Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓI 1991. JÚNIUS 8. havel: VARGABETŰ UTAN VISSZA EURÓPÁBA A Kelet-Nyugat Biztonságkutató Inté­zet X. évzáró konferenciáján mondott be­szédében Václav Havel bevezetőben hangsúlyozta: jelképes, hogy a konferen­cia épp Bártfán zajlik. Ez is egy kis lépés afelé, hogy Európa tudatosítsa: Cseh­szlovákia két államból, Csehországból éš Szlovákiából áll, és hogy Európa térképén politikai értelemben is jelen van Szlová­kia. - Szeretnénk, ha Szlovákia ezután is helyet adna hasonló nemzetközi konfe­renciáknak, rendezvényeknek. Köztársasági elnökünk megemlítette, hogy a konferencia középpontjában há­rom ország - Lengyelország, Csehszlo­vákia és Magyarország - megsegítése áll. Ezek az államok nemcsak kölcsönö­sen összefüggenek, nem csupán számos történelmi kapcsolat fűzi egybe őket, ha­nem hasonló jellegű problémák megoldá­sán is fáradoznak. - Már most elmondhatjuk, hogy bizo­nyos regionális kapcsolat alakult ki e há­rom ország között, amelyek együttesen igyekeznek a fejlett európai országok kö­zé lépni. Csehszlovákia is az európai kultúra részének érzi magát, az európai civilizációhoz tartozónak. Évszázadokon keresztül mi is hozzájárultunk az európai értékek létrehozásához. Több évtizedes vargabetű után, amelyet a kommunizmus időszaka jelentett, ismét vissza szeret­nénk térni az európai demokratikus or­szágok családjába. Ennek érdekében építjük demokrati­kus társadalmi rendszerünket, keressük országunk új államjogi elrendezésének legmegfelelőbb formáját. Szeretnénk az egyenjogúság elve alapján kiépíteni szö­vetségi rendszerünket. Fel akarjuk újítani polgári kultúránkat, tovább szeretnénk fejleszteni politikai kultúránkat, és meg akarjuk teremteni a piacgazdaság feltéte­leit. Václav Havel biztonsági kérdéseket érintve kifejtette, hogy hazánk Európa biztonságát a helsinki folyamattal kap­csolja össze, amelyből létrejöhet az euró­pai biztonság új rendszerre, megfelelő garanciákkal. Országunk eddig megtett gazdasági reformintézkedéseinek elemzése kap­csán Havel elnök hangsúlyozta, hogy a feladat valóban gigantikus: a központi direktív irányítási módról áttérni a jól mű­ködő piacgazdaságra. Nehéz és összetett feladat ez. Annak ellenére, hogy egy sor konkrét lépés van már mögöttünk. Elkez­dődött a nagy- és kisprivatizáció. Liberali­zálódik a külkereskedelem, az inflációt megfékeztük, és az árliberalizáció után elmondhatjuk, hogy az árak szintje is megállapodott. Ez célszerű pénzügyi poli­tikánknak is köszönhető. Václav Havel beszédének zárórészé­ben köszönetet mondott a Nyugatnak a hazánknak nyújtott segítségéért s azért a politikai bizalomért, amelyet éledő de­mokráciánknak kölcsönzött. VILÁGOS VÁLASZT VÁRUNK A NYUGATTÓL Göncz Árpád a konferencia megnyitó­ján megállapította, Kelet-Európa világos választ vár a Nyugattól: miben és hogyan számíthat a támogatásra? -Az egyértelmű válasz halogatása, a további hitegetés számunkra elviselhe­tetlen és megalázó. 1956, 1968 és 1981 tanulságával indokolva kifejtette: - Ami­kor Magyarország, majd Csehszlovákia és Lengyelország kísérletet tett rá, hogy szakítson a sztálinista gyakorlattal, akkor a Nyugat, amely korábban sajnálkozott és áldozatkésznek mutatkozott, megrettent, talán mert a gyakorlatban kellett volna bizonyítania áldozatvállalását. - Magyarország nem segélyt kér, ha­nem segítséget - hangsúlyozta a magyar államfő. - Üzletet ajánlunk önöknek, az évtized talán legjövedelmezőbb és legbiz­tosabb üzletét. Meggyőződésem, hogy a tökekihelyezésnek napjainkban térsé­günk a legmegnyugtatóbb és legígérete­sebb területe. Magyarország és a térség többi országa a Nyugaton emelt export­akadályok lebontását reméli. Nem előjo­gokat, kedvezményeket kérünk, csak vi­szonosságot, elvégre Magyarország már 92 százalékban liberalizálta importját. Göncz Árpád rámutatott: Kelet-Európa nem várja ölbe tett kézzel a külső segítsé­get, de rászorul, mert jelen helyzete vé­szes csapdát rejteget. A demokrácia ugyanis egyelőre sokak számára az élet­körülmények romlását hozta térségünk­ben. A Nyugatnak is érdeke, hogy ez a kép megváltozzék. Végül a köztársasági elnök - vélhető­leg főként a Szovjetunióra célozva - hangsúlyozta, hogy a jövő Európájából senkit sem szabad kirekeszteni. Hasonla­ta szerint ugyanis ,,a kívülmaradók két­ségbeesésükben felboríthatják a megme­nekültekkel teli csónakot". (n) SAMIR NEMET MONDOTT BUSHNAK Jicchak Samir izraeli kormányfő eluta­sító választ adott George Bush levelére. Az amerikai elnök megpróbálta kiküszö­bölni a közel-keleti békediplomáciával kapcsolatos véleménykülönbségeket Iz­rael és az arab államok között. Az izraeli rádió szerint Jeruzsálem továbbra sem hajlandó beleegyezni abba, hogy az ENSZ szerepet játsszon a tervezett békekonfe­rencián. A zsidó állam ragaszkodik ah­hoz, hogy ez az akció csak részét képez­ze az Izrael és az egyes arab országok közötti béketárgyalásoknak. Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője csütörtökön Brüsszelben üdvö­zölte Husszein jordán király javaslatát, hogy tartsanak közvetlen tárgyalásokat Izraellel. Ugyanakkor visszafogottabban reagált az Egyesült Államok fegyverkorlá­tozási felhívására. Megállapította, hogy a leszerelési megállapodások ellenőrzé­séhez szükségesek a békés feltételek. ČARNOGURSKÝ TUDJA NAGYON NEHEZ MEGMAGYARAZNI Ha elérkezik az ideje Csehszlová­kia csatlakozásának az Európai Kö­zösségekhez, Szlovákia önálló he­lyet fog kérni magának ebben a szervezetben, mondta Ján Čarno­guský kormányfő a Der Tapesspie­gel berlini napilapnak adott interjújá­ban. Szerinte lehetséges, hogy ezt a szándékot nagyon nehéz megma­gyarázni a nyugat-európai orszá­goknak, de Szlovákia szuverenitá­sának ugyanolyan részét akarja át­ruházni a szervezetre, mint más nemzetek és államok. Hangsúlyoz­ta, hogy Szlovákia köztársaság a fö­deratív Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság keretében. A Morvaország helyzetét érintő kérdésre Ján Čarnogurský azt vála­szolta, hogy elsősorban a Cseh Köz­társaságot érintő ügyről van szó, amelybe Szlovákia nem akar túlsá­gosan beavatkozni. A kormányfő személyes véleménye szerint Mor­vaországnak a CSSZSZK-n belül el kellene nyernie az önállóságot, s ilyen esetben Szlovákiának alkot­mányos, vagy államszerződésben rögzített garanciákat kellene kapnia arra, hogy bizonyos fontos kérdé­sekben nem fogják leszavazni. „Morvaország ilyen státusától sze­mély szerint a keresztény orientáció­jú pártok pozícióinak erősödését vá­rom. Például - nevezzük így - ideo­lógiai jellegű kérdésekben Morvaor­szág és Szlovákia egy politikai blok­kot alkothatna" - fűzte hozzá. NYUGTALAN ÉJSZAKA ALGÍRBAN HAT HÓNAP MÚLVA VÁLASZTÁSOK Algériában tegnapra virradó éj­szaka öt rendőr megsebesült a mu­zulmán fundamentalisták és a biz­tonsági erők közötti összecsapások­ban. Algíri források szerint a konflik­tusra az Iszlám Megmentés! Front (FIS), a zavargások szervezője által ellenőrzött negyedekben került sor. A biztonsági erők letartóztattak mint­egy 30 embert, akik megpróbálták felgyújtani a déli elővárosban levő óriási élelmiszerraktárt. Csütörtökön este a FIS felszólí­totta híveit, hogy tiltakozzanak az éjszakai kijárási tilalom ellen. Felhí­vására algír lakosai mintegy fél óráig kolompoltak a házak erkélyein, a te­raszokon, miközben azt kiabálták, hogy Allah Akbar! (Allah hatalmas). A tiltakozó akciók során a városköz­pontból és az elővárosból lövéseket lehetett hallani. Abaszi Madani, a FIS vezetője tegnap délután közölte, megállapo­dásra jutottak a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Fronttal, hat hónap múlva tartanak elnökválasztást és parlamenti választásokat. A MAGYAR KORMÁNY BOS-NAGYMAROSRÓL A magyar kormány megbízta Sámsondi-Kiss György kor­mánybiztost azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a dunai vízlépcsőrendszer kormányzati be­ruházásának lezárásához. A testület meghallgatta Mádl Ferenc illetékes tárcanélküli minisztert és a kor­mánybiztost az április 22-i magyar -csehszlovák megbeszélésről, és a további tárgyalás előkészítése ér­dekében a következőket rendelte el: A kormány felkéri a Magyar Tudo­mányos Akadémiát, hogy folytasson további vizsgálatokat a bős -nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban és készítsen alapos, tudományos igényű elemzést a víz­lépcsőrendszer ökológiai kockáza­tairól. SZOVJET CSAPATKIVONÁS LENGYELORSZÁG ENGEDÉLYEZI A TRANZITOT Lengyelország csütörtökön beje­lentette, nincs akadálya annak, hogy a Németországból hazatérő szovjet egységek lengyel területen haladja­nak át. A varsói külügyminisztérium erről szóló nyilatkozata jelzi, hogy a lengyel vezetés álláspontja meg­változott, hiszen korábban a hazaté­rő szovjet katonák tranzitját több feltételhez kötötték. Ez év április óta - Moszkva akkor kezdte meg jelké­pesen, egy kisebb rakétaegység ki­vonásával a Lengyelországban állo­másozó erőinek hazaszállítását - csak nagyon korlátozott tranzitot engedélyezett. Lengyelországban jelenleg több mint 50 ezer szovjet katona állomásozik, s ráadásul a ke­letnémet területeken levő 380 ezernyi szovjet katonának a nagy része is Lengyelországon keresztül tér majd haza. A külügyminisztériumi nyilatkozat leszögezi, ezt a dokumentumot azért adták ki, hogy véget vessenek a valótlan állítások terjesztésének. A német és a szovjet tömegtájékoz­tatás állította azt, hogy Lengyel­ország aránytalanul sok pénzt köve­tel a szovjet csapatok átengedése fejében. A varsói külügyminisztéri­um figyelmeztetett arra is, hogy a pénzügyi feltételeket illetően Len­gyelország és a Szovjetunió már februárban megegyezett. Ami a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kivonását illeti: Varsó ragaszkodik ahhoz, hogy az 1992 feléig megtörténjen, ezzel szemben Moszkva 1993 végét java­solja. H étfőn áttörésről beszéltek, kedden pedig már az eredménytelenséget hangsú­lyozták ki a megfigyelők az indonéz fővárosban, Dzsakartában megrendezett három­napos kambodzsai béketárgyalásokat értékelve. Mi az igazság? Azt hiszem, mindkettő, s ez nem ellentmondás, csupán jelzi, mennyire bonyolult a béke megteremtése, a tizenkét éve tartó pol­gárháború lezárása. A kambodzsai kormány és a vele szemben álló három ellenzéki frakció tárgyalt, s ez utóbbi koalíció feje, Szihanuk her­ceg megállapodott Hun Sen kormányfővel a leg­felsőbb nemzeti tanács összetételéről. Ez volt az említett áttörés, amelynek lényege: e testület - az ENSZ béketervének értelmében - irányítaná az országot a választásokig. Elnöke Szihanuk, alelnöke Hun Sen lenne. A 7+7-es formulát fogadták el, vagyis, hogy fele-fele arányban kép­viselteti magát benne a hatalmon levő rendszer és az ellenzéki hármasszövetség. Ez utóbbi legerősebb tagja, a népirtás miatt hírhedté vált vörös khmer azonban nem fogadta el a megállapodást, csakúgy, mint a phnompenhi kormánynak az ENSZ-béketervhez fűzött kiegé­szítő javaslatait. Nem ért egyet azzal, hogy Hun Sen alelnök legyen, illetve magának is ilyen posztot követel. A felezés sem tetszik neki, a tanácsban a képviseletet négy egyenlő arány­ban osztaná el: három a kormánynak és három minden ellenzéki csoportnak. Ezzel a kabinetet KUDARC IS, MEG NEM IS kigumizná a hatalomból, ami azért irreális, mert a kormány van nyeregben, ráadásul még a koalí­ciós partnerek is tartanak a polpotisták hatalmá­nak visszatérésétől. Hun Sen viszont az ENSZ-tervnek azzal a pontjával nem ért egyet, hogy mind a négy fél fegyverezze le csapatait, mondván: a vörös khmereknek nem lehet hinni, ki tudná a dzsun­gelben ellenőrizni, hogy végrehajtották-e a ren­deletet. Most Dzsakartában azt is javasolta, hogy az 1975-1979 közötti népirtás felelőseit állítsák nemzetközi bíróság elé. A reagálás nem maradt el: a vörös khmerek felmondták a május elseje óta érvényes tűzszünetet és a háború folytatása mellett döntöttek. Ennek ellenére Szihanuk és Hun Sen további különmegállapodást kötött: meghosszabbítják a tűzszünetet, leállítják a fegy­verkezést, s ennek érdekében felszólították a kül­földi fegyverszállítókat, hogy ne juttassanak több hadianyagot Kambodzsába. Hun Sen szerint a tűzszünet jövőjéért a vörös khmereké a felelős­ség. (Thaiföldi források a hét második felétől ismét harcokat jelentettek.) Nem lehet azt mondani, hogy a béketárgyalá­sok teljes kudarccal jártak, mert az említett külön­megállapodások nagyon lényegesek. A vörös khmer szándéka nyilvánvaló: fegyverrel kicsikar­ni a tárgyalóasztal melletti engedményeket. Idő­húzásról van szó, hiszen például a párizsi Le Monde helyszíni tudósítója is azt írta, hogy az utóbbi húsz hónapban a vörös khmerek nem tudtak előrenyomulni, sőt: érzékeny vesztesége­ket szenvedtek. A kormánycsapatok viszont telje­sen ellenőrzik az ország lakott területeit. Úgy tűnik, a vörös khmereknek nagyobb hadművelet­re már nincs erejük, csupán a partizánháború folytatására képesek. A katonai helyzetet illetően a kormány optimista, úgy véli, az idő neki dolgo­zik. Semmi sem készteti tehát arra, hogy olyan megállapodást írjon alá, amellyel lehetővé teszi a vörös khmerek visszatérését a politikai szín­padra. N em mellékes, Washington sem akarja, hogy a levitézlett polpotisták esetleg ismét magukhoz ragadják a hatalmat, ezt a múlt év közepén Baker külügyminiszter egyértelművé tette. Moszkva álláspontja termé­szetesen ugyanez. Egyelőre az nem világos, hogy mit fog tenni Kína, a vörös khmerek legna­gyobb patrónusa. És az sem mellékes, hogy a hidegháború végeztével és az öböl-háború tapasztalatai után a nemzetközi közvélemény már hajlana arra, hogy népirtás miatt elítélje a polpotistákat. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN M asszud Barzani, a kurd felkelők ve­zetője tegnapra virradó éjszaka Bagdadban közölte az újságírókkal, hogy a kurd autonómiáról az iraki kormánnyal folytatott tárgyalásokon közel állnak a megállapodáshoz. Várhatóan június 15-ig, de legkésőbb 20-ig döntés születik - mondotta Barzani. T egnap az Amerikai Nemzetközi Fej­lesztési Ügynökség (USAID) kine­vezte csehszlovákiai, magyarországi és romániai képviselőit. Az ügynökség cseh­szlovákiai képviselője Lee Dennison Roussel. Az idei költségvetési évre az ügynökség 370 millió dollárt szavazott meg az említett három országnak, vala­mint Bulgáriának és Jugoszláviának. George Bush elnök kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy a jövő évben hagyja jóvá a 400 millió dolláros kölcsönt. iitörtökön a német parlament bi­vb zottságot alakított, amely kivizs­gálja Alexander Schalck-Golodkowski egykori keletnémet külügyi államtitkár te­vékenységét. A vizsgálatot az ellenzéki szociáldemokraták kezdeményezték. A dokumentumok feldolgozása után szeptembertől vizsgálatot indítanak a ke­letnémet kommunista rezsim prominen­sei, Willi Stoph, Egon Krenz, Erich Mielke ellen is. A kormánykoalíció kérésére a bi­zottság elé állítják az 1983 előtt, a szo­ciáldemokraták kormányzása alatt tevé­kenykedő nyugatnémet tisztségviselőket is. Ez egyfajta válaszlépés, az SPD ugyanis korábban azt kérte, hogy a bizott­ság elé hívhassák akár Kohl kancellárt is, akinek munkatársai kapcsolatban álltak Schalck-Golodkowskival. E tiópiában Tamrat Lainét, az Etióp Nép Forradalmi Demokratikus Front­jának (EPRDF) volt alelnökét nevezték ki új kormányfőnek - közölte csütörtökön az ENA hírügynökség. A jelentés szerint a közeljövőben megalakul az ideiglenes kormány, amelynek az EPRDF vezetősé­ge átadja az ország irányítását. A front egységei, amelyek a múlt héten elfoglal­ták Addisz Abebát, kiterjesztették ellenőr­zésüket az éhínséggel sújtott keleti or­szágrészre is. Etiópiában egyre inkább érezhető az élelmiszer- és az üzem­anyaghiány. A fővárosban az emberek hosszú sorokban várakoznak kenyér­adagjukra. L assan befejeződnek a lengyel-né­met barátsági és együttműködési szerződésről szóló diplomáciai tárgyalá­sok és az egyezmény körüli belpolitikai viták. Csütörtökön Varsóban a lengyel és a német küldöttség képviselői parafálták a dokumentumot, amely már csak teoreti­kusan módosulhat június 17-ig, amikor a szerződést aláírja Helmuth Kohl kancel­lár és Jan Krzysztof Bielecki kormányfő. W ashingtonból érkezett a hír: az amerikai védelmi minisztérium megkezdte az új, radarral nem észlelhető robotrepülőgépek kifejlesztését. A hagyo­mányos robbanótöltetű rakéta földről és levegőből egyaránt indítható. Pete Wil­liams, a Pentagon szóvivője arról is tájé­koztatott, hogy több mint 15 milliárd dol­lárba fog kerülni az 8650 rakéta kifejlesz­tése, kipróbálása és gyártása. F idel Castro legfelsőbb kubai vezető a Siempre című mexikói folyóiratnak adott interjújában azt hangsúlyozta, Ku­bának nincs szüksége szovjet mintájú peresztrojkára, mert sohasem követett el olyan hibákat, amilyeneket a szovjet tör­ténelemből ismerünk. Kubában soha nem volt sztálinizmus, Kuba sosem ismerte a személyi kultuszt, a hatalommal való visszaélést. Castro leszögezte: Kuba nem szándékozik a szovjet típusú reformok útjára lépni, mert ,,a kubai vezetésnek nem kell idegen hibákat helyrehoznia". E lőször ismerte be a líbiai kormány, hogy diplomatája 1984-ben lelőtt egy brit rendőrnőt. Tripoli ezért bocsánatot kért. Yvonne Fletchert Londonban, a líbiai nagykövetség előtt gyilkolták meg, de Tripoli eddig nem volt hajlandó beismerni, hogy a lövést egy diplomata adta le a lí­biai képviseleti hivatalból. A titkos líbiai látogatásról hazatérő Teddy Taylor, a Konzervatív Párt képviselője tolmácsol­ta a bocsánatkérést a londoni illetékesek­nek, s ezzel együtt átadott egy 150 ezer fontos csekket is. A londoni külügyminisz­térium kijelentette, a gyilkosság beisme­rése nem elég ahhoz, hogy javuljanak a kapcsolatok. Erre csak azután kerülhet sor, ha Líbia lemond a terrorizmus támo­gatásáról. Nagy-Britannia a fent említett incidens után megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával.

Next

/
Thumbnails
Contents