Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám, csütörtök

VAJÚDTAK A HEGYEK... Eddig - akárhogy is nézzük a dolgot - alulról sepertek, míg az értelmi szerzők gondtalanul élték világukat. Ezért ábrándultak ki az emberek a lusztrálásokból, ezért érezték sokan, hogy a parlamentben sem volt minden rendben. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP FAKUL A KINCSTÁRI MOSOLY Pénz, az soha nem volt, de a taps, a fesztiválszínpad összetartó ereje is elegendő volt ahhoz, hogy újabb tizenkét hónapig megszállott amatőrökként tovább csináljuk azt, amiről tudtuk: többet ér minden fesztiválnál. Csütörtök, 1991. június 13. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 137. szám (5. oldal) A KÖZÖS EURÓPA NEM VÍZIÓ NEMZETKÖZI KONFERENCIA PRÁGÁBAN Tegnap Prágában a Kultúrpalotában megnyílt az európai konföderációról szóló konferencia, amelynek kezdeményezői Václav Havel köztársaság elnök és Francois Mitterrand francia államfő voltak. A tanácskozásra Európa minden országából s rajtuk kívül az Egyesült Államokból, Kanadából és Japánból jöttek el a politikai és társadalmi élet ismert személyiségei. Európa jövőjével, az államok közti együttműködés új formáival foglalkoznak majd. Hat alapvető témakörre összpontosítják figyelmüket: az energetikára, távközlési rendszerekre, környezetvédelemre, munkaerőmozgásra és a kultúrára, a hatodik kérdéscsoport pedig magának a konföderációnak a létrehozása. Az európai konföderáció gondolatát először 1989 végén vetette fel nyilvánosan Francois Mitterrand. Tavalyi, Csehszlovákiában tett látogatása alkalmával ő javasolta, hogy az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó első nemzetközi konferencia Prágában legyen. A francia elnök pénteken személyesen is jelen lesz a konferencián. A nemzetközi eszmecsere ünnepélyes megnyitóján részt vett Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Roland Dumas francia külügyminiszter is. Václav Havel megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a társadalmi élet személyiségeinek első és előzetes tanácskozása ez a konferencia, amely az európai konföderáció gondolatát kell, hogy megvizsgálja, javaslataival továbbvigye. Nem hivatalos állam-kormány- vagy parlamenti szintű konferenciáról van szó, hanem előzetes széles körű eszmecseréről, amelynek nem célja hivatalosan, most mindjárt létrehoz(Folytatás a 2. oldalon) CSÚCS JULIUSBAN Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke tegnap az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a szovjet-amerikai csúcsértekezletet leghamarabb júliusban tartják meg. Közölte továbbá, hogy kedden Bush amerikai elnöktől „érdekes, jó híreket" tartalmazó levelet kapott, de a részletekről nem szólt. Szót ejtett arról, hogy a hét legfejlettebb ország képviselőinek londoni értekezletén nem fog fellépni a segítségért könyörgő személy szerepében. Megbeszéléseket fog folytatni a Szovjetunió helyzetéről annak tudatában, hogy „a nyugati képviselők megértették, siker fogja koronázni azt, ami a Szovjetunióban megkezdődött". Mihail Gorbacsov az oroszországi elnöki választásokkal kapcsolatban megállapította: „Kész vagyok együttműködni az új orosz elnökkel, bárkit is választanak azzá". Nyár eleji napfényben (Méry Gábor felvétele) HOGYAN ELÜNK? NEMZETISÉGI VISZONYOK A VEGYES JÁRÁSOKBAN (Munkatársunktól) - A magyarok és a szlovákok viszonya a vegyes lakosságú járásokban korántsem olyan rossz, mint ahogy azt egyesek állítják. Ez derül ki a pozsonyi közvéleménykutató intézet jelentéséből, melyet tegnap terjesztettek az SZK kormánya nemzetiségi és etnikai tanácsa elé. Ebből kiderül: a nyelvtörvény elfogadása előtt a vegyes lakosságú járásokban élő szlovákok 74, a magyarok 85 százaléka minősítette a két nemzet közti kapcsolatot jónak, s mindössze a szlovákok 21, illetve a magyarok 9 százaléka válaszolta azt, hogy ez a kapcsolat rossz. Ez az arány a nyelvtörvény elfogadása után sem változott különösebben. Ám amíg a vegyes lakosságú területeken élő szlovákok 70 százaléka ítéli meg a magyarokhoz fűződő viszonyát barátinak, addig a nem vegyes lakosságú területeken élő szlovákok 48 százaléka válaszolt erre a kérdésre ugyanígy. A közvélemény-kutatás egyértelműen megcáfolja azt az egyesek által gyakran állított nézetet is, hogy munkahelyről való elbocsátásokkal elsősorban az adott területen kisebbségben élő nemzet tagjait sújtják. Bizonyítást nyert az is, hogy a megkérdezettek többségének - főleg a magyaroknak - nem okoz különösebb gondot a gyakorlatban a nyelvtörvény alkalmazása. Bár (Folytatás a 2. oldalon) OROSZORSZÁGBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS BORISZ JELCIN NYILATKOZATA CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Az Oroszországi Föderációban tegnap első ízben tartottak közvetlen elnökválasztást. A tisztség létrehozásáról az idén áprilisban döntött a köztársaság, népképviselőinek rendkívüli kongresszusa. A több mint 104 millió bejegyzett választópolgár 6 jelöltre adhatja le voksát. A legesélyesebb Borisz Jelcin, a parlament jelenlegi elnöke, a további jelöltek: Nyikolaj Rizskov volt szovjet kormányfő, Vagyim Bakatyin volt szovjet belügyminiszter, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére, Aman Tulejev, a kemerovói kerületi tanács elnöke és Albert Makasov tábornok. A legutóbbi közvéleménykutatási eredmények szerint Jelcinnek egyetlen komoly riválisa van, Nyikolaj Rizskov. Az első előzetes eredményeket az oroszországi nagyvárosokban az éjszakai órákra várták, a hivatalos eredményeket csak néhány nap múlva teszik közzé. Jelcin tegnap Moszkvában újságírók előtt kijelentette, ha megválasztják, van egy átfogó programja a köztársaság politikai, gazdasági, szociális és nemzetiségi problémáinak megoldására. Részleteket nem közölt, de bejelentéséhez annyit hozzáfűzött, szerinte teljesen tarthatatlan a mostani helyzet, amikor a köztársaságban 40 millió szegény van. Jelcin említést tett a közelmúltban Csehszlovákiában tett látogatásáról is. Szavai szerint ez fordulatot hozott a kölcsönös kapcsolatokban. Felhívta rá a figyelmet, a csehszlovák-orosz együttműködés mindkét fél számára előnyös, különösen most, amikor mindkét állam nehéz időszakban él. Úgy vélekedett, az egyik előnyös együttműködési forma a cserekereskedelem, hiszen az egyik félnek sincs elég devizája. Kifejezte meggyőződését, hogy a kétoldalú kapcsolatok parlamenti és állami vonalon is fejlődni fognak. Ami a választások várható eredményeit illeti, Jelcin nagyon derűlátóan nyilatkozott. Szerinte a végeredményeket várhatóan június 17-én teszik közzé. RÉMHÍRKÉNT TERJED: EGYMILLIÓNYIAN VAGYUNK Igaz, hogy majdnem egymilliónyian vagytok? - szegezte nekem a kérdést egy, az úgynevezett jobban értesült körökhöz tartozó ismerősöm. Ámbár, nem is annyira kérdés volt ez, mint inkább állítás, hivatkozás a március 3-i népszámlálás eredményeire. Ugyanakkor pedig a folyosói pletyka szintjén mind többször hangoztatott „majd egymillió magyarról" konkrétabb adattal is szolgált: bizalmas értesülése szerint 945 000 magyar élne Csehszlovákiában. Talán csak emlékeztetőül: a legutóbbi többé-kevésbé hivatalos adat 3-4 évvel ezelőtt úgy 570-580 ezer magyarról tett említést. Őszintén szólva, nem tudom, honnan származnak (származhatnak) ezek a „megbízható értesülések", de az adott pillanatban nem is ezt tartom a legfontosabbnak. Sokkal súlyosabban esik a latba az, hogy a Szlovák Statisztikai HivataL a népszámlálás előtt azt ígérte, pár héten belül nyilvánosságra hozzák legalább az első részeredményeket. A népszámlálás óta azonban eltelt több mint három hónap - teljesen eredménytelenül. Azaz, mégsem egészen eredménytelenül! Mert amikor a közvéleménykutatások végre egyértelműen jelzik a magyarellenes hisztéria visszaesését, a szlovákok körében megjelenik a „rémhír": „Majd egymilliónyi magyar él itt!", ami ugye, gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szlovákia lakosságának megközelítőleg 20 százaléka (lásd a nyelvtörvény bűvös határát) magyar nemzetiségű. Nyilvánvaló, ha ez a pletyka szintjén terjed, az csak a kisebbségellenes hangulatkeltést szolgálja, mert a suttogó propaganda érvelése szerint magyarnak vallották magukat a cigányok és a zsidók(!) is. Ha viszont ugyanezt a már-már félhivatalosan kiszivárogtatott adatot hivatalosan is bejelentenék (már ha igaz!), elfogadható magyarázattal kellene szolgálniuk arról, hogy a demokratikus körülmények között megtartott népszámlálás miért hozott más eredményeket, mint az elmúlt évtizedek népszámlálásai. Csak a tényeket vállalni nem merő, suttogó propaganda terjesztheti azt, hogy a romák inkább magyarnak vallották magukat. Ilyen állítást ugyanis egyetlen magára valamit is adó szociológus sem kockáztatna meg nyilvánosan, mivel konkrét szociológiai felmérések bizonyítják, a romák jelentős része mindig is arra törekedett, hogy az adott helyzetben az erősebb nemzethez tartozónak vallja magát. Ezért aligha valószínű, hogy a magukat korábban szlováknak tekintő romák éppen a nyelvtörvény elfogadásával kapcsolatos hisztériakeltést követően vallották volna magukat magyarnak. A szlovákiai zsidóságot pedig Tiso szlovák állama, a nácizmus, enyhén szólva, annyira megtizedelte, hogy nemigen tudnák befolyásolni a népszámlálás eredményeit. A suttogó propaganda szerint 945 ezer magyar nemzetiségű állampolgárról szóló adatot sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk - míg csak nyilvánosságra nem hozzák a népszámlálás hivatalos (részeredményeit. Ha az adat valósnák bizonyul, kiderül, a nemzetiségi elnyomás pszichológiai hatása az elmúlt évtizedekben sokkal nagyobb volt, mint ahogy azt eddig feltételezni mertük. Egyelőre azonban inkább csak az a valószínű, hogy a hangulatkeltő „egymillióba" beleszámították valamennyi kisebbséget, a lengyeleket, ruténeket, németeket, ukránokat, romákat stb. A lényegen azonban ez nem változtat. Nehéz lenne elhinni, hogy a Szlovák Statisztikai Hivatal, számtalan dolgozójával, számítógépével, termináljával több mint negyed év alatt nem jutott semmilyen konkrét eredményhez, ha egyszer a saját lehetőségeit felmérve, a választások tapasztalataiból kiindulva ígérte meg, hogy néhány héten belül... A kutya valahol másutt lesz elásva. Elképzelhető, hogy egyeseket irritál az, hogy alábbhagyott a magyarellenes hangulat, de elképzelhető az is, hogy az adatok közzétételét az alkotmányhozás késlelteti. Gondoljunk csak bele: hogyan lehetne (Folytatás a 4. oldalon) SZLOVÁKIA KORMÁNYFŐJE BELGIUMBAN Ján Čarnogurský, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Belgiumba érkezett. Kíséretében van Pavol Demeš, a nemzetközi kapcsolatok minisztere, Ivan Tirpák miniszter, a szlovák környezetvédelmi bizottság elnöke és más hivatalos személyiségek. A vallon területek vezetői hívták meg látogatásra Szlovákia képviselőit. A kormányküldöttséget a repülőtéren Brüsszel Zaventem negyedének polgármestere és további hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Karel Lukáš, hazánk belgiumi nagykövete. A megérkezés után Ján Čarnogurský megtekintette a brüszszeli Zaventem repülőtér új részét, amely a legjelentősebb nyugat-európai légiforgalmi csomópontok közé tartozik. Délelőtt Čarnogurský kormányfő Albert Lienarddal, a vallon terület külkapcsolatokban illetékes miniszterével tárgyalt.- Lienard ebédet adott a szlovák vendégek tiszteletére. Délután Jan Čarnogurský a vallon vállalkozói körök képviselőivel találkozott, majd sajtóértekezletet tartott. Ezután fogadta őt Wilfred Martens belga kormányfő. Este a szlovák kormányküldöttség Namurba, a vallon régió közigazgatási központjába látogatott, vendéglátói itt Bemard Anselm, a tartományi vezetés elnöke volt, aki díszvacsorát adott tiszteletükre. HITEL A SZOVJETUNIÓNAK George Bush amerikai elnök eleget tett Mihail Gorbacsov szovjet államfő kérésének és kedden jóváhagyta a másfél milliárd dolláros hitelt a Szovjetunió számára, hogy amerikai mezőgazdasági termékeket vásárolhasson - közölte Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. Bush már tájékoztatta is Gorbacsovot döntéséről azzal, hogy a hitelt a következő kilenc hónap alatt három szakaszban fogják folyósítani. A szóvivő szerint Washington reméli, hogy ezzel a segéllyel sikerül stabilizálni az élelmiszer-helyzetet a Szovjetunióban. A döntést azt követően hozták meg, hogy Moszkva biztosította a Fehér Házat, az élelmiszereket igazságosan osztják el az egyes köztársaságok között, s a baltikumiak is kapnak belőle. Fitzwater megjegyezte, hogy a főleg gabonavásárlásra fordított amerikai élelmiszerhiteleket a Szovjetunió mindig időben törlesztette. TÁRGYALÁSOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Az Észak-atlanti Szövetség felelősséget érez Közép- és Kelet-Európáért is - hangoztatta tegnapi, Jirí Dienstbier külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén John Galvin tábornok, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Az európai biztonság megerősítésére feltétlenül ki kell használni az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia lehetőségeit és az Európa Tanács létező rendszereit. Galvin továbbá kifejtette, hogy csehszlovákiai látogatásának fő célja megkezdeni a konkrét tárgyalásokat a hazánk és a NATO közti együttműködésről.