Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJ SZÓ A 1991. JÚNIUS 5. ÚJABB IZRAELI LÉGITAMADAS A PFSZ MOZGÓSÍTOTT DÉL-LIBANONBAN George Bush amerikai elnök új kompromisszumos javaslatokat juttatott el az izraeli vezetéshez. Ezek célja a közelkeleti békekonferencia útjában álló akadályok elhárítása - közölte az AFP hírügynökség. A forrás szerint Wiliam Braun amerikai nagykövet adta át az üzenetet Jicchak Samir miniszterelnöknek, aki az indítványt most részletesen tanulmányozza és rövidesen válaszol rá. Bush javaslatának lényege az AFP szerint, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottja venne részt az izraeli-arab tárgyalásokon, s a konferencia plenáris üléseit minden hat hónapban összehívják. Az izraeli rádió úgy tudja, Bush azt a lehetőséget is fontolgatja, hogy ha az érdekelt felek elutasítanak minden engedményt, akkor egyoldalúan Washingtonban hívja össze a konferenciát. Az ENSZ aktív szerepét a tárgyalásokon és a rendszeres időközben összeülő plenáris üléseket Szíria követeli, míg Izrael szerint maga a konferencia nem lenne más, mint a kétoldalú tárgyalások ünnepélyes megnyitása az Egyesült Államok és a Szovjetunió védnökségével. Izraeli vadászgépek (egyes információk szerint 6 repülőgép) tegnap a reggeli órákban több hullámban bombázták a dél-libanoni Szidon kikötő közelében lévő palesztin állásokat. Huszonnégy órán belül ez volt a második támadás libanoni terület ellen. A hétfői és a tegnapi támadás miatt a PFSZ tegnap mozgósítást rendelt el dél-libanoni fegyveres erői számára. Kárnál Madhat, az El-Fatah szervezet egyik vezetője arra szólította fel a palesztin és a libanoni hazafias erőket, hogy készüljenek fel egy nagyobb szabású hadműveletre. A New York-i győzelmi díszszemlén négy csehszlovák katona is részt vett a csehszlovák vegyvédelmi alakulat képviseletében: Ivan Lančarič ezredes, Zdenék Vrbata főhadnagy, valamint Miroslav Nagy és Dalibor Tížek őrmesterek. Míg New York és Washington a díszszemlére készül, több mint 400 amerikai üzletember érkezett hétfőn a kuvaiti fővárosba, hogy az amerikai áruk vásárán megpróbálják legalább egy részét megszerezni annak a 20 milliárd dollárnak, amibe a becslések szerint az emírség helyreállítása fog kerülni. CSENDES VOLT A TIENANMEN Tegnap, a Tienanmen téri diáktüntetés véres elnyomásának második évfordulóján, a kínai fővárosban még csak jelét sem lehetett tapasztalni valamilyen megemlékező vagy tiltakozó akcióknak. Az évfordulóra mindössze az emlékeztetett, hogy Peking központjában jóval több volt a gyalogos és motoros rendőrjárőr. Magát a Tienanmen teret délután részben lezárták, számos személygépkocsi és autóbusz foglalta el a területet, s a tér körüli rendőrkordon is sűrűbbnek tűnt, mint hétfőn. Az évforduló természetesen beszédtéma az emberek között, a pekingiek rokonszenveznek a diákokkal és eszméikkel, de általános az a vélemény, hogy egy hasonló mozgalom megismétlésére nem értek meg a feltételek. Magukat a diákokat az egyetemi városban gyakorlatilag elvágták a külvilágtól. Az Új Kína hírügynökség azt állítja, hogy az iskolákban nyugalom van, a szokásos élet zajlik. Ellentmond viszont ennek az állításnak az az eset, amelyről nyugati hírügynökségek számoltak be szemtanúkra hivatkozva. Eszerint keddre virradó éjszaka a diákok a pekingi egyetemen merész tiltakozó akciót hajtottak végre, vagy egy tucatnyi palackot dobáltak ki az ablakokból, tiltakozásul a befolyásos veterán politikus, Teng Hsziao-ping ellen, akinek a neve a kínai nyelvben gyakorlatilag ugyanúgy hangzik, mint a „kis palack" kifejezés. A diákok gúnyt űztek a rendőrökből, akik a helyszínre érkeztek, hogy eltávolítsák onnan a nyugati újságírókat. PÁPAI ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÖSSZTÁRSADALMI VITÁBAN II. János Pál pápa, aki 9 napos látogatáson tartózkodik Lengyelországban, hétfőn Lubaczowban és Kielceben tett látogatást. A szovjet határ közelében fekvő Lubaczowban 200 ezer hívő vett részt a szentmisén, melyen a pápa a posztkommunista Lengyelország „szociális megújhodására" szólított fel, és elítélt egyes negatív jelenségeket a kapitalista társadalomban is, ahol a fogyasztói szemlélet uralkodik és megfeledkeznek a legszegényebbekről. Rögtönzött beszédében a pápa üdvözölte az Ukrajnából érkezett kb. 10 ezer hívőt is. Ezúttal ismét jelezte, hogy szívesen ellátogatna a Szovjetunióba. Kielceben tett iátogatása során többek között kijelentette: nem változtatott véleményén, továbbra is ellenzi az abortuszt. Állást foglalt így a lengyel társadalomban zajló heves vitával kapcsolatban. A katolikus egyház az abortusz teljes betiltását szorgalmazza, míg a lakosság többsége a múlt rezsimtől örökölt liberális törvény megőrzése mellett van. SZOVJET KATONAI PROVOKÁCIÓ VILNIUSBAN (Folytatás az 1. oldalról) elnök felhívására siettek oda, hogy szükség esetén védelmezzék az épületet. Az éjszakai katonai akcióval kapcsolatban Landsbergis úgy nyilatkozott, ez újabb próbálkozás volt a litvániai helyzet befolyásolására az új szövetségi szerződés aláírása, Gorbacsov esetleges londoni útja és a litván függetlenség kérdésének elkerülhetetlenül közeledő pozitív megoldása előtt. Nyilvánvalóan felbolygatta a litván kedélyeket az a jelentés is, amelyet a szovjet parlament elé terjesztett Nyikolaj Trubin szovjet főügyész, a január 12-ről 13ra virradó éjszaka Vilniusban lezajlott váres események kivizsgálásának előzetes eredményeiről. A jelentés szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vilniusi tévétorony elleni támadás során életüket vesztett polgári személyeket katonák ölték volna meg. A litván ügyészség állítólag nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot arra, hogy a 13 polgári személy haláláért és kb. száznak a megsebesítéséért a fegyveres erőket terheli a felelősség. A főügyészség szerint „a Litván Köztársaság vezetésének alkotmányellenes tevékenysége" okozta az egész ügyet. Nem tudni, mire alapozza a szovjet ügyészség az állításait, de biztosan nem a helyi lakosság és számos nyugati riporter tanúvallomására, akik szerint a katonák a fegyvertelen polgári személyekre tüzet nyitottak és puskatussal verték őket. Minden jel szerint a múlt éjszakai eset felelőseit sem fogják megtalálni. A litván vezetés telefonon kért felvilágosítást Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter' titkárságától. A minisztérium elhatárolta magát az éjszakai hadművelettől és Vilniusnak azt állította, hogy semmiről sem tud. Magával Jazowal a litván vezetésnek nem sikerült kapcsolatba lépnie. Belousz tábornok, a vilniusi katonai körzet parancsnoka azonban a parlament szóvivője szerint beismerte, hogy az akcióra a Kolco (gyűrű) fedőnevű hadművelet keretében került sor. Az akció céljairól és arról, hogy azt ki rendelte el, azonban nem volt hajlandó semmit sem közölni, xxx Moszkva külvárosában, Novo-Ogarevóban az állami rezidencián hétfőn tartották meg Gorbacsov elnök és kilenc szövetségi köztársaság képviselőinek harmadik találkozóját az új szövetségi szerződés előkészítéséről. Georgij Sahnazarov, Gorbacsov szárnysegédje a központi televízió esti hírműsorában azt mondta, a kölcsönös megértés jellemezte a találkozót. A résztvevők megerősítették: az új föderáció neve Szovjet Szuverén Köztársaságok Szövetsége lesz. A „szocialista" jelzőt a márciusi össz-szövetségi népszavazás eredményei ellenére sem őrzik meg, mégpedig azzal az indoklással, hogy gyakorlatilag nincs a világon olyan ország, amelynek nevében ideológiai jelző szerepelne. Sahnazarov azonban hangsúlyozta, ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagynák a nép akaratát és lemondanának a szocialista eszmékről. • * * Az oroszországi parlament elnöksége hétfői ülésén úgy döntött, ha június 12-én, az elnökválasztás első fordulójában sikerül dönteni a tisztség betöltéséről, akkor a népi küldöttek ötödik köztársasági kongresszusa július 23-án ül össze. Ezen az ülésen tenné le a hivatali esküt az orosz elnök, ezenkívül napirenden szerepelne az alkotmánybíróság létrehozásáról szóló törvény jóváhagyása és az alkotmánybíróság tagjainak megválasztása. Az elnökség ezenkívül július 19-re hívta össze a parlamentet, melynek napirendjén 23 törvényjavaslat fog szerepelni, többek között a külföldi beruházásokról, a köztársasági lakásalap privatizálásáról, az állami és városi vállalatokról. A SZOVJET GAZDASÁG MEGSEGÍTÉSE BUSH ÉS QUAYLE ELTÉRŐ VÉLEMÉNYE George Bush amerikai elnök tegnap meghosszabbította a Szovjetuniónak adott kivételek hatályát az ún. JacksonVanik törvénykiegészítés alól, amely bizonyos feltételekhez köti a kereskedelmet. Bush döntése további egy évre érvényes, és ezt azzal indokolta, hogy a Szovjetunióban lényegesen könnyítették az állampolgárok emigrációjának feltételeit. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője által közölt adatok szerint 1986-ban még csak 2000 embernek engedték meg a kivándorlást a Szovjetunióból, míg tavaly már 370 ezernek. Bush döntése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió hiteleket kapjon az amerikai gabona behozatalához, és más segélyekhez is hozzájusson súlyos helyzetben levő gazdasága számára. Bush hasonó kedvezményekben részesítette Bulgáriát, Csehszlovákiát és Mongóliát is, ugyancsak a korábban szigorú emigrációs politika enyhítéséért. Konzervatív politikusok egy csoportja máris támadást intézett az elnök ellen, a Szovjetuniónak és Kínának nyújtott kedvezmények miatt. A csoport közölte, kampányt indítanak a döntés felülvizsgálatáért. Míg Bush úgy véli, hogy a nagyobb nyugati segítség lehetővé teszi a szovjet gazdaság talpraállítását, alelnöke, Dan Quayle Bonnban újságírók előtt azt mondta, nem tud elképzelni olyan mértékű nyugati segélyprogramot, amely lehetővé tenné a szovjet gazdaság fellendítését, ha maga a Szovjetunió nem fogja folytatni a reformokat, nem fog a demokratizálás, a privatizálás és a szabad piacgazdaság felé tartani. E nélkül minden segély hatástalan marad. T

alán még jól is jön az oroszországi elnökjelölteknek, hogy most, egy héttel a szavazás előtt a világ nem nagyon figyel rájuk. A,.nagyoknak" nem kell attól tartaniuk, hogy esetleg még a világsajtó is kitereget valamit gyengéikből, a „kicsiknek" pedig igazán jól jön, hogy nemcsak róluk nem beszélnek, hanem ismert ellenfeleikről sem. Persze, csak külföldön. Mert odahaza zajlik a nagy esélylatolgatás, a legvadabb jóslatok is publicitást kapnak. Viszont a világsajtó a Szovjetunióval kapcsolatban most azzal van tele, hogy kap-e Gorbacsov meghívást Londonba, s kap-e az ország néhány hatékony dollárinjekciót a gazdaság felerősítésére. A Nyugat erre csak akkor hajlandó, ha garanciákat kap, hogy lesz piacgazdaság, lesz privatizáció, folytatódik a demokratizálás. Márpedig ebben a vonatkozásban nem mindegy, hogyan alakul az oroszországi elnökválasztás, hiszen nem annyira személyekről van szó, mint inkább az ország nagyobbik részének vonalválasztásáról. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy másodrendű a jelöltek személye. Ellenkezőleg, nagyon is fontos, de sokkal fontosabb, hogy programjaik markánsan eltérnek egymástól, ugyanúgy azok a csoportok is, amelyek mögöttük állnak - mind politikai beállítottságukat, mind befolyásukat és számukat illetően. Azt is figyelembe kell venni, hogy bár a köztársasági elnök nagy hatalmat kap, nem lesz cár, nem lesz teljhatalmú: a küldöttkongreszszus és állandó szerve, a lényegében parlamentként működő legfelsőbb tanács mindenképpen felette fog állni. Az elnök ugyanis nem oszlathatja fel ezeket a szerveket, viszont a küldöttkongresszus visszahívhatja az elnököt. Igaz, csak az alkotmánybíróság döntése értelmében és kétharmados többséggel, de megteheti. Az eljárás kezdeményezője pedig a legfelsőbb tanács lehet. S hogy ez nem is olyan lehetetlen, nem is olyan bonyolult eljárás, arra az oroszországi népi küldöttek márciusi kongresszusa a legjobb példa. Az „isteni szikra" a parlament elnökségében pattant ki, s Jelcinnek volt mit csinálnia, hogy kivédje a támadásokat. Még ezután, a személye elleni összpontosított és sorozatos támadások után is úgy látom, Jelcint az isten sem menti meg attól, hogy ö legyen Oroszország első, a nép által választott elnöke, legitimebb elnök, mint Gorbacsov - ha a legitimitás egyáltalán fokozható. Az azonban nem biztos, hogy simán tud győzni, bár igazán komoly ellenfele csak egy van: Nyikolaj Rizskov szövetségi exkormányfő. NEM CÁR-ELNÖK Jelcin a Demokratikus Oroszország mozgalom jelöltje, a laza szerkezetű párt a népi küldöttek és a parlamenti tagok kb. felét tudhatja tagjai, illetve támogatói között, s csak abban bízhat, hogy ha Jelcin majd igazi elnök lesz, csatlakoznak a mozgalomhoz jónéhányan a most még ingadozók közül. Rizskovot a legnagyobb ellentábor, a még mindig komoly befolyással rendelkező pártapparátus támogatja. A kampány „motorja" pedig Rizskov sértődöttsége: nem tud belenyugodni abba, hogy olyan simán menesztették a kormányfői posztról. Ezt nemcsak infarktusa bizonyítja, hanem az is, hogy ahol csak lehet, keményen bírálja utódját, Pavlovot, s szilárd meggyőződése, csak az ő gazdasági programja - amely bukását okozta - vezethet eredményre az országban. Ilyen elképzelésekkel ugyan számíthat a valódi reformokat ellenzők meglehetősen népes táborára, de arra szintén, hogy ez a tábor nem fog egységesen felsorakozni mögé. Hasonló programmal sikerült ugyanis jelöltetnie magát Aman Tulejevnek, a kemerovói területi tanács tagjának és Albert Makasov vezérezredesnek, a volgai és uráli katonai körzet parancsnokának, a szövetségi parlament egyik illusztris tagjának. Makasov azzal vált hírhedté, hogy vad kirohanásokat rendezett a gorbacsovi vezetés külpolitikája ellen, s komoly szerepe volt abban, hogy elfogyott Sevardnadze türelme és lemondott külügyminiszteri posztjáról. A gazdasági program terén a demagóg Tulejev vehet el szavazatokat Rizskovtól, a katonák sorában pedig Makasov, hiába vannak a volt kormányfőnek olyan jó kapcsolatai a katonai-ipari komplexummal. Mindenképpen komolyan kell számítani a katonákra, ezt tudja Rizskov és Jelcin is. Az exkormányfő alelnökjelöltjei Borisz Gromov, a legnépszerűbb szovjet tábornok, a szövetségi belügyminiszter jelenlegi helyettese, az afganisztáni kotingens egykori parancsnoka. Jelcin még ügyesebben választott, az ő társa is afgán veterán, Alekszandr Ruckoj ezredes, a Szovjetunió Hőse. A 44 éves pilótát kétszer lőtték le, először súlyosan megsebesült, másodszor Pakisztánban esett fogságba. Emellett a Kommunisták a demokráciáért nevű parlamenti frakció vezetője, s ebben a minőségében kommunista voksokat is szerezhet Jelcinnek. K

ét jelöltet nem említettem még, az egyik „kicsi", a másik „nagy". Az esélytelen Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, a gyakran derűt keltő exhibicionista, aki mindent máshogy akar csinálni, s csak egy igazán vonzó javaslata van: 5rubelre akarja csökkenteni a vodka árát. Van azonban egy szürke ló is ebben a versenyfutásban: Vlagyimir Bakatyin volt szövetségi belügyminiszter, aki nem titkolja, bírja Gorbacsov támogatását. Programja is valóban gorbacsovi. Aligha lesz képes komolyan veszélyeztetni Jelcin pozícióit, de Rizskovéit sem. Azt azonban könynyen elérheti, hogy Jelcin nem szerzi meg az abszolút többséget már az első fordulóban, nem arat elsöprő sikert. S akkor Bakatyin - és általa Gorbacsov - máris elérte célját. Mert Gorbacsovnak most Jelcinre van szüksége, de egy kevésbé magabiztos „kiadásban". Jelcin elnök megfelel, Borisz cár nem. Gondolni kell a nyugatiakra is, akik ugyan már elővették a bukszájukat, de még nem nyitották ki... GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M

egkezdődött a záródokumentum kidolgozása az összeurópai folyamat országainak krakkói kulturális konferenciáján. Hétfőn hozták létre a 34 tagország képviselőiből a záróokmány kidolgozásával megbízott munkacsoportot. Eddig több javaslatot nyújtottak be, így például az Európai Közösségek és Lengyelország, a Pentagonálé, továbbá Franciaország, az USA, Kanada, valamint a skandináv országok is. Egyelőre abban jutottak egyetértésre, hogy a záródokumentum három részből áll majd: az első szabadság és a kultúra viszonyával, a másik a megkülönböztetett védelmet igénylő kulturális örökséggel, a harmadik pedig a nemzetközi együttműködés formáival foglalkozik. N

igériában, az Afrikai Egységszervezet 27. ülésszakán a 32 tagország hétfőn egy afrikai közös piac létrehozásáéról döntött. Az aláírt megállapodás az Afrikai Gazdasági Közösség létrehozását 34 év alatt képzeli el. A kontinens országainak gazdasági integrációja hat szakaszban valósulna meg, ennek fő célja a személyek, az áru és a tőke szabad mozgása, az emberi jogok tiszteletben tartása. Megfigyelők azonban rámutatnak arra, hogy az integrációs folyamat nagyon nehéz lesz, hiszen a kontinens országait gazdasági válság sújtja, piacaikat pedig óriási adósságok terhelik. Hasonló dokumentumot már 1980-ban is elfogadott az AESZ, de az akkori programot sosem valósították meg. S

úlyos zavargások robbantak ki a tegnapra virradó éjszaka Algírban. A szemtanúk beszámolói szerint a város két legnagyobb terén több ezer iszlám fundamentalista tüntetett, s a demonstrációt a rendőrség könnygázgránátokkal és gumibotokkal verte szét. Az Iszlám Megbékélési Front által ellenőrzött mecsetekről a hangszórók általános sztrájkra szólították fel a lakosságot. Mint ismeretes, ez a front Algériát iszlám állammá szeretné átalakítani. E témához tartozik a következő hír is: a Nemzetközi Valuta Alap 405 millió dolláros hitelt nyújt Algériának, s hajlandó további 285 millió dollár folyósítására is a gazdasági reformok támogatása érdekében. Az Alap ezt a döntést azzal indokolta, hogy Algéria több lényeges gazdasági és pénzügyi reformot hajtott végre, s ezek a tervgazdaságról a piacgazdaságra való átállást szolgálják. T

itkos tábort létesítettek Svédországban a Szovjetunióból emigrált zsidók számára. Erről tegnap számolt be a Svenska Dagbladet svéd napilap, hozzátéve, hogy az ügyben a svéd bevándorlási hivatal együttműködik a stockholmi zsidó hitközséggel. A táborban jelenleg hozzávetőleg 30 személy él. Azt azonban titokban tartják, hogy hol van, hogy megelőzzék az esetleges merényleteket. Egyébként Svédországban a zsidó menekültek általában egy táborban élnek más menekültekkel. A titkos táborba - az érintettek beleegyezésével - azokat szállítják, akik különleges gondoskodást igényelnek, így például a betegeket, kisgyermekes családokat stb. E

ddig 32 halálos áldozatot követelt Japánban az Unzen tűzhányó kitörése. A Kjodo hírügynökség tegnap reggeli tájékoztatása szerint további 19 személy eltűnt, tízen súlyosan megsérültek, állapotuk válságos. Az eltűntek között van a japán televízió egyik forgatócsoportja és több külföldi geológus. Az Unzen 200 évi szünet után a múlt év őszén adott ismét életjelt magáról, de a hétfőihez hasonló erejű kitörésre azóta nem volt példa. Közvetlenül a lávafolyam kitörése előtt sikerült a környező falvakból 5000 embert evakuálni. K

ároly brit trónörökös nagyobbik fiának, a 8 éves Williamnak az osztálytársai a golfpályán betörték a fejét. A Buckingham palota azonnal igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a kis herceg könnyebb műtéten esett át, s a balesetnek nem lesznek tartósabb következményei. A megrémült tanári kar - egyébként egy rangos magániskoláról van szó, ahol az évi tandíj 2000 font sterling - szóvivő útján sietett közölni a nagyvilággal, hogy véletlen játszótéri balesetről van szó, nem szándékos tettről, hozzáfűzve, hogy a trónörökös örököse élénk természetű kisfiú, s az iskolában mindenki szereti. E

gy új, független nemzetközi szervezet, a Zöldkereszt létrehozását javasolta első londoni konferenciáján, hétfőn, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. A Zöldkereszt mérné fel a háborús konfliktusok térségeiben keletkezett ökológiai károkat. Az elképzelés szerint háborús bűntettnek kellene nyilvánítani, ha valaki a konfliktusok során pusztítja a környezetet.