Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJ SZÓ A 1991. JÚNIUS 5. ÚJABB IZRAELI LÉGITAMADAS A PFSZ MOZGÓSÍTOTT DÉL-LIBANONBAN George Bush amerikai elnök új komp­romisszumos javaslatokat juttatott el az izraeli vezetéshez. Ezek célja a közel­keleti békekonferencia útjában álló aka­dályok elhárítása - közölte az AFP hír­ügynökség. A forrás szerint Wiliam Bra­un amerikai nagykövet adta át az üzene­tet Jicchak Samir miniszterelnöknek, aki az indítványt most részletesen tanulmá­nyozza és rövidesen válaszol rá. Bush javaslatának lényege az AFP szerint, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottja venne részt az izraeli-arab tárgyalásokon, s a konferencia plenáris üléseit minden hat hónapban összehívják. Az izraeli rá­dió úgy tudja, Bush azt a lehetőséget is fontolgatja, hogy ha az érdekelt felek elutasítanak minden engedményt, akkor egyoldalúan Washingtonban hívja össze a konferenciát. Az ENSZ aktív szerepét a tárgyaláso­kon és a rendszeres időközben összeülő plenáris üléseket Szíria követeli, míg Izra­el szerint maga a konferencia nem lenne más, mint a kétoldalú tárgyalások ünne­pélyes megnyitása az Egyesült Államok és a Szovjetunió védnökségével. Izraeli vadászgépek (egyes informáci­ók szerint 6 repülőgép) tegnap a reggeli órákban több hullámban bombázták a dél-libanoni Szidon kikötő közelében lévő palesztin állásokat. Huszonnégy órán belül ez volt a második támadás libanoni terület ellen. A hétfői és a tegnapi támadás miatt a PFSZ tegnap mozgósítást rendelt el dél-libanoni fegyveres erői számára. Ká­rnál Madhat, az El-Fatah szervezet egyik vezetője arra szólította fel a palesztin és a libanoni hazafias erőket, hogy készülje­nek fel egy nagyobb szabású hadműve­letre. A New York-i győzelmi díszszemlén négy csehszlovák katona is részt vett a csehszlovák vegyvédelmi alakulat kép­viseletében: Ivan Lančarič ezredes, Zde­nék Vrbata főhadnagy, valamint Miros­lav Nagy és Dalibor Tížek őrmesterek. Míg New York és Washington a dísz­szemlére készül, több mint 400 amerikai üzletember érkezett hétfőn a kuvaiti fővá­rosba, hogy az amerikai áruk vásárán megpróbálják legalább egy részét meg­szerezni annak a 20 milliárd dollárnak, amibe a becslések szerint az emírség helyreállítása fog kerülni. CSENDES VOLT A TIENANMEN Tegnap, a Tienanmen téri diáktüntetés véres elnyomásának második évforduló­ján, a kínai fővárosban még csak jelét sem lehetett tapasztalni valamilyen meg­emlékező vagy tiltakozó akcióknak. Az évfordulóra mindössze az emlékeztetett, hogy Peking központjában jóval több volt a gyalogos és motoros rendőrjárőr. Magát a Tienanmen teret délután részben lezár­ták, számos személygépkocsi és autó­busz foglalta el a területet, s a tér körüli rendőrkordon is sűrűbbnek tűnt, mint hétfőn. Az évforduló természetesen beszédté­ma az emberek között, a pekingiek rokon­szenveznek a diákokkal és eszméikkel, de általános az a vélemény, hogy egy hasonló mozgalom megismétlésére nem értek meg a feltételek. Magukat a diáko­kat az egyetemi városban gyakorlatilag elvágták a külvilágtól. Az Új Kína hírügy­nökség azt állítja, hogy az iskolákban nyugalom van, a szokásos élet zajlik. Ellentmond viszont ennek az állításnak az az eset, amelyről nyugati hírügynöksé­gek számoltak be szemtanúkra hivatkoz­va. Eszerint keddre virradó éjszaka a diá­kok a pekingi egyetemen merész tiltakozó akciót hajtottak végre, vagy egy tucatnyi palackot dobáltak ki az ablakokból, tilta­kozásul a befolyásos veterán politikus, Teng Hsziao-ping ellen, akinek a neve a kínai nyelvben gyakorlatilag ugyanúgy hangzik, mint a „kis palack" kifejezés. A diákok gúnyt űztek a rendőrökből, akik a helyszínre érkeztek, hogy eltávolítsák onnan a nyugati újságírókat. PÁPAI ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÖSSZTÁRSADALMI VITÁBAN II. János Pál pápa, aki 9 napos látogatáson tartózkodik Lengyel­országban, hétfőn Lubaczowban és Kielceben tett látogatást. A szovjet határ közelében fekvő Lubaczow­ban 200 ezer hívő vett részt a szent­misén, melyen a pápa a posztkom­munista Lengyelország „szociális megújhodására" szólított fel, és el­ítélt egyes negatív jelenségeket a kapitalista társadalomban is, ahol a fogyasztói szemlélet uralkodik és megfeledkeznek a legszegényeb­bekről. Rögtönzött beszédében a pápa üdvözölte az Ukrajnából érkezett kb. 10 ezer hívőt is. Ezúttal ismét jelez­te, hogy szívesen ellátogatna a Szovjetunióba. Kielceben tett iátogatása során többek között kijelentette: nem vál­toztatott véleményén, továbbra is el­lenzi az abortuszt. Állást foglalt így a lengyel társadalomban zajló heves vitával kapcsolatban. A katolikus egyház az abortusz teljes betiltását szorgalmazza, míg a lakosság több­sége a múlt rezsimtől örökölt liberá­lis törvény megőrzése mellett van. SZOVJET KATONAI PROVOKÁCIÓ VILNIUSBAN (Folytatás az 1. oldalról) elnök felhívására siettek oda, hogy szük­ség esetén védelmezzék az épületet. Az éjszakai katonai akcióval kapcso­latban Landsbergis úgy nyilatkozott, ez újabb próbálkozás volt a litvániai helyzet befolyásolására az új szövetségi szerző­dés aláírása, Gorbacsov esetleges londo­ni útja és a litván függetlenség kérdésé­nek elkerülhetetlenül közeledő pozitív megoldása előtt. Nyilvánvalóan felbolygatta a litván ke­délyeket az a jelentés is, amelyet a szov­jet parlament elé terjesztett Nyikolaj Tru­bin szovjet főügyész, a január 12-ről 13­ra virradó éjszaka Vilniusban lezajlott vá­res események kivizsgálásának előzetes eredményeiről. A jelentés szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vilniusi tévétorony elleni támadás során életüket vesztett polgári személyeket katonák öl­ték volna meg. A litván ügyészség állító­lag nem szolgáltatott semmilyen bizonyí­tékot arra, hogy a 13 polgári személy haláláért és kb. száznak a megsebesíté­séért a fegyveres erőket terheli a felelős­ség. A főügyészség szerint „a Litván Köztársaság vezetésének alkotmányelle­nes tevékenysége" okozta az egész ügyet. Nem tudni, mire alapozza a szovjet ügyészség az állításait, de biztosan nem a helyi lakosság és számos nyugati ripor­ter tanúvallomására, akik szerint a kato­nák a fegyvertelen polgári személyekre tüzet nyitottak és puskatussal verték őket. Minden jel szerint a múlt éjszakai eset felelőseit sem fogják megtalálni. A litván vezetés telefonon kért felvilágosítást Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter' titkárságától. A minisztérium elhatárolta magát az éjszakai hadművelettől és Vilni­usnak azt állította, hogy semmiről sem tud. Magával Jazowal a litván vezetés­nek nem sikerült kapcsolatba lépnie. Be­lousz tábornok, a vilniusi katonai körzet parancsnoka azonban a parlament szóvi­vője szerint beismerte, hogy az akcióra a Kolco (gyűrű) fedőnevű hadművelet keretében került sor. Az akció céljairól és arról, hogy azt ki rendelte el, azonban nem volt hajlandó semmit sem közölni, xxx Moszkva külvárosában, Novo-Ogare­vóban az állami rezidencián hétfőn tartot­ták meg Gorbacsov elnök és kilenc szö­vetségi köztársaság képviselőinek har­madik találkozóját az új szövetségi szer­ződés előkészítéséről. Georgij Sahnaza­rov, Gorbacsov szárnysegédje a központi televízió esti hírműsorában azt mondta, a kölcsönös megértés jellemezte a talál­kozót. A résztvevők megerősítették: az új föderáció neve Szovjet Szuverén Köztár­saságok Szövetsége lesz. A „szocialista" jelzőt a márciusi össz-szövetségi népsza­vazás eredményei ellenére sem őrzik meg, mégpedig azzal az indoklással, hogy gyakorlatilag nincs a világon olyan ország, amelynek nevében ideológiai jel­ző szerepelne. Sahnazarov azonban hangsúlyozta, ez semmi esetre sem je­lenti azt, hogy figyelmen kívül hagynák a nép akaratát és lemondanának a szo­cialista eszmékről. • * * Az oroszországi parlament elnöksége hétfői ülésén úgy döntött, ha június 12-én, az elnökválasztás első fordulójában sike­rül dönteni a tisztség betöltéséről, akkor a népi küldöttek ötödik köztársasági kongresszusa július 23-án ül össze. Ezen az ülésen tenné le a hivatali esküt az orosz elnök, ezenkívül napirenden szere­pelne az alkotmánybíróság létrehozásáról szóló törvény jóváhagyása és az alkot­mánybíróság tagjainak megválasztása. Az elnökség ezenkívül július 19-re hív­ta össze a parlamentet, melynek napi­rendjén 23 törvényjavaslat fog szerepelni, többek között a külföldi beruházásokról, a köztársasági lakásalap privatizálásáról, az állami és városi vállalatokról. A SZOVJET GAZDASÁG MEGSEGÍTÉSE BUSH ÉS QUAYLE ELTÉRŐ VÉLEMÉNYE George Bush amerikai elnök tegnap meghosszabbította a Szovjetuniónak adott kivételek hatályát az ún. Jackson­Vanik törvénykiegészítés alól, amely bi­zonyos feltételekhez köti a kereskedel­met. Bush döntése további egy évre érvé­nyes, és ezt azzal indokolta, hogy a Szov­jetunióban lényegesen könnyítették az ál­lampolgárok emigrációjának feltételeit. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője által közölt adatok szerint 1986-ban még csak 2000 embernek engedték meg a ki­vándorlást a Szovjetunióból, míg tavaly már 370 ezernek. Bush döntése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió hiteleket kapjon az amerikai gabona behozatalához, és más segélyekhez is hozzájusson súlyos helyzetben levő gazdasága számára. Bush hasonó kedvezményekben ré­szesítette Bulgáriát, Csehszlovákiát és Mongóliát is, ugyancsak a korábban szi­gorú emigrációs politika enyhítéséért. Konzervatív politikusok egy csoportja máris támadást intézett az elnök ellen, a Szovjetuniónak és Kínának nyújtott kedvezmények miatt. A csoport közölte, kampányt indítanak a döntés felülvizsgá­latáért. Míg Bush úgy véli, hogy a nagyobb nyugati segítség lehetővé teszi a szovjet gazdaság talpraállítását, alelnöke, Dan Quayle Bonnban újságírók előtt azt mondta, nem tud elképzelni olyan mérté­kű nyugati segélyprogramot, amely lehe­tővé tenné a szovjet gazdaság fellendíté­sét, ha maga a Szovjetunió nem fogja folytatni a reformokat, nem fog a demok­ratizálás, a privatizálás és a szabad piac­gazdaság felé tartani. E nélkül minden segély hatástalan marad. T alán még jól is jön az oroszországi elnökjelöltek­nek, hogy most, egy héttel a szavazás előtt a világ nem nagyon figyel rájuk. A,.nagyoknak" nem kell attól tartaniuk, hogy esetleg még a világsajtó is kitereget valamit gyengéikből, a „kicsiknek" pedig igazán jól jön, hogy nemcsak róluk nem beszélnek, hanem ismert ellenfeleikről sem. Persze, csak külföldön. Mert odahaza zajlik a nagy esélylatolgatás, a legvadabb jóslatok is publicitást kapnak. Viszont a világsajtó a Szovjetunióval kapcsolatban most azzal van tele, hogy kap-e Gorba­csov meghívást Londonba, s kap-e az ország néhány hatékony dollárinjekciót a gazdaság felerősítésére. A Nyugat erre csak akkor hajlandó, ha garanciákat kap, hogy lesz piacgazdaság, lesz privatizáció, folytatódik a demokratizálás. Márpedig ebben a vonatkozásban nem mindegy, hogyan alakul az oroszországi elnökvá­lasztás, hiszen nem annyira személyekről van szó, mint inkább az ország nagyobbik részének vonalválasztá­sáról. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy másodrendű a jelöltek személye. Ellenkezőleg, nagyon is fontos, de sokkal fontosabb, hogy programjaik markánsan eltérnek egymástól, ugyanúgy azok a csoportok is, amelyek mögöttük állnak - mind politikai beállítottságukat, mind befolyásukat és számukat illetően. Azt is figyelembe kell venni, hogy bár a köztársasági elnök nagy hatalmat kap, nem lesz cár, nem lesz teljhatalmú: a küldöttkongresz­szus és állandó szerve, a lényegében parlamentként működő legfelsőbb tanács mindenképpen felette fog állni. Az elnök ugyanis nem oszlathatja fel ezeket a szerveket, viszont a küldöttkongresszus visszahívhatja az elnököt. Igaz, csak az alkotmánybíróság döntése értelmében és kétharmados többséggel, de megteheti. Az eljárás kezdeményezője pedig a legfelsőbb tanács lehet. S hogy ez nem is olyan lehetetlen, nem is olyan bonyolult eljárás, arra az oroszországi népi küldöttek márciusi kongresszusa a legjobb példa. Az „isteni szikra" a parlament elnökségében pattant ki, s Jelcinnek volt mit csinálnia, hogy kivédje a támadásokat. Még ezután, a személye elleni összpontosított és sorozatos támadások után is úgy látom, Jelcint az isten sem menti meg attól, hogy ö legyen Oroszország első, a nép által választott elnöke, legitimebb elnök, mint Gorbacsov - ha a legitimitás egyáltalán fokozható. Az azonban nem biztos, hogy simán tud győzni, bár igazán komoly ellenfele csak egy van: Nyikolaj Rizskov szövet­ségi exkormányfő. NEM CÁR-ELNÖK Jelcin a Demokratikus Oroszország mozgalom jelölt­je, a laza szerkezetű párt a népi küldöttek és a parla­menti tagok kb. felét tudhatja tagjai, illetve támogatói között, s csak abban bízhat, hogy ha Jelcin majd igazi elnök lesz, csatlakoznak a mozgalomhoz jónéhányan a most még ingadozók közül. Rizskovot a legnagyobb ellentábor, a még mindig komoly befolyással rendelkező pártapparátus támogatja. A kampány „motorja" pedig Rizskov sértődöttsége: nem tud belenyugodni abba, hogy olyan simán menesztették a kormányfői posztról. Ezt nemcsak infarktusa bizonyítja, hanem az is, hogy ahol csak lehet, keményen bírálja utódját, Pavlovot, s szilárd meggyőződése, csak az ő gazdasági programja - amely bukását okozta - vezethet eredményre az országban. Ilyen elképzelésekkel ugyan számíthat a va­lódi reformokat ellenzők meglehetősen népes táborára, de arra szintén, hogy ez a tábor nem fog egységesen felsorakozni mögé. Hasonló programmal sikerült ugyan­is jelöltetnie magát Aman Tulejevnek, a kemerovói területi tanács tagjának és Albert Makasov vezérezre­desnek, a volgai és uráli katonai körzet parancsnokának, a szövetségi parlament egyik illusztris tagjának. Maka­sov azzal vált hírhedté, hogy vad kirohanásokat rende­zett a gorbacsovi vezetés külpolitikája ellen, s komoly szerepe volt abban, hogy elfogyott Sevardnadze türelme és lemondott külügyminiszteri posztjáról. A gazdasági program terén a demagóg Tulejev vehet el szavazatokat Rizskovtól, a katonák sorában pedig Makasov, hiába vannak a volt kormányfőnek olyan jó kapcsolatai a kato­nai-ipari komplexummal. Mindenképpen komolyan kell számítani a katonákra, ezt tudja Rizskov és Jelcin is. Az exkormányfő alelnökje­löltjei Borisz Gromov, a legnépszerűbb szovjet tábornok, a szövetségi belügyminiszter jelenlegi helyettese, az afganisztáni kotingens egykori parancsnoka. Jelcin még ügyesebben választott, az ő társa is afgán veterán, Alekszandr Ruckoj ezredes, a Szovjetunió Hőse. A 44 éves pilótát kétszer lőtték le, először súlyosan megsebe­sült, másodszor Pakisztánban esett fogságba. Emellett a Kommunisták a demokráciáért nevű parlamenti frakció vezetője, s ebben a minőségében kommunista voksokat is szerezhet Jelcinnek. K ét jelöltet nem említettem még, az egyik „kicsi", a másik „nagy". Az esélytelen Vlagyimir Zsiri­novszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, a gyakran derűt keltő exhibicionista, aki mindent máshogy akar csinálni, s csak egy igazán vonzó javaslata van: 5rubel­re akarja csökkenteni a vodka árát. Van azonban egy szürke ló is ebben a versenyfutásban: Vlagyimir Baka­tyin volt szövetségi belügyminiszter, aki nem titkolja, bírja Gorbacsov támogatását. Programja is valóban gorbacsovi. Aligha lesz képes komolyan veszélyeztetni Jelcin pozícióit, de Rizskovéit sem. Azt azonban köny­nyen elérheti, hogy Jelcin nem szerzi meg az abszolút többséget már az első fordulóban, nem arat elsöprő sikert. S akkor Bakatyin - és általa Gorbacsov - máris elérte célját. Mert Gorbacsovnak most Jelcinre van szüksége, de egy kevésbé magabiztos „kiadásban". Jelcin elnök megfelel, Borisz cár nem. Gondolni kell a nyugatiakra is, akik ugyan már elővették a bukszáju­kat, de még nem nyitották ki... GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M egkezdődött a záródokumentum ki­dolgozása az összeurópai folyamat országainak krakkói kulturális konferenci­áján. Hétfőn hozták létre a 34 tagország képviselőiből a záróokmány kidolgozásá­val megbízott munkacsoportot. Eddig több javaslatot nyújtottak be, így például az Európai Közösségek és Lengyel­ország, a Pentagonálé, továbbá Francia­ország, az USA, Kanada, valamint a skandináv országok is. Egyelőre abban jutottak egyetértésre, hogy a záródoku­mentum három részből áll majd: az első szabadság és a kultúra viszonyával, a másik a megkülönböztetett védelmet igénylő kulturális örökséggel, a harmadik pedig a nemzetközi együttműködés for­máival foglalkozik. N igériában, az Afrikai Egységszerve­zet 27. ülésszakán a 32 tagország hétfőn egy afrikai közös piac létrehozásá­éról döntött. Az aláírt megállapodás az Afrikai Gazdasági Közösség létrehozását 34 év alatt képzeli el. A kontinens orszá­gainak gazdasági integrációja hat sza­kaszban valósulna meg, ennek fő célja a személyek, az áru és a tőke szabad mozgása, az emberi jogok tiszteletben tartása. Megfigyelők azonban rámutatnak arra, hogy az integrációs folyamat nagyon nehéz lesz, hiszen a kontinens országait gazdasági válság sújtja, piacaikat pedig óriási adósságok terhelik. Hasonló doku­mentumot már 1980-ban is elfogadott az AESZ, de az akkori programot sosem valósították meg. S úlyos zavargások robbantak ki a tegnapra virradó éjszaka Algírban. A szemtanúk beszámolói szerint a város két legnagyobb terén több ezer iszlám fundamentalista tüntetett, s a demonstrá­ciót a rendőrség könnygázgránátokkal és gumibotokkal verte szét. Az Iszlám Meg­békélési Front által ellenőrzött mecsetek­ről a hangszórók általános sztrájkra szólí­tották fel a lakosságot. Mint ismeretes, ez a front Algériát iszlám állammá szeretné átalakítani. E témához tartozik a követke­ző hír is: a Nemzetközi Valuta Alap 405 millió dolláros hitelt nyújt Algériának, s hajlandó további 285 millió dollár folyó­sítására is a gazdasági reformok támoga­tása érdekében. Az Alap ezt a döntést azzal indokolta, hogy Algéria több lénye­ges gazdasági és pénzügyi reformot haj­tott végre, s ezek a tervgazdaságról a pi­acgazdaságra való átállást szolgálják. T itkos tábort létesítettek Svédország­ban a Szovjetunióból emigrált zsidók számára. Erről tegnap számolt be a Svenska Dagbladet svéd napilap, hoz­zátéve, hogy az ügyben a svéd bevándor­lási hivatal együttműködik a stockholmi zsidó hitközséggel. A táborban jelenleg hozzávetőleg 30 személy él. Azt azonban titokban tartják, hogy hol van, hogy mege­lőzzék az esetleges merényleteket. Egyébként Svédországban a zsidó mene­kültek általában egy táborban élnek más menekültekkel. A titkos táborba - az érin­tettek beleegyezésével - azokat szállít­ják, akik különleges gondoskodást igé­nyelnek, így például a betegeket, kisgyer­mekes családokat stb. E ddig 32 halálos áldozatot követelt Japánban az Unzen tűzhányó kitö­rése. A Kjodo hírügynökség tegnap reg­geli tájékoztatása szerint további 19 sze­mély eltűnt, tízen súlyosan megsérültek, állapotuk válságos. Az eltűntek között van a japán televízió egyik forgatócsoportja és több külföldi geológus. Az Unzen 200 évi szünet után a múlt év őszén adott ismét életjelt magáról, de a hétfőihez hasonló erejű kitörésre azóta nem volt példa. Köz­vetlenül a lávafolyam kitörése előtt sike­rült a környező falvakból 5000 embert evakuálni. K ároly brit trónörökös nagyobbik fiá­nak, a 8 éves Williamnak az osztály­társai a golfpályán betörték a fejét. A Bu­ckingham palota azonnal igyekezett meg­nyugtatni a közvéleményt: a kis herceg könnyebb műtéten esett át, s a baleset­nek nem lesznek tartósabb következmé­nyei. A megrémült tanári kar - egyébként egy rangos magániskoláról van szó, ahol az évi tandíj 2000 font sterling - szóvivő útján sietett közölni a nagyvilággal, hogy véletlen játszótéri balesetről van szó, nem szándékos tettről, hozzáfűzve, hogy a trónörökös örököse élénk természetű kisfiú, s az iskolában mindenki szereti. E gy új, független nemzetközi szerve­zet, a Zöldkereszt létrehozását java­solta első londoni konferenciáján, hétfőn, a Greenpeace környezetvédelmi szerve­zet. A Zöldkereszt mérné fel a háborús konfliktusok térségeiben keletkezett öko­lógiai károkat. Az elképzelés szerint há­borús bűntettnek kellene nyilvánítani, ha valaki a konfliktusok során pusztítja a kör­nyezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents