcs esetleg még a hónap végén megvalósul. A döntés a két állam­főtől függ, akik szerdán munkaebéden találkoznak a hetek csúcstalálkozója után. Fitzwater szerint Bush úgy véli, valóban biztató, amit a két külügyminisz­ternek sikerült elérnie. James Baker és Alekszandr Besszmertnih washingtoni idő szerint vasárnap este közölte, négynapos meg­beszéléseik során egy kérdés kivételével a START-szerződés valamennyi pontjá­ban egyetértettek. Ezt az egy vitás kér­dést kell majd Londonban George Bush­nak és Mihail Gorbacsovnak tisztáznia. A szakértők addig is dolgoznak a problé­mán. A még nyitott kérdés műszaki jelle­gű, a szerződés által engedélyezett új rakétatípus definíciójáról van szó. A tárgyalások után Baker úgy véleke­dett, rendkívüli haladás született, hiszen a nagyon bonyolult kérdések közül többet Irak vasárnap este az ENSZ elé ter­jesztett egy újabb, sorrendben már har­madik jegyzéket nukleáris létesítményei­ről. Dimitri Perricos, az ENSZ 37 tagú ellenőrző csoportjának vezetője kijelen­tette, nem tudja megmondani, hogy ez valóban a teljes jegyzék-e. A csoporthoz közel álló források szerint a harmadik jegyzékben szerepelnek mindazok a pon­tok, melyek a korábbi kettőben is előfor­dultak. Perricos közölte az újságírókkal, a dokumentumot elküldték Bécsbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség­hez, ahol azt értékelni fogják. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja július 25-ig adott időt Iraknak, hogy te­gyen közzé minden adatot nukleáris léte­sítményeiről. George Bush amerikai elnök a Párizs melletti Rambouillet-ben Mitterrand fran­cia elnökkel vasárnap lezajlott tárgyalásai után sajtóértekezletén hangsúlyozta, az Egyesült Államok nem engedi meg az Irak elleni nemzetközi szankciók feloldását és nem normalizálja kapcsolatait ezzel az országgal mindaddig, amíg ott Szaddam Husszein lesz hatalmon. A francia elnök kijelentette, a francia és az amerikai ve­zérkar állandó kapcsolatban áll egymás­sal, kölcsönösen kicserélik az információi­kat arra vonatkozóan, van-e Iraknak lehe­tősége az atomfegyverek kifejlesztésére és gyártására. Szavai szerint nem kizárt egy katonai támadás a nukleáris fenyege­tést jelentő iraki létesítmények ellen, ám csak abban az esetben, ha azt megbízha­tó, ellenőrzött információk teszik indokolt­tá. Erre Bush elnök azt válaszolta neki, cáfolhatatlan bizonyítékokat terjesztettek a Biztonsági Tanács elé arra vonatko­zóan, hogy Szaddam hazudik és nem tesz eleget a tűzszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeinek. már tíz éve igyekeznek tisztázni. Nem mindegy, hogyan, hiszen az elkövetkező 15-20 év hadászati egyensúlyáról van szó. Érdemes felfigyelni arra, hogy a terí­tékre kerülő START-szerződés egy pont­jának nyitottsága ellenére a Londonba utazó szovjet államfő kíséretében a had­sereg képviselői nem kaptak helyet. Gor­bacsov a Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában azonban rámuta­tott, a katonai szakértők nagyon jelentős mértékben járultak hozzá a Londonban előterjesztendő, az egész szovjet gazda­ságot érintő változásokra vonatkozó ja­vaslatok előkészítésében. Az elnök hoz­záfűzte, a brit fővárosban javasolni fogja a szovjet védelmi szektor konverziójára kiterjedő együttműködést is. Szerinte ez­zel fogják a legjobban megmutatni a célo­kat, amelyek felé tartanak, és bebizonyí­tani, milyen lényeges változások játszód­nak ie a szovjet társadalomban. Gorba­csov szerint már az is siker, hogy a csúcs­találkozó ilyen formában valósul meg. Eredményességét az fogja meghatározni, milyen mértékű kölcsönös megértés ala­kul ki, hiszen ennek lesz a függvénye az együttműködés fejlődésének üteme. A háború óta először érkezett Jordá­niába Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. Husszein királlyal és Tahir Maszri minisz­terelnökkel folytat tárgyalásokat, aki eb­ben a tisztségben az első palesztin 1971 óta. Ammanba való megérkezése után Arafat újságírók előtt kijelentette: sze­menszedett hazugság, hogy az Egyesült Államok az arab-izraeli konfliktus megol­dására törekszik. Szavai szerint amerikai részről csak időhúzásról van szó, lehető­séget akarnak adni Izraelnek arra, hogy judoizálja és még nagyobb mértékben ellenőrizze a megszállt területeket. Hírügynökségi jelentések szerint Ara­fat Ammanból Bagdadba gépkocsin uta­zott, mivel a gazdasági szankciók követ­keztében zárva van az iraki főváros repü­lőtere. Arafat gépkocsiját állítólag baleset érte, testőrei több csonttörést szenvedtek, ám ő sértetlen maradt. A Time amerikai hetilap legújabb szá­mában megjelent a jordán uralkodó inter­júja, melyben többek között az áll, nem sajnálja, hogy országa nem lett az Irak­ellenes koalíció tagja, mivel az volt a cél, hogy Jordánia ne keveredjen háborúba. Azt állította, a Kuvait elleni inváziót sosem támogatták, nem vettek részt benne és valójában nem is tudtak arról, hogy Bag­dad mire készül. A térséggel kapcsolatos az a hír is, hogy Szíria vasárnap este pozitív választ adott az amerikai elnök üzenetére a kö­zel-keleti békekonferencia megrendezé­sét és a térség helyzetét illetően. Hafez Asszad államfő válaszlevele szerint „Bush elnök indítványai a konferenciára vonatkozóan elfogadhatóak". James Ba­ker külügyminiszter nyomban reagált az üzenetre, azt mondta, ilyen körülmények között nem kizárt, hogy elindul ötödik közel-keleti körútjára. R adzsiv Gandhi volt indiai kor­mányfő meggyilkolásához a tamil szeparatista szervezet, a Tigrisek (LTTE) mellett valószínűleg más csoportoknak is közük volt. Ezt a The Hindu indiai napilap írta tegnap a merénylet kivizsgálását vég­ző szervekhez közelálló forrásokra hivat­kozva. Egy magas rangú rendőrtiszt állí­totta azt, hogy az LTTE bűnösségéhez nem férhet kétség, ugyanakkor nem lehet kizárni más szélsőséges csoportok vagy nemzetközi szervezetek közreműködését sem. Eddig 13 tamilt vettek őrizetbe, kö­zülük 7-en Sri Lanka-iak, ahol is a tamil kisebbség önálló állam létrehozására tö­rekszik. U Peng kínai kormányfő tegnap fejezte be kéthetes közel-keleti körútját. Politikai megfigyelők szerint erre azért került sor, mert Peking aggódik, hogy az USA az Öböl-háborúban aratott győzelem után monopolhelyzetbe kerül ebben a térségben. Li Peng vasárnap Hafez Asszad szíriai államfővel is tanács­kozott, s ezt követően közös közleményt adtak ki. A tárgyalások legérdekesebb momentuma az volt, mindkét fél hangsú­lyozta, hogy a Közel-Keleten a stabilitás csupán akkor képzelhető el, ha Izrael kivonul a megszállt arab területekről. K izárt, hogy a bejrúti kormány poli­tikai párbeszédet kezdjen a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezettel, amely már több hónapja arra törekszik, hogy szerződésben rögzítse mintegy 350 ezernyi palesztin jelenlétét Libanonban. Ezt Abdullah Amin államminiszter jelen­tette ki, aki tagja a palesztin kapcsolattal foglalkozó libanoni kormánybizottságnak. Azzal érvelt, ezekben a napokban folya­matban van a libanoni államhatalom kiter­jesztése az ország egész területén. Hoz­zátette még, az sem valószínű, hogy palesztin nagykövetséget nyitnak Bejrút­ban, s arra sem lehet számítani, hogy új megállapodást írnának alá. A legutóbbi libanoni-palesztin szerződést 1969-ben írták alá Kairóban, s 18 évvel később eltörölték. H arminchárom milliárd dolláros kül­földi hitelre van szüksége a kuvaiti kormánynak az ország újjáépítéséhez. A hír a tegnapi helyi lapokban jelent meg. A kuvaiti emír utasította a pénzügyminisz­tériumot, hogy dolgozza ki a kölcsönök megszerzésének feltételeit. Hozzá kell tenni, ez a gazdag arab emirátus ilyen óriási hiteleket még soha nem vett fel. Júniusban a pénzügyminiszter még arról beszélt, hogy a háborús károk felszámo­lásához 22 milliárdra lenne szükség. Ku­vait legfőbb bevételi forrása az olaj volt, az olajipar azonban februárban megsem­misült, amikor a kivonuló iraki hadsereg hozzávetőleg 600 kutat felgyújtott. A lán­gok naponta hozzávetőleg 100 millió dol­láros kárt okoznak az országnak. Eddig nemzetközi segítséggel 213 égő olajkutat sikerült eloltani. T izenegy évvel a DC 9 típusú olasz személyszállító repülőgép lezuha­nása után - 81 ember vesztette életét -, a Winpol brit társaság technikusainak Us­tica sziget közelében a tengerfenéken állítólag sikerült felfedezniük a gép repü­lési adatait tartalmazó úgynevezett fekete dobozt. A doboz, amely a valóságban narancssárga színű, a szakértők szerint kitűnő állapotban van, s arra lehet számí­tani, hogy értékes adatokkal szolgál majd az 1980-ban bekövetkezett légikatasztró­fa okairól. Igaz az is, hogy akkoriban a repülésről csupán öt paramétert rögzí­tettek, ma pedig már húszat. Ennek elle­nére Rómában nagy reményeket fűznek a 3500 m-es mélységben megtalált szer­kezet kiemeléséhez. Mivel a fekete doboz adatainak „olvasásához" szükséges be­rendezésekkel csak az USA és Japán rendelkezik, valószínű, hogy az elemzést az Egyesült Államokban fogják elvégezni. I rán a világ vezető országai közé tartozik a népszaporulatot tekintve. A kormány vasárnap drasztikusnak szá­mító intézkedéseket hozott, bejelentették, hogy a három- és többgyermekes csalá­dok nem számíthatnak semmilyen állami segélyre vagy egyéb kedvezményre. Irán­ban a lakosság jelenlegi száma 58,5 mil­lió, az utóbbi tíz évben a növekedés 3,9 százalékos volt. A teheráni egészség­ügyi miniszter szerint a népszaporulat ilyen ütemű növekedése azt eredményez­né, hogy a népesség húszévenként meg­kétszereződne. Tény, a jelenlegi helyzet egyik oka az, hogy az iraki-iráni háború idején a kormány az élelmiszeradagok növelésével ösztönözte a családokat a le­hető legtöbb gyermek vállalására. JAVASLATDOMPING Dél-Korea tegnap javasolta a Koreai NDK-nak: közös, 17 napos ünnep­ségsorozattal emlékezzenek meg 1945. augusztus 15-ének, a félsziget feletti japán uralom megszűnésének az évfordulójáról. A nemzeti egyetértéssel foglalkozó dél-koreai miniszter szerint ebből az alkalomból tudományos szemináriumokat, közös imákat, az egész országot átszelő búcsújárást kellene tartani. Javasolta, Panmindzsonban tartsanak erről a példátlan eseményről a hónap végén előkészítő tárgyalásokat. Phenjan eddig nem válaszolt erre az eddigi legnagyszabásúbb szöuli kezdeményezésre, ugyanúgy, ahogy Dél-Korea sem reagált a vasárnapi KNDK-javaslatra: vagy az egyik, vagy a másik fővárosban mindkét fél ötven­ötven delegátusának részvételével tartsanak politikai konferenciát az egyesí­tésről. ROMANIA ELLENZÉKI NYILATKOZAT A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL Rendkívül érdekes, átfogó és számunkra is figyelemre méltó nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól a Polgári Szövetség, Románia egyik legbefolyásosabb el­lenzéki mozgalma. A mozgalom, melyet a megfi­gyelők a jövő parlamenti választások egyik meg­határozó erejének tekintenek, a napokban tartot­ta első országos kongresszusát, s hozta létre a Polgári Fórum Pártját is. Ez a kongresszus fogadta el a már említett nyilatkozatot, amelyben többek között ez áll: ,, Tekintettel az idegengyűlö­let, az antiszemitizmus és a sovinizmus kiújulá­sára, annak cinikus alkalmazása a politikai ver­sengésben, valamint a kormány cinkosságára a szélsőséges erőkkel, figyelembe véve az ultra­nacionalizmus offenzíváját Romániában, s nem utolsósorban a közép- és kelet-európai naciona­lista, populista tendenciákat, melyek a békét veszélyeztetik, a Polgári Szövetség újból kijelen­ti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó sze­mélyek egyéni és közösségi jogainak, mint általá­nosan elismert emberi jogoknak a megtartása elsődleges tényező a béke, a jogrend, a stabilitás és a demokrácia védelmében". Felsorol a dokumentum több nemzetközi egyezményt, melyeket a kisebbségi jogok bizto­sítása érdekében Romániának alkalmaznia és elismernie kell. A szövetség leszögezi, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme nem nyújthat felhatalmazást a nemzetközi jog alapvető elveivel ellentétes semmilyen tevékenységre, különösen Románia szuverenitásának, területi épségének és politikai függetlenségének megsértésére. Emellett felsorolja, mely jogokat kellene a tör­vénynek szavatolnia és a gyakorlatban biztosíta­nia a megfelelő intézményrendszer kiépítése ál­tal. Eszerint a kisebbségek jogosultak a védelem­re minden olyan tevékenységgel szemben, amely fenyegetné létüket, joguk van etnikai, vallási és nyelvi azonosságuk megőrzéséhez és fejleszté­séhez, kijár nekik az egyenlő elbánás Románia összes állampolgárával egyetemben. A kisebb­ségeknek joguk van a szervezkedésre és a kap­csolattartásra a határokon túl élő anyanemzettel. Szabadon használhatják anyanyelvüket, mind nyilvánosan, mind a személyes kapcsolatokban. Talán a legfigyelemreméltóbb a dokumentum következő mondata: ,,Olyan térségekben, ahol egy kisebbség eléri a törvényben meghatározott arányt, az adott kisebbséghez tartozó szemé­lyeknek - a lehetőségeknek megfelelően - joguk van akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön fordulniuk a politikai, közigazgatási és igazság­ügyi szervekhez, amelyek kötelessége a válasz­adás." Szerintem nem ártana, ha a szlovákiai nyelvtörvény vehemens védelmezői is megszív­lelnék ezt a gondolatot. Ugyanúgy azt is, amely szerint a nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tarto­zó személyeknek joguk van minden szinten az anyanyelvükön tanulni, tanulmányozni saját kul­túrájukat, történelmüket, hagyományaikat. Érdekes, s többek által vitatott része a doku­mentumnak az, amely a kisebbségek kötelessé­geit igyekszik meghatározni. Ebben van egy bekezdés, amely szerintem is valóban vitatható, így hangzik: ,,A kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek kötelességük megtanulni a román nyelvet, az állam hivatalos nyelvét, Románia történelmét és földrajzát." A Polgári Szövetség támogatja a megfelelő kisebbségi törvény kidolgozását, egy kisebbségi intézet létrehozását és elveti a kollektív bűnösség elvét. Az összes hazai és külföldi erővel együtt­működve kész hozzájárulni egy nemzetközi ki­sebbségvédelmi megállapodás kidolgozásához és elfogadásához. Végül érdemes megjegyezni, hogy az ellenzé­ki nyilatkozatot egyelőre sem a kisebbségek, sem a politikai pártok részéről nem kommentálták. KOKES JÁNOS, Bukarest A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN: AZ IRAK ELLENI AMERIKAI TÁMADÁS LEHETŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents